Civil (nonprofit) szervezetek gazdálkodása, számvitele Készítette: Baracskainé dr Boór Judit
Témák Jogszabályi környezet Civil szervezetek elválasztása a vállalkozói szervezetektől Fogalmak Cél szerinti besorolás Számvitel bevételek és költségek, ráfordítások Beszámolási kötelezettség Könyvviteli szolgáltatás Könyvvizsgálati kötelezettség Közzététel, nyilvánosságra hozatal
Jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (MK 2011. évi 151. szám 2011.12.14.) 2011.évi CLXXXI törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (MK 2011. évi 157. szám 2011.12.22.) 342/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról(mk 2011. évi 163. szám 2011.12.29.) 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről (MK 2011. évi 164. szám 2011.12.30.)
A civil szervezet Létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik Elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható Folytathat: Alapcél szerinti tevékenységet ide értve a közhasznú tevékenységet is Gazdasági vállalkozási tevékenységet
Gazdasági vállalkozási tevékenységű szervezet Az a civil gazdálkodó, melynek éves összes (ár)bevételének 60 %-át eléri vagy meghaladja a vállalkozási tevékenységből származó bevétele. Vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező üzletszerűen végzett gazdasági tevékenysége. Adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.
Fogalmak Közfeladat Közhasznú tevékenység Közszolgálati szerződés
Cél szerinti besorolás 11/2012. (II.29) KIM rendelet meghatározza az alapítványok és egyéb szervezetek cél szerinti feladatainak besorolását 1. Alapítványok célszerinti besorolása 1.1. kulturális tevékenység 1.2. sporttevékenység 1.3. 1.16. stb. 2. A civil szervezetek célja szerinti besorolása: 2.1. kulturális tevékenység 2.2. sporttevékenység 2.3. 2.15. stb.
Civil szervezetek számvitele Számviteli nyilvántartásban el kell különíteni az alapcél szerinti-, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket. adózás elszámolásuk módja különböző
Bevételek 2011.évi CLXXV. Tv. 19.. (1) Alap- cél szerinti (közhasznú) tevékenyégből származó bevételek: Alapítótól, támogatótól kapott, a cél szerinti (közhasznú) tevékenység folytatásához szükséges vagyon Kapott adományok, felajánlások Költségvetési támogatások Államháztartás alrendszereiből kapott támogatások Adomány Pályázaton nyert támogatás Tagdíj bevételek Egyéb bevételek
Bevételek Vállalkozási tevékenységből származó bevételek: Szervezet tulajdonában lévő eszközök bérbeadásából, használatba adásából származó bevételek Létesítő okirat szerint kifejezetten vállalkozási tevékenységnek minősített tevékenységből származó bevételek Reklámtevékenységből származó bevételek Befektetésből származó bevételek, szabad pénzeszközök betétbe való elhelyezéséből származó bevétel olyan része, melyet a gazdasági vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel
Költség, ráfordítás 2011. évi CLXXV. Tv. 19.. (2) Alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek Gazdasági vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek Működési költségek Egyéb költségek
Költségek csoportosítása Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén: Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Egyéb,Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások megbontása alap cél- szerinti (közhasznú) és vállalkozási tevékenység szerint. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén: Cél szerinti tevékenység közvetlen költsége Cél szerinti tevékenység közvetett költsége Vállalkozási tevékenység közvetlen költsége Vállalkozási tevékenység közvetett költsége
Civil szervezet eredményének számítása A civil szervezet bevételei Tagdíj (egyesület), alapítótól kapott befizetés Gazdasági vállalkozási tevékenységből származó bevétel Költségvetési támogatás pályázat EU strukturális alapok EU költségvetéséből, más államtól, nemzetközi szervezettől SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti kiutalása Adomány (más szervezettől, magánszemélytől) Befektetési tevékenységből származó bevétel Előzőek alá nem tartozó egyéb bevétel
Civil szervezet eredményének számítása A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai) Alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek Gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek Civil szervezetek szerveinek, szervezetének működési költségei Előzőek alá nem tartozó egyéb költségek
Közvetett költségek felosztása Közhasznú tevékenység aránya (%) = Közhasznú tevékenység bevétele x 100 Összes bevétel Egyéb cél szerinti tevékenység aránya (%) = Egyéb cél szerinti tevékenység bevétele x 100 Összes bevétel Vállalkozási tevékenység aránya (%) = Vállalkozási tevékenységből származó bevétele x 100 Összes bevétel
Közvetett költségek felosztása Közhasznú tevékenységre jutó közvetett költség= Közvetett költség x Közhasznú tev. aránya (%) 100 Egyéb cél szerinti tevékenységre jutó közvetett költség = Közvetett költség x Egyéb cél szer.tev.aránya (%) 100 Vállalkozási tevékenységre jutó közvetett költség = Közvetett költség x Vállalkozási tev.aránya (%) 100
Közhasznúság Egyfokozatú (2012. január 1.) Közhasznúvá minősíthető: Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet A társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő forrásokkal rendelkezik Amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható
Minősítés feltételei 1. Megfelelő erőforrás feltétele: Az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) Az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) A két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy c) A személyi jellegű ráfordításai a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás egynegyedét.
