Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! gondolatok az energiáról A publikáció központi témája az egészségügyi intézmények energiafelhasználása köré szerveződik. Többek közt a dél-alföldi régió energetika helyzetének bemutatása és ezen adatokból levonható következtetések, az energiacsapdából történő kilépés lehetőségei, valamint két energetikai fejlesztéssel kapcsolatos projekt bemutatása és tapasztalatai a projektmenedzser szemével. A makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézet gazdasági igazgatójának 2009. május 21-én, az EGVE kongresszuson tartott előadása anyagának kivonatát olvashatják. Pásztor István Energiafelhasználás a dél-alföldi régióban Felmérést készítettem a dél-alföldi régió kórházainak 2008- as energetikai helyzetéről. A kitöltendő kérdőívet minden illetékes kórházhoz eljuttattam. Az exploratív kérdőívek kitöltését 11 kórház végezte el, és küldte vissza nekem. Kutatásom alapkérdése a felhasznált energiafajták mennyiségére és beszerzési árára, valamint a kórházak pályázati aktivitására irányult. Azt szerettem volna megtudni, hogy van-e számottevő különbség a beszerzési árak között és azt, hogy azon intézmények, amelyek valamilyen alternatív energiaforrásokat használnak, valóban kevesebbet költenek-e energetikai kiadásokra. Ugyanis az egyre szűkülő finanszírozási keretek között minden gazdasági igazgatót foglalkoztatnak azok a lehetőségek, ahol csökkenteni tudják intézményük energetikai kiadásait, ezzel egyenes arányban nő a konkrétan gyógyításra fordítható összeg is. Itt jegyezném meg, hogy a kórházaknak, mint egészségügyi szolgáltatóknak a gyógyításra és ennek költségeinek fedezésére kellene összpontosítani, ezért a lehető legminimálisabb szintig csökkenteniük kell az energiára fordított kiadásokat (1 2. ábra). A rendelkezésemre bocsátott adatok kiértékelése utáni középértékes számítással a következő összegző eredményt kaptam. Az egészségügyi intézmények energiafelhasználása a következőképpen alakul: legtöbb mennyiség a villamos energiából fogy átlagosan 66%, ezt követi a földgázfelhasználás, amely átlagosan 33%, és legkevesebb mennyiség a vízből szükséges, ami csupán 1%. De ez utóbbi érték sem elhanyagolható, ugyanis 50 000 m 3 -ről beszélünk. Legtöbb villamos energiát a kecskeméti és a legkevesebb villamos energiát a deszki kórház használta el. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy az intézményben szolár energiát is használnak 238 MJ értékben. A földgáz mennyiségének használatában is a kecskeméti kórház élvez prioritást, a kiskunhalasi kórházban nincs földgázhasználat, ugyanis ők hőenergiát vásárolnak. Erre a megoldási módra érdemes figyelni, ugyanis összehasonlítva, egy hasonló kaliberű ágyszámmal bíró kórházzal szemben éves szinten kb. 250 millió Ft-ot tudnak megspórolni. Másik kiemelkedő intézmény a makói kórház, ahol a termálvízből származó energiát hasznosítják, így kb. 60 millió Ft marad a kórház költségvetésében éves szinten. Az energiafelhasználás természetesen arányos az ágyszámokkal, ahol több az ágyszám, ott több az energiafelhasználás mennyisége is (3 5. ábra). A gáz beszerzési ára 76 és 129 Ft/m3 között változik. Ez igen nagy különbség, ha a felhasznált mennyiségeket is figyelembe vesszük. A következő diagram az intézmények havi szintű energiaköltségeit mutatja be. Legtöbb kiadással a kecskeméti megyei kórház bír, ez köszönhető a magas villamosenergia- és földgázhasználatnak. Az ágyszámhoz viszonyított energiakiadások a legkevesebbek a kiskunhalasi, a deszki és a makói kórházakban. Mindhárom intézményben üzemeltetnek valamiféle energiahatékony módszert (6. ábra). Az energiacsapdából való kikerülés lehetőségei Az energiahatékonyság több elem egyszerre történő alkalmazásával lehet a legoptimálisabb és legsikeresebb. Ezen elemek a következők: az energia hatékony előállítása, az energia hatékony felhasználása, 14 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2010/1.
