A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben definiált és az új OTSZ-be is ugyanazt szabályozó megváltozott fogalmak közötti különbségek Fogalom Régi OTSZ szerint Az új OTSZ szerint Alapterület Egy helyiség lehetett építményszerkezettel csak részben elhatárolva is. Az építményszerkezettel csak részben elhatárolt tér nem helyiség. Beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés Az eljárást a telepítő feladataként nevesítette. Az eljárást az üzembe helyező mérnök feladataként határozza meg. üzembe helyezése Beépített tűzoltó berendezés Az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. A korábbi fogalom-meghatározáson túlmenően kimondja, hogy a berendezés nem minősül tűzoltó vízforrásnak és kézi indítású is lehet. Beépített tűzvédelmi berendezés Elsődleges építményszerkezetek Fedélszerkezet Függönyfal Füstgátló épületszerkezetekkel határolt térrész A tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. Azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonyságát, tűzbiztonságát biztosítják (függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek, tűzgátló szerkezetek, menekülési útvonalakat határoló szerkezetek és azok szigetelése, burkolata is). A tetőszerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot. Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az épület teherhordó szerkezeteire (általában födémeire) rögzítenek, és azok síkja előtt helyezkedik el. Függönyfal részleges konfiguráció: a függönyfal tömör mezői (a tömör mező helyett EI osztályú tűzvédő üvegezés is lehetséges) rendelkeznek, az üvegezett bevilágító felületei nem rendelkeznek tűzállósági határértékkel. Függönyfal teljes konfiguráció: a függönyfal - ami tömör mezőkből és tűzvédő üvegezésű bevilágító felületekből áll, vagy teljes egészében tűzvédő üvegezésű - teljes felülete rendelkezik tűzállósági határértékkel. A korábbi fogalom-meghatározáson túlmenően kiterjeszti a tulajdonságokat a tűzterjedés gátlására is. Az új fogalom pontosítja a korábbi fogalomban használt tűzbiztonság biztosítás tulajdonságot és tűzterjedést gátló szerkezetek kifejezést használ. Az új fogalom a fedélhéjazat helyett tetőfedés kifejezést ír. Az új fogalom már nem tartalmazza a függesztett homlokzati fal kifejezést. Füstszakasz: Az új fogalom pontosítja a korábbi füstgátló épületszerkezetekkel határolt térrész kifejezést és a helyiségre
Füstmentes levegőréteg Hő- és füstelvezető berendezés Hő- és füstelvezető rendszer Kiürítés Közösségi épület Létesítmény Magasépület Menekülési jel Menekülési útvonal Füstgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad. Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. A tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása). Minden olyan épület, amely nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági épületnek. Az egy építési telken álló építmények és szabadterek összessége. Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Ha a legfelső két szint egy rendeltetési egységet alkot, úgy a szintmagasság megállapításakor az alsó szint szintmagasságát kell figyelembe venni. Olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja. A veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala, a kiürítés második szakasza. vagy annak részére, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba. A füstszegény levegőréteg új fogalom, mely a korábbi füstmentes levegőréteg helyett, nem füstmentességet követel meg, hanem lehetővé teszi, hogy a helyiség légterének alsó részén kismértékben veszélyes mértékű füst is jelen lehet. Az új fogalom a gépi úton történő kiáramlás feltételeként a kényszeráramoltatást követeli meg. Az új fogalom kimondja, hogy a beépített tűzjelző berendezés nem képezi a hő- és füstelvezető rendszer részét. Az új fogalom szerint a kiürítés magába foglalja a menekülést és a mentést is. Közösségi rendeltetés: Az új fogalom a tartalma szerint megegyezik a közösségi épület fogalmával, azonban így nem csak teljes épületre értelmezhető, hanem annak bármely részére. Új fogalma valamennyi telekre kiterjedően értelmezhető, míg a korábbi fogalomban építési telek szerepelt. Új fogalma illeszkedik az OTÉK-ban meghatározott magas építmény fogalomhoz, ezért mindössze kiterjeszti annak hatályát az épületekre. Új fogalma a korábbiaktól eltérően már nem terjeszti ki az előírást a kijáratokra, csak a menekülésre szolgáló kijáratokra, ugyanakkor kiterjed az építményekre is. Új fogalma a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek esetében kimondja, hogy a követelmények a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalra vonatkoznak.
Mértékadó tűzszakasz Nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán) Ponyvaszerkezetű építmény Robbanásveszélyes állapot Szabadtéri rendezvény Szabadtér Létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete. Olyan önhordó vízszintes térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik. Olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja. Az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott. 5000 m 2 -nél nagyobb, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket, valamint a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket. Helyiségnek nem minősülő térség beleértve a nyitott fedett tereket, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Új fogalma a legtöbb oltóvizet igénylő meghatározás helyett a legnagyobb oltóvíz-igény kifejezést használja. Új fogalma a szerkezet helyett építményszerkezet kifejezést használ. Új fogalma már nem mondja ki, hogy a definíció alatt legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező közösségi építményt kell érteni. Új fogalma a megszűnt A és B tűzveszélyességi osztály kifejezés helyett a robbanásveszélyes osztály fogalmat használja, egyebekben változatlan. Új fogalma bevezet egy 1000 fős minimum létszámkorlátot, amely e létszám alatti rendezvényre nem terjed ki, továbbá már nem veszi kivételnek a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket. Szabadtéri tárolóterület: ez az új fogalom a korábbi szabadtér fogalmat pontosítja és kimondja, hogy nem minősül szabadtéri tárolóterületnek a gépjárműparkoló, a gépjármű telken való elhelyezése és az épület tetőfödémén kialakított tárolóterület. Fedélhéjazat A tetőszerkezet csapadékzáró része. A tetőfedés új fogalom a korábbi fedélhéjazat fogalmat váltja fel. Tetőfödém Tetőszerkezet Tetőtér nélkül kialakított épület legfelső használati helyisége(i)-t lefedő, csapadékzáró héjazattal ellátott födém. Tetőtérrel kialakított épület tetőterét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és fedélhéjazatból áll. Új fogalma valamennyi épületre vonatkozóan mondja ki, hogy a legfelső szintet felülről határoló födémet jelenti, míg a korábbi fogalom csak a tetőtér nélkül kialakított épületekre vonatkozott. Új fogalma valamennyi épületre vonatkozóan mondja ki, hogy az épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből áll, míg a korábbi fogalom csak a tetőtérrel kialakított épületekre vonatkozott.
Tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv Tűzgátló fal Hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító olyan A1 tűzvédelmi osztályú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését. A vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) falszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését megakadályozza. Tűzgátló födém Tűzgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem) szerkezet Tűzgátló csappantyú Tűzoltási felvonulási terület Tűzszakasz Tűzvédő burkolat, tűzvédő bevonat A vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú födémszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza. Amely beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (előírt időtartamig megakadályozza). Szellőzővezetékbe építhető hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre és/vagy kézzel működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését zárt állapotban előírt ideig megakadályozza. E rendeletben meghatározott az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, terület (út) - amelynek méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg -, s amely a tűzoltás technikai eszközeinek (emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, gépjárműfecskendő), és a tűzoltóegységek a rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja. Az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől - meghatározott tűzvédelmi osztályú és tűzállósági határértékű - tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. Alkalmas műszaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, tűzvédő célokat szolgáló anyagréteg. A tűzgátló válaszfal új fogalom szerint a tűzgátló falnál kisebb teljesítményű és tűzgátló lezárások nélküli szerkezet. Tűzgátló lezárás: új fogalma összefoglalóan jelenti a tűzgátló nyílászárókat, a tűzgátló záróelemeket, a tűzgátló réskitöltőréslezáró rendszereket és a tűzgátló hézagtömítéseket. Tűzgátló záróelem: új fogalma a tűz átterjedését meggátoló szerkezetet definiál, míg korábban a tűzgátló csappantyú a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését hivatott megakadályozni. Új fogalma nem mondja ki, hogy méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg. Új fogalma épületekre, speciális építményekre, szabadtéri tárolóterületekre terjed ki, míg a korábbi definíció valamennyi építményre kiterjedt. Tűzterjedés elleni gát: új fogalma szerint a tűzgátló falnál kisebb teljesítményű és tűzgátló lezárások nélküli szerkezet. Új fogalma kimondja, hogy a tűzvédő célokat szolgáló anyagréteg legkülső vagy legalsó lehet.
Tűzvédő képesség Tűzveszélyességi osztály Üzembe helyező mérnök Az elsődleges épületszerkezetek tűzállósági határértékének növelése érdekében alkalmazott tűzvédő álmennyezetek, burkolatok, bevonatok hatékonyságának mértéke. Veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben - (lakó- és közösségi épületek) - a rendeltetés alapján. Az új fogalom a fal- vagy mennyezetburkolatra vonatkozik, míg a korábbi fogalom tűzvédő álmennyezetekre és bevonatokra is kiterjedt. Új fogalma anyagra és keverékre terjed ki, és már nem fejezi ki veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok, tűzszakaszok, épületek, műtárgyak, létesítmények, technológiai folyamatok, rendeltetések besorolását. Az új fogalom szerint az üzembe helyezéssel kapcsolatos tevékenység megvalósításának felelőse, míg a korábbi szabályozás azt mondta ki, hogy azok elvégzéséért felelős. Üzemeltető Új fogalma kiterjeszti a felelősség körét és valamennyi létesítményre kiterjed, míg korábban csak a tűzvédelmi berendezés által védett épület esetében volt értelmezendő. Üzemeltetői ellenőrzés Új fogalma kimondja, hogy annak eredményét írásban dokumentálni kell. Vonatkozó műszaki követelmény Hazai és Európai Uniós szabványok és normák összessége. Új fogalma a szabványokon kívül már nem vonatkozik valamennyi normára.