1905. ÉVI JELENTÉSE AZ 1905. ÉVI JÚNIUS 12-ÉN ERZSÉBETVÁROSON TARTANDÓ. Ml. RENDES KÖZGYŰLÉSRE IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: T. ALELAÓK-FÖTITKÁR.

nz g/t, 1905. ÉVI JELENTÉSE AZ 1905. ÉVI JÚNIUS 12-ÉN ERZSÉBETVÁROSON TARTANDÓ Ml. RENDES KÖZGYŰLÉSRE IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SÁNDOR JÓZSEF T. ALELAÓK-FÖTITKÁR.......... ^-.^i^i^t^.,in i, r.^viiih..,im... ripfc ^...nlriin..,^,. '""w <v» --"E-N w * >:* *';* -*(: ^M.íJ.iijISJMIiil KOLOZSVÁRT

Évt*>í X Sí;' 1

8 HUSZONEGYEDIK JELENTÉS. 'lfl*-"'l l'"! 'IH"t nz 1905. ÉVI JELENTÉSE. AZ 1905. ÉVI JÚNIUS 12-ÉN ERZSÉBETVÁROSON TARTANDÓ RENDES KÖZGYŰLÉSRE IRTA ES OSSZKAI.LITÜTTA: SÁNDOR JÓZSEF T. ALELNÖK-FŐTITKÁR. KOLOZSVÁRT.

105738

ÖSSZEFOGLALÁS.

Tisztelt Közgyűlés! Mozgalmas éve volt az Emkének fennállása 21 ik esztendeje, Bevezetés, úgy az előfordult akczióknál, mint anyagi gyarapodásánál, de még inkább ama nagy személyi veszteségeknél fogva, melyek legjobb, legigazabb alapvető tagjai egész sorozatának kidölése által érték. E mozgalmas évről jelentésünkel az ismételten kifejezett kívánsághoz képest: lehető rövidséggel, áttekinthetöleg az alábbiakban terjesztjük elő * Az Emke alap vagy on a ez idő szerint helyi és vidéki Alapvagyon. pénzintézetekben 1,017.338 K 52 f, értékpapírokban 657.815 K 80 f, földbirtokban 564.124 K, épületekben 436.312 K 98 f, hagyatékokban 86.892 K 80 f, állami és községi kölcsönökben 113.812 K 44 f, várandóságokban 87.767 K 24 f, pénztárkészlet 6.119 K 45 f, felszere lések 6 299 K 91 f, együtt 2,976.483 K 14 f, ehez hozzávéve a Miksa Zsuzsanna-féle 160.000 K-s hagyatékot, összesen 3,136.486 K 14 f. Látható ezekből, hogy az értékek elhelyezése elég aránylagos, mi által az egyesület előreláthatólag minden oldalról fedezve van. A takarék-betétek apasztása az egyesület állandó törekvéseinek tárgya, úgy azonban, hogy ezáltal a kulturális czél a jövedelmeket illetőleg ne szenvedjen. Az iménti törzsvagyonban, nem számítva a Miksa Zsuzsanna- Gyarapodás, féle hagyatékot, nem kevesebb mint 103.264 K 06 f az ujabb készpénz-gyűjtés, ez tehát a mult Közgyűlés óta a növekedés ; oly tekintélyes összeg, a minő csak az egyesület első éveiben fordult elő, a mi az Emke iránt nem szűnő édeklödés tanújele s bizonyítéka annak, hogy kétségtelenül a szervezel is megteszi a magáét. Az Emke-segélyekre felhasználható járadék jövedelem a költség- Évi jövedelem, vetés-szerint immár 167.904 K 43 f. mely összeg a culturális czél javára a jövőben akkor is biztosítva van, ha az Emke fejlődése ma megálbna. a mi nem valószínű, sőt a tömegvonzást tekintve, a biztos fejlődés most már kétségtelen. A Részletezés 3-ik lapján kimutatjuk, hogyan emelkedett ez összeg az egyesület fennállása óta az első évi 2400 K ról fokról-fokra évi 167.904 K-ra s a nemzeti ügy érdekében nem lehet más kívánságunk, mint hogy a fejlődés igy menjen előre és akkor az Emke minden hozzáfüzödö várakozásnak közmegelégedésre képes lesz eleget tenni, mig ma lépésről-lépésre csak anyagi ereje határáig terjeszkedhetik. * Bővebben értesülhet az érdeklődő: nyomtatott Hivatalos Éresitőn k-ből, mely hónaponként jelenik meg s úgy az Igazgató-választmányi és Direktóriumi gyűlésekről, valamint a Fiókválasztmányok életéről s egyéb mozzanatokról is bőséges tudósításokat tartalmaz, a főtitkári Havij elentésekkel együtt, melvek az egyesület életének legkisebb mozzanatát is rendszeresen felölelik.

VI - A 167.904 K -43 f évi jövedelemnek felhasználását a költség- Felhasználás. vetés szerint a következőkép javasoljuk: Rendkívüli Rendes Összesen 1. Algyógyi gróf Kun Kocsárd székely földműves iskolára fordittatik _. 45628--- 45628. - 2. Hat E iike iskolára - 314-70 7234 05 7548 75 3. Tiz kisdedóvodára - 412 06 8826-50 9238 56 4. Emke-iskolák és óvódák vegyes kiadásaira 6159-70 6159-70 5. Iskolaépitési segélyekre _ 34500 6. Nyolcz gyermekmenedékhelyre - - 34500 700-700 - 7. Két szakiskola támogatására 660-660 8. Tizenkilencz néptanítói jutalomra és egyszersmindenkorra szó ló t segélyre 2484-24 801 30 3285-54 9. Népiskolákra átmeneti külső bevételek után 400 400 10. Székely ipari segélyekre és ösztöndijakra a Kovács Sándor-féle alapból 4329 10 144303 5772 13 Ji. Huszonkét felekezeti iskolára és papi segélyre 1200 1330 2530 12. Népkönyvtárak, népdaloskörök és ifjúsági egyletek szervezésére 5J00 5100-13. Bizalmas segélyekre a rendelkezési alapból 174312 _ 1743 12 14 Vegyes segélyekre és kiadásokra - 4973-79 497379 15. Cullurális alapok és Emke bérházalap növelésére közgyűlési határozatok értelmében 4072 37 4072 37 16. Bérházak fenntartási költségei 10469 01 10469 01 17. Dologi kiadások -- 6650-6650-- 18. Kezelési költségek személyi kiadásai 11635 11635-19. Tagdij behajlásokért és uj tagok gyűjtéséért 2200- - 2200-- 20. Egyesületi szolga illetményei 1060 1060-21. Ujabb segélyekre év végéig rendelkezésre áll -- 3578 46 3578 46 Összesen 50761-68 117142-75 167904-43 Ez összefoglalás szétbontása tételenként megtalálható a Részletezés 10 14. lapján s kitetszik a fenti összefoglalásból, hogy az Emke évi jövedelmének átlag egy harmadát szakiskolákra, másik harmadát népiskolákra és kisdedóvodákra, utolsó harmadát pedig vegyes segélyekre adja s csak egy kis töredék az, a mi adminisztracziójára fordittatik, a miről külön lesz szó. Szakiskolák fenntartása és illetve támogatása cimen 52.017 K Szakiskolák, van költségvetésünkben, melyből 45.628 K az algyógyi székely földmives iskolára, 6389 K pedig egyéb szakiskolai segélyekre, ipari és más ösztöndijakra van felvéve. Végrendelet kötelezvén a székely földmives iskoláról külön is megemlékezni, kiemeljük, hogy ez iskola múlt évi szept. 18-án tartotta 25-ik félévi vizsgáját, mellyel az intézet összes építkezései is befejeztettek s az intézmény mintegy bokrétaünnepet ült. Az Emke ellenőrző-bizottsága előtt ez alkalommal vizsgára állt 50 rendes székely növendék, továbbá 19 árva, a kik a Háromszékvármegyei fiu árva és szeretetházból hozattak az intézetbe. A folyó 1905. téli félévi vizsga viszont febr. 25-én volt, mely alkalommal vizsgára állott 13 első- és 35 másodéves, összesen 48 növendék. Az intézet fennállása óta több mint 200 an végeztek, a kik többnyire mind birtokos gazdáknál nyertek elhelyezést s alig egy pár van, a ki otthon gazdálkodik. A gazdák meg vannak elégedve alkalmazottaikkal: az iskola tehát a székely-kérdés megoldásának nem kicsinyelhető tényezője Az alapítványi birtok területe 1755 kat. hóid, melyből 44"5%> erdő, 27-9% legelő, 19-5% szántó, 6-4% rét, szöllö, kert és l-7%> terméketlen. Van a birtokon jelenleg, a kir. földmivelésügyi miniszter által szerzödésszerüleg újonnan épitve, vagy átalakítva: 112 gazdasági és más épület. Az idén az iskola csigmói erdejében az Emke által átengedett területen épülni kezdett a magyar állami vasmüvek tüdöbeteg-sanatoriuma, mely az iskola terményeinek egyik legbiztosabb fogyasztója lesz. Egyéb szakiskolai segélyeink közül megemlítjük a szobrászati, festészeti, iparmű-

- VII veszeti 12 ösztöndijat, melyet székely ifjaknak adunk a Kovács Sándor alapból, a Simó Gábornak adott 500 K ösztöndijat, a magyar hegedüipartechnikai tökéletesítésének külföldi tanulmányozása czéljából, s más ipari segélyeket. V i d a Ilona romániai magyar színésznő az Emke ösztöndijával az idén befejezte a Rákosi Szidi sziniiskoláját. Népiskolák czimén 49.267 K 70 f van felvéve a költségvetésbe; Népiskolák, ebből 34.500 K új iskolaépítési segély, 14.767 K 70 f régi iskolák járadéka, iskolaépületekbe fektetelt töke helyreállítása és jutalom. A fenti összegben államosítandó iskolák építésére van felvéve: Gyergyóbékásra (Csikmegye) 4500, Marosszentkirályra (Alsó Fehérm.) 1.000, Ózdra (Alsó Fehérm".) 12.000, Ördögkutra (Szilágym.) 5.000, Vajdakamarásra (Kolozsm.) 12.000 K ; Ördögkutnak másik 5.000 és Vajdakamarásnak 6 000, együtt 11.000 K a jövő évre van előjegyezve. Sajnos, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter már kész Emkeiskoláink államosítását megtagadta, holott az államosítás reményében indítottuk meg az iskolaépítő akcziót. óhajtván, hogy lekötött tőkéink állami megváltás utján, illetve járadék-segélyeink ezáltal is felszabaduljanak s ujabb elhagyatott pontok felkarolásához siethessünk. Most már ingyen szándékozunk iskola- és óvóépületeinket, telkeinket és felszereléseinket az államnak használati joggal átadni, csak hogy a visszatérő járadékok által lekötött akczióképességünk helyreálljon. A kolozsmegyci Magyarókerék Emke-iskolája átvételét a miniszter ilyen feltételekkel már elrendelte s az átadás most van folyamatban. Az ez épületeknek megfelelő tőkék helyreállításáról máskép gondoskodunk. Iskolaépitési segélyt adtunk különben a fentieken kivül az építési akczió megindítása óta még: Magyarlétára (Torda-Aranyosra.) 5 000, Dobokára (Szolnok Dobokam) 2140, Mezöménesre (Maros Tordam.j 2.000, Benedekfalvára (Szilágyra.), Marosszentuirályra (Alsó-Fehérm.). Mezöfelére (Maros Tordam.), Szépkenyerüszentmártonra és Vizszilvásra (mindkettő Szolnok-Dobokam.) 1000 1000, Csikverebesre (Csikm.) 400 és Nagyrápoltra (Hunyadm) 300, együtt 14.840. összesen a fentivel 49.340, illetve 60.340 K-át. Iskoláinkba behoztuk az állami fizetési mértéket és eljárást, a minthogy gondnokságainkra nézve is az áll. szabályok az irányadók. Több község ügyét, hová az egyesület ereje elégtelen volt elérni, az állam figyelmébe ajánlottuk Külön terhes feladat az egyesületi iskolák tentartása és adminisztrácziója Évzáró vizsgák alkalmával nemcsak saját iskoláinkat láttuk el jutalomkönyvekkel, de másokat is. A szent-istváni Nemes János 4.000 K kamatját jutalomként jövőre a Kolozsvár monostori áll. és kath. népiskolák tanulói közt egyenletesen fogjuk megosztani. Tiz kisdedóvodára és nyolcz gyermekmenedékhelyre évi Kisdedóvódák és 9.938 K 56 f rendes járadék, továbbá az iskolák és óvodák 6.159 K gyermekmenedék- 70 f vegyes kiadásainak szinte fele szerepel költségvetésünkben. Az helyek, óvónők fizetését és lakbérét is egészen az államéhoz hasonlóan rendeztük Beszterczei óvónk államosítása nem sikerülvén, igy a tervelt új építkezést is egyelőre abbahagytuk. Az ötdögkuti kisdedóvoda, ha az Emke által nyújtandó 10 000 K-ával ott iskola- és óvodaépület emeltetik, államosítás utján megszűnik. Viszont a vajdahunyadi kisdedóvódának más telekre és épületbe áthelyezése ügyében az egyesület tárgyalta kir. pénzügyminiszterrel, minthogy kincstári épületben vagyunk Óvodáinkhoz sajnos legtöbb helyt majdnem sem mivel sem járul az érdekelt magyarság, úgy hogy fentartásuk kizárólag a központ terhére esik. Egyházi járadék segélyeink: 22 helyre, illetve címen 2.530 K., Egyházi segélyek, ebből 1 330 K-a ref. egyházzal szemben szerződéses segély. Utóbbira vonatkozólag, melynek fizetési kötelezettsége még 15 évig tart. egy megváltási összegben való kiegyezésről gondolkozik a Választmány, hogy igy erőnk itt is felszabadulván, iskolák és óvodák létesítésére fordíthassuk. Miután az egyesület templom-épitési segélyt elvileg nem ad, mert alappal nem rendelkezik: az idén megkezdtük egy kis templomépitési segély alapnak is létrehozatalát, egyelőre az E. M. K. E. számlái 2 / 0 -ának levonásaiból s kívánatos volt, hogy ez alapunk is mielőbb figyelemreméltó összeggé szaporodjék. A vegyes segélyek sorából, azért az erkölcsi jelentőségért, mely a tényhez fűződik s nem az anyagi szempont miatt, itt is kiemeljük azokat Vegyes segélyek, a néptanítói jutalmakat, melyeket az E. M. K. E. exponált ponton való hosszas és sikeres működésért rendszeresen ad. A mult Közgyűlés által a Gyertyánffy, Eötvös alap, Jókai, budapesti Nemzeti kaszinói és E M. K. E. jutalmakban részesittettek : B a r t h a Géza székely-földvári, Benedek Mihály segesvári, Csegezy Elek aranyos-

VIII rákosi, Csulak Lajos brassói, Elek Gyula kolozsvári, Gáspár Ármin borgó-prundi Nagy Endre válaszuti és Sára András brassói áll. tanítók, részben igazgatók, kik közül Csegezy Eleknek negyven évig egyazon helyen való kitartó szolgálatáért a Közgyűlés szinén adta át Nagy Károly ref theol. tanár, E. M. K. E.-jegyző a 200 K-ás jutalmat, beszéd kíséretében, mely a Részletezés 48-ik lapján található. Népdaloskör sikeres vezetéséért jutalmakat kaptak: Bereczky Farkas óradnai, Gabrielisz József nagysajói, Józsa Márton zselyki, Valentin Endre zselyki, Székely Lehel óradnai és Zsigmond Albert tacsi áll. tanítók 50 50 K-át, Huber Viktor nyéni áll. tanitó 25 K-t Rendszeres néptanítói jutalom egyesületünknél a mezőkövesdi ref. tanitó számára az özv. M o h a y n é-íéle e czélra telt alapítványból 30 K. Sürgönyileg, illetve átiraíilag üdvözölte az egyesület B art ha Gyula ákosfalvi és Benedek Mihály segesvári áll. tanítókat, 30, illetve 25 éves szolgálatuk alkalmából. A folyó évi közgyűlési jutalmakra 46 pályázat érkezett be s a Választmány kimondta, hogy egyelőre csak a 20 éven íelüli szolgálattal bitó pályázókat veheti figyelembe, számbavéve ugy a tanügyi, mint társadalmi működési és hogy lehetőleg a dij a különböző vidékek közt megoszoljék. Gyért yánft'y István kir. tanácsos, ny. áll. Paedagogiumi igazgató, a ki az Eötvös-alapnál már korábban 100 K E. M. K. E. jutalomnak megfelelő tökét telt le, ujabban az E M. K. E.-nél is 3000 K-át tett le ily ezé ra, a minek kamatát különben 1896 óta rendesen beküldölte és kiosztottuk. A kir vallás- és közoktatásügyi miniszter a Péter Eszter féle 4000 K-ás alap 2 / 5 -öd részében ily czélra 62 K 80 f-t bocsátott rendelkezésünkre. Egyéb tekintetben utalunk a részletekre. Az Emke népkönyvtárainak száma jelenleg ISI; a da Népkönyvtárak, losköröké Í12 és az ifjúsági egyesületeké 40. összesen 333. nepdaioskörők és Ezek közül az egyesületi évben'állíttatott fel uj népkönyvtár a következő i f j u s á g i e g y e s ü l e t e k - községekben: Ákosfalva, Alpestes, Lukailenczfalva, Pipe, Rákösd, Oláldáposbánya, Sóvárad. Egyenként 120 kötet könyvkiegés/itésben részesültek : Bánffyhunyad. Bede, Berekeresztur, Borgóprund, Derzs. Halmágy, Kőhalom. Küküllöszéplak, Magyarsáros, Mikefalva, Páké, Palotailva, Ördögkeresztur, Szucsák, Ürmös Emke népkönyvtárai ; nagyobb könyvadományban részesült a tordai iparosok önképzö-egylete és még két olvasókör Uj daloskörök alakultak: Ákosfalva, Dombos, Egeres, Lukailenczfalva, Márkosfalva, Oláldáposbánya, Pipe, Rákösd, Sóvárad és Szászdányán községekben. Uj Emke ifjúsági-egyesületek jöttek létre: Ákosfalva, Bodonkut. Buzaháza, Deményháza, Derzs, Étfalvazoltán, Lukailenczfalva, Rákösd és Sóvárad községekben. A kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Muzeumok és könyvtárak orsz. bizottsága utján 1905 re is 3600 K népkönyvtári segélyt engedélyezett. Népdalosköreink, népkönyvtáraink és olvasóegyesületeink mind megannyi kis culturális intézmények melyek Márczius löiki, Szent-Istváunapi és más ünnepeket rendeznek, részt vesznek a templomi istentiszteleteken és más közalkalmakkor, jótékony czélra szegény iskolásgyermekek, karácsonyfa, templomi orgona vagy harang alnp javára vagy saját javukra rendeznek hangversenyeket, dalestélyeket, szinielöadásokat. batyusbálokat, nemzeti és zászlószentelö ünnepeket, mindannyiszor tánczvigalommal összekötve s a község és sokszor a vidék lakosságát is egyesitve. Némelyik rendes műkedvelő-társulatot is alakított s színpaddal és kellékekkel is rendelkezik. Nem lehet kiszámítani e kis szervezetek hazafias és közművelődési fontosságát. Az idén sajtó alá adtuk A magyar közművelődés két bajnoka" cz. alatt R é t h i Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelőnek, Kiadványok, gróf K u n Kocsárd és Szathmáry György felett tartott emlékbeszédeit, azzal a jelzővel, hogy az egyik a főúr", a másik az értelmi munka embere." R é t h i Lajos, közel negyven éves tanügyi munkásságával, kapocs volt a hunyadvármegyei két nagy férfiú között s ö is mutatta be először Szathmáry Györgyöt gróf Kun Kocsárdnak. A munka a két férfiú arczképével ezer példányban osztatik szét az iskolák és népkönyvtárak között Dr. Ajtay József A magyarság fejlődése az utolsó kétszáz év alatt" cz. müvét 500 példányban terjesztettük el a nép között Sebestyén Ede A román nemzetiségi politika alapjai" cz. munkája tanulmányozásához 500 K segélyben részesült Gr. Kún István költeményeiből egy kötetet szándékozván sajtó alá bocsátani az Erdélyi Irodalmi-Társaság, a kiadási költségekhez 200 Kával járultunk hozzá. Balogh Pál

Erdély fajnépei és a székelykérdés",, valamint Fajnépességi viszonyaink az erdélyirészek körül" cz. kiadványainkkal, melyeket mult év végén küldöttünk szét a sajtónak és a köz intézeteknek, valamint a dr. J a n c s ó Benedek-féle forrásmunkákkal s más müvekkel is több esetben szolgáltunk olyanoknak, kik a nemzetiségi kérdés irodalmi feldolgozásával foglalkoznak. Kuszkó István indítványát, hogy Jókai Mór müveinek népies kiadási jogát a. kormány szerezze meg, pártolólag tettük át a Muzeumok es könyvtárak orsz bizottságához, mint illetékes tényezőhöz. KiadványoK és sajtó vállalatok számára egyesületünk, szervezetére, történetére, vagyonára és alkotásaira vonatkozólag számos esetben szolgáltunk felvilágositólag az idén is, igy pl. a B r o c k h a u s léle lexikon pótkötete számára is. Viszont több szerző küldötte meg müvét a népkönyvtárak számára több kötetben is. A mult évi Közgyűlés határozata értelmében Ö Felségéhez a ki-,, rt_z-lfi_s emlékek rályhoz II. Rákóczi Ferencz és a bujdosók hamvai hazahozataláért a hó doló sürgöny még a Közgyűlésből elküldetvén, nemsokára kiállíttatott a Barcsa y Domokos közgyűlési indítványa szerinti üdvözlet, illetve kérés is gróf Tisza István miniszterelnökhöz és Thaly Kálmánhoz, a ki a Rákóczi-eszmét egy életen át képviselte: az egyesület azon óhajtása kifejezésével, hogy ne csak a nagy fejedelem, hanem Zrínyi Ilona, Thököly Imre fejedelem, gróf B e r c s é n y i Miklós stb. hamvai is lehetőleg Erdély érintésével hazahozaltassanak. Azóta e tárgyban is kedvező választ kaptunk s egyesületünk védelme alatt alakulva ezelőtt 15 évvel, 1890. május 4-én a vezérlő fejedelem és a bujdosók hamvai hazahozatala tárgyában az első Rákóczi-bizottság: a legmagasabb királyi akarat megnyilvánulása immár törekvésünk nagy elégtételére szolgál. Egyedül Zágor.i Mikes Kelemen hamvait nem találják, bár egyesületünk a Közgyűlés után megkereste a Zágoni Mikes emlék bizottságot is, e tárgyban mozgalom inditására. E bizottság jelenleg a szülőközségben emelendő emlékre 9 500 koronával rendelkezik s kivánatos, hogy a mennyiben a hamvak tényleg meg nem találhatók, a hazaszállitási mozgalom is az emlékéhez kapcsoltassák. A továbbiakban az idén a Körösi Csorna Sándor szülöközségében felállítandó emlék ügyében fejtettünk ki nagyobb akciót, Körös községének látképével kibocsátván 6000 gyüjtöivet, a melyekre eddig 2.787 K 12 f érkezett s mintegy 1000 K van a körösi Emkeolvasóegylet, mint gyüjtöbizottság kezelése alatt is. A központhoz érkezett összeghez járult többek közt: a Sándor József főtitkár 1904 július 7-én Kovásznán tartott felolvasása 464 K-val, a Sepsiszentgyörgyi ref. Mikó-collegium gyűjtése növendékei között 322 K 6 frel, Háromszékmegyei takarékpénztár és Ungvár városa 100 100 K-val, Nagyenyedi kisegitö takp. 60 K-ával, Kolozsvár és Zenta 50 50 K-val stb A sepsiszentgyörgyi ref. Mikócollegium növendékei Körösi Csorna Sándor önképzőkört létesítvén, ennek megnyitó ünnepe alkalmára az Emke utján szerezte be a tanoda a nagy tudós olajképét, melyet Szász István Emke-ösztöndijas festönövendék készített a Magy. Tud. Akadémiában levő eredeti metszet után. Gróf Kun Kocsárd sikerült mellszobor mintázatát készítette el az idén Horváth Géza Emke-ösztöndijas szobrász-növendék, mely gypsmintázat egyelőre az Emke főtitkári hivatalában helyeztetett el Az algyógyi székely földműves iskola eddig 316 K 77 f-rel rendelkezik a szoborra s az összeget előadások, hangversenyek stb. rendezése által szaporítja. A Jókai-szobor alaphoz 100 koronával járult az egyesület. Az egyesület, mint elsősorban kulturális intézet, Alapszabályai érlelmében csak másodsorban és mellékesen, inkább lelderitöleg és Közgazdaság, tanácsadólag, utbaigazitólag foglalkozik közgazdasági kérdésekkel, melyek megoldása az illetékes tényezők, az állam és hivatott pénzintézetek, vállalatok feladata. Jelentékeny lépés volt az idén az Emke részéről a kisbirtokos osztály hitelviszonyai javítása tárgyában ama terjedelmes emlékiratnak a Kisbirtokosok Orsz. Földhitelintézetéhez felterjesztése, melyet dr. Bodor Antal nagy tanulmány alapján és beható részletességgel dolgozott fel s melynek eredménye lett, hogy mig a nevezett intézet az emlékirat szerkesztőjét egyfelől Budapesten, a központban alkalmazta az erdélyi ügyekre nézve, addig másfelöl Kolozsvárt is egy képviselet felállítását mondotta ki, a Székelyföldi marosvásárhelyi képviselőség után, melynek élén Cs. Sándor Kálmán választmányi tagunk áll s melynek akcziójára, úgy mint a központéra, köriratilag hivtuk fel fiókjaink és tagjaink figyelmét, amellett, hogy a bank akcziójának Népszerű ismertetésiéből is ezer példányt a népkönyvtárak közt szétosztottunk. A kolozsvári képviselőség szervezésére nézve

tanácscsal és útbaigazítással szolgáltunk. Részben az egyesületünk által gyűjtött adatok alapján s illetve annak is felhasználásával Udvarhely vármegye hitelviszonyait ismertette Barabás Endre kolozsvári áll. tanitóképezdei tanár a budapesti Magyar Közgazda sági Társaság 1904 október 27 tartott felolvasó ülésén, me*y alkalommal az erdélyi hitelviszonyok tárgyalásában egyesületünk képviselője is részt vett. kinek felszólalása az iménti felolvasással együtt megjelent a nevezett társaság kiadványaiban. A Telepítő és parczellázó bank folyó évi április 16-án Kolozsvárt tartott erdélyrészi szervezkedő gyűlésében, melyen több tag által voltunk képviselve, elfogadásra talált egyesületünk amaz álláspontja, hogy elsősorban ugyan a történ- Imi középbirtok megmentésére kell törekednünk, miután azonban eladandó birtok mindig lesz, helyes az, hogy szemben a szász és oláh nemzetiségi pénzintézetekkel, magyar kézen levő pénz igyekezzék a telepitést és parczellázást a szükség és körülmények szerint ellensúlyozni, s e czélból a bank mellé tanácsadó közegül erdélyrészi urakból egy állandó bizottság szervezendő. Előfoidult konkrét esetben az Orsz. Központi Hitelszövetkezet jótállása mellett egy exponált helyen működő hitelszövetkezetet 8 000 K segélylyel támogattunk. Gazdasági és munkás cselédek elhelyezése ügyében az anyaállamból az idén is többször kaptunk megkeresést, melyekre mindannyiszor megfelelöleg válaszoltunk. Mint nem kicsinylendö mozzanatot emeljük ki itt azt is, hogy az E. G. E -vei és más gazdasági testületekkel karöltve, a m. kir. földmüvelésügyi miniszteri rendelettel szemben az u n. erdélyi fajta fehér szarvasmarha tenyésztése mellett foglaltunk állást, mely törekvés az erdélyi gazdasági viszonyok előnyére kellő sikert is aratott. Támogattuk a Dmke kérését a Pancsova melletti Dunaöble ármentesitése betelepítése tárgyában a kir. földmüvelésügyi minisz térnél. Dr. G i d ó f a 1 v y István indítványára a Közgyűlés előtt a Választmány kimondta, Paris Frigyesnek a Szervezett magyar társadalom" ügyében tett javaslatai behatóbb tanulmányozását és az azokkal való foglalkozást. Népkönyvtáraink utján a gazdasági olvasmányokat bőségesen terjesztettük. A h o n i i p a r tárgyában is Alapszabályszerü feladatunknak megfelelöleg, mely kizárja a koczkázatos vállalatokba való befektetést, Honüpar. folytattuk azt a társadalmi propagandát, melyre külön vámterület mellett is ép oly szükség lesz, mint jelenleg s mely nyomunkon immár nemcsak a többi közművelődési egyesületek hasonló eljárására, hanem különösen az Orsz. Védő egyesület és az Orsz. Gyáripari szövetség megalakulására is vezetett. E propagandának csak egyik ága az Emke-iparczikkek forgalomba hozatala, melylyel mintegy pátenst adunk külföldi (osztrák) behozatallal szemben szerződő egyes iparczikkeknek, a mit külföldi mintára, első sorban a Schulverein példájára vezettünk be s melylyel is irányt adtunk más erkölcsi testületeknek is. Csak szükség, hogy a gyárvizsgálat minden oldalról oly lelkiismeretesen történjék, a mint ezt az Emke teszi s a mint a nagy közművelődési egyesületek f. évi márcz. 22 én Budapesten tartott értekezlete ezt el is határozta. Mióta az akcziót megkezdettük fillérekben befolyt az egyes czikkek után: temesvári Emke-gyujtó 26.324 K 25 f, budapesti Unió rizskeménvitö 6.317 K. 11 f., Rigler-féle Emke-levélpapir és irópapir 4.839 K. 68 f.. Flóra gyertya és szappan 1.257 K. 74 f, budapesti Schwarz-féle első jaquardszövö 1.117 K 69 f, Újpesti Magyar pamut ipar Emke-vászon 690 K. 10 f., budapesti Halászféle" szivarka-hüvely 610 K 14 f. nagyváradi Berkes-féle irodai padló- és parkett fényező máz 604 K 47 f, budapesti Hochsinger Emke-tónta és pecsétviasz 423 K 42 f, kisebb iparczikkek 299 K 34 f, összesen 42.483 K 94 f. Ez tehát megfelelő külföldi behozatal kiszori tásának a fokmérője, csak ne lankadjon a társadalom. A temesvári gyujtógyárról terjesztett álhírek, hogy részvénypapirjai idegen kezekbe kerültek volna, megfelelő vizsgálatunk után alaptalanoknak bizonyultak. A gyárat, azon kívül, hogy a kir. kereskedelmi miniszter gépsegélyben részesileüe, az a kitüntetés érte, hogy az Orsz Iparegyesület, Kossuth Lajos egyesülete, úttörő munkájáért az Ezüst-diszérem odaítélésében részesítette. Egykori 100 munkása ma 500 munkásra emelkedett. A honiipari propaganda másik fele az a sok iparművészeti ösztöndíj és ipartanoncz-iskolai segély, melyekkel a valódi alapot, az iparos szakképzést és ízlést akarjuk előmozdítani; továbbá a szakadatlan összeköttetés és közlekedés a közönséggel, mely czimtárakat, útbaigazításokat, felvilágosításokat kér. sőt az idén még Dunántúlról jött megkeresésekre is nem egy esetben iparostanoncz elhelyezését is eszközöltük. A gazdasági tudósítók orsz. kongresszusa hasonló rendelkezésre állást határozván el, erdélyi tagjainak jegyzékét beszereztük és közöltük a fiókokkal. Megkerestük az erdélyi kereskedelmi és iparkamarákat, hogy területükön a külföldi mun-

- XI kasoknak honiakkal kicserélésére hassanak, a mire nézve kedvező választ is' kaptunk. A kolozsvári Nemzeti színház építésénél kértük a kolozsvári iparnak kellő figyelemben részesítését, a mi meg is történt. Az Orsz. Védő-egyesülettel való érintkezésünk egyik eredménye, hogy a honiipari cikkek elbírálására egy szabályzatot dolgozott ki, mely ma már normául szolgál más testületeknél is Utánzásra méltó példát adott igazgató választmányi tagjaink közül a tanév elején Deák Lajos kir. tanácsos. Maros Tordavármegyei tanfelügyelő, a ki elrendelte iskolai gondnokságainál a honiipari czikkek használatát. Az Első magyar jaquardszövögyár Budapesten mult évi okt. 2 án fennállásának negyedszázados örömünnepét ülvén, ez alkalomból Igazgató választmányunk Schwarcz Lajos tulajdonost sürgönyileg üdvözölte. Ellenben számos ujabb kérelmezőt elutasítottunk. A tagok száma 78 örökös. 2064 alapító. 6535 régi rendes, 1859 uj Alapszabályok szerinti rendes, 1672 pártoló, együtt 12.20S. Szaporo- Tagjaink, dás : az alapitóknál 8, belépés és cyklusujitás révén a rendeseknél 1227, pártolóknál 208. Ez egyesületi évben újonnan felvett alapítók tagsági kötelezettségének összege 7000, a cyklust ujitott régi rendes tagoké 5000, az uj cyklusbeli rendeseké 700, a pártolóké 500, együtt 13 200 K. Az édeklödés tehát megvan, bár folyton ujabb és ujabb egyesületek osztják meg a társadalom erejét. Az uj tagok jegvzékét a részletezéshen közöljük. Uj alapitókul beléptek: Néhai özv. sófalvi Fülöp Ferenczné-sz. László Terézia emlékalapítvány" czimén özv. Szlavkay Pálné-sz. sófalvi Fülöp Terézia, Villány 2000 K-val; Kovrig Tivadar kir. műszaki tanácsos, Budapest felajánlott tiszteletdiját átengedvén az egyesületnek 400 K-val; Gajzágó Ferencz ny. kir. ítélőtáblai biró, Kolozsvár 200 K-val, Molnár Albert polgári iskolai tanár, Besztercze 200 K-val; ez Összefoglalás kinyomtatása rendjén jelentette be alapitóknak dr Zakariás János orsz. képviselő: dr. Bene István, B r á z a y Zoltán. Dr. Ferenczi Géza, Sümegi Vilmos orsz. képviselőket és önmagát mint gyűjtő 200-200 K-val. Az alapítók között gróf Apponyi Albert az Emke örökös tiszteletbeli tagja, a ki évi 200 Kt ajánlott fel, a :rig él, a 12 ik évi 200 K-t, Karczag város pedig a 11 ik évi 200 K-t fizette be. Mint minden évben, ugy ez egyesületi évben is számos adomány érkezett az Emke pénztárába, melyek közül mint érdekesebbek Adományok kiemelendök: Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár régi alapító tag. ez évben újólag 100 K; Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete 100 K; Bajai takarékpénztár rendes tagságán felül ez évben az évi 40 K-s részletekből 80 K ; debreczeni István" gőzmalom 25 K; Öcsöd község régi alapító tag, An ta Iff y Lajos ny. ezredes, Budapest negyedévenkénti 4 K-s részletekben, Pólya Antal kolozsvári egyetemi köri elnök, gróf K u u n Géza temetése alkalmából, koszorú megváltás czimén és a Pester Lloyd" kiadóhivatala Finger és fia budapesti czég részéről 20-20 K; Verespataki m. kir. Bányaüzemvezetöség 1904. évi b á n y a 1 át o g a t á s i dija k b a n 13 K; Szondy Mátyás kir. törvényszéki biró gyűjtése Zombor 12 K; Nagykörösi községi takarékpénztár, Hódmezővásárhelyi Népbank. Hódmezővásárhelyi takarékpénztár, Hódme zövásárhelyi központi takarékpénztár, Tállyai Népbank mint szövetkezet, Kiss Ernő vaskereskedő tanudijában Budapest és Boér Károly kir. erdész k'arlobago egy el nem fogadott főorvosi honorárium" czimén 10 10 K; Maurer Emil a debreceni mezörendöri kapitányi hivatal utján 6 IC 60 f., aradi kir. járásbíróság egy meg szüntetett szerencsejáték kibágási ügyben elkobzott és felek által az Emkének felajánlott összegben" 6 K 20 f A fenti bnnkok, községek és vállalatok rendesen minden évben ismétlik adományaikat. Pénztárvizsgálatot, a számvizsgálattal kapcsolathan t. 1905. április 10 én ejtett meg a báró Bánffy Ernő nagybirtokos, elnök, dr. Pénztárvizsgálat. Sárkány Lajos ref. fögymn. tanár, ref. egyházkerületi tanügyi előadó és Gyárfás Benedek jószágigazgató tagokból álló számvizsgáló bizottság, mely alkalommal az összes vagyonra vonatkozó vizsgálat mindent rendben talált s ennek alapján M e r z a Lajos kir. tanácsos, föpénztárosnak és SzekulaÁkos ellenőrnek a felmentés megadását javasolják. Az Emke-palota bérlete, melyet a M. Á. V. kolozsvári üzletvezetőségével 15 évre kötöttünk, jövő 1906. évi október lére lejár. En- Emke-palota. nek alapján a vasút megkeresett, hogy a bérlet tárgyában nyilatkozzunk.

XII - Mi elsősorban megvételre ajánlottuk fel a házat 340.000 K-ért, mennyire a ház és telek szakértőileg becsültettett: ellenkező esetben a 124 lakrészből álló épületért jövőre 27.500 K lakbért kértünk, mert az adózás beálltával, mely már két éve megtörtént, befektetett tőkéink után csak igy biztosithatunk 4-5% ot, a mennyit a pénzintézetektől nyugalmasan kapunk. A főkönyvi kivonatok s hiteles adatok alapján készített átiratunk, melyet a Közgyűlés előtt küldöttünk el az üzietvezetöséghez, remélhetőleg meggyőzően felvilágosította a bérlő államvasutakat s az épület várható megvétele esetén az Emke saját helyiségei és tanácskozó terme számára külön fog építeni. A legnagyobb közvetlen hagyaték az egyesület fennállása óta Hagyatékok, a f. évben érte az Emkét. F. évi márczius 4-én hunyt el Nagyenyeden diődváraljai Miksa Zsuzsanna 69 éves korában, a ki még 1890. márczius 3-án kelt végrendelete szerint: készpénzben, vagyis takarékbetétekben 160,000 K-t hagyott az egyesületnek úgy, hogy az összeg kamatai Néhai dr. Miksa György jogtudor és Miksa Zsuzsanna alapítványa" czim alatt szabadon használhatók fel, minden megkötés nélkül, az egyesület Alapszabályszcrü czéljaira. Dr. Miksa György, ki 1871. jun. 18-án hunyt el 33 éves korában, az örökhagyónö öcscse volt, tehetséges és képzett jogi szakiró és publiczista, kinek életéről, valamint az alapítvány történetéről egyidejűleg külön kiadványban emlékezünk meg. Dr. Miksa György emlékére külön 12,000 K alapítványt telt még 189 l.szept. 19-én édesanyja, másodszor férjezett néhai özv. Mangesius Frigyesné, szül Borbereki Fábján Mária olyképen, hogy a kamatokat holtig, leánya, Miksa Zsuzsanna haszonélvezi. A haláleset következtében ez összeg esedékessé válván, dr. Müller Jenő nagyenyedi ügyvéd, ottani jogtanácsosunk utján be is folyt az egyesület pénztárába. Miksa Zsuzsanna temetéséről nagy részvét mellett az Emke gondoskodott s a család sírját is méltó emlékkel jelöli meg. Női hagyakozók voltak még a lefolyt közgyűlési évben: Özv. Hegyi Mihályné, szül. Józsa Eufrozina (f 1905. febr. Debreczenben), a ki tekintélyes vagyona örökösévé az Emkét, a Magyar prot irodalmi társaságot és a Debreczeni ref. collegiumot rendelte, hagyományosokul pedig rokonait és nagyszámú jótékony intézetet, köztük külön az Emkét is 2000 K-ával ; özv. Molnár Domokosné, szül. Vinczi Balogh Salome (f 1904. július 1. Kolozsvárt, 78 éves korában), a ki vágrendeletét még 1899. július 16-án letette az Emkénél s azóta szintén nem változtatott rajta s abban férje, néhai Molnár Domokos p. ü. számvevő emlékére 4000 K-t hagyott olykép, hogy kolozsvári Deák Ferencz utczai emeletes háza eladatván, az összeg annak árából elégíttetik ki; befolyt a tavaly elhunyt özv. Vojnics Tivadarné szül. Vojnics Máriától 2000 K. Férfi hagyakozók: Gróf K uun Géza t. elnök (f 1905. ápr. 10. Budapesten) számos hagyományt felsoroló végrendeletében az Emkéröl is 1200 K-val emlékezett meg; dr. Serli Sándor (f 1904. november 23 án Mohácson) hagyatékának A-öd része az özvegy holtig való haszonélvezeti jogával Markos Péter (f 1905. január 2 24-én Debreczenben) 100 korona; dr. Szenger Ede (f 1904. augusztusban Budapesten) hagyatéka még ismeretlen. Korábbi hagyatékokból befolyt: dr. Gebhardt József (f 1902. június 6. Budapesten) után 1000 korona; dr Rajmann Kálmán orvos (f 1904. deczember 1. Budapesten) után 1000 K ; Lörinczy Gyula birtokos (f 1899. Magyarpéterlakán) után 200 korona; báró Splényi Antal (f Pánádon) hagyatékából dr. Ferencz Ákos dícsöszentraártoni ügyvéd buzgó fáradozásai után 355 koronát sikerült megmenteni. Tiz korona folyt be néhai Veréb Istvánné-Baczon yi Julianna hagyatékában is Debreczenböl. Néhai báró Orbán Balázs hagyatéka tiz évi per után megítéltetvén, tövisi ingatlana az idén jó árban, 10.000 K-ért eladatott; regále-kötvények eladásából befolyt 1.016 K; a szejkefürdöi hagyatékra nézve kiegyezés történt 3.000 K-ában s eként a még életében tett 2.564 K alapítvány 16.580 K-ra nővén, kimondatott ez összeg egyharmadának mindaddig tőkésítése, mig az örökhagyó eredeti intencziójához képest 20.000 K lesz. Budai Pál kádármester, zentai lakos, 48/49-es honvéd ingatlan hagyatéka az Orsz. honvédegyesülettel egyetértőleg, mely fele-örökös, a kir. közalapítványi ügyigazgatóság által el fog adatni s az összeg feleztetik. Megnyerte az egyesület az első fórumnál a néhai Budai Sándor-féle hagyatékot is, melyet az oldalági rokonok egy Írásjel, egy vessző hiánya miatt kifogásoltak volt. Utóöröklést biztosított az Emkéneknéhai Tar csán yi Ernő czibakházi lakos 7.200 Kt érő ingatlanára nézve. A tragikus véget ért Móricz József debreczeni hagyatéka tárgyában, melyet az oldalági örökösök szintén megtámadtak, mert mint katona a siralomházban, a hadbíróság előtt tette meg végrendelkezését: közelebbről kerül az első

bíróság döntése alá, jogi szakkörök szerint várhatólag kedvezöleg. Összes hagyatéki ügyeinkben Gajzágő Manó ügyvéd, Kolozsvár sz. kir. város tiszti főügyésze a véleményezőnk és központi intézkedünk. Évről-évre fogynak az egyesület alapvetői, kik szivökkel ott álltak az egyesület bölcsőjénél s kiknek kidöltével uj munkásokat, uj Gyász, apostolokat vár a nemzeti ügy. A mult Közgyűlés óta hunytak el: Osdolai dr. gróf Kuun Géza v. b. t. t., főrendiházi tag, az Emke tiszleleti elnöke (f 1905. évi április 10-én Budapesten); Gönczruszkai gróf Komis Viktor földbirtokos, alelnök (f 1905. évi január 19-én Kolozsvárt); Biró Béla apát-kanonok, pápai praelátus, kolozváriplébános. Directoriumi és Igazgató-választmányi tag (f 1905. május 22-én Kolozsvárt) ; Bágyoni Szabó Sámuel nyugalmazott ref. kollégiumi tanár, a kolozsvári 48 49. hondvédegylet elnöke, Igazgató választmányi tag, Irodalmi szakosztályunk alelnöke s a balázsfalvi áll. iskolagondnoksági elnöke (f 1905. január 1 én); Felsöeöri E ö r y Ernő a Magyar Jelzálog Hitelbank székelyföldi kirendeltségének vezetője, volt Emke jegyző (f 1904. november 5 én Dicsöszentmártonbau). Igazgató-választmányunk mindenik esetben részvétét megfelelöleg fejezte ki s elhunyt vezetőink és munkatársaink emlékének méltó megörökítése tárgyában intézkedett. Évi-jelentésünk részletezése adja elő az életrajzokat s gróf Kuun Géza tiszteleti elnökről az erzsébetvárosi Közgyűlésen a Választmány megbízásából a t. alelnök-íötitkár tart emlékbeszédet.. Elhunytak továbbá: Nagykárolyi gróf Károlyi Tibor v. b. t. t., az egyesület egyik legrégibb alapító tagja ; Bethleni gróf Bethlen Miklós ny. löispán, Hunyadvármegyei választmányunk volt elnöke (f 1904. deczember 16-án Budapesten) ; gróf K u n István az algyógyi székely földmives iskola ellenőrző bizottságának előadója (f 1904. november 21-én Algyógyon); Müller Mihály ügyvéd, Alsó Fehérvár megye tiszti főügyésze, megyei választmányunk jogtanácsosa s az Emke rendületlen mun katársa és hive (f 1904. szeptember 12 én Nagyenyeden, alig 59 éves korában). A gyász mellett örömben is volt részünk s egyesületünk fennmaradásának és virágzásának az épen az egyik titka, hogy testületi Üdvözletek, szellemmel résztveszünk egymás örömében és bánatában s a nemzeti eszmén kivül ez is összetart. Már a mult Évi-jelentésünkben s illetve a közgyűlési elnöki megnyitóban megemlékeztünk dr. Haller Károly t. tagunk negyven éves tanügyi jubileumáról, mely máj. 23ána Közgyűlés előtt folyt le. a mikor is tisztelgő küldöttségünk nevében Fekete Nagy Béla üdvözölte az ünnepeltet. Tiszteleti tagunk olajképe a Dir. f. évi szept. 12-iki ülésében lepleztetett le, s a Haller-album számára Emke-müködése adatait összeállítottuk A Közgyűlés után mult évi szept. 30 án Fekete Gábor kolozsvári kir. ítélőtáblai elnök, Dir -unk ügy buzgó és lelkes tagja tiz éves táblai elnöki működése örömére és illetve emlékére a kir. ítélőtábla díszközgyűlést tartva, ez alkalomból Igazgató-választmányunk is jegyzőkönyvi határozattal s illetve átirattal üdvözölte az ünnepeltet. Dr. Csernátoni Gyula kir tanácsos, tanfelügyelő legrégibb jegyzőnk, a tanév elején Besztercze-Nasződvármegyéböl Kolozsvárra, az egyesület központjára s illetve Kolozsvármegyébe helyeztetvén át: ez alkalommal egyesületünk szintén örömének s üdvözletének adott kifejezést. Egész társadalmi ünneppé nőtte ki magát Szekula Ákos ellenőrünknek, odaadó, lelkes alapitótagunknak és fáradhatatlan propagandista barátunknak jubileuma, melyet a közügyek terén kifejtett tevékenységeért a Ferencz József rend lovagkeresztjével való kitüntetése alkalmával rendezett számára az osztatlan kolozsvári társadalom és közvélemény. A kitüntetés azon alkalomból érte, hogy huszonöt éve áll változatlanul az Adriai biztosító társulat erdélyrészi vezérfelügyelőségének élén, mint főnök, melyet ö szervezett s melyhez való hűsége is mutatja az ö jellemét. A Választmány f. évi ápr. hó 12-én melegen üdvözölte s este a New-York" szállodában fényesen sikerült közvacsora volt az ö tiszteletére, mely alkalomból a legmesszibb vidékekről, sőt a külföldről is üdvözölték. Hasonló, sőt talán még nagyobb méretű üdvözlésben részesült f. évi ápr. 17-én Reményi Antal ügyvéd, budapesti jogtanácsosunk s az angol fökonzulátusnak jogi képviselője abból az alkalomból, hogy boldog családi körben friss erőben a 80 ik születése napját ülte. A 48 49-es főhadnagyot, Klapka segédtisztjét és emigránst, a ki a szabadságharczban öt sebet kapott, szakirodalmunk egyik úttörő munkását és a Ferencz József rend lovagkeresztjének tulajdonosát Választmányunk is átiratilag üdvözölte. Ezek voltak a mi kebli, házi ünnepeink.

XIV - Mult 1904. évi máj. 28-iki kolozsvári Közgyűlésünk jegyzökönyve a kiküldött biztosok által hitelesítve s a hozott határozatok végrehajtva Közgyűlés, vannak. Folyó 1905. évi Közgyűlésünket június I2ikére pünkösd má sodnapjára Erzsébetvárosra tűzte ki a tavalyi Közgyűlés s illetve a vendégszerető meghívó város képviselőtestületével és a helyi Emke-fiókválasztmány elnökségével egyetér töleg az Igazgató választmány Sepsiszentgyörgy, Brassó. Szamosujvár, Déva,.VIaros-Vásárhely, Budapest (2 szer), Dés, Torda. Székelyudvarhely,. Gyulafehérvár és Nagyenyed után ez a 12 ik vidéki város, melyber. Kolozsváron kivül tartjuk a Közgyűlést, melynek meghívóit a Kisküküllövármegyei fiókválasztmány részéről báró Kerné n y Ákos főispán, elnök és C s a t ó Gábor alispán, alelnök, Erzsébetváros részéről Trajanovits János polgármester, rendező-bizottsági elnök, és az Emke erzsébetvárosi fiókválasztmánya részéről dr. Issekutz Győző orsz. képviselő, elnök és Á védik Lukács föesperes-plebános, alelnök, a Ferencz József rend lovagja irták alá. I. Apafi Mihály fejedelem városában egy napi kellemes kirándulás lesz a Közgyűlés, melynek tárgysorozatán van a gróf Kuun Géza tiszteleti elnök felett tartandó emlékbeszéd s több néptanító megjutalmazása. Igazgató-vákisztmány üléseit ez évben 51 en látogatták, kilenczczel többen, mint a tavaly, köztük tizen vidékiek, a kik rendesen fel g a z 8 a^^taiaszt- I jártak az ülésekre. A Választmány tartott a mult Közgyűlés óta 9 ülést, a nyári szünet kivételével havonként egyet, melyeken 204 fő- és 128 alhatározatot, együtt 332 határozatot hozott, 47 el többet, mint a tavaly. A Választmány ülésein elnökölt : gróf Béldi Ákos elnök 3, gróf K ornis Viktor alelnök 1, gróf Teleki Domokos 2 és Fekete Gábor direktóriumi tag 3 izben. Előadó a t. alelnök főtitkár, pénzügyi kérdésekben a föpénztáros; a jegyzők, u. m. Balogh Károly ref. kollégiumi tanár, dr. Cserná toni Gyula kir. tanácsos, tanfelügyelő, Fekete Nagy Béla városi első tanácsos, polgármester-helyettes, Kovács Dezső ref. kollégiumi tanár és N a g y Károly ref. theol tanár felváltva végezték teendőiket. -logügyekben központi tanácsadónk és előadónk : Gajzágó Manó jogtanácsos. A Direktórium tartott 12 ülést és hozott 313 fő és 154 al-, ö-szesen 467 jegyzőkönyvi határozatot, 82-vel többet, mint a tavaly. Direktórium. Ez üléseken elnökölt: gróf Béldi Ákos 7, gróf Teleki Domokos 3 és Fekete Gábor 2 esetben. Rendkívüli ülés tartására 2 szer volt szükség. A Direktórium tagjai: a tisztikar, továbbá Biró Béla apát kanonok, pápai praelátus, íöesperes plébános, báró Feilitzsch Arthur cs. és kir. kamarás, a képviselőház volt alelnöke és Fekete Gábor kir. ítélő táblai elnök voltak. Fiókválasztmányaink száma: 1 székesfővárosi, 2 alföldi, 16 erdélyrészi megyei. 7 városi és 34 vidéki (járási) választmány, együtt 60 Fiókválasztmányok. Ók a központ határozatainak végrehajtói, iskoláink, óvodáink, népkönyvtáraink és dalosköreink felügyelői, véleményadók és javaslatkészitök az előforduló vidéki ügyekben s területükön a tagdijak behajtói. A fiókok pénztárosaitól 31 esetben 2290 K 47 f folyt be. Az Igazgató-választmány jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Nagy Sándor gyógyszerésznek, a Maros Tordavármegyei Marosvásárhely városi fiókválasztmány pénztárosának abból az alkalomból, hogy Emke-hatáskörében, 1904. deczember 1 én már 200 család névmagyarosítását eszközölte. A kolozsvári fiók területén buzgón végzi idevonatkozó hazafias kötelességét a kolozsvári áll. tanítóképezde. Megjegyzendő, hogy az Emke készséggel szolgál útbaigazítással s a bélyeg és más kiadásokat minden névmagyarositási esetben szívesen fedezi. xmunkába vettük a Hunyadvármegyei választmány újjáalakítását báró Jósika Lajos elnöklete alatt. Besztercze Naszódvármegyei választmányunk titkára, Mihály Gábor 1904. aug. 4 én önkéntesen meglátogatván a temesvári Emke gyújtó gyárat, erről a legkedvezőbb Írásbeli jelentést tette. Az ügyrend alapján a fiókválasztmányok a saját helyi lapjaikban, vagy külön kiadványban számolnak el saját működésükről. A m. kir. kormány egyes tárczaminiszterei közül előfordult concret esetekben legtöbbet érintkeztünk: a vallás- és közoktatásügyi, földmüvelés- és K hatóságok. ügyi, kereskedelemügyi és belügyminiszterekkel. Dr Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter mult év szept. havában meglátogatván Kolozsvárt a közoktatásügyi intézményeket, ez alkalommal szept. 27-én a tisztelgő küldöttségek sorában

egyesületünk is testületileg vett részt, gróf Béldi Ákos elnök vezetése alatt. A miniszter, mint Igazgató-választmányunk tagja, másnap meglátogatta az Emkét Az erdélyi magyar egyházi főhatóságokkal folytattuk az eddigi jó viszonyt s örömmel támogattuk a Dmke abbeli törekvését a kormánynál, hogy erdélyi és székely érdekből is egy magyar gör. kel. püspökség állíttassák fel. Törvényhatóságokkal, kir. tanfelügyelökkel stb. a területükön előforduló concret ügyekben úgyszólva naponta érintkeztünk. A testvér és rokonegyesületek közül állandó összeköttetésben T p t é r é s r o k o n. állottunk : a Fmkén. Dmkén és Dkén kivül, az Abauj-Tornavármegyei, 'egyesületek. Kassai, valamint a Gömör Kis-Honfvármegyei és Verseczi közművelődési egyesületekkel, Pancsovai Gromon Dezső magyar nyelvterjesztö egyesülettel, Marosvásárhelyi Székely Társasággal, mint székely szövetségi központtal, Országos Magyar Szövetséggel. Nemzeti szövetséggel, az Eperjesi Széchenyi körrel és a Pozsonyi Toldy-körrel ; érintkeztünk továbbá: a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar Nemzeti Múzeummal, az Eötvös alappal, a Muzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsával, az Orsz. Irodalmi Szövetséggel, valamint a marosvásárhelyi min. Székely kirendeltséggel és az Orsz. Statistikai hivatallal; ipari ügyekből kifolyólag a Magyar Védő Egyesülettel, kolozsvári, marosvásárhelyi és brassói Kereskedelmi és iparkamarákkal; közgazdasági szempontból a Kisbirtokosok Orsz. Földhitelintézetével, Magyar Közgazdasági Társasággal ; kiadványainkra nézve csereviszonyban állottunk többek közt: a Vörös kereszt egyesülettel, a Transylvániával és Orsz. Alkoholellenes egyesülettel A felvidéki, dunántúli és dél magyarországi kulturegyeoületekkel, mint legnagyobbakkal e nemben, az Igazgató-választmány határozatából fo*yó évi márczius hó 22-én Budapesten közös főtitkári értekezletet is tartottunk, melyn ek főtárgya a képviselőház által 1890 decz. 15 én megszavazott, de máig sem foganatosított nagyszabású köles ön-sorsjáték együttesen leendő kérelmezése volt. Azon kivül is több közösen érdeklő tárgyat is megbeszéltünk, hangsúlyozván mindenik egyesület a teljes autonómia és önállóság fentartása mellett, az érintkezések szükségét, mely tárgyban Fekete Nagy Béla jegyző, az Emke választmányi ülésében tett javaslatot. Egyik Emke tag a közművelődési egyesületek egyesítését javasolván, eziránt clutasitólag határoztunk. Nevezett testvér-egyesületeket Közgyűléseik alkalmával rendesen üdvözöltük s concret esetekben felvilágosításokkal szolgáltunk. A rokon-egyesületek közül a Csángó-magyar egyesület feloszolván, tekintélyes alapvagyonát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek adta át: ellenben künnmaradt csángó testvéreink rendesen hozzánk fordulnak tanácsért, támogatásért s olykor anyagi segítségért is Az Igazgató-választmány hatáskörében, megbízásából és elökészi- B l z o t t s á g o k s z at_ töleg ülést tartott: az Irodalmi szakosztály több izben a főtitkár elnöklete osztályok, k'épvisealatt; a segélyzö-bizottság Kozma Ferencz kir. tanácsos, ny. tanfelügyelő ^^s^iiások 2 1 1 1 1 elnöklete alatt f. évi ápr. 11-én ; az Emke palota bérlete vagy eladása tárgyában kiküldött bizottság a föpénztáros és Debreczeni Balázs városi főmérnök elnöklete alatt több alkalommal ; a Rákóczi-bizottság mult évi május 1-én ; s végül a tisztviselők és hivatalnokok fizetése rendezése tárgyában egy értekezlet gróf Béldi Ákos elnöklete alatt f. évi ápr. 10 én. Az Algyógyi ellenőrző-bizottság" részéről a helyszínére két izben. u. m. mult évi szept. 25. és f. évi február 27 én kiszállottak: Sándor József elnök, Lészai Ferencz kir. tanácsos, földbirtokos, alelnök, Polcz Rezső városi tiszti ügyész, L. Sipos Gábor ügyvéd, földbirtokos és Réthi Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő bizottsági tagok Küldöttségileg, illetve képviseletileg vett részt az egyesület: mult évi május 8-án Gámán Zsigmond kolozsvári kereskedelmi és iparkamarai titkár 50 éves működésének jubileumán, júniusban a vidéki Emke-népiskolák vizsgálatai ünnepén ; október 9-én a bánffyhunyadi áll. iskolák bokréta-ünnepén; október 28-án a Muzeumok és könyvtárak országos szövetsége Közgyűlésén Temesvárt; f. évi márczius 22-én a főtitkár Budapesten a közművelődési egyesületek értekezletén ; ápr. 16-án három tagu küldöttség a Telepítő és parczellázó bank kolozsvári értekezletén ; a főtitkár a Magyar közgazdasági társaság és a Nemzeti szövetség téli felolvasó, illetve vitaülésein. Helyszíni kiszállást tartottak : 1904. jun. 15-én Molnár István levéltáros Magyarkályánban a Mohayné-féle birtok telekkönyvi helyesbítése tárgyában ; szept. 26-án Beregszász y László főkön yvvezetö Székely udvarhelyre a báró Orbán Balázs-féle Szejke íürdöi öröklés tárgyában ; október 7-én főtitkár, föpénztáros, Gaál Elek és Gaál Gyula földbirtokosok Magyarkályánban a Mohayné-féle belsőség bérlete és

kijavítása érdekében; nov. 12-én Réthi Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő Vajdahunyadra az Emke-óvó telkének és épületének kicserélése végett; 1904. június 17-én fökönyvvezetö Dévára a Hunyadvármegyei választmány tagdijügyei rendezése tárgyában ; aug 12-én levéltáros Budapestre, 22-én fökönyvvezetö Nagyváradra, 1905. márcz. 18 és 20-án a főtitkár Budapestre gyárvizsgálatok tárgyában. Az Emke egész szellemi és pénzügyi adminisztrácziója, a köz-^ ponti és vidéki szervezet életben tartása és kiszolgálása, a különböző iésmiöltségek 626 " kulturális intézmények központi vezetése, a számtalan segélyügynek és más kérdésnek lebonyolítása s e meliett állandóan a további anyagi erőgyűjtés Alapszabály szerint az egyesületi iroda, vagyis főtitkári hivatal feladata. E feladat ellátása rendjén a mult Közgyűlés óta: iktatóra érkezett 1377, kiadatott 1281, együtt 2658 önálló ügydarab; pestára adatott vidékre 12.780, helyben 2500, csomag 63, együtt 15.343 darab; Írógépen vagy nyomdailag sokszorosított irat szétküldetett 20 000 darab; az iroda állította össze és expediálta a népkönyvtárakat és könyvküldeményeket, küldötte szét a dalosköri felszereié seket stb. Rendes hivatalos órák d e. 9 12-ig, d u 3 6 ig A Közgyűlés, Választmány és Direktórium szolgálatában ez iroda teremtette az egyesület fennállása óta a Részletezés 3-ik oldalán foglalt kimutatás szerint a 3,136.483 K 14 f vagyont; segélyre kiadatott ugyanezen idő alatt 2,100 988 K 31' % a mi együtt 5,237.471 K forgalom; 1,000.000 K ára megy az összeg, melyet az erdélyi kis- és gyáripar táplálására az egyesület kincstári és más szállítások utján behozott s előrelátó szerződésekkel es más tőkésítésekkel, melyek részben az örökhagyók kívánságai, minők az algyógyi székely földműves iskolába, illetve alapítványi birtokba az állam által eddig befektetett 500.000 K, ugyanott a Maroson át Hunyadvármegye által 293 054 K költséggel létesített vashíd, mik 15-20 év múlva az egyesületre szállanak. az eredetileg 87.200 K.-s Kovács Sándor-alapnak kamatjai egy töredékével 200.000 Kára növelése stb, egy másik 1,000.000 K vagyon van képzés alatt Nem tekintve az egyesület kulturális feladatát, mely munkával jár még akkor is. ha a jövedelem nem oly szerencsés, mint az Emkeé vala, csupán pénzintézeti szemmel nézve a dolgot: került a fentiekkel szemben az iroda összes személyi rendes kiadása az egyesület [ennállása óta 184.747 K 78 f-be, a mi az 5,237.471 K forgalomnak 3*52 %-kíi; szerénytelennek ez az administráczió tehát nem mondható. A költségvetés szerint fizetést élveztek az utóbbi időkben : ugy is mint irodafőnök, a főtitkár 4000 K-t, a kezelő hivatalnokok (fökönyvvezetö, levéltáros, fogalmazó, s. könyvelő) 6200 K-t, lakbérben a főtitkár 800, a többiek 1500 K-t, együtt összesen 12 500 K-át. Tekintettel pedig az általánosfizelésrendezési mozgalomra s arra, hogy a főtitkár fizetése 120 K csekély különbözet hián már nyugdíj (jövő évben telik le az egész szolgálata): az Igazgató-választmány a Részletezés 14 ik oldalán foglalt Határozati-javaslat szerint 2080 K különbözettel, melynek terhére egy irnok beállítása is foglaltatik, a költségvetés idevonatkozó részének felemelését javasolja. A Közgyűlés bölcseségétöl függ, hogy azt megszavazza vagy megtagadja ; de önérzettel hivatkozhatunk rá, hogy mutasson bárki hasonló testületet, meiy aránylag ily olcsón administráltatnék s tisztelettel meghajtunk előtte Kossuth Lajos, az Emke egyik legelső alapitója s azután is állandó figyelemmel kísérője, mindig csodálkozással emlegette, valahány- Befejezés, szor erdélyi ember felkereste Turinban. hogy az erdélyi közművelődési egyesület annyira virágzik. Az én időmben ez lehetett monda mert akkor a nemzet nem élt politikailag: de most az egész nemzet politikára adva magát, a társadalmi kérdések sajnos háttérbe szorultak!" Látszik ez a folyton-folyvást alakuló ujabb és ujabb egyesületeken, melyek közül egyik sem tud igazában kifejlődni s fájdalom, látszik testvéregyesületeinken is, melyek mint biztató jelre tekintenek az Emkére, buzdítván velünk a közönséget, a mit ezennel mi is teszünk. Mert ne higyje senki, hogy valaha a társadalmi közművelődési feladatok megszűnnek, még akkor sem, ha az egész állam magyar s minden ember olvasni és irni tudó volna is Mert akkor is a közműveltség fenntartására és to\ábbfejlesztésére oly szükség lesz, mint a közgazdasági fejlődésre általában. Az Emkét támogatván pedig, ne higyje senki, hogy csak az az Emke, a mit itt papírra tehetünk ; söt sokkal inkább az intézmény ereje azon ezer meg ezer imponderabiliákból áll, miket az állam vagy egyház, mint általa megoldhatlan, de ép oly szükséges dolgokat, a társadalomra biz Tehát előre megállás nélkül, mert az emberiség halad!