Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken Nyugat-Dunántúl RÉGIÓ Budapest, 2004. december. 6.
Bevezetés, előzmények A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízására elkészült a Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken című tanulmány, amely az ország területén hat olyan térséget tárt fel, ahol a hulladékgazdálkodás fejlesztésére szükség lenne, de eddig a térségben érintett önkormányzatok és/vagy vállalkozások nem készítettek tervet, projektjavaslatot a megoldásra. A vizsgálandó területeket a már nemzetközi támogatásra elfogadott vagy előkészítés alatt levő (a továbbiakban futó projektek ) komplex hulladékgazdálkodási projekttervek határozták meg. A tanulmány tárgya az ezek között kimaradt települések, illetve régiók vizsgálata ( fehér foltok ). Jelen résztanulmány a Nyugat-Dunántúl Régió területén szükséges és lehetséges hulladékgazdálkodási fejlesztésekre ad szakmai javaslatot. A nemzetközi támogatásokból kimaradó települések, területek alapadatai, jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzetének tényszerű meghatározása érdekében első lépésben az összes érintett önkormányzat számára kérdőívet küldtek szét a tanulmány készítői. Az önkormányzatok megkeresésével párhuzamosan konzultáltak a terület jelentősebb szolgáltatóival, illetve további érintett szervezetekkel a regionális, illetve területi elképzelések és lehetőségek feltérképezésére. Az önkormányzati felmérés alapvetően sikeresnek, reprezentatívnak tekinthető, a települések részéről a válaszolási hajlandóság 50-70 %, országos átlagban 60% volt. Az érintett lakosszám tekintetében az arány még jobbnak bizonyult, a válaszoló önkormányzatok a lakosság 71%-át képviselik. A tanulmányunk tárgyát képező, nemzetközi hulladékgazdálkodási támogatásokból kimaradó területek 687 önkormányzatot, illetve mintegy 2.040.000 lakost jelentenek. Ezek a fehér foltok alapvetően az alábbi egybefüggő területeket takarják: 1. Nógrád Régió 2. Nyugat-Alföld Régió 3. Jászság Dél-Heves Régió 4. Dél-Kelet-Aföld Régió 5. Komáromi Régió 6. Nyugat-Dunántúli Régió A jelen résztanulmány az általános helyzetelemzési és javaslat fejezetnek egy nagyobb - a Nyugat-Dunántúl összefüggő területegységre vonatkozó részeit tartalmazza. A vizsgált régiót a mellékelt ábra mutatja be. 1. A futó projektekből kimaradó települések, illetve területek helyzetének elemzése Az adott régiókban egyes jelentősebb közszolgáltatást végző cégek megkeresésével felmérést végeztünk (személyes interjú és kérdőív formában is) annak érdekében, hogy tájékozódjunk a szándékukról, terveikről. A régió hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése szempontjából rendkívül lényeges a meglévő lerakók alapos ismerete, illetve elemzése, mivel ez meghatározó lehet az egyes régiókban kialakítandó projektekre, illetve a települések hovatartozására. A hulladékgazdálkodási rendszerek jellemzően 2-3 nagyobb lerakótelep köré szerveződnek, amelynek egy része meglévő telep. 2
A kérdőívben rögzítettük az egyes hulladéklerakók szolgáltatási körzetére jellemző legfontosabb adatokat, a szolgáltatás jelenlegi szintjét. A személyes interjúk során felmértük a fejlesztési lehetőségeket, terveket, koncepciókat, egy esetleges állami/nemzetközi szerepvállalás lehetőségét a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos támogatási rendszer alanyai közé bekerültek az önkormányzatok mellett a közszolgáltatók is, mivel gyakorlatilag az önkormányzatokkal kötött szerződésekkel önkormányzati feladatok ellátását vették át, ezért a feladataik ellátásához szükséges fejlesztésekhez állami támogatást is igénybe vehetnek, azaz például sikerrel pályázhatnak a szolgáltatási körzetükben a szelektív hulladékgyűjtés működtetéséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatására. A következőkben ismertetjük a régióra vonatkozó részletes adatokat, fejlesztési lehetőségeket. A logikusabb tárgyalás végett ebben a fejezetben mutatjuk be és vetjük össze a helyzetet a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervekben foglalt elképzelésekkel is. Nyugat-Dunántúli Régió A Nyugat-dunántúli Régió a régióban kialakult regionális társulások elhelyezkedése alapján két régiórészre osztható fel. Az északi régiórész alatt a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer projekthez csatlakozott régiórész értendő (1. melléklet). A déli régiórészbe tartoznak azok a települések, amelyek nem csatlakoztak a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer projekthez és a Nyugat-Balaton projektben résztvevő településektől nyugatra, valamint az osztrák-magyar határ által határolt területen helyezkednek el (2. melléklet). 1.1. A Nyugat-dunántúli Régió északi része A Nyugat-dunántúli Régió északi régiórésze alatt a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer projekthez csatlakozott régiórészt, Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Csorna, Kapuvár, Fertőrákos, Harka, Kópháza vonzáskörzetét értjük. A térség kommunális szolgáltatói: Győri Kommunális Szolgáltató Kft., Rekultív Környezetvédő és Hulladékhasznosító Kft., Soproni Városüzemeltetési Kft. A térségben működő nagy hulladéklerakó telepek: Jánossomorjai hulladéklerakó, Fertőszentmiklósi hulladéklerakó, Soproni hulladéklerakó A Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer bővülése Győr város gesztorságával 2003. októberében megalakult a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer, melyhez az előzetes egyeztetések alapján 118 önkormányzat jelezte csatlakozási szándékát. Az azóta eltelt időszakban a megyeszékhely körzetében elhelyezkedő falvak, városok, valamint Veszprém megye településeinek megközelítőleg fele, összesen 259.731 lakos nevében 112 önkormányzat képviselőtestülete hozott határozatot a beruházáshoz való csatlakozásról. Mosonmagyaróvár és térségének csatlakozása A Győr város gesztorságával megalapított konzorcium létrejöttét követően Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár és a térségükben található 110 település hozott hasonló döntést, alakított 3
hasonló szervezetet, konzorciumot és csatlakozott a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Projekthez. A Mosonmagyaróvár körüli szigetközi és rábaközi települések a néhány éve létesített jánossomorjai lerakó köré csoportosulnak. Sopron és térségének csatlakozása A Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszerhez 2004. januárjában konzorciumként csatlakozott Sopron és térsége is. A Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer konzorciumának fő célkitűzése, hogy kapcsolódhasson az Észak-nyugat Dunántúli Régióhoz. Sopron, Fertőrákos és Kópháza községek 2004. január 23-án írták alá az erről szóló megállapodást. Sopron és térsége a fertőszentmiklósi hulladéklerakó köré csoportosulnak. A Győr Mosonmagyaróvár Sopron projektcsoport Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron települései 2004. január 30-án írták alá a három térség együttműködésére vonatkozó, a három tervezett hulladékgazdálkodási rendszer által lefedett térség ún. projekt-csoport együttműködési szerződését. Így a Mosonmagyaróvár és Térsége, a Sopron és Térsége, valamint a Győri Hulladékgazdálkodási Rendszer egy projektcsoportot alkot. A projektcsoport megszületése első lépés a régió 480.000 lakosa hulladékkezelési problémájának megoldása érdekében. A projektcsoport gesztora Győr. Jelenleg a három térség egymáshoz igen hasonló műszaki és tartalmú tervezési munkái folynak a szolgáltatók bevonásával és a Győri Kommunális Szolgáltató Rt. vezetésével. A tervek szerint a benyújtott pályázat elbírálását követen előreláthatólag 2006-ban kezdődhet meg a tervezett hulladéklerakók, átrakóállomások építése. Az általunk összeállított hulladékgazdálkodási kérdőív kitöltésére irányuló megkeresésünkre mind a Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár térségében szolgáltató Rekultív Környezetvédő és Hulladékhasznosító Kft. képviselője, mind pedig a Soproni Városüzemeltetési Kft. képviselője azt a tájékoztatást adta, hogy a szolgáltatási területükön található települések szinte kivétel nélkül csatlakoztak a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, azaz a Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron projektcsoport tagjai. Így tehát az 1. mellékletben szereplő településekkel - mint a jövőben a hulladékgazdálkodás korszerűsítését célzó projekt résztvevőivel - nem számolunk. 1.2. Hulladékgazdálkodási szempontból való egybefüggőség és az egybefüggő területek szelektív hulladékkezelésének szintje A Nyugat-dunántúli Régió déli része A Nyugat-dunántúli Régió déli részében azok a települések, amelyek egyike sem tartozik sem a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, sem az Észak- vagy a Nyugat-Balaton Hulladékgazdálkodási projekthez nem tartoznak, és az országhatár és a két projekt által határolt területen helyezkednek el (2. melléklet). A térség főbb kommunális szolgáltatói a Csepregi Városgazda Kft., a Kőszegi Városgondnokság, a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. És a MÜLLEX-Körmend Hulladékgyűjtő és Hulladékhasznosító Kft. A térségben működő hulladéklerakók: Répcesík Hulladéklerakó, Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó, Erdei iskola úti hulladéklerakó (Szombathely), Harasztifalui hulladéklerakó. 4
A Nyugat-dunántúli Régió déli részén az önkormányzatok nem alakítottak regionális hulladékgazdálkodási rendszereket, aminek az egyes szolgáltatóknál végzett felmérés szerint szolgáltatónként, illetve térségenként más-más oka van. A következőkben az egyes térségek hulladékgazdálkodási elképzelését, terveit a szolgáltatókkal személyesen, illetve telefonon történt megbeszélések alapján (szolgáltatónként) kerülnek bemutatásra. 1.2.1. Kőszegi Városgondnokság A Kőszegi Városgondnokság az üzemeltetésében levő Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakóra összesen 8 település 14.059 lakos hulladékát szállítják be és helyezik el. A kiépített műszaki védelem tekintetében a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001 (X.10.) KöM rendeletben előírt feltételeket kielégítő Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó PHARE segítséggel létesült, kiépített jelenleg meglévő szabad kapacitása 60.000 tonna, az engedélyezett kapacitás 75.000 tonna (75501 m 3 ). (Engedélyek: 1827/12/1996. környezetvédelmi engedély a hulladéklerakó létesítésére és üzemeltetésére, 6986/3/2002 számú hulladékkezelési engedély begyűjtésre, szállításra, lerakással történő végleges ártalmatlanításra) A hulladéklerakó bővítésére a helyi adottságok (rendelkezésre álló hely) miatt lehetőség volna, a tervezett kapacitást 160.000 m 3 -ben jelölték meg A lerakótelepen hulladékkezelést nem végeznek, átrakóállomás jelenleg nincs kiépítve. A szeletív hulladékgyűjtést a városban 9 helyen az üveg, a papír, a műanyag hulladékok tekintetében gyűjtőszigeteken valósítják meg. A Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó mellett a lakossági hulladékudvar 2003. áprilisától a lakossági veszélyes hulladékok egy részét, valamint a fémhulladékot és a gumiabroncsokat is befogadja. Építés alatt áll egy komposztálótelep. A hulladékudvarral kapcsolatban érdeklődésre a Kőszegi Városgondnokság képviselője elmondta, hogy előnyös lenne, ha a hulladékudvarban begyűjtött hulladékokkal kapcsolatban előkezelési, kezelési tevékenységet (építési törmelék aprítása, hasznosítása, műanyag hulladék darálása, stb.) tudnának végezni, hiszen így a hulladékot könnyebben át tudnák adni más kezelő, hasznosító vállalkozásoknak. Jelenleg azonban a hulladékudvarban csak gyűjtési tevékenységre van engedélyük. 1.2.2. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. tulajdonosa Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. a tulajdonát képező és az üzemeltetésében levő hulladéklerakón 57 település 130.561 lakosától kb. 80.000 tonna hulladékot ártalmatlanít évente. Az Erdei úti Hulladéklerakóra a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft-n kívül más kommunális szolgáltató cég nem végez beszállítást. A hulladékgyűjtési, szállítási költségek csökkentése érdekében kiemelt célként kezelik, hogy minél több települést sikerüljön a rendszeres hulladékgyűjtési körbe bekapcsolni. 2001 tavaszán a betelt hulladéklerakó mellett, egy 9 hektáros területen, mintegy 1 milló m 3 kapacitású, több ütemben kivitelezésre kerülő, 5
korszerűen szigetelt lerakó elkészült I. ütemének 2 ha-os területén kezdték meg a hulladék lerakását. A hulladéklerakó kapacitása 820.000 m 3, ebből jelenleg 700.000 m 3 a kiépített szabad kapacitás. A fennmaradó kapacitás kiépítése 2005. szeptemberéig a tervek szerint megtörténik. A lerakó engedélyezett kapacitása 1.020.000 m 3. Az Erdei úti Hulladéklerakó kialakított műszaki védelme megfelel a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001 (X.10.) KöM rendeletben előírt feltételeknek. A régi lerakó depóniagáza is hasznosításra kerül. A Kft rendelkezik begyűjtésre, szállításra, előkezelésre és lerakással történő végleges ártalmatlanításra vonatkozó engedéllyel, az engedélyszám: 3014/6/2002. A komposztálásra, hasznosításra vonatkozó engedélyszáma: 3084/6/2001. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. a Körmendi úti régi hulladéklerakón építési-bontási hulladék lerakót üzemeltet, ezzel csökken a települési hulladéklerakó terhelése és megoldódik a régi telep részleges földtakarásos rekultivációja. Szombathelyen működik a Körmendi úti hulladékudvar. A hulladékudvarban bármely hasznosítható hulladékot átvesznek, származzon az akár a lomtalanítási akciókból vagy legyen háztartási veszélyes hulladék. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása gyűjtőszigetek kialakítása formájában most van folyamatban. 1.2.3. Csepregi Városgazda Kft. A Csepregi Városgazda Kft. az üzemeltetésében levő Répcesík Hulladéklerakóra 20 település mintegy 13.217 lakosának hulladékát szállítja be és helyezi el ott. A térségben a Csepregi Városgazda Kft-n kívül egy szolgáltató végez beszállítást a Répcesík Hulladéklerakóra. A büki PARKOM Bt. (Parkfenntartó és Kommunális Szolgáltató Bt.) 16 település 14.000 lakosától, évente kb. 5000 tonna egyes hulladékot szállít be a hulladéklerakóra. A csepregi hulladéklerakón ártalmatlanított hulladék mennyisége 8.000 tonna. Az engedélyezett kapacitás 200.000 tonna, és a potenciális szabad kapacitás 192.000 tonna (de további bővítést nem terveznek). A csepregi hulladéklerakóra kerül a Csepregi Városgazda Kft. által begyűjtött 2.200 tonna, valamint a bükki székhellyel rendelkező Parkom Bt. által begyűjtött 3.200 tonna hulladék. A Répcesík Hulladéklerakó kialakított műszaki védelme megfelel a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001 (X.10.) KöM rendeletben előírt feltételeknek. A Csepregi Városgazda Kft. egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik (engedélyszám: 2286/2/2003), míg a PARKOM Bt.-nek begyűjtésre és szállításra vonatkozó engedélye van (engedélyszám: 5890/4/2002). A hulladéklerakón nem végeznek előkezelést a megvalósítás igen magas, az önkormányzat által nem vállalható költsége miatt, nincs a térségben átrakóállomás, a szelektív hulladékgyűjtés sem gyűjtősziget, sem háztól történő elszállítás formájában nem valósult meg. 1.2.4. Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és 6
Hasznosító Kft A Harasztifalui lerakót a Müllex-Körmend Kft üzemelteti. A cég 95,2 százalékban osztrák tulajdon, 4,2 százalékban Körmend város önkormányzata a tulajdonos. A lerakó 117 település mintegy 78.836 lakosát szolgálja ki. Kiépítése megfelel a jogszabályi elvárásoknak (a szükséges hatósági engedélyeknek - építési engedély, környezetvédelmi engedély, használatbavételi engedély, vízjogi üzemeltetési engedély birtokában vannak). A lerakón hulladékválogatást és komposztálást is végeznek. A lerakott hulladék mennyisége 175.000 tonna. A lerakó engedélyezett kapacitása 335.000 tonna, és a potenciálisan szabad kapacitása 160.000 tonna, további ütemekkel még mintegy 200.000 m 3 bővítésre van hely. A Müllex Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft-nek előkezelésre, hasznosításra, ártalmatlanításra vonatkozó engedélye van (engedélyszám: 68/1/2003). 2004 tavaszán összesen 86 darab szelektív hulladékgyűjtő szigetet állítottak fel 23 településen, amelyekben a papírt, műanyagokat, üveget és szerves hulladékot különválogatva helyezik el a speciális konténerekben. 1.2.5. Répcelaki hulladéklerakó A répcelaki hulladéklerakóra három település 3.620 lakosának hulladéka kerül beszállításra. A répcelaki települési szilárd hulladéklerakó begyűjtési körzete: Csánig, Vámoscsalád, Répcelak. A lerakott hulladék mennyisége 13.000 tonna. A lerakó engedélyezett kapacitása 53.000 tonna, a potenciális szabad kapacitás 40.000 tonna. A lerakóra a hulladékot az üzemeltető Partner Trans Kft szállítja be, amely által begyűjtött hulladék mennyisége 3.000 tonna. 1.3. A regionális hulladékgazdálkodási terv alapján meghatározott elképzelések A Nyugat-dunántúli Régióra készült területi hulladékgazdálkodási terv három megye: Győr- Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye állapotát elemzi és megfogalmazza a hulladékgazdálkodási feladatokat. A tervet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség bevonásával készítette. A szétaprózódott településszerkezet több mint száz éve jellemző a régióra, kialakulásában jelentős szerepet játszottak a domborzati és topográfiai adottságok. Ez a szétaprózódottság a hulladékgazdálkodásban nehézségeket okoz. Vas és Zala megye néhány települése nem csatlakozott egyik nagyobb lerakó gyűjtési körzetéhez sem. A régióban több helyen bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés, hulladékgyűjtő szigetek kialakításával. A szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténereket helyeztek el. A szelektíven összegyűjtött hulladékok utóválogatását, előkészítését a nagyobb, regionális köztisztasági feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek végzik. Az így előkészített hulladék hulladékhasznosítóknak kerül átadásra, amelyek többnyire a régión kívül találhatóak. 7
