Regina Krónika 2011. XII. évfolyam 1. szám január 9. reginamundi.hu A Regina Mundi Plébánia ingyenes havilapja 2011: a család éve Bíró László püspök levele a Család éve alkalmából názáreti szent család mindig is a A szeretet, az imádság és a munka iskolája volt hangoztatta XVI. Benedek pápa Spanyolországban, a Sagrada Familia templom felszentelésekor. Napjainkban az életkörülmények megváltoztak, hatalmas technikai társadalmi és kulturális fejlődés zajlott le. E fejlődésnek együtt kell járnia az erkölcs, a mások iránti figyelem fejlődésével. Védeni és segíteni kell a családokat, hiszen az emberi élet alapja az egy férfi és egy nő közötti nagylelkű és felbonthatatlan szeretet. Az igaz szabadság csak ott születhet meg, és maradhat fenn, ahol szeretet és hűség uralkodik. Az Egyház tehát megfelelő gazdasági és szociális intézkedéseket kér ahhoz, hogy a nők maradéktalanul megvalósíthassák hivatásukat otthon és a munkahelyükön. A házasságban egyesülő férfi és nő alkotta család élvezze az állam határozott támogatását. Legyen a gyermekek élete szent és sérthetetlen fogantatásuk pillanatától kezdve. Segítsék elő jogi és szociális téren is a születések számának növekedését. Az Egyház szemben áll mindennel, ami az emberi élet ellen irányul, és támogat mindent, ami elősegíti a természet rendjét, a család intézményének javát. Szentatyánk egyik nagy témája a család. Mindegyre hangsúlyozza az emberről alkotott keresztény felfogást, és azt, hogy a család abszolút értelemben alapvető vonatkozási pontja a társadalom építésének, a személy átfogó fejlődésének, az élet befogadásának. A család témájára való utalás rendkívül időszerű napjainkban. Kultúránk és társadalmunk ezzel szemben gyakran nem védelmezi a családi élet dimenzióit. Az örök ige a család ölén lett emberré. Jézus Krisztus kiüresítette önmagát (Fil 2,7), mindenről lemondott, de arról nem, hogy családban testesüljön meg. A megváltás műve a családban kezdődött. A fiatal egyház családokban élt, erősödött és gazdagodott a Lélek által. Az Egyház útra indulásának első fázisában keresztény eleink a kenyértörést házanként végezték és örvendezve, tiszta szívvel fogyasztották el közös eledelüket (ApCsel 2,46). Családi közösségben gyűltek össze, hogy Krisztusra és az Ő megváltói halálára emlékezzenek. A nagy család gyűlt össze (az időközben testvérré vált rabszolgák is), hogy az Úr vacsorájára emlékezzék, belőle részesedjék. Kisebb-nagyobb családi közösségben oktatták a gyermekeket, nevelték őket az Úr félelmére. A családegyház fokozatosan kitágult. Az eucharisztia ünneplésére egyre többen gyűltek össze. Számos jómódú keresztény Rómában egész házat bocsátott rendelkezésre, hogy az egyre növekvő gyülekezet közösen ünnepelhessen. A szabadság beköszönte, a növekvő igények hozták magukkal, hogy egyre szebb templomokat építsenek. Így alakultak ki fokozatosan a családegyházból a helyi közösségek. Az egyház éltető magja, alapsejtje minde a mai napig a családegyház. A család első püspökei Szent Ágoston gondolatát idézve a családapák és családanyák. Az egyház életének bázisa változatlanul a hitét megélő család. Ezt akarta hangsúlyozni a II. Vatikáni Zsinat, amikor a régi egyházatyák által használt családegyház fogalmát felelevenítette. A kisegyház minden egyes tagja felelős a többiért, egymás hitét ébreszti, erősíti. Amikor a Magyar Katolikus Egyház meghirdeti a család évét, a harminc évvel ezelőtt, 1981-ben megjelent Familiaris Consortio-ra, II. János Pál pápa apostoli buzdítására is emlékezve, sokrétű célt szeretne megvalósítani. A Családok Nagy Pápája sokat idézett gondolata: Család, légy az, ami vagy! A családév szeretné erősíteni a család belső identitását, ugyanakkor szeretné tudatosítani a család missziós felelősségét is. A család ugyanis egyszerre tárgya és alanya az evangelizációnak. Tárgya az evangelizációnak, rá irányul. Ebben az értelemben az egyházközségek