Balmazújváros Város Önkormányzatának 15/2007. (V.24.) B. újv. Ör. sz. rendelete módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 16. (1) bekezdésében és a 79-80. -ban kapott felhatalmazás alapján a Balmazújváros Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja: A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, illetve amelyekkel az önkormányzat vagyoni jogügyletei során kerül kapcsolatba, így az ingatlan és az ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a közhasznú és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető ^részesedésekre, valamint az értékpapírokra. i- Az önkormányzati vagyon 2- (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból) és forgalomképes vagyontárgyakból áll. (2) Forgalomképtelen vagyon a helyi közutak és műtárgyaik, a telek és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény és az önkormányzat rendelete forgalomképtelennek nyilvánít és közhatalmi, kötelező feladat- és hatáskör ellátást szolgál. (3) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azokat nem lehet apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni. (4) Korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá az ) önkormányzat által meghatározott ingatlan és ingó vagyon. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól az önkormányzat törvény vagy helyi rendeletében meghatározott feltételek szerint rendelkezik. (5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak az önkormányzat(ok) többségi részesedésével közszolgáltatási célra alapított gazdasági társaságba apportálhatók és így közszolgáltatási célra hasznosíthatók. (6) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (7) Azok a vagyontárgyak, melyek végrendeleti öröklés vagy ajándékozás jogcímén úgy kerülnek az önkormányzat tulajdonába, hogy azokat valamely intézmény működésére kell felhasználni, forgalomképesek, de azok külön rendelkezés nélkül az intézmény kezelésébe kerülnek. (8) Az önkormányzat a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásáról törvényi feltételekkel dönthet. Településrendezési feladatok önkormányzati vagyont érintő végrehajtása során a hatályos Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv alapján egyedi döntést hoz. A forgalomképesség szerinti besorolásnál dönt az érintett vagyontárgy átminősítéséről egyedi határozattal.
Vagyonnyilvántartás 3- (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően nyilvántartásokat kell vezetni. 4- (1) A vagyonnyilvántartás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. (2) A vagyonnyilvántartás tartalmazza a vagyont terhelő kötelezettségeket is. (3) A vagyonnyilvántartásnak az önkormányzat vagyonát e rendelet 2. -a szerinti bontásban kell tartalmaznia. Az egyes vagyoncsoportokon belül: a.) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, b.) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként, Összesített mérleg szerinti értékben, c.) a részvényeket, üzletrészeket, részesedéseket - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - tételesen és névértéken kell számításba venni. (4) A vagyonnyilvántartást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva kell a Képviselő-testületnek bemutatni. (5) A vagyonnyilvántartás adatainak rögzítéséről, karbantartásáról, valamint az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik. A tulajdonnal való rendelkezés 5. (1) Az önkormányzatot - az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát részben szerveinek, intézményeinek, gazdasági és közhasznú társaságainak átadhatja. (3) Az önkormányzati vagyonkezelő szerve a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és ezen rendelet keretei között gazdálkodik. (4) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala. 6. (1) Az Önkormányzat vagyonát elidegeníteni nettó 5.000.000,-Ft használatba vagy bérbe adni évi nettó 2.000.000,-Ft ellenérték felett csak versenyeztetés útján lehet, kivéve a módosított 12/1997. (IV. 25.) B. újv. Ör. rendelet hatálya alá tartozó lakásokat. A tulajdonosi jogok gyakorlója 5.000.000,-Ft alatti nettó forgalmi értékű ingatlan elidegenítése esetén a pályáztatásról és annak módjáról egyedileg dönt.
(2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása során: a.) A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre, b.) az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, az értékpapírok tőzsdei értékelése esetén, c.) az üzletrész, részvény és ingatlancserék esetében, valamint d.) ha a tulajdonos saját önkormányzati vagyonkezelő szervét bízza meg a vagyon kezelésével vagy a hasznosításban való közreműködéssel, e.) ha a versenyeztetéssel történő értékesítés 6 hónapon belül eredménytelen, ebben az esetben sem értékesíthető a kikiáltási ár alatt, f.) ha az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdonjogi, használati viszonyainak rendezését szolgálja, g.) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg. (3) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű pályázati eljárás útján. (4) A zártkörű pályázat olyan formája az ajánlatkérésnek, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást, hanem azonos feltételek biztosításával az általa kiválasztottakról kér ajánlatot. (5) A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró rendelkezésére álló, az ajánlattételhez szükséges valamennyi információhoz hozzáférni. (6) A versenyeztetési szabályokat, az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő, hasznosító szerv vagy személy a szerződésnek megfelelően köteles alkalmazni. (7) Önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése értékhatár nélkül nyilvános pályázat útján történhet. Ingó vagyon és egyéb eszközök értékesítése 100 eft egyedi értékhatár felett nyilvános pályázat útján történhet. A tulajdonosi jogok gyakorlása 7. (1) Az Önkormányzat és vagyonkezelő szervei csak olyan vállalkozásban vehetnek részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (2) A nettó 100 millió feletti értékű önkormányzati vagyon elidegenítése helyi népszavazás útján történik. (3) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a döntés: a.) az önkormányzati vagyon alapítványba, gazdasági társaságba vitele, apportálása, gazdasági társasággá alapítása, megszüntetése, illetve társaságból való kilépés, b.) kezességvállalás vagy a vagyon egyéb módon történő megterhelése (jelzálogjog), c.) az önkormányzati vagyon használatba adása, kivéve az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló módosított 12/1997. (IV. 25.) B. újv. Ör. rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokat, d.) a 2.000.000,- Ft feletti nettó forgalmi értékű ingó és ingatlan adásvétele, cseréje, e.) az önkormányzat ingatlanvagyonának - rendkívüli, egyedi esetben - ingyenes átadása, f.) behajthatatlan követelés törlése 100.000,-Ft egyedi nettó érték felett. g.) az 500 Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingóvagyon térítésnélküli átadása. (4) Az önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi-, Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottsága hatáskörébe tartozik a döntés: a.) a 2.000.000,-Ft alatti nettó forgalmi értékű ingatlanok adásvételéről, cseréjéről,
b.) Az önkormányzat vagyonának határozott idejű és határozatlan időre szóló bérbe, haszonbérbe adásáról, kivéve a rendelet hatálya alá tartozó lakásingatlanokat és a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokat, c.) az 500.000,-Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről, továbbá a 200.000,-Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon térítés nélküli átadásáról, d.) a 100.000,-Ft alatti egyedi nettó értékű behajthatatlan követelés törléséről. (5) A polgármester jogosult: a.) nem önkormányzati beruházásban megvalósuló közművek létesítéséhez kapcsolód szolgalmi jog alapításához szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, b.) Polgármesteri Hivatal esetén 500.000,-Ft-ig nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről dönteni, továbbá a 200.000,-Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értéket ingó vagyon térítésmentes átadásáról, c.) az önkormányzat öröklési, illetve vagyonról történő lemondás esetén dönt a hagyaték, illetve a vagyon elfogadásáról, intézkedik annak átvételéről, d.) nem önkormányzati beruházásban megvalósuló létesítményekhez kapcsolódó jogszabályban előírt és hatósági eljárások során szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, amennyiben a létesítmény önkormányzati tulajdonú ingatlant (közterületet), vagyontárgyat érint, e.) tulajdonosi hozzájárulást ad Önkormányzati intézmények, ingatlanok épületeinek olyan mértékű kisebb átalakításához, mely nem jár építési engedélyezési kötelezettséggel, s a tervezett átalakítás az intézmény feladat ellátási kötelezettségét magasabb színvonalon biztosítja. Tulajdonosi hozzájárulást ad önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, intézményi területeken, továbbá a Képviselő-testület vagy a Pénzügyi-, Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottság döntése alapján bérbe adott területeken tervezett létesítmény (épület, szolgáltató pavilon, stb.) építéshatósági engedélyezési eljáráshoz. f.) Az önkormányzati ingatlanokat érintő szomszédjogokkal kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozatok megtételére. (6) Az önkormányzat költségvetési és egyéb gazdálkodó szervei jogosultak: a.) az önkormányzat nevében és képviseletében az önkormányzat részére tulajdont szerezni, b.) a használatukba adott és a kötelező feladatellátás keretében hasznosított vagyon ingyenes használatára, c.) a használatban lévő 500.000,-Ft egyedi nettó nyilvántartási érték alatti ingó vagyontárgyak értékesítésére és 200.000,-Ft értékhatár alatti átadására a jegyző ellenjegyzése mellett, d.) a rájuk bízott vagyon tekintetében annak hasznosítására javaslatot tesznek a Képviselő-testületnek vagy más hatáskörrel rendelkező szervnek. (7) Az Önkormányzat Képviselő-testületének Mezőgazdasági- és Környezetvédelmi Bizottsága hatáskörébe tartozik a döntés az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok legfeljebb 5 évre történő földhaszonbérbe adásáról. (8) Önkormányzati ingatlan és ingó vagyon értékesítésénél nettó 1.000.000,- Ft feletti értéknél ingatlanforgalmi vagy egyéb szakértői szakvéleményt kell készíteni. 8. (1) Az Önkormányzat költségvetési és egyéb gazdálkodó szervezetei kötelesek a használatukba adott vagyont rendeltetésszerűen működtetni. Ennek keretében gondoskodni kell: a.) a rábízott vagyonnak a hatályos jogszabályok szerinti nyilvántartásáról, b.) a vagyon megfelelő őrzéséről, szükség szerint biztonsági berendezések felszereléséről, c.) a rábízott vagyon használatából következő hatósági és egyéb ügyintézésről, d.) a vagyoni jogok gyakorlásával összefüggő és érvényesítésükre irányuló eljárások előkészítéséről, e.) a bérleti jogviszonyból eredő tulajdonosi feladatok ellátásáról.
(2) A jegyző: Irányítja a vagyongazdálkodási adminisztratív feladatok ellátását, a.) gondoskodik a vagyonnyilvántartás elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, b.) szervezi a vagyonnal kapcsolatos testületi döntések előkészítését, c.) biztosítja a vagyonrendeletnek az egyéb önkormányzati rendelettel való összhangját. (3) A költségvetési és egyéb gazdálkodó szerv vezetői kötelesek gondoskodni a rábízott vagyontárgy jogszabályokban előírt - elektromos berendezések és eszközök kötelező érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi felülvizsgálatáról, - az épületek tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatainak elkészíttetéséről, időszakos felülvizsgálatáról, ~ a tűzvédelmi és a balesetvédelmi rendszeres és folyamatos oktatásokról és nyilvántartások vezetéséről. Hatályba léptető és záró rendelkezések 9. (1) Ezen rendelet 2007. május 24. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 24/1999. (IX. 09.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 28/1999 (X.l.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 36/1999 (X.28.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 45/2000 (X.27.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 30/2001 (VIII. 10.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 18/2003 (IV.24.) B.újv. Ör. sz. rendelet és az 5/2007 (111.22) B.újv. Ör. sz. rendelet hatályát veszti. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Balmazújváros, 2007. május 23. A../ dr. Tiba István Szilagyi Jánosné dr. polgármester / jegyző Záradék: Kihirdetve: 2007. május 24. z /' ^ Szilágyi Jáfíosné dr. / Jegyző
1. szamu melléklet versenyeztetési eljárás szabályai 1) A pályázatot az önkormányzat Képviselő-testülete, annak szervei, vagyon használói, illetve kezelői vagy az általuk megbízott hirdeti meg. 2) A pályázat kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg dönteni kell arról, hogy a pályázat kiírásra hatáskörrel rendelkező maga gondoskodik -e az eljárás lebonyolításáról vagy azzal más szervezetet bíz meg. 3) A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményezéséről a jegyző gondoskodik. 4) A versenyeztetési eljárást és a nyilvános pályázatot a helyben szokásos módon, ill. a helyi elektronikus sajtóban, továbbá írott sajtóban kell meghirdetni. 5) A pályázat leadására határnapot kell megjelölni, melyet a pályázat kiírója esetenként határoz meg. 6) A zártkörű pályázatról az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni. A pályázati felhívást legalább három pályázónak meg kell küldeni a benyújtásra megállapított határidő előtt legalább 15 nappal. 7) A pályázatot kettő fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. 8) A pályázatot kiíró a pályázati feltételeket és szabályokat a pályázat során csak az alábbi esetekben változtathatja meg: ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, - ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg. A változtatást a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni vagy valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni. Ebben az esetben úgy kell tekintetni, hogy új pályázat kiírására került sor. 9) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. 10) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, - a pályázat célját, jellegét, a fordulók számát és azt, hogy a pályázó titkosan vagy név megjelölésével pályázhat, - az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, szükség esetén annak kikiáltási árát, az értékesítés, hasznosítás szabályait, ideértve az alkalmazható fizetési módot is, az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és időpontját, az ajánlati kötöttség minimális időtartamát. 11) Ingatlan és ingó vagyon értékesítése esetén a pályázati felhívás mellett be kell szerezni a három hónapnál nem régebbi vagyonértékelést, - ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot és helyszínrajzot, - ingatlan elidegenítése esetén az érvényes rendezési terv szerinti beépíthetőséget és az esetleg korlátozó előírásokat, - az ingatlan megtekinthetőségének idejét,
minden olyan tényt és körülményt, mely az ingatan értékét vagy hasznosíthatóságát befolyásolja. 12) A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. A benyújtott ajánlatok tartalmát legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállónak, sem a pályázatok résztvevőknek nem adható. Pályázati biztosíték 1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott módon és időben kell rendelkezésre bocsátani. 2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után vissza kell adni. 3) Nem adható vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, - az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, az ajánlattevő a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát, a szerződés megkötésének meghiúsulása az ajánlattevőnek felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ajánlati kötöttség (1) A pályázó ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másképp nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. (2) A pályázó ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van. Kivétel ez alól, ha a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt a kiíró vagy írásban közli a pályázókkal, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. (3) A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít és erre felhívták. (4) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételénél irányadó szabályokat kell alkalmazni. (5) Ha az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette, úgy kizárható az eljárásból. (6) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja. (7) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést ajánlata kidolgozásáért és ajánlattételével kapcsolatos más jogcímen sem terjeszthet elő követelést. Az ajánlat (1) Az ajánlattevő az ajánlatát zárt borítékban, 2 példányban, cégszerű aláírással a megjelölt időpontban és helyen a pályázatra utaló jelzéssel köteles benyújtani. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát - a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, - az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, - a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, - az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,
- egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra. (3) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (4) Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében sorszámmal kell ellátni. (5) A beérkezett pályázatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: - felvételének helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, azt, hogy milyen minőségben vesznek részt, valamint a jegyzőkönyv vezetőjének nevét, - a pályázat tárgyát, a felhívás közzétételének időpontját és helyét, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben, s melyek nem, - minden egyéb szükséges információt. (6) A jegyzőkönyvhöz keli csatolni: - a pályázat során beérkezett valamennyi ajánlat l-l példányát, - nyilvános pályázat esetén a pályázati kiírást. Érvényes az az ajánlat, amely mind formáját, mind tartalmát tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak. (7) Érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint az e mellékletben szereplő szabályoknak. (8) Az érvényes ajánlatokat a bíráló bizottság véleményez és indoklással ellátott javaslatot tesz a döntésre jogosult szervnek. (9) A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásakor, de legkésőbb a pályázat lezárásáig kijelöli. (10) Ha a kiírás másképpen nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül el kell bírálni. (11) Nem vehet részt a pályázat értékelésében: f - a pályázó és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b) pont) - a pályázó alkalmazottja vagy a pályázóval szerződéses jogviszonyban álló foglalkoztatott, - a pályázó tulajdonosa, tagja, tisztségviselője és közeli hozzátartozóik (Ptk. 685. b) pont) (12) A pályázat értékelésében részt vevő köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. (13) Eredménytelen a pályázat, ha: - kitűzött időpontig nem érkezik ajánlat, - a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a felhívás vagy a pályázatra vonatkozó előírásnak. (14) A kiíró a pályázat kiírásakor fenntarthatja magának a jogot, hogy egyik ajánlattevővel se kössön szerződést és ily módon minősítse a pályázatot eredménytelennek. (15) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. (16) A pályázat értékelése, elbírálása körülményeiről emlékeztető kell felvenni. Az emlékeztetőben rögzíteni kell:
- a pályázat célját, jellegét, lebonyolításának rövid ismertetését, - a beérkezett ajánlatok összefoglalását, azok értékelésének főbb szempontjait, - a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait, - egyéb, az értékelő által fontosnak tartott körülményt. (17) Az emlékeztetőhöz csatolni kell a pályázatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet. (18) Az a pályázó, aki a versenyeztetési eljárás szabályainak alkalmazását jogszabálysértőnek tartja, az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül a jegyzőhöz kérelmet terjeszthet elő. Ennek eredménytelensége esetén az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az illetékes helyi bírósághoz keresetet terjeszthet elő.