Helyi tanterv a 34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő szakképesítéshez (Felnőttoktatás esti munkarend) I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a) 34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 215 04 A szakképesítés megnevezése: Virágkötő és virágkereskedő A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: VI. Kereskedelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 évfolyamos képzés esetén a 12, évfolyamot követően 160 óra; 1
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: szakmai vagy érettségi végzettség Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. 2
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Felnőttoktatás esti munkarendű képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: Évfolyam Heti óraszám Ögy Éves óraszám 1. 19 160 844 2. 18,5-592 Összesen: 1436 3
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő Felnőttoktatás esti munkarend 1. évf. (36 hét) 2. évf. (32 hét) Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Elmélet Gyakorlat Összefüggő gyakorlat Elmélet Gyakorlat 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság 0,5 0 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 1 Növényismeret és - kezelés 1,5 1,5 11074-12 Növényismeret és - Növényismeret és kezelés kezelés 3 2 gyakorlat 11075-12 Virágkötészet Virágkötészet 2,5 1 Virágkötészet gyakorlat 4 2,5 11077-12 Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai 1 1 Virágeladás alapjai gyakorlat 2,5 2 Virágkereskedelem 1 1,5 Virágkereskedelem 11076-12 Virágkereskedelem gyakorlat 2,5 2 Vállalkozási ismeretek 1,5 Vállalkozási gyakorlat 2 Heti szakmai elméleti és gyakorlati órák 7 12 8 10,5 Összefüggő gyakorlat 160 Összes óra/hét: 19 18 4
Szakmai elmélet 508 Szakmai gyakorlat 928 A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 5
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Óraszám 1/9. évfolyam 3/11. évfolyam e gy ögy e gy összesen 18 18 6 6 Munkahelyek kialakítása 3 3 Munkavégzés személyi feltételei 1 1 Munkaeszközök biztonsága 1 1 Munkakörnyezeti hatások 3 3 Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4 Foglalkoztatás II. 18 16 34 11499-12 Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek 10 10 Munkaviszony létesítése 8 8 Álláskeresés 8 8 Munkanélküliség 8 8 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 32 32 Nyelvtani rendszerezés 1 6 6 Nyelvtani rendszerezés 2 6 6 6
11074-12 Növényismeret és -kezelés Nyelvi készségfejlesztés 10 10 Munkavállalói szókincs 10 10 Növényismeret és - kezelés 54 48 102 Növénytani alapismeretek 14 14 Dísznövény termesztési alapismeretek 8 8 Egy- és kétnyári dísznövények 22 22 Évelő dísznövények 10 10 Lombhullató díszfák és díszcserjék 12 12 Örökzöld díszfák és díszcserjék 12 12 Növényházi levéldísznövények 12 12 Növényházi virágos dísznövények 12 12 Növényismeret és kezelés gyakorlat 108 64 172 Dísznövény termesztési alapismeretek 24 24 Cserepes és vágott növények kezelése 22 22 Egy- és kétnyári dísznövények 22 22 Évelő dísznövények 20 20 7
11075-12 Virágkötészet Lombhullató díszfák és díszcserjék 20 20 Örökzöld díszfák és díszcserjék 20 Növényházi levéldísznövények 22 Növényházi virágos dísznövények 22 Virágkötészet 90 32 122 A virágkötészet fogalma, története 4 4 Virágkezelések 6 6 Anyagok, eszközök 18 18 A virágkötészet törvényei 28 28 Virágkötészeti stílusok 6 6 Tűzött virágdíszek 8 8 Csokrok 10 10 Koszorúk 10 10 Díszítő csomagolások 4 4 Haj- és ruhadíszek 6 6 Növény-összeültetések 6 6 Száraz és selyem virágdíszek 4 4 Virágdíszek összerendezése 12 12 Virágkötészet gyakorlat 144 80 224 Virágkezelések elvégzése 14 14 Anyagok, eszközök ismerete, használata 18 18 Színek és formák 18 18 8
11077-12 Virágeladás alapjai gyakorlati alkalmazása Virágkötészeti stílusok alkalmazása 14 14 Tűzött virágdíszek készítése 24 24 Csokrok készítése 24 24 Koszorúk készítése 32 32 Díszítő csomagolások készítése 5 5 Haj- és ruhadíszek készítése 9 9 Növény-összeültetések készítése 16 16 Száraz és selyem virágdíszek készítése 16 16 Virágdíszek összerendezése 34 34 Virágeladás alapjai 36 32 68 A vállalkozási formák és a kereskedelem rendszere 12 12 Árurendszerek, minőség 8 8 Áruátvétel 8 8 Raktározási, leltározási munkák 8 8 Az értékesítés előkészítése, árukirakodás 6 6 A vásárlási indítékok megismerése 6 6 Az értékesítési módok 8 8 9
