Újpetre Község Önkormányzata Képviselő- testületének 2 /2015.(II.16.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Újpetre Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. (2) bekezdésében valamint a 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.1.A rendelet célja A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. 1.2.A rendelet hatálya 1. (1) A rendeletet alkalmazni kell az Újpetre Község Önkormányzata közigazgatási területén élő a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre e) az Szt. a 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Újpetre közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Újpetre Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.
1.3.Eljárási rendelkezések 2. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: közös hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. (3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (5) A kérelmet ha törvény másként nem rendelkezik az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. 3. (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. -ának a) c) h) pontjában szereplő adatait, b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. (2) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. Jövedelem igazolható: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról. (3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. c) A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. (4) A jogosultsági feltételek megállapításához e -ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. -ának (2)- (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető. 4. (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, postai úton történő utalással kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. Temetési segély, rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül kerül kifizetésre. (2) Újpetre község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el. (3) A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.
(4) A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. 5. (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadottakat a képviselő-testület vitatja, illetve hivatalos tudomás szerint a kérelemben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. (2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlannyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét. (3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. (4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja, a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben b) nem önhibájából került rossz szociális helyzetbe c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik d) környezete rendezett. 6. (1) Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. 7. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. 8. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. II. fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 9. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) települési támogatást és b) rendkívüli települési támogatást állapít meg.
2. Települési támogatás 2.1. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása 10. (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Az önkormányzat képviselőtestülete lakhatási támogatást nyújt annak a személynek akinek a) egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és az Szt. szerinti vagyona nincs. (3) Egy háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely. (4) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege a) egyedülélő esetén 2.000,-Ft b) két fős háztartás esetén 2.000 Ft c) három fős háztartás esetén 3.000 Ft d) négy fős háztartás esetén 4.000 Ft e) öt fős, vagy attól több személyből álló háztartás esetén 5.000 Ft. (5) A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtását követő hó első napjától számított 6 hónapra jár. (6) A lakhatási kiadások igazolásának módja: a) lakásbérleti vagy albérleti szerződés, bérleti díj fizetésének igazolása b)közüzemi (villany, gáz, víz, szemétszállítási díj) számla, tüzelőanyag számlával történő igazolása. (7) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (8) A lakhatási támogatás kifizetése a támogatás összegének szolgáltatóhoz történő utalással történik.
(9) Megszűnik a támogatás: a) a megállapított idő elteltével, b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával. 2.2.Gyógyszertámogatás 11.. (1) A polgármester évente maximum 4 esetben a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg,ha a) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (2) Gyógyszertámogatás összege a kiváltandó recepten(recepteken) meghatározott gyógyszerek ellenértéke, de alkalmanként legfeljebb maximum 3.000,-Ft lehet. A gyógyszertámogatás kifizetése az újpetrei Boróka Gyógyszertár részére, számla ellenében történik. Gyógyászati segédeszközről szóló recept/javaslat esetén a támogatás kifizetése házipénztár útján történik. 3. Rendkívüli települési támogatás 12. (1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban részesíti a) azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b) azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs. (2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van, b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul, c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel. d) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul h) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul (3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.)került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes
(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt. 13. (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 10.000,-Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 6 alkalommal. (2) Amennyiben az egy határozattal megállapított összegeket részletenként kell kifizetni, a határozatban fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget. Az ilyen kifizetések egy alkalomnak számítanak a (3) bekezdés alkalmazása szempontjából. (3) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb 36.000.-Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselőtestületnek. A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett átmeneti segélyek összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 60.000,-Ft-ot. (4) Katasztrófahelyzet estén a polgármester maximum 100.000,-Ft települési támogatást biztosíthat mindenféle jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül. Az ilyen jellegű kifizetésekről a képviselő-testületnek a következő ülésen beszámol. (5) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatás nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos! (6) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik (7) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is megállapítható. (8) A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik. 3.1. Temetési segély 14. (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül. (3) A temetési segély összege 40.000,-Ft.
(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell. (5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap. III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások 4. Szociális tűzifa támogatás 15.. (1) Az önkormányzat tüzelőtámogatásban részesíti elsősorban azt az aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentő támogatásban, lakásfenntartási támogatásban részesülő személyt, valamint azt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot. (2) Amennyiben ugyanazon ingatlan vonatkozásában több személy kéri a tűzifa támogatást úgy környezettanulmány útján kell meggyőződni a külön háztartás meglétéről. (3) Az kérelmet a közös önkormányzati hivatalnál kell benyújtani, a kérelemről a képviselő-testület dönt. (4) Tüzelőtámogatásként egy háztartásban maximum 5 m3 fa adható. 5. Köztemetés 16. Az Szt. 48. -ában szabályozott köztemetés ügyben a polgármester jár el. IV. FEJEZET Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 17. A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők: a) szociális étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés 6. Az ellátások igénybevétele 18. (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.)
SzCsM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetési kérelemről a polgármester dönt. (3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. (4) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15..(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. 7.Étkeztetés 19. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Kora miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki az 60. életévét betöltötte. Ezt a tényt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból szolgáltatott adat igazolja. Egészségi állapota miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki ezt a tényt 2 évnél nem régebbi szakorvosi vagy háziorvosi véleménnyel igazolja. A fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget, szenvedélybetegséget a kiállító szerv határozatával, okiratával, szakvéleményével kell igazolni. (3) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az egyedülálló igénylőt, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. Csalásban élő, jogosultsági feltételeknek megfelelő igénylőt abban az esetben részesíti az önkormányzat szociális étkezésben, ha nincs olyan személy vele közös háztartásban, aki az étkeztetéséről gondoskodni tudna. (4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt. (5) Ha az igényt az intézmény legalább az igénybejelentést követő hó első munkanapjától nem teljesíti a bejelentés elfogadása és a befizetés teljesítése ellenére, vagy a bejelentést nem fogadja el, a kérelmet ennek feltüntetésével a hivatalnál kell benyújtani, és a képviselőtestület dönt a kérdésben. (6) A szociális étkezés személyi térítési díja megegyezik az intézményi térítési díjjal. (7) A szociális étkezés térítési díját a rendelet 1.sz. és 2. sz. melléklete tartalmazza.
8. Házi segítségnyújtás 20. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt. (4) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Sztv. 93..- 94/A.. rendelkezéseinek megfelelően történik. 9.Családsegítés 21. (1) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása. (2) A családsegítő szolgálat tevékenysége körében a) közreműködik az igénylőcsaládi gondjainak rendezésében,életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében,mentális problémáinak megoldásában, b) az igénylő kérelmére, problémáinak rendezése érdekében életvezetési és egyéb tanácsokat ad, segítséget nyújt, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét, d) kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését,új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását. (3) A családsegítést az önkormányzat a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás keretében látja el.
10. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás 22. (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. -ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e) az ellátás megkezdésének időpontjára f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre g) a döntések elleni jogorvoslat módjára. 10. Az intézményi jogviszony megszűnése 23. (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. és 101. -ában foglalt esetekben és módon. (2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ: a) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni, b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe, c) elhalálozik, d) kéri az ellátás megszüntetését. (3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. (4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. -ában foglaltak az irányadók. VI. FEJEZET Záró rendelkezések 24. (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejű leg a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 12/2003.(IX.15.) számú rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet 2. számú melléklete 2015. április 1-én lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az 1. sz. melléklet hatályát veszti. (3) A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell. (4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Gaszt Árminné polgármester Spánné Csalos Beáta jegyző A rendeletet a képviselő-testület a 2015.február 9-i ülésén fogadta el. Kihirdetésre került 2015. február 16-án. Spánné Csalos Beáta jegyző
1. sz. melléklet 1 A szociális étkeztetés intézményi térítési díja: 430-Ft/adag/nap 1 Hatályát veszti 2015. április 1-én.
2. sz. melléklet 2 A szociális étkeztetés intézményi térítési díja: 480-Ft/adag/nap 2 Hatályos 2015. április 1-től.