TARTALOM Beköszöntõ 3 Hírek 4 8 Uniós hírek 9 Interjú 10 11 Pályázatok 12 13 A NORRIA rendezvénye 14 Kiadó: NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Telefon: +36-46/503-770, fax: +36-46/503-779 e-mail: eminnov@eminnov.hu weboldal: www.norria.hu Felelõs kiadó: Dr. Nyiry Attila ügyvezetõ Fôszerkesztô: Nagy Zsuzsa Szerkesztõség: INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft. 3515 Miskolc-Egyetemváros, pf.: 24. Nyomda: SZOCIO-PRODUKT Kft. Készült a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával
Beköszöntô Kedves Olvasó! Barcelonában járva szembetalálkoztam egy csodával. Barcelona városa tele van felfedezendõ szépségekkel, kisebbekkel, nagyobbakkal, az építészet számtalan remekével, az emberek nyitottságával, a tenger és a város szerves kapcsolatával, a történelemmel, annak tiszteletével, melyek köré felépült a világ valamennyi újdonságát magába foglaló metropolisz. A várost járva nem véletlenül jutottam el a Sagrada Familiához, Gaudi templomához. Az épület egészében monumentális, közelebb lépve számtalan finom részlettôl gazdag. Gaudi nem jutott el a templom befejezéséig, a történet szerint, ahogy perspektívába próbálta fogni épülete elsô megépülô tornyait, hátrafele lépdelt, utolsó mozdulatával egy villamos elé került, amely elütötte és meghalt. A Sagrada Familia azonban tovább épült. Ha messzirôl rápillantunk például a Barcelona fölé magasodó dombokról egységes egészként bújik ki az ôt körbevevô környezetbôl, megkoronázva azt. A továbbépítôk elfogadták Gaudi iránymutatását, de mindannyian saját egyéniségüket is beleépítették a részletekbe, de a harmonikus egység érzetének megtartása mellett innoválták a formavilágot. Az épület maga a csoda. Olyan innováció, amely a mai napig meghökkenti a látogatót, még ma is az újszerûség érzetét kelti, és a szellemi teljesítmény olyan gazdagságát árulja el, melyet páratlannak érzünk. Keveseknek adatik meg ilyen nagy ívû innovációt végrehajtani. Hazatérve megszokott világ fogad. Megszokott, és értékeiben magától értetõdõ. Sok szép megoldás, innováció, melyre hajlamosak vagyunk nem rácsodálkozni. Tisztelettel: DR. BERNÁTH ATTILA PHD az X-Centrum Nonprofit Kft. ügyvezetõje 3
Hírek BEDIK: HATÉKONYSÁGELEMZÉS BENCHMARKINGGAL 4 A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Baross Gábor programjának támogatásával, miskolci székhellyel megalakult az Észak-magyarországi Regionális Benchmark Elemzõ Döntéstámogató Információs Központ (BEDIK). Az X-Centrum Nonprofit Kft. menedzsmentjében megvalósuló programmal a régió vállalkozásai, klaszterei, ipari parkjai egy új, internet alapú benchmarking szolgáltatást vehetnek igénybe. A benchmarking olyan speciális elemzõ-értékelõ gyakorlat, amely a hasonló profilú szervezetek mûködésének, teljesítményének öszszehasonlításán alapul. A módszer lényege a legjobb gyakorlatok tanulmányozása, öszszevetése a szervezet saját gyakorlatával, és a tanulságok hasznosítása. A legjobb gyakorlat (best practice) a benchmarking kulcsszava, a vizsgált szervezetek gyakorlatában kiemelkedõen jó, bevált eredményû alkalmazások jelzõje. A benchmarking lehetõséget kínál arra, hogy a vállalkozások iparági teljesítményüket öszszemérjék a piac más szereplõivel, megismerve ezáltal az élen járó gyakorlatot képviselõ vállalkozások módszereit vallja Bernáth Attila, a cég ügyvezetõje (képünkön). A program keretében egyedileg fejlesztett innovatív, webalapú benchmarking-megoldással az összemérés egyszerûen megoldható, az eredmények azonnal hozzáférhetõek. Az érdeklõdõk a www.hatekonysagelemzes.hu weboldalon tájékozódhatnak a már elérhetõ benchmark-tématerületekrõl, illetve kezdeményezhetik új témák indítását. További információért keressék bizalommal az X-Centrum Nonprofit Kft.