2015. július VII. évfolyam 7. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Szabadtéri égetések, aratás, mezőgazdasági munkák az új OTSZ tükrében A külterületen végzett égetés szabályai Belterületi szabadtéri égetésre vonatkozó szabályok Tűzvédelem az aratás idején Iratminta Kérelem külterületi irányított égetés engedélyezéséhez Aktuális Fókuszban a tűzoltó berendezésekre vonatkozó változások Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Jótállás kézi tűzoltó készülékeknél 1
Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. július 7. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Újdonság Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen! A hónap témája Szabadtéri égetések, aratás, mezőgazdasági munkák az új OTSZ tükrében Az új jogszabályban történtek olyan változások, melyek érintik a mezőgazdasági munkálatokat is. A nyári lapszámainkban immár minden évben a mezőgazdasági munkákkal, aratással is foglalkozunk. Az idei évben az új szabályozás miatt különösen aktuális ez a terület. Erdő- és vegetációs tüzek, kültéri-, szabadtéri égetés A legveszélyeztetettebb időszak az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a késő tavaszi, valamint a nyári időszak. Tavasszal, a tél elvonultával a szeles áprilisi hónapban a még le nem vágott, esetleg tavalyról megmaradt aljnövényzet kiszárad, és a szél csak fokozza az esetleges tűzterjedést, nyáron pedig a hőség és a kánikula miatt a tavaszi esőzésektől megnőtt növényzet szárad ki és válik rendkívül könnyen gyulladóvá. A szabadtéri tüzek okai az esetek jelentős részében az emberi gondatlanságra vezethetők vissza, az önmaguktól kialakuló erdőtüzek hazánkban nem jellemzőek. Ami pedig az erdőben eldobott üveg vagy valamiféle törött üvegpalack napsugár-összegyűjtő és gyújtó hatását illeti, mint tűzkeletkezési okot szinte kizár hatjuk. Az erdő- és vegetációs tüzek legnagyobb problémája abban rejlik, hogy hatalmas területeket érint, és a tüzek eloltása a katasztrófavédelem tűzoltó egységei részéről jelentős erőfeszítésbe kerülnek, komoly anyagi vonzattal járnak. Arról nem is beszélve, hogy az elharapódzó lángok veszélyeztethetnek emberi életet, ingatlanokat stb. Közvetlenül pedig oly módon okoznak veszélyt, hogy amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzek oltásán fáradoznak, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat. Külterületen végzett égetés szabályai Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék), melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM-rendelet értelmében az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell. Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető. A tűzgyújtási tilalomról itt található tájékoztatás. 2
Engedélyköteles külterületi égetés alóli kivétel Külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolhatjak. Ilyen például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. -a. 65. (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására az erre a célra kijelölt helyek kivételével csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. (2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. (3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. (5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. (6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése. Kivételt képez továbbá az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM-rendelet 9. -a (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz), mely az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg: e rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni, hanem csak bejelenteni: 9. (1) Védett természeti területen lévő erdőben a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos. (3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést. (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. (5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, ég hető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki. (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen. (9) Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni. (10) Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti. (11) Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az új szabályozás értelmében tehát megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM-rendelet 9. -ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladékégetés) és ellenőrzött tűz kivételével. 3
