www.newclassicalmusicagency.com Zenei botlatókövek KAMARAZENEI KONCERTSOROZAT Sorozatunk három hangversenye egy-egy állomása annak a folyamatnak, amely a Stefan Zweig nyomán biztonság világá -nak nevezhet id szaktól a Holokauszton át a hiány helyét kitölt emlékezésig vezet. Ahogy Günter Demnig németországi képz m vész kezdeményezése nyomán Európa több országában járdákba ágyazott botlatókövek emlékeztetnek a Holokausztban elhurcoltakra, mi zenei botlatókövekként koncertjeinket állítjuk az emlékezés szolgálatába. A BIZTONSÁG VILÁGA 2011. szeptember 10. ELFAJZOTT ZENE 2011. október 15. BOTLATÓKÖVEK A FELEJTÉS ELLEN 2011. november 26. A hangversenyek kezdési id pontja: 19.30 Jegyek 1 200 Ft-os áron a helyszínen kaphatók Helyszín: Bálint Ház 1065 Budapest, Révay utca 16. (36 1) 311 66 69 info@balinthaz.hu
2011. szeptember 10. A BIZTONSÁG VILÁGA E program zeneszerz i a zenei romantika nyelvén javarészt a biztonság világá -ban alkottak, amely az I. világháborúval semmivé vált. Közülük Alexander Zemlinsky már megtapasztalta az egyetemes tragédiában, a Holokausztban végz d elfajzott zene idejének közeledtét. Auer Lipót: Magyar rapszódia heged re és zongorára Op. 5 Max Bruch: Kol nidre Op. 47 Moór Emánuel: Csellószonáta Op. 55 No. 2 Goldmark Károly: E-dúr heged -zongora szvit Op. 11 Alexander Zemlinsky: d-moll trió Op. 3 Közrem ködik: Gulyás Márta zongora Jávorkai Sándor heged Bársony Péter brácsa Rózsa Richárd cselló Auer Lipót (1845 1930) heged m vész, pedagógusként az orosz heged iskola alapítója. Zeneszerz ként kevéssé ismert, noha kortársai is nagyra becsülték m veit. Magyar rapszódiája az 1800-as évek végén jelent meg nyomtatásban. Max Bruch (1838 1920) németországi születés zeneszerz 1881-ben eredetileg gordonkára és zenekarra komponált m ve a Jom kipuri engesztel ima si dallamát idézi. Moór Emánuel (1863 1931) els sorban mint zongoram vész és zongoratervez ismert. Kompozíciói, többek között nyolc szimfóniája, csellószonátái gyelemre méltó zeneszerz i képességeit is bizonyítják.
Goldmark Károly (1830 1915) magyarországi születés, zenéjében német tradíciókat követ zeneszerz. 1865-ben bemutatott Szvitje kamarazenei m vei között sikerdarabnak számít. Alexander Zemlinsky (1871 1942) ausztriai születés zeneszerz, akinek m veit a nácik az elfajzott zene kategóriájába sorolták, 1938-ban emigrálni kényszerült az USA-ba. 1896-ban írt triója még a biztonság világá -nak zenei nyelvén szól. 2011. október 15. ELFAJZOTT ZENE A nácik által elfajzottnak min sített zene e programban szerepl zeneszerz i több közös jeggyel is azonosíthatóak. Nem csak származásuk, szakmai indulásuk közös, hanem életüket is azonos körülmények között fejezték be: valamennyiüket atalon munkatáborban vagy koncentrációs táborban ölték meg. Beteljesületlen pályák tehetséges atalemberek, akikr l soha nem tudhatjuk meg, milyen zeneszerz kké fejl dhettek volna. Weiner László: Vonóstrió Szerenád Zikmund Schul: Két hászid tánc Op. 15 Gideon Klein: Vonóstrió Hans Krása: Passacaglia és fúga vonóstrióra Erwin Schulho : Duó heged re és csellóra Kuti Sándor: III. vonóstrió
Közrem ködik: Ábrahám Márta heged Bársony Péter brácsa Rohmann Ditta cselló Weiner László 1916-ban született, 1944-ben a lukovi munkatáborban ölték meg. 22 évesen írt Vonóstriója már kivételes zeneszerz i adottságait bizonyítja. Zikmund Schul németországi születés (1916) zeneszerz. 1941-ben Terezínbe deportálták, ott halt meg 1944-ben. A Két hászid táncot 1941-42-ben Terezínben, 28 évesen írta. Gideon Klein 1919-ben született Prágában. 1941-ben Terezínbe deportálták. Vonóstriója utolsó m ve, amelyet 1944. október 9-én fejezett be, 9 nappal azel tt, hogy Auschwitzba hurcolták. 1945 januárjában halt meg 26 évesen. Hans Krása prágai születés (1899) zeneszerz. 1942-ben hurcolták Terezínbe, majd 1944-ben Auschwitzban ölték meg. Passacaglia és fúga cím trióját 1944-ben írta. Ervin Schulho Prágában született 1894-ben. 1942-ben a würzburgi internálótáborba hurcolták, s ugyanabban az évben ott végezte be életét. A heged -gordonka duót 1925-ben komponálta. Kuti Sándor 1908-ban született Budapesten, 1940-t l munkaszolgálatos volt. 1944-ben Németországba deportálták, 1945-ben megölték. Fiatal zeneszerz ként írt Vonóstriójában a magyar kamarazene-irodalom mesterének lehet sége mutatkozott meg.
2011. november 26. BOTLATÓKÖVEK A FELEJTÉS ELLEN A Holokauszt után a megszólalás a túlél knek sem volt egyszer : volt, akinek azért, mert szeretett családtagjait, barátait veszítette el. A Holokauszt és a világháború egyetemes sokkja nem csak a túlél ket készteti emlékezésre. Kósa György: Jutka-ballada Károlyi Pál: Héber dallamok Mieczyslaw Weinberg: Csellószonáta Op. 21 No. 1 Kadosa Pál: Trió Op. 49/d Dmitrij Sosztakovics: e-moll trió Op. 67 No. 2 Közrem ködik: Gulyás Márta zongora Oláh Vilmos heged Várdai István cselló Kósa György (1897 1984) túlélte a Holokausztot, de feleségét és 20 éves lányát a nácik megölték. 1946-ban balladában örökítette meg lánya elvesztését. Károlyi Pál (1934) 1981-ben komponált duójában si héber dallamokkal gazdagította a kortárs zenét. Mieczyslaw Weinberg (1919 1996) lengyelországi születés zeneszerz szüleit és testvérét koncentrációs táborban ölték meg, maga a Szovjetunióba távozott a háború kitörésekor. Csellószonátáját 1945-ben írta. Kadosa Pál (1903 1983) 1943-ban származása miatt elveszítette állását, s munkaszolgálatra kényszerítették. 1955-ben írta heged re, csellóra és zongorára ezt a trióját. Dmitrij Sosztakovics (1906 1975) 1944-ben zsidó származású barátja, Ivan Sollertinsky emlékére komponálta ezt az utolsó tételében zsidó témát feldolgozó trióját.
KÖZREM KÖDOK BÁRSONY PÉTER brácsam vész ÁBRAHÁM MÁRTA heged m vész JÁVORKAI SÁNDOR heged m vész GULYÁS MÁRTA zongoram vész ROHMANN DITTA csellóm vész OLÁH VILMOS heged m vész VÁRDAI ISTVÁN csellóm vész RÓZSA RICHÁRD csellóm vész A KONCERTEKET TÁMOGATJA: SUMMA ARTIUM NEMZETI KULTURÁLIS ALAP