11076-12 Virágkereskedelem alkalmazása Az értékesítés folyamata 10 10 A fogyasztói reklamációk intézése 2 2 Virágeladás alapjai gyakorlat 90 64 154 Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása 25 25 A raktározás, leltározás lebonyolítása 35 35 Értékesítést előkészítő munkák 30 30 Értékesítési munkák 20 20 Vevő fogadása, tájékoztatása 24 24 A pénztárgép kezelése 20 20 Virágkereskedelem 36 48 84 A beszerzési döntések és szervezések 8 8 A készletezési döntések és szervezések 8 8 Az eladási árak kialakítása 8 8 A pénzforgalom lebonyolítása 12 12 Az áruforgalmi döntések hatása az eredményre 14 14 A marketing alapfogalmai 8 8 A vásárlói magatartás, 6 6 10
vásárlói típusok A piackutatás 6 6 Marketingstratégia, piacverseny 6 6 Marketingkommunikáció, PR 8 8 Virágkereskedelem gyakorlat 90 64 154 A forgalom elemzése, tervezése 12 12 A készletek elemzése 12 12 A költségek elemzése 28 28 Az eredmény elemzése 38 38 A vásárlói magatartás, vásárló típusok 22 22 Piackutatás és módszerei a gyakorlatban 16 16 Marketingstratégia és PR a gyakorlatban 26 26 Vállalkozási ismeretek 48 48 Vállalkozási formák 4 4 Vállalkozás működtetési feltételei 10 10 Vállalkozások gazdálkodása 14 14 Vezetési ismeretek, vállalkozás irányítása 16 16 Vállalkozások előírásai 4 4 Vállalkozási gyakorlat 64 64 Vállalkozások 10 10 11
alapításának, megszüntetésének gyakorlata Vállalkozások működtetési feltételei 20 20 Üzleti terv készítése 12 12 Vállalkozások működtetése a gyakorlatban 12 12 Előírások alkalmazása a gyakorlatban 10 10 Összesen: 252 432 1276 336 1276 160 Összesen: 684 592 1436 Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. 12
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 13
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei Munkaeszközök a munkahelyeken Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése Biztonsági szín- és alakjelek Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK 14
Felelősségtudat Szabálykövetés Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Körültekintés, elővigyázatosság Helyzetfelismerés 15
1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra 2. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 1.1. A tantárgy tanításának célja 1.2. A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.3. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.4. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 6 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komple fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi CIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 3 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. 16
Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése. Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 1 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 1 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. 17
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 3 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz). Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások, valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége. 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi CIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi V. törvény, illetve a Kormány, az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 18
Egyéni Csoportbontás Osztálykeret 1.5. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.6. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések 1. 1.1. 2. 2.1. Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előadás egyéni felkészüléssel A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai 1.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám A tanulói tevékenység Alkalmazott oktatási Alkalmazandó eszközök szervezeti kerete módszer neve és felszerelések egyéni csoport osztály 1.1 magyarázat Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok 1.2. megbeszélés Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése 1.3. szemléltetés Oktatófilmek (pl. NAPO) 1.4. házi feladat 1.5. teszt 1.7. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 19
A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 20
Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás II. FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógéphasználat Információforrások kezelése Köznyelvi beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság 21
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Információgyűjtés 22
2. Foglalkoztatás II. tantárgy 34 óra 2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak - 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 10óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 8 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.3.3. Álláskeresés 8 óra 23
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő e-mail cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 8 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások ( passzív eszközök ): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai. Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások ( aktív eszközök ): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 24
Egyéni Csoportbontás Osztálykeret 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.6. Információk önálló rendszerezése 1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Leírás készítése 2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 2.3. Tesztfeladat megoldása Sorszám 2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1.1 magyarázat 1.2. megbeszélés 1.3. vita 1.4. szemléltetés 1.5. szerepjáték 1.6. házi feladat Alkalmazandó eszközök és felszerelések 25
2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 26
A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 27
Nyelvtani rendszerezés I. Nyelvtani rendszerezés II. Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Foglalkoztatás I. 11497-12 Foglalkoztatás I. Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez FELADATOK SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való reagálás egyszerű mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás 28
Foglalkoztatás I. tantárgy 32 óra 3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismeretekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 6 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 6 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban 29
egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 10 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkavállalói szókincs 10 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon mutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának 30
Egyéni Csoportbontás Osztálykeret elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak, mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. Sorszám 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.5. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Levélírás 2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 3. Komple információk körében 3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról 31
4. Csoportos munkaformák körében 4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás 4.2. Csoportos helyzetgyakorlat 3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám A tanulói tevékenység Alkalmazott oktatási szervezeti kerete módszer neve egyéni csoport osztály 1.1 magyarázat 1.2. megbeszélés 1.3. szemléltetés 1.4. kooperatív tanulás 1.5. szerepjáték 1.6. házi feladat 1.7. digitális alapú feladatmegoldás Alkalmazandó eszközök és felszerelések 3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 32
A 11074-12 azonosító számú Növényismeret és kezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 33
Növénytani alapismeretek Dísznövény termesztési alapismeretek Egy- és kétnyári dísznövények Évelő dísznövények Lombhullató díszfák és díszcserjék Örökzöld díszfák és díszcserjék Növényházi levéldísznövények Növényházi virágos dísznövények Dísznövény termesztési alapismeretek Cserepes és vágott növények kezelése Egy- és kétnyári dísznövények Évelő dísznövények Lombhullató díszfák és díszcserjék Örökzöld díszfák és díszcserjék Növényházi levéldísznövények Növényházi virágos dísznövények A 11074-12 azonosító számú, Növényismeret és kezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Növényismeret és -kezelés Növényismeret és kezelés gyakorlat 11074-12 Növényismeret és kezelés Vágott virágok, zöldek kezelését végzi (visszavágás, lelevelezés, vízberakás, speciális kezelések) FELADATOK Cserepes növényeket gondoz (öntözés, tápoldatozás, tisztítás) Előkészíti a virágokat, a növényeket, a növényi részeket és a kellékeket virágkötészeti felhasználásra Szaktanácsot ad a virágdíszek kiválasztásával kapcsolatban Szaktanácsot ad a növény elhelyezésre, ápolásra vonatkozóan SZAKMAI ISMERETEK Vágott virágok, vágott zöldek kezelési eljárásai Cserepes növények gondozása Kellékek előkészítése virágkötészeti felhasználásra A növények morfológiai tulajdonságai A növények fiziológiai tulajdonságai 34
