A közbeszerzési eljárás fajtái 1
Alapvető eljárási fajták nyílt eljárás meghívásos eljárás tárgyalásos eljárás, és ezen belül hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás versenypárbeszéd 2
Speciális eljárási fajták gyorsított eljárás keretmegállapodásos eljárás tervpályázati eljárás speciális hirdetményekkel induló különös közbeszerzési eljárások egyszerű közbeszerzési eljárás 3
Szakaszok száma szerinti felosztás Egy szakaszból álló eljárások nyílt eljárás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nyílt tervpályázati eljárás Két szakaszból álló eljárások meghívásos eljárás hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás versenypárbeszéd gyorsított eljárás keretmegállapodásos eljárás (ha az eljárás első része egyszakaszos) meghívásos tervpályázati eljárás Háromszakaszos eljárások keretmegállapodásos eljárás (ha az eljárás első része kétszakaszos) időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás a különös közbeszerzési eljárásban előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás a különös közbeszerzési eljárásban 4
Eljárási fajták eljárási rendek szerint A törvény kettős közbeszerzési értékhatárrendszert és ehhez kapcsolódóan két eljárási rendet különböztet meg: közösségi eljárásrendet a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre és az új egyszerű eljárást a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre. 5
Nyílt eljárás 26. nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet 83. (1) A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. 6
A meghívásos eljárás 23. meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által az e törvényben előírtak szerint kiválasztottak tehetnek ajánlatot 84. (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. 7
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás 35. tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa e törvényben előírtak szerint kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről 89. (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. 8
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 35. tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa e törvényben előírtak szerint kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről 94. (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. 9
Versenypárbeszéd 36/A.48 versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa e törvényben előírtak szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér; 101. (1) A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. (2) A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik: a) a részvételi szakasz b) a párbeszéd c) az ajánlattételi szakasz. 10
Keretmegállapodásos eljárás 12. keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget 108. (1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. (2) Ennek során a) nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt a 109. - ban fogalaltak figyelmbe vételével; b) a keretmegállapodás alapján a beszerzést a 110. -ban foglaltak szerint valósítja meg. 109. (1) Keretmegállapodás négy formában köthető: a) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; b) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza; c) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; d) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. 11