Minősítés feltételei 2. Megfelelő támogatottság feltétele: Az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a) Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54.. Szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel 2%-át b) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában c) A két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti (2005.évi LXXXVIII. Tv. A közérdekű önkéntes tevékenységről) 19
Minősítés feltételei 3. Megfelelő könyvvezetés feltétele: A civil szervezet nyilvántartásaira az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni! Kizárólag KETTŐS könyvvitelt vezethet a közhasznú jogállású szervezet.
Könyvvezetés, beszámolókészítés 224/2000. (XII.19.) Korm.rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló- készítési és könyvvezetési sajátosságai Ésszerű gazdálkodás elve: Bevétele és kiadások egyensúlyban legyenek Működési veszteség nem lehet Eredményét nem oszthatja fel, az alapcél szerinti tevékenységre kell fordítania
Könyvvezetés szabályai Bevételeit és költségei elkülönítetten kell nyilvántartani (alapcél és gazdasági vállalkozási tevékenység szerint) Magyar nyelven Forintban Civil szervezet egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezethet Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
Beszámoló készítés szabályai Beszámoló: Mérleg (egyszerűsített mérleg) Eredménykimutatás (eredménylevezetés) Kiegészítő melléklet (kettős könyvvitel esetén) Áttérés kettősről egyszeresre Áttérés egyszeresről kettősre
Áttérés egyszeresről kettősre Saját elhatározás üzleti év január 1-vel Kötelező áttérés: azt az évet követő második üzleti év január 1-vel, amikor két egymást követő üzleti évben már meghaladta az árbevétele (az alap-célszerinti és vállalkozói együtt) az 50 millió Ft-ot. 2012. január 1-től közhasznú civil szervezeteknek kötelező a kettős könyvvezetés. Számviteli törvény 163..-ban foglaltakat kötelező alkalmazni.
Áttérés kettősről egyszeresre Azt az évet követő második üzleti év január 1-vel, amikor két egymást követő üzleti évben nem haladta mag az árbevétele az 50 millió forintot. Számviteli törvény 163/A.. (2) (4) figyelembe vételével egyszerűsített mérleget készít. Eredménykimutatást nem kell átalakítani. Alkalmazandó alapelvek: Folytonosság elve Kettős adózás - adóhiány
Áttéréssel kapcsolatos feladatok Zárás Mérleg fordulónapjával eredeti beszámoló elkészítése Zárás Adóbevallás Nyitás mérleg átfordítása az új mérleg előírásainak megfelelően főkönyvben, analitikában nyitás utáni rendező tételek könyvelése
Egyszeres könyvvezetésről áttérés kettős könyvvezetésre Az áttérés előtt I. le kell zárni az áttérés előtti üzleti évet, össze kell állítani a számviteli törvény előírásai alapján az egyszerűsített beszámolót. Az egyszerűsített beszámoló formája tehát egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés.. A kettős könyvvitelre történő áttéréskor egyszerűsített mérleg (analitika segítségével) kell összeállítani az éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) nyitómérlegét.
Egyszeres könyvvezetésről áttérés kettős könyvvezetésre II. az egyszerűsített mérleg szerinti eredménytartalék és D tartalék adata a nyitómérleg eredménytartalékába (tőkeváltozásba) kerül. az egyszerűsített mérleg szerinti mérleg szerinti eredmény a nyitómérleg mérleg szerinti eredményével egyezik meg. a pénzmozgásból származó követelések és a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések halmozott összege a nyitómérleg tartalmának megfelelő követelések adatába, a pénzbevételből származó kötelezettségek és a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek halmozott adata a nyitómérleg tartalmának megfelelő kötelezettségek adatába kerül.
Egyszeres könyvvezetésről áttérés kettős könyvvezetésre Az összeállított új mérleg alapján meg kell nyitni az új III. főkönyvi számlákat. A teljes megfeleltetés érdekében a nyitás utáni korrekciós, rendező tételek elszámolására van szükség. A nyitómérleg, valamint az analitikák segítségével történik a főkönyvi számlák megnyitása a kettős könyvvitel szabályai szerint.
Rendező tételek I. az egyszerűsített mérlegben szereplő D. Tartalék sor összetevőit minden esetben az Eredménytartalékkal szemben kell elszámolni úgy, hogy a mérleg eszközoldalát érintő korrekciók az eredménytartalékot csökkentik, a forrásoldalt érintő korrekciók az eredménytartalékot növelik.
