28 az egyesre nézve egésségét hatósági közbejövetel nélkül fentartani, bizonyos állapotok fenléte, bizonyos betegségek előfordulása maga után vonja-e azt másoknál is? s ha erre a hygiena igennel felel, az egyes szabadságának, a többség veszélyeztetett életével szemben, háttérbe kell vonulni, el kell ily sanitarius korlátolást szenvedni, s csak is másod sorban jöhet figyelembe, menynyire mehet e korlátolás, mily fokú legyen az; ha az egyéni szabadságból indulnánk ki, majdnem az egész közegésségügyi igazgatást elvileg el kellene vetnünk, mint zsarnokit, mint önkényest. Nem mulaszthatom itt el, hogy a szerző által is használt, bár szokásos, rosz elnevezések ellen fel ne szólaljak; az állam-orvostan ezek egyike; tudva levőleg a törvényszéki orvostan és a közegésségügy szokott e név alá foglaltatni, minden alap nélkül; mint ég és föld oly távol állanak egymástól, minek tehát őket öszszeházasítani? továbbá a gyógyászatügy helyes elnevezését miért mellőzte? a edicinalwesen, mely a gyógyító személyek és abban segédkezüket, valamint a gyógyító intézeteket, kórházakat, fürdőket, szóval az egyes betegség orvoslására szolgáló más bárminő intézményeket foglalja magában, ellentétben a betegség kiütése ellen szervezett közegésségtigygyel igen helyesen nevezhető gyógyászat ügynek. Nem bocsátkozom bővebben a mű további bonczolgatásába, leglényegesebb ellenvetéseimet megtettem, számos előnyeit nincs miért részleteznem bővebben a fentebb mondottaknál, s azon óhajjal zárhatom legjobban rövid ismertetésemet, hogy e jó humorral, eleven stylben irt szakmunka mentől inkább elterjedjen, s közéletünkben mentől előbb látható nyomokat hagyjon maga után. Dr. Concha Győző. Könyvészeti adatok, a classica philologia történetéhez hazánkban. a-holnap tizenhárom éve, hogy az első papírszeletet vettem elő a classica philologia történetének hazánkban megírására. int újonnan kinevezett tanár, a budai főgymnasium könyvtárának rendelése alkalmával a tömérdek gymnasiumi programm lapozgatása közben azon gondolatra jöttem: jó volna az ngelmann-féle Bibliothoca classica és Bibliotheca philologica. példájára könyvészeti pontossággal egybeállítani mindent, a mi csak a classica philologia tág mezején agyarországban vagy magyaroktól külföldön megjelent, legyenek azok akár önriálló művek, akár folyóiratokban, hírlapokban és programmokban elszórt értekezések. Akkor távolról sem sejtettem, mily halmazzá fog nőni kezem alatt a sok adat? Hogy is gondoltam volna akkor, hogy irodalmunk ezen ágának divatszerüleg hirdetett szegénysége mellett anynjit, és a fordítások terén anynyi jót is fogok találni! körülmény azonban csakhamar megváltoztatá eredeti tervemet. Többé már nem elégedtem a könyvészeti adatok gyűjtésével, kezdtem nyomozni, hasonlítgatni és bírálni, szóval elhatároztam esen irodalmi ágnak kritikai történetét megírni.
29 A mű anynyira haladt, hogy csak sajtó alá egyengetése van hátra. Addig is azonban, mig ezt (hivatalos és szaktudományi teendőim mellett) elvégezhetem, czélszerünek láttam e lapok hasábjain részenként közzé tenni az adatokat, felkérvén az érdekletteket és szakértőket: szíveskedjenek a tudomány érdekében a hiányokra figyelmeztetni, hogy még az utolsó perezben is javítgathassak előszeretettel dolgozott művemen. Én az említett tizenhárom év alatt nem kíméltem sem időt, sem pénzt, sem fáradságot, hogy magamnak az adatokat lehetőleg teljesen megszerezzem, de, a ki hazai könyvészetünknek mostoha állapotát ösmeri, jól tudja, menynyire hiányos még az ilyen tökéletesség (?) is. A szakértő méltányolni fogja fáradságomat, s igazságosan elnéző lesz a hiányok iránt; többet nem óhajtok, nem kérek. I. Latin- és görög szótárirodalmunk. tárgyról irodalom történetünk jubiláris megalapítóján, a tudós TOLDY FRXCZN kivül (A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban. 3. jav. kiad. Pest 1872 és 1873. 30. 44. 53. 73. 103. 128..) tudtommal csak ketten J ) emlékeztek meg. Az egyik SZILÁGYI ISTVÁN a magyar akadémiai értesítő" 1847. folyamának 311 337 lapjain. A magyar szótárirodalom történeti szemléje" czimű értekezésének első és egyetlen közleményében, mely NYÍR KÁLLAITÓL OLNÁRIG (1484 1604) terjed, s eltekintve a latin szótárirodalom keletkezését tárgyaló érdekes bevezetéstől, inkább csak magyar nyelvészeti szempontból tárgyalja; a másik boldog emlékezetű tanárom VASS JÓZSKF. ki a kolozsvári r. k. főgymnasium III. évkönyvében 185%-ről Latipmagyar szótárirodalmunk" czimü értekezést (3 19 lap) bocsátott közre, mely azonban ugy pontosság, mint teljesség szempontjából, sok kivánni valót hagy. Különben az egész értekezésnek czélja, úgy látszik, csak a kolozsvári tanárok latin-magyar iskolai szótárának, ós az általa CORNLIUS NPOS-hoz szerkesztett kézi szótárnak bemutatása volt, melyekből a 20 30 lapon mutatványokat is közölt. iután TOLDY FRNCZ, feladatánál fogva igen természetesen nem vehetett fél mindent műve keretébe, s nem is terjeszkedhetett ki egészen a jelenkorig, nem lesz felesleges egyelőre jegyzékét adni az előttem ismeretes és fenn jelzett munkában tárgyalandó szótári műveknek s ). ') Nem hagyhatom egészen említés nélkül Bod P é t e r előszavát a pápai Páriz Ferencz-féle szótár 1767. kiadáshoz, melyben szintén közöl történeti adatokat. a ) ely kiadások fordultak meg ezek közül kezeim közt, azt e helyen épp oly kevéssé jelölhetem meg, mint a hogy tér szűke miatt nem közölhetem a t«ljes czímeket sem.
30 XV. XVI. század. NYÍR KÁLLAI TAÁS, SZÁLKÁI LÁSZLÓ kizárólag a magyar irodalom-történethez tartoznak; nem különben RDŐSI JÁNOS és BYTH ISTVÁN. ár a classica philologia történeténél is figyelembe veendők, a menynyiben használatban voltak: a) PSTI GÁBOR. Nomenclatura sex linguarum stb. Bécs. 1538. 1550. 1561. 1568. b) SZIKSZAI FABRICZIUS (Kovács) BÁLÁS (1574) Nomenclatura, seu Dictionarium Latino-Ungaricum. Kiadta halála után PSTI GÁSPÁR, Debreczen 1590. 1592. 1593. SÁRVÁR 1602. SZILVÁS-UJKALVI IR pedig 1597 ós 1619 Debreczenben*). indkettő tárgycsoportok szerint. CALPINUS (ABRUS, Augustinus szerzetes, Oalepio-ból Olaszországban) nagy haladást mutató szótárához egy névtelen adta a jelentékeny magyar részt, még pedig BOD PÉTR szerint már a Lyoni 1587. kiadáshoz, TOLDY szerint (I. k. 30.) a Dictionarium undecim linguarumnak Basel 1590. (Frankfurt) 1594. Basel 1598. 