Dísznövények felismerése A vágott virágok, vágott zöldek, növények és növényi részek felhasználási lehetőségei Élettani betegségek, kór- és kárképek felismerése, kezelése a virágüzleti körülményekhez képest SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Köznyelvi beszédkészség Virágkötészeti kéziszerszámok, eszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Szorgalom, igyekezet Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség Segítőkészség Hatékony kérdezés készsége MÓDSZERKOMPETENCIÁK A környezet tisztán tartása Körültekintés, elővigyázatosság Problémamegoldás, hibaelhárítás 35
1. Növényismeret és kezelés 102 óra 1.1.A tantárgy tanításának célja A virágkötő munkája során élő és tartósított növényekkel, növényi részekkel dolgozik, ezért ismernie kell a növényeket és legfontosabb tulajdonságaikat. A növénytani alapismeretek témakör a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataival foglalkozik. Az élő növény tulajdonságainak és az élettani folyamatoknak az ismerete az elkészített alkotások esztétikai értéke és a növények eltarthatósága miatt fontos. A dísznövény termesztési témakörök tartalmazzák a dísznövények termesztésével és felhasználásával foglalkozó ismereteket. A növények tulajdonságainak (név, szaporítási mód, környezeti és kezelési igények, felhasználási lehetőségek) ismerete, alapvető a virágkötészeti tevékenység szakszerű elvégzéséhez. 1.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A növénytani alapismeretek témakör kapcsolódik a biológiai tanulmányokhoz. A dísznövényeket a virágkötészet használja fel, így szoros kapcsolat van a két szakmai tantárgy között. A virágkezelések közös témakör, mindkét tantárgyban fontos, csak más hangsúllyal és részletezésben. 1.3.Témakörök 1.3.1. Növénytani alapismeretek 14 óra Növények külső és belső alaktana A növény fő részei: a gyökér, a szár, a levél, a virág, a termés, és felhasználásuk a virágkötészetben A növények alaktana (a levelek, virágok formája, színe, összetettsége, a termések típusa) A belső felépítés alapfogalmai (sejtek, szövetek, szervek) A növények életjelenségei A növények növekedése, fejlődése (mag, gyökér, szár, levél, virág, termés) A növények felépítő és lebontó folyamatai, szaporodás, mozgás Kertészeti szaporítási módok Növényrendszertan A növénycsoportok (mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzői A fontosabb dísznövénycsoportok jellemzői A növény és a környezet kapcsolata A növények kapcsolata más növényekkel, állatokkal és az emberrel A kapcsolatok pozitív és negatív hatásai A növények alkalmazkodása az élettelen környezeti tényezőkhöz A növények fontosabb kórokozói és kártevői 36
A honos védett növények védettségének fontossága A védett növények felhasználásának korlátai 1.3.2. Dísznövény termesztési alapismeretek 8 óra A dísznövénytermesztés környezeti tényezői A növények igényeinek megfelelő környezeti tényezők (hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj) biztosítása a dísznövénytermesztésben, figyelembe vétele az eladás, felhasználás során A dísznövény termesztés tárgyi feltételei A dísznövénytermesztéshez szükséges építészeti és műszaki berendezések (pl. növényház, öntözőberendezés), anyagok (pl. termesztő-edények, talajkeverékek) és eszközök (pl. kéziszerszámok, erő- és munkagépek) Növények szaporítása, nevelése, ápolása, kezelése A dísznövények termesztése: a növények ivaros vagy ivartalan szaporítása, a fejlődő növények nevelése és ápolása (pl. öntözés, tápoldatozás, növényvédelem). A cserepes növények gondozásának és a vágott virágok kezelésének szerepe a megtermelt dísznövények minél hosszabb ideig történő