segítsék és bátorítsák a fiatalokat a megalapozott házasságra. A távolabbi felkészülést segíti a családi életre nevelés, a közelebbi pedig a párkapcsolatokat irányítja a szentségi házasság felé, már a jegyeskort megelőzően. Fontos a házasságok kísérése, összefogása csoportokba, és hogy legyen, aki ott áll azok mellett is, akik válsággal, különböző nehézségekkel küzdenek. A családnak, mint az evangelizáció alanyának pedig az a feladata, hogy kinyilvánítsa és közölje a szeretetet, amely eleven visszhangja és tükröződése Isten emberek iránti szeretetének, a Vőlegény Krisztus szeretetének a Menyasszony Egyház iránt. (FC 17.) A család éve szeretné felragyogtatni a család értékét, tudatosítani, hogy a házasságon alapuló család nélkül a nemzet elenyészik, a gazdaság összeomlik, a kultúra lehanyatlik. Társadalmunknak amelyet az individualizmus, szekularizmus, relativizmus, materializmus tépáz a család nyújt menedéket, mert képes a társadalom megújítására, hiszen a házasságon alapuló család, elfogadva az életet, a jövő záloga. A család éve kegyelmi idő. Kereszténységtől távolodó világunk csak olyan keresztények életpéldája nyomán fogja Istentől megáldott, békés új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak!
2. Regina Krónika 2011. január 9. újra befogadni az evangéliumot, akik Krisztussal való őszinte, állandó, boldogító találkozásban élnek, és másokat is meghívnak erre a közösségre. XVI. Benedek pápa mondja: Jézus azért jött, hogy a szegényeknek hirdesse az örömhírt; márpedig a legszegényebb az, aki kiábrándult az abszurdnak, ellentmondásosnak vélt életből. Az örömtelenségből szeretetlenség, irigység, önzés fakad és minden rossz, ami tönkreteszi az embert és a világot. Az öröm forrása a szeretet, a szeretet pedig a családban forrásozik. A családok tanúságtételét az Eucharisztia, a bűnbánat szentsége, Isten igéjének hallgatása és az imádság hitelesíti. Vagyis egyedül azok a keresztények képesek tanúságtételre, akik őszinte és élő kapcsolatban vannak Krisztussal, és akik Krisztusból reményt merítenek az élet összes dimenziójához. A személyek igazi közösségévé vált házasságok és családok tanúságot téve útjukról példájukkal másokat is segítenek közösséggé válni. Hiábavaló távoli, mégoly fontos igazságok újra, meg újra felidézése, ha a családokban nem tudatosul: az ő feladatuk a társadalom átalakítása. Máskülönben épp a család lesz az első áldozata azoknak a bajoknak, melyeket közömbösen szemlélt és nem hárított el. A család társadalmi feladata révén arra is hivatott, hogy beavatkozzék a társadalmi életbe, azaz elsősorban a családoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az állam törvényei és intézményei nem csupán ne sértsék a családot, hanem nagyon határozottan támogassák és oltalmazzák jogait és feladatait. Így tehát a családokban egyre inkább tudatosulnia kell annak, hogy főszerepet játszanak a családpolitikában. (FC 44) A családok hatékony fellépését elősegíti összefogásuk, ha nem egyenként, hanem közösségként lépnek fel. Hívok minden jó szándékú embert, hogy élje, ünnepelje, hirdesse, a Család Evangéliumát. Az életet szolgálni öröm. Modern világunk az erőfeszítés nélkül birtokba vehető olcsó és múló örömöket reklámozza. A jövő nemzedékét azok a családok adják, akik örömmel és szeretettel, sokszor áldozatok és küzdelmes erőfeszítések árán is szolgálják az életet. Bíró László az MKPK családreferens püspöke (Magyar Kurír) Gondolatok a három napkeleti bölcsről Jézus megszületését az angyalok a pásztoroknak hirdetik, akik a környéken legeltetik nyájaikat. Kik is voltak ezek a pásztorok? Legtöbb esetben a nép kivetettjei, lenézettei, a nép páriái. Nem voltak, nem lehettek hívő emberek a zsidó hagyományok szerint, nem volt helyük a zsinagógában sem. Az Atya mégis angyalai által nekik adja tudtul, hogy megszületett a Megváltó. Ők hódolhatnak először a jászolban fekvő kisded Jézus előtt, s ők imádhatják először a saját, egyszerű szavaik segítségével. De hol van a zsinagógák népe, hol vannak az írástudók, hol vannak a nép vénei? Igen! Ott vannak a kényelmes otthonaikban, ahová nem fogadják be a szülés előtt álló Máriát. Kitaszítják maguk közül, s nem jut nekik más szálás, csak a vedlett istálló. Itt szüli meg Mária Isten egyszülött fiát. Pólyába csavarja s jászolba fekteti a kisdedet. Nézzük meg, mi történhetett az ezt követő időben? Útbaigazítást Máté evangéliuma ad. Tudjuk, hogy József ács volt. Tudjuk, hogy abban az időben, Betlehemben nagy építkezések folytak, így József is jól jövedelmező munkához juthatott. Elképzelhető tehát, hogy a család letelepedett Betlehemben. Így volt lehetséges, hogy a három keleti bölcs Betlehemben találja meg a zsidók leendő királyát. A három bölcs feltételezhetően csillagász volt, s az akkori csillagászat a csillagjóslást is magába foglalta. Babilon eleste után talán a fogoly, majd felszabadult zsidóság messiás várása hatott az ott lakó népekre is felbukkan keleten az a jóslat, hogy a világ új uralkodója Babilontól nyugatra fog megszületni. Felfedezve egy új csillagképet beteljesülve látják a jóslatot, elindulnak kelet felé, s eljutnak Jeruzsálembe. Jeruzsálembe, ahol senkinek sem tűnik fel a z új csillag. Így Heródestől a írástudókon át a népig döbbenten hallgatják a keleti bölcseket: Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat. A megriadt Heródes a főpapoktól és az írástudóktól tudja meg Mikeás próféta jövendölését Te, Betlehem, Júda földje egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei között hisz belőled származik a vezér aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz. E hír hallatára elmennek Betlehembe és hódolnak a gyermek Jézusnak, ajándékot adnak, amelyek szimbolikus jegyeket is hordoznak: aranyat ami a szeretet jele, tömjént ami az istenség jele, mirhát ami a kereszthalál jele Döbbenetes Isten akarata, hiszen a népnek a megvetett, hitetlennek tartott pásztoroknak mondják el az örömhírt, míg az uralkodóval, a papi vezetőkkel az idegenek közlik Izrael igazi királyának, megszületését, azt a tényt, hogy Isten belépett az ember világába. Vajon mi észrevesszük-e ezt a belépést? Érzékeljük-e lelkünkben most az ünnepekben Isten közelségét? Tudunk-e lélekben ünnepelni? Tud-e a család a karácsonyfa alatt együtt imádkozni? Meg tudjuk-e köszönni az Atya igazi karácsonyi ajándékát, Jézust? Gondolkodjunk el ezeken, hogy méltók legyünk Isten ajándékát, a megváltónkat befogadni, hogy a karácsony mindig a szeretet a béke ünnepe legyen. Tölgyes József
2011. január 9. Regina Krónika 3. December 12-én délután ünnepi szentmise keretében emlékeztünk meg templomunk felszentelésének 150. évfordulójáról. Meghívtunk minden valaha itt szolgáló atyát és a város papjait, akik szép számban képviseltették magukat. A szentmisét Márfi Gyula érsek atya mutatta be, a szentbeszédet Pápai Lajos püspök atya mondta, aki maga is plébános volt itt 1985-től 1991-ig, amikor Győri megyéspüspöknek nevezték ki. Néhány gondolat a püspök atya beszédéből: 150 éve telepítette le itt Veszprémben Ranolder János püspök az angolkisaszszonyok rendjét, és alapított egy népiskolát. Ward Mária Nővérei azóta élnek és dolgoznak itt, nevelték és nevelik a fiatalokat, leszámítva a kommunista diktatúra évtizedeit. Ezért adunk ma hálát gaudéte vasárnapján örvendező lélekkel, ahogy az orációban hallottuk. Az angolkisasszonyok iskolái Krisztust hirdették mindenek előtt. Nekünk is ez a feladatunk ma, de először is nekünk kell élő hitre jutni, hogy Krisztust tudjuk sugározni. De mit jelent hinni Istenben, Jézus Krisztusban? Az értelmi megfontolás még nem hit. Hinni annyit jelent: befogadni kinyilatkoztatásként, amit Isten hozzánk intéz. I. János Pál pápa mondta: Az az Jubileum! Isten, akit az ateisták tagadnak, nem az az Isten, akiben mi hiszünk. A megtérés mindig találkozás, mégpedig a háromszor személyes Istennel találkozik a megtérő, nem pedig egy okkal. Az advent ideje a várakozás ideje is. Az első advent a Krisztus eljövetelét megelőző időszak volt, amely az első karácsonyig tartott. Jézus Krisztusba vetett hitünkkel a világ reménységét hordozzuk. Ennek a világnak ma is Krisztusra van a legnagyobb szüksége. Látjuk, hogy milyen sok a kiábrándulás, a bizonytalanság, milyen kevés a papi és a szerzetesi hivatásra jelentkezők száma, ami ezzel összefügg. Izaiásnál olvashatjuk: Ne féljetek! Maga Isten jön, hogy szabadulást hozzon. De természetesen mindnyájan felelősek vagyunk. Krisztus ugyanis ma is hív, mint mindig, és ma is pontosan annyit, amennyire szükség van. Ez a hívás elérheti a fiatalt a hívő családon keresztül, vagy egy jó keresztény közösségen keresztül, vagy egy jó pap példáján keresztül. Ebből is látszik, hogy mindnyájan felelősek vagyunk. Mi is bízunk abban, hogy ha mindnyájan tanúságot teszünk Istenbe vetett hitünkről, akkor lesz jövője a magyar katolikus egyháznak, lesz jövője a papságnak és a szerzetességnek is. Ezen a szép ünnepen forduljunk a Regina Mundihoz, a Világ Királynőjéhez, a Szűzanyához a legrégibb máriás imádságnak a szavaival, amelyet egy egyiptomi papiruszon találtak, és amelyet keresztény őseink már a III. században imádkoztak: Irgalmasságod alá menekülünk Istenszülő Imádságainkat ne vesd el a szükségben De szabadíts meg a veszélytől Egyedül tiszta, egyedül áldott! Az Angolkisasszonyok (jelenleg Cong regatio Jesu) rendjének nevében Knáb Judit tartományfőnöknő szólt a hivatások számának sajnálatos csökkenéséről rendjükben, és az aktív nővérek drámaian csekély arányáról. Ennek következtében a veszprémi házat kénytelenek lesznek hamarosan bezárni, mivel jelenleg Apollónia nővér egymaga tartja itt a frontot. A jubileum alkalmából Ticz Zsuzsanna CJ nővér szerkesztésében templomunk történetét jelentették meg a Regina Krónika külön kiadásaként. A szentmise után agapét tartottunk a közösségi házban. Demény Anna Fotók: Kreschka Miklós
4. Regina Krónika 2011. január 9. Év végi hálaadás és beszámoló 2010. december 31. Ismét év végi hálaadásra jöttünk össze itt a Regina Mundi Plébánia-templomban. És így az év végén az esztendő átgondolása nyomán a hála lelkülete kell, legyen bennünk a felhasznált lehetőségekért, ami kegyelmi idővé tette az évet, és a bűnbánatot azok miatt, amiket elhanyagoltunk, elszalasztottunk, amikor visszautasítottuk a kegyelem lehetőségét. Ez a lelkület hozott mai ide minket. Ennek az évnek a befejezése is hálára, köszönetre indít minket Isten iránt. Most kicsit azt tekintsük át, hogy a plébános szemüvegén keresztül - a közösség életében milyen dolgok, események történtek, vagy alakították életünket. Január: Ökumenikus imahét keretében templomunkban Závody Zsuzsanna református lelkész hirdetett igét az imahét negyedik napján, amelynek témája, A nekünk ajándékozott hit volt. A betegek vasárnapján ez évben is szentmise keretében szolgáltattuk ki a betegek szentségét az idős, beteg, testvéreinknek. Csatlakozva a megkezdett templom felújítási munkálatokhoz folytatjuk a templom külső belső felújítási munkálatait. A nemzeti kulturális örökség védelmi minisztérium kollégiuma által meghirdetett pályázaton egyházközségünk 5millió 800ezer forintot nyert. Február, Március: Húsvét ünnepére a hévízi Kiss László esperes-plébános atya által tartott nagyböjti lelkigyakorlattal, a keresztúti imádságokkal, szentgyónással, a nagyheti szertartásokkal készültünk fel. A keresztúti imádságokat változatosabbá tette egy-egy alkalommal templomunk ifjúsági ének- és zenekarának, valamint templomunk Schola Regina kórusának s szolgálata. Isten segítse őket, hogy folytathassák ilyen irányú szolgálatukat. Április 28-tól május 1-ig autóbuszos zarándokutat szerveztünk a torinói halotti lepel megtekintésére. Egyházközségünk tagjai is részt vettek a zarándokúton. Május 15-én a Congregatio Jesu (Angolkisasszonyok) szerzetesrend ünnepelte veszprémi alapításának 150. évfordulóját. Knáb Judit tartományfőnöknő köszöntője után ünnepi szentmisét mutattak be templomunkban, majd emléktábla avatásra került sor Molnár Edit CJ nővér emlékére. A találkozó ideje alatt lehetőségünk nyílt a Szilágyi iskola és az Ipari Szakközépiskola és gimnázium épületének bejárására. Május végén és június elején 32 iskolás járult elsőáldozáshoz a Szilágyi illetve a Botev és a Simonyi Iskolákból. Pünkösdhétfőn pedig a három iskolából 23 gyermeket részesített a bérmálás szentségében Márfi Gyula érsek atya a Szent László-templomban. A felnőtt katekézisek végén 6 felnőtt részesült a bérmálás szentségében, illetve 4 fő ekkor is keresztelkedett meg. Június 2-tól 5-ig egyházközségünk számos tagja vett részt az úrnapi zarándokúton Krakkóban. Köszönet a szervezőknek a négynapos útért, amely hetekre való élményt nyújtott. Június 28-tól július 2-ig a Kapcsolat Szerviz Közhasznú Egyesület keretében a plébánián gyermekfoglalkoztatóra került sor a 4 5 éves korosztálynak. Június 19-én a celldömölki kegytemplomban megemlékező szentmisén vettünk részt Tóth Gyula plébános atya emlékére, pappá szentelésének 28. évfordulóján. A szentmise után a helybéli temetőben került sor síremlékének megáldására. Negyedszer rendezték meg hitoktatóink a nyári napközis tábort június 21. és 25. között a közösségi házban, megtekintették a veszprémi bazilikát, a Gizella Királyné Múzeumot; jártak az állatkertben és a Gulyadombon, meglátogatták Kislődön a Sobri Jóska Kalandparkot és Bakonybélen megtekintették a monostort. Szeptemberben ünnepelte a Regina Krónika, egyházközségünk havilapja, indulásának 10. évfordulóját. Márfi Gyula érsek atya Isten áldását kérte a szerkesztők és cikkírók további munkájára. Szeptember 9-től 12-ig zarándokúton vettünk részt Velencében. Ellátogattunk a Murano-szigeten lévő Szent Donát-templomba is, ahol Szent Gellért ereklyéjének jelenlétében vettünk részt szentmisén. Szeptember 18-án, szombaton, Steiner Attila vezetésével létrejött az első veszprémi apa-fia nap, amelynek célja az volt, hogy újabb lehetőséget teremtsünk mind az apáknak, mind a fiaiknak arra, hogy még több idő együtt töltésével jobban elmélyítsék kapcsolatukat, és egyszerűen, zavartalanul tanulhassanak egymásról. A Szilágyi keresztény iskola is az idén ünnepelte alapításának 150. évfordulóját. Az ünnepi rendezvénysorozat lezárásaként október 9-én az iskola vezetősége zarándoklatot szervezett a Csatár-hegyi Szent Kereszt-kápolnához. A szentmisét László Dezső atya, az iskola lelki igazgatója mutatta be. A hagyományos szeptemberi egyházközségi zarándoklatunkat ez év október 16-án Gödöllő-Máriabesnyőre szerveztük. Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyt, Máriabesnyőn pedig szentmisén vettünk részt a kegytemplomban, és megtekintettük a Grassalkovich-kriptát. Templomunk felújítása ebben az évben is folytatódott. November első hetében kezdték el a vállalakozók a bejárati tér javítási, festési munkáit. Ebben a körben javíttattuk ki a hibás, törött burkolólapokat, nem csak az előtérben, hanem a templomhajóban is. Megtörtént az oldalkápolna külső ablakainak a cseréje, a bejárati ajtó felújítása, valamint a régóta esedékes hangosítás felújítása is, amelynek munkálatait Almásy András és Triebl László végezte nagy precizitással lelkes szakmai hozzáállással. És egyben a hívek nagylelkű kedves adományának köszönhetően sikerült a padok elején található és használható székek kárpitozása. Köszönet a szervezőknek és az adakozóknak. További céljaink egy új oltár, ambó és székek elkészítése. Ha a kedves testvérek pénzbeli adománynyal kívánnak az oltár elkészítéséhez
2011. január 9. Regina Krónika 5. hozzájárulni, ezt megtehetik az elkövetkezendő hónapokban. Október 27-én, az esti szentmisében emlékeztünk meg Tóth Gyula plébános atyáról, halálának első évfordulóján. November 1-jével Márfi Gyula érsek atya kinevezte László Dezső atyát a Regina Mundi Egyházközség plébánosává. Életére és szolgálatára Isten áldását kérjük. Ugyancsak november 1-jétől új kántora van egyházközségünknek Kicsák Tamás személyében. Ugyanakkor köszönetet mondunk Rostetter Magdolnának, Almásy Andrásnak és Lendvai Istvánnak a február óta végzett áldozatos munkájukért. December 1-jén ötéves lett a bendzsós ifjúsági zenekarunk, akik minden hónap második vasárnapján a 9 órai szentmisén szolgáltatják a liturgikus zenét. Isten áldását kérjük a további szolgálatukra! A szentségimádási napunkat a szokott módon tartottuk meg december 8-án. Az adventi készületünket tudta szolgálni, hasonlóan a hajnali szentmisék is, amelyeken a szokott buzgósággal vettek részt a kedves hívek. A hajnali szentmiséken új színként jelentkezett a keresztény egyetemi hallgatók ökumenikus zenekara és énekkara keddi és csütörtöki napokon. December 12-én ünnepeltük templomunk felszentelésének 150. évfordulóját. A délután 3 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Márfi Gyula érsek atya mutatta be, a szentbeszédet Pápai Lajos püspök atya mondta. Számos, régebben templomunkban plébánosként vagy káplánként szolgáló atya is koncelebrált. Knáb Judit nővér, az Angolkisasszonyok rendjének tartományfőnöknője is beszédet mondott, valamint Ticz Zsuzsanna nővér szerkesztésében megjelentették templomunk történetét a Regina Krónika különszámaként. Szentestén hagyományosan a fiatalok és a gyerekek színvonalas betlehemes játékával hangolódhattunk az ünnepre, köszönet a rendezőknek, hogy évrőlévre megajándékoznak minket vele. Templomunk felújítási munkálataihoz adományokat gyűjtünk. Ennek érdekében koncertsorozatot szerveztünk havi rendszerességgel. Az első a Talitha Kúmi keresztény együttes koncertje volt, december 19-én. Sorozatunk további koncertjein fellép: A Schola Regina, Lendvai István és Mészáros Zsolt Máté, a Bendzsós ének- és zenekar. Kérjük a kedves testvéreket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a koncerteken, és lehetőségeik szerint támogassák a szükségessé vált felújítási munkálatokat. Ugyanitt szeretném megköszönni mindenkinek, aki eddig nagylelkűen nyújtott támogatást. A plébániai karitászcsoport ebben az évben 30 rászoruló családot tudott segíteni a testvérek karácsonyi adományaiból, a közösségi házban pedig már harmadik alkalommal szerveztek az időseknek és egyedülállóknak hangulatos karácsonyváró rendezvényt. Az Isten iránti hálához hozzá kell kapcsolnunk az emberi köszönetet is. Köszönetet mindazoknak, akik imádságukkal, munkájukkal, tanácsaikkal, adományaikkal segítették közösségünket és építették Isten országát. A templomi tevékenységükért Apollónia nővérnek és segítőinek, orgonistánknak, énekeseknek, ministránsoknak. A plébániai tevékenységért az irodai és a karitász szolgálatot végzőknek, hitoktatóknak, újságszerkesztőknek és -íróknak, templomatyánknak a ház körüli teendők végzésében, a templom és a plébánia takarításában és más egyéb tennivalókban segítőknek, a közösségvezetőknek és mindazoknak, aki bármilyen módon részt vett a munkánkban. Isten adjon jutalmat mindannyiuknak, és segítsen minket kegyelmével továbbra is, hogy folytatni tudjuk az ő szolgálatát. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése értelmében december 26-án megkezdődik a Család éve hazánkban, amely 2011. december 30- án, Szent Család vasárnapján ér majd véget. Döntésüket az a szándék vezérelte, hogy mi, katolikus keresztények, tanúságot tegyünk hitünkről és felkeltsük az emberek szívében a szeretet és a felelősség érzését a társadalom legfontosabb intézménye, a család iránt. S amikor most hálát adunk, kérjük egyúttal Istent azért is, tegye szívünket nyitottá és készségessé, hogy indításait kövessük az új évben is! Fotó: Demény Anna Bormgáldás Szent János napján
6. Regina Krónika 2011. január 9. Betlehemi történet Játszóház a Szilágyiban! Szeretettel hívjuk az iskolába készülő óvodásokat szüleikkel, testvéreikkel a Szilágyi-iskolában tartandó játszóházba. A következő találkozás: 2011. január 15., a 17.00-kor kezdődő ovismisét követően. Téma: A tél örömei Kézműves-foglalkozás, játék, jó hangulat várja a kedves érdeklődőket! Ismét jó hangulatban telt a decemberi adventi játszóház nálunk, a Szilágyi Keresztény Iskolában. Karácsony közeledtével próbálunk egy kicsit jobban odafigyelni a lelkünkre, imádságos életünkre, hogy minél közelebb kerülhessünk ezáltal a kis Jézushoz. Erről az oldalról próbáltuk megközelíteni a játszóház témáját, mikor lázasan készülődtünk. Vajon mindenkinek ugyanazt jelenti Betlehem világossága, egyszerűsége, szegénysége? A mai bonyolult, rohanó világunkban bizony néha nehéz eligazodni még a legegyszerűbb helyzetekben is. Nem vesszük észre, hogy a legapróbb dolgok teszik boldoggá az életünket: mint például az őszinte szó, vigasztalás, bíztatás, dicséret, az, hogy szeretettel fordulunk egymáshoz Ennek csak egy töredékét próbáltuk nyújtani a hozzánk látogatóknak. A gyermekmisén már a harmadik gyertya gyúlt meg az adventi koszorún. Egyre nagyobb a fény, egyre közelebb a várva várt esemény. Mindig rácsodálkozom a gyerekek tekintetére, ahogy átszellemülten figyelik Dezső atya szavait. Igen, ez a fél óra róluk szól! A Szilágyi iskola kis épületében apró mécsesek fénye terelte az ide látogatókat, ahol külön foglalkoztunk, kicsikkel és nagyokkal. Egy igaz történetet mondok nektek Szent Józsefről és Szűz Máriáról. Majdnem 2000 évvel ezelőtt történt, abban az időben mikor Zsidóország, ahol ők laktak, a Római Birodalom része lett. kezdtem az elbeszélést. Képek segítségével elevenítettük fel, mi is történt akkor Betlehemben. Próbáltuk kicsit életszerűbbé tenni az eseményeket azáltal, hogy helyi és korabeli szokásokat is beleszőttünk a történetbe az utazásról, az útra készülésről: pl. hogyan utaztak abban az időben az emberek, imádkoztak, kérték a jó Istent, védje meg őket a hosszú úton, Mária kenyeret sütött, meleg takarót varrt gyermekének, Józsefnek szüksége volt egy botra kutyák és kóbor állatok ellen Így a gyerekeknek nagyobb valóság-élménye, tisztább fogalma lesz Jézus emberségéről. Közben pedig ismerős dallamok csendültek fel, melyet gitárkísérettel együtt énekeltünk. Az alkotni vágyók később készíthettek karácsonyi üdvözlő lapot, mikor is egy gyönyörű karácsonyfát varázsolhattak apró, fehér hengerekből; csillogó ruhájú angyalkát; valamint a kis Jézus könyvjelzőjét. Közben fahéj illat terjengett mindenfelé: sült almával és gőzölgő teával kedveskedtünk a vendégeknek. Remélem mi is, kollégáim segítségével utat mutattunk az igazi Jézusváráshoz! Ha néhány pillanatra is, de sikerült megállítani az időt, és tudtunk váltani néhány jó szót, egymásra figyelve, odaadóan. Őrizzük ezt minél tovább a szívünkben még sokáig, az ünnepek multával is! szöveg és fotó: Barabás Andrea Felajánlás Felajánlunk egy jól működő, 10 éves, nagy méretű hűtőt (IGNIS ARL 126/G). (Elérhetőség a Karitásznál) Imahét Imahét a Krisztus-hívők egységéért 2011. január 16 23. Az idei évben az imahét mottója: Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. (ApCsel 2,42) Lapzártáig a városi közös imádságok programja még nem alakult ki. Kérjük, figyeljék a templomi hirdetést és a kiírást!
2011. január 9. Regina Krónika 7. Téli gondolatok Pásztorjáték 2010. Különös év volt a nemrég elköszönt. Viharok, tomboló orkánok, áradások váltogatták egymást. A Balaton vízszintje már most olyan magas, mint a tavaszi áradások idején. Későn jött és rövid volt a nyár, szinte nem is volt ősz. Aztán Mindenszentekkor, amikor más években már gyakran havazott, kellemes tavaszias idő köszöntött ránk. Alig hittem a szememnek, amikor november közepén ibolyát találtam az Öreghegy oldalában lévő kertünk egyik szegletében. Még a madarak is felélénkültek, s már a télre bevackolt legyek is újra dönögni kezdtek az ablak körül. Egyik nap az ablakon át elmerülten nézegettem a megkopaszodott selyemakácon bogarászó kis cinkét, s ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megfogjam, megsimogassam fejecskéjét, közelről gyönyörködjek sárga begyében, szürkés szárnytollaiban, kezemben érezzem kis teste melegét, talán azért, mert soha nem volt madaram. Másnap kilépek az ajtón, s mit látok, egy kis cinkét a hátán, lábai az ég felé, a szeme nyitva. Reménykedtem, hogy él, hiszen még meleg volt, puha és gyönyörű. Gondoltam, talán csak elkábult, amikor az eget visszatükröző üvegtáblát messzi távlatoknak vélve nekirepült az ajtónak, ámde tévedtem. Előző napi kívánságom teljesült, de igazán nem így gondoltam. Eszembe jutott egy mondat, amit ugyan az ima erejével kapcsolatban hallottam valahol, de ide illik: vigyázz, hogy mit kérsz, mert megkapod. Nos, talán ez is igaz, vigyázz, hogy mire vágysz, mert megkaphatod November végére mindent belepett a hó, aztán elolvadt, aztán újra esett, közben a hőmérő higanyszála egyre lejjebb csúszott, karácsonyra pedig enyhébb időt jósoltak. Éppen fordítva, mint régebben lenni szokott, amikor még az ózonlyuk rendben volt, a széndioxid kibocsátás meg a légszennyezés sokkal alacsonyabb volt és sok, az éghajlatot befolyásoló tényező is más volt. Télen hideg volt, nyáron meg meleg; olyan zimankó volt gyermekkorom adventjein, hogy csak úgy tudtunk elmenni a hajnali misére, ha előtte apám vagy nagyapám elszórta a térdig érő havat az udvar hosszában a kapuig. Nyáron meg olyan meleg volt, hogy az udvarra kitett bádogkádba tuszkoltuk jobb sorsra érdemes, fürdéstől genetikailag irtózó Dixi kutyánkat, hogy megóvjuk a hőgutától. Szóval különös volt az egész év, sokaknak, akik az árvíz sújtotta területen élnek egyenesen tragikus, mégsem gondolom, mint sokan mások, hogy a furcsa időjárás a világ végét jelezné, vagy Isten büntetése volna. Egyszerűen csak a felelőtlen emberi magatartás egyenes következménye, amit nevetséges lenne a Teremtőre hárítani. A télről szólva óhatatlanul eszembe jutnak azok, akik a hidegtől szenvednek. Bodza kutyámat sétáltatva a közeli erdőben gyakran találkozom azokkal a hajléktalanokkal, akik az erdőben öszszetákolt bodegákban laknak. Bebugyolálva, a hidegtől kékre fagyott arccal, a kukákból összeszedett holmikkal megtömött műanyag szatyrokkal igyekeznek nyomorult erdei szállásuk felé. Egyszer azt mondta egyik barátunk, szeretnék nálatok kutya lenni. És valóban, nagyon szomorú, de azt kell mondanom, hogy a kutyámnak jobb dolga van, mint ezeknek a szerencsétlen embereknek. Azt sem firtatom, okai-e ők annak, hogy ide jutottak vagy sem, s azt is tudom, hogy leginkább az ország anyagi helyzetén múlik a hajléktalanok problémájának megoldása. De amikor a mai Magyarországon minden ötödik gyermek éhezik és fázik láthattunk a tévében riportot erről éppen eleget akkor nagyon tiszteletre méltó Hegedüs Zsuzsa szociológus Minden gyermek lakjon jól kezdeményezése, de lehet, hogy nem elég. Kíváncsi lennék, hányan csatlakoztak hozzá és ajánlottak fel némi összeget erre a célra. Nem hallottam, hogy egyetlen, ügyeskedő milliárdos könnyített volna ily módon a lelkiismeretén. Bár új kormányunk rettenetes örökséggel indult és igazán sok fronton igyekszik rendet tenni, úgy gondolom, ezt prioritásként kéne kezelni. Éhező gyermeket még a tévében is borzasztó látni. A téli gondolatok általában nem túl derűsek. Hideg van, hamar sötétedik, túl vagyunk a karácsonyon is és még hosszú lehet a tél. Ilyenkor már nincs ünnepi készülődés, várakozás, izgalom. Ebben az évszakban talán empatikusabbak is vagyunk, mint máskor. Jobb szívvel adakozunk, segítünk másoknak. Csak szándékaink, elhatározásaink idővel el ne olvadjanak, mint a hó. E. Hargitai Márta Fotó: Demény Anna