Külterületen végzett szabadtéri égetés eljárásának menete Az irányított égetés engedélyezésének kérelmezésére szolgáló iratminták a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok honlapján elérhetők, de egy kérelemminta az Iratminta rovatban is megtalálható. A kérelem tartalmazza, hogy az alábbi feltételeket az égetés során betartják: a) az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani; b) az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen; c) az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni; d) a tarlónak, lábon álló növényzetnek, avarnak, egyéb növényi hulladéknak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; e) tarló irányított égetésénél az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; f) lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos; Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3000 Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni. A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz, aki azt 5 munkanapon belül elbírálja. Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes az eljárásrendben meghatározott kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le. A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. előírt hatósági engedélyt nem pótol. 21. (1) Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. Abban az esetben, ha a fent leírt engedély nélkül végeznek külterületen égetést, vagy nem tartják be az engedélyező határozatban foglaltakat, a tűzvédelmi hatóságnak az ellenőrzéskor meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást a szabálytalanságot elkövetővel szemben. A tűzvédelmi bírság mértéke a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 40. pontja alapján: 40. Tűzvédelmi szabálytalanság Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft) Belterületi szabadtéri égetésre vonatkozó szabályok Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft) 20 000 60 000 A száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot 2015. március 5-től belterületen csak abban az esetben lehet elégetni, ha erre jogszabály (pl.: önkormányzati rendelet) engedélyt ad. Megoldást jelenthet a házi komposztálás vagy a zöldhulladék elszállíttatása. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály így különösen önkormányzati rendelet megengedi. Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, és a tűzvédelmi hatóság a helyszínen ellenőrzést végez, akkor az elkövető a fentiekhez hasonlóan szintén 20 000 60 000 Ft közötti bírságra számíthat. 4
A szabadtéri tűzgyújtással kapcsolatosan érdemes néhány előírást megismerni és jó tanácsot megfogadni. Kérünk mindenkit, hogy csakis a tűzvédelmi előírások betartásával égessék a száraz növényeket! A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során is a fent említett bekezdés szabályait kell alkalmazni. Az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében. Olyan helyet válasszunk a száraz növényzet égetésére, ahol személyi biztonságot nem veszélyeztetünk, és vagyoni, környezeti kárt nem okozunk. Fontos, hogy az elégetendő avar és kerti hulladék ne tartalmazzon más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot, pl. gumit, műanyagot. Tartsuk szem előtt, hogy a közút és a vasút közelében történő szabadtéri égetés következtében keletkező füst veszélyeztetheti a közúti és a vasúti forgalmat. Az avar és kerti hulladék meggyújtása után gondoskodjunk a folyamatos őrzésről, soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet. Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg szélcsendes napon fogjunk a tűzgyújtáshoz, mert a száraz növényzet égetése során a szeles időjárás következtében gyorsan átterjedhet a tűz nagyobb területre, illetve lakó-, nyaralóépületre. Biztosítsuk a tűz eloltásához az irányított égetés engedélyében előírt, és az esetleges továbbterjedés megakadályozásához szükséges eszközöket, mint például lapát, gereblye, tűzoltó készülék, oltóvíz. Az égetés befejezése után győződjünk meg, hogy megfelelően eloltottuk-e a tüzet, nem áll-e fent a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni. Abban az esetben, hogyha mégse tartható felügyelet alatt a tűz, értesítsük a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási központját a 105-ös vagy 112-es telefonszámon. A tűzoltók azonnali értesítése a garancia arra, hogy időben, szakszerűen és a legkevesebb kárral sikerül eloltani a tüzet. A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják: A tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idézett elő, alapesetben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő tűzvédelmi bírság vethető ki. Amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozására is szükség volt, a bírság 200 000 forinttól 3 000 000 forintig terjed. Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli: ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat. Tűzvédelem az aratás idején A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyesek is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet tartalmazza. A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet kell eloltaniuk a tűzoltóknak. 5
A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját az ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén tíz nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és az után köteles a gép kipufogóvezetékét, dobját és a szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott anyagoktól szükség esetén megtisztítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. A munkagépet a gabonatáblán üzemanyaggal feltölteni szigorúan tilos, a tartalék üzem- és kenőanyagot a géptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. A járműveken olyan karbantartást, javítást, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat a gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén tilos végezni. Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három Lángoló traktor Forrás: http://faceportal.hu/wp-content/uploads/2014/07/tuz650x433.jpg méter széles védőszántást szükséges kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A gabonatáblán, az aratást végző erő- és munkagépek vezető fülkéjében is tilos a dohányzás. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre lehet dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai Égő kombájn a napraforgótáblán Forrás: http://www.agrarunio.hu/pic/10107/1s.jpg Magyarországon a tarlóégetésnek nagy hagyománya van: köztudott, hogy a tarlóégetéssel a termőföldet fertőtlenítik és elpusztítja a kártevőket. Kitűnő védekezési lehetőség a gombabetegségekkel, valamint az egyéb spórás betegségekkel szemben. A visszamaradó hamu enyhén lúgosító hatása pedig hosszantartó hatást nyújt, továbbá a termőképességet is javítja. Egyre inkább terjed az a nézet, hogy a növényvédelem területén előtérbe helyezzék a környezetet kevésbé meg 6
terhelő védekezési módokat, arról nem is beszélve, hogy a tarlóégetés módszere nagyságrendekkel olcsóbb, mint a permetezéses védekezés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható. Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az irányított égetés keretében végezhető. Az égetés megkezdése előtt legalább 10 nappal a katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyét kell kérni. Az engedély kérése során meg kell adni: a kérelmező nevét és címét, az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), az irányított égetés indokát, az égetéssel érintett terület nagyságát legfeljebb 10 hektár, az égetés folyamatának pontos leírását, az égetést végző személyek nevét, címét, az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. A tűzvédelmi hatóság az engedélyt 5 napon belül elbírálja. A tarlóégetés szabályai A tarlót egy időben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 10 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területnagyságától függetlenül a tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani. A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés. A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az irányított égetés engedélyezése. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető. Teendők tűz esetén A tarló-, lábon álló gabonatüzeket azonnal jelezni kell a tűzoltóságnak. A területen a készenlétbe állított tűzőrrel szél oldalról biztonságos távolságban készítsünk védőszántást. Ha kész a védőszántás, akkor a szél felőli oldalról közelíthetjük meg a tüzet és azt (tarlótűz esetén) szikracsapóval hatékonyan lehet oltani. Lábon álló gabona-tűz gyorsan terjed, és jelentős hősugárzással jár, ezért azt megközelíteni utcai (főleg nyári) ruhában nem lehetséges. A lábon álló gabona oltása a tűzoltó-egységek számára is kihívást jelent adott esetben, ezért annak oltását körültekintően próbáljuk meg, ha rendelkezésünkre áll lajtos kocsi, esetleg felszerelve szivattyúval és tűzcsapszerelvényszekrényben található felszerelésekkel (kapocs párkulcs, tömlő, sugárcső). Tarlótűz során figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen területeket. Tarlótüzes területet célszerű a tűz eloltását követően figyelni, mert az esetlegesen maradó zsarátnok az esti könnyű szél következtében lángba boríthatja a megmaradt terményt. Az eloltott tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságon. 7
Kazaltüzek Nem célszerű egy nagy kazlat összerakni, tűzvédelem szempontjából előnyösebb a több, kisebb kazal. Kazaltűz esetén tudni kell, hogy a kazal külső felülete ég, az összesűrített levágott szalma vagy széna lassan ég el, azonban a felületét a láng gyorsan körbefutja. A kigyulladt kazlakat az esetek többségében hagyják kialudni (felügyelet melletti elégetés), hacsak nincs a környéken olyan épület vagy másik kazal, amit védeni kell. A kazlak oltása során a kazlakat széttúrják, és vízsugár mellett átforgatják. Kazaltűz során is figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen területeket. Az átfüstösödött, elázott szalma vagy széna nem alkalmas sem etetésre, sem almozásra. Különösen vigyázzunk, ha a kazal körül vízgyűjtővagy malátaárok van, ugyanis a kazaltűz következtében a sár vagy a nedves maláta 90-100 Celsiusfokos is lehet, belecsúszni súlyos égési sérülésekkel jár. Az eloltott kazaltűz után célszerű 24 órás felügyeletet tartani az esetleges visszagyulladások megfigyelése céljából. Iratminta Kérelem külterületi irányított égetés engedélyezéséhez 3000 Ft értékű illetékbélyeg helye A1) Ügyfél neve:... A2) Ügyfél címe (levelezési cím):... A3) Képviselő neve, címe:... Ügyfél/Képviselő e-mail címe:... B) Égetés pontos helye (térkép mellékelése javasolt) település:... B1) földrajzi koordináták: északi szélesség:... keleti hosszúság:... B2) helyrajzi szám:... C1) Az égetés megkezdésének tervezett időpontja:... év... hónap... nap... óra... perc C2) Az égetés befejezésének tervezett időpontja:... év... hónap... nap... óra... perc D) Az irányított égetés indoka (miért szükséges az égetés, minek az égetésére kerül sor (tarló, lábon álló növényzet, avar, egyéb növényi hulladék)):... E) Az irányított égetéssel érintett terület nagysága (1 hektár = 10000 m 2 ):... F) Az irányított égetés folyamatának pontos leírása (előkészületek (pl.: védőszántás), égetés, utómunkálatok): 8
G) Az égetést végző személyek száma, neve és címe (összes szám, valamint legfeljebb 5 fő nevének és címének megadása, ha többen végzik az égetést):... név:... cím:... név:... cím:... név:... cím:... név:... cím:... név:... cím:... H) Az égetés felügyeletét biztosító személy neve, címe, mobiltelefonszáma: név:... cím:... telefonszám:... I) A tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedések (például: 3 méter széles védőszántás): J) A helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolása típus és darabszám szerint (például: 1 traktor, 2 db lapát): Megjegyzés:... Mellékletek: tulajdoni lap másolat / földhasználati lap másolat* (megfelelő rész aláhúzandó) más hatóság engedélye egyéb... * Ha az ügyféli jogosultságot igazoló okiratot az ügyfél nem csatolja: Kérem az ügyféli jogosultságom igazolására szolgáló okiratot: tulajdoni lap másolatát / földhaszná lati lap másolatát (megfelelő rész aláhúzandó) a hatóság szerezze be. Csatolom a tulajdoni lap másolatának lekérdezéséért (1000 Ft) / földhasználati lap másolatáért (800 Ft/ oldal) fizetendő díj befizetését igazoló bizonylatot Tudomásul veszem, hogy a hatóság által beszerzett tulajdoni lap másolat / földhasználati lap másolat díját a hatóság részére a kérelmet elbíráló döntésben foglaltak szerint megtérítem....,... év... hó... nap... kérelmező aláírása (ha van bélyegzőlenyomata) 9
Aktuális Fókuszban a tűzoltó berendezésekre vonatkozó változások A 2015. márciusi lapszámban már ismertettük a beépített tűzoltó berendezések lényegesebb változásait a régi OTSZ-hez képest. Most a régi OTSZ és elsősorban a beépített tűzjelző berendezések tervezése, telepítése tárgyban kiadott tűzvédelmi műszaki irányelv (TVMI) közötti lényegi változásokat mutatjuk be, helyenként kitérve a normaszöveg változá saira is. Általános rendelkezések A tűzteszttel történő igazolás kötelezettsége egyes keretek között továbbra is fennmaradt. Az új OTSZ kimondja, hogy zárt szórófejes vízzel oltó berendezés esetében a védett tér alatti épületszinteken nem szükséges beépített tűzoltó berendezés létesítése, ha a védett szint emeletközi födéme tűzgátló kialakítású. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások Az érintett követelmények hatálya alól az új OTSZ a sprinkler rendszeren túl a vízköddel oltó berendezéseket is kivételként kiveszi. Maguk a jelölések rendszere nem változott. Az új OTSZ már nem tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy a menekülő útvonalakat úgy kell jelölni, hogy az oltóberendezés működése közben is láthatóak legyenek. Üzembe helyezés, használatbavétel Az új OTSZ nem hozott változást abban a tekintetben, hogy az üzembe helyezés során az üzembe helyező mérnöknek teljes körűen meg kell győződnie arról, hogy a telepítést kielégítő módon végezték, a felhasznált eljárások, anyagok és részegységek megfelelnek a jogszabálynak és a vonatkozó műszaki követelménynek, az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, hogy a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és rajzos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési utasítások a telepített rendszerre alkalmazhatóak. Szintén nincs változás abban, hogy az üzembe helyező mérnöknek szemrevételezéssel és üzemi próbák során vizsgálnia és ellenőriznie kell a telepített rendszer helyes működését. Változatlanul előírja az új OTSZ is, hogy üzembe helyezés előtt az oltóberendezés nyomásnak kitett részeinek szilárdságát és tömörségét együttesen vagy szakaszonként nyomáspróbával kell ellenőrizni. A működési próbák tekintetében az új OTSZ ugyanazokat a végrehajtandó feladatokat követeli meg, mint a régi: az önműködő indítást az érzékelők, a vezérlőegységek mesterséges működtetésével és a működési állapotnak megfelelő helyzet előállításával kell próbálni, és indítási módozatonként külön-külön ellenőrizni kell a védett helyiségben a vészjelzés működését, a működés tényének és helyének jelzését, illetve a vezérlések működését, ha nem az oltó- vagy hatóanyag nyomásával működnek. Mindössze a vezérlések felsorolását nem tartalmazza az új szabályozás: (nyílászárók lezárását szellőzés leállítása, áramtalanítás, utánfúvás indítási feltétele, túlnyomás stb.). A szivattyúval rendelkező beépített tűzoltó berendezések vizsgálatánál az új OTSZ ugyanazokat a végrehajtandó feladatokat követeli meg, mint a régi: a nyomástartó és nyomásfokozó szivattyúk egyenkénti indítási próbáját, próbavezetéken térfogatáram-mérését, végponti méréseket és száraz rendszernél kompresszor ellenőrzését. Az új OTSZ nem határozza meg a használatbavételi eljáráson részt vevők körét. Az új OTSZ értelmében a használatbavételkor rendelkezésre kell állnia: a berendezés megvalósulási tervének, a berendezés kezelési és karbantartási utasításának, a teljesítménynyilatkozatok, a minőségi bizonyítványok és a nyomás-, a mechanikai, továbbá a villamos próbák és a helyiség teljes elárasztásával működő beépített gázzal oltók esetén az oltásikoncentráció-megtartási idő ellenőrzései jegyzőkönyveinek, az üzemeltetési naplónak a kezelők megnevezésével és a berendezés adatainak a feltüntetésével és 10
a kivitelezésért felelős műszaki vezető nyilatkozatának, hogy a berendezés a terveknek megfelel és az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapotban van. A fenti felsorolás már nem tartalmazza az oltóberendezés jóváhagyott kiviteli tervét, aminek az az egyszerű oka, hogy enélkül a beruházás létesítési engedélyt nem kaphatott, amely hiányában használatbavételi eljárásra sem kerülhet sor. Az új OTSZ felsorolja azoknak az eseteknek a körét, amelyeket a használatba vételkor igazolni kell: a beépített szerkezeti elemek és anyagok, csővezetékek megfelelőségét, teljesítményét, a berendezés csővezetékeinek tisztításának, átmosásának elvégzését, az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését, a kezelőszemélyzet oktatását, az oltóberendezés helyszíni nyomáspróbájának megtörténtét, és újdonságként a berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét. Az új OTSZ meghatározza azt is, hogy a fenti iratok, dokumentációk egy példányát a használatbavételi engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi hatóság részére át kell adni. rögzíti az üzembe helyezői nyilatkozat tartalmát: az üzembe helyező mérnök megállapítását arra vonatkozóan, hogy a berendezés megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt, továbbá a hatósági előírás, valamint a létesítéshez kapcsolódó egyeztetések során rögzített követelmények és az ezt tükröző elfogadott, engedélyezett tervdokumentáció szerint készült, a berendezés rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának megállapítását és az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó javaslatot. írja elő az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmát: az ellenőrzés tárgyát, beleértve a létesített berendezés típusát és a létesítés helyét, a berendezés működésének ellenőrzése során tapasztalt tényeket, az ellenőrzésen részt vevők nevét és az adott létesítés során betöltött szerepét, az ellenőrzés és a jegyzőkönyvkészítés időpontját és helyét és az ellenőrzésen részt vevők aláírását. Üzemeltetés, karbantartás és felülvizsgálat Az új OTSZ kimondja, hogy a beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti és a felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. kimondja, hogy az üzemeltető kioktatott személyzete hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az oltóanyag mennyiségét, az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyag-hiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el, havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellenőrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét, az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződéseket eltávolítja, és az oltóanyag-kiömlő nyílása és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő távolságot szabadon hagyja. Az új OTSZ az automatikus működésű vízalapú berendezések üzemeltetői heti ellenőrzései részére előírja, hogy ki kell terjednie a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére, a nyomásérték és vízszintek ellenőrzésére, a nyilvánvaló hiányosságok feltárására, a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére és újdonságként a kondenzvízgyűjtők ürítésére, a próbariasztás ellenőrzésére szelep(ek) nyitásával, a szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a szivattyú próbaüzem, elektromos meghajtás esetén min. 15 perc, belső égésű motor esetén min. 20 perc (és most már beleértve a habanyag-bekeverő szivattyút is), a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram- és nyomás ellenőrzésére. 11
határozza meg a vízalapú berendezések üzemeltetői részére a havi ellenőrzéseket a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentessége, tartalék áramforrás megfelelőségének vizsgálata érdekében. lehetővé teszi, hogy az ellenőrzést a személyzet nélkül üzemelő létesítményekben nem szükséges elvégezni, ha a távfelügyelet a fenti paramétereket kontrollálni képes. Az új OTSZ a régihez képest lényegi különbség nélkül tartalmazza, hogy a berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, amely tartalmazza a berendezés főbb adatait, a kezelők nevét, az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait, a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, az észlelt és kijavított hibákat, a beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc), a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét. előírja, hogy a naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Az új OTSZ pontosítja, hogy a napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. előírja, hogy a berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni, és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Az új OTSZ továbbra is előírja az üzemeltető részére, hogy köteles legalább évenként a teljes beépített tűzoltó berendezést felülvizsgáltatni és a karbantartását elvégeztetni. előírja, hogy az éves felülvizsgálat során a gyártói előírások figyelembevételével ellenőrizni kell az oltóberendezés általános állapotát, az oltóberendezés környezetét annak működésével összefüggésben, az oltóanyag-mennyiséget (térfogat, tömeg vagy nyomás, paraméterek vizsgálatával), az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések működését, a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét, az oltóberendezéssel összefüggő, de nem a karbantartó feladatkörébe tartozó ismételt vizsgálatok esedékességét, az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtását, az üzemeltetési naplót, az oltóberendezés üzemképességét működési próbával és az átjelzéseket, ha habképző anyagot vagy haboldatot alkalmaznak, annak minőségét a vonatkozó műszaki követelmény szerint. előírja, hogy a karbantartás során végre kell hajtani a tömítetlen csövek, csőkötések cseréjét, és ha a karbantartó személy a berendezés működésképtelenségét tapasztalja melyet nem tud kijavítani írásban értesíti az üzemeltetőt. TvMI Tervdokumentáció A TvMI részletesen meghatározza a beépített tűzoltó berendezések engedélyezésére benyújtott tervdokumentációk tartalmát, külön megjelölve azokat a pontokat, amelyek a tervező és az engedélyeztető hatóság megítélése alapján elhagyhatóak, amennyiben a hatósági egyeztetésre vonatkozó emlékeztető, feljegyzés ezt tartalmazza. A TvMI külön pontokban részletezi az egyes oltórendszerek tervdokumentációinak tartalmi követelményeit: 3.2.1. Sprinkler berendezések engedélyeztetési tervdokumentációja 3.2.2. Vízköddel oltó berendezések engedélyeztetési tervdokumentációja 3.2.3. Gázzal oltó berendezések engedélyeztetési tervdokumentációja 12
3.2.4. Aeroszolos oltóberendezések engedélyeztetési tervdokumentációja 3.2.5. Beépített nagykonyhai oltóberendezés engedélyeztetési tervdokumentációja 3.2.6. Nyitott szórófejes vízzel oltó rendszerek engedélyeztetési tervdokumentációja 3.2.7. Beépített habbal oltó berendezések engedélyeztetési tervdokumentációja TvMI Az MSZ szabványokban nem szabályozott oltóberendezésekre vonatkozó műszaki megoldások A TvMI részletesen kifejti azoknak az eseteknek a műszaki követelményeit, ahol a beépített tűzoltó berendezést vagy valamely részegységét MSZ szabvány nem szabályozza: 4.2. Nem szabványos, elfojtó (ESFR) sprinklereket alkalmazó rendszerek 4.3. Kiterjesztett szórásfelületű sprinklereket alkalmazó rendszerek (Extended Coverage vagy EC) 4.4. Vízköddel oltó rendszerek 4.5. Aeroszolos tűzoltó rendszerek 4.6. Beépített nagykonyhai oltórendszerek 4.7. A teljes körűen nem szabályozott nyitott szórófejes vízalapú tűzvédelmi berendezések Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Jótállás kézi tűzoltó készülékeknél Kérdés Ha valaki kereskedelmi forgalomba hoz kézi tűzoltó készüléket, kötelező-e arra garancia- vagy egyéb jegyet elhelyezni az eladás időpontjában, vagy elegendő a számla kiállítása a vevő részére, továbbá a palástrészbe beütött gyártási idő is megfelel-e? Több esetben a katasztrófavédelem csak akkor fogadja el a készüléket, ha rajta van a garanciajegy vagy az eladó üzlet által elvégeztetett hitelesítés, ami természetesen többletkiadással jár. Válasz A számla jótállási jegyként elegendő a vevő részére, külön jótállási jegyet nem kell kiállítani, mivel a tűzoltó készülékek nem tartoznak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya alá. A tűzoltó készülékeknél a jótállásról a gyártó önként nyilatkozik. A tűzoltó készülékeknek első felülvizsgálaton kell átesniük forgalomba helyezéskor vagy azt megelőzően. A tűzvédelmi hatóság számára azonban első felülvizsgálatként a számla (jótállási jegy, garanciajegy stb.) nem fogadható el. A készülékeken azonban minden esetben érvényes felülvizsgálati matricának kell szerepelnie az eladás időpontjában, hiszen ha ez nem szerepel a készüléken, abban az esetben nem tekinthető üzemben tarthatónak. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, hetedik szám, 2015. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. 13