eladhatóságának, virágkötészeti célra történő felhasználhatóságának biztosításában 1.3.3. Egy- és kétnyári dísznövények 22 óra Az egy- és kétnyári növények ismertetése (jellemzés, termesztés, ápolás, kezelés, felhasználás) A palánták kezelési szabályai 1.3.4. Évelő dísznövények 10 óra Az évelő vágott virágok ismertetése (jellemzés, termesztés, ápolás, kezelés, felhasználás), előnyei, alkalmazásuk lehetőségei 1.3.5. Lombhullató díszfák és díszcserjék 12 óra A lombhullató díszfákról, díszcserjékről származó növényanyag ismertetése (fás szárrészek, virágzó és terméses hajtások), felhasználási lehetőségei 1.3.6. Örökzöld díszfák és díszcserjék 12 óra A fenyő és örökzöld lomblevelű hajtások, termések, tobozok ismertetése, felhasználása a virágkötészetben, különösen a kegyeleti és a karácsonyi díszekben 1.3.7. Növényházi levéldísznövények 12 óra A változatos formájú, színes vagy tarka levelű dísznövények ismertetése, felhasználása a belső és külső terekben 37
Virágtartókon, bútorokon, ablakpárkányon, télikertben történő elhelyezésük A szoliter méretű növények, pálmák, az ámpolnanövények, a broméliák díszítő szerepe a különböző terekben A levéldísznövények alkalmazása növény-összeültetésben 1.3.8. Növényházi virágos dísznövények 12 óra A cserepes virágzó dísznövények ismertetése, felhasználása ajándékozási célra, lakásdíszként Virágzás után többnyire elvesztik díszítő értéküket, ezért alkalmi díszeknek tekinthetők 1.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 1.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) 1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 38
2. Növényismeret és kezelés gyakorlat 172 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül 2.1.A tantárgy tanításának célja A virágkötő munkája során élő és tartósított növényekkel, növényi részekkel dolgozik, ezért ismernie kell a növényeket és legfontosabb tulajdonságaikat. A biztos növényfelismerés alapvető elvárás egy virágkötővel szemben. A növényismeret elsajátítására a szakmai gyakorlatok a legalkalmasabbak. 2.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A dísznövényeket a virágkötészet használja fel, így szoros kapcsolat van a két szakmai tantárgy között. A virágkezelések közös témakör, mindkét tantárgyban fontos, csak más hangsúllyal és részletezésben. 2.3.Témakörök 2.3.1. Dísznövény termesztési alapismeretek 24 óra Dísznövények szaporítási, nevelési, ápolási munkái A virágkötőtől elvárt szaktanácsok adásához szükséges alapvető termesztési munkafolyamatok elvégzése 2.3.2. Cserepes és vágott növények kezelése 22 óra A virágüzletbe érkező cserepes növények, vágott virágok és zöldek frissen tartásának, eladhatóságuk megőrzésének módjai Átvétel, öntözés, növényvédelem, tisztítás, tárolás stb. módjai, anyagai, eszközei 2.3.3. Egy- és kétnyári dísznövények 22 óra A növényismeret gyakorlása Az egy- és kétnyári palánták forgalmazásának jellemző időszakai, felhasználási céljai 2.3.4. Évelő dísznövények 20 óra A növényismeret gyakorlása Az évelő vágott virágok választéka évszakonként 2.3.5. Lombhullató díszfák és díszcserjék 20 óra A növényismeret gyakorlása A tavasszal virágzó cserjék virágzó hajtásainak felhasználása a tavaszi (Húsvéti) készítményekben, nyáron a szabadföldi rózsa felhasználása csokrok készítéséhez Ősszel a színes, húsos termések felhasználása a mindszenti koszorúkban, virágdíszekben A száraz termések felhasználása szárazkötészeti díszek anyagaiként 39
2.3.6. Örökzöld díszfák és díszcserjék 20 óra A növényismeret gyakorlása Az örökzöld díszfákról, díszcserjékről származó növényanyag felhasználása a virágkötészetben, tartós díszek készítésére 2.3.7. Növényházi levéldísznövények 22 óra A növényismeret gyakorlása A cserepes levéldísznövények szerepe a lakások, középületi helyiségek belső terének kialakításában A trópusi területekről származó levéldísznövények szaporításának és nevelésének helyszíne a növényház 2.3.8. Növényházi virágos dísznövények 22 óra A növényismeret gyakorlása A cserepes virágzók alkalmi díszek, többségük napjainkban szinte egész évben kapható A jellegzetes tavaszi virágok (pl. tulipán, jácint, nárcisz) és az őszi-téli ünnepekhez kötődő virágok (krizantém, mikulásvirág, ciklámen) 2.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) - 2.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek (ajánlás) 2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) 2.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 40