A régióban néhány hulladékgyűjtő udvar is működik. A hulladékgyűjtő udvarokban elsősorban papír, műanyag, fa, üveg, textil hulladék gyűjtése történik, de lehetőség van néhány helyen pl. gumihulladék, és inert-építésből, bontásból származó hulladék gyűjtésére is. Mivel a másodnyersanyagnak minősülő hulladékok szelektív gyűjtése üzemszerűen érdemben alig kezdődött el, ezért egyelőre válogató létesítmény sem épült. A régióban működő nagyobb lerakókban az üzemeltetők végeznek kisebb mértékű válogatást a lerakókon. Az így elkülönített hulladékokat vagy közvetlenül hasznosító szervezetekhez juttatják, vagy begyűjtőkön keresztül kerül a feldolgozókhoz. Az építési-bontási hulladék legnagyobb részét az elmúlt időszakban a települési hulladéklerakókra szállították. A hulladéklerakókra csak a takaróréteg kialakítására alkalmas hulladékmennyiségek kerültek engedélyezésre. A régióban 22.000 tonna zöldhulladék külön gyűjtése és komposztálása megoldott, így a maradék, közel 180.000 tonna biológiailag bontható hulladék lerakásra kerül. A régióban üzemelő hulladéklerakók közül az elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat és a meglévő szabad kapacitás figyelembe vételével várhatóan 2015. után is használható lesz Csepreg, Répcelak regionális célokat is ellátó települési szilárd hulladéklerakója, míg Harasztifalu (Körmend), Szombathely regionális lerakójával hosszú távon is lehet számolni. 1.4. A közelben tervezett hulladékgazdálkodási projektek és a kapcsolódási lehetőségek A Kőszegen és térségében készült egy felmérés, ami egy másik hulladékgazdálkodási rendszerhez történő csatlakozás esetleges lehetőségére irányult. A felvetés a lakosság ellenállásába ütközött, annak ellenére, hogy tekintettel a hulladéklerakó kis kapacitására a régió hulladéka nem a Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakón került volna elhelyezésre. Kőszeg és térsége Szombathely város kezdeményezőkészségében bízik. Egy ilyen esetben szívesen vennének részt a projektben hulladékfeldolgozási tevékenységgel, az eddig megvalósított hulladékkezelő létesítményeikkel: a meglevő hulladékudvarral, komposztálóval 1. A Kőszegi Városgondnokság bízik abban, hogy egy esetleges regionális összefogásban sikerrel kamatoztathatja a pályázatírásban szerzett eddigi tapasztalatait, hiszen szinte az összes, a hulladékgazdálkodáshoz tartozó létesítményt (hulladéklerakó, hulladékudvar, komposztáló, hulladékfeldolgozásra PHARE pályázatot nyújtottak be) állami, illetve nemzetközi segítséggel valósították meg. 1 A Nyugat-dunántúli régió északi régiórészében kialakult Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszert alkotó győri, soproni és mosonmagyaróvári térség egyike sem kereste meg Kőszeg és térségét a csatlakozási szándék felmérésével. 8
A Zöld Forrás pályázati lehetőségen a régi hulladéklerakó rekultivációjára az igényelt összegnek csak egy részét nyerték csak el, és mivel az önkormányzat önerejére nem számíthatnak, nem tudni, hogy milyen forrásból tudják megvalósítani a rekultivációt. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. a fentebb bemutatott létesítményeket ez idáig mindig önerőből valósította meg. Nyereségesen gazdálkodnak, a tervezett beruházásokat igyekeznek a jövőben is saját forrásból megvalósítani. A 2004-2006 közötti időszakban 140 gyűjtősziget önerőből történő kialakítását tervezik a szelektív hulladékgyűjtés (papír, üveg, műanyag, fém) megvalósítása érdekében. Hulladékgazdálkodási szolgáltatásaikat olcsóbban, kb. fele áron tudják szerződéses partnereik részére nyújtani, mint a regionális projektek keretében többszörös költséggel megvalósuló hulladékgazdálkodási rendszerek, pl. hulladéklerakók. A regionális projektekkel kapcsolatban további hátránynak tartják, hogy túl magas a befizetendő önrész mértéke. A fentiek alapján a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. nem érdekelt egy esetleges regionális projektben való részvételben. Egy esetleges regionális csatlakozás, de leginkább az állami, nemzetközi támogatás igénye a tervek szerint 2006-2007-ben megvalósítandó, 12.000 tonna/év kapacitású válogatómű esetében merül fel. A válogatómű létesítése nem új gondolat, a megvalósíthatósági tanulmányt már 2000-ben elkészítették. A válogatómű 2118 m 2 nagyságú válogatócsarnok, 962 m 2 nagyságú bálatároló az elkészített tervek alapján - érvényes építési engedéllyel rendelkezik. A válogatómű beruházási költsége kb. 660 millió forintot tenne ki, melynek kb. 10%-át tudnák saját forrásból fedezni. A Müllex Kft. nem kíván részese lenni közös szervezésű projekteknek. 1.5. Helyzetelemzés, új projekt kialakítási lehetőségek A Nyugat-Dunántúl Régió hulladékkezelésének fejlesztési javaslata A Nyugat-Dunántúl területe mintegy 281.000 lakosú egységként kezelhető. A rendelkezésre álló lerakókapacitások: Lerakó neve Kiépített szabad kapacitás, m 3 Fejlesztési lehetőség, m 3 Harasztifalu 335.000 160.000 Szombathely 1.015.000 900.000 Kőszeg 75.000 60.000 Csepreg 200.000 192.000 Répcelak 53.000 40.000 A régióban működik még néhány inert hulladék lerakását végző lerakótelep: Körmend, Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Répcelak, Sárvár. A regionális hulladékkezelési projektbe nem szerveződött települések legnagyobb része számára már ma is olyan szolgáltatók végzik a begyűjtést és hulladékkezelést, amelyek korszerű lerakókkal rendelkeznek, így kistérségi szinten az alapellátás megoldottnak tekinthető, illetőleg további regionális szintű ellátást segítő beruházásokkal a 9
hulladékgazdálkodás komplex rendszere kialakítható. Van azonban néhány település, amely az ilyen szolgáltatást sem veszi igénybe, feltehetően saját lakosai számára maga oldja meg a hulladékkezelést. Ezen települések a következők: Újkér, Szakony, Csáfordjánosfa, Sárvár, Rum, Körmend, Vasvár, Pácsony, Győrvár, Petőmihályfa, Andrásfa, Hegyhátszentpéter, Szarvaskend, Halastó, Magyarszombatfa, Velemér, Kisrákos, Szatta (18 db, közel 40.000 lakos). A projekt-előkészítés során 0,4 t/fő éves hulladéktermeléssel és 40 %-os hulladékhasznosítással számolva 0,24 t/fő hulladékártalmatlanításról kell gondoskodni. Az adott 281.000 lakosra így évi 67.000 t hulladék elhelyezését kell megoldani. A térségi lerakók kiépített kapacitása ezzel számolva 25 évre elegendő. Figyelembe véve a szelektív gyűjtés egy ideig még mindenképpen csekélyebb hatásfokát is, a lerakókapacitás megfelelő hosszú távon elegendő. A - régióra jellemző - kis lakosszámú településeken nem kivitelezhető ésszerűen a települések önálló szelektív gyűjtése. Még egy 5-6000 fős településen is olyan kevés hulladék gyűlne össze a szelektív gyűjtőkben, hogy nem érné meg azokat elszállítani, a nagyobb mennyiség összegyűjtéséig normális keretek közt tárolni, átválogatni, bálázni. Ezért szükséges a térségben a regionális begyűjtő rendszerek működtetése. A fejlesztési lehetőségek gazdasági-politikai oldalát tekintve a helyzet nem kedvező egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez a nagy szolgáltató cégek (Szombathelyi Városgazdálkodási Kft., Müllex Kft Csepregi Városgazda Kft.) versengése miatt. A térségben a szakértelem rendelkezésre áll, erre utal a két kisebb korszerű lerakó PHARE támogatásból történt megvalósítása és két nagy szolgáltató tevékenysége is. 1.6. Rekultivációs feladatok A települési szilárdhulladék lerakók rekultivációjára készült országos program szerint a Nyugat-Dunántúl régió területén a 3. melléklet szerinti lerakók esetén kell gondoskodni a rekultivációs feladatok elvégzéséről. Az összesen 174 db lerakó rekultivációjának becsült költsége 3067 M Ft. 2. A nemzetközi támogatásokból kimaradt területek fejlesztési lehetőségei A jelen tanulmány egyik célja, annak meghatározása, hogy a jelen állapotban fehér foltnak minősülő területeken milyen módon, milyen költségekkel és milyen támogatási igényekkel lehet ill. célszerű komplex hulladékgazdálkodási rendszereket beindítani. A következőkben becsüljük a szükséges intézkedések irányát és nagyságrendjét. Kiindulási alapnak a már futó projektekből levont következtetéseket és a helyzetfelmérés eredményeit tekintjük. Ennek megfelelően az alábbi gondolatmenetet alkalmazzuk: 1. Megállapítjuk, hogy mely területeken van egyáltalán szükség beavatkozásra, azaz új projekt szervezésének előmozdítására. (Ahol ez a tervezés már megtörtént, illetve történik, nyilvánvalóan a jelen tanulmány kereteit jóval meghaladó 10
precizitású projekt tervezés folyt, illetve folyik. Ezek a területek valójában már átsorolhatók a megszerveződött projektekkel már lefedett régiók közé.) 2. Összegezzük a beruházási igényeket azokra a területekre, amelyeken új rendszerek szerveződése célszerű. 3. A beruházási igényekhez a futó projektek tervezéséből levont következtetések felhasználásával nagyságrendi költségbecslést adunk. 4. Gazdasági, gazdaságpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve teszünk javaslatot az adott terület kezelésére. A javaslat hulladékgazdálkodási szakmai szempontok alapján készült, alapvetően azzal a filozófiával, hogy a települési hulladékok kezelését akkor lehet környezetkímélő módon és gazdaságosan megvalósítani, ha nem csak a hulladék begyűjtése és ártalmatlanítása történik meg, hanem a szelektív hulladékgyűjtés segítségével a hasznosítható és veszélyes hulladékok elkülönítése, hasznosítónak átadása, valamint a maradék hulladék ártalmatlanítása, a hulladék kezelése korszerű eszközökkel és létesítményekben valósul meg, regionális szervezésben, mert így biztosítható a költségek optimuma, a régi lerakók felülvizsgálatra, a felhagyott lerakók rekultiválásra kerülnek, a szükséges fejlesztésekhez, rekultivációhoz állami és nemzetközi forrásokat vesznek igénybe az önkormányzatok. A szakmai filozófia átültetése a Nyugat-Dunántúl Régióba a jelenlegi állapotokból kiindulva a jövőre nézve fogalmaz meg célkitűzéseket. A javaslat a feladatokat a régió adta keretek között tervezi megoldani, ami azt jelenti, hogy a más régiók közreműködésével ésszerűbben, logikusabban megoldhatónak látszó esetekben sem teszünk ilyen javaslatot. Jelen esetben régió alatt nem a statisztikai régiót értjük, hanem azt a területet, ahol egységes projektben, korszerű szolgáltatással el nem látott fehér foltok vannak a nógrádi területen. Ennek indoka, hogy vizsgálataink szerint a jelen régiót határoló más régiók már projektekbe szerveződtek, azokról részben már pozitív döntés született, a fejlesztések megkezdődtek. Az ilyen módon meghatározott projektekhez (Észak-Balaton, Nyugat-Balaton Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt) hozzányúlni már nem célszerű, mert a nemzetközi (EU) forrásokból való támogatottságukból következően minden módosítás számtalan szerződés megváltoztatását, pénzügyi és logisztikai változtatásokat vonna magával, ami a projektek szereplőinek okozna nehézséget. Ezért a csatlakozó területeken megvalósuló projektekbe társulni a kimaradó településeknek nem javasolható. A tárca állásfoglalása szerint a rendelkezésünkre álló eszközökkel védjük a korábban kialakult projektek egységét, még akkor is, ha célszerűségi okok indokolnák egyes települések utólagos integrációját. A fehér foltok területére az egységes projekt összeállításának és megvalósításának indoka továbbá az, hogy a szükséges fejlesztésekhez a források biztosítását csak az EU-források igénybevételével látszik lehetségesnek, amelyet a magyar kormányzat kiegészít. Az EU-források felhasználása során tekintettel kell lenni azokra a követelményekre, amelyet a közösség támaszt, így pl. a támogatott projekt mérete, a beruházás volumene, ami azt jelenti, hogy célszerű a javasolt magyar viszonyok között nagynak tűnő térség egy projektként történő kezelése. 11
A csak hazai forrásokból történő támogatás fedezete lényegesen kisebb összeg, vagyis kisebb arányú is, ezért az önkormányzatok számára kedvezőtlenebb megoldás. A javaslat tehát nem a megyével számol mint projektterülettel, hanem mindazokkal a településekkel, amelyek nem részesei EU-források igénybevételével történő hulladékgazdálkodási fejlesztéseknek. A Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer még hivatalosan nem került elfogadásra, ezért még nyitva áll a lehetőség a csatlakozásra (korlátozott ideig). A javasolt kezelési központok kialakításánál a meglévő gyűjtőkörzetek változatlanságával számoltunk, hiszen ezekben az esetekben már korábban megkötött közszolgáltatói szerződéseket feltételezünk. Változással azokban az esetekben kell számolni, ahol a ma még működő lerakók bezárásra kerülnek, így ezek a gyűjtőkörzetek a bezárást követő időponttól kezdődően lerakási szempontból a regionális lerakókat (Szombathely, Csepreg stb.) veszik igénybe. A lerakók hosszú távon működhetnek (engedélyeik vannak, tartalék területek rendelkezésre állnak), új lerakó építése nem szükséges. Feltehetően a regionális projekt jóváhagyása és a beruházások kezdete a műszakilag nem megfelelő lerakók bezárását követően kezdődhet csak meg, tehát már a kezdettől a régióközpontban, illetőleg a kistérségi központokban valósulhat meg a kezelés. A régióközpont és a kiszolgált települések távolsága, illetve az útviszonyok több esetben átrakóállomások üzembe állítását tehetik szükségessé (pl. Szentgotthád). A komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez a vizsgált területen az egyes szolgáltatók által ellátott területeken különböző mértékben szükséges a biohulladék elkülönített kezelésének fejlesztése. Ehhez tekintettel a régió településszerkezetére mindenekelőtt a házi komposztálás feltételeinek megteremtése indokolt. Kőszegen létesítés alatt van, Csepregen szükséges létesíteni komposztáló telepet, és meg kell vizsgálni, hogy a Szombathelyen és Harasztifalun működő telepek kapacitása elegendő-e, szükséges-e azok bővítése. A kapacitásbővítés tervezésekor a kistelepülések biohulladékával nem célszerű számolni mint komposztálandó mennyiséggel, ott a házi komposztálás gyakorlatának segítése céljából komposztáló eszközöket kell a lakosság rendelkezésére bocsátani. A régióban javasolható két válogatómű megépítése Szombathely, Körmend körzetében és a felhagyott lerakók rekultivációja. Mind a regionális célokat kiszolgáló inert lerakókat, mind a komposztáló telepeket olyan mobil gépekkel kell kiszolgálni, amelyek alkalmasak az időszakonkénti helyváltoztatásra, és íly módon megvalósítható az, hogy több viszonylag kisebb kapacitású telep létesülhessen (ezáltal a szállítási költségek csökkennek), ugyanakkor megtakarítás érhető el a gépi felszerelésben a mobil gépek használatával. A mobil gépek kapacitását úgy kell megválasztani, hogy alkalmas legyen a több telephelyen történő kezelésre, tervszerű helyváltoztatás mellett. A szelektív hulladékgyűjtést tekintve a régió a legjobban kiszolgáltak közé tartozik. A már ellátottnak tekinthető lakosság nélkül a további fejlesztési igény összesen mintegy 200.000 fő kiszolgálása a szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás infrastruktúrájával. Ennek beruházásigénye mintegy 5,2 milliárd Ft. 12
A tervezett projekt megvalósításának várható időpontjára az országban a szelektív gyűjtést széles körben meg kell szervezni, így szükség lesz a házhoz menő gyűjtési mód megszervezésére is. Regionális projekt kialakítása esetén a gesztor célszerűen Szombathely lehet. A vizsgált régióban a szelektív hulladékgyűjtés további bővítése gyűjtőszigetekkel és hulladékudvarokkal főleg Csepreg térségében egy új nagyprojekt indítása esetén mindenképpen szükséges, és megfontolandó egyes településeken a házhoz menő gyűjtőjárat szervezése is, hogy a kellő hatékonyságú begyűjtés a hasznosítható hulladékösszetevőkre megvalósuljon. Egy a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés teljes rendszerének kiépítését megcélzó projekt tehát mindenképpen elérheti a Kohéziós Alap támogatási minimumát, így javasolt a térség önkormányzatainak összefogása egy pályázat elkészítésére. A feltárt gazdasági, gazdaságpolitikai és egyéb viszonyok nem zárják ki egy ilyen projekt beindításának lehetőségét. Mindenképpen javasolt azonban szakmai (és a tervezéshez netán pénzügyi) támogatást nyújtani. A projekt kézenfekvő gesztora Salgótarján önkormányzata lehet. 2.1. A körzetekből kimaradó települések és kapcsolódási lehetőségei Újkér és Szakony település számára lehetőség kínálkozik a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozni, de választhatják a csepregi szolgáltatást is. Répcelak, Csánig, Vámoscsalád jelenleg a répcelaki lerakót használják, de válaszhatják akár a szombathelyi, akár a csepregi vagy harasztifalui szolgáltatót is, esetleg szóba jöhet a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez való csatlakozásuk. Csáfordjánosfa számára ugyanazok a lehetőségek adottak mint Répcelak számára. Sárvár számára célszerű a szombathelyi vagy a csepregi körzethez csatlakozni, megvizsgálva egyidejűleg azt, van-e indokoltsága átrakóállomás létesítésének. (Elvileg lehetősége van a harasztifalui gyűjtőkörzethez történő csatlakozásra, de ebben az esetben jelentős szállítási költséggel kell számolni, még átrakóállomás közbeiktatásával történő szállításkor is. Rum település számára a szombathelyi gyűjtőkörzethez való csatlakozás célszerű. Körmend városa mint a harasztifalui lerakó résztulajdonosa számára indokolt ennek a lerakónak a gyűjtőkörzetéhez csatlakoznia. (Igaz-e az, hogy most nem azt veszi igénybe???) Vasvár, Pácsony, Győrvár, Petőmihályfa, Andrásfa, Hegyhátszentpéter települések számára elsősorban a harasztifalui szolgáltatás igénybe vétele logikus, míg a szombathelyi szolgáltatóhoz történő csatlakozás esetén megfontolandó átrakóállomás létesítése (abban az esetben, ha mind a hat település ugyanazt a szolgáltatót választja). Szarvaskend, Halastó települések a harasztifalui lerakó közelsége miatt, célszerűen ezt a szolgáltatást vehetik igénybe. 13