1605. 1616. Genf 1620. Basel 1622. 1627. 1682 évi kiadásaiban. Nekem nem volt alkalmam ezen kiadásokat mind látni, anynyit azonban állíthatok, hogy a Dictionarium d e c e m linguarum kiadások is (péld. h. n. 1594) tartalmazzák a magyar nyelvet. VRANCSICS FAUSTUS püspök szótára (Dictionarium quinque nobilissimarum uropae linguarum stb. Velencze és P. THWRWK JÓZSF Pozsonyban 1834) az anyagra nézve Calepinus után indul, s a mi szempontunkból annál kisebb becsű. Viszont VRANCSICS szótárának magyar része átment GISR JROOS (Thesaurus Polyglottus. ajnai Frankfurt 1603 ós LODRCKR PÉTR (Dictionarium septem lingv. Prága 1605) szótáraiba, melyeknek megítélése körünkön kivül esik. Heltai Synonymorum liber-e nem tartozik ide. Felemlítem még BOD PÉTR szavait: Johannis quoque urmelii onasteriensis, rasmi condiscipuli et amici Nomenclatura Trilinguis edita fuit Craccoviae (év?) in Polonia; sed quia voees Hungaricae literis essent descriptae Polonicis, parum fűit utilis; pauca etiam illius exemplaria in latissime patenti Hungariae Regno, ocyus quam discentibus opem ferrent, disparuerunt". TOLDY a XVII. századba teszi. Végre Franki a 41 lapon emliti YLIUS JÁNOS késmárki tanár Nonmenclaturáját, mely 1594-ben a modori iskolában használtatott, de melynek egy példánya sem ismeretes. XVII. század századnak, s általában egész. szótárirodai munknak legfőbb büszkesége szenczi OLNÁR ALBRT. Szótára, mint maga ae előszó- *) Van-e és mi különbség ezen utóbbi kiadások és Ujfalvinak Frankinál (A hazai és külf. iskolázás a XVI. sz.) 41 lapon említett kéziratban levő neves könyve között? ez iránt még most nyilatkozni nem tudok.
31 ban szerényen mondja ( cuius medulla sive epitome est hoc nostrum Lexicon") Calepinus után van dolgozva. lső kiadása melyet BOI) PÉTRTŐL kezdve (Athenás 183 1.) a legújabb időig sokszor tévesen is jegyeztek fel, latin-magyar és magyar-latin részből áll és Nürnbergben jelent meg 1604-ben. ásodik kiadása a görög nyelvvel gazdagítva, mint latin görög magyar és magyar latin szótár megjelent Hanauban: 1611-ben; a harmadik Heidelbergben 1621-ben, a negyedik pedig halála utáu ajnai Frankfurtban 1644, illetőleg 1645-ben*). Az ötödik és utolso kiadást IÍKK JÁNOS KKISTÓK mindkét részben a némettel bővítette, s igv jplent meg Nürnbergben 1708-ban. századslisebb kézi könyvei: 1) 1629. Bécs. Dictionarium quatujr linguarum lat. hung. bohém, et germ. Névtelen szerzőtől, 2. kiad. 1641. 2) 1654. Várad, UDÖBUÉNYI DÁK JÁNOS. Janua linguarum bi inguis, latina et hung. praecedens Dictionario. Nunc denuo excusa stb. (Comenius befolyása alatt) 3) BOD PÉIK szerint ALSTR JÁNOS HNKIK, Gyula-Fehérvárott adott ki: Lexicon seu Phrases alphabetico ordine digestas, vocabulorum centurias 1 '. n csak a következőt ismerem: Grammatica Latina in usum scholae Albensis cum Kudimentis Lexici lat. Alstedii. Albae Juliae 1642. 8. r. 4) 1646. Gyula-Fehérvár. edulla priscae puraeque Latinitatis, qua omnes linguae Latinae idiotismi... representantur. 5) TÓTFALUSI KIS IKLÓS Dictionariolum Latino-Hungaricum etc, a század vége felé, v. ö. Bod P. előszavát. indezeknél nevezetesebb: 6) KONSKY (Comenius) JÁNOS AOS-nak tizenkét európai nyelvre alkalmazott híres Janua linguae latinae reserata aurea czimü kézikönyve, mely először Lissában jelent meg 1631 -ben. Két magyar átdolgozása van, a) KAPOSI PÁL, SZÁNTAI IHÁLY és HLBAI SANDOUÉ : ruditionis scholasticae janua. SPatak 1652. b) SZILÁGYI ISTVÁN BNIAIN előbb váradi, utóbb pataki tanáré, mely Lőcsén 1661. Kolozsvárt 1673. Lőcsén 1698. Debreczenben 1700. Lőcsén 1724, Debreczenben 1729 s még e század kezdetéig számtalanszor jelent meg. Ugyancsak Comenius után dolgoztak: 7) CSAHOLCZI (Bodnál Tzáholtzius) JÁNOS és BIHARI FKNCZ gyulafehérvári tanárok 1647-ben. Azonban mind ezek ép oly kevéssé tekinthetők szoros értelemben szótár-irodalmi munkáknak, mint Comenius többi művei (Vestibulurn, Orbis pictus stb.) s a X7III. századbeli Cellarius-féle Liber memoiiilis, továbbá a Syllabus vocabulorum, Radices linguae latinae stb. szógyűjtemények s a legújabb Steiner Zsigmondféle Latin szókönyv", melyek a nyelvtani tankönyvekkel együtt fognak tárgyaltatni. századra vonatkozólag még megemlítendő a bártfai szülesésű HNISCH GYÖRGY Thesaurusa, (Augsburg 1616), melybe a magyar nyelv is fel van véve. *) Az első rész 1645-ben, a második és a hozzá csatolt érdekes Syllecta scholastica 1644-ben jelent meg, innen az eltérés a különböző Íróknál.
32 XVIII. század század feje, s öszszes elassicai szótárirodalmunknak második férfia PÁPAI PÁRIZ FRNCZ, kinek latin-magyar és magyarlatin szótára 15 évi fáradozásnak műve. Kiadásai: Lőcse 1708. Nagyszombat 1762. BOD PÉTT kiadása N.-Szeben 1767. (második részében a némettel bővítve) 1782. 1787. Végre ÉDR J. K. kiadása N.-Szeben és Pozsony 1801. (SÁNDOR ISTVÁN toldaléka Bécs 1808.) CLLARIUS KRISTÓF Latinitatis liber memoriálisához BÉL Á- TYÁS adta a magyar szöveget. Nürnberg 1719. Lőcse 1735. Debreczen 1762. Pozsony 1777. 1800. Győr 1808. (ÁRTON ISTVÁN kiadása), BUDAI SAIÁS kiadásai Debreczen 1808. 1817. 1831. és Primitiva vocabula L. Lat. cum interpret. Hung. Debreczen 1842. v. ö. BNKÖ Transilv. II. 526. 1. A Gradus ad Parnassum, sive novus Synonymorum, epithetorum et phrasium poetiearum thesaurus (BISCHOF-tól) magyar kiadásai: Nagy-Szombat 1741, 1747. 1767. 1771. 1775. Budán 1827. 2 kötetben az utolsó. A WAGNR FRNCZ jezsuita Phraseologiájának magyar kiadásai: Nagy-Szombat 1750. 1771. 1775. Buda 1822. Bécs 1825. JABRSSICH ANDRÁS Lexicon Latinum interpret. illyr. germ. et hung. locuplet. Zágráb. 1742. századnak több apró szógyűjteményét, melyek főleg emlézésre valának szánva, most mellőzöm, s érdekességénél fogva még csak azon pályázatot említem meg, mely az 1786.diki ercur von Ungarn 124 136 lapjain 100 darab körmöczi aranyat tűz ki következő szótárra: Glossarium mediae et infimae Latinitatis Hungáriáé cclesiastico-, Historico-, Diplomatico-, Juridico Oeconomico-, Dicasterialis -Philologico-Reale." XIX. század. ÁRTON JÓZSF. Három nyelvből készült oskolai Lexicon. 2 k. Bécs 1816. Lexicon Trilingue etc. 2 k. Bécs 1818. ós új czímlappal Pestini év nélkül. SÁNDOR ISTVÁN Toldaléka a Páriz Pápai-féle szótár utolsó kiadásaihoz (Bécs 1808.) inkább magyar nyelvészeti szempontból érdekes, LSCIIKA lenchus Vocabulorum uropaeoruma (Buda 1825), itt éppen nem jöhet tekintetbe. OKRY BNJÁIN Deák-agyar tymologiai Lexicon. Pest 1823. Gonddal dolgozott, figyelemre méltó munka, melynek ritkaságáról tanúskodik azon körülmény is, hogy eddig sehol sem találtam említve. KASSAI és KRSZNRICS szótáraikban a latin nyelvnek csak mellékes, magyarázó szerep jutván, körünkön kivűl esnek. Kár, hogy félben maradt a névtelen vállalkozók: Deák-magyar s magyar-deák teljes szókönyve, melynek I. részéből csak A D jelent meg Pesten 1834.