A 11075-12 azonosító számú Virágkötészet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 41
A virágkötészet fogalma, története Virágkezelések Anyagok, eszközök A virágkötészet törvényei Virágkötészeti stílusok Tűzött virágdíszek Csokrok Koszorúk Díszítő csomagolások Haj- és ruhadíszek Növény-összeültetések Száraz és selyem virágdíszek Virágdíszek összerendezése Virágkezelések elvégzése Anyagok, eszközök ismerete, használata Színek és formák gyakorlati alkalmazása Virágkötészeti stílusok alkalmazása Tűzött virágdíszek készítése Csokrok készítése Koszorúk készítése Díszítő csomagolások készítése Haj- és ruhadíszek készítése Növény-összeültetések készítése Száraz és selyem virágdíszek készítése Virágdíszek összerendezése A 11075 azonosító számú, Virágkötészet megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Virágkötészet Virágkötészet gyakorlat 11075-12 Virágkötészet FELADATOK Különböző stílusú csokrokat készít Különböző stílusú tűzött virágdíszeket készít Különböző stílusú koszorúkat készít Alkalmi virágdíszeket készít Virágdíszítési feladatokat végez Virágkötészeti termék csomagolási feladatait végzi Növény-összeültetéseket végez Különböző stílusú csokrok készítésének technikái, szabályai Különböző stílusú tűzött virágdíszek készítésének technikái, szabályai Különböző stílusú koszorúk készítésének technikái, szabályai SZAKMAI ISMERETEK 42
Alkalmi virágdíszek készítésének technikái, szabályai Virág és ajándék díszítések készítésének technikái, szabályai Csomagolási technikák Növény-összeültetések készítésének technikái, szabályai, módjai Vonalak, formák, felületek Formai törvények Színtörvények Biológiai törvények Virágkötészet stílusai, irányzatai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Mennyiségérzék Kézírás Virágkötészeti kéziszerszámok, eszközök használat SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Állóképesség Kézügyesség Térlátás Prezentációs készség Határozottság Irányíthatóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK MÓDSZERKOMPETENCIÁK Intenzív munkavégzés Gyakorlatias feladatértelmezés A környezet tisztán tartása 43
1. Virágkötészet 122 óra *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül 1.1.A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanulásával a tanulók sajátítsák el a virágkötészeti munkák elkészítéséhez szükséges ismereteket, fejlődjön szín- és formaérzékük. A tantárgy célja a tanulók ízlésének formálása, esztétikai nevelése, kézügyességének fejlesztése mellett, alkotó fantáziájának kibontakoztatása. Értsenek a tanulók a megtermelt növényanyag virágkötészeti felhasználásához, csokrok, virágtálak, koszorúk készítéséhez, termek, asztalok és ajándéktárgyak díszítéséhez, a virágok értékesítéséhez. 1.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy szorosan kapcsolódik a növények ismeretéhez, mert belőlük készíti a virágdíszeket. A formai és színtörvények megtanulását segíti a rajz alapismereteinek elsajátítása, valamint a fizikai színtan ismerete. A virágkötészet története témakör az egyetemes világtörténelemhez és a művészettörténethez kapcsolódik. A virágkezelésekhez szükség van a növények élettanának megismerésére. 1.3.Témakörök 1.3.1. A virágkötészet fogalma, története 4 óra A virágkötészet növényekből és segédanyagokból virágdíszeket állít elő Feladata az ünnepi események, belső és külső terek díszítése, hangulatossá tétele Kézműves és művészi szinten művelhető Ki lehet virágkötő mester? A virágkötészet hazai és nemzetközi szervezetei, érdekvédelmi képviseletei, kamarák és szakmai egyesület Nagykereskedések, virágpiacok Virágkötészeti szakmai sajtó, szakkönyvek, szakkiadók Virágkötészet hazánkban és a nagyvilágban (kiállítások, versenyek, weboldalak) A virágkötészet fejlődése az ókortól napjainkig, kiemelten a magyarországi virágkötészeti kultúra utóbbi 120 éves időszakára 1.3.2. Virágkezelések 6 óra Vágott virágok kezelése: átvétel, alsó levelek leszedése, szárak visszavágása, tartósítás, tárolás, speciális kezelések (drótozás, tüskék eltávolítása, fás szárak kezelése, fiolázás, szár bevágása, szárvégek lezárása, nyálka elfolyatása, szárvég eltávolítása, portokok kicsípése, gyökérrel szedés, lankadt virágok kezelése, kinyílasztás) 44
