2015/1..studiolo a kubinyi andrás történész műhely folyóirata 2015 ii. évfolyam 1. szám.studiolo issn 2064-7573 (Nyomtatott) issn 2064-7565 (Online)
.studiolo
.studiolo a kubinyi andrás történész műhely folyóirata 2015 ii. évfolyam 3. szám
.studiolo A Kubinyi András Történész Műhely folyóirata A lap főként történelmi, művészettörténeti, klasszikafilológiai, régészeti és irodalomtörténeti tanulmányokat, recenziókat, ismertetéseket közöl. Megjelenik évente kétszer. A kötet szerkesztői és szerzői, 2015 Amennyiben a folyóiratban szereplő képeket, vagy tartalmat jogsértőnek véli, kérjük a Szerkesztőség felé jelezni. Szerkesztők Kanász Viktor, Kollár Levente Szerkesztőbizottság Ajkay Alinka, Forgó András, Guitman Barnabás, Jernyei Kiss János, Kopócsy Anna, Kőszeghy Miklós, Szakács Béla Zsolt, Szekér Nóra, Szovák Kornél, Takács László E számunk lektorai Domokos György, Szekér Nóra, Szipőcs Krisztina Nyelvi lektor Tuhári Attila Az angol nyelvű szövegeket gondozta Bácsatyai Dániel Tipográfia Szikora Tibor A borítón Willem de Kooning: Easter Monday, 1955 1956 (olaj és újságpapír vászonra applikálva; 243.8 x 188 cm keret nélkül; New York, The Metropolitan Museum of Art, ltsz. 56.205.2), részlet. Kiadó Pilisart kft. E-mail szerk@studiolo.hu A szerkesztőség címe 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 24. A folyóirat honlapjának a címe www.studiolo.hu A kiadásért felel Kanász Viktor Tördelés és nyomdai előkészítés Kollár Levente issn 2064-7573 (Nyomtatott) issn 2064-7565 (Online)
Tartalom Tanulmányok 9 Schvéd Brigitta Kinga: Willem de Kooning absztrakt és figuratív expresszionista festészete 23 György Sándor: Vitéz dr. Kováts Tibor főhadnagy visszaemlékezései 45 Mészáros Máté: A Horthy korszak társadalmi szervezetei és a magyar ellenállás előzményei Könyvrecenziók 67 Csizmadia Péter: Fodor Pál: Szülejmán szultántól Jókai Mórig. Tanulmányok az oszmán-török hatalom szerkezetéről és a magyar-török érintkezésekről Kattintott történelem 75 Kanász Viktor: A Vestigia honlapja, azaz a magyar középkor és újkor nyomai Észak- Itáliában Konferencia-ismertetők 79 Schvéd Brigitta Kinga: II. KoraújkorÁSZ Doktori Konferencia, 2015. május 26-27. 83 Gábor Dávid: SEC Collegium Hungaricum X. országos konferencia 5
konferencia-ismertetők x
Schvéd Brigitta Kinga III. KoraújkorÁSZ Doktori Konferencia (2015. május 26-27.) Idén immár harmadik alkalommal került megrendezésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a koraújkorral foglalkozó doktori hallgatók konferenciája, a KoraújkorÁSZ Doktori Konferencia. A két napos doktori konferenciát 2015. május 26-27-én tartották a kar Szekfű Gyula Könyvtárában. Idén a szervezést az ELTE-vel együtt a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) doktori hallgatói végezték, a szervezőbizottság tagja volt Pataki Katalin (CEU), Hende Fanni (PPKE) és Bodnár-Király Tibor (ELTE), valamint Dr. Vajnági Márta adjunktus (ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék) koordinálta a szervezést. A konferencia célja az, hogy teret és lehetőséget adjon a magyarországi doktori hallgatóknak eddigi kutatásaik bemutatására, az interdiszciplinaritás jegyében pedig az idei konferencia még inkább nyitott volt a társtudományokkal (irodalom, nyelvészet, jogtudományok, politológia) foglalkozó doktoranduszok bevonására is. A 21 előadó 5 különböző magyarországi egyetemről érkezett (ELTE, CEU, PPKE, ME, SZTE). A konferencia első napján Erdődy Gábor rektorhelyettes, az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola vezetője köszöntötte a jelenlévő előadókat és érdeklődőket, megnyitó beszédében pedig azt hangsúlyozta, hogy fontos szerepe van a bölcsészettudományi kutatásoknak, és ezen kutatások létjogosultságát minél inkább szükséges folyamatosan kiemelni a mai viszonyok között. Az első napon eszmetörténeti-emlékezettörténeti, művelődéstörténeti és irodalomtörténeti-nyelvészeti-filológiai előadásokat hallhattunk három szekció keretén belül, Kontler László (CEU), Fazekas István (ELTE) és Balogh Piroska (ELTE) elnökletével. Az első szekcióban Palotás György (SZTE) előadásának középpontjában Verancsics Mihály dalmát humanista (Verancsics Antal öccse, Statileo János unokaöccse) történeti munkája állt, a Liber de rebus Hungaricis 1536, mely Verancsics Antal hagyatékában őrződött meg. A mű filológiai vizsgálatán túl a történeti események feltárására és forráskritikai vizsgálatok elvégzésére is alkalmasnak bizonyult, mivel szerzője részletesen beszámol az 1536. év legfontosabb katonai eseményéről, Kassa János király általi elfoglalásáról, melyről a későbbi történetírók jóval rövidebben írnak. Erdős Zoltán (ELTE) előadásában a 17. századi magyar puritán irodalom emlékezettörténeti funkcióit vizsgálta. Előadása elején fogalmi szempontból is megalapozta kutatási témáját, és hangsúlyozta, hogy kutatásai során a történeti és antropológiai szempontok integrálására törekszik. A kollektív emlékezet vizsgálatához Halbwachs és Assmann munkái, a nemzetről alkotott 17. század végi felfogások- 79
hoz pedig Szűcs Jenő tanulmányai adtak támpontokat. A kutatás forrásbázisát a puritanizmushoz köthető hazai szerzők prédikációi, imádságai (exemplumok) alkotják, melyek vizsgálata során alapvetően három fontos narratívát különített el az előadó, melyek meghatározták a puritán gondolkodók írásait: üdvtörténeti keretek (államalapítás, kereszténység felvétele, konstanzi zsinat, várnai csatavesztés, mohácsi csatavesztés), a nemzeti sorskérdésekre választ kereső narratíva (Mátyás király halála fordulópont) és a politikai követelések megfogalmazódása (alapvetően Habsburg-ellenes narratíva, a Bocskai-szabadságharc szerepe). Illner Balázs (ME) a polgári politikai irodalom egy műfajáról, a Rathspredigtről tartott előadásának középpontjában Johann Barth soproni evangélikus lelkész 1670-es soproni magisztrátusújítás alkalmából elmondott német nyelvű prédikációja állt. Ezek a városi magisztrátusválasztást kísérő prédikációk a 17. századi polgári-politikai irodalom meghatározó részét képezik, eszmetörténeti és fogalomtörténeti vizsgálatukkal pedig hiánypótlóak tudnak lenni. Bodnár- Király Tibor (ELTE) előadásának tárgya Decsy Sámuel 1790-ben megjelent műve, a Pannóniai Féniksz volt. Fogalmi és eszmei vizsgálódása során rámutatott, hogy Decsy a tudományok társadalom- és közösségfejlesztő szerepe mellett érvelt nagy sikert aratott művében, melyben a nyelvújításról is szól, és a magyarnyelvűségért száll síkra, valamint egy magyar tudós társaság felállítását is szorgalmazza. A második szekció három előadása művelődés- és kultúrtörténeti szempontú megközelítéseket alkalmazott. Ugry Bálint (ELTE) előadásának középpontjában Batthyány Kristóf európai körutazásának (Kavalierstour) egyik stációja, a Firenzében töltött időről beszámoló napló állt, melyen keresztül az előadó a 17. századi utazók művészeti és esztétikai ízlését, műveltségét és mentalitását vizsgálta, így pedig a kultúrtörténeti vizsgálatok egy fontos aspektusához járulhat hozzá új eredményekkel. Virovecz Nándor (ELTE) a Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról című szatirikus hangvételű irodalmi mű nagyon érdekes, új szempontú vizsgálatával igyekezett megfejteni, ki is lehetett a szerző és mikor keletkezhetett a mű, melynek beazonosítása 1809-es felfedezése óta nem sikerült minden kétséget kizáróan. Az előadó vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, hogy Bécsben, a magyar királyi központi hivatalok (Magyar Udvari Kancellária, Magyar Udvari Kamara) környékén tevékenykedő humanista műveltségű egyén lehetett a szerző (Batthyány Ferenc, Báthory András, Thurzó Ferenc, Forgách Ferenc), vagy az ő megbízottja, az adatok jellege pedig mindenképpen kancelláriai eredetet sugallnak. Dóbék Ágnes (PPKE) Barkóczy Ferenc hagyatéki jegyzéke alapján azokat a könyveket mutatta be, amelyek az egri püspök, majd esztergomi érsek történeti érdeklődését tükrözték. A könyvek tematikus vizsgálatával kiderül, hogy az egyháztörténeti vonatkozású könyvek mellett számos, az európai történelemre vonatkozó, a latin nyelven kívül olasz, német és francia nyelvű munkát is tartalmazott az érsek könyvtára. A harmadik szekció három előadása kifejezetten irodalomtörténeti, nyelvészeti, filológiai központú vizsgálatok eredményeiről szólt. Kocsis Zsuzsanna 80
(ELTE) előadásában olyan fontos területekre tért ki, melyek alapvetően meghatározhatják az új szemléletű történetkutatást: előadásában a misszilisek vizsgálatán keresztül kiemelte, hogy a levelezések a mindennapokra vonatkozó adataikkal a mikrotörténelem, gazdag nyelvi anyagukkal pedig a lingvisztika, a történeti dialektológia, a szociolingvisztika és a pragmatika szempontjából is kiemelten fontos források. Egerer Lilla (ME) két hitvitán keresztül azok retorikai, szövegalakítási gyakorlatát mutatta be. Sörös Erzsébet Borbála (SZTE) Verancsics Antal kiadott levelezésének új szempontú feldolgozásáról beszélt, és rámutatott, hogy Verancsics kapcsolati hálójának feltérképezésével és a bécsi Hungarica-anyagban talált újabb Verancsics-levelek kutatásba való bevonásával sok új információ derülhet ki a mohácsi csata utáni bel- és külpolitikai viszonyokról. A második napon újabb három szekcióban politika-, mentalitás-, társadalom- és egyháztörténeti előadásokat hallhattunk, Novák Veronika (ELTE), G. Etényi Nóra (ELTE) és Forgó András (PPKE) elnökletével. A negyedik szekció első két előadója a koraújkori boszorkánysággal kapcsolatban vizsgálódott, azonban más-más megközelítésből. Bence Áron (ELTE) a 16. századi brazil tupi kannibál-leírások és a kortárs európai boszorkányper-iratok összevetésével és esetleges hasonlóságaival, Varga Mónika (ELTE) pedig a 16-18. századi boszorkányperek anyagának tanúvallomásaival, a peres anyag nyelvészeti szempontú vizsgálatával foglalkozott. A szekció utolsó előadója, T. Ládonyi Emese (ELTE) a 17. századi bába- és szoptatós dajka-választás körülményeit mutatta be gróf Teleki Mihály és felesége levelezésén keresztül. Az ötödik szekció első előadója, Kardos Tímea (PPKE) a felső-magyarországi ülések jegyzőkönyveinek segítségével azt vizsgálta, hogy az 1683. évi soproni országgyűlésnek