Rendező tételek II. A saját termelésű készletek: T 413. Tőkeváltozás K 98. Rendkívüli bevételek STK nyitó összeg Termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelés ÁFA nélküli összegének könyvelése: T 413 Tőkeváltozás nyitó összeg (ÁFA nélkül) K 91-92. Belföldi árbevétel nyitó összeg (ÁFA nélkül) K 93-94. Export árbevétel nyitó összeg
Rendező tételek III. Immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódó követelés ÁFA nélküli összegének könyvelése: T 413. Tőkeváltozás nyitó összeg (ÁFA nélkül) K 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele nyitó összeg (ÁFA nélkül)
Rendező tételek IV. A jogszerűen igényelt, de fordulónapig pénzügyileg nem rendezett támogatások miatti rendezés: Pénzforgalom hiányában a bevételek között nem jelent meg az egyszeres könyvvezetésben. T 413. Tőkeváltozás nyitó összeg K 98. Rendkívüli bevételek nyitó összeg!
Rendező tételek V. Devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó a mérlegbe is beállított, de bevételként el nem számolható árfolyamnyereség miatti korrekció: T 413. Tőkeváltozás árfolyamnyereség összege K 98. Rendkívüli bevételek árfolyamnyereség összege
Rendező tételek VII. A szállítókhoz kapcsolódó rendezés: T 5. (6-7) Költségek nyitó összeg (ÁFA nélkül) K 413. Tőkeváltozás nyitó összeg (ÁFA nélkül) Rendezendő tételként a szállítók mérleg szerinti összegét csökkenteni kell az előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegével. A fennmaradó állományból azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, ) költségként kell elszámolni.
Rendező tételek VIII. Devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó a mérlegbe is beállított, de ráfordításként el nem számolható árfolyamveszteség miatti korrekció: T 88. Rendkívüli ráfordítás veszteség összege árfolyam K 413 Tőkeváltozás árfolyam veszteség összege
Rendező tételek IX. Céltartalékhoz kapcsolódó rendezés: T 88. Rendkívüli ráfordítások a céltartalék összege K 413. Tőkeváltozás a céltartalék összege A számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettséget jelentő tételek közül a költségként elszámolható tételek rendezése: T 88. Rendkívüli ráfordítások a naplófőkönyvben nem könyvelt kötelezettségek összege K 413. Eredménytartalék összege a naplófőkönyvben nem könyvelt kötelezettségek
Rendező tételek X. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatáshoz kapcsolódó rendezés: T 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek a kapott támogatás összege K 98. Rendkívüli bevételek a kapott támogatás összege T 98. Rendkívüli bevételek a kapott támogatás összege K 48. Passzív időbeli elhatárolások a kapott támogatás összege
Rendező tételek XI. Váltótartozások és hasonló jellegű kötelezettségekhez kapcsolódó korrekció: T 39. Aktív időbeli elhatárolások a kamat összege K 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek a kamat összege
A beszámoló készítés szabályai A civil szervezet beszámolója kötelezően tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet A beszámoló lehet: a) egyszerűsített beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) a civil szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló.
A beszámoló készítés szabályai II. Az egyéb ( civil ) szervezet egyszerűsített beszámolója a Korm rendelet 1. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2.számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll. Az egyéb ( civil ) szervezet egyszerűsített éves beszámolója a Korm.rendelet 4. számú melléklet szerinti mérlegből és az 5. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett az Ectv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmazza.
A beszámoló készítés szabályai III. A civil szervezet beszámoló készítés lehetőségei a következők: (1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. (2) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. (3) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek az (1)-(2) pontban foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves ár)bevételt és ha van a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételét kell figyelembe vennie.
Üzleti év az üzleti év azonos a naptári évvel a mérleg fordulónapja a megszűnést kivéve december 31. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében térhet el a naptári évtől.
Beszámolási kötelezettség Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló egyszeres könyvvitelt vezet és a) csak alaptevékenységet folytat, vagy b) amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg. Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Választása alapján A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
Kieg.melléklet Támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként Visszatérítendő támogatási program keretében kapott( kötelezettségként kimutatott )adatokat Civil szervezet által végzett üzleti évi főbb tevékenységek és programok bemutatása
Közhasznúsági mellékletet Minden civil szervezet ( egyszeres és kettős könyvvezetés esetén is ) köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni a 350/2011.(XII.30) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelő formanyomtatványon, melyet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter elektronikusan letölthető formában tesz közzé. Be kell mutatni a végzett közhasznú tevékenységeket, ezeknek a tevékenységeknek a fő célcsoportjait és eredményeit, tartalmaznia kell a közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatókat, adatokat.
Könyvviteli szolgáltatás A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével meg bízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.
Könyvviteli szolgáltatás - Mentesül mentesülés az előzőekben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.
Könyvvizsgálati kötelezettség Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. Ha nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet (saját döntés) arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
Közzététel, nyilvánosságra hozatal A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Ennek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesznek eleget. 2012. június 30-a előtt - papír alapon kellett megküldeni az Országos Bírósági Hivatal részére 2012. évi beszámolók letétbe helyezése elektronikus úton történhet.
Köszönöm a figyelmet!