Webprogramozás HTML alapok

Hasonló dokumentumok
Webprogramozás HTML alapok előadás

HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.

Képek a HTML oldalon

Táblázatok. Utolsó módosítás: 11/22/ :07:23

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

HTML. Szerkesszünk honlapot.. az alapoktól

A HTML nyelv alapjai

Multimédia 2017/2018 II.

HTML sablon tervezése

Honlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

Weblap készítése. Fapados módszer

Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

HTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok:

A HTML Stuktúra. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> Bevezetés. <b>kövér betűk (bold) </b> Dőlt betűk (italic) <i>dőlt betűk (italic)</i>

A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>

Weblapszerkesztési alapok

Webkezdő. A modul célja

HTML, XML szerkesztés

Számítógép Architektúrák. 3. Gyakorlat (shell és HTML alapok)

HTML é s wéblapféjlészté s

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.

WAP. A Wireless Application Protocol (WAP) a vezetéknélküli eszközök (pl. mobiltelefonok, PDA-k) számára készített alkalmazások nemzetközi szabványa.

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

Megoldás (HTML) <!DOCTYPE HTML> <html>


WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK

XHTML XHTML. HTML nyelv. webprogramozó. Az XHTML nyelv. XHTML dokumentumok szerkezete, HTML 4.0 W3C javaslat 1997 dec., 1998 ápr továbbfejleszt

BEVEZETÉS A HTML NYELV HASZNÁLATÁBA

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár

Stíluslapok használata (CSS)

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

HTML alapok. HTML = HyperText Markup Language

Webprogramozás szakkör

4. rész. HÁTTÉR BEÁLLÍTÁSA Egy pillanat alatt meg lehet változtatni egy oldal arculatát, ha megváltoztatjuk a háttérszínét.

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü


Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

Ö Ö ú

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

Ü

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Átírás:

Webprogramozás HTML alapok

Alapfogalmak internet: az egész világot körülölelő számítógép hálózat www (World Wide Web): az interneten működő, egymással ún. hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere HTTP (Hyper Text Transfer Protocol): egy információátviteli mód az interneten, az eredeti célja a HTML lapok publikálása és fogadása volt HTML (Hyper Text Markup Language): egy leíró nyelv, melyet web oldalak készítéséhez fejlesztettek ki XHTML

HTML példa <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"> <html> <head> <title>madarasi Menedékház</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body bgcolor="#c3bfb6" topmargin="0" bottommargin="0" leftmargin="0" rightmargin="0"> <table width="100%" height="572" cellpadding="0" cellspacing="0" align="center"> <tr> <td height="572"><img src="images/pixel.gif"></td> <td width="3" height="572" bgcolor="#ffffff"><img src="images/pixel.gif"></td> <td width="770" height="572"> <table width="770" height="572" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tr> <td width="770" height="194"> <table width="770" height="194" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tr> <td width="263" height="194"><img src="images/pozamenedekhaz.jpg"></td> <td width="305" height="194"><img src="images/logo.jpg"></td> <td width="202" height="194"> <table width="202" height="194" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tr> <td width="202" height="21">

HTML dokumentum részei Dokumentum Típus Definíció (DTD) <!DOCTYPE HTML PUBLIC -//W3C//DTD HTML 4.01//EN > <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/xhtml1/dtd/xhtml1-transitional.dtd"> <!DOCTYPE HTML PUBLIC -//W3C//DTD HTML 4.01 Frameset//EN > HTML fejléc technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz <head> <title>az oldal címec me</title> Kötelező!!! <meta http-equiv="content-type" content="text/html;charset=az oldal kódolása"> <meta name="author" content="az oldal készítője"> <meta name="keyword" content="kulcsszó1, kulcsszó2"> <meta name="description" content="az oldal leírása"> <meta http-equiv="refresh" content="5;url=http://www.w3schools.com"> </head> HTML törzs a megjelenítendő információkat tartalmazza <body> Az oldal tartalma </body>

Példa oldal <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN "http://www.w3.org/tr/html4/strict.dtd"> <html> <head> <title>az oldal címe</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> Az oldal tartalma </body> </html>