Magyarszombatfa, Velemér, Kisrákos és Szatta számára a harasztifalui szolgáltató igénybe vétele logikus, tekintettel arra, hogy az összeg környező településről is ez a szolgáltató szállítja el a hulladékot. 3. A fejlesztési lehetőségek és támogatási igények összefoglalása Az egyes körzetekre egységes intézkedési, támogatási rendszer kialakítása csak nehezen definiálható. Hangsúlyozni szükséges, hogy miután a régió országhatárral is határos, valamint a területet az aprófalvas településszerkezet jellemzi, különösen gondosan kell eljárni annak érdekében, hogy a korszerű hulladékgazdálkodás feltételrendszere mindenki számára biztosított legyen. Fokozattan ügyelni kell arra, hogy zárvány települések ne legyenek. Az önkormányzatok helyzetéből kiindulva mindenképpen szükség van tájékozottságuk és szakmai felkészültségük erősítésére. Ennek egyik formája lehet ehhez nyújtható (kisebb mérvű) központi segítség. Feltétlenül előremozdító hatású bizonyos kisebb projektek (helyi komposztálás, gyűjtőedényzet beszerzés stb.) támogatása is. Az ország ill. a nemzetgazdaság szempontjából azonban a legnagyobb hozadéka az EU pénzalapok felhasználását lehetővé tevő nagy projektek kialakításának lenne. A lehetőségeket ezért elsősorban ebből a szemszögből vizsgáltuk. A helyzetet az alábbi táblázat összegzi: Nyugat-Dunántúl Fejlesztési igény (milliárd Ft) Régió Becsült költség Szelektív 5,2 hulladékgyűjtés és kezelés Rekultiváció 3,1 Nemzetközi támogatás lehetősége Csak a teljes fehér folt -ra vonatkozó projektjavaslat esetén lehetséges az EU források felhasználása mind a lakosszám miatt, mind a rekultivációs költségek nagysága miatt (a jelenlegi konstrukcióban kb. a költségek 30 %-a) A komplex hulladékgazdálkodási projektek kialakítása a fentieken felül célszerűen a régi lerakók rekultivációjára is ki kell terjedjen. A térségben az eddigi fejlesztések következtében a még hiányzó beruházások összege viszonylag kisebb a rekultiválandó lerakók esetében jelentkező költségekhez képest, ami aggályos az EU finanszírozás szempontjából, ugyanakkor a kis lakosszámú, több esetben hátrányos helyzetű önkormányzatok önerejükből nem lesznek képesek a rekultiváció végrehajtására. A projekt(ek) összehangolását jelentősen megnehezíti a szolgáltató cégek közötti harc a piac megszerzéséért. A szakértelem épp ezért gyakran nem is hulladékos szakmai téren, inkább a projektszervezés terén hiányzik az önkormányzatoknál. A támogatási rendszerek és lehetőségek mélyebb ismeretében a szolgáltatók érdekei összehangolhatók lehetnének a közösségi támogatások megszerzése érdekében. A szolgáltatók küzdelmének ugyanakkor egyik a köz javát szolgáló hozadéka, hogy a fejlesztések egy részét maguk is végrehajtják, mert ez a jól felfogott saját, hosszú távú érdeküket is szolgálja. Ilyen módon bizonyos fejlesztések központi kormányzati ill. 14
önkormányzati részvétel nélkül is megtörténnek. (De mivel nem vonhatnak be EU közösségi pénzforrásokat nemzetgazdasági szempontból egy lépéssel kedvezőtlenebbek a komplex nagy projektekhez képest.) 15
1. melléklet A Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozott települések listája Abda, Ács, Acsalag, Adásztevel, Ágfalva, Agyagosszergény, Árpás, Ásványráró, Bábolna, Babót, Bágyogszovát, Bakonygyirót, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bana, Barbacs, Béb, Békás, Beled, Bezenye, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Bőny, Börcs, Bősárkány, Cakóháza, Cirák, Csapod, Csér, Csesznek, Csetény, Csikvánd, Csorna,Csót, Darnózseli, Dénesfa, Doba, Dőr, Dudar, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Ebergőc, Écs, Edve, Egyed, Egyházasfalu, Egyházaskesző, Enese, Farád, Fehértó, Feketeerdő, Felpéc, Fenyőfő, Fertőboz, Fertőd, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gecse, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyóró, Gyömöre, Győr, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Harka, Hédervár, Hegyeshalom, Hegykő, Hidegség, Himód, Homokbödöge, Hövej, Ikrény, Iván, Jánossomorja, Jásd, Jobaháza, Kajárpéc, Kapuvár, Károlyháza, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kimle, Kisbabot, Kisbajcs, Kisbodak, Kisfalud, Kisszőlős, Kóny, Kópháza, Koroncó, Kunsziget, Kup, Lázi, Lébény, Levél, Lipót, Lovászpatona, Lövő, Maglóca, Magyargencs, Magyarkeresztúr, Malomsok, Marcaltő, Máriakálnok, Markotabögöde, Mecsér, Mérges, Mezőlak, Mezőörs, Mihályháza, Mihályi, Mórichida, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Nagyacsád, Nagybajcs, Nagycenk, Nagydém, Nagygyimót, Nagylózs, Nagyszentjános, Nagytevel, Nemesgörzsöny, Nemeskér, Nóráp, Nyalka, Nyúl, Osli, Öttevény, Páli, Pannonhalma, Pápakovácsi, Pápateszér, Pásztori, Pázmándfalu, Pér, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Potyond, Pusztacsalád, Püski, Rábacsanak, Rábacsécsény, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábatamási, Rábcakapi, Rajka, Ravazd, Répceszemere, Répcevis, Rétalap, Románd, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Sopron, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szerecseny, Szil, Szilsárkány, Takácsi, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Ugod, Ujrónafő, Und, Vadosfa, Vág, Vámosszabadi, Vanyola, Várbalog, Várkesző, Vásárosfalu, Vaszar, Vének, Veszkény, Veszprémvarsány, Vitnyéd, Völcsej, Zsebeháza, Zsira, 16