1. ábra. Éves energiafelhasználás 8000000 7000000 Földgáz m 3 Villamos energia KWh Víz m 3 6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 2. ábra. Átlagos energiafelhasználás százalékos arányban Víz 1% Gáz 33% Villany 66% és az energiaveszteségek csökkentése, valamint a liberalizált energiapiacra lépés. Ezekhez pedig a posszibilis európai uniós pályázatokat lehetőség szerint igénybe kell venni. Az energia hatékony előállításánál gondolok a megújuló energiafajták használatára, amivel a költségek jelentősen csökkenthetők, ezenfelül környezettudatos gondolkodásmódra utalnak. A megújuló energiafajtákból kiemelem a napenergiát. A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része körülbelül 173 x 1012 kw, amely több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. A napenergia közvetlen hasznosításának legelterjedtebb módjait két fő csoportba lehet sorolni. Ezek egyike az ún. passzív hasznosítás, amikor külön kiegészítő eszköz, berendezés nélkül tudjuk a napenergiát hasznosítani, ehhez szükséges a megfelelő tájolás, a célszerű üvegezés, a hatékony szigetelés és az alkalmas szerkezeti anyagok megválasztása. Azonban ahhoz, hogy a napenergia adta lehetőségeket hatékonyabban ki tudjuk használni, érdemes olyan technológiai megoldásokat alkalmazni, amelyek speciálisan a napenergia befogására és hasznosítására készültek, ez a másik megoldás az ún. aktív hasznosítás. A napenergiát hasznosító rendszerek felhasználásuk alapján lehetnek: használati meleg vizet előállító rendszerek, épületek fűtését ellátó rendszerek, uszodafűtést ellátó rendszerek és épületek hűtését ellátó rendszerek. A napenergiával üzemelő rendszerek gazdaságosságára a következő megállapítás tehető. Magyarországon a hagyományos energiahordozói árak rohamos emelkedésével megdőltek azok a prognózisok, amelyek a napenergia aktív hasznosításának elterjedését a jelentős beruházási költsége miatt és csekély folyamatos ráfordításai ellenére, legfeljebb az ezredfordulót követő évtizedre valószínűsítették. Ehelyett a megvalósítás-beruházás költségei alig növekedtek, illetve más berendezésekéhez képest csaknem stagnáltak. A folyamatos ráfordítás költségei pedig elenyészők a manapság 3,5-4-szeresére növekedett hagyományos villamos energia, földgáz, pébégáz, távhőenergiák fogyasztói árához képest. A napenergia tartós felhasználási lehetőség, mert bőséges, tiszta, szabadon hozzáférhető és mindenütt rendelkezésre álló energiát biztosít most, és az elkövetkező évmilliárdok során. A napenergia maximális kiaknázása szükséges lépés ahhoz, hogy biztosíthassuk a fenntartható energiaellátást, megvédjük bolygónkat és az elkövetkező generációk egészségét. A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. A geotermikus energia hordozóját hazánkban döntően a termálvíz képviseli, amely a EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2010/1. 15
3. ábra. Gáz beszerzési ára (Ft/m 3 ) 100 106 129 76 126 110 99 n. a. 100 117 87 0 20 40 60 80 100 120 nagy vastagságú, több helyen 6 km-t is meghaladó üledékes kőzetösszetételek porózus permeábilis tartományait tölti fel. A hazai termálvíz-hasznosítás eddigi és jelenlegi állapotát elemezve a következők állapíthatók meg: A hasznosítás iránya alapvetően kettős: direkt hőhasznosítás, illetve balneológia. A hőhasznosítás szezonális jellegű, az év mintegy 180 napjára terjed csak ki, a balneológiai célú alkalmazáson belül viszont a hőhasznosítás mértéke nem számottevő. Geotermikus alapú villamosenergia-termelés egyelőre nincs. A geotermikus energia gyakorlatilag kifogyhatatlan, de nálunk csak egyes helyeken koncentrálódó, helyi energiaforrás. A hazai geotermikusenergia-hasznosítás optimalizálásának követelményei a következőkben foglalhatók össze. A hasznosítás alapvető feltétele a vízügyi előírásokat figyelembe vevő, a tároló- és környezetvédelmet biztosító rendszer kialakítása. Az alapvető cél a többlépcsős integrált hasznosító rendszerek létrehozása. A leggyakoribb hasznosítási mód a lakossági, kommunális, mezőgazdasági létesítmények fűtése, amelyet a komplett hasznosítás megfelelő hőmérsékleti szintjén célszerű igénybe venni. A szél teljes mozgási energiáját 100 TW teljesítményűre becsülik. Azonban ennek csak bizonyos hányadát lehet hasznosítani. A gazdasági megfontolások azt mutatják, hogy a szelet elsősorban azokon a vidékeken érdemes kiaknázni, ahol a szélsebesség évi átlaga meghaladja a 4-5 m/s értéket. Ez többnyire csak tengerparti helyeken van így, ezért Magyarország viszonylag szélcsendes zugnak számít, még ha ezt egyegy tomboló helyi vihar cáfolja is, ráadásul a szél energiasűrűsége aránylag kicsi, 40 60 W/m2. Ez mutatja, hogy saját célra az energia előállítása a szél segítségével ma már feltétlenül gazdaságos. Magyarországon a vízenergia használata is nagyon alacsony, ugyanis a vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon hihetetlenül alacsony a folyók esése, világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak. Ilyen viszonyok mellett gazdaságossági szempontból az energetikai kihasználásra nem sok remény van, és nem is lenne gazdaságos. A biomassza, mint energiahordozó fontosabb jellemzői: megújulása a fotoszintézisnek köszönhető, az energia tárolása az által valósul meg, hogy a fotoszintézis során a növényekben létrejövő szerves anyagokban kémiai energia formájában raktározódik el a napfény energiája, az energetikai hasznosítást úgy lehet megvalósítani, hogy nem növeljük a légköri szén-dioxid mennyiségét, ami nagyban elősegíti az ásványkincsek megőrzését. A biomassza, mint energiaforrás a következőképpen hasznosítható: tüzeléssel, előkészítés nélkül, vagy kémiai átalakítás után folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként. A biomassza energetikai célokra történő hasznosításának előnyei Kén-dioxid-kibocsátás csökkenése. A tüzelési célokra hasznosított biomassza kéntartalma minimális általában 0,1% alatt van. Kisebb mértékű koromkibocsátás. Policiklikus aromás szénhidrogének kibocsátásának csökkenése. A szén-dioxid-kibocsátás nullának tekinthető, hiszen 16 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2010/1.
az elégetett üzemanyag által az atmoszférába jutó szén-dioxid-mennyiséget az előző évben kötötte meg fotoszintézise során a termesztett magas olajtartalmú haszonnövény. A biogáz hasznosítási lehetőségei termikus hasznosítás: gázmelegítők, gázégők, komplex hasznosítás: elektromos és termikus; gázmotor/ turbina generátorral és hőcserélő, mechanikus és termikus: 4. ábra. Villamos energia beszerzési ára intézményenként (Ft/KWh) 49 38 42 32 22 30 38 30 31 38 26 0 10 20 30 40 50 5. ábra. Víz beszerzési ára (Ft/m 3 ) 278 497 410 349 358 400 680 577 419 441 413 0 100 200 300 400 500 600 700 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2010/1. 17
6. ábra. Összesített havi szintű energiakiadások intézményenként (ezer Ft) 7000000 6000000 62000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 33024 34500 14850 25970 22670 19520 14032 7700 3400 4080 0 gázmotor/gázturbina és hőcserélő, valamint mechanikus hasznosítás. Az általam végzett felmérésben részt vevő intézmények közül csak 18% használ megújuló energiaforrást (7. ábra). Nagyon fontos lenne, ha a magyar egészségügyi szolgáltatást végző intézmények csatlakoznának a megújuló energiaforrást használó intézményekhez. Az energia hatékony felhasználásánál felmerül az épületeken belüli átgondolt és hatékony hőelosztás kérdése. A hőérték meghatározásánál figyelembe kell venni a hőérzetünket befolyásoló tényezőket. A hőt szabályozhatjuk és 7. ábra. Megújuló és nem megújuló energiát használó intézmények aránya Megújuló energiát használó intézmények 18% Megújuló energiát nem használó intézmények 82% javíthatjuk egyénileg állítható fűtéssel, hővédő tapétákkal, párologtatással és színek használatával. A hőhidakon keresztül gyakran a környezetbe távozik a hőenergia jelentős része, így energiaveszteség jön létre. A legmodernebb nyílászáró- és homlokzati rendszerek segítségével jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek mind az új építésű, mind pedig a felújított épületekben. Nagyon sok energia megtakarítható az elektromos berendezések optimális használatával, és olyan korszerű készülékek használatával, amik kis mennyiségű energiával is tökéletesen működnek. Jelentős energiát lehet megtakarítani, ha hagyományos izzók helyett kompakt izzókat használunk. A papír kérdéskörét azért tettem bele beszámolómba, mert közvetve nagyon sok energia megtakarítható azzal, ha a papírfelhasználást drasztikusan csökkentenénk, és emellett újrafelhasznált papírt használnánk az intézményeinkben. Ugyanis a papírok előbb vagy utóbb a hulladéklerakóban végzik, és a lebomlása során metángáz szabadul fel, ami az üvegházhatás legfőbb okozója. Egy érdekes adat az újrafelhasznált papírról: minden tonna újrahasznált papírral megmentünk 17 fát, megtakarítunk 4100 kw elektromos energiát, 26 500 liter vizet, valamint 27 m 3 -rel kevesebb szemét kerül lerakóba. Érdemes lenne tehát elgondolkozni ezekről a tényekről. A mi intézményünkben már kidolgozás alatt van az a projekt, ami átállást jelent a papíralapú technológiáról a digitális adatkezelésre. Sajnos prolongálódik a liberalizált villamosenergia-piac Magyarországon. A mostani halasztás azonban nem jelenti azt, hogy sokáig el lehetne odázni az energiapiac liberalizációját. Szükség is van a liberalizációra, pontosan azért, hogy a lehető legalacsonyabb áron és a lehető legjobb feltételekkel jussanak az intézmények az energiához, így fokozva az energiahatékonyságot. Alapvető kérdésként merülhet fel az intézmények vezetőiben kilépni a jelenlegi szolgáltatótól vagy maradni a jelenlegi szolgáltatónál. A közüzemi piacra jellemző a garantált biztonság, a szabályozott árak és a rugalmatlanság. 18 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2010/1.
8. ábra. A legalacsonyabb és a legmagasabb beszerzési árak 600 500 400 300 200 100 0 Legolcsóbb Gáz Víz Villamos energia Legdrágább Amennyiben a liberalizált piacot választjuk, akkor választhatjuk a passzív vagy az aktív részvételt. Ha passzív résztvevők vagyunk, akkor a feljogosított fogyasztó ugyan kilép a liberalizált piacra, de csak egy ellátási szerződést köt, nagy valószínűséggel korábbi szolgáltatója kereskedelmi engedélyesével. Ebben az esetben is lehetősége van testreszabott szolgáltatási csomag kialakítására. Ha aktív részvevők vagyunk, akkor a feljogosított fogyasztó tudatos, aktív szerepet játszik a piacon, a következők figyelembevételével: a költségek minimalizálása, az ellátás biztonsága szükséges szintjének garantálása, kockázatok komplex kezelése, nem csak az energiabeszerzésre korlátozva (8. ábra). Pályázatokról dióhéjban Az energetikai csapdából való kikerülés lehetőségeként az európai uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket ki kell használni. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a régiónkban vannak olyan kórházak, amelyek egyáltalán nem élnek ezen említett lehetőséggel. A diagram jól szemlélteti a pályázati aktivitást és a kórházak közötti differenciákat (9. ábra). Jelenleg is több olyan EU-s pályázat került kiírásra, ami lehetőséget biztosítana a kórházaknak az energetikai rendszer korszerűsítésére, valamint a megújuló energiaforrások használatának bevezetésére. A konkrét energetikai kiadások számadatainak ismeretében tehát érdemes lenne kalkulációt végezniük azoknak az egészségügyi szolgáltatóknak, amelyek még nem éltek a pályázatok nyújtotta pénzügyi források kiaknázásával (10. ábra). Miután Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, lehetővé vált a környezetvédelmi és energetikai pályázatok kiírása. Az egészségügyi intézmények környezetbarát energetikai fejlesztésének támogatását a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tette lehetővé, melynek Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programja (KIOP) a környezetvédelem és közlekedés prioritásának keretében támogat fejlesztéseket. A következő részben két megvalósult projektet mutatok be, amelyekben projektmenedzserként vettem részt. A Szegedi Kórházban végzett energetikai korszerűsítések összegzése A kórház épületének és műszaki állapotának átvizsgálása után a Városi Önkormányzat úgy döntött, hogy az energetikai fejlesztés nem halogatható tovább, így szükséges a korszerűsítés. 9. ábra. Pályázatok alakulása 2008-ig 2009 2010 2010 2015 40 8 140, 6 176 194 150 30 270 640 13 310 75 1425 0 500 1000 1500 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2010/1. 19
10. ábra. KEOP 2009-4.2.0/B Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrással Támogatás mértéke, intenzitása Elnyerhető támogatás összege: minimum 1 millió Ft - max. 1 milliárd Ft. Támogatás mértéke: Költségvetési szerv és intézménye 60% Benyújtás határideje: 2009. március 20-tól folyamatos. Előleg: A megítélt támogatás 35%-a. KEOP 2009-5.2.0/B Harmadik feles finanszírozás épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva Támogatható tevékenységek: Hő- és villamosenergia-termelő, -szállító és -átalakító berendezések korszerűsítése, cseréje, hatásfokának javítása, szabályozhatóvá tétele továbbá technológiai korszerűsítések Elektromos rendszer és világításkorszerűsítés Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek Támogatás mértéke, összege Támogatás összege: min. 3,5 millió Ft - max. 200 millió Ft Támogatás mértéke: Az elszámolható költségek 35%-a. Benyújtás határideje: 2009. március 20-tól folyamatos. KEOP 2009-5.3.0/A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése Támogatható tevékenységek: Energiafelhasználás csökkentése épületek hőtechnikai adottságainak javitása, hőveszteségének csökkentése, utólagos hőszigetelés, külső nyílászáró csere, hővisszanyerő szellőzés létesitése, intézmények fűtési, hűtési, és használati melegvíz rendszereinek korszerűsitése világítási rendszerek korszerűsitése, komplex, több energiahetékonyság-növelési tevékenységet magába foglaló beruházások Vállalkozások üzemi és irodaépületeiben megvalósítandó épületenergetikai fejlesztések Támogatás métértéke, intenzitása Elnyerhető támogatás összege: minimum 1 millió Ft - max. 500 millió Ft. Benyújtás határideje: 2009. március 20-tól folyamatos. KEOP 2009-5.3.0/B Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva Támogatható tevékenységek: épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségek csökkentése utólagos hőszigetelés külső nyílászáró cseréje hővisszanyerő szellőzés létesítése intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése világítási rendszerek korszerűsítése komplex, több energiahatékonyság-növelési tevékenységet magában foglaló beruházások Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek napkollektorok alkalmazása HMV termelésre vagy fűtésrásegítésre biomassza, azon belül faapríték, fapellet, fabrikett, hasábfa tüzelő kazán HMV termelésre, fűtésre és/vagy fűtésrásegítésre geotermális energia hasznosítása geotermikus hőszivattyú alkalmazása napelemek alkalmazása villamos energia termelés céljából Elnyerhető támogatás összege: minimum 1 millió Ft maximum 500 millió Ft. Benyújtás határideje: 2009. március 20-tól folyamatos. Előleg: A megítélt támogatás 35%-a. A projekt összköltsége 368 millió forint volt, a beruházás költségeit az EU Strukturális Alapjából elnyert 147 millió forintos és a Belügyminisztériumtól kapott közel 129 millió forintos támogatásból, valamint saját forrásaiból fedezte az önkormányzat. A felújítás több részből adódik össze, különböző területeken kellett végrehajtani az energetikai fejlesztéseket. Így 800 m 2 korszerű napkollektor került beépítésre, amely az egészségügyi intézmény melegvíz-ellátását biztosítja, ezzel is csökkentve az energetikai kiadásokat. Kicserélték a kazán és a kazánház berendezéseit, így az új korszerű kazán hatásfoka 94%-os lett az elavult 75%-kal szemben. A projekt koherens része volt a hőközpont felújítása, az új hőtávvezeték megépítése, valamint kicserélték a régi hőcserélőket is. A rekonstrukció folyamán kiépítettek egy új melegvíz-távvezetékrendszer is. Ezen energetikai korszerűsítésekkel egy időben minden 11. ábra. Eredményességi mutatók Éves energiaköltség Ft/év Károsanyag-kibocsátás Kg/év Beépített napkollektor felülete m 2 Fajlagos energiahatékonysági mutató Kwh/m 2 /év Rendelkezésre állási idő % Karbantartási költség megtakarítás Ft/év Elfogyasztott gázmennyiség GJ Komfortérzet-növekedés felmérése kérdőíves épületszárnyban kiépült egy programozható, automatikus fűtésszabályozási rendszer, mely érzékeli a külső hőmérsékletet, és ennek megfelelően szabályozza a belső hőmérsékletet, így megszűnt a túlfűtés az épület belső légterében. Az épület hőveszteségének csökkentése érdekében kicserélték 20 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2010/1.