Formázási elemek Címsorok: <h1>, <h2>,, <h6> Bekezdések: <p>bekezdés szövege</p> <blockquote>valami</blockquote> <pre>előre formázott</pre> új sor: <br /> Rendezési tulajdonságok: ALIGN = left / right / center / justify példák: <h1 align= center >Címsor</h1> <p align= right >Jobbra rendezett bekezdés</p>

Szövegformázás <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> <html> <head> <title>szövegformázás</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <p>így lehet <B>kétféle</B>, nem mindig azonos <STRONG>kövér</STRONG>, <I>kétféle</I> <EM>dõlt</EM>, <U>aláhúzott</U>, <BLINK>villogó</BLINK> ill. <KBD>FIX jelszélességû</kbd> szövegrészt írni.</p> <p><b><u>kombinálhatjuk is.</u></b></p> <p>így pedig <SUP>felsõ</SUP>, ill. <SUB>alsó</SUB> indexet írhatunk.</p> <p>lehetõség van a <TT>TT=teletype</TT>, <BIG>BIG</BIG>, <SMALL>SMALL</SMALL> és <STRIKE>STRIKE</STRIKE> jeltipusok használatára. (Nem minden böngészõ érti mindegyiket. Ha nem érti, figyelmen kívül hagyja.)</p> <p>láthatjuk, hogy egy parancs hatása olyan másikkal zárható le, ami a "parancs"-szó ismétlésébõl és egy az elé tett "/" jelbõl áll.</p> </body> </html>

Szövegformázás

Betütípus beállítások <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> <html> <head> <title>betütípus beállítások</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <P>A "FONT" paranccsal betûméretet vagy betûszínt állíthatunk be. A méret 1-tõl kezdve növekszik, a szín vagy angol elnevezés (140 lehetõségbõl), vagy RGB kód #RRGGBB formában. Az RGB (Red=piros, Green=zöld, Blue=kék) kód hexadecimálisan (16-os számrendszerben) írandó, és így a piros-zöld-kék arányt több, mint 16 millió módon adhatjuk meg (#000000 és #FFFFFF között).</p> <P><B>Néhány példa:</b></p> <P align="center"><font SIZE=1>1-es méret</font><br /> <FONT SIZE=2>2-es méret</font><br /> <FONT SIZE=3>3-as méret</font><br /> <FONT SIZE=4>4-es méret</font><br /> <FONT SIZE=5>5-ös méret</font><br /> <FONT SIZE=6>6-os méret</font><br /> <B><FONT COLOR=red>red</FONT> <FONT COLOR=#FF0000>= #FF0000</FONT><BR /> <FONT COLOR=green>green</FONT> <FONT COLOR=#008000>= #008000</FONT><BR /> <FONT COLOR=lime>lime</FONT> <FONT COLOR=#00FF00>= #00FF00</FONT><BR /> <FONT COLOR=blue>blue</FONT> <FONT COLOR=#0000FF>= #0000FF</FONT><BR /> <FONT COLOR=#ABCDEF SIZE=5>#ABCDEF (nincs neve)</font></b><br /> <FONT COLOR=#123456 SIZE=5>#123456 (meg ennek sincs)</font></b></p> </body> </html>

Betütípus beállítások

Speciális karakterek < < > > & & á á Á Á í í ú ú õ õ ő ő Ő Ő ô ô û û ű ű Ű Ű Ö Ö é é ß ß û û &#134; &#137;»» ««± ±

Listák <h1> A felsorolás többszintes is lehet, többféle kezdőjellel. </h1> <UL> <LI>elsõ <LI>második <LI>harmadik bekezdéssel, amik közül ez a harmadik jóval hosszabb az elõzõ kettõnél, ezért csak több sorban fér el. </UL> <UL TYPE=round> <LI>Európa <LI>Ázsia <LI>Amerika <ul type=square> <li>észak-amerika <UL TYPE=disc> <LI>Kanada <LI>USA </UL> <li>közép-amerika <li>dél-amerika </ul> <LI>Afrika </UL> <h1>számozott listák:</h1> <OL TYPE=i> <LI>számozva (TYPE=1, elhagyható) <LI>római számozva (TYPE=I) <LI>kis római számozva (TYPE=i) <LI>kisbetûzve (TYPE=a) <LI>vagy nagybetûzve (TYPE=A) </OL>

Listák

Hivatkozások - linkek Link: más webes tartalomra történő irányítás

Hivatkozások - linkek abszolút hivatkozás <a href= http://www.phys.ubbcluj.ro >fizika kar weboldala</a> relatív hivatkozás <a href= masodik.htm >más oldal</a> TARGET tulajdonság: target= _SELF target= _BLANK target= _TOP target= _PARENT target= név hivatkozás képre <a href= kep.jpg >valami kép</a> email link <a href="mailto:jferenc@phys.ubbcluj.ro">email nekem</a>

Példa elso.htm <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> <html> <head> <title>első oldal</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <a href="http://www.phys.ubbcluj.ro" target="_blank">fizika kar weboldala</a> <a href="masodik.htm" target="_self">második oldal</a> </body> </html> masodik.htm <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> <html> <head> <title>második oldal</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <a href="http://atom.ubbcluj.ro/jferenc" target="_blank">kurzus weboldala</a> <a href="elso.htm" target="_self">első oldal</a> </body> </html>

Oldalon belüli hivatkozások belső rész elnevezése: <a name= nev >valami</a> belső hivatkozás egy részre: <a href= #nev >hivatkozás egy részre</a> külső hivatkozás egy oldal részére: <a href= http://www.valami.com/oldal.htm#nev >hivatkozás egy részre</a> <a href= oldal.htm#nev >relatív hivatkozás egy részre</a>

Példa <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> <html> <head> <title>belső hivatkozások</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <h1><a name="tartalom">tartalom</a></h1> <ul> <li><a href="#elso">első fejezet</a></li> <li><a href="#masodik">második fejezet</a></li> <li><a href="#harmadik">harmadik fejezet</a></li> </ul> <hr /> <h1><a name="elso"></a>első rész</h1> <p>valami tartalom...</p> <p align="right"><a href="#tartalom">vissza</a></p> <h1><a name="masodik"></a>első rész</h1> <p>valami tartalom...</p> <p align="right"><a href="#tartalom">vissza</a></p> <h1><a name="harmadik"></a>első rész</h1> <p>valami tartalom...</p> <p align="right"><a href="#tartalom">vissza</a></p> </body> </html>

Képek kép beszúrása: <img src="kep.jpg" align="left" hspace="10" vspace="10" border="1" /> kép elérése (relatív/abszolút) rendezés: left, right, middle, vízszintes/függőleges távolság keret egyéb tulajdonságok: width="100px" height="100px" width="50%" height="30%" kép, mint link <a href="oldal.htm"><img src="kep.png" alt="leiras" /></a>

Példa <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> <html> <head> <title>képek</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <p><font color=yellow><img src="kep1.jpg" align="left" hspace="10" vspace="10" border="1" /></font>ha az aktuális lapra akarunk képeket behozni, az "IMG" kulcsszóval megtehetjük. Bekeretezhetjük a képet, és a szöveg mögé (ALIGN=right) vagy elé (ALIGN=left) tehetjük, úgy, hogy a szöveg a képet "körülveszi".</p> <p><font color=blue><img src="kep2.jpg" align="right" hspace="10" vspace="10" border="2" width="120" height="80" /></font>a "BORDER" mögött a keret méretét, a HSPACE ill. VSPACE mögött a kép mellett ill. az alatta-fölötte levõ üres rész méretét (képernyõ pontokban) adhatjuk meg. A keret színe az aktuális betûszín, amit minden képre külön beállíthatunk. Ha nem az eredeti méretében akarjuk a képet mutatni, akkor a "HEIGHT=" ill. "WIDTH=" paraméter is szóba jöhet. (Ezt is képpontokban mérve.) Ilyenkor torzulhat a kép, ha rossz arányban méretezzük át.</p> </body> </html>

Táblázatok sablon <table border="1"> <caption>táblázat leírás</caption> <tr><th>fejléc 1</th><th>Fejléc 2</th></tr> <tr><td>1. sor, 1. oszlop</td><td>1. sor, 2. oszlop</td></tr> <tr><td>2. sor, 1. oszlop</td><td>2. sor, 2. oszlop</td></tr> </table>

Táblázatok TABLE tulajdonságok cellpadding=hossz a cella kerete és tartalma közti üres hely mérete cellspacing=hossz a cellák közötti távolság width=érték a táblázat (vagy akár a cella) szélessége bgcolor=szín a táblázat (vagy cella) háttérszíne background="hatterkep.jpg" a táblázat (vagy cella) háttérképe

Példa <TABLE BORDER="3" BGCOLOR=silver CELLPADDING="4"> <TR><TH>Cella háttérszíne</th><th>szín neve</th> <TH>RGB kódja</th></tr> <TR><TD BGCOLOR=black> </TD><TD>black</TD> <TD>#000000</TD></TR> <TR><TD BGCOLOR=blue> </TD><TD>blue</TD> <TD>#0000FF</TD></TR> <TR><TD BGCOLOR=cyan> </TD><TD>cyan</TD> <TD>#00FFFF</TD></TR> <TR><TD BGCOLOR=green> </TD><TD>green</TD> <TD>#008000</TD></TR> <TR><TD BGCOLOR=magenta> </TD><TD>magenta</TD> <TD>#FF00FF</TD></TR> <TR><TD BGCOLOR=red> </TD><TD>red</TD> <TD>#FF0000</TD></TR> <TR><TD BGCOLOR=white> </TD><TD>white</TD> <TD>#FFFFFF</TD></TR> </TABLE>

Példa

Cellák egybeolvasztása <TABLE WIDTH="50%" BORDER="1" BGCOLOR=limegreen CELLPADDING="15"> <TR> <TD WIDTH="25%"> Elsõ sor</td> <TD COLSPAN="3"> három összevont oszloppal</td> </TR> <TR> <TD ROWSPAN="2">2. és 3. sor 1. oszlopa összevonva</td> <TD WIDTH="25%">Ez a</td> <TD WIDTH="25%">2.</TD> <TD WIDTH="25%">sor</TD> </TR> <TR> <TD>Ez a</td> <TD>3.</TD> <TD>sor</TD> </TR> </TABLE>

A BODY tulajdonságai BACKGROUND="kép.jpg" háttérkép BGCOLOR="szín" háttérszín TEXT="szín" az oldal szövegének színe LEFTMARGIN="hossz" bal margó vastagsága RIGHTMARGIN="hossz" jobb margó vastagsága TOPMARGIN="hossz" felső margó vastagsága BOTTOMMARGIN="hossz" alsó margó vastagsága

Oldal szerkezete táblázattal <html> <head> <title>oldal</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <table width="80%" border="0" bgcolor="#cc0000" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tr> <td colspan="2" bgcolor="#990000" align="center" height="100px">fejléc</td> </tr> <tr> <td width="20%" bgcolor="#ff6600" align="center" valign="top"> <p>navigációs menü</p> <table width="90%" border="1" cellpadding="10px" cellspacing="0" bgcolor="#009900"> <tr><td><a href="#">link 1</a></td></tr> <tr><td><a href="#">link 2</a></td></tr> <tr><td><a href="#">link 3</a></td></tr> <tr><td><a href="#">link 4</a></td></tr> </table> <p> </p></td> <td align="center">tartalom</td> </tr> </table> </body> </html>

Oldal szerkezete táblázattal

IFRAME beágyazott keret <html> <head> <title>oldal</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <table width="80%" border="0" bgcolor="#cc0000" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tr> <td colspan="2" bgcolor="#990000" align="center" height="100px">fejléc</td> </tr> <tr> <td width="20%" bgcolor="#ff6600" align="center" valign="top"> <p>navigációs menü</p> <table width="90%" border="1" cellpadding="10px" cellspacing="0" bgcolor="#009900"> <tr><td><a href="t1.htm" target="tartalom">link 1</a></td></tr> <tr><td><a href="t2.htm" target="tartalom">link 2</a></td></tr> <tr><td><a href="t3.htm" target="tartalom">link 3</a></td></tr> <tr><td><a href="t4.htm" target="tartalom">link 4</a></td></tr> </table> <p> </p></td> <td align="center"><iframe allowtransparency="true" height="500px" width="99%" scrolling="auto" name="tartalom" src="t1.htm">tartalom</iframe></td> </tr> </table> </body> </html>

IFRAME beágyazott keret t1.htm <html> <head> <title>untitled Document</title> <meta http-equiv="content-type content="text/html; charset=iso-8859-2"> </head> <body> <h1 align="center">tartalom 1</h1> </body> </html>