2. melléklet Vizsgált települések listája (azon nyugat-dunántúli települések listája, amelyek nem működtetnek egységes rendszert a hulladékkezelésre és nem csatlakoztak a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez ) A kőszegi települési szilárd hulladéklerakó begyűjtési körzete Bozsok, Cák, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Nemescsó, Pusztacsó, Velem. A kőszegi hulladéklerakón 8 település 14.059 lakosának hulladékát ártalmatlanítják. A harasztifalui települési szilárd hulladéklerakó begyűjtési körzete Alsóújlak, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Bérbaltavár, Boba, Borgáta, Bögöte, Celldömölk, Csákánydoroszló, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Csönge, Csörötnek, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Duka, Egervölgy, Egyházashetye, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Felsőszölnök,Gasztony, Gérce, Gersekarát, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Hosszúpereszteg, Ispánk, Ivánc, Jákfa, Jánosháza, Káld, Kám, Karakó, Katafa, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenesszentmárton, Kemessömjén, Kemestaródfa, Kenyeri, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kétvölgy, Kissomlyó, Kondorfa, Köcsk, Magyarlak, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Mersevát, Mesteri, Mikosszéplak, Molnaszecsőd, Nádasd, Nagykölked, Nagymizdó, Nagyrákos, Nagysimonyi, Nagytilaj, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nemesmedves, Nemesrempehollós, Olaszfa, Orfalu, Ostffyasszonyfa, Oszkó, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pápoc, Pinkamindszent, Püspökmolnári, Rábagyarmat, Rábahidvég, Rádóckölked, Rátót, Répceszentgyörgy, Rönök, Sárfimizdó, Sitke, Szaknyér, Szalafő, Szemenye, Szentgotthárd, Szentpéterfa, Szergény, Szőce, Telekes, Tokorcs, Vasalja, Vásárosmiske, Vashosszúfalu, Vasszentmihály, Viszák, Vönöck, Zsédeny, Alibánfa, Bucsuta, Kicsehi, Nemesszentandrás, Németfalu, Petrikeresztúr, Zalaszetntjakab, Zalaszentmárton. A harasztifalui hulladéklerakón 117 település 78.836 lakosának hulladékát ártalmatlanítják. A szombathelyi települési szilárd hulladéklerakó begyűjtési körzete Acsád, Balogunyom, Bejcgyertyános, Bozzai, Bögöt, Bucsu, Csempeszkopács, Csénye, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Gyöngyösfalu, Horvátlövő, Ikervár, Ják, Kenéz, Kisunyom, Lukácsháza, Meggyeskovácsi Megyehid, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Nick, Nyőgér, Ölbő, Pecöl, Perenye, Pornóapáti, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Rábatöttös, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Sótony, Söpte, Szeleste, Szombathely, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Uraiújfalu, Vasasszonyfa, Vasegerszeg, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát, Vép. A szombathaelyi hulladéklerakón 57 település 130.561 lakosának hulladékát ártalmatlanítják. A csepregi települési szilárd hulladéklerakó begyűjtési körzete Bő, Bükk, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Hegyfalu, Horváthzsidány, Iklahnberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd. 17
A csepregi hulladéklerakón 20 település 13.217 lakosának hulladékát ártalmatlanítják. A gyűjtési körzetekből kimaradó települések (18 település közel 40.000 lakos) Újkér, Szakony, Csáfordjánosfa, Sárvár, Rum, Körmend, Vasvár, Pácsony, Győrvár, Petőmihályfa, Andrásfa, Hegyhátszentpéter, Szarvaskend, Halastó, Magyarszombatfa, Velemér, Kisrákos, Szatta. 18
3. melléklet A régió területén rekultiválandó lerakók és rekultiválásának költségei, M Ft-ban Település Költség Rekultiválás módja Pápoc 122 rekulitválás Csönge 14 rekultiválás Kenyeri 71 rekultiválás Kőszeg 154 rekultiválás Püspökmolnári 7 rekultiválás Csepreg 87 rekultiválás Egyházasrádóc Ikervár 59 rekultiválás Simaság 40 rekultiválás Jánosháza 64 rekultiválás Nagysimonyi 8 rekultiválás Bő 3 Lukácsháza 2 rekulitválás Nemesrempehollós 5 rekultiválás Bozsok 3 Bucsu 0,5 rekultiválás Sorkikápolna Csénye 10 rekultiválás Csénye 6 rekultiválás Rábahídvég 8 rekultiválás Sajtoskál 20 rekultiválás Sitke 10 rekultiválás Chernelházadamonya 10 rekultiválás Csákánydoroszló 6 rekultiválás Nagyrákos 8 rekultiválás Sé 15 rekultiválás Tompaládony 5 rekultiválás (földdel takarva) Gasztony Gérce 24 rekultiválás Ják 5 rekultiválás Köcsk 4 rekultiválás Megyehíd 5 rekultiválás Nemeskocs 10 rekultiválás Rátót 3 Sorokpolány 4 rekultiválás Vép 7 rekultiválás Bögöt(e?) 51 rekultiválás Csempeszkopács Egyházashetye 14 rekultiválás Horvátzsidány Kemenespálfa 6 rekultiválás Kercaszomor (földdel takarva) 19
Nemescsó Pecöl Vát Egyházasrádóc Gór Horvátlövő Karakó Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kerkáskápolna Mesterháza Vásárosmiske Borgáta Gencsapáti Ölbő Ölbő Ölbő Tokorcs Bögöte Katafa Molnaszecsőd Vasalja Vasszilvágy Boba Gencsapáti Meggyeskovácsi Mersevát Nádasd Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemesládony Őrimagyarósd Rábahidvég Szeleste Vasszécseny Egyházasrádóc Nyőgér Sitke Celldömölk Kissomlyó Répceszentgyörgy Sorkifalud Zsédeny Gérce Gyanógeregye Keléd Nemeskolta Rábatöttös Hegyfalu 24 rekultiválás 10 rekultiválás 5 25 rekultiválás (földdel takarva) 6 rekultiválás 1 10 rekultiválás 51 rekultiválás 2 6 rekultiválás 16 rekultiválás 5 rekultiválás (földdel takarva) 27 rekultiválás 14 rekultiválás 2 7 rekultiválás 16 rekultiválás 4 rekultiválás 1 rekultiválás (földdel takarva) 11 rekultiválás 6 rekultiválás 2 4 rekultiválás 8 1 4 rekultiválás 1 rekultiválás 7 rekultiválás (földdel takarva) 20 rekultiválás 6 rekultiválás 87 rekultiválás 17 rekultiválás 4 rekultiválás 4 rekultiválás 1 rekultiválás 0,5 rekultiválás 10 rekultiválás 20