milyen jelentősége volt Thököly Imre fejedelemségében, mennyire volt eredményes a felső-magyarországi ülés és milyen elégedettséggel távoztak a részvevők. A jegyzőkönyvek segítségével az ülések ilyen szempontú vizsgálata során látható, hogy Thököly milyen módon próbálta kialakítani a katonai, gazdasági, politikai irányvonalakat és milyen módon igyekezett stabilizálni fejedelemségét. Törtei Renáta (PPKE) spanyol levéltári anyagok kutatásba való bevonásával a spanyol nemesek Thököly Imréről alkotott képéről tartott előadást, feltárva, hogy Thököly milyen formában jelent meg a spanyol levelezésekben, pamfletekben az 1685-1690 közötti időszakban. Péter Krisztina (ELTE) egy, a British Libraryben található röpirat alapján a 16. század végi híráramlás és propaganda működésére, eszközeire és műfajaira, a korabeli nyomdák tevékenységére tért ki. Szabados János (SZTE) előadásában a 17. századi futárszolgálatok rendszerének kialakulásáról, majd Johann Dietz császári futár halálesetének kapcsán a hódoltsági peremvidék és a Habsburg hírszerzési rendszer működéséről beszélt, rávilágítva, hogy a Habsburg-oszmán diplomáciai kapcsolatokban milyen fontos szerepe volt az alacsonyabb beosztású alkalmazottaknak is. Barta M. János (ELTE) Csáky István és Rottal János levelezésének rekonstruálásával, Szemethy Tamás (ELTE) pedig egy esettanulmány 81
bemutatásával egy rendható karriert befutó báró, Luzsénszky István László felemelkedését mutatta be. Pataki Katalin (CEU) a II. József egyházpolitikai intézkedései nyomán vizsgálható szerzetesi és világi alsópapi reakciókat kutatja, előadásában a ferencesek jozefiánus egyházpolitikában betöltött szerepéről beszélt. Ehhez a tematikához kapcsolhatóan a konferencia utolsó előadója, Szekér Barnabás (ELTE) a váci gimnáziumot működtető piarista rendház 18. század végi gazdálkodását elemezte előadásában. Forgó András zárszava után a konferencia keretében még egy kettős könyvbemutatóra is sor került. Varsányi Krisztina Hírlik, hogy Bethlen... Bethlen Gábor fejedelem a Német-római Birodalom nyilvánossága előtt német nyelvű nyomtatványok tükrében című monográfiáját Kármán Gábor (MTA Bölcsészettudományi Intézet Történettudományi Intézet, tudományos munkatárs), T. Orgona Angelika Unikornisok Tündérországban. A ruszkai Kornisok Erdélyben 1546 k.-1648 című könyvét pedig Oborni Teréz (MTA Bölcsészettudományi Intézet Történettudományi Intézet, tudományos főmunkatárs) mutatta be. A KoraújkorÁSZ Doktori Konferencia életre hívásával az volt a cél, hogy egy olyan konferencia-sorozat szülessen meg, mely lehetőséget ad a korszakkal foglalkozó doktori hallgatóknak kutatási eredményeik bemutatására és a tudományos diskurzusba való belépésre. Az idén megrendezett szekciók is érdekes témájú, tartalmas előadásokkal szolgáltak, és az újabb generációkhoz méltóan felhívták a figyelmet új szempontú kutatási módszerek, valamint adott esetben újabb témák és forrásbázisok bevonására is. A napokban került megrendezésre a Középkorral foglakozó doktoranduszok konferenciája, valamint az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék Doktori Programjának Modern Magyarország című konferenciája is, melyek valóban szervesen hozzájárulhatnak a közeljövőben doktori fokozatot szerző kutatók vizsgálatainak összehangolására, a tapasztalatok és ismeretek cseréjére, valamint az interdiszciplinaritás elmélyítésére. 82