-t: Tel: +36-46/507-710 Fax: +36-46/507-711 E-mail: info@x-centrum.hu Web: www.x-centrum.hu II. RESGEN PROJEKT TALÁLKOZÓ 2010. május 27 28. között Budapest, Gyöngyös és Eger érintésével került sor a II. RESgen projekt-megbeszélésre, melyet a NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség és a Károly Róbert Fõiskola közösen szervezett. A találkozó célja a projekt második félévének értékelése, illetve a jövõbeni feladatok meghatározása volt. A résztvevõk a megbeszélések mellett a RENEXPO-n is látogatást tettek, erõsítve ezzel a környezetipar iránti elkötelezettségüket. A rendezvényen a projekt hazai partnerei mellett három európai országból érkeztek a vendégek. Finnországból Ostrobothnia Régió Tanácsa, a Vaasa-i Egyetem képviselete, a Merinova Kutatóintézet munkatársai jelentek meg, Spanyolországból a Labein Kutatóintézet munkatársai, energetikai klaszterek, illetve Angliából a Cornwall Régió Tanácsa képviseltette magát. Forrás: www.norria.hu
Hírek A KKV INNOVÁCIÓS KLASZTER TAGGYÛLÉSE 2010. április 21-én, Miskolcon, a City Hotelben ülésezett a KKV Innovációs Szolgáltató Klaszter. A szervezetet a NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft., mint klaszter menedzsment szervezet 2007- ben hozta létre. Tagjai többek között olyan meghatározó miskolci és megyei cégek, mint a FUX Zrt., MÁV Tiszavas Kft., Techno plast Kft., ezen kívül a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Miskolci Egyetem. A klaszter fõ céljai: a kutatási háttér tematikus bõvítése, az innovációs szolgáltató tevékenység erõsítése, piaci pozíciók megtartása, megszerzése, munkahelyteremtés, valamint az innováció és a kutatásfejlesztés támogatása. A taggyûlésen a résztvevõk hallhattak a fém alapanyagok világpiaci árának mozgásáról, az ármozgást befolyásoló tényezõkrõl, a várható trendekrõl, valamint a mûanyag alapanyagok gyártásának területén jelenleg érzékelhetõ piaci súlypontok átrendezõdésérõl is. A tanulmányt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézetének csoportvezetõje, Berki Gábor (képünkön) mutatta be. Forrás: www.norria.hu EFESTIVAL 2010 A Magyar Tartalomipari Szövetség 2010-ben ismét megrendezi a hazai online és a multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatát bemutató efestivalt. Versenyre hívja mindazokat, akik az online gazdaságba újonnan lépnek be valamilyen internetes megoldással, multimédiás alkotással és szeretnék megmérettetni magukat a szakmában. A verseny célja arra ösztönözni az alkotókat, hogy minél színvonalasabb, minõségi magyar tartalmat állítsanak elõ és szolgáltassanak a felhasználóknak. Nevezni legkésõbb 2010. szeptember 15. éjfélig lehet. Bõvebb információ: www.efestival.hu NOVATECH.COM 5.0 A Magyar Innovációs Szövetség meghirdeti a NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Versenyt, mely az Intel Berkeley Technology Entrepreneur - ship Challenge program része. Témakörök: * félvezetõk, gyártás, hardware, * mobil és wireless, * digitális otthon és fogyasztói elektronika, * kiskereskedelmi és fogyasztói szoftverek, * vállalati szoftverek és IT, * energia- és áram-elõállítás, * nanotechnológia, * biotechnológia. A kétoldalas összefoglaló beadásának határideje: 2010. június 21. Bõvebb információ: Magyar Innovációs Szövetség Web: www.innovacio.hu E-mail: innovacio@innovacio.hu 5
Hírek SÍNRE KERÜLT A MISKOLCI NAGY VILLAMOS- PROJEKT Május 3-án kezdõdtek a Zöld Nyíl, a miskolci nagy villamosprojekt kivitelezési munkálatai. A villamoshálózat fejlesztése 38 milliárd forintba kerül, amelybõl mintegy 34 milliárd forint az uniós támogatás. A beruházás a tervek szerint 2011 végére fejezõdik be. A miskolci projekt célja a városi tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának javítása, a közösségi közlekedés népszerûbbé tétele, de cél a környezeti terhelés csökkentése is. A fejlesztés legalább 120 ezer miskolci, és a város környékén élõ lakó mindennapjait teszi könnyebbé. Miskolcon a város kelet-nyugati közlekedési tengelyében hosszú távon fenntartható, környezetbarát, gyors tömegközlekedés jön létre, mely a teljes nyomvonalon biztosítja az esélyegyen - lõséget. Az összesen 19 kilométer felújított és 2,8 kilométer új villamospálya összekapcsolja a városközpontot a sûrûn lakott lakótelepes övezettel. A támogatásból lecserélik a jelenleg használt régi, negyvenéves villamosokat korszerû, alacsony padlójú jármûvekre, valamint 45 korszerû megállót is építenek. A fejlesztés a város kelet-nyugati közlekedési tengelyének komplex átalakítását jelenti. Forrás: www.nfu.hu 6 Fotó: MVK Zrt. ARANYÉREM EGY MAGYAR FIATALNAK A FENNTARTHATÓSÁG OLIMPIÁJÁN A 3. I-SWEEEP (International Sustainable World (Energy, Engeenering & Environment) Project Olympiad) elnevezésû nemzetközi tudományos verseny döntõjét 2010. április 14 19. között rendezték meg Houstonban, Texas államban. A 70 országból kiválasztott több mint 1000 diák között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fõtámogatásával megrendezett 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egyik elsõ díjas pályázója képviselte. A 3 kategóriában (környezetvédelem, mérnöki, energia) meghirdetett verseny többlépcsõs. Az egyes országok által kiválasztott legjobb pályamunkákról a nemzetközi bírálóbizottság elõzetesen kap egy angol nyelvû leírást. Majd ezt követõen a kiválasztottak egy többnapos, kiállítással egybekötött versenyen vesznek részt, ahol a nemzetközi zsûri személyes interjúk során alakítja ki a végleges sorrendet. A világversenyen Kajtár Máté a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulója Veszélyes folyadékok biztonságos tárolása a föld alatt címû munkájával, a környezetvédelem kategóriában melyben a legtöbben indultak, kivételes teljesítményéért aranyéremben részesült, mely 1000 dollár pénzjutalommal is jár. A díjátadó ceremóniát április 19-én tartották Houstonban, ahol a díjat Texas állam parlamenti képviselõje, dr. Alma A. Allen adta át a magyar díjazottnak. Forrás: Innovációs Szövetség www.misz.hu
Hírek REGIONÁLIS VÁGÓKÖZPONT A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete a DINAS Kft.-vel közösen elsõ sorban a régióban lévõ vállalkozások számára Regionális Vágóközpontot alapított, melyben a tulajdonukban lévõ többféle vágóberendezéssel kívánnak magas színvonalú szolgáltatást nyújtani. A központban újra üzembe helyezték a BAY-LOGI 1996-ban beszerzett vízsugaras vágóberendezését ami akkor az elsõ ilyen berendezés volt az országban. Ez a gép jól kiegészíti a DINAS Kft.-nél meglévõ, egyéb vágási technológiákat, így egy olyan vágóközpontot akítottak ki, ahol gyakorlatilag minden vágási feladat elvégezhetõ. A vágóközpont létrehozása jó példa a vállalatok és az alkalmazott kutató-fejlesztõ intézetek eredményes együttmûködésére, mellyel a régióban egyedülálló, komplex szolgáltatásokat nyújtani tudó központ kialakítására kerülhetett sor. Bõvebb információ: www.bayzoltan.org, illetve www.dinas.hu AZ EXPORT ÉS AZ IPAR MÁR NÖVEKSZIK A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttmûködésével készült elõrejelzése szerint a 2010. évi gazdasági növekedést a külsõ kereslet élénkülése, az EU-forrásokból finanszírozott beruházások és pénzügyi helyzet stabilabbá válása határozza meg. Idén a külsõ piacokra termelõ és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nõ a leginkább, ami fõleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni. A teljes tanulmány a www.gki.hu weboldalon olvasható. A KORMÁNY ELFOGADTA A K+F DEREGU- LÁCIÓS RENDELETET A hazai költségvetési forrásokból finanszírozott K+F és innovációs programok pályázati eljárásrendjeit egységesítõ, azokat egyszerûbbé és átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tevõ rendeletet fogadott el a kormány a 2010. április 7-i ülésén. A kormányrendelet alapvetõ célja, hogy a mai gyakorlatot meghatározó jogszabályok számát csökkentve, egy rendeletben, pontosabb és egyértelmû a legjobb uniós gyakorlathoz közel álló szabályokkal határozza meg a hazai közfinanszírozású programok pályázati támogatásának kereteit. A kormányrendelet érdemi változást hoz a pályáztatási gyakorlat, a pályázati források felhasználása területén. A kormányrendelet hatására a pályázatkezelés átláthatóbb, hatékonyabb és egyszerûbb lesz, a közpénzekkel való gazdálkodás fokozottabb gondossága mellett. A jobb koordináció javítja a nemzeti innovációs rendszer hatásfokát, a támogatások összehangoltságát. A 146/2010 (IV. 29.) kormányrendelet teljes szövege az NKTH weboldaláról letölthetõ. Forrás: www.nkth.gov.hu 7
Hírek TÁJÉKOZTATÓ A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSRÓL HOGYAN TELEVÍZIÓZZUNK? 8 EGYRE NÉPSZERÛBB AZ INTERNETBANK 2009. december 31-én több mint 2,4 millió lakossági és több mint 350 ezer vállalati ügyfél rendelkezett internetbanki szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerzõ - déssel a magyarországi hitelintézeteknél. A lakossági internetbanking ügyfelek száma az elmúlt egy évben 21%-kal, míg a vállalati internetbanking ügyfeleké 13%-kal emelkedett derül ki GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról kutatásából. Az internetes kereskedelem fejlõdését segíthetik azok a virtuális bankkártyák, amelyek kizárólag interneten keresztüli vásárlások lebonyolítására vehetõk igénybe. Az úgynevezett webkártyák számának megadásával az online módon vásárló ügyfél kiküszöböli a saját bankkártya-számmal való visszaélés lehetõségét, hiszen elkülönült kártyaszámot használ az internetes vásárlásokra. A webkártyán elérhetõ pénzösszeget a tulajdonos tetszése szerint tudja változtatni, és általában csak a vásárlás lebonyolítását megelõzõen helyez el pénzt a kártyán. A teljes cikk a GKIeNET weboldalán olvasható: http://gkienet.hu A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) bemutatta a digitális átálláshoz kapcsolódó legfrissebb információs kiadványait, amelyekkel a fogyasztók tájékozottságának növeléséhez és a kereskedelmi egységek tájékoztatási tevékenységének javításához kíván hozzá járulni. A hatóság honlapján, a www.nhh.hu/fogyasztoknak oldalon a Digitális átállás menüpont alatt elérhetõ Televíziózási lehetõ - ségek Hasznos tudnivalók a digitális korszak tévénézõi számára, valamint a Kereskedelmi ajánlás kiadványok szabadon felhasználhatóak, a boltokban és az interneten egyaránt. Az NHH a fogyasztók figyelmét arra akarja felhívni, hogy új televíziókészülék beszerzése elõtt tájékozódjanak, hogy lakóhelyükön milyen televíziózási módok közül választhatnak és ehhez milyen televízióra, vevõdekóderre (set-topbox), esetleg antennára van szükség. A jelenleg még az analóg adásokat nézõknek a következõ idõszakban el kell dönteniük, hogyan kívánnak a jövõben televíziózni: áttérnek a jelenleg az ország 88 százalékán már elérhetõ és hét mûsort elõfizetési díj nélkül, kettõt pedig elõfizetéssel továbbító digitális földfelszíni adások vételére, vagy pedig valamelyik elõfizetéses kábeltelevíziós, mûholdas vagy IPTV-s szolgáltatást választják. Az NHH most publikált Televíziózási lehetõségek címû fogyasztói tájékoztató kiadványa ebben a döntésben próbál segíteni minden tévénézõnek, bemutatva a szolgáltatásokat és a különbözõ technológiák legfõbb jellemzõit. Bõvebb információ: www.nhh.hu
Uniós hírek AZ INNOVÁCIÓ ÖSZTÖNZÉSÉÉRT Az Európai Bizottság közzétette az uniós finanszírozású kutatási projektekben való részvétellel kapcsolatos eljárások egyszerûsítésére irányuló tervét. A kutatásért, az innovációért és a tudományért felelõs biztos kijelentette: Javaslatainkkal a lehetõ legszükségesebb szintre kívánjuk csökkenteni az európai kutatási programok megvalósulását nehezítõ adminisztratív akadályokat. A Bizottság stratégiájának elsõ része javításokat tesz lehetõvé a jelenlegi jogi és szabályozási kereten belül, így például a fejlettebb informatikai rendszerek és a szabályok összehangoltabb alkalmazása területén. A stratégia második része az egyszerûsítés érdekében magában foglalja a jelenlegi pénzügyi szabályok módosítását, így például az átlagos költség szerinti elszámolási módszer alkalmazásának kiterjesztését. A tervezett változtatások között szerepel a teljesítményalapú kifizetés fokozatos bevezetése: a kedvezményezettek meghatározott tudományos feladatok elvégzésére átalányösszegû kifizetésben részesülnének, és az egyes költségtételek elszámolása helyett azt kellene igazolniuk, hogy az adott feladatot hatékonyan és eredményesen elvégezték. UNIÓS PÁLYÁZAT AZ ÖKO-INNOVÁCIÓ JEGYÉBEN A Versenyképességi és Innovációs Program keretében az Európai Unió pályázatot hirdetett öko-innováció témában. A kezdeményezés célja öko-innovatív termékek, technológiák, folyamatok vagy gyakorlatok piaci bevezetésének és elterjesztésének elõsegítése. Bár ezen innovatív fejlesztések technológiailag már bizonyítottak, piaci bevezetésük ösztönzésre szorul. A VÁLSÁG UTÁNI JÖVÕ A Bizottság által elfogadott 2011. évi költségvetési tervezet kiemelt területei a gazdasági fellendülés elõsegítése, valamint az európai ifjúságba és a jövõ infrastruktúrájába való befektetés. Az összesen 142,6 milliárd euróból mintegy 64,4 milliárd eurót fordítanak a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos fellépésekre. Emellett a költségvetés mintegy negyven százalékát, hozzávetõleg 57,9 milliárd eurót tesznek ki az EU 2020 stratégia zászlóshajó kezdeményezéseit (pl.: növekedés) támogató források. A 2011. évi költségvetési tervezet a kutatásfejlesztés és az innováció, az infrastruktúra és a humán tõke területén megvalósítandó beruházásokat is növeli. A hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram költségvetése 13,8%-kal nõ és eléri a 8,6 milliárd eurót, az Unió korábban soha nem fordított ennyit erre a programra. A költségvetési tervezet arra is összpontosít, hogy a fiatalok jobban felkészülhessenek jövõjükre, valamint, hogy a válságból való kilábalás érdekében a kis- és középvállalkozásokat az uniós források teljes mértékû kihasználására ösztönözzék. Az összes uniós intézményre fordított igazgatási kiadások 8,3 milliárd eurót tesznek ki, ami a költségvetés csaknem hat százaléka. A Bizottság továbbra is betartja arra tett kötelezettségvállalását, hogy nem növeli alkalmazottainak létszámát, valamint hogy belsõ átcsoportosítással kezeli az új kihívásokat és feladatokat. Forrás: www.nfu.hu További információ: http://ec.europa.eu/environment 9
Interjú Kutatni költséges dolog INTERJÚ VADÁSZ ISTVÁNNAL, AZ NKTH ELNÖKHELYETTESÉVEL 10 A K+F-re költött milliók hatékonyságát mérni nem könnyû. Nem elég csupán a számadat, hogy egy-egy pályázaton mekkora összegeket lehet elnyerni, sokkal fontosabb, hogy az az összeg mivé válik. Az ötlettõl a piacképes termék megszületéséig évek telnek el, és a szakemberek szerint ezen jó volna gyorsítani, és egyáltalán: innovatív új termékbõl, szolgáltatásból is jóval több kellene. Vadász István, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese szerint ezen a területen nagyon fontos az állami szerepvállalás, hiszen a kutatási tevékenység kockázatos, és rendszerint nem hoz gyors megtérülést. Mennyit költött az ország 2009- ben K+F célokra? Hogyan lehet mérni az elköltött forintok hatékonyságát? Egyáltalán, mi a hatékonyság? A végleges, 2009-es adatok még nem állnak rendelkezésre, de Magyarország éves szinten 250-290 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre. Ebbõl kb. 120 milliárd forint a vállalkozások saját ráfordítása, a többi állami vagy európai uniós támogatás. A strukturális alapok felhasználását összefogó Új Magyarország Fejlesztési Tervben kb. 65 80 milliárd forint jut K+F prioritások finanszírozására. Az NKTH által kezelt Kutatási, Technológiai és Innovációs (KTI) Alap évi 40-50 milliárd forintot jelent. A K+F ráfordítások hatékonyságáról elsõsorban azt kell tudni, hogy ezt mérni általában véve is nehéz, rövid távon pedig közel lehetetlen. Kutatás-fejlesztést nem azért finanszíroz az állam, mert abból gyors, netán azonnali megtérülést remél. A kutatási tevékenység rendkívül költséges és kockázatos: állami szerepvállalás nélkül sokkal kevesebb eredmény jöhetne létre. Amikor az állami finanszírozásról döntünk, értelemszerûen lehetetlen megítélni, hogy melyik projekt jár majd sikerrel és melyik vall majd kudarcot, hiszen akkor még csak a kérdések, felvetések léteznek, amelyek egy-egy tudományos vagy technikai probléma megoldását célozzák. A válasz csak a kutatás során születik majd meg, és ha egy kitûzött célt végül nem sikerül elérni, akkor ott pénzügyi értelemben nem is várható eredmény. Tudományos-mû szaki szempontból azonban ezek az eredmények is nagyon fontosak, mi több, sokszor nélkülözhetetlenek a továbblépéshez. Ettõl függetlenül természetesen számos mutató létezik, amelyeket mi is mérünk: az adott kutatásból megszületõ publikációk, szabadalmak száma, a támogatott cégek profitjának növekedése, a K+F területen dolgozó szakemberek száma stb. Jelenleg is folyamatban van egy olyan átfogó felmérés, ahol független szakértõk vizsgálják, nagyon sokféle szempont figyelembe vételével a KTI Alap felhasználásának hatékonyságát. Egy korábbi interjújában említette, hogy az NKTH pályázati eszközrendszere, módszerei is változnak, ahogy minden más a világon. Merre mutat ez a változás, hogy tudja a hivatal jobban segíteni az innovációs törekvéseket? Elsõsorban természetesen mindig az a cél lebeg a szemünk elõtt, hogy a pályázati portfólió a ténylegesen létezõ igényekhez, nemzetgazdasági kihívásokhoz illeszkedjen. En nek érdekében folyamatos párbe-
Interjú szédet folytatunk szakmai partnereinkkel, de a potenciális pályázókkal is. Mind az ennek során beérkezõ javaslatokat, mind a pályázatok elbírálása, értékelése során szerzett tapasztalatokat hasznosítjuk. Természetesen minden pályázati kiírás esetében nagyon fontos számunkra, hogy a pályázati folyamat minél gyorsabb, rugalmasabb és áttekinthetõbb legyen, annak érdekében, hogy a pályázati adminisztráció minél kevesebb erõforrást kössön le az egyes kutatóhelyeken. Ugyanakkor természetesen legalább ekkora figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a döntések szakmailag megalapozottak legyenek, valóban a legjobb pályázók részesülhessenek a rendelkezésre álló forrásokból. Ennek érdekében a bírálati rendszert is folyamatosan finomítjuk, állandóan bõvítjük a pályázatok elbírálásába bevont szakértõk körét. A nemrég elfogadott K+F deregulációs rendelet néhány konkrétumot kiemelve hogyan könnyíti meg a pályázók életét? A rendelet még csak nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben, még mi is csak most készülünk fel a hatályba lépésre, illetve az ezzel járó feladatokra. Mindenesetre azt reméljük, hogy a rendelettel még áttekinthetõbb és rugalmasabb lesz a pályázati folyamat, rövidebbek lesznek az átfutási idõk és a határidõk betartására is még több figyelem jut majd. Sok szó esik arról, hogy a KKV szektor számára nyitott pályázatokra amelyek a vállalati kutatást, innovációt hivatottak segíteni nincs elegendõ pénz, míg sokak szerint a KKV-k forrásfelszívó képessége is gyenge lábakon áll. Ön szerint ezekre a problémákra mi lehet a gyógymód? Az talán egy kicsit sarkos állítás, hogy a KKV-k számára nyitott pályázatokban nincs elegendõ forrás, hiszen gyakorlatilag minden pályázati kiírásunkban ezt a szektort igyekszünk helyzetbe hozni. Még a hivatal legjelentõsebb, legnagyobb projektjeit támogató Nemzeti Technológia Programban is számos KKV szerepel eredményesen, adott esetben konzorciumvezetõként is. Ugyanakkor az természetesen igaz, hogy mivel Magyarországon a kívánatosnál lényegesen kevesebb forrás jut kutatás-fejlesztésre, innovációra, így ez nyilván igaz lesz a kis- és középvállalkozásokra is. Az sajnos mindenképpen igaz, hogy a magyar KKV-k legnagyobb része sajnos csak nagyon kevéssé nyitott az innovációra. Ezen a helyzeten rövid távon és a források puszta bõvítésével nem lehet változtatni, hiszen az innovációs eredmények hasznosításához, üzleti modellbe való építéséhez egy markáns szemléletváltásra is szükség van, amit csak közvetett eszközök alkalmazásával lehet elérni. Ezt a folyamatot próbáljuk például elõsegíteni a Regionális Innovációs Ügynökségek támogatásával is, akiknek éppen az a feladata, hogy a helyben rendelkezésre álló lehetõségeket tudatosítsák, láthatóvá tegyék az adott régióban mûködõ cégek számára, katalizálják ezek innovatívabbá válását. Létezik pályázati kiírásunk a Mecenatúra pályázat az innováció társadalmi feltételeinek javítására is, ahol kifejezetten olyan, alulról jövõ kezdeményezéseket támogatunk, amelyek azt célozzák, hogy a magyar innováció eredményei, az innovációs tevékenység elõnyei láthatóbbak legyenek a társadalom számára. Érdemes megemlíteni a Nemzeti Technológiai Platformok nevû programunkat is, ahol különbözõ, stratégiainak ítélt területeknek adtunk támogatást arra, hogy fogalmazzanak meg olyan, hosszú távú, stratégiai kutatási terveket, amelyek késõbb orientálhatnak bennünket és a többi állami döntéshozót a támogatási konstrukciók kidolgozásában, a források allokálásában. A stratégiai kutatási tervek megvitatása éppen most van folyamatban: nagy örömmel tapasztaltuk, hogy ebben a munkában a kis- és középvállalkozások is részt vettek. 11
NKTH-PÁLYÁZATOK NKTH SHENZEN KÉTOLDALÚ TÉT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Keretösszeg: 1 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. június 30. AZ EUREKA PROGRAMBAN VALÓ MAGYAR RÉSZVÉTEL TÁMOGATÁSA Keretösszeg: 2 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. október 7. NKTH A*STAR (SZINGAPÚR) KÉTOLDALÚ TÉT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Keretösszeg: 260 millió Ft. Beadási határidõ: 2010. július 15. MOBILITÁS PÁLYÁZAT Keretösszeg: 3 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. szeptember 27. MAGYAR IZRAELI IPARI KUTATÁS- FEJLESZTÉSI CO-FUNDING EGYÜTTMÛKÖDÉSI PÁLYÁZAT Keretösszeg: 270 millió Ft. Beadási határidõ: 2010. június 21. EIT KIC TÁRSULÁSOKBAN TÖRTÉNÕ MAGYAR RÉSZVÉTEL ÉS PARTNERI KÖZREMÛKÖDÉS TÁMOGATÁSA Keretösszeg: 2 milliárd Ft. Beadási határidõ: folyamatos EUROSTARS Keretösszeg: 750 millió Ft. Beadási határidõ: 2013. november 30. KONZORCIUMÉPÍTÕ PÁLYÁZAT AZ EU 7. KUTATÁSI KERETPROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ELÕSEGÍTÉSÉRE Keretösszeg: 500 millió Ft. Beadási határidõ: 2010. december 31. TOVÁBBI KÉTOLDALÚ TÉT PÁLYÁZATOK (2010-2012) Keretösszeg: 50 millió Ft/év Beadási határidõ: 2012. december 31. A támogatás maximális mértéke: 10 millió Ft/projekt Az egyes pályázatok részletesen az NKTH weboldalán olvashatók. Bõvebb információ: www.nkth.gov.hu ERANET Keretösszeg: 800 millió Ft. Beadási határidõ: alfejezetenként változó MECENATÚRA Keretösszeg: 4 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. október 31. 12 BONUS-HU PROGRAM Keretösszeg: 3,6 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2013. december 31.
ÚMFT-PÁLYÁZATOK KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSE, MEGERÕSÍTÉSE GOP-2009-1.1.2. Keretösszeg 1,98 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. július 5. AKKREDITÁLT KLASZTEREK VÁLLALATI INNOVÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA GOP-2009-1.3.1/B Keretösszeg: 2 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. augusztus 30. AKKREDITÁLT INNOVÁCIÓS KLASZTEREK TÁMOGATÁSA GOP-2009-1.2.1. Keretösszeg: 12,5 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. augusztus 30. KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA- FEJLESZTÉS GOP-2009-2.1.4/K Keretösszeg: 2 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. augusztus 31. INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI PARKOK TÁMOGATÁSA GOP-2009-1.2.2. Keretösszeg: 8,9 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. december 31. VÁLLALATI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI KAPACITÁS ERÕSÍTÉSE GOP-2009-1.3.2. Keretösszeg: 3,5 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2011. január 10. MAGAS FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÚ PROJEKTEK KOMPLEX TÁMOGATÁSA GOP-2009-2.1.3. Keretösszeg: 15,8 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. december 31. VÁLLALATI FOLYAMATMENEDZSMENT ÉS E-KERESKEDELEM KOMPLEX TÁMOGATÁSA GOP-2009-2.2.3. Keretösszeg: 4,46 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. december 31. LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE GOP-2009-3.2.1. Keretösszeg: 9,9 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. december 31. VÁLLALATI FOLYAMATMENEDZSMENT ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM TÁMOGATÁSA GOP-2009-2.2.1. Keretösszeg: 4,45 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. december 31. MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSE GOP-2009/2-2.1.1/A Keretösszeg: 15 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. december 31. KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA- FEJLESZTÉS MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA GOP-2010-2.1.1/B Keretösszeg: 10 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. szeptember 6. KOMPLEX BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETÛ KISTÉRSÉGEKBEN GOP-2010-2.1.2 Keretösszeg: 10 milliárd Ft. Beadási határidõ: 2010. december 31. Bõvebb információ: www.nfu.hu 13
A NORRIA rendezvénye Klaszter Menedzserek Klubja A képen balról jobbra: Bernáth Attila, Fülöp Gábor és Nyiry Attila. Fotó: MiNap Online 14 Klaszter menedzsereknek szervezett találkozót a NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Miskolcon 2010. május 5-én. A rendezvényen a régióban jelenleg mûködõ klaszterek menedzserei, menedzser szervezeteinek képviselõi vehettek részt. A megbeszélésen szó volt a vállalkozások által hasznosítható olcsóbb villamos energiához való hozzájutásról, illetve a hatékony cégfejlesztésrõl. A meghívottak között szerepelt ez alkalommal Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, illetve dr. Bernáth Attila, az X-Centrum Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója is. Bár az energialiberalizációs törvényeknek köszönhetõen a fogyasztóknak lehetõségük nyílt arra, hogy a szolgáltatókat versenyeztetve alacsonyabb áron jussanak hozzá az energiához, sokáig mégsem volt érezhetõ az összefogás ereje. Fülöp Gábor elmondta: az elmúlt hónapok egyértelmûen azt mutatják, hogy 10-15 százalékkal kevesebbe kerül az energia azoknak a cégeknek, akik energiabeszedési közös - ségbe társulnak. A rendezvényen arról is szó esett, hogyan mûködhetnek hatékonyabban a cégek a benchmarking módszerét alkalmazva. A vállalatok teljesítményének összehasonlításáról és a legjobb gyakorlat elsajátításáról dr. Bernáth Attila tájékoztatta a résztvevõket. A klub általános célja egyébként, hogy a hatékonyan mûködõ régiós klaszterek számára kiemelt elõadókon keresztül olyan aktuális kérdéseket, eseményeket mutasson be, amelyek a klaszterek tevékenységéhez, mûködéséhez pozitívan hozzájárulnak.
Együtt az innovációért, a régióért Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. Küldetésünk: innováció és fenntartható fej lõdés A NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. életre hívásának legfõbb célja, hogy Észak-Magyarország is tevékenyen és hatékonyan csatlakozhasson az Európai Unió lisszaboni stratégiájának megvalósításához, ill. a gazdaságfejlesztés motorja régiónkban is az innováció legyen. Ennek elérése érdekében az alábbi szolgáltatásokkal állunk szíves rendelkezésükre: 1. Innovációs szolgáltatások nyújtása * a régió innovációs tevékenységét értéke - lõ, illetve támogató adatbázisok létrehozása, mûködtetése * releváns hazai és nemzetközi adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása * innovációs tanácsadás a régióban tevékenykedõ vállalkozások számára folyamatosan bõvülõ tématerületeken (ipar - jogvédelem, partnerközvetítés, innovációs minõ ségbiztosítási rendszer kialakítása, stb.) * innovációhoz kapcsolódó képzések, továbbképzések szervezése 2. Regionális innovációs rendszer- és hálózatépítés * közvetítõi és koordinátori feladat ellátása a regionális innovációs infrastruktúra intézményei között * szakmai hálózatok (klaszterek) szervezése és irányítása * K+F tevékenységek, eredmények gazdasági hasznosításának elõsegítése * innovációs díjak, rendezvények, médiakapcsolatok szervezése, valamint szakmai publikációk, marketingkiadványok megjelentetése * javaslatok kidolgozása a regionális innovációs stratégia folyamatos fejlesztésére 3. Nemzetközi és hazai projektek menedzs - mentje * folyamatos pályázatfigyelés és pályázati tanácsadás * a régió fejlõdését elõsegítõ projektek menedzsmentje * az innovációban érintett nemzetközi partneri kapcsolatok kiépítése, fejlesztése * a régió képviselete nemzetközi hálózatokban Kollégáink készséggel állnak rendelkezésükre az alábbi elérhetõségeken: NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. H-3525, Miskolc, Széchenyi u. 107. Régió Ház telefon: +36-46-503-770, fax:+36-46-503-779 e-mail: eminnov@eminnov.hu, weboldal: www.norria.hu
NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. H-3525, Miskolc, Széchenyi u. 107. Régió Ház telefon: +36-46/503-770, fax: +36-46/503-779 e-mail: eminnov@eminnov.hu, weboldal: www.norria.hu