Cenzurat: Dr Cá r pini~an XIX kötet 1925 ápr jun 2 szám I _ Megjelenik negyedévenként I Előfizetési ára évi 80 Leu / \ KIADÓJA : AZ EGYETEMES UNITÁRIUS LELKÉ8ZKOR lfil SZERKESZTI: B'ALÁZSANDRÁS d rjiui (szélelyder;) lellésl liil TARTAL OM: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A lovo mely nem tud megszületni A tava6'l Az öröltélet Ha1hatallanság Az eszmel ha I hat at la I1ság iijlnepe A Itét piiultod Prófétáljatok Kezdj uj életet Mi nden mulónak Mulhatatlauja S3 56 S9 65 71 76 82 88 93 I (il()t}os KÖNYVNYO/lmA ODOR I1 EIU 1925 >
A jövő mely nem tud ' megszületni / (Újévkor) Mt 'Xxv 8 ;Adiatok nekunk a ti olaiatokból mert a mi lámpásaink elalusznak l ndenlwr bizonyos fázó reménységgel aggódó félelemmel ieste az ember az időlt változásait Ossételt föl a prófétált könyveit vagy a középkor rajongó hőseinek álomlátásait mindenütt megtaláljátolt a jövő félelmét a félelmes jövő aggódó várakozását: átlwl!at szómalt félelmükben vagy rémrajzolaloltat tesznek az égboltra hol mint valami tűzhányó fel a jövő jövő torolt liint véres iszonyata mely lángokat lövell Iti magából A iszonyat teljes fényében teljes pompájában jelenilt meg ma is az emberiségnek Aggódó lelltek hirdetiit világgá mi lesz a haladásból ha olyan nagy elkeseredés támad hogy annak lángja az eget perzseli ha oly nagy átol! és felleg süriisödnélt meg melyet nem lehet majd kiengesztelni az új időlt napfényével ha olyan sötét lesz a kétségbeesés~ hogy nem lesz a vil~gnalt annyi lámpása mely elűzné a földről ' az éjszakát A teljes harag napja ez már A léleltzet is vész halálharang csengé5ét hnilanált A földet még nem vi egy bel5ő lágílot~a és viharral teljes A fülelt mintha csalt meg soha ily sáppadt ' ragyogás mintha az 'egész végtelenséget az emberiség sáppadt homloka világítaná be Az emberelt már nem tudják mihez Itezdeni ez új világítással mely baljóslalu és hisérteties: tőled várják a jobb jövőt 19 esztendö Veled altarn'ak állani vagy elbukni Én azonban e kínos vergődés ItÖzl e szellemi bukásba n egy kis mécsvilógqt szerelnélt meggyújtani hadd lássam hogyaltialudt világosság sötétjében a várva
' ' é' 'ly~~' : ~' :' '' ''c %:' ' '_' ~ ' 4 '<00 ~ '_ ' ' l'' ;: ;: o: > 0_ ' ~ ':'' _: ' ' : ' _o _ c / '~ ' ~ ~ ; '' :; ': ~ 'i ' ' 4 ~ ' várt jöv~1\dő mért nein bfr megszüietni? MáS emberiséget vagp tnds lelket várjak e remeljelte? f Minden; mi van a térnek sötét éjszakájába állíttatott mely úszik ismeretlen égi tájak felé Minden mi van mi hon mi föld fiü em6er volt eddig minden mi ld n érzés szeretettől dobogó szív csábító szé'pség gondollwzó agy győ:ző vagy legyőzött angyal vagy ördög hóhér vagy áldozat atom vagy lélek volt a változásiial ézer formáján esett vagy es ill át folytonosan A látható minden hely és alallváltozása haladási és bomlási proces5ussa volt az eleitől fogva mellyel tovább tengetill az élők életüllet az anyagot a szellemet mig megtaláljáll az óhajtott életet mindnyájan az Istenben Amde a világ ném világosságba fejlődött nem lsten felé nőtt nem újjászülrtő de hanyatló köd test képét öltötte magára Nem új teremtés jegye alá Ilerült a látható világ melynell ' a nap jait a Mózes tolla irjameg hanem valami holdbeli vagy Marsbeli devalváció képét öltö~te magára melynell eredménye: a Ilihalt élet és aggódó emberell mert élelmes vállalkozói lelopják a napot is az égről Nem más Rómák más PárizsolI máspalotáll más templomoii más fejell vagy más világosságok találkoztak itt egy Rözös nehézkedési központban hane n) lelkek és napoli jöttekme Iyellhez nem volt életünk hozzá hangolva melyelltől az idegszervezett sorvadást kapott Új végek új kezdetek 'új napok új emberek mondja az emberiség ) hagyjatok fel minden reménnyel! Valóban itt pokol tornáca van hitem lámpása is elalszik Nem gyúl ki a térnek világossága _ ' Megyek az ember világossága után hátha összeszedhetel! 'annyi o laja t hogy az világi! nekem a sötét éjszakában s meglá ' tom ml késlelteti a jqvő megszületését Csalt 6ánatot csalt két ségbeesést találok gyanakvó arcok kisirl szemek apró kéjségbeesésell : a szegénység a kifosztottság fájdalmai Szétterjesztett '1Iaroll bánatos 'örömek llöszöntenell Az egyik ' szól: ne várj semmi jót az emberektől nincs Qenne a vilagban többé lsten se A másikszól': reménylettem a jót reményem meg csalt Reménylettem szeretetet és gyűlölet lajtéka csap be ablaltomon Reménylettem a haladást éi; az élet csupa visszaesés A millió esztendők homá ISából előlép a legsötétebb emberiség: neve bánat neve pésszi '; i
';0' : ' '> t:' \~': ~::; ~;::f: ='~ 'S:(:' \:\1; 'I' ~ L _ >' '/'1'_~~_'~:' ~ 'fo ~ \ '\ ' mlztfúis; Bejárt 'lfi~r minden!:alpalattnyi földet bejárta a hajlélto ' ~ ' :'liat 'a' f'eluplo'íi1okat kioltotta a ~arác8onyfa lángját megerősíté a ' felíegellet bejárta' a haf~o6ol1 lovészárkail megtanítottá' a keser ü ~' Jeckéita balsorsnak még a jövő nemzedé~nek is lemondó arcok; Gs'üggeteg 8zivell az ö tannásai Ezért van a?nyi szomoruság a földön száz' annyi mint máskor' MiiIOr fogja a mécsnell világa I régi félrybe öle)ni e hideg éjszallákat? Mikor repde~ ' feléjük annyi Illeretet hogy begyógyíts a a' szivell sebeit? MiIIOr lesz ott annyi ~i'lágosság ezekne~ hógy lássa érezz<! az emberiség ezelui e II könnyeit fájdalmait s ne legyen' eteknek ötét a tekintetük a jövő előtt?! 'Annyi fényt a föld sém tud összehozni annyi ' balzsamot Gíleád 'nem tud teremteni hogya balsors sötét leckéit elfeled _ hesse emberi stív Jobb is emberel! magatokra nézve hagyjatok jöl minden reménnyel;a jö'yő nem fog megszületni I' De bát igy feladjuke minden reményeinket?! átkozzuk e vi~ lágullka! hogy kétségbeesve meghaljunk r Nem I Nem! Remélj egy jobb hazats bénne az erénynek diadalát mert különben sorsod és ajöld lsten ei/en zúgólódni k6lt (Arany) De hát honnan vegyem a rem~nyemet a világosságomat hitemnek olajcsöppjeit ha sem ' a világban sem az emberiségben nincs? Azt is megmondom! ' ~ A világ mindig a IdIO!' nyitott új lapot élete könyvében al llor Jlyitotta ki új IlOfnall Ilapuját allkor lépett hatalmasat előre újllqrsiall IIüszöbére mikor a termékeny munka s aszenvedésel 4 ~ től megtisztult lélek útján várta' a jövőt Nem panaszlott: rossz időket élünk rossz csillagok járnak hanem) a munha útján akart jó napokat látni s a ti8zta lélek a Tisztább szellemi léghör levegőjét adá oda a napnak lépcsőnek Ma a munkában nincs hiány h~gy megszülessék a jöyő munkál a család az isllola a templom de a lizellemibb tiapnak feljövetelét alig egykét lélek allarja és üdvözli A verilék a megfeszített munka bére tengerrédagad föl de nincll elég ' ifjú tiszta megnemesiilt szellem hogy a vajudó i\lők megsziilh~~5ék gyermeküllet : a szem jövendőt / A hó!iszta lelkel! az ön~~tlen keblell az önfeláldozóbb szeretet Iwlcsai a tit 1\05 jövőnek Ezek azok a fényeh melyekhez IleII fordulni 'minden fogyatkozásnak hívségnek: adjatok világító olájal nekünk Merít 5eJ~k az emb~ri8ég jobbjainak szivéből 8 nem alszik el ldmpdtok vegyétell kezetékbeatöbb a szebb mu'nlla fegyvereit li megszületik fl jövendó / Úgy Jegyen! ~ Ámen f '
: ~ ' A tavasz Zsolt 104 Kíbocsátod a te lelkedet 5 megújltod il földnek színét egy ujjátel 'emtő t lassan a tél Az Úr ismét kibocsátótta lelkét A napo fény lehúzta a hegyekről a hótakarót s ráadta a zöldet Minden minden új színbe öltözködélt A jó szelid Atya mosolyáva l megifjította az elaggott kedély t A szántóföld majd belefulad a viragözönbe A romok virágos sirha ' lommá nőttek minden barázda virágágyakká dagadt minden mező virágos kertként gyönyöriödtet ontja szét már édes illatát Az erdélyi virágok! Mező pazar fönség árad szerte itt az ~Hlélyi rét síkság domb pirosban biboriiit Mily lélek számára Aki 'a magány csöndjét Iteresi az jöjjön 1{'8zénk és megtalálja ezer fájdalmának gyógyító balzsamát: Ak) eltemeikezni ' altar az édesanya természet nyugtató ölébe az jöjjön ide és megérzi szive mint öleli körül szerető lágy karjával mint vonja oda gyermeltét mind résztv~vőbben az ő isténinyúgalmú szivére Akit fogva tart még a háború utáni ' idők szomorú betegsége aki ' halálra sebzett beteg altarattill tenghamlettelazolwslwdás és tett között; az jöjjön ide amint az élet árja tova hömpölyög s napos aranyoan fénylik hul~ lámiiísa h~hetet1en hogy tovább ls korának és saját bermsőjének betegje legyen ' betege valamely titkos és rejtelmes' életidegnek betege az egész ferde szellemi fejlődésnel\ Ugy van! Mikor körülöttünk sziluííznakragyognakaz aranyos virágok a~ allwnyi biborsúgáros allwnyatbap: az ember lelke is tüzet fog Mikor körü' löttünk minden silnekben játszik mintha megnyílt volna a ' hegy ' ' '
'~ ' ''' ' ' oldal és aranyfo(yók ömlenéneldti belőle olntó 'patakoltoan mil} > denütt színes virágzul:\atagokom1anak aláelöritilt a réteket az ár ItOkat ' aldlor sohasem érzett viharzó 'lángoló életösztön ragadja meg a milelkül1ket Mert a tavasz ' nemcsak millió illatárja a le vegőben nemcsak egy pantheisztillus isten tisztelet számára meggyújtott tömjén fiistölő: a tavasz a~ életkedv a hit a remény az élet az újjdszületés! Vajjon v'ane ilyen értelemben tavasz ' mi nálunit? ' i ~ Az Or megujítja a földnek színét mondja az irás Vajjon ' mit jelentenek e szavalt? Vajjon csalt azt hogy most rügyezilt; virágzik és viharziit Itészül és alaltul a virág a fa a 'természet? Vajjon csak azt jele n tilt hogy az erdők óriási rengetegjei belelehellik csóltjukat az azúr világűrbe? Korántsem! Ezt úgy is látjuk _ A föld S'lÍne l ' itt az ember! Már Galilei megmondotta: a föld mozog és él Valóban él bmllünlt is él az Serkenhetneé egy holtból élet? Nem I AllIltUl változik izzad megrázkodik alszik felkél táplálltozilt táplál a pihenés erőt ad nelti mint minden más élőlényneit a folytonos munlta elgyöngíti de él Benne él gondolatvilágunkban Erdély gondolltozása olyan mint a földje Zegzúgos hegyek virágo~ völgyelt E hegyek hangulata sir pásztorllunyhónkban E völgyek gyöngyvirága csilingel az ifjuság lel ' Itében A föld és az ember egyszerre él ih együtt sirnalt és ne vetnell Mikor az Or megujítja itt a földnek színét azt jelentik e szavak: nekünk hinni kell az emberi lét változhatóságában Nekllnlt hinnj kell abban hogy amint aztjr leltüld ide sugaras felhóiból egy szál virágot mi azonnal újra élünit újra dolgozunk újra énekeljiilt az Énekek éneltét Neltünk e szavak alatt: Az Or me~ujílja a földnek ' színét ~ azt kell érteni hogy már elváltozhatnalt a vénség és a lélek halotti csöndje mert hiszen a csunpa időkből lesznek még szép idők is mert az időll a rút időltolyan ruhákba öltözködnek utólag lassanlténl észrevétlenül hogy egyszer csak vaidió fényben ragyognak előttiinit Igya mai idők is! A sebek melyeket kaptunl! eróforrásold!á változnal! a /jebelt melyeket ütöttiink rózsál!ká És ez lesz a tavasz Sokan azt mondják az ember ' fejlődé/je a szebb jobb idők f~lé az erőszakosaq ' felébresztetl emberi önludat mely félelemmel
' ' ' ~ é ' SS' ~ v ' ' ' ' ~ ~ ' ; ';1' ' ' ; \_ o ~ '' o O é elragadtatással eszméf 111ólga magára _ vagy az ember boldogtalanságánall tisztán csendesen és mégis nagyníéretüen való viselése lesz a mi tavaszunk mikor a nagyság tudata a boldogtalanságban lesz a boldogságunk az lesz a szép ha ' az emberelt bejevesznek az ölt gyönyörü boldogtalanságukbao ~ Mások alt Itépzelik hogy mikor ez a generáció lelki élete Itiapadt végkép a ' dicsőség az élvezet a szerencse és arany után való vad hajs7ában az ember Ilimerülten hever az aranytallarója alatt a hideg tetenire a jobb a nemesebb női léleit forró szere:' tetének könnyei folynalt rá: ez lesz a tavasz A megnemesedett asilonyi szív az lesz az új ' világ megváltója Ez fogja munkálnj a szebb világ tavaszodását Én ' azt mondom szép lesz minden tavasz csalt legyen Ha befagyott szivekre vagy holt lelkekre talál hajtso'] a virágba minden szava hogy újra felhangozzék létörömben és allwtó erőben minden ajak Legyen életfakadás legyen pezsgés indulás mindenben legyen igazi illatokllal terhes naptól itatott üde isendülő tavasz )11int a milyen a világ lehetett a teremtés eh;ő boldog nap ~ jaiban Es alt kor az Ur célja csakugyan el lesl érve: megújúl a földnek színe! Az ember által is az emberben is Amint már mondám Erdély földje egy darab emberi lélek mert a föld a maga képére és hasonlatosságára formálja itt a lel ' ket Yilágfelfogásunlt Itöltészetünlt egyegy darab Erdély Ez a föld kétféle tavaszt iómer Egyik' a mezón 'a kerten a vetések ltözt van a másik az ember lelkében Az egyik virágba' borít hegyetvölgyet a másik virágoztatja a széltelység: életfáját mikor a XVI ' században kiássa a földből a legszebb gondolatot a hit ' és lej1tiisrneret szabadságát kitermeli a vérre! megszentelt ' könnyel megitatott megsemmisüléstől megóvott Erdély fö'djé~ a leguebb testvériség a legnagyobb hit es türelem isteni virágai! Bárcsak ltüldené e szel!emi ravasz is 'mihozzánll a maga yirágait! ' Ámen O ~ O O / ~
0' ' i '' / \ ' '' ' ''''c''~'_~ '') ~> ~& ':' 1 _ ' _''_ t '' : r_' ' '':' r '; ::~' ' c '' '~'' ;' _ l' < '':''\''::~ ';1 ;1 ' : : \ ' ' : tig ( Az' örökélet (Husvéti egyh beszéd) J~n / XVII Ez pedig az örökélet bogy megismerjenek tégedet az egyedül igaz Istent: s akit elküldöttél Jézus Krisztust vallás tiltakozás a végsemmiség a buta vég ellen A husvét éj vallásnak hitelesítő pecsétje A vallás az útirány melyen az élet a világ nihilizmusából Istenbe az örökélet Ilútfejébe menekiilünll' A husvét a fáklyavilág az út bevilágílására A halál az enyészet szárnyain száguld keresztül a világon tépő zúzó karmai val belevág testünkbe belevág lelkiinllbe a vallás beheggeszti e sebeltet a krisztusi szeretet gyöngéd kezeivel a husvéti hit angyalszárnyakon repiili be a közeit és távolt s ó;all ama történet szentesítette sirnál pihen meg mely pusztán és iiresen áll mint puszta és üres volt a föld a teremtés hajnalán mig meg nem jelent rajta az emberi lélek Jól tudjul! hogy ' Jézus feltámadását nem lehet szószerint értelmezni nem veszi be esziink ; de 'azt szintén be nem veszi semmi hogy a világ semmi hogy az öntu eszu n!! hogy ~ az ~ élet dat fellobbanó és ellobogó Iidérc{ény hogya föld egy lezárt 110 porsó melyben csak férgek mászkálnak Jól tudjul! hogy Jézus feltámadisáhan soksok a I!épzelet sok a hagyomány /iok á Ilegyelet; de vak erőkre azért nem Qizhatjuk még se sorsunkat a sötet!?égé a nagypénteki sötétségé a nagypénteki felfordulásé nem lehet az utolsó szó a nagy mindenóégben Jól tudjuk hogy il föltámadás evan~eliumi elb~5zéléseit történetnd! venni e~észb~n
~ ~ ~ r ~ / 6(} ' nem lehet; de azért az se lehet hogy a lélek a világot lezáró semmibe rögződjék bele mint légy a pókhálóba az se lehet hogy az ész lámpása füstölgő és elhamvadó Il3nóccá legyen Innéll van hogya lelek a világból ' az elmúlásból a ha!álból az érvényesiilő ' rosszból a diadalmas jóba a semmiből a létvalóságba az enyé Istenbe menellül Innen van hogya lélek szigetté akar őzet ből lenni az elmúlás fájdalmában csillaggá a fe rgeteg fölött lelllet akar találni a testben melyet megöltek örölléletet a halálban melyet a modern Ádám vétke szült halhatatlanságot a sírban melyet kegyetlenűl áll körül mindennap szóval Istent allar ismerni a létmegismerés sziklái Ilözt vágyik a mi IeikiinIl öröll javakra dicsőségre és halhatatlanságra más szóval örök életre; öröll életet allar buzogtatni az örók élet forrásaiból lstentől mint Krisztus tevé az ovelve I ' De hát vane a helyzetnek valamely kinyílalkoztatása? Van e ennek a némaságnak beszédje? Iiumos világgal; Hiába szegezett fegyvert nellik a halál azok hinni allarnak Hiába a4arja elnémítani a kitörő hitnek hangját a halál rémesen komoly ábrázatja a Krisztusutódok előtt Jézus sírja mellett a szivek megteltek látomásokkal evange hajnal mosolyg az éj után pacsirta zeng a napsúgarán Hiába szólt és beszélt az ész igazsága a Jánosokban testet öltő új Jézusoltnah a szív igazsága az idegek félelem kitöréseit túllliáltotta mint Msirást az égi háború Ime! igy villan ki a hit a halál rémes éjszakájában a köz vetlen megérzés a borzasztó valóságban; igy IteriiI felszínre tu dásunk hatalmas tengerárján a hit olajcsöppje még ha százszor eltemettüll is Életet hirdet a halálban halhatatlanságot az Ur világrendjében életfát iiitel az lsten paradicsomának kellős llöze pére! Lássuk igaza vane? Vannak gondolkozó ell1)ékj nem kevés számban akik a lélell halhatatlanságát azon jó 'Cselekedeteit hatásában keresi It melyeket végbevittek az emberek vagy azon e:ozméi!ben éq gondolatokban melyeltet életlik kitermelt a~ élet számára az emberiség közkincsénel\ adtak át Ez volna az úgynevezett es71nei és föltételes halhatatlanság az a bizonyos földi mennyország melyen kivül más nem is létezill ge nem is QZült5ég~s úgy mondanal\ Aid ~ ~
' I ' 6J; ' maga egy halhatatlan Jgazságot fedezeu lel annali va'11 elete_ Aid maga egy találmány által folytonos cseleltiléssé lett az életben annak van hajhatatlan~ága_ Tehát h:alhatatlanoll a nagyoll a ' dicsőli; de anévtetenhősöll a nagy tebbség a llérlelhetetlen halá! III artalékai Körülbelül ez az öli oltosltodásull! Hogy az emberiség a maga na~yjaitemlékezetben tartja hogy _ nem hal meg az ki milliókra költi dúselete kincsét ámbdr napja múl az nemcsali szép és Ilegyeletes dolog; szivetiellletemelő gondolat de életszüllségesség is! ' Mert ha ez nem volna ha a nagyoll akiválóll belehullanánall mindenestől az enyészet siilyesztöjébe: olyan elszaliadás állana be az emberiség életlolyamába mit sohasem lehetne helyrehozni' mert ll1inden dolgot minden munllát folyvást a legesjégelején Ilellene Ilezdeni Van tehát értelme annall ha a nagyok élete új világot nyit a kicsinyell életé ' nek felrázza hatalmasan ' saját lényegének föltárásával a másoli életét min~ Jézus a tanitványoltét Magasztos gondolat tehát; hogy aku az életnel dicsőséget ; az emberi névnelltiszteleteta hazá ~ nall becsületet a névnell ha Ihata tlanságot szereztell azollat a tör téneleill ; örökélettel jutalmazza fizeti ki Amde hogy tisztán ebben: egyedül csall ebben állalla a szellem meglllaradás ' törvénye a lélell halhatatlansága annali ellene mond szivütt!l lelllünll igaz ságérzetünll értelínünl! Az az isteni szeretet melyet Jezus hordoz szivében mely azóta úgy összellöti őtet Iióllat ös5zellöli a sir szélén álló édes anyát a sirban felwő fiuval mely nem ismertávolságot; mely arra való hogy megtalálja a távolban levöt altár a földön akár a csillagokban Jézust mindörökre fogja éltetni; sírjából minduntalan hivezérli s igy az ő életfolyása mint tölléletes lsten ismeret szüntelen való fe\tá~ és a világot összellöt tizet szálat mil madá s I Az a mélységes hit melyet a tallitványok hordoztal szivöliben mely megvigasztalja őlet a sir szélén a temető halálos titott Iai!tözöttmely érzi hogy van valami túl s ez érzésben szive megre'szl\et a gyönyörtől mejy minden allalommal ' Istent ismerte szent iga7ságnall shazugságnal\ igy aldwr e hiheti őt ha a\i<ilál az elmúlás szelével az arcába lehel mejy hit ha elveszité ' is szeretetének tárgyait nem ait nézi vajjon az é/(f mit veszitett '
' ~ >O~ ~ l' 'u'j ' /:''0 ze ' 6'2 ' ' haljem azt nézi < vajjon a 'ínegholt mit nyerhetett l> ha úgy találja hogy Jézus elvesztve az élet és örökélet válaszfalát a testet megnyerte a halhatatlanöágot akkor elnémítja a jajt a panaszt s nem sir és jajveszékel hanem f6!ismer és megnyugszik ; : ez a szent hit mondom a tanitványolt és kegyes nőit emléltét mindörökre fenn fogja tartani a kegyelet örölt égő lámpásainak világánál s a megsemmisülés vihára elől Újra meg újra megsza badulnak! ' ' A vértanusdgnak az a szelleme mely az igazság első szószólójától Itetdve máig mindenütt megtalálja a maga mozgó alakját mely száll a Szervételt és Ddvid rerencek testébe s az igazsággal egyszerre az örökkévalóságnak ismeretét szállítja az illetőbe kineit többé nem lehet bebizonyítani hogy egy napon ráfuj az enyészet az igazságára mert lelkében benne van a mennyország tengerárama csaltugyan a testet öltött halhatatlansdg csakugyan az öröltéletbe kapcsolódó igazság me~y Istenben bírjá kútfejét Es mégismégis! Hitünk a szeretetben a hit csodálatban a ' vértanuság szellemében rejlő ezen halhatatlanság ellen tiltalwzi!t mert nem egyetemleges hanem kizárólagos Vagy mi lesz a fényes nevek mellett a névtelen ' hősölt százezrei vel? Mi lesz azoldtal lti!t Ilek sem a Napoleonok lángésze sem a Salamonolt bölcsessége sem li Plátolt gondolkozása &em a Jézu solt töltéletessége sem a tanitványol!; sem a vértanuk alaplelkülete nem jutott osztályré szu I Mi lesz azokital Iti It ha nem valának üstökös láng de legalább fényszi!trái voltak a nemzet géniuszánalt? Mi lett azoldlal a rab&zolgáldi31 kilt az egyiptomi piramisokat felépítéit kiknek nevét se tudja ma senld mi lett? ha lsten igazságos? Azt mondja a ma élő legnagyobb német bölcsész(eucken) az élet nem folyik szét a pégtelenségbe hanem a végtelenségen belűl mindenki öndl/6 élet ponlld az egésznek hordozójdvd vdlhatik Igen I Mindenki az egésznek hordozója Az egyes ember nem egymásra Itövetllező napol! és éjek egyforma gyűjtőpontja Az egyén életpont virágzó sziget Idnél az eseményei! árj;! elválasztásra dönttlsre IterUL Hát mégis azt higy jem nogy csajt a kiváló nagyol! képviselík a mindenség Örök életét; lsten öröit ' felismerését? Nem! \ Ne kivánjátok azért hogy az eszmei a föltételes halhatatlan ' ság híveinel! sorába álljak i a nagy töl11eget az Ures semrnibe '
' \ ' '' ~ ' ' ' '; ' c ~!c)' ' ' ' ' ~:l: ' ta~zílsain ' Engedj~tekengém azoli közé; ki\{ éi' mi 'iallá'bunlt fák I yavilágánálkeresilt és találjá\{ meg a lélek 'halhatatlanságát s: Iti It Jézus lelki erejének válasitó viíével'oldjáldöl li golgotált sirköveit ' ' Jéi~!Í nekem il szereletet állitottafeléletcélomul minden háborukonkeresztiil Ezze\' vezette be az emqeris~get egy oly liör be ' hová a haiál ' csont liéze el nem ér hol Öröitélet van örök megélésea legdicsőbb célnak Aszerelet mindenitinek alkotó elemévé válhatilt s ez megment[ őt attólhógy az üres semmiségbe esséir ez áthelyezi ' őt az isteni élet körébe Jól értsük meg I Nem az is meret A4 ismerés maga feifuvalkodtat de a szeretet épit L mondja az apostol: (f:' KOL VII!!:) A szeretet épiti fel neltünlt a mennynek sátorát A világ csak léleltlelen idegen vad lsten elle n es elem számomra A szeretet hazánl(\tá tesii A föld jégsarkai üres semmik A szeretet a kutatás területévé változtatja Az arany t rejtő kő haszontalan semmi A szeretet ér tékessé növeli Anyám ' hajfürt je az idegennek semmi Neltem élelet jelent A világür a hitetlennek 'egy borzalmas semmi melyben óriá& semmi van A ' hivőnek a lelki élinények nagyszerű világa A sirüreg a szivtelen ' nek egy léghúzam nélküli zúg A szeretetneit mély titolt rejteile Szeretet nélltüli ismerét az emberből állatot aszellemből csinál 8zeretet az emberbőllsterifiat ' árnyéllot a porból halhatatlanságot ' varázsol elő Szeretet által teremtődött át szeilemünit Istenországává s szeretetünk meg nem csalt még soha! Hát ci;~k az ' ai egyetlen szeretet ' volna csalfaság mely a léleltből a sirnál akar valamit csinálni?! Nem! 'Az nem lehet! A mi ' szeretetünll ránézett az égre li igy szólt: szerétő Isten van ott; ránézett a földre s megálmodta arra Krisztus birodalmát; rossz hirrel aldwr se já'rhat a mi szeretetünit; ha léiektelen testre mútatva igyszól: a lélel\ nincsen itt Hiszen ez a túlvilág már itt is van közvetlen jelenlétben mint' lsten fölismerése lia méltatlan szenvedések érnek lelkünlt az Istenség gondolatában Iteres megnyugvást Ha hív törekvéseink Golgothára vezetneit lelkünk abban lel enyhiiietet hogy az isteni szeretet a szenvedést örömmé az akadályt győzelemmé változtatja szl\munltra Ha szerelteinit Iwporsója mellé állit sorsúnk ba\lteze zokogó!teservünk az egekig hat: csalt Isten által!tap le\ltet viiágunkhogy ne váljon örvénylő szakadékká S amely lélelibenegyszer megfordult az Isten gondolata 'abban Istenneit
: ' ( Öröllé/ete lakik ' dic$ős 'égben ; Ismeretét megéli szeretetét átváltoz ialjd ' 1'1 krisztusi minta szer'n! Igen igeni A lélel lsten fiává lesz ' me'rt: a ha Ihata tla il Isten dicsősége porsátorban nem tündö Iölhet! /) mert a föld állandóan nem lehet az a csatatér hot mind'enl1ap100ooo ember esik áldozatul az 'enyészet szabályainal hiába hol az életpartot a semmiség tengerei mossálc Más ) szavalkal nehünlt hinni kell a lélek halhatatlanságában mert Isten van lelkünkben S ezzel be is fejezem! A müvészetnek igenigen szép gondolatai vannak a halha tatlanöágról 'Egyszer úgy tűnik föl neki hogy a halhatatlanság a távolinalt vágya midőn sorsunk 'angyala Itezében drága kincset tart S a mi I e lit ÍÍ nl! szomjazi\t utána Máskor ugy múlatja a Iépzelet mintha jó szellemiink diadalzászlót lobogtatna a legyőzött csiiggedésén Máslior úgy ünnepli a IéIeIt a halhatatlanságot hogy Jézus fekszik halva anyja ölében s az anya tekintete beszél kio fejezhetetlen mély tititok sejtelmérő! A Iteresztényhit nem a td / voliak vágya nem a csüggedés letiprdsa nem az anya könnyén keresztül képződő kivánság: hanem a szivnek édes nyúgalma békéje hiten szó visszhangja Halljátok csak Egy apa elvesztvén egyetlen gyermekét sirt nagy Iteservesen Nem altart njegvígasztalódfli Jön a tudós igy szól: gyermeked nem halt meg csak átváltozott At/töltözött egy más formájába a mindenségneit Virág lesz belőle tavasszal Mint aranyos Iángocs Iták emelltednelt Iti a virágok sírján: Por le8z belőle ~áttade vagy ' egyszer a napsugárban csillámló porszemeket A halottak azolt I Vigas7talódj I De őt ez; nem vigasztal!a Jön a próféta Igy szól a ' Ilesergő apánalt : Ne sirj! Gyermeked Istennél van elhagyta a vi lág nagy rejtélyes völgyének útját Istel) végtelén szeretet s nem kevésbé tiszteletre méltó abban' amit előlürilt elrejtett mint amit a napfényen hagyott lsten nevere az az apa megvigasztalódott (Ábrányi) Vajha elmondhatnám ugyanazt rólato!t is hogy mikor a végsemmisülés sírba viszi ' annyi szülőnek ánnyi hitvesnek annyi anyánalt retnényét lennevigasztalója lelketekneit nelí] a távolinak vágya sem a csüggeteg arc legyőzetése sem' az anya tekintetének forrósága hanema lélekben lakozó lsten hang! Hogy midőn minden azt mondja: halál fia vagy I szived igy adna visszhangot: # alhatatlansd~ gyermeke va~yok! Amel)
_ ; ~< t ' _V ' ' ' _ ' ' ::'~ ' ~' ' I ') '~ > ' 0' ' ' _ ' < > I / \ ' ' ' ' ' ' ' >: ' ' ' Halhatatlans4g I Thess 'IV 17 azutánmi kik ~IUnk és megmaradunk 'elragadtatunk mindazokkal egyutt fe!!egeken az Ur elébe a!evegöl:>e és akké pen mindenko'r az Urra'! IeszUnk ' ires ' fesiöniűvészell (pl Michel Angelo) a művészet ékes nyelvén elbeszélték realisztiilus érzéllitéssel megábrázolták ' a feltámadást a Jám borok örvmdezö és diadal ittas menetét a pa'radicsomba áz elátllözott bűnösök utolsó ité/eléta POliOI llénköveslángjaiban Aművészetnell 5011 teilintetben igaza io van Az öröllélet a túlvilág a legtöbb gondolkozó előtt úgy jelent meg mint ennek a földi életnell' valamely érzékies tovább fólytatása mint az életnek második es javított kiadása mint ' a paradicsom boldogsága vagy p01iol gyötrelme Pedig mindez csall a kigyúlt fantázia alkotása a Ilépzelel ragyogó ál nia érzéki ' szin~kbőlfelépítve; A hívő lélell többel érez mindezeknél Valami szebb lelkiebb életlehetöségben hisz mtilor balhatatlanságról ál modik Dehát ezzel a ténnyel nelll slolllak törődni Azt mondjá II ' kíméletlen ajllali minekünk: hihettetek ti jámbor becsületes keresz tények halhatatlanságban mig az ég Iléll boltozattal borult el feleltetek mely mint kiterjésztett e1jősségaföld simajelületét ivezie át hihetett fiam/et pokolban is 'mig a föld ' alalt a végttilen nagy pincéjében az űrnek úgy képz:elték a pokol torf}áca van feltámadásról utolsó itéletről szóló barbár hítetelt addig még csak érthető volt de mióta Kopernikusz a 'geocentrikus világnéz~tét megdöntötte 'mióta ' Darwin az antropocentriku5 dogmát megaemmisilelte mit alllirtoll ' ti hitete11kel mit kerestek nola az éghen
r ;/ ' ' ; ' va~y a föld alatt a pokolban? Az ö~öl!él~!röl szőlt anyagiás durva és elavult szöve/etek mondjált a tagadólt elrongyolódott sőt nemcsalt 'a durva és vas~os formája hanem még a finomabb és ujabb ' szellemü felfogása is megsemmisült a természeuudósolt óriási horószltopja előtt Hallgass hát halandó! fojtsd meg hát szivedet megltondul feletted a vészharang s reményed roncsai felett röhögve tombol a táncoló rémület Igy vane? Dehogy van I Dehogy Ha igy volna: lsten se volna azóta mióla Büchner megtagadta Ha igy volna: derii és fény se volna azóta a létben mióta &hopenhauer az eget gyásznalt látta ' Nincsen e tehát? Van! lsten nincs elintézve azzal hogy a természettudomány nemet mond létele felett A halhatatlanság sincs elintézve azzal hogy flaeckl a halálban semmi természetfeletti dologra nem akad Az csalt nem 'olt még a tagadásril ha vaiaid rem látja az X súgarat Az!iem olt ha valaki siemethúny és igy szaval: látni sem akarok Mindegy I ' lia altarja látni valaki' ha nem a yalóságot az létezik A zápor is tovább zuhoghat bár én hajlékom nak falai költ nagyoltat ' nevetek rajta Az hogy lnichel Angelo az utolsó itéletről meg ugyant:sall nem rombolja le hitel1fet beszélt a Ilözépkor nyelvével vagy Pál apostol úszó felle'gről siól az állor képzeteit 1115 vetve Nem az a Ilérdés itt hogy miféle befolyásolt adjált meg a legtöbb ember metafizikájának a'apszínét nem az a kérdés hogy az égbolt térllépéneh változásával mint megy tönltre sokaltnall hite Istel)ben ' mint nő soltaknak kétségbeeséssé fájdalma a IlOporsónár: hanem Itérdés az' hogy csillagászat földtan vagy kozmolo gia kirnerílie feljésen a léle Ilnek a l'riindenségben való viszonyát 5 nincscn e más igazság is annál niin! a mit léleittatr éiieitan a léleknek csir atöriénete és törzstörtériete feltű ntet? Nagy merész ~ég ezt mondan~! A Iéieit a legfenségesebb tűneliiénye az em~er világnak: kí merné azt áihtani ' hogy e tűneménynek nehány szái képletben miriden gazdagsága b'enne van? Ki meri azt mondani: 'kár hinni a '1t!leltl ' ől több~t mint amit a tudomány Ititapasztalt? Ki meri azt állitani: hogya lél'eltn:elt minden elképzelhető jövője összeromboiódott abbena percben mikor lerándult a lepel a Ilö F / zépkori hitnelt bii:onyo~ tárgyairól azoluól a világtestekrő! melyeket megjelöltek a halhatatlan lélel! lahóhelyéül? Killleri a7t monqanl hogy ' a' 'Iétek hallzaiatlansága lel1etetlen azért mert
ro ' :~ ~ ' > ' ~ ' ' :'J' ' '0 ' (:; '' _' ' ' ' _ '; i ' ' ' o _' ~ ' 0_ 4 '';'' _' ' 0 '~:' 0 _ 'o '' _ >lj' ' 0 ' ': '; _ ' l ' 'c 6'1 o' ' H ' ' ~ ' f ' n'em ;látjult és neh! JapásitáiJWt? BizonYnagy; Illerészség kel1 az i1yen tagaddslloz S mivelhogy e merészség ne!negy hely~ otthonos nyissuk meg az igeiz7és persp~k:tiváil hadd ldssuk' ezek mel' lett lesz~e még szava a tagaddsnak? ' ' * ' Hová merre nyilik liérdem tehát ~ a lélek világa? Hová ' merre visz az a sol!' ind m~ly élet neve alatt mozog célja felé ' ~ \ ' hol kötneit ki azok a felh melyek régente az Ur elé 6zállitákll lelkeltet? Ha a ' levegőnek egye'gy szarnycsapása hozá a földre az első csirát ' n~hezebbe elképzelni hogya levegőnek ához is van valami köze hogy az ' elet utolsó ér1üktetéseit továbbítsa? Hová megyünk? Qres jégmelók fényes csillogó sarki jege felé e vagy az :örök szép világ derült tájaira? Addig vane a lélek 'világa a meddig messzel:ító'nk elér vagy ott is van )ételés hová nem ér tapasztalat tudás Á szenvedő világ lelkének reflexee a mds Ili/dg vagyahivó emoeri/;ég fölismerhető bo!dogságának öntudatos éln; akardsa Más világgal a szenvedő korok azért bíztat jáke egymást mert lábaink ilten töviseken járnak vagy azért van szépség mert itt rútság terem azért van szivárvány mert itt sóhaj kél azért kél felhó mert ' itt emlék IlÍnoz azért Ite11 sférák lenéje mert itt zokogás panaszol arra való a virág hogy itt pusztát takarjon el? Puha felhőágyon ringatózunk e vajjon a szebb világ felé vagy az il dübörgő ; jajgató és kacagó életzaj csak aria való hogy e\csi tuljon egy bofjl:é!sztó rém a halál közeledtén? MindezeiIre a nagy Itén;lésekre nézve nekem ugy látszi!t hogy épen a tudomány adja Itezün'kbe a labirinthusból kivezető ariadne ' fonalat Mindörökké megmarad az anyak! mondja á tudomány Ez bt'tölti a világtér egész végtelenség ét elfoglalja a ' mindenség nagy területét jé'len van a legparányihb zú;:áhan a térségnell minden atomban minden J csillagban minden porazemhen Vitán felül áll ' hogy az anyag mennyisége öröldlévaló és változhatatlan a természet az a ;6 Kazda ki megtartja az 61 és ú;at Az anyag 'örökité valós aga és változatj'ansága megáll mint az lsten igéje altár vegyi elemekről bes~éljünll a retortákban altár világtérröl van szómely ' étetként az ato'mok és moleltulák hözt levő Itözöket hitölti Az élet ' ben levő nagynagy anyag hól! és durva tömege voltaképen éli o '
' 6' 8 ' ' I ' azt amít kezdetben megéltönönmagát folytonoqan meg újít ja és gyarapítja amiért neklinkazt Ilell hinni hogy a világon levő 'ösz' sze:;; virágok I!özvetleria paradicsom virágaitói szárrilalllak az anyagnak összes tengerszemrezgései a nagy anyagoceán egyes Ilh 6zigeteinek hullámjátéllai A ibolyagyökér szálában nincsen más anyag mint volt a legelliő évben a tengerszem sósvizében nincsen más SÓ rninl amivel a tenger az első izt nyerte Az anyag végnélhlili mozgásafodrosodása tiinedezése ömlése és emelkedese o ' vagy haúgytetszlk fellegiárása ~ van itt Mindörökké megmarad az erő! mondja ismét a tudomány A végtelenvilágtér minden parányi része ~mint mozgó substantia öröll ésszalladatlan láncolatu mozgásban van Valamennyi vegyi folya I mata nagy ágyuk bombáitól Ilezdve a buzaszem vegykonyhájáig mindenfizillal ' Uinemény az anyagol összerakórészecskék hely~ változásával Jlapcsolatos De a mindenségben szerteár:amló ' mindenüvé szétfolyó és működő : erőli1ennyiség miriden tünemény! megjátszó nagy vagy energia összege vált07atlan Minden vegyi l!ap' csolatkeletkezése vagy felbomlása kor az anyagrészecsllék mozgásban vánnall mint a fővő minden mechanillai hőtani a hegy vagy jegecképződé~nél viznél látjuk igy van ez látbatatlanúl víllamoss1gi folyamatnál igy volt az A változások melyel\ ilyenkor végbemenileli a szerves és 'szervetlen teslellllél egyaránt valami állandó erocserén energia vállozaton alapulnak : az erőnell formája átalallúl az erőnek I egyik I egy másik formájáyá 'mint a vízpára esőfelleggé anélkülhogy az egész erőll!ennyiségnekcsall egy pa rányi része is elveszne elpocséllolódnél{ Az ' akarat a 11107gÓ sub ~ ' stantia az uralkodó erő ezen a világon! Mindörökké megmarad az érzősllbstantla az érzés ' tanit ja végre a tudomány 'A vegyi elemeli megérzik észreveszill 3máslk elemnell minőségbeli kütönbóégeit <)Z érintésilor örömet vagy fájo ' dalma t éreznell vidá ma~legye8ü I nelt :vagy erősen húzódnaits kész a jelenségeit I(lilönféleségé Minden anyagi jelenséget ugyanegy étletbeti kőtelék fűz össze míllta/ltülönböző portéltállat 'a vásári b{ldé ' kötele ' Az egész élet nem más mint Itlilönböző ní'in'őségü alaltulata 'azoknak a 'szellemi folvgmatoknak melyek az egész ler méö1étet mozgatjáll eleveni tili' Va II valam i mi nden molekllláball 3miro'llOn&ágban' áh az érzelemm'ef;ez az érzés 11~ltemes ' olyan
~ ' _' o M) ~ :~ ' '>: o JIM milwr il molekulák szabadon vonznatrtaíi' liágy taszlthatnall rokonslenvüket vagy irtózásullat II ifejezhetill 'de kellemetlen mi k or ellenllező mozgásra vagy müllődésre' kényszerülnell Elég az hogy az érzés mint az anyag mint az energia a me'gmáradás alapsajátságával bir A tudomány bizonyítja hogya inindenségben az érzésnek vagy a meglelkesültségnek a tengere a mennyi sége szintén 6r6k és változatlan amit felküld a levegőbe mint felleget ait visszallapja egy más formában s az érzésnek minden vállozása csak abban áll hogy az érzés egyh! alailja átalaliui ai érzés egy másill alakjává s általa az élet elvégtelenü! Az emberi ség egész lelllivilágában folytonos fejlődésben az érzés mely rilinden egyén lelke felett van minden lélekbe beleereszti gyökereit Történelmien fejlődik és bontakozill ki ai agyvelőben hosszu periodusail éli át az alsóbb rendü lények világában a fejlődésnek De minden lehetséges testi és lellti folyamatnak ' közös alapja az ér~elem s az élet e IIÖZÖS alap llülönböző felépiiléséböl ' áll elő aszerinl nagyobb vagy kissebb az élet lendülete amint Ilél vagy száll az érzés viharja Ime ai! igy besz'él a tudomány hó! az anyag ho! az erő hol az érzés megmaradásáról És most helyezzük akár az anyag helyére G6/he vagy Spinolával ' a lelket akár az erő vagy energia helyére: mit gondoltok álmodotte szebbet gyönyörübbet valaha hivő ' ' lélell mint a tudomány e valósága? Mondotte valaha valaki nagyobbat a lél e lnől mondotte merészebbet az apostol az Istenhez úszó felleg ' r ől mint milwr a tudományatérbetöltés nagy próblémáját oldja meg? A lélek megmaradás Itél{zeletével valójában mi alól maradtunk az anyag erő és érzés megmaradás Ilépzet allwtásain Mi a léleilnek a mindenség életében sohal:em hirdel!ünll 6r6kváltozhatatlanságot csall egyediii az Istennek! Mi a világról sohasem gondoltuk hogy leltd összellapcsolódásoll puszta mezeje 'allliket li tudomány hirdet az általa ' Iétezőnell (:lismert subslantiiíról Mi csallannyit mondtunit hogy a világmindenség nagy és \légtelen sokadaimában ha örök élet felé tart és ' igyeilszik a parány és molekula a lélek sincs megfosztva ettől a lehetőségtől Ha nem hal meg az esőcsepp a virághimpora meg nell1 halhat a jézusi lélek Si Ha felirva van anyagra erőre: {lová? minek? belereszlletünll
'' <' ' 'ol 00 _ ' '' C ><' ~ 0 <' 7Ó ' ' ' ' ' ' _C '' ~ ' '/ < 1' '/ ~ ~ V 'C ;! a gondolatba öbetüznl véljüit a jténíéöt a íetiten iö a lelkeit öókaságánalt fellegén iö! Engedjételt meg ezt a öejtelmet világbölcsei nekünk most is l Mi nem vitatjult hogy anyag nircs erő ninc~ moleltula nincs mert szemünk nem éri át az ősködöt Mi nem mondjult energia érzés nem dolgoznak célra mert tapasztalatunk nem éri föl a célt Mi nem mondjuk hogy atom és parány csak akitor van hale szakítva magát' az egekből a mindenség gyűrüzetéből bizonyságot tesz önmagáról az asztaluniton Mi nem mondjuk hogya világélet folyammedrében új lendülésneit új lehetőségnek csak akkor hiszünk ha ezt nekünk egy 'másvilági lény erősífí egy más csillag lakója mondja De a világról melyről anyagias telve van erő elhiszik hogy gyö!teréig és energia productumaival az életneit feltételezzült hogy végre elhislilt nagy perspectiváiban legalább azt is hogy szellemi céloltrais tör s az a világ mely enyészet es halál nélküli partok között mozogmiltor anyagot erőt érzést mutogat mozgat Guzzaszt fejleszt és újjászűl nem dolgozik enyé özetnek azzal se mikor szellemet oszt szoroz és összead Ifa/hatatlansága megmaradása a világnak nem kissebb a lélekben se mint aminő az anyagban az erő_ben és érzetben! Úgy van l Én ragyogó perspectivába látom a lelket beállítvá melyet miltor által úsz a látomások fellegs'iárnyaival melyet miltor átszel [liténeit nagynagy látásaival: arcára fagyaszt ja a tagadásnak minden nézetét torkára forrasztja hitl!tlenségének legkisebb szavát is A lelltek a solt lelkelt a vándorló lelltelt nggy sokaságából alakuló összenövő feilegek az Ur képére függesztve nem lehetnek a megsemmisülés ~jjelébe rohanó ltomor felhői az égneit ~ ' mert az Ur szívtelen aidtor sem volt hozzánk mikor a fellrgeket a kikötő iáncairól leoldva útnalt bocsátá aklwr se yolt hozzánk kegyetlen milwr a fellegekre ráraltta lstenkezével az Ő nagy tero heil m'ikor gyúrta t0rmálta szépre torzra azt a fell!!get sohasem volt célja a mi itigúnyqlásunli a meggyalázásunit a mi életforgá sunltnak asemmisülésbe való taszítása a mi életünk nagy közös úszófellegetieit semmivé liprása kikötő nélltüli Ddys'Seája nem le~~ het isteni Itedvtelés soha l soha! soha! Ámen ' _
' : '~' ~ ' ~ ':; 1i ' ' ~ Az eszmel ~ ~alhatat1anság ünnepe ) (Áldozócsü törtöliön) Ap csel 1 az ő láttokra fölemelteték és felhő fogá ' el őt ' az ó szemeik elá ' ' zzétekfel ugymond egy sollat Jltazott államférfi (Castelár) a megszülemlő és elvesző világok Itözti vál ságollat; járjátöltbe azokat az eszménynépesítettepusztákat azollat a városollat melyellben egyre várják azt a kinyílat ' 1lOztatást mely elfogja oltani a szellem szomját s várják a Megváltót ki széttöri majd azokat a bilincsellét melyek \)lorlátolthoz a v~geshez aminő láncol nak ;' idézzétek fel varázsát az olyan helyeknell' a pyramisoké Meldláé és Jeruzsálemé melyben a' rejtélyek összegyűlemlettellés az eszméktagyogtall; vegyétek figyelembe a képességét ama Ileletl törzseimpit ilmelyek oly' ragyogó tájaiion nevekedteh hol a homok fény módjára cöillogés ahol a prófétált természetes lények nek tűnnek fel; vegyétell figyelembe végül e törzsek hiszékenységét vértantiságra való vágyul1at aszó és kard apostolságára való kettős hivatottságukat s tekintsétek meg hogy az ideálok csall aidior leózrtek láthatók mindenltire nézve hogyha~ kiváló erényü és érdemü lényekben testesülnell meg: és akkor megértitek ' kel~tkezését a sollféle legendáknúk melyelt a népnek és az egyénnek ~ valóság ridegségében vigasztalást adnall ' melyek egy templom vagy egy sír köré gyűjtik össze őket Jnelyek a végtelen eszméjét IleItik fel bennölt hogya re mény áltauétünk:sanyaruságaiból a halhatatlanságig emeljéli fel őket '