Cserepes növények ápolása: elhelyezés, öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, levéltisztítás, átültetés 1.3.3. Anyagok, eszközök 18 óra Az ipari alap- és segédanyagok segítik a virágdíszek technikai kivitelezését, a kellékek díszítő hatással is rendelkeznek Virágtartók (vázák, virágtálak, kosarak) és díszítőanyagok (szalagok, zsinórok, gyertyák, ünnepi díszítőanyagok) Csomagolóanyagok (selyempapír, celofán, kristályfólia, díszcsomagoló papír), rögzítő anyagok (tűzőhab és kellékei, mohagolyó, kenzántű, koszorúalapok), kötöző anyagok (kötöző szalagok, takarószalagok, drótok) Vegyi anyagok (festékek, lakkok, virágtartósítók), eszközök (kések, ollók, kéziszerszámok, ragasztópisztoly) gépek (koszorúkötő, szárpucoló, tobozdrótozó, stb.) jellemzői, felhasználási lehetőségeik a virágkötészetben Természetes alapanyagok, növényi részek felhasználása a virágkötészetben A természetből begyűjthető növényi részek (moha - engedéllyel, zuzmó, hajtások, termések, tobozok) kiegészítik a dísznövények választékát Jellemzésük, beszerzési lehetőségeik, tárolásuk, felhasználásuk A belőlük készült virágkötészeti alapok Természetvédelem alatt álló növények felhasználási korlátai 1.3.4. A virágkötészet törvényei 28 óra Formai, szín- és biológiai törvények A virágkötészet törvényszerűségeinek alapos megismerése teszi lehetővé, hogy az elkészült virágdíszek esztétikusak legyenek, megfeleljenek a közízlés kívánalmainak Alapformák, karakterformák, mozgásformák, vonalak, felületek Arányosság (aranymetszés), szimmetria, aszimmetria, súlypont, ritmus, kontraszt, harmónia Alapszínek, színárnyalatok, tónusok, hideg-meleg színek, színharmóniák, színkontrasztok Színek jellemzése: optikai megjelenés, pszichológiai hatás Formai és szám szimbólumok Biológiai törvényszerűségek 1.3.5. Virágkötészeti stílusok 6 óra A virágkötészeti stílusok jellemzői A különböző virágkötészeti stílusokban készített virágdíszek jellegzetes sajátosságokkal rendelkeznek Dekoratív (biedermeier, struktúra), vonalas-grafikus, vegetatív, paralel stílusok Új törekvések, irányzatok a virágkötészetben A japán virágkötészet jellemzői, hatása az európai modern virágkötészetre, 45
a stílusok kialakulására 1.3.6. Tűzött virágdíszek 8 óra Rögzítő anyag (tűzőhab) segítségével tűzött virágdíszek készítése vázákba, tálakba és kosarakba A tűzött virágdíszek alkalmazási lehetőségei, készítésének törvényszerűségei A tűzött virágdíszek csoportosítása virágtartó (vázadísz, virágtál, virágkosár), nézőpont (körkörös, egyoldalas), formai törvényszerűségek (szimmetrikus, aszimmetrikus), az elrendezés iránya (vízszintes, függőleges), stílus (dekoratív, vonalas-grafikus, vegetatív, paralel) szerint A tűzött virágdíszek elkészítése: a virágtartó kiválasztása, előkészítése, a rögzítő anyag elhelyezése, a növényanyag betűzése, kellékezés 1.3.7. Csokrok 10 óra A csokrok, mint a virágüzleti forgalom legnagyobb részét kitevő virágdíszek A különböző alkalmakra, különböző formákban és stílusokban készült csokrok jellegzetességei Történelmi csokrok, csokorformák (körkörös, egyoldalú), alkalmi csokrok (ajándék, esküvői, kegyeleti), stíluscsokrok (dekoratív, vonalas-grafikus, vegetatív, paralel), vázacsokrok Esküvői csokrok jellemzői, készítési technikái, jellegzetes növényanyagai és díszítő kellékei Kegyeleti csokrok jellemzői, készítési technikái, jellegzetes növényanyagai és díszítő kellékei 1.3.8. Koszorúk 10 óra A koszorúk készítésének célja (kegyeleti és díszítési cél) A koszorú váza, a felhasznált növényanyag, a technika és az alkalom szerinti csoportosítás A koszorúk csoportosítása koszorúalap (vázas és tömör alapú), technika (kötött, tűzött, ragasztott, vegyes), felhasználás (kegyeleti, díszítő), stílus (dekoratív, vonalas-grafikus, vegetatív, paralel) szerint Kegyeleti (temetési, mindenszenteki, megemlékezési) koszorúk jellemzői, növényanyagai és díszítő kellékei Díszkoszorúk, füzérek, girlandok, fesztonok jellemzői, növényanyagai és díszítő kellékei A koszorúkészítés törvényszerűségei: arányosság, egyéb formai törvények, színhatások 46