SOLTÉSZ JÁNOS és BAKÓ DÁNIL Latin-magyar szótára iskolai használatra (Patak 1845), etymologiai rendet követ s okry után van dolgozva. KOCZÁNYI FRNCZ latin-magyar német szótára két kiadást ért. Pest 1851. és 1860. 33 Örvendetes jelenség és nagy haladás a kolozsvári tanárok La tin-magyar iskolai szótára. Szerkesztették FINÁLY HNRIK és RÉGNI ISTVÁN, Kolozsvárt 1858. 2 (ezímlap-) kiadás 1862. Ism. Hunfalvy Pál az akadémiában és. Nyelvészet II. k.; birálta Budenz. Nyelvészet IV. k. HOLUB ÁTYÁS latin-magyar és magyar-latin zsebszótára Baján 1862-ben jelent meg, ismertette Bartl A. kritikai lapok 1862. 200 202 lap. FARKAS LK Latin-magyar szótára a legjobb és legújabb források nyomán Pest 1865. A sárospataki tanárok 1. m. zsebszótára S.-Patak 1862. és m. 1. 1868. A debreezeni tanárok szótárát szerkesztették LNGYL ZSIG- OND és SZGDI SÁNDOR. Debreczen 1870. Bíráltam a tanáregylet közlönyében III. foly. 488 491. 1. Kiemelendő mint haladás BARTAL ANTAL és VRSS IGNÁCZ magyar-latin szótára. Pest 1864. 2. (ezímlap) kiadás. 1865. 3. javít. kiad. 1872. Ismert. Nyelvtud. közlem. 1864. III. HUNFALVY P. Kalauz 1864 2 félév 1. sz. Kun Gyula. Speciális szótáraink tudtommal: Caesar-hoz BAUTAL ANTAL-ÍÓI Pest 1863. 1870. BUDAVÁRY JÓzsF-től Pest 1872. Cornelius Nepos-hoz a sáros-pataki 1837. (kitől?) és VASS JÓSZF-é 1861. 1862. 1866. Phaedrus-hoz a sáros-pataki (KÉRY ÓZS-től?) 1838. KO- VÁCS NÁNDOR-tól Pest 1865. BUDAVÁRY józsf-től 1869 (1870). Sallustius-hoz HINDY IHÁLY-tól Pest 1865. Virgilius-hoz Hindy ihálytól Pest 1863 és 1869. A Chresthomathiákhoz szerkesztett szótárak itt nem említhetők fel. Görög szótárirodalmunk OLNÁR-tól nyugodott egész 1857-ig, mikor a sáros-pataki tanárok szótárukat kiadták. Ism. Hunfalvy Pál m. nyelvészet II kötet 475 77. Azóta megjelent HOLUB ÁTYÁS szótára Kszenofón Anabaszíszához Baján 1862. és hirdetve volt egy szótár. L.-től Homer Iliasa és Odysseajához 1861-beu, de ez, tudtommal legalább, napvilágot nem látott. űumcsi.'úci.