a nyílászárókat és megtörtént a külső hőszigetelő rendszer kiépítése is (11. ábra). A projekt eredményességének tervezett mutatói számokkal A megújuló energia felhasználása a jelenlegi 58 GJ/év szintről 1440 GJ/év szintre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a kórház használati melegvíz-igényének 37,5%-át napkollektorok fogják előállítani. A földgázfelhasználás az energiamegtakarítás következtében 43,1%-kal csökken. Ennek következtében az Nox-kibocsátás éves mennyisége 1127 kg/év értékről 372 kg/év értékre, a COkibocsátás 229 kg/év értékről 56 kg/év értékre csökken. Energia- és költségmegtakarítás alakulása százalékos arányban kazánházi korszerűsítések: 19%, hőelosztó hálózat veszteségeinek csökkentése: 14%, korszerű fűtésszabályozás kiépítése: 12%, összesen: 45%. Energetikai költségek várható alakulása A kórház éves energiafelhasználása: 11 846 GJ/év értékre csökken. Megtakarítás: 10 080 GJ/év. A megtakarított energiaköltség: 17 580 E Ft/év. Megtakarított karbantartási költségek: 500 E Ft/év (50%). A berendezések nem igényelnek állandó felügyeletet. Megtakarítás: 3600 E Ft/év. A projekttel elért összes megtakarítás: 21 680 E Ft/év. A projekt Európa-díjat kapott (15. ábra). A deszki Mellkasi Betegségek Szakkórházában végzett energetikai projekt a következőképp alakult. A projekt összköltsége 124 millió forint volt, mely a KIOP pályázaton elnyert, saját forrásból és az önkormányzat forrásából adódott össze. Elkészült a kazánház, megvalósult a hőközpontok átépítése gőzről meleg vizes rendszerre, a hőellátó távvezetékrendszer átépítése, a használati melegvíz-ellátó rendszer kiépítése, a napkollektorok telepítése használati melegvíz-ellátáshoz, az épület külső nyílászáróinak cseréje, a villamos hálózat és világítótestek korszerűsítése és az épületfelügyeleti rendszer kiépítése. Zárszó helyett tények Az energetikai projektek megvalósításának hatása több szignifikáns részterülettel bír. Első részterület a környezetvédelem, ugyanis a megújuló energiaforrások beépítésével jelentősen csökkenthetőek a nem megújuló energiák felhasználása, így sokkal kevesebb káros anyag kerül ki a légkörbe, szintén csökken a vízhasználat és a szennyvízkibocsátás, és ezen elemek szintjének csökkenései nagyban növelik a környéken lakók életfeltételeit. Nem lehet negligálni azt a tényt sem, hogy a korszerűsítésekkel jelentősen csökkenthetőek az energetikai kiadások, ezzel egyetemben nő a gyógyászati berendezések beszerzése, a közvetlen gyógyításra fordítható összeg. Ezáltal degradálódik a kórházban töltött idő, a gyorsabb gyógyulást követően a betegek korábbi munkába állása csökkenti a társadalombiztosítás költségeit és javítja a gyógyítottak anyagi helyzetét is. Az innovációk a regionális fejlődésnek is részei. Remélem, hogy e cikk olvasása és átgondolása után tudatosul majd minden reszponzábilis vezetőben, hogy az energetikai fejlesztésekkel intézményük csak nyerhet, továbbá bízom abban, hogy a közeljövőben olvashatjuk majd több kórház energetikai projektének megvalósulási tanulmányát. A projektekhez minden pályázónak sok sikert kívánok. Lehetőségeinkhez képest óvjuk környezetünket, használjunk megújuló energiaforrásokat, így növelhetjük pénzügyi kereteinket. Ne feledjük, hogy a Földet nem a szüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön. A szerző gépészmérnök, kórháztechnológus, egészségügyi szakközgazdász, menedzser, pályázati szakreferens, minősített egészségügyi technológiai műszaki szakértő. EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2010/1. 21