A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete KÉMIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 9. osztálya számára 9. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET
TARTALOM 1. Fémek lángfestése... 4 2. Vezetőképesség vizsgálata... 6 3. Sav-bázis reakciók, kémhatás vizsgálata különféle indikátorokkal, ph méréssel... 8 4. Sók hidrolízisének vizsgálata, a kémhatás vizsgálata...10 5. Elektrolízis... 12 6. Oldódás, oldhatóság és az oldódás energiaviszonyai... 14 7. Különböző töménységű oldatok készítése........................................... 16 8. Kémiai reakciók energia viszonyai, katalizátor szerepe... 18 9. Gázfejlődéses, csapadékképződéses reakciók...20 10. Kémiai reakciók időbeli lefolyásai...22 11. A reakciósebesség függése a koncentrációtól és hőmérséklettől, a katalizátor szerepe...24 12. Egyensúlyi reakciók és azok befolyásolása...26 13. Redoxireakció, standard potenciál szerepe...28 Szerző: Vaskóné Csák Erika Lektor: Dr. Kaleta Zoltán Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 A csodálatos természet című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19. 3
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 1. FÉMEK LÁNGFESTÉSE Emlékeztető, gondolatébresztő Az anyagok tulajdonságait atomjaik elektronszerkezete határozza meg. A kémiai reakcióban elektronok vesznek részt, miközben az atommag változatlan marad. A különböző kationok más-más színűre festik a lángot. A lángfestést az okozza, hogy a fématomok gerjeszthetők. A gerjesztett atomok elektronjainak kisebb energia szintű pályákra való visszaugrásakor az adott fématom jellemző színű fényt bocsát ki, és ha ez a látható tartományba esik, megfesti a lángot. Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Vastagabb vasdrótot márts a kémcsőbe töltött sósav oldatba, majd tartsd a Bunsen-égő lángjába. Addig tartsd a lángba, amíg lángfestést már nem tapasztalsz. Lángfestés Ezután a meleg dróttal érintsd meg egymást követően az óraüvegre tett sókat, majd a drótot tartsd a Bunsen-égő színtelen lángjának alsó harmadába. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vasdrót óraüveg Bunsen-égő kémcső vegyszeres kanál nátrium-klorid 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósav oldat kalcium-klorid stroncium-klorid bárium-klorid kálium-klorid réz-szulfát nátrium-klorid lángfestése réz-szulfát lángfestése 4
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Na + Ca 2+ Ba 2+ Sr 2+ Cu 2+ K + A láng színe e - héj szerkezete 2. Mi okozza a tűzijátékok varázslatos színpompáját? 3. Mi a közös, illetve mi a különbség a periódusos rendszer azonos csoportjában levő atomok elektronszerkezetében? 4. Mi a lángfestési kísérlet lényege? 1. az alapállapotú atomok elektronjait csak megfelelő energiájú fénnyel mozdíthatjuk ki stabil helyzetekből 2. a legkülső elektron eltávolításához különböző mennyiségű energia szükséges 3. a gerjesztett állapotú atomok elektronjai alapállapotba való visszatéréskor különböző energiájú fénysugarat bocsátanak ki 4. bizonyos elektronok bekerülve a mag vonzásába fényt sugároznak ki 5. a különböző atomok gerjesztéskor eltérő mennyiségű energiát adnak le fény formájában 5. Melyik állítás igaz vagy hamis? 1. az elektronok az energiaminimum elvének megfelelően épülnek be az atomba 2. a K héj esetében a feltöltődéskor az energia minimum elvén kívül csak a Pauli-elvet kell figyelembe venni 3. a beépülő elektronok egymást taszítják 4. az atom egy adott alhéján egyszerre maximum két elektron mozoghat 5. az alhéjak atompályáinak feltöltődését a Hund-szabály is befolyásolja 6. Melyik állítás igaz vagy hamis a pályaenergiával kapcsolatosan? 1. a pályaenergia az adott pályán lévő elektron energiája az alapállapotú atomban 2. a pályaenergia mértékegysége KJ/mol 3. minden elektron jellemezhető pályaenergiával 4. az adott pályán lévő elektron energiája bármely atom esetén azonos 5. a pályaenergia az atompálya méretének növekedésével nő Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához 5
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 2. VEZETŐKÉPESSÉG VIZSGÁLATA Emlékeztető, gondolatébresztő Az elektromosság jelenségét az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (elektronok vagy ionok) jelenléte vagy mozgása okozza. Az Mit csinálj, mire figyelj? 1. Tegyél a főzőpoharakba desztillált vizet, szilárd nátriumkloridot, réz-szulfátot, illetve nátrium-klorid és réz-szulfátoldatokat. Kapcsold össze a vezetőképesség-vizsgáló készüléket sorosan, a főzőpoharakkal, az egyenáramú áramforrással, illetve az árammérő műszerrel vagy a zseblámpa izzóval. Így külön-külön vizsgáld meg az egyes anyagok áramvezető képességét. elektromos áram a töltéshordozók rendezett mozgása az anyagon keresztül. 2. Porcelántégelyt félig töltsd meg kristályos kálim-nitráttal. Helyezd a kristályok közé 1 cm távolságra szénelektródokat. A szénelektródokat 12 voltos egyenáramú áramforrás két pólusához kösd, izzó vagy áram-, feszültségmérő közbeiktatásával. Zárd az áramkört és vizsgáld meg a kálium-nitrát vezetőképességét szilárd állapotban. Ezután Bunsen-égő lángjával olvaszd meg a szilárd anyagot és figyeld meg a vezetőképességét olvadt állapotban. A kálium-nitrát szilárd állapotban nem vezet, olvadt állapotban viszont igen. 3. Helyezd a vezetőképességvizsgáló készülék két elektródája közé fémlemezt (vas-, alumínium-, vagy rézlemezt) és zárjátok az áramkört. A fémek vezetik szilárd állapotban az elektromos áramot. Hozzávalók (eszközök, anyagok) porcelántégelyek szénrúd-elektródok Bunsen-égő vas háromláb agyagos drótháló vezetőképesség vizsgáló készülék főzőpoharak, 100 cm 3 egyenáramú áramforrás 10-14 V áram- vagy feszültségmérő műszer zseblámpaizzó kristályos kálium-nitrát, nátrium-klorid, réz-szulfát grafitrúd vas-, alumínium- és rézlemez desztillált víz 4. Tegyed a két grafit elektród közé grafit rudat és így zárd az áramkört. A grafit jól vezeti az elektromos áramot. Vezetőképesség vizsgálata 6
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Anyag Megfigyelés Magyarázat fémek sók sóoldat só olvadék víz grafit 2. Melyik állítás igaz a fémes kötésre? 1. elsőrendű kémiai kötő elem 2. erőssége függ a fématom méretétől 3. delokalizált elektronrendszer 4. erőssége függ a vegyértékelektronok számától 3. Melyik állítás igaz a fémekre? 1. atomjaik vegyértékelektronjai az atommaghoz viszonylag közel helyezkednek el. 2. atomjaik ionizációs energiája nagy 3. atomjaik szívesen képeznek negatív töltésű ionokat 4. a hőmérséklet emelésével elektromos vezetőképességük csökken 5. a kisméretű fématomokat tartalmazó fémeknek alacsonyabb az olvadáspontjuk, mint a nagyméretű fématomokat tartalmazó fémeknek 4. Melyek a fémrácsos anyagok jellemzői? 1. a fématomok közti kötést a vegyértékelektronok biztosítják 2. valamennyi delokalizált elektron az atomokhoz (atomtörzsekhez) közösen tartozik 3. a rács egyes rétegei erő hatására elmozdulhatnak egymáson 4. delokalizált elektronrendszer miatt jó elektromos- és jó hővezetők Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához 7
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 3. SAV-BÁZIS REAKCIÓK, KÉMHATÁS VIZSGÁLATA KÜLÖNFÉLE INDIKÁTOROKKAL, PH MÉRÉSSEL Emlékeztető, gondolatébresztő Brönsted szerint mindazokat a molekulákat és ionokat, amelyek az adott reakcióban protont adnak át savaknak, melyek vesznek fel, bázisoknak nevezzük. Az oldatokban Mit csinálj, mire figyelj? 1. A hosszúnyakú száraz gömblombikot hidrogén-klorid gázzal töltsd meg. A megtelt lombikot zárd le egy olyan egyfuratú dugóval, amelynek furatába rövid, az edény belseje felé eső végén kihúzott végű üvegcső van. Az üvegcső szabad végét fogjad be és a gömb lombikot lefelé fordítva, félig vízzel telt üvegkádba helyezd, melyben a vizet pár csepp lakmuszoldattal megfestettétek. A víz alatt az ujjad elveszed az üvegcsőről és vársz, míg abba kevés víz felszívódik. Ez után az üvegcső végét ismét befogod, a lombikot a vízből kiemeled és a csőben levő vizet körbefolyatod, majd a lombikot aljával felfelé újra a víz alá meríted és az üvegcső nyílásáról az ujjadat hirtelen leveszed. az oxóniumionok savas kémhatást a hidroxidionok lúgos kémhatást eredményeznek. A kémhatás kimutatására indikátorokat használunk, illetve ph értékkel fejezzük ki. Hozzávalók (eszközök, anyagok) gázfejlesztő 1000 cm 3 -es hosszúnyakú gömblombik egyfuratú parafa vagy gumidugó, kihúzott végű üvegcsővel üvegkád papírdoboz óraüvegek szilárd nátrium-klorid koncentrált kénsav koncentrált sósav desztillált víz sav- bázis indikátor oldatok szalmiákszesz ph mérő 2. Szükséged lesz egy száraz (!) gömblombikra, amelybe jól illeszkedő dugót keresel. Ezt a dugót átfúrod úgy, hogy egy kihúzott végű üvegcsövet éppen bele tudjál nyomni. A cső keskenyedő vége a dugó keskenyebb része felé legyen. Egy nagyobb edénybe vizet teszel, s ebbe kevés fenolftalein-oldatot csepegtetsz. Ezután egy kémcsőbe szalmiákszeszt öntesz. A gömblombik száját fölé helyezitek és a szalmiákszeszt lassan, óvatosan melegítitek. A lassú melegítés azért fontos, mert a célunk az, hogy az NH 4 OH-ból azaz a szalmiákszeszből kiűzzük az ammóniagázt, úgy, hogy közben minél kevesebb vízpára távozzon. Ha megtelt a lombik ammóniagázzal, dugaszold be az üvegcsővel átfúrt dugóval. A dugóból kivezető üvegcsövet mártsd bele az edény vízébe, melybe fenolftalein tettél, majd még a víz alatt! mutatóujjaddal fogd be. Az üvegcsőbe juttatott pár csepp vizet rázd bele a lombikba, ezután tedd vissza a lombikot a vízbe. Most engedd el az üvegcsövet: a lombikba az üvegcsövön keresztül szökőkút szerűen benyomul a fenolftaleines víz, amely az ammónia oldódása folytán megpirosodik. Ammónia szökőkút 8
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! lakmusz fenolftalein univerzál indikátor metilnarancs ph mérő HCl oldat NH 3 oldat 2. Számítsd ki! a. 2,4 x 10 24 db ammónia molekulát oldunk 800 g vízben. Hány tömeg %-os lesz az oldat? b. Milyen kémhatású lesz az oldat, ha 200 cm 3 0,4 mólos nátrium-hidroxidot és 250 cm 3 0,3 mólos sósavat elegyítünk? Válaszodat indokold! c. Mekkora a ph-ja 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósavnak? 0,5 mol/dm 3 koncentrációjú kénsavnak 1 mol/dm 3 koncentrációjú kálium-hidroxidnak? Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához 9
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 4. SÓK HIDROLÍZISÉNEK VIZSGÁLATA, A KÉMHATÁS VIZSGÁLATA Emlékeztető, gondolatébresztő A sók ionkristályos vegyületek, többségük jól oldódik vízben. A sók oldódása során előfordul, hogy a só valamelyik ionja nem csak hidratálódik, hanem kémiai reakcióba is Mit csinálj, mire figyelj? lép a vízzel. Az olyan sav-bázis folyamatokat, amelyekben a víz nem csak oldószer, hanem reakciópartnerként is részt vesz, hidrolízisnek nevezzük. 1. Hat darab 100 cm 3 -es főzőpohárba töltsél 50-50 cm 3 desztillált vizet és mindegyikben külön- külön oldjál fel 2,5-2,5 g nátrium-kloridot, nátrium- karbonátot, ammónium-acetátot, vas(iii)-kloridot, ammóniumkloridot, alumínium-szulfátot. Az oldódás után indikátorral vizsgáld meg a kémhatásukat. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 100 cm 3 -es poharak csipesz szilárd nátrium-klorid nátrium-karbonát ammónium-klorid ammónium-karbonát vas(iii)-klorid alumínium-szulfát desztillált víz univerzál indikátor oldat univerzál indikátor papír zöldség- és gyümölcs indikátorok Sók kémhatás vizsgálata univerzálindikátorral 10
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Megfigyelés Magyarázat NaCl NH 4 Cl Na 2 CO 3 (NH 4 ) 2 CO 3 FeCl 3 Al 2 (SO 4 ) 3 2. Írd fel a kálium-hidroxid és kénsav közt lejátszódó só képzési reakciót! a. Milyen a keletkezett oldat kémhatása? b. milyen összefüggés van a közömbösítés és a hidrolízis között? Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához 11
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 5. ELEKTROLÍZIS Emlékeztető, gondolatébresztő Egyes anyagok szilárd halmazállapotban nem vezetik az elektromosságot, olvadékként vagy oldatban azonban igen. Ezeket az anyagokat elektrolitoknak nevezzük. Azt a folyamatot, amikor a kémiai reakció elektromos áram hatására megy végbe, elektrolízisnek nevezzük. Mit csinálj, mire figyelj? 1. Nátrium-klorid oldat elektrolízise Az elektrolizáló küvettát metilnarancs indikátorral megfestett nátrium-klorid oldattal töltsd meg és grafit elektródok között elektrolizálj. Réz-szulfát oldat elektrolízise 2. Cink-jodid elektrolízise A cink-jodid oldattal megtöltött küvetta rekeszeibe helyezz rézdrót elektródapárt, majd indítsd meg az elektrolízist. 3. Réz-szulfát-oldat elektrolízise Töltsd meg az elektrolizáló küvettát indikátorral megfestett réz- szulfát-oldattal, majd grafit elektródok között elektrolizálj kb. 1 percig. Hozzávalók (eszközök, anyagok) elektrizáló küvetta elektródtartó lappal 9 V-os elem csipesz telített réz-szulfát oldat metilnarancs-, lakmusz-, fenolftalein indikátor oldatok telitett nátrium-klorid oldat telitett cink- jodid oldat réz-szulfát oldat grafit elektródok rézdrót elektródapár 12
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Katód folyamat Anód folyamat NaCl ZnI 2 CuSO 4 2. Csoportosítsd a felsorolt fogalmakat és tulajdonságokat! A) galváncella; B) elektrolizáló cella; C) mindkettő; D) egyik sem 1........ elektromos energiát alakít át kémiai energiává 2........ kémiai energiát alakít át elektromos energiává 3........ működése redoxifolyamaton alapul 4........ pozitív pólusa az anód 5........ negatív pólusán semlegesítődnek a kationok 6........ anódja a negatívabb standard potenciálú elektród 7........ katódján mindig redukció történik 8........ működése sav-bázis folyamaton alapul 3. A) NaCl vizes oldatának elektrolízise Pt-elektródokkal B) NaCl vizes oldatának elektrolízise Hg katóddal C) mindkettő D) egyik sem 1........ redoxifolyamat 2........ az anódon a OH - -ionok semlegesítődnek 3........ a katódon a Na + -ionok semlegesítődnek 4........ a katódfolyamat fő terméke hidrogéngáz 5........ az anódon a Cl - -ionok semlegesítődnek 6........ a katód felületén Na bevonat keletkezik 7........ az elektrolízis fő erméke a katódon a hidrogén, az anódon a klór 8........ az elektrolízis főterméke az anódon a klór, a katódon a nátrium 4. Az alábbi megállapítások az elektrolízisre vonatkoznak. Válaszd ki azokat az igaz/hamis megállapításokat, amelyek a kationokra vonatkoznak! 1. negatív ion 2. pozitív ion 3. a katódon semlegesítődik 4. az anódon semlegesítődik 5. az elektródhoz érve elektront vesz fel 6. az elektródhoz érve elektront ad le 7. az elektrolízis során oxidálódik 8. az elektrolízis során redukálódik 5. Válaszd ki a katódra vonatkozó igaz/hamis állításokat! 1. negatív elektród 2. pozitív elektród 3. a kationokat vonzza 4. az anionokat vonzza 5. az elektrolit ionjaitól elektront vesz át 6. az elektrolit ionjainak elektront ad át 7. a hozzá érkező ionok oxidálódnak 8. a hozzá érkező ionok redukálódnak 6. Számolási feladat a. Hány cm 3 standard áll. hidrogén fejlődik a víz bontásakor, ha az anódon 8 g oxigén vált ki? b. 96500 C töltés hány gramm oxigén kiválásához szükséges? Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához 13
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 6. OLDÓDÁS, OLDHATÓSÁG ÉS AZ OLDÓDÁS ENERGIAVISZONYAI Emlékeztető, gondolatébresztő Az oldatok többkomponensű, homogén rendszerek, amelyek oldószerből és oldott anyagból állnak. Az oldószerek lehetnek dipólus molekulákból álló, azaz poláris oldószerek és lehetnek apoláris oldószerek. Az oldott anyag lehet szilárd, cseppfolyós és légnemű is. Az oldódás folyamata során kölcsönhatás alakul ki az oldószer és az oldandó anyag részecskéi között. Az oldódást kísérő hőváltozás nagyságát a hidratációs energia és a rács felbontásához szükséges energia különbsége dönti el. Az oldandó anyagnak azt a menynyiségét, amelyet 100 gramm, az adott hőmérsékleten telített oldat tartalmaz, az anyagok oldhatóságának nevezzük. Leggyakrabban a telített oldat tömegszázalékos összetételét adjuk meg, ami a függvénytáblázatból kiolvasható. Mit csinálj, mire figyelj? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1. Vizsgáld meg néhány anyag oldhatóságát különféle oldószerekben. Tölts meg félig vízzel három kémcsövet, tegyél a vízbe kevés cukrot, konyhasót, jódot. Vizsgáld meg az előbbi anyagok benzinben való oldhatóságát is. 2. Vizsgáld meg a jód oldódását különféle oldószerekben: víz, alkohol, benzin. 3. Hasonlítsd össze a kálium-nitrát és a nátrium-hidroxid oldhatóságát 100 g vízben a hőmérséklet függvényében, pl. 20 C-on és 40 C-on. 4. Olvasd le a kémcsőbe helyezett hőmérőn az oldódást kísérő energiaváltozást a kálium-nitrát és a nátrium-hidroxid oldódásakor. kémcső 13 db hőmérő Bunsen égő főzőpohár mérleg cukor konyhasó jód nátrium-hidroxid kálium-nitrát alkohol benzin víz Nátrium-hidroxid, kálium-nitrát oldódása, hőmérséklet változás 14
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! oldószer oldott anyag Megfigyelés Magyarázat cukor víz só jód cukor benzin só jód 100 g vízben (20 C) KNO 3 NaOH 100 g vízben (40 C) kálium-nitrát nátrium-hidroxid 2. Hogyan hígíthatunk, illetve töményíthetünk oldatot? 3. Miért veszélyes a felszíni vizek élővilágára a hőszennyezés? 4. Számítsd ki a nátrium-klorid oldáshőjét, ha a rácsenergiája +770 KJ/mol, a hidratációs energiája pedig-766 KJ/mol! Hogyan változik az oldat hőmérséklete, ha vízben oldjuk? Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs Péntek Lászlóné : Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ) 15
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 7. KÜLÖNBÖZŐ TÖMÉNYSÉGŰ OLDATOK KÉSZÍTÉSE Emlékeztető, gondolatébresztő Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Az összetétel az oldott anyag és az oldat mennyiségének arányát jelenti, amelyet legtöbbször %-ban adunk meg. Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? 1. Három mérőlombikba mérj ki rendre 1; 0,1 és 0,01 mol/dm 3 koncentrációjú réz(ii)-szulfátoldatot. A kémcsövek mögé tegyél fehér papírt háttérnek. Figyeld meg az oldatok színe közötti különbséget. Számolással határozd meg a szükséges menynyiségeket! 100 cm 3 -es mérőlombikok réz(ii)-szulfát (kristályos) digitális mérleg óraüveg víz vegyszeres kanál Analitikai mérleg Táramérleg Különböző töménységű réz-szulfát oldatok 16
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! CuSO 4 oldat Megfigyelés Magyarázat 1 mol/dm 3 0,1 mol/dm 3 0,01 mol/dm 3 2. Számítás elvégzése után készítsd el az előző töménységű oldatokat. Az oldatok mennyisége 100 cm 3 legyen! Milyen eszközöket használsz a mérésekhez? Nevezd meg és rajzold le!........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ 3. Hogyan töményíthetők az oldatok? Töményítsd 2X, 3X és 4X-szeres töménységűre sorban az oldatokat! (különböző módszert alkalmazz) Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs Péntek Lászlóné : Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ) 17
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 8. KÉMIAI REAKCIÓK ENERGIA VISZONYAI, KATALIZÁTOR SZEREPE Emlékeztető, gondolatébresztő A kémiai reakciókat energiaváltozások kísérik. A hőtermelő, exoterm reakciókban a keletkezett termékek belső energiája kisebb, mint kiindulási anyagok belső energiái. A hőelnyelő, endoterm Mit csinálj, mire figyelj? 1. Keverj össze kb. 3,2 g cinkport és 1,5 g kénport. A keveréket halmozd fel a vas háromlábra helyezett dróthálóra, majd melegítsd! 2. Egy kisebb darab tojáshéjat fogj meg csipesszel, tartsd a Bunsenégő lángjába, izzítsd 2-3 percig. Lehűlés után a kiizzított tojáshéjat tedd vízbe. 3. Tégelyfogóval fogd meg egy kockacukor egyik sarkát, próbáld égő gyújtópálcával meggyújtani. A cukor nem gyullad meg, csak megpörkölődik, illetve karamellként lecsöpög. Ezután a kockacukor másik sarkát mártsd cigarettahamuba, majd tarts alá égő gyújtópálcát. A cukor rövidesen meggyullad és reakciók csak energia felvétellel, azaz energia befektetéssel mennek végbe. Endoterm reakciókban termékek belső energiája nagyobb, mint a kiindulási anyagoké. lángolva ég. A cukor égés közben lecsöpög, ezért porcelán tálat kell tenni alá. 4. A kristályosító csészét kb. ¾ részig töltsd meg a nátriumszulfát-oldattal. Töltsd meg a kémcsövet buborékmentesen az oldattal és ujjaddal befogva, tedd szájával lefelé fordítva a kristályosító csészébe, majd rögzítsd a Bunsen-állványhoz. A kémcső alá helyezz elektródokat. Kapcsold az elektródokat az áramforráshoz. Ha a kémcsövek megteltek gázzal, fejjel lefelé ujjaddal befogva óvatosan emeld ki és durranógáz formájában mutasd ki parázsló gyújtó pálcával. Hozzávalók (eszközök, anyagok) tojáshéj desztillált víz kockacukor cigaretta hamu 1,0 mol/dm3 koncentrációjú nátrium- szulfát-oldat porcelán tál gyújtópálca fenolftalein oldat csipesz Bunsen-égőkémcsövek nagyméretű kristályosító csésze elektródok kémcsövek 2 db vezeték drótok egyenáramú feszültség forrás cink kénpor bárium-hidroxid ammónium-klorid lombik dugó 5. Szórj lombikba bárium-hidroxidot és ammónium-kloridot, majd zárd le gumidugóval! Rázással indítsd meg a reakciót! Katalizátor hatás vizsgálata kockacukorral, hamuval 18
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Tapasztalat Magyarázat cink és kén reakciója tojáshéj hevítése víz bontása bárium-hidroxid és ammónium-klorid reakciója 2. Rajzold fel az exoterm és az endoterm reakció energia diagramját! 3. Számold ki a vízbontását kísérő energiaváltozást! 4. Melyik reakcióra jellemző? A) exoterm reakció B) endoterm reakció C) mindkettő D) egyik sem a........ soha nincs aktiválási energia b........ a hőmérséklet emelésével nő a sebessége c........ sebessége nem függ a képződött anyagok koncentrációjától d........ sebessége megfelelő katalizátorral növelhető e........ ilyen folyamat: N 2 (g)=2 N(g) f........ ilyen folyamat: F(g) +E =F (g) g........ aktiválási energiája negatív érték h........ minden égés ilyen folyamat i........ reakció hője 0kJ/mol-nál kisebb Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához Kónya Józsefné-Kocsisné Zalán Judit : Kémia a középiskolák számára (NTK) 19
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 9. GÁZFEJLŐDÉSES, CSAPADÉKKÉPZŐDÉSES REAKCIÓK Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? 1. Szórj kémcsőbe 2-3 g kristályos kálium-permanganátot, hevítsd Bunsen-égő lángjánál. A fejlődő oxigéngázt parázsló gyújtópálcával mutasd ki. 2. Helyezz az oldalcsöves kémcsőbe kis cink granulátumot. A cseppentőbe 3/4 részig sósavat szívjál fel. Csepegtess a készülék összeállítása után sósav oldatot a cinkre. Figyeld meg a heves gázfejlődést. Végezz durranógáz próbát. Ha a durranógázpróba negatív, akkor a fejlődő hidrogént a cső végén gyújtsd meg. A vizes oldatokban lejátszódó kémiai reakciók érdekes csoportját képezik azok a folyamatok, amelyekben a keletkezett termék csapadék. A csapadékképződéssel járó folyamatokban az oldatokban levő ionok közül kettőből vízben roszszul oldódó, szilárd halmazállapotú vegyület, azaz csapadék képződik. A gázfejlődéssel járó reakciók akkor tekinthetők egyirányúnak, amikor a gáz eltávozik / eltávozhat a reakció térből. 3. Helyezz az üvegkádba égő gyertyát és közben a sósavat cseppenként adagoljál a mészkőre. Az üvegkádban az égő gyertya hamarosan elalszik. 4. Kémcsőben lévő ezüst-nitrátoldathoz öntsél konyhasóoldatot! 5. Egy kémcsövet félig tölts meg bárium-klorid-oldattal, majd kb. fele annyi 1 mol/ dm3 koncentrációjú kénsav oldatot adjál hozzá. Hozzávalók (eszközök, anyagok) kálium-permanganát granulált cink 1:1 arányban hígított koncentrált sósav darabos mészkő 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú bárium-klorid- oldat 1 mol/dm 3 koncentrációjú kénsav-oldat ezüst-nitrát-oldat konyhasóoldat 10 cm 3 -es mérőhenger gyertya oldalcsöves kémcső derékszögben meghajlított kihúzott végű üvegcső kémcső kémcsőfogó Bunsen-égő gyújtópálca üvegkád NaOH oldat KNO 3 oldat CaCl 2 oldat Na 3 PO 4 oldat FeSO 4 oldat Kálium-permanganát hevítése 20
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Tapasztalat Magyarázat kálium-permanganát hevítése cink és sósav reakciója mészkő és sósav reakciója konyhasó és ezüstnitrát oldat reakciója bárium-klorid és kénsav reakciója 2. Az alábbi anyagok sósavban való oldásakor melyik esetben nem fejlődik gáz? a. ha mészkövet oldunk benne b. ha vas(ii)-szulfidot oldunk benne c. ha cinket oldunk benne d. ha magnézium - oxidot oldunk benne e. ha nátriumot oldunk benne 3. Melyik esetben nem válik le csapadék? a. ezüst-nitrát-oldat+sósav b. bárium-klorid-oldat+kénsavoldat c. vas(ii)-szulfát-oldat + NaOH-oldat d. kálium nitrát-oldat + NaOH-oldat e. kalcium-klorid-oldat + trinátrium- foszfát- oldat Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához Kónya Józsefné-Kocsisné Zalán Judit : Kémia a középiskolák számára (NTK) 21
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 10. KÉMIAI REAKCIÓK IDŐBELI LEFOLYÁSAI Emlékeztető, gondolatébresztő A szervetlen kémiai reakciók jelentős része igen gyorsan játszódik le. Más folyamatok lejátszódásához gyakran hosszú időre van szükség. ilyen pl. a fa korhadása, a vas rozsdásodása. Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? 1. Öntsél ezüst-nitrát oldathoz kálium jodid oldatot. 2. Brómos vízhez adjál hangyasavat. 3. Egy kémcsőbe öntsél össze azonos térfogatú vas(iii)-kloridot és kálium-tiocianát-oldatot. Figyeld meg, hogy a vörös szín azonnal megjelenik. 4. Öntsél egy kémcsőbe kb. 1/3 részig vas(iii)-klorid-oldatot, majd adjál hozzá ugyanakkora térfogatú nátrium-tioszulfát oldatot. Az összeöntéstől számított 2 perc alatt az oldat színe sárgából sötétvörösön át borvörösre, majd sárgászöldre változik. telített brómos víz hangyasav oldat vas(iii)-klorid-oldat nátrium-tioszulfát-oldat kálium-, vagy ammóniumtiocianát-oldat 0,06 mol/dm 3 koncentrációjú kálium-jodid-oldat ezüst-nitrát-oldat kémcső kémcső állvány 10 cm-es pipetta szemcseppentő főzőpohár mérőhenger Ezüst-nitrát és kálium-jodid oldatok reakciója 22
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Megfigyelés Magyarázat ezüst-nitrát + kálium-jodid brómos víz + hangyasav vas-klorid + kálium-tiocianát vas-klorid+ nátrium-tioszulfát 2. A katalizátorokra vonatkozóan melyik állítás igaz vagy hamis? a. megnövelik a reakció sebességét b. a reakcióban maguk is aktívan részt vesznek c. a reakció lejátszódásához kisebb aktiválási energiájú reakció utat biztosítanak d. egyensúlyi reakció esetén lecsökkentik az egyensúly beállításának idejét e. endoterm reakció esetén lecsökkentik a reakcióhő értékét 3. A reakció sebességére vonatkozóan melyik állítás igaz és melyik hamis? a. A reakciósebesség a reagáló anyagok koncentrációjának az időegység alatti csökkenése. b. A reakciósebesség a hőmérséklettel növelhető. c. A reakciósebesség a reakciótermékek koncentrációjának az időegység alatti növekedése. d. A reakciósebesség a nyomással befolyásolható. 4. Az aktiválási energiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz és melyik hamis? a. az az energiamennyiség, amely 1 mol aktivált komplexum kialakításához szükséges b. jele E akt, mértékegysége kj/mol c. az exoterm reakciók lejátszódása nem igényel aktiválási energiát d. endoterm reakciók lejátszódásához feltétlenül szükséges e. egy adott reakció aktiválási energiájának nagysága függ a hőmérséklettől Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához Kónya Józsefné-Kocsisné Zalán Judit : Kémia a középiskolák számára (NTK) 23
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 11. A REAKCIÓSEBESSÉG FÜGGÉSE A KONCENTRÁCIÓTÓL ÉS HŐMÉRSÉKLETTŐL, A KATALIZÁTOR SZEREPE Emlékeztető, gondolatébresztő A folyamatok időbeli lefolyását reakciósebességgel jellemezhetjük. Ez függ a kiindulási anyagok kon- Mit csinálj, mire figyelj? 1. Öntsél azonos térfogatú és töménységű nátrium-tioszulfátoldatokhoz különböző töménységű, azonos térfogatú sósav oldatot. 2. A Na 2 S 2 O 3 és HCl-oldat elegyítését végezd el úgy, hogy először jeges vízben hűtsd, majd úgy, hogy az oldatokat forrásban levő vízben kb. 60 C-ra melegítsd! centrációjától, hőmérsékletétől, minőségétől illetve a katalizátortól. Azonos töménységű és térfogatú oldatokat használva hasonlítsd össze a színváltozás gyorsaságát a szobahőmérsékletű oldatoknál tapasztaltakkal. 3. Vizsgáld meg a hidrogén-peroxid bomlását szobahőmérsékleten és késhegynyi mangán-dioxid hatására is. Hozzávalók (eszközök, anyagok) nátrium-tioszulfát-oldat sósav mérőhenger főzőpohár hidrogén-peroxid mangán-dioxid Petri-csésze jég Hidrogén-peroxid bomlása mangán-dioxid hatására 24
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Tapasztalat Magyarázat 0,01 molos HCl 0,05 molos HCl nátrium-tioszulfát-oldat 0,1 molos HCl 1 molos HCl jeges vízben HCl 60 C-os vízben HCl 2. Írd le a tapasztaltakat: a. hidrogén-peroxid bomlása szoba hőmérsékleten b. hidrogén-peroxid bomlása mangán-dioxid hatására (mi a szerepe a mangán-dioxidnak?) c. írd fel a bomlás egyenletét d. rajzold fel a reakció katalizált és nem katalizált energia diagramját Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs Péntek Lászlóné :Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ) 25
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 12. EGYENSÚLYI REAKCIÓK ÉS AZOK BEFOLYÁSOLÁSA Emlékeztető, gondolatébresztő A kémiai reakciók egy része nem csak egy irányban játszódik le, hanem a képződött anyagok visszaalakulnak a kiindulási anyagokká. Az egyensúlyi rendszerekre vonatkozik a Le Chatelier féle elv: ha az egyensúlyi rendszerre külső kényszer hat, akkor olyan változás következik be a rendszerben, amely a külső kényszer hatását csökkenteni igyekszik. Mit csinálj, mire figyelj? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1. Egy nitrogén-dioxid és dinitrogén-tetraoxid gázkeverékkel töltött, jól ledugaszolt lombikot helyezz jeges hűtőkeverékbe, majd kis idő múlva óvatosan melegítsd vízfürdőn. 2. Kémcsőbe önts néhány cm 3 vizet és tegyél bele 0,1 g nátriumkarbonátot. Adjál hozzá egy előzőleg gumidugóval a kémcsőbe erősített fecskendőből 1-2 cm 3 tömény ecetsavat. 3. A dugattyú hirtelen visszanyomásával, ill. elengedésével figyeld meg a változást. gömblombik gumidugó jég nitrogén-dioxid és dinitrogén-tetroxid gázkeverék kémcső nátrium-karbonát fecskendő Szükséges anyagok, eszközök 26
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Megfigyelés Magyarázat gázelegy 0 C gázelegy 60 C A dugattyú viszszanyomásával A dugattyú elengedésével 2. Számold ki a következő reakció reakcióhőjét! CH 4 + H 2 O (g) CO (g) +3H 2 3. Jelöld milyen irányú változás történik, ha CH 4 + H 2 O (g) CO (g) +3H 2 a. növeljük a víz koncentrációját? b. katalizátort alkalmazunk? c. melegítjük a gázelegyet? d. növeljük a nyomást? e. a CO-t elvezetjük? 4. Az ammónia szintézisnél, milyen változtatással tudod az egyensúlyt eltolni az ammónia képződés irányába? 5. Írjad fel az ammónia szintézis egyensúlyi állandóját! Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs Péntek Lászlóné :Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ) 27
Kémia 9. osztály A kísérlet leírása 13. REDOXIREAKCIÓ, STANDARD POTENCIÁL SZEREPE Emlékeztető, gondolatébresztő Az oxidáció és a redukció olyan kémiai folyamatok, amelyekben elektronátmenet megy végbe. Az oxidáció és a redukció egyidejűleg végbemenő folyamatok, ezért redoxireakciónak nevezzük őket. Mit csinálj, mire figyelj? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1. Dörzspapírral tisztítsd meg a vasszöget, koncentrált sósavoldatban áztasd néhány percig, majd öblítsd le desztillált vízzel. A főzőpoharat töltsd meg 2/3- ad részig a réz-szulfát-oldattal, ezután tedd bele az előkészített vasszöget és várj néhány percig. 2. Dörzspapírral tisztítsd meg a réz drótot, koncentrált sósavoldatban áztasd néhány percig, majd öblítsd le desztillált vízzel. A főzőpoharat töltsd meg 2/3 ad részig a vas-szulfát- oldattal, ezután tegyed bele az előkészített réz drótot, és várj néhány percig. 3. A réz drótot tegyed ezüst-nitrát oldatba és várj néhány percig. 4. Klórgázzal telt kémcső száját zárd le KI oldattal megnedvesített vattával. Figyeld meg a vatta színváltozását. 5. Szaturnusz fája: A főzőpoharat töltsd meg 2/3-ad részig 0,5 tömeg%-os ólom-acetátoldattal. A pohár tetejére tegyél gyújtópálcát, erre akaszd rá a cink lemezt úgy, hogy a lemez vége kb. 3 cm távolságra legyen a pohár aljától. 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú réz-szulfát-oldat 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú vas-szulfát-oldat cink lemez réz lemez 0,5 tömeg %-os ólom-acetát oldat Ezüst-nitrát-oldat 200 cm 3 -es főzőpohár gyújtópálca cérna vasszög 50 cm 3 -es főzőpohár KI Szaturnusz fája 28
Készítette: Vaskóné Csák Erika Kémia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! Megfigyelés Magyarázat vas+réz-szulfát réz+vas-szulfát réz+ezüst-nitrát kálium-jodid+ klór Szaturnusz-fája 1. Standardpotenciál a. a fém a saját a ionjait tartalmazó oldat közötti potenciálkülönbség b. a galvánelem pólusai közötti potenciálkülönbség (ha nem halad át áram) c. a standard hidrogénelektród és az 1 mol/dm 3 koncentrációjú oldatba merülő elektród között fellépő potenciál különbség d. különböző fémek érintkezésekor keletkező potenciál különbség e. bármely fém és a standard hidrogén elektród közötti potenciál különbség 2. Az elektród potenciál a. a fém és egy elektrolitoldat között fellépő potenciál különbség b. a galvánelem pólusai közötti potenciál különbség (ha áram nem halad át) c. a standard hidrogénelektródból és a vizsgált elektródból álló galvánelem elektromotoros ereje d. különböző fémek érintkezésekor keletkező potenciál különbség e. bármely fém és a standard hidrogén elektród közötti potenciál különbség 3. Melyik sorban található csupa olyan elem, amely a hidrogén iont redukálni képes? a. Zn, Cu, Fe b. Zn, Al, Ca c. Ca, Cu, Na d. valamennyiben e. egyikben sem Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs Péntek Lászlóné :Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ) Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához 29
JEGYZETEK
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amenynyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.
Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/2-2012-0038 számú, Csodálatos természet Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk! A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.