MAGYAR KICK-BOX SZÖVETSÉG A Kick-Box Sport SZABÁLYKÖNYVE 2000. január 1.
MAGYAR KICK-BOX SZÖVETSÉG A Kick-Box sport SZABÁLYKÖNYVE Írta: Galambos Péter 2000. január 1. 2
Tartalomjegyzék A szabálykönyv hatálya Vezérfonal a Szabálykönyv értelmezéséhez és alkalmazásához 4. oldal 5. oldal I. fejezet A versenyek rendezése 6. oldal II. fejezet Semi-contact szabályrendszer III. fejezet Full-contact szabályrendszer IV. fejezet Light-contact szabályrendszer 27. oldal 44. oldal 62. oldal V. fejezet Low-kick szabályrendszer 67. oldal VI. fejezet WAKO-Thai-Box szabályrendszer VII. fejezet Formagyakorlat szabályrendszer 68. oldal 71. oldal 3
A szabálykönyv hatálya Ez a szabálykönyv a WAKO hivatalos szabálykönyve alapján íródott, figyelemmel a magyarországi sajátosságokra. A szabálykönyv előírásainak alkalmazása (a kiegészítő lapokkal együtt) kötelező a Magyar Kick-Box Szövetség ill. a szervezetileg hozzátartozó klubok, valamint szakosztályok által Magyarországon rendezett kick-box versenyeken, 2000. január 1.-től. 4
Vezérfonal a Szabálykönyv értelmezéséhez és alkalmazásához 1. A szabályok a versenyzőkért vannak. Azért kerültek kialakításra, hogy mindkét félnek egyenlő és fair esélyeket biztosítsanak a küzdelemhez. 2. A bíróknak sohasem szabad elfeledkezniük arról, hogy azért vannak a küzdőtéren, hogy a versenyzők szolgálatára legyenek. 5
I. fejezet A versenyek rendezése 1.. A kick-box sport versenyei 1. A kick-box küzdősport, amelynek keretében küzdelmi és formagyakorlat versenyeket lehet rendezni. 2. A küzdelmi versenyek során a versenyzők arra törekszenek, hogy - a különböző szabályrendszerek szabályai szerint - ütés- és rúgástechnikákkal érjenek el találatokat. 3. A formagyakorlat versenyeken a versenyzők önállóan hajtanak végre a kick-box és egyéb küzdősportok mozgáselemeit tartalmazó formagyakorlatokat zenére. A formagyakorlatoknak lehet egyéni koreográfiája, vagy alkalmazni lehet más küzdősportok kötött koreográfiájú gyakorlatsorait is. 4. A kick-box versenyeken a férfiak és nők külön versenyeznek. 2.. Szabályrendszerek, versenyszámok 1. A küzdelmi versenyeket öt szabályrendszerben lehet rendezni: semi-contact szabályrendszer, light-contact szabályrendszer, full-contact szabályrendszer, low-kick szabályrendszer, WAKO thai-box szabályrendszer. 2. A formagyakorlat versenyek versenyszámai: pusztakezes lágy stílusú pusztakezes kemény stílusú, fegyveres lágy stílusú, fegyveres kemény stílusú. 6
3.. A versenyek fajtái 1. Országos bajnoki címet eldöntő versenyek: 2. Diákolimpiai versenyek: 3. Nemzetközi versenyek: bajnoki fordulók, OB döntők a felnőtt korcsoportban, minden szabályrendszerben, OB döntők az ifjúsági és junior korcsoportokban, a semi-, light- és full-contact szabályrendszerben, OB döntők a gyermek és serdülő korcsoportokban, a semicontact szabályrendszerben, csapatbajnoki döntő a felnőtt korcsoportban, a semi-contact szabályrendszerben, II. osztályú bajnoki döntők a felnőtt korcsoportban, minden szabályrendszerben. megyei, budapesti diákolimpiai döntők, általános és középiskolás korosztályokban, országos diákolimpiai döntő, általános és középiskolás korosztályokban. A külföldi sportolók részvételével lebonyolított versenyek minden korcsoportban és szabályrendszerben. 4. Országos és területi versenyek: A Kategóriás az a nemzetközi verseny, amelyet a WAKO (vagy más világszövetség) az A kategóriába sorolta, vagy amelyen (a rendező országgal együtt) legalább három nemzet válogatott szintű sportolói indulnak és azok közül csapatonként legalább egy sportoló a versenyt megelőző évben rendezett WAKO VB-n, vagy EB-n I.-III. helyezést ért el. B Kategóriás az a nemzetközi verseny, amelyen legalább három nemzet válogatott szintű sportolói indulnak. az országos (nem bajnoki címet eldöntő) versenyeken legalább négy megyéből (Budapestről) érkezett versenyzők indulnak bármely korcsoportban és szabályrendszerben. a területi versenyeken legfeljebb három megye (Budapest) sportolói vehetnek részt, bármely korcsoportban és szabályrendszerben. 7
5. Meghívásos versenyek: A meghívásos versenyeken előzetes megállapodás alapján egyeztetett mérkőzéseket rendeznek a meghívott sportolók között az egyes korcsoportokban megengedett szabályrendszerben. 6. Zárt és nyílt versenyek: zárt versenyeken csak a Magyar Kick-Box Szövetséghez tartozó klubok ill. szakosztályok igazolt versenyzői indulhatnak. a kötelezően zárt formában megrendezendő versenyek: az országos bajnoki címet eldöntő versenyek, a bajnoki fordulók és OB döntők a felnőtt korcsoportban, minden szabályrendszerben. a nyílt versenyeken más küzdősportok (karate, tae-kwondo, kungfu, thai-box) megfelelő fokozatú igazolt versenyzőinek indulására is van lehetőség. Ezek indulásának lehetőségét és feltételeit a versenykiírásban kell rögzíteni. 7. A versenyek fajtáját a kiírásban kell meghatározni. 4.. A versenyek jellege 1. A versenyek, jellegük szerint, lehetnek egyéni és csapatversenyek. 2. Az egyéni és csapatversenyeket lehet lebonyolítani. egyenes kieséses körmérkőzéses és vegyes rendszerben 3. Hatnál több induló esetében egyéni versenyeken az egyes súlycsoportokban egyenes kieséses, csapatversenyeknél egyenes kieséses vagy vegyes rendszert kell alkalmazni. 4. Hat indulónál vagy egyenes kieséses rendszer, két erőnyerővel (6 mérkőzés), vagy két hármas körmérkőzés (3-3 mérkőzés), majd a két csoportgyőztes játszik az első helyért, a csoport-másodikok pedig a harmadik helyért (összesen 8 mérkőzés). 8
5. A semi- és light-contact szabályrendszerekben, amennyiben a résztvevők száma az egyes súlycsoportokban kettőnél több, de hatnál kevesebb, akkor a körmérkőzéseket a következő rendszer szerint kell lebonyolítani: három indulónál egy hármas körmérkőzés (3 mérkőzés), négy indulónál egy négyes körmérkőzés (6 mérkőzés), öt indulónál egy hármas körmérkőzés (I. csoport; 3 mérkőzés) és egy mérkőzés (II. csoport), majd a két csoportgyőztes játszik az első helyért, a csoport-másodikok pedig a harmadik helyért (összesen 6 mérkőzés), 6. A full-contact, low-kick és WAKO thai-box szabályrendszerekben körmérkőzéses rendszert csak három induló esetén lehet alkalmazni, legalább négy induló esetén az egyenes kieséses rendszerben kell a versenyt lebonyolítani az egyes súlycsoportokban, amikor is két harmadik helyezett lesz. 5.. A versenyzők korcsoportjai 1. A versenyzők életkoruk alapján a következő korcsoportokba tartoznak: Gyermek 8-9-10 évesek Serdülő 11-12-13 évesek Ifjúsági 14-15-16 évesek Junior 17-18-19-20 évesek Felnőtt 21 és annál több évesek 2. A korcsoport megállapításánál az adott naptári évet kell figyelembe venni, amelyben a versenyző született. 3. A gyermek és serdülő korcsoportba tartozók a küzdelmi versenyeken csak a saját korcsoportjukban és csak semi-contact szabályrendszerben versenyezhetnek. Ez alól, a korcsoport tekintetében, kivételt képeznek a megyei és országos diákolimpiai versenyek. 4. A megyei és országos diákolimpiai versenyek korcsoportjai - alkalmazkodva az iskolai életkorokhoz - a következők szerint alakulnak: általános iskolai diákolimpia korcsoportjai I. korcsoport 8-9-10 évesek II. korcsoport 11-12-13-14-15 évesek (amennyiben a 15 éves igazolja, hogy évvesztes) 9
középiskolai diákolimpia korcsoportjai I. korcsoport 15-16 évesek II. korcsoport 17-18-19 évesek A megyei és országos diákolimpiai versenyek csak semi-contact szabályrendszerben kerülnek megrendezésre. 5. Az ifjúsági korcsoportba tartozók (a diákolimpiai versenyek kivételével) csak a saját korcsoportjukban versenyezhetnek, a semi-, light- és full-contact szabályrendszerekben. Az ifjúsági full-contact versenyek korcsoportjai, nőknél és férfiaknál egyaránt a 15-16-17 éveseket foglalják magukban. 6. A junior korcsoportúak a felnőtt versenyeken is elindulhatnak, kivéve a full-contact, low-kick és WAKO thai-box szabályrendszereket, ahol az indulás alsó korhatára 18 év. 6. A versenyzők súlycsoportjai 1. A küzdelmi versenyek során a sportolók súlycsoportokban versenyeznek. A formagyakorlat versenyeken súlycsoportbeosztás nincsen. 2. A Gyermek korcsoport súlycsoportbeosztása a következő (megegyezik az általános iskolai diákolimpia I. korcsoportjának súlycsoportbeosztásával): Fiúk és Leányok 25 kg 28 kg 32 kg +32 kg 3. A Serdülő korcsoport súlycsoportbeosztása a következő: Fiúk és Leányok 28 kg 32 kg 37 kg 42 kg 47 kg 52 kg +52 kg 10
4. Az általános iskolai diákolimpia II. korcsoport súlycsoportbeosztása a következő: Fiúk 28 kg 32 kg 37 kg 42 kg 47 kg 52 kg 57 kg 63 kg 69 kg +69 kg Leányok 28 kg 32 kg 37 kg 42 kg 47 kg 50 kg 55 kg 60 kg 65 kg +65 kg 5. Az ifjúsági korcsoport súlycsoportbeosztása a semi- és light-contact szabályrendszerekben a következő (megegyezik a középiskolai diákolimpia I. korcsoportjának súlycsoportbeosztásával): Fiúk 40 kg 45 kg 50 kg 55 kg 59 kg 63 kg 69 kg +69 kg Leányok 45 kg 50 kg 55 kg 60 kg 65 kg +65 kg 11
6. A junior korcsoport súlycsoportbeosztása a következő (megegyezik a középiskolai diákolimpia II. korcsoportjának súlycsoportbeosztásával): Férfiak 57 kg 63 kg 69 kg 74 kg 79 kg 84 kg 89 kg 94 kg +94 kg Nők 50 kg 55 kg 60 kg 65 kg +65 kg 7. A felnőtt korcsoport súlycsoportbeosztása a következő: Férfiak 57 kg 63 kg 69 kg 74 kg 79 kg 84 kg 89 kg 94 kg +94 kg Nők 50 kg 55 kg 60 kg 65 kg +65 kg 12
8. Az ifjúsági full-contact szabályrendszer súlycsoportbeosztása a következő: Férfiak 45,0-48,0 kg 48,1-51,0 kg 51,1-54,0 kg 54,1-57,0 kg 57,1-60,0 kg 60,1-63,5 kg 63.6-67,0 kg 67,1-71,0 kg 71,1-75,0 kg 75,1-81,0 kg 81,1-86,0 kg 86,1-91,0 kg +91,0 kg Nők 43,0-45,0 kg 45,1-48,0 kg 48,1-52,0 kg 52,1-56,0 kg 56,1-60,0 kg 60,1-65,0 kg 65,1-70.0 kg +70,0 kg 9. A full-contact, low-kick és WAKO thai-box szabályrendszerek súlycsoportbeosztása a következő: Férfiak 48,0-51,0 kg 51,1-54,0 kg 54,1-57,0 kg 57,1-60,0 kg 60,1-63,5 kg 63.6-67,0 kg 67,1-71,0 kg 71,1-75,0 kg 75,1-81,0 kg 81,1-86,0 kg 86,1-91,0 kg +91,0 kg 13
Nők 46,0-48,0 kg 48,1-52,0 kg 52,1-56,0 kg 56,1-60,0 kg 60,1-65,0 kg 65,1-70.0 kg +70,0 kg 7.. A versenyzők súlycsoportjának megállapítása 1. A versenyzők súlycsoportok szerinti besorolását a verseny előtt lebonyolított hivatalos mérlegelésen mért súlyuk alapján kell elvégezni. 2. A versenyzőket csak a hivatalos mérlegelésen mért súlyuknak megfelelő súlycsoportokba lehet besorolni, súlyengedmény nincs. 3. Amennyiben valamely súlycsoportba csak egy versenyző mérlegelt be, úgy még a sorsolás előtt lehetőség van a szomszédos súlycsoportokba való besorolására, de csak akkor, ha a versenyző és edzője is beleegyezik, az átsorolt versenyző súlya nem tér el 10 %-nál nagyobb mértékben, a súlycsoportban lévő versenyzők átlagsúlyától, a verseny főbírája - az érintettekkel való megbeszélés alapján - engedélyezi. 4. A gyermek és serdülő korcsoportokban az átsorolásokat csak a legnagyobb körültekintéssel és a csak a legszükségesebb esetben szabad végrehajtani. 5. Felnőtt semi-contact versenyeken, a súlycsoportos küzdelmek befejezése után rendezhető ún. Grand Champion verseny, amely a súlycsoport-győztesek külön versenyét jelenti. Ezt egyenes kieséses rendszerben, úgy kell lebonyolítani, hogy a szomszédos súlycsoportok győzteseit kell összesorsolni egymással. 14
8.. A versenyzők övfokozatai 1. A versenyeken csak azok a versenyzők indulhatnak, akik rendelkeznek az induláshoz szükséges minimális övfokozattal. 2. Az indulási (kyu) övfokozat követelmények a következők: Korcsoport Verseny Területi Orsz. Orsz. Bajn. II.o. OB. Diákolimpia Gyermek és Serdülő Fiú 9 8 8 9 (ált. isk.i.-ii.) Leány 9 8 8 9 (ált. isk.i.-ii.) Ifjúsági Junior Felnőtt Fiú 8 7 7 8 (köz.isk.i.) Leány 8 7 7 8 (köz.isk.i.) Férfi 8 6 6 7 (köz.isk.ii.) Nő 8 7 6 7 (köz.isk.ii.) Férfi 8 6 5 7-4 Nő 8 6 6 7-4 3. A full-contact, low-kick és WAKO thai-box versenyeken a minimális övfokozat minden korosztályban és versenyen 6. kyu a férfiaknál és a nőknél egyaránt. 4. A II. osztályú bajnokságok esetében a kiírásban a Szövetség egyéb korlátozó feltételeket (pl. válogatott kerettagok és/vagy EB és VB helyezettek indulásának tiltását) is előírhat. 5. A versenyek kiírásában a 2. pontban lévő minimális övfokozatnál magasabb övfokozat is megállapítható, kivéve az országos bajnoki címet eldöntő versenyeket. 6. Más küzdősportok versenyzőinél, a hasonló (10 tanuló és 10 mester fokozatú) övfokozat rendszert használó irányzatok (karate, tae-kwondo) esetében az egyes övfokozatokat a kick-box-ban használatos övfokozatokkal ekvivalensnek kell tekinteni. A más övfokozati ill. minősítő rendszert használó küzdősportoknál (kung-fu, thai-box) a versenyre történő előzetes nevezéskor kell döntenie az indulás feltételéről a Bírói Bizottság elnökének. 15
9.. WAKO Tagsági könyv 1. A Magyar Kick-Box Szövetséghez tartozó klubok ill. szakosztályok igazolt sportolói számára a WAKO Világszövetség által kiadott formátumú Tagsági könyv ( Kék könyv ) váltása kötelező. 2. A WAKO Tagsági könyv csak akkor igazolja a sportolót, amennyiben fényképe bele van ragasztva, klubjának pecsétje, a klub aláírásra jogosult vezetőjének aláírása, a Szövetség Minősítési és Igazolási Bizottsága által adott igazolási száma, a sportoló aktuális övfokozata (a vizsgáztató nevével és aláírásával), valamint az egészségügyi alkalmasságot igazoló bejegyzés szerepel benne. 3. A tagsági könyvek ellenőrzésére a versenyeken a mérlegelés előtt kerül sor. Amennyiben a mérlegelésre jelentkezett sportoló Tagsági könyvét nem tudja felmutatni, ill. az tartalmilag, vagy formailag hiányos, úgy a bíróknak a mérlegelést és a versenyen való indulást meg kell tagadni a sportolótól. 4. Az érvényes Tagsági könyv hiányában versenyezni nem lehet. 5. Más küzdősportok sportolói csak hasonló tartalmú, érvényes tagsági könyv felmutatása mellett vehetnek részt a versenyeken. 10.. Egészségügyi alkalmasság 1. A versenyző egészségügyi alkalmasságát a versenyző WAKO Tagsági könyvébe ( Kék könyv ), kizárólag az arra jogosult sportorvos által bebélyegzett versenyezhet engedély ill. a sportorvos aláírása és bélyegzője igazolja. 2. Nem sportorvosi bélyegzővel ellátott, bármely versenyzésre vonatkozó bejegyzés nem vehető figyelembe. 3. Helyszínen - akár sportorvosi felelősségvállalással - kiadott versenyengedély nem fogadható el. 4. A sportorvosi versenyezhet engedélyek érvényességi ideje a felnőtt korcsoportba tartozó versenyzőknél, a kiadás dátumától számított 1 év, a többi korcsoport esetében a kiadás dátumától számított fél év. 5. A sportorvosi engedélyekkel kapcsolatos szabályoktól semmilyen mértékben nem lehet eltérni más küzdősportok versenyzői esetében sem. 16
11.. Mérlegelés 1. A küzdelmi versenyeken kötelező a mérlegelés minden súlycsoportban. 2. A mérlegelést minden sportoló számára a hivatalosan meghirdetett mérlegelési időben kell végrehajtani, külön mérlegelésre nincs lehetőség. 3. A mérlegelésen csak az a sportoló vehet részt, aki érvényes Tagsági könyvvel igazolta indulási jogosultságát. 4. A mérlegeléskor a sportoló súlyát a ruha nélkül, férfiaknál fürdőnadrágban, nőknél fürdődresszben, mért testsúlya jelenti. 5. Az a sportoló, aki az első mért súlyánál alacsonyabb súllyal szeretne versenyezni (és ezért a helyszínen fogyasztani szeretne), az a mérlegelés befejezéséig újból jelentkezhet mérlegelésre, de az akkor mért súlya már a hivatalosan mért testsúlyának számít. 6. A mérlegelésen legalább két kijelölt versenybírónak kell résztvenni és arról mérlegelési jegyzőkönyvet kell vezetni korcsoportonként, súlycsoportonként, nemenként és szabályrendszerenként. A mérlegelési jegyzőkönyvben rögzíteni kell a versenyző nevét, testsúlyát (kg-ban, egy tizedes pontosságig), klubjának nevét, övfokozatát. 7. A mérlegelési jegyzőkönyvet a mérlegelő bírók és a verseny főbírája hitelesíti. Utólagos, a verseny közbeni, súlyellenőrzésre nincs lehetőség, a sportolók mérlegelési jegyzőkönyvben szereplő testsúlyát kell véglegesnek tekinteni, azon csak nyilvánvaló esetekben (téves bejegyzés) a főbíró engedélyével lehet változtatni. 8. A mérlegeléshez egy tizedes jegy pontossággal mérő mechanikus vagy elektromos mérleg használható, fürdőszobai mérleg nem. Egy mérlegelés folyamán ugyanaz(oka)t a mérlege(ke)t kell használni, kivéve, ha meghibásodás miatt válik szükségessé a csere. 12.. Sorsolás 1. A sorsolást a verseny főbírája vezeti, segítői az általa kijelölt bírók és szükség szerint a jelenlévő klubok képviselői. A felmerült vitás kérdésekben a főbíró dönt. 2. Küzdelmi versenyeken a sorsolást a mérlegelési jegyzőkönyvek alapján kell elvégezni súlycsoportonként. 3. Formagyakorlat versenyeken csak a különböző versenyszámokba benevezett versenyzők sorrendjét kell sorsolással megállapítani. 4. A sorsolás a versenyen résztvevő klubok számára nyilvános. 17
5. A versenyzők sorsolásánál kötelező módszer nincs, de törekedni kell arra, hogy a következő szempontok, a lehetőségekhez képest, a legteljesebb mértékben jussanak érvényre: lehetőség szerint kerülni kell az azonos klubbeli (nemzetiségű) versenyzők találkozását az első körben, a korábbi eredményeik alapján esélyesek külön ágra kiemelhetők, a nem kiemelt versenyzők besorsolása, lehetőség szerint teljesen véletlenszerűen ( vakon ) történjen. 6. A sorsolás befejezése után a kész sorsolási táblákat csak a főbíró változtathatja meg, indokolt esetben (pl. téves bejegyzések, vagy utólagos visszalépések miatt). 7. A sorsolás eredményéről a klubok vezetőit, edzőit és a versenyzőket, a verseny megkezdéséig, tájékoztatni kell a sorsolási táblák kifüggesztésével. 8. Egy versenyen egy versenyző nem győzhet kétszer egymás után kétszer küzdelem nélkül (erőnyerőként és/vagy ellenfelének visszalépése miatt). Ebben az esetben új sorsolást kell tartani. 9. Amennyiben egy versenyző a küzdelmi versenyen egyetlen mérkőzést sem vívott ill. nem mutatott be formagyakorlatot, mert nem volt másik versenyző, nem hirdethető ki győztesnek, nem kaphat címet és érmet. 13.. A versenyek lebonyolításának feltételei 1. A versenyek lebonyolításához a következő feltételeket kell biztosítani: versenykiírás a verseny főbírája és a bírói kar személyi, tárgyi és egyéb feltételek 2. A verseny megrendezéséről a rendező Versenykiírásban értesíti a klubokat. A kiírásnak a verseny időpontja előtt legalább két héttel meg kell érkeznie az érintettekhez. 3. A Versenykiírásnak tartalmaznia kell a verseny elnevezését, jellegét, pontos helyét, időpontját, a mérlegelés kezdő és befejezési időpontját, a kezdési időpontot, a nevezés módját, határidejét, a nevezési díj összegét. 4. A versenyen főbíráját és a közreműködő, vizsgázott bírókat a Szövetség Bírói Bizottsága jelöli ki. 18
5. A versenyrendezés személyi feltételei: rendező gárda, felelős vezetővel jegyzőkönyvvezetők, időmérők, versenyorvos, a szükséges orvosi felszereléssel 6. A versenyrendezés tárgyi feltételei, a versenyzők várható létszámának megfelelő mennyiségben: mérlegelő helyiség, mérleggel, mérlegelési jegyzőkönyvek, sorsolási táblák, versenyjegyzőkönyvek, pontozó lapok, öltözők, egészségügyi helyiségek, kijelölt küzdőterek, időmérő eszközök, időjelzők (gong, síp, duda stb.), zsűriasztalok, székek a bírók, jegyzőkönyvvezetők és edzők számára, hangosító berendezés, mikrofonok, győzelmi dobogó 7. A versenyrendezés egyéb feltételei: bemelegítésre alkalmas terület, üdítőital és élelem beszerzésének lehetősége (büfé), a verseny helyszínén biztosítani kell a nézők és a résztvevők (versenyzők, edzők, bírók) megfelelő elkülönítését. 14.. A verseny főbírája 1. A főbíró (chief referee) legfőbb feladata, hogy biztosítsa a verseny érvényes szabályok szerinti lebonyolítását. 2. Amennyiben egyidőben több küzdőtéren folynak mérkőzések, lehetőség szerint nem lát el vezető bírói feladatokat, tevékenysége ilyen esetekben a felügyeletre, ellenőrzésre és koordinációra irányul. 3. A verseny főbírájának joga és kötelessége, hogy szabálytalanság, vagy hiba esetén beavatkozzon a verseny menetébe, a szabályok szerinti lebonyolítás biztosítása érdekében. 19
4. Feladatának ellátása során: ellenőrzi a verseny személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek meglétét, ellenőrzi a mérlegelést, vezeti a sorsolást, dönt a vitás kérdésekben, kijelöli a mérkőzések bíráit, irányítja és ellenőrzi tevékenységüket, elemzi a hibákat, tévedéseket, kizárhatja azokat a bírókat, akiknek működésében sorozatos szakmai hibákat, részrehajlást tapasztal, a szabályok nem megfelelő alkalmazásából és/vagy tévedésből hozott döntéseket felülvizsgálja és gondoskodik azok helyes módosításáról, ezen tevékenysége nem terjed ki a szabályok megfelelő alkalmazásával, kizárólag a bírói megítélésen alapuló döntésekre, amely döntések véglegesek és megváltoztathatatlanok, dönt a versenyen beadott óvások szabályszerűsége ügyében ill. elbírálja a szabályszerű óvásokat, felfüggesztheti, vagy befejezettnek nyilváníthatja a versenyt, ha a szabályszerű és biztonságos lebonyolítás feltételei nem adottak (pl. nézői magatartás, versenyzők, csapatok bojkottja stb.), a sportszerűtlenül viselkedő versenyzőket, vezetőket, edzőket rendreutasítja, súlyosabb esetekben a versenyből kizárja, a főbíró a versenyszabályokat nem változtathatja meg, azokkal ellentétes döntéseket nem hozhat, a versenykiírásban foglaltakat csak abban az esetben változtathatja meg, ha azok a szabályokkal ellentétesek, a szabálykönyv szellemében dönt minden a szabálykönyvben nem szabályozott kérdésben. 5. Az éppen folyó mérkőzést a versenyen egyedül a főbírónak van joga megszakítani, indokolt esetben. 20
15.. A versenyorvos 1. Versenyeket megfelelő számú hivatalos versenyorvos nélkül megtartani nem szabad. A több küzdőtéren folyó versenyek esetében egy versenyorvosra legfeljebb hat küzdőtér juthat. 2. A versenyorvos feladatainak ellátása során: ellenőrzi a helyszín, hogy megfelel-e az egészségügyi követelményeknek, ellátja a versenyzők sérüléseit, szükség esetén gondoskodik a sérült versenyző kórházba szállításáról, a mérkőzések során a vezető bíró kérésére véleményt nyilvánít a sérülések, rosszullétek ügyében és eldönti, hogy a sérült versenyző alkalmas-e a mérkőzés folytatására, szükség esetén kezdeményezi a versenyző végleges kizárását a versenyből, a versenyorvos döntéseit senki nem bírálhatja felül. 16.. Sérülés 1. Ha sérülés történik a mérkőzést vezető bírónak kötelessége azonnal megállítania a mérkőzést és hívni a versenyorvost. A sérülés súlyosságának megítélésében a vezető bírónak nincs joga mérlegelni. A sérült versenyző a küzdőteret nem hagyhatja el, mindig a versenyorvosnak kell a küzdőtérhez jönnie. 2. A versenyorvos megállapítja a sérülés súlyosságát, szükség szerint ellátja a sérült versenyzőt és dönt arról, hogy a versenyző tudja-e folytatni a mérkőzést, vagy be kell azt fejeznie. 3. Amennyiben a sérülés azonnali és hosszabb orvosi kezelést igényel, akkor a mérkőzést be kell fejezni. Sérülést csak a menetek közötti pihenő időben, vagy a mérkőzés befejezése után lehet hosszabban kezelni. 4. A versenyorvos apróbb beavatkozása(i) nem haladhatja(ák) meg a hozzávetőlegesen két perces időtartamot. Ez azt is jelenti, hogy a (csak) rövid ideig tartó beavatkozások nem ismétlődhetnek olyan mértékben, amely a mérkőzés zavartalan és folyamatos lefolytatását veszélyeztethetné. 21
5. Amennyiben a versenyorvos a versenyzőt alkalmasnak találta a mérkőzés folytatására, akkor a mérkőzést folytatnia kell. Ha erre nem hajlandó, akkor úgy kell tekinteni, hogy a mérkőzést feladta. 6. Abban az esetben, ha a versenyorvos döntése alapján a mérkőzést sérülés miatt be kell fejezni, a bírók döntenek arról, hogy ki okozta a sérülést, milyen körülmények között esett a sérülés. 7. A mérkőzés sérülés miatti befejezésekor, amennyiben a sérülés szabályos küzdelemben esett, akkor - a nem sérült versenyző a győztes, de - a Magyar Bajnokság döntőjének utolsó menetében az győz, aki a sérülésig pontelőnyben volt, döntetlennél a nem sérült versenyző a győztes, egyértelműen megállapítható, hogy a sérülés az egyik versenyző szabálytalansága miatt következett be, akkor a nem sérült versenyző a győztes, a szabálytalankodót viszont le kell léptetni. a sérülést a versenyző saját magának okozta, akkor az ellenfele a győztes. egyik versenyző sem tudja folytatni a küzdelmet és az ok egyértelműen nem állapítható meg, akkor az addigi pontozás alapján kell eredményt hirdetni. Döntetlennél nincs győztes. 8. Az a versenyző, aki egy mérkőzést az ellenfél szabálytalansága miatti sérülése miatt nyert meg, az csak orvosi engedéllyel folytathatja a versenyt. 9. Amennyiben az a versenyző, aki a verseny folyamán egyszer már megnyert sérülés miatt egy mérkőzést és másodszor is sérülés miatti leléptetéssel nyer, azt a versenyzőt - győzelme ellenére - a további küzdelmekből ki kell zárni. 22
17.. Leütés, kiütés 1. Egy versenyző leütöttnek kell nyilvánítani, ha az, fejre és/vagy testre irányuló, erőteljes támadás(sorozat) következtében eszméletét veszíti, elesik (a talajra kerül, vagyis a lábán kívül más testrésze is érinti a talajt), továbbá részben, vagy egészben elveszíti harcképességét és a vezető bíró megítélése szerint képtelen folytatni a küzdelmet, nem esik el (tántorog, vagy a kötélre támaszkodik), de a támadások miatt részben, vagy egészben elveszíti harcképességét, és a vezető bíró megítélése szerint képtelen folytatni a küzdelmet. Leütés (knock-down) esetén a vezető bírónak kötelessége azonnal megállítani a küzdelmet. 2. Az eszméletét veszített versenyzőt kiütöttnek kell nyilvánítani (K.O.) és a versenyből a továbbiakban ki kell zárni. 3. A semi- és light-contact szabályrendszerekben, a leütött, de eszméletét nem veszített, versenyző esetében a vezető bírónak, a küzdelem leállítása után be kell hívnia a versenyorvost. A versenyorvos dönt arról, hogy a leütött versenyző képes-e folytatni a küzdelmet. Amennyiben úgy dönt, hogy erre állapota miatt nem képes, akkor a küzdelmet be kell fejezni és a bíróknak a sérülésekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárniuk. Ezután a versenyorvosnak döntenie kell a leütés hatásának súlyosságáról: Amennyiben az orvos véleménye szerint a leütött versenyző, ápolás után képes a további küzdelmek folytatására, úgy a versenyző orvosi engedéllyel továbbversenyezhet. Amennyiben az orvos véleménye szerint a leütött versenyző nem képes a további küzdelmek folytatására, akkor a versenyzőt kiütöttnek kell nyilvánítani, függetlenül attól, hogy a kiütés szabályos, vagy szabálytalan küzdelemben esett. A kiütött versenyző további küzdelmeket nem vívhat. 23
4. A full-contact, low-kick és WAKO Thai-box szabályrendszerekben, az eszméletvesztéssel nem járó leütés(ek) után, a szabályoknak megfelelően a vezető bíró rászámol a leütött versenyzőre. Amennyiben 10-ig számol és a versenyző nem mutat harcképességet (mindkét karja küzdőállásban tartásával), akkor a versenyzőt kiütöttnek kell nyilvánítani és a versenyből ki kell zárni. A harmadik - ifjúsági versenyeken a második - rászámolás automatikusan kiütést jelent. 5. Amennyiben a vezető bíró, az ellenfél látható döntő fölénye miatti, fejre irányuló erőteljes támadások miatt, rászámolás nélkül befejezettnek nyilvánítja a küzdelmet (RSCH), akkor az azonos elbírálás alá esik a kiütéssel a kötelező pihenő idők szempontjából. 6. Kiütést követő kötelező pihenő idők: Eszméletvesztéssel nem járó K.O., vagy RSCH után: Felnőtt és junior korcsop.: Ifjúsági korcsop.: Serdülő korcsop.: Gyermek korcsop.: 30 nap 45 nap 3 hónap 5 hónap Eszméletvesztéssel járó K.O. után: Felnőtt és junior korcsop.: Ifjúsági korcsop.: Serdülő korcsop.: Gyermek korcsop.: 60 nap 60 nap 6 hónap 8 hónap Három hónapon belüli ismételt K.O. vagy RSCH után: Felnőtt és junior korcsop.: Ifjúsági korcsop.: 180 nap 180 nap Tizenkét hónapon belüli három K.O., vagy RSCH után: Felnőtt korcsop.: Junior korcsop.: 1 év 1 év Tizenkét hónapon belüli kettő K.O. vagy RSCH után: Serdülő korcsop.: Gyermek korcsop.: végleges eltiltás végleges eltiltás 24
7. A kiütés tényét és az eltiltás időtartamát a versenyorvos a versenyző WAKO tagsági könyvébe bejegyzi és a főbíró leszignálja. 18.. Óvás 1. Az óvás a verseny folyamán hozott döntések, intézkedések ellen irányuló beadvány, amelyet szabályszerű formában a verseny főbírájának kell benyújtani. 2. Az óvást csak a versenyen résztvevő csapat kijelölt vezetője nyújthatja be. 3. A szabályszerű óvás a következő feltételeknek kell, hogy megfeleljen: 4. Az óvás tárgya irányulhat: írásba kell foglalni és a csapatvezetőnek alá kell írnia, a sérelmezett döntést, intézkedés bekövetkeztétől számított legfeljebb 10 percen belül kell benyújtani (ennek megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az érintetteknek egyáltalán mikor volt lehetőségük értesülni a kifogásolt döntésről), tartalmaznia kell a sérelmezett döntés, intézkedés leírását és azt, hogy miként kívánják orvosolni, óvási díjat kell hozzá mellékelni. Az óvási díj a verseny nevezési díjának kétszerese. a verseny rendezésére, menetére és résztvevőire, tévesen bejegyzett mérlegelési adatokra, sorsolási eseményekre, eredményekre, versenyzők indulási jogosultságára, versenyzők, edzők, vezetők magatartására, bírói műhibákra. 5. A bírói műhiba olyan bírói döntést jelent, amely a szabálykönyv előírásaival ellentétes (pl. fejre irányuló szabályos - nem ugró - rúgótechnikára egy pont megítélése; találat megítélése egyetlen bíró véleménye alapján stb.). 6. A bírók ítéletei, amelyeket a szabályoknak megfelelően hoztak, véglegesek és megtámadhatatlanok, azok óvás tárgyát nem képezhetik. 7. A nem szabályszerű, elkésve beadott, tartalmilag hibás óvást érdemi döntés nélkül el kell utasítani. 25
8. Az óvást a verseny főbírájának a beadást követő legrövidebb idő alatt haladéktalanul vizsgálnia kell és annak ügyében a legsürgősebben döntést kell hoznia. Amennyiben szükséges, a vizsgálat idejére leállíthatja az érintett küzdőterek küzdelmeit, vagy az egész versenyt. 9. A verseny főbírájának a legnagyobb körültekintéssel és az érintettek meghallgatása után kell meghoznia döntéseit. Eljárásában arra kell fokozottan tekintettel lennie, hogy a jogos óvások orvosolására mód nyíljon és az események ne haladjanak túl a beavatkozás lehetőségén, az ésszerűség határain belül. 19.. Díjazás 1. Nemzetközi és országos versenyeken (kivéve az országos bajnoki fordulókat) a versenyzők számára a következő díjazást kell biztosítani: I. helyezettek: kupa, érem, oklevél II. és III. helyezettek: érem, oklevél (a full-contact, lowkick és WAKO thai-box versenyeken két harmadik helyezett van súlycsoportonként). 2. Egyéb versenyeken az első három helyezettet érem- és oklevél díjazásban kell részesíteni. 3. Ezeken kívül adható legtechnikásabb férfi, női, valamint legeredményesebb edző és csapat díj is. 26