Universcity of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences 3515 Miskolc-Egyetemváros THESIS

Universcity of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences 3515 Miskolc-Egyetemváros THESIS SELF-REGULATION-, MEDIA- AND INFORMATION-LAW IN THE US BASKETBALL LEAGUES Written by Dobos Árpád Faculty of Law Consultant: Dr. Majtényi László Professor University of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences Legal History Department Head of Department Budapest, 2014 1

MISKOLCI EGYETEM ÁLLÁM- ÉS JOGTUMÁNYI KAR 3515 Miskolc-Egyetemváros SZAKDOLGOZAT AZ AMERIKAI KOSÁRLABDA-BAJNOKSÁG ÖNSZABÁLYOZÁSA, MÉDIA ÉS INFORMÁCIÓS JOGA Készítette: Dobos Árpád Jogász szakos hallgató Konzulens: Dr. Majtényi László Egyetemi tanár Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Tanszékvezető Budapest, 2014 2

Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Szabályozói környezet összehasonlítása... 5 I. A kosárlabda, NBA története, szabályok, szervezetek... 8 A kosárlabda története, szabályok... 8 A FIBA, mint nemzetközi szervezet... 11 NBA története, szervezete... 12 Az NBA szervezete... 18 II. A Franchise jogok... 22 III. Alapszakasz, rájátszás... 25 IV. NCAA... 29 Az NCCA kosárlabda divízíó I.... 32 Média közvetítési jogok az NCAA- ban... 33 V. Draft... 35 VI. Free Agency... 43 VII. Hall of Fame - Hírességek csarnoka... 46 VIII. Az NBA és a TV társaságok kapcsolata, a média közvetítési jogok... 47 IX. NBA.com, NBA TV... 50 Az NBA. com privacy poitikaja... 51 X. Statisztika, mint döntést támogató rendszer fejlődése... 54 XI. Európai kitekintés - Európai Uniós és OECD adatvédelmi írányelvek, a Magyarországi adatkezelés elvei... 58 Európai Unió adatvédelmi irányelvei... 58 OECD adatvédelmi irányelvei... 59 Magyarországi adatkezelés elvei... 59 Irodalomjegyzék:... 61 3

Bevezetés Öt évvel ezelőtt munkámból fakadóan belekerültem az NBA világába, amely szervezettségével, közönséget kiszolgáló tevékenységével, hihetetlen környezetével magával ragadott és ez azóta is tart. 2013-ban már foglalkoztatott a szakdolgozat témája és amikor kezemben foghattam a 2008- as Larry O Brian trófeát a Boston Celtics otthonában az első gondolatom az volt, hogyan lehetne az NBA világáról megírni a szakdolgozatot. Köszönettel tartozom Dr. Majtényi László tanár úrnak, aki elvállalta a konzulensi feladatot, segített a dolgozat elindításában és rengeteg jó tanáccsal látott el. Bíztam benne, hiszen nála kompetensebb szakembert a média világában aligha lehet ma találni Magyarországon. Dolgozatomban bemutatom a kosárlabda történetét, szabályait, szervezetét valamint az amerikai férfi profi- és egyetemi bajnokság felépítését, a szervezet média és információs jogait, az általuk használt információs rendszereket. Sor kerül kritikai észrevételek megfogalmazására a játékosok jogait szabályozó kollektív szerződéssel kapcsolatosan, kiemelve a franchise bevételek megosztását. Napjainkban különös figyelmet igényel a téma hiszen a sport egyik legfontosabb népszerűsítési lehetősége, valamint bevételi forrása a televízió és egyéb média megjelenések. Az Amerikai Egyesült Államokban a sport kitüntetett szerepet játszik, ezen belül is a Major sportok (MLB, NFL, NBA, NHL) emberek millióit vonzzák a televíziók és az internet elé. A sportolók kitüntetett szerepe az élet minden területén megjelenik bárhol jelennek is meg, népszerűségük töretlen, gyerekek milliói szeretnének profi sportolóvá válni, amerikai elnökök a Fehér Házban fogadják a bajnokságot nyert sportolókat. Végezetül pedig szeretnék bemutatni néhány érdekes, statisztikai feldolgozás során keletkezett adatot valamint a csapatokat segítő döntéstámogató rendszert. Munkámból fakadóan rengeteg statisztikai adattal rendelkezem a játékosok pályán történő mozgásával és viselkedésével kapcsolatosan, amelyek szorosan kapcsolódnak az információs jogokhoz. 4

Szabályozói környezet összehasonlítása Az Egyesül Államokban érvényben van a Ted Stevens Olympic and Amateur Sports Act (36 U.S.C. Sec. 220501), amely az olimpiai és amatőr sportot szabályozó törvény, ennek nem alanya a profi sport. Ted Stevens alaszkai szenátor támogatásával lett elfogadva a törvény 1998-ban. A törvény kizárólagos jogot ad az Amerikai Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának a speciális szabályok megállapítására a tagjai részére. 1 Tehát a major sportok inkább önszabályozó rendszerben működnek, a ligák és a franchise tulajdonosok valamint a játékos szakszervezet megállapodása alapján. A ligát és a csapattulajdonosokat a közöttük fennálló franchise szerződés, a csapat és a játékos jogviszonyát pedig generálisan a Kollektív Pénzügyi Szerződés (CBA, Collective Bargaining Agreement) szabályozza, illetve a csapat köt a játékossal egy játékosszeződést. Ennek összhangban kell lennie a kollektív szerződéssel. Ebben definiálva van a szerződés időbeli hatálya, amely csak határozott időpontra köthető, a kompenzáció mértéke, a játékos sporttal kapcsolatos kötelezettségei, marketing és kereskedelmi célt szolgáló megjelenési kötelezettségei. 2 A fényképek és videofelvételek készítése során játékosokat ért személyiség jogi problémával kapcsolatban született egy bírósági döntés (Portland Trail Blazers v. Darnell Valentine and Jim Paxson, Decision 86-2 (August 13, 1986)), amely döntés alapja mind a kollektív pénzügyi szerződésnek, mind a játékosszerződéseknek. Ebben szabályozva van, hogy a játékosok kozzájárulnak, hogy a csapat, az NBA, és minden NBA-vel kapcsolatos társaság fényképeket, videókat készítsen bármilyen méltányolható időpontban, nem számít, hogy egyedül vagy többen vannak a felvétleken. A felvételeket a csapat, a liga és a ligával kapcsolatban álló cégek használhatják, nyilvánosságra hozhatják és felhasználhatják kereskedelmi célokra. A képek jogai a csapathoz, a ligához és a ligához kapcsolódó társasághoz tartoznak. A játékos médiamegjelenéseihez, legyen az televizió, rádió, magazin, illetve a játékos saját szponzorának érdekében tett megjelenés a csapat írásos engedélye szükséges. A csapat engedélye szükséges továbbá, bármilyen felvétel, illetve írásos, magazinban, újságban megjelenő sztori készítéséhez. 1 http://www.teamunify.com/eznslsc/userfiles/file/background%20- %20Amateur%20Sports%20Act%20of%201978.pdf 2014.02.26. 13:26 2 http://www.nbpa.org/sites/default/files/exhibit%20a.pdf 2014.02.26. 13:36 5

Kizárólag akkor nem szükséges az írásos engedély, ha a megjelenés a csapat vagy a liga érdekében történt. A játékos kötelezve van továbbá, hogy kérésre megjelenjen a média képviselői előtt interjú céljából. 3 Ezzel szemben a magyar szabályozás a sportról szóló törvényen (2004. évi I. törvény) keresztül generálisan szabályozza a játékosok jogait és kötelezettségeit. A törvény megkülönböztet szponzorálási és arculat-átviteli (piacépítési) szerződést. A szponozorási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénzben vagy természetben támogatja a sportoló, a sportszervezet, sportszövetség sporttevékenységét a szponzorlát pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor a marketingtevékenysége során felhasználja. Tehát ez egy visszterhes szerződés, amelyben az egyik fél értékesít egy jogot, a másik fél pedig fizet ezért a jogért. Vannak a felhasználási feltételek, amelyeket a törvény szabályoz. Ilyen, hogy egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben nem lehet felhasználni. Az arculat-átviteli (piacépítési) szerződés esetén megjelennek sajátos személyiségvédelmi jegyek, mint a sportoló neve, fényképe, a sportszervezet neve, jelvénye, ezért itt a törvény a sportoló előzetes írásbeli hozzárjárulasát teszi szükségessé ha a sportszervