A KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI SZAK MSc szintű Képzési követelményei Tervezet Előkészítette: Könnyűipari Mérnöki MSc-t előkészítő Bizottság
I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME), Faipari Mérnöki Kar (FMK) 9400 Sopron, Ady E. u. 5. Budapesti Műszaki Főiskola (BMF), Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar (RKK) 1036 Budapest, Doberdó u. 6. 2. A kérelem tárgya: Könnyűipari mérnöki mesterképzési (Master) szak képesítési követelményeinek meghatározása. 3. A szak megnevezése: Könnyűipari mérnök mesterképzési szak 4. A szakképzettség megjelölése: Okleveles könnyűipari mérnök 5. A szak javasolt tudományági besorolása: (a 169/2000. (IX. 29.) Kormányrendelet melléklete és a 6/2004. Oktatási közlöny szerint) 2. Műszaki tudományok 2.11. Multidiszciplináris műszaki tudományok 6. A szak megfeleltetése a korábbi végzettség és szakképzettség szerint: MÁKK: 157/1996 (X. 22.) könnyűipari mérnök, illetve 77/2002. (IV. 13.) Kormányrendeletek. 7. Dátum, és az intézmény(ek) felelős vezetőjének megnevezése, cégszerű aláírása, vagy az együttesen benyújtó intézmények elfogadó nyilatkozata. Lásd külön lapon! 8. Az adatlap mellékletei: - Az alapítást kezdeményező és az oktatásban érintett intézmények tanácsainak a szak létesítését kezdeményező határozata. - Munkaerő piacot képviselő testület véleménye.
II. A szaklétesítési kérelem indoklása 1. A szak létesítésének előzményei: Az egyetemi szintű képzés korábban a gépészmérnöki, illetve a vegyészmérnöki képzési területen zajlott (Budapesti Műszaki Egyetem). Az iparág változásai miatt a képzés iránya ezeken a szakokon a könnyűipar által meghatározott célorientált megközelítéstől az általánosabb felé mozdult el, bizonyítva a szak önálló jellegét. A főiskolai alapképzés egyetemi szintű lezárási lehetősége új intézményi keretek között (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar) alakult ki. Nemzetközi kitekintést téve megállapítható, hogy a szak több országban önálló helyet foglal el az egyetemi szintű felsőoktatási rendszerekben a fent említett multidiszciplináris tudományterületek logikus kombinációját megjelenítve. A képzés korábban egyetemi alapszakként, később, mint kiegészítő szak vált sikeressé. Évek óta sikeresen és folyamatosan zajlik a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Karán. 2. A szakképzettség várható hasznosítási területe a munkaerő-piaci, társadalmi igény bemutatásával: A könnyűipar kifejezéssel illetett iparági területek a hazai feldolgozóiparon belüli részarányának kb. 10%-át teszi ki mind a termelés, mind az értékesítés területén, míg a foglalkoztatottak számára vonatkozóan ez az arány 25-27%. A részarány kisebb csökkenése mellett viszonylag stabil, mivel termékei hagyományosak. A közeli jövőre prognosztizált átalakulások az iparág egyes területeire vonatkozóan kiemelkedő fejlődésről, más területeken a mérnökigény bővülésről adnak hírt. A végzettek számára elhelyezkedési lehetőséget jelent az a tény is, hogy az uniós keretek között a szakirány hagyományaira széles körben nyitott a munkaerőpiac. 3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában - különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre: Az Európai Felsőoktatási Térségben nagy hagyományokkal találhatjuk meg a szak mérnöki ismereteit. Az oktatás rendje két jellegzetes modell szerint valósul meg: a hazaihoz hasonlóan a ruházkodással (textil, bőr és bőrfeldolgozó, illetve ruhaipari) és a papír-nyomdaiparral (papírgyártó, csomagolástechnikai, nyomdai és kiadói területekkel) összefüggő összehangoltan egyetlen rendszerben, illetve ezt a két fő területet különválasztva valósítják meg az oktatást. Az európai képzés más régióiban is jelentős a és nagy hagyományokkal rendelkező kutatási központokat reprezentáló MSc mérnökképzések találhatók. 4. A képzési időre vonatkozó javaslat indoklása, kamarák, a szakmai testületek állásfoglalásainak, ajánlásainak figyelembe vételével: A szakterület ipari képviselőivel konzultálva összefoglalható az az elvárás, hogy az iparági szakterületek ismereteinek igénye, a mérnöki tevékenység szerinti funkciók professzionálisabb ismerete és a gyors technológiai változásokhoz való rugalmas alkalmazkodni tudás egyaránt elvárásuk. Ennek az összetett munkaerőpiaci elvárásnak csak egy magasabb elméleti és bővített gyakorlati oktatási keret feleltethető meg. Ehhez az iparág áldozatokat is hajlandó hozni, elsősorban a gyakorlati képzés és a szakképzés támogatása kereti között. Határozott elvárás volt, hogy a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése történjék meg, illetve a munkacsoportban történő hatékony teljesítés váljék az oktatásban hangsúlyossá.
1. A képzési cél: III. A szak képesítési követelményei A szakma- és tudományterület valamint a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan könnyűipari mérnökök képzése, akik a megszerzett magas szintű természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik segítségével szakterületükön a termék-, folyamat- és rendszertervezői valamint a kutatási-fejlesztési feladatok ellátására válnak alkalmassá. A könnyűipari műszaki értelmiségi gondolkodásmóddal rendelkező mérnökök képzése, akik elmélyült természettudományi, gazdasági és a szakra jellemző műszaki ismeretekkel rendelkeznek. Képesek tudatos anyag és technológiamódosításokra, ipari és szolgáltatási folyamatok mérnöki támogatására. Átfogó rendszerszemléletük van műszaki-gazdasági folyamatok céljai és eszközeinek használatáról, melyet a körülményekhez adaptálva tudnak szükség szerint hasznosítani. Ennek megfelelően a könnyűipari mérnöki mesterszak képzési programja (1) a technológiai berendezések, folyamatok, mérőrendszerek, és számítástechnikai eszközök, továbbá összetett rendszerek fejlesztésében, tervezésében, kivitelezésében, gyártásában és minőségirányításában való alkotó közreműködésre, (2) komplex szál, rost és a könnyűipar hagyományos és korszerű alapanyagainak valamint termékeinek tervezési eljárásainak alkotó ismerete. Összetett elvárásokhoz és rendszerekhez kapcsolódóan alap- és alkalmazott kutatási feladatok kidolgozásában való érdemi részvételre, (3) a szakterületen szakmai, emberi és etikai szempontokat egyaránt mérlegelő önálló irányítói feladatokat ellátására, (4) valamint a szakmai és tudományos terület kutatási, tervezési és gyártási folyamatainak gazdálkodási, kommunikációs és szervezési eszköztárának magas szintű ismeretére készít fel. A képzés célja, hogy a korábban könnyűiparként jellemzett és azokhoz a fejlődés során kapcsolódó iparági területek vonatkozásában innovációs készségeket, a kutatásokat megalapozó átfogó mérnöki ismereteket adjon, melyeket önállóan és munkacsoportban dolgozva lehessen felhasználni. Ezen szakterület jellegzetességeihez mind elméleti, mind gyakorlati szempontból olyan mesterszintű felsőfokú tudás átadása történjék, melyre mind a lineáris rendszerben harmonizált PhD képzés, mind a mérnöki munkavégzéshez szükséges szemléletmód alapozhat. Ezen túl a képzésben résztvevők egy konkrét szakmai területen (szakirányban) önálló mérnöki feladatok megoldására készülnek fel, és képessé válhatnak a szakra épülő PhD képzésben való részvételre. 2. A végzettség szintje: MSc 3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Okleveles Könnyűipari mérnök A hallgatók által sikeresen teljesített tantárgyak felsorolását, a szakirányok és specializációk vonatkozásában, az oklevél mellékleteként kiadott tanúsítvány igazolja.
4. A képzési idő, megszerzendő kreditek: - félévek száma: 4 - a tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma: minimum átlagos heti 24 kontaktóra (nyelv és testnevelés nélkül) - az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 5. Az előzményként elfogadott szakok megnevezése, valamint a kritérium tárgykörök megadása - A Könnyűipari mérnöki, a Faipari mérnöki és az Anyagmérnöki alapszak bármely szakirányán (BSc), illetve a korábbi főiskolai képzés Könnyűipari mérnöki szakán végzettek kritérium feltételek nélkül folytathatják az MSc képzést; - valamint a műszaki tudományterület BSc diplomájával és a korábbi főiskolai végzettséggel rendelkezők közül azok folytathatják az MSc képzést, akik a szakterület műveléséhez legalább az alábbi ismeretekkel rendelkeznek: SZÜKSÉGES ISMERETEK min. kredit matematika 12 mechanika 6 fizika 10 kémia 7 közgazdaságtan 5 vállalatgazdaságtan 5 menedzsment 4 műszaki kommunikáció vagy műszaki rajz és 8 dokumentáció informatika és alkalmazott számítástechnika 8 Automatizálás (szabályozás és vezérlés) 3 Általános technológiaelméleti ismeretek, (gyártástervezés, 30 szervezés, logisztika) folyamatszabályozási ismeretek Anyagszerkezettan 6 méréstechnika 3 minőségirányítás 2 6. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai: A Műszaki Bologna Bizottság 2005. márciusában lezajlott ülésén elfogadott keretek figyelembe vételével, a képzési arányok az alábbiak: Kredit határok A szakra értelmezett kredit arányok [%] Javasolt arányok [%] Törzsanyag (kötelező ismeretkörök) 58-72 48-60 Alapozó modulok 34-48 28-40 Természettudományi alapismeretek 20-36 17-30 17-30 Gazdasági és humán ismeretek 10-14 8-12 8-17 Szakmai törzsmodulok 18-30 15-25 8-25 Differenciált szakmai anyag (szakirány választás) 48-55 40-46 38-50 Kötelezően választható szakmai ismeretek 18-24 15-20 Szabadon válaszható szakmai ismeretek 10-18 8-15 Szakdolgozat 20 17 17-25 Egyéb, szabadon választható ismeretek 6 5 min. 5 mindösszesen: 120
7. A szak törzsanyagának leírása: A szak törzsanyagára jellemző ismeretkörök, 120 kreditre! ALAPOZÓ MODUL Kredit határok Természettudományos alapismeretek 20-36 matematika 6-12 mechanika 4-8 fizika 5-10 kémia 3-8 Gazdasági és humán ismeretek 10-14 menedzsment 2-4 vállalkozási ismeretek 3-6 pénzügyi ismeretek 2-4 jogi ismeretek 2-4 SZAKMAI TÖRZSMODUL 18-30 informatika és alkalmazott számítástechnika 1-5 technológia ismeretek 4-8 terméktervezés 2-5 méréstechnika 3-4 logisztika 2-4 anyagszerkezettan 1-4 minőségirányítási 2-3 kísérletek alapján történő optimumkeresés 0-4 Differenciált szakmai törzsanyag 48-55 Szabadon választható 6 Szakdolgozat 20 A várható főbb szakirányú modulok rövid leírása A differenciált szakmai anyag a szakhoz kapcsolódó különféle speciális szakterületek művelésével összefüggő, a mérnöki készségek kifejlődését elősegítő további részletes tananyag. Ide tartozik minden szakági speciális szakmai ismeret, illetve szabadon választható differenciált szakmai tantárgy. A könnyűipari mérnöki MSc szakon belül a szakirányok indítása az intézményi tanácsok hatáskörében történik. Így ezek megválasztása erősen kötődik a munkaerőpiaci elvárásokhoz, az intézményi környezethez, az ott kialakított infrastrukturális lehetőségekhez, a régióhoz és természetesen az intézmények hagyományaihoz, szakmai erősségeihez. A könnyűipari mérnöki szakon belül választható szakirányok: - Nyomdaipari és médiatechnológus, - Papírgyártó, - Csomagolástechnológus, - Minőségirányító más néven Ipari rendszerfejlesztő, - Terméktervező, - Bőrgyártó és feldolgozó - Kárpitos, - Textil-ruházati technológus. 8. A szakképzettségben elvárt kompetenciák Alapvető cél, hogy a szakon végzett valamennyi mérnök birtokolhassa azokat a mérnöki készségeket, melyek a környezet-, illetve emberközpontú, valamint a technikai és
kereskedelmi környezetű piaci versenyben magas szinten képviseli egy teljes életen át történő tanulás alapjait. Minden könnyűipari mérnöki mesterszakot elvégzőtől elvárt kompetencia: - csoportmunka keretei között annak szabályait és törvényszerűségeit ismerve hatékonyan dolgozni. - mások munkáját felhasználni, és mások számára használható kimenetű teljesítményt nyújtani. Ehhez analízisre és szintézisre legyen képes, folyamatos tanulási és problémamegoldó készségekre tegyen szert. - elméleti ismereteit eltérő gyakorlati környezetben is legyen képes eredményesen felhasználni. - legyen tisztában az általános műszaki-etikai normákkal és végezze munkáját elkötelezetten. - legyen meg a képessége a hatékony kommunikációra, mind saját, mind idegen nyelven, mind informatikai, illetve szükség szerint egyéb felületeken. - tisztelje az általános emberi, a személyiséghez és a környezethez kapcsolódó értékeket, - rendelkezzen a felelős műszaki tevékenységekhez szükséges környezetvédelmi és minőségirányítási, jogi és gazdasági ismeretekkel. A választott szakiránytól függően az alábbi kompetenciák közül legalább kettő: - Szálas- és rostanyagok szerkezeteinek komplex igények szerinti funkcionális tervezési ismeretei - Az iparterület termékeinek esztétikai elvű kialakítása és a tervek megvalósítására vonatkozó ismeretek - A könnyűipar fogalomköréhez sorolható technológiák szakszerű tervezése, szervezése és irányítása - folyamatmodellezés, méréstervezés, adat- és jelfeldolgozás a szakterület problémáira - Technológiai gépek és folyamatok, logisztikai rendszerek illesztése, tervezése. - Alkalmazás-szintű ismeretek (tervezés, fejlesztés, integrálás, üzembe helyezés, gyártás, minőségirányítás, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás) a kiválasztott szakirányban. 9. Az elméleti és gyakorlati képzés arányai: A Műszaki Bologna Bizottság 2005. márciusi ülésén elfogadottak figyelembe vételével: Elméleti/gyakorlati képzés aránya: a gyakorlati képzéshez rendelt kreditek aránya min. 25 % (min. 30 kredit, de a diplomamunka nem számítható ide) 10. Az ismeretek ellenőrzési rendszere: Az ismeretek ellenőrzési rendszerét az egyes tárgyak tantárgyi programleírása tartalmazza. A hatékony ismeretellenőrzés meghatározásához kiemelten szükséges: a) A vizsga-előírások megadása: A műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei (157/1996. (X. 22.)) 1. melléklet 5. pontjában foglaltak szerint, a szakindítási kérelmek szerinti esetleg szükséges kiegészítésekkel. b) A szakdolgozat követelményeinek és a hozzá rendelt kreditek számának megadása: A MÁKK 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel a szakdolgozat témája könnyűipari mérnöki feladat megoldása, mely a hallgató tanulmányaira épülve, témavezető irányításával legalább két félév alatt végezhető el. Igazolja azt, hogy a
hallgató kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, szakmai irányítással képes a témákhoz kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, az elvégzett munka eredményeinek szakszerű összefoglalására, következtetések megfogalmazására. A szakdolgozat 20 kredit értékű. c) A záróvizsgára bocsátás feltételeinek meghatározása az Ftv. 95. (3), valamint a 77/2002. (IV. 13.) Kormányrendelet szerint: A tantervben előírt tanulmányi követelmények teljesítése, különösen: - a kötelezően teljesítendő kritériumok megléte, - a tantervben rögzített számú félévközi jegyek és kollokviumok, - 120 kredit megszerzése, melyből a szakdolgozat kontakt kredit értéke 20, - bíráló és szakirány vezető által elfogadott diplomaterv. d) A záróvizsga kereteinek kijelölése: - A záróvizsga részei: a diplomaterv védése szóbeli vizsga a tantervben meghatározott tárgyakból, amelyek legalább 15, legfeljebb 30 kredit pontnak megfelelő ismeretanyag számonkérését jelentik. 11. Az oklevélkiadás nyelvismereti feltétele: Államilag elismert szakmai anyaggal bővített középfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga