A HTML Stuktúra. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> Bevezetés. <b>kövér betűk (bold) </b> Dőlt betűk (italic) <i>dőlt betűk (italic)</i>

Hasonló dokumentumok
Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>

HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

Weblap készítése. Fapados módszer

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

HTML alapok. HTML = HyperText Markup Language

Webkezdő. A modul célja

ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK

4. rész. HÁTTÉR BEÁLLÍTÁSA Egy pillanat alatt meg lehet változtatni egy oldal arculatát, ha megváltoztatjuk a háttérszínét.

Képek a HTML oldalon

HTML é s wéblapféjlészté s

HTML sablon tervezése

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól

HTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok:

Webprogramozás szakkör

Szövegszerkesztés. Munkánk során figyelembe vesszük azt, hogy az irodai programcsomag szövegszerkesztői az alábbi elemeket kezelik.

HTML. Szerkesszünk honlapot.. az alapoktól

WCSS (Wap CSS), Wireless CSS

Felsô menü: Jogszabály- és dokumentumtár menüpont. Almenüpontok:

HTML szerkesztés. HTML bevezetés

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű


Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ö Ö ú

Ü

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

Webprogramozás HTML alapok előadás

Í ú Ö ź ő ő ľ ľ ő Ö ľ ő ý ó ü ů ľ ú ń ö ů ű ö ó ź ü ź ó ő ľ ľ ő ź ń ź ő ő ö ó ő ľ ö đ ď ú ś ő ó ź óĺ Í ď ó ľ ö ő ő đ ö ę ó ö ű ź ź ó ľ ľő ľ ő ó ö ő ő

Információs technológiák 1. Gy: HTML alapok

Ĺ ĺ Í ť Ż ú ĺ ü Ü ĺ ĺ ú Ö ü Ü Ż ö ĺ ü ü đ ü Ż ĺ ĺí ü ú Ö ü Ü Š ĺ ĺĺ ę

Táblázatok. Utolsó módosítás: 11/22/ :07:23

Multimédia 2017/2018 II.

Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

: : :

w w w. h a n s a g i i s k. h u

CSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa

ü Ĺ ý í í í ű ü ę ę ę Í ĺ ö ć ö í ľĺ ö í ö Ĺ źĺ í ö í źú ú ľ ü Ĺ ę í ú ć í ü í ü ü í ľ ź ĺłę í ľü í ľü í ę ę ü ü ĺ ü ý ĺ í ź ĺ ľ ü ľ ú ö ń í ö ü ľ ľ ü

ö ö í ń ü ö í í ĺ í đ ü í ű í ö ú ĺ í ź ö í í ö đ ĺ ę ü ö ĺ ö ü ö ź ö ö ü ö É Á Á ä ö ĺ ú í ö í í ń ź ö í ź ú Ĺ ö ę ü ű í ö ę ĺ ĺ ć ź ö ź í ú ź ü Í ü

A CorinMail hírlevélküldő rendszer szerkesztőfelületének használata:

Kelda WebGrafika Iroda Példa HTML, CSS formázásra

A Nobel díj története és a magyar fizikai Nobel díjasok

Átírás:

Bevezetés Utolsó módosítás: 11/22/2004 13:0 A HTML Stuktúra Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a <HTML> utasítással kezdődik és a </HTML> utasítással végződik. A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD> utasítás jelzi. A fejlécelem között szokás a dokumentumcímet megadni, mely címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni. A fejlécet </HEAD> utasítás zárja. A dokumentumtörzs a fájl <BODY> és </BODY> utasítások közötti része. Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb. (A keretek és a JavaScript kódok kivételével!) Tehát a következőkben a következő szerkezetet fogjuk használni: <HTML> <HEAD> <TITLE> Ide jön az oldal címe, ezt a szöveget fogod latni a böngésző címsorában</title> </HEAD> <BODY> Ide jön a dokumentumtörzs. </BODY> </HTML> A következőkben egyszerű formázó tag-ekre mutatok példát, amelyet a <body> és </body> tagek közé kell elhelyezni. A táblázatban láthatjátok a kódot, és mellette a kód eredményét. Amint látni fogjátok, minden tag-et (formázó utasítást) jel vezet be, és a > jel zár le. Az adott tag hatását a megfelelő lezáró tag szünteti meg, amely </tag> formátumú. Az adott kódok eredményét azonnal kipróbálhatod, ha a legfelső ikonsorban elindítod az online szerkesztőt. ( ) H nem ezt szeretnéd használni, akkor természetesen bármilyen szöveges szerkesztőben (pl. notepad, joe, pico) megírha a kódot, amit el kell mentened, majd a böngésződbe be kell olvasnod. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> Ha ezt a kódot beírod a dokumentumtörzsbe <b>kövér betűk (bold) </b> <i>dőlt betűk (italic)</i> <u>aláhúzott betűk (underlined) </u> <tt>írógép betűk (teletype) </tt> ez lesz az eredménye Kövér betűk (bold) Dőlt betűk (italic) Aláhúzott betűk (underlined) Írógép betűk (teletype)

Fejléc <h1>... <h6> (A fejlécek - mint ahogy a szövegszerkesztésnél is megszokhattuk - a html oldalak logikai felosztását teszik lehetővé. pl. h1 az oldal címe, h2 egy alcím, h3 annak az alcíme és így tovább. A HTML oldalak esetén 6 fejléc használhatunk) <h1>1-es fejléc </h1> <h2>2-es fejléc </h2> <h3>3-as fejléc </h3> <h4>4-es fejléc </h4> <h5>5-ös fejléc </h5> <h6>6-os fejléc </h6> 1-es fejléc 2-es fejléc 3-as fejléc 4-es fejléc 5-ös fejléc 6-os fejléc Ha nem az alapértelmezett (balra) igazítást szeretnénk használni, megadhatjuk az igazítás típusát az align paraméter segítségével. (left=balra, center=középre, right=jobbra) pl. <h1 align="center"> Ez egy középre igazított 1-es fejléc </h1> Ez egy középre igazított 1-es fejléc <h3 align="right"> Ez egy jobbra igazított 3-as fejléc </h3> Ez egy jobbra igazított 3-as fejl Betűméret <font size=" "> A betűméretet kétféleképpen állíthatjuk be: abszolút és relatív módon. Az abszolút méretmegadásban 1 és 7 között állíthatjuk be a méretet, ahol a 7-es a legnagyobb az 1-es a legkisebb.

<font size ="4"> 4-es betűméret </font> <font size ="7"> 7-es betűméret </font> 4-es betűméret 7-es betűméret A relatív méretbeállításnál azt adhatjuk meg, hogy az alapként beállított betűmérethez képest mennyivel nagyobb, illetve kisebb betűméretet akarunk látni. Ha pl. 2-el nagyobbat, akkor a +2, ha 1-el kisebbet, akkor a -1 méretmegadás kell alkalmaznunk. Azt, hogy mihez képest legyen nagyobb vagy kisebb az adott betűméret a <basefont size="méret"> tag segítségével állíthatjuk be. <font size ="+2"> Kettővel nagyobb betűméret </font> <font size ="-1"> Eggyel kisebb betűméret </font> Kettővel nagyobb betűméret Eggyel kisebb betűméret Az alábbi ablakban módosíthatod a kódot, és kipróbálhatod a méretmegadások közti különbségeket. pl. megváltoztathatod a basefont beállításokat is... <HTML> <HEAD> <TITLE>Meret megadasok</title> </HEAD> <BODY> <basefont size="3"> <font size="2"> 2-es méret </font> <font size="4"> 4-es méret </font> <font size="7"> 7-es méret </font> <font size="+2"> 2-el növel méret </font> <font size="-1"> 1-el csökkentett méret </font> <font size="-2"> 2-vel csökkentett méret </font> </BODY> Eredeti visszaállítása

Betűtípus <font face=" "> A Face paraméter segítségével állítható be a kívánt betűtípus. Figyelem! Ne használj különleges, egyedi betűtípusokat, mert nagy valószínűséggel a látogatók semmit sem vesznek észre belőle. (ugyanis azon betűtípusok esetében, amelyek nincsenek az adott gépre felinstallálva, a böngésző a hagyományos betűtípusokat jeleníti meg.) <font face ="Arial">Arial betűtípus. </font> <font face ="Courier">Courier betűtípus. </font> Arial betűtipus. Courier betűtipus. Betűszín <font color=" "> A betűk színét is többféleképpen lehet beállítani. Az első esetben a szín nevét használjuk, természetesen angolul. pl. red, yellow, black, white, stb... A második esetben egy kóddal adjuk meg a színt. A 6 jegyű kódot a # jel vezeti be. <font color=red> Piros </font> <font color=#898134> Kevert </font> Piros Kevert #898134 a szín úgynevezett RGB kódja. Az első két karakter a vörös (R=red) szín erősségét mutatja 16-os számrendszerben (hexadecimálisan). A leggyengébb a 00, a legerősebb az FF. A 3.és 4. karakter a zöld szín erősség (G=green), az 5. és 6. a kéké (B=blue) A színek kódját a grafikai programok többsége megmutatja az adott színt kiválasztva. De az RGB picker segítségével online módon is megtudhatod a színek kódját. Ezek kombinálása: (a fent megismert paramétereket egymás mögé is írhatjuk) <font face="arial" size="+4" color="blue"> Ez csak próba </font> Ez csak próba

Vízszintes vonal <hr> Ha a dokumentumon belül valamilyen szakaszt el szeretnénk különíteni a többitől, használhatunk vízszintes elválaszt vonalat a <hr> tag használatával. Ez egy vízszintes vonal (horizontal rule) <hr> Az elválasztó vonal szélességét (width) és vastagságát (size) is megadhatjuk. Az igazítás (align) balra (left), jobbra (rig középre (center) történhet. pl. <hr size="3" align="center" width="150"> A vonal szélességét megadhatjuk képpontokban (ahogy a fenti példa mutatja), vagy pedig a rendelkezésre álló hely százalékában. pl. <hr size="3" align="center" width="80%"> Bekezdések <p> A <p> elem segítségével a szöveget bekezdésekre tördelhetjük. Az adott bekezdést a <p> és </p elemek közé kell tenni. A bekezdést az align paraméterrel balra, középre, jobbra igazíthatjuk. A böngészők az egyes bekezdések előtt és után - a tagolás érdekében - nagyobb helyet hagynak Igazítás (align): left(balra), center(közép), right(jobbra) <P align="left"> Ez egy balra igazított bekezdés </P> Ez egy balra igazított bekezdés <P align="center"> Ez egy középre igazított bekezdés </P> Ez egy középre igazított bekezdés

<P align="right"> Ez egy jobbra igazított bekezdés </P> Ez egy jobbra igazított bekezdés Sortörés <br> Ha a szövegben egy sort feltétlenül új sorban akarunk kezdeni a <br> taget kell használnunk. Ez az első sor<br>ez pedig a második Ez az első sor Ez pedig a második Hiperlinkek <a href="url"> szöveg </a> A hiperlinkekkel hozhatunk létre kapcsolatot szövegrészek, illetve dokumentumok között. A böngészők a linkeket aláhúzással illetve eltérő színnel jelölik, persze ezek a beállítások megváltoztathatóak. Az URL (Uniform Resource Locator, egységes dokumentum meghatározó rendszer) a következő lehet: Ha a saját gépünkön lévő dokumentumra szeretnénk hivatkozni, akkor az URL megadásánál a file:// "előtagot" kell használnunk. Ha pl. a c:\web\iskola\palyazat.html oldalra szeretnénk linket, akkor a file://c WEB/ISKOLA/PALYAZAT.H URL-t kell használni. A c:\ megadás helyett használjuk a c formát. file:// dokumentum a kliens számítógépen file://c WEB/ISKOLA/PALYAZAT.HTML Jól gondoljuk meg, hogy valóban erre a megadási módra van-e szükségünk. (ha ugyanezt az oldalt másik gépről néznénk, akkor a link az azon a gépen lévő web alkönyvtárban keresné az iskola alkönyvtárat és abban a palyazat.htm oldalt...) Ha egy FTP szerveren elhelyezkedő állományt akarunk belinkelni, akkor az ftp:// protokolt kell használni. ftp:// file átviteli protocol ftp://ftp.c3.hu/utilities/winzip70.exe Ha egy másik weboldalra akarunk linket, használjuk a következőt: http:// hypertext transfer protocol http://www.elte.hu/ Ha a link segítségével be szeretnék jelentkezni (telnet segítségével) egy gépre, használjuk a következőt:

telnet:// bejelentkezés egy távoli gépre telnet://ludens.elte.hu/ Ha a mailto:email cím formát használjuk, az adott linkre kattintva betöltődik az alapértelmezett levelezőprogram amellyel emailt küldhetünk a megadott email címre. mailto: email cím megadása mailto:abonyita@freemail.hu (A levél tárgya is megadható a?subject=szöveg elemmel, sőt az is hogy ki kapjon másolatot (?cc=cimzett) Ha több opc akarunk megadni, akkor az &jelet kell alkalmazni. pl. mailto:abonyita@freemail.hu?cc=gipszjakab@freemail.hu&subject=proba) Az Online Segédanyagok között találtok egy mailto url generátort, amely sokat segíthet az ilyen típusú linkek létrehozásánál. Példák: <a href="http://www.elte.hu/">ez az ELTE honlapja</a> Ez az ELTE honlapja <a href="ftp://ftp.c3.hu/utilities/winzip70.exe ">A winzip letölthető erről a címről</a> <a href="mailto:abonyita@freemail.hu?subject=üdvözlet">itt írhat nekem levelet</a> A winzip letölthető erről a címről Itt írhat nekem levelet A következőkben (pl. a frameknél) még foglalkozunk a hiperlinkek megadási módjaival. Felsorolások A HTML nyelv lehetőséget ad arra, hogy különböző listákat (felsorolás, sorszámozott, meghatározás) hozzunk létre. Egyszerű felsorolás Egyszerű felsorolás esetén az <ul> és </ul> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyeket a <li> tagek vezetnek be. pl. <ul> <li>első elem <li>második elem <li>harmadik elem </ul> első elem második elem harmadik elem Sorszámozott lista Sorszámozott lista esetén az <ol> és </ol> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyeket a <li> tagek vezetnek be. pl

<ol> <li>első elem <li>második elem <li>harmadik elem </ol> 1. első elem 2. második elem 3. harmadik elem Meghatározás lista Meghatározás lista esetén az <dl> és </dl> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyek a fogalom megadásából (<dt> tag vezeti be) és a magyarázatából (<dd> tag vezeti be) állnak. <dl> <dt>1. fogalom <dd>az első fogalom magyarázata <dt>2. fogalom <dd>a második fogalom magyarázata</dd> </dl> 1. fogalom az első fogalom magyarázata 2. fogalom a második fogalom magyarázata Speciális karakterek, ékezetes betűk Előfordulhat, hogy az oldalon speciális jeleket szeretnénk megjeleníteni. (Speciális jelnek számít már a < és a > jel is, hiszen gondoljunk bele, ha a forráskódban használjuk ezeket a jeleket, akkor a böngésző úgy értelmezi, hogy valamilyen taget akarunk megadni, és nem fogja megjeleníteni. Ebben az esetben speciális karaktereket kell használnunk. Ugyanez a helyzet az ékezetes betűkkel is. Ha ékezetes betűket szeretnénk használni akkor a következő kódokat ke "megjegyeznünk": á= á Á= Á ö= ö Ö= Ö é= é É= É ü= ü Ü= Ü í= í Í= Í õ= ő Õ= Ő ó= ó Ó= Ó û= ű Û= Ű ú= ú Ú= Ú Tehát ha pl. az árvíztűrő tükörfúrógép szöveget akarjuk megjeleníteni, akkor a következőket kell a kódba elhelyeznün árvíztûrõ tükörfúrógép Mielőtt teljesen elkoptatnátok a billentyűzeteteket és elmenne a kedvetek a magyar ékezetes betűk használatától, megnyugtatok mindenkit, hogy van egyszerűbb módja az ékezetes betűk megadásának. Az alternatívát a META tage lehetőségei jelentik, amelyről egy külön fejezetben is foglalkozunk. Most elég csak annyit tudnunk, hogy a következő sorok valamelyikét be kell illesztenünk az oldal forráskódjába (mégpedig a <head> </head> tagek közé) és innentől

kezdve bátran használhatjuk hagyományos módon az ékezetes betüket. Tehát a megoldás: <META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=windows-1250"> vagy <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> sor használata a <HEAD> részben. Speciális karakterek összefoglaló táblázata HTML kód Unicode HTML kód Unicode Ð Ð Ð Ñ Ñ Ñ Ò Ò Ò Ó Ó Ó Ô Ô Ô Õ Õ Õ Ö Ö Ö Ø Ø Ø Ù Ù Ù ª ª ª Ú Ú Ú «««Û Û Û Ü Ü Ü Ý Ý Ý Þ Þ Þ ß ß ß à à à ± ± ± á á á ² ² ² â â â ³ ³ ³ ã ã ã ä ä ä µ µ µ å å å æ æ æ ç ç ç è è è ¹ ¹ ¹ é é é º º º ê ê ê»»» ë ë ë ¼ ¼ ¼ ì ì ì ½ ½ ½ í í í

¾ ¾ ¾ î î î ï ï ï À À À ð ð ð Á Á Á ñ ñ ñ Â Â Â ò ò ò Ã Ã Ã ó ó ó Ä Ä Ä ô ô ô Å Å Å õ õ õ Æ Æ Æ ö ö ö Ç Ç Ç È È È ø ø ø É É É ù ù ù Ê Ê Ê ú ú ú Ë Ë Ë û û û Ì Ì Ì ü ü ü Í Í Í ý ý ý Î Î Î þ þ þ Ï Ï Ï ÿ ÿ ÿ Tehát pl. a <<< Szia >>> szöveg megjelenítéséhez a <<< Szia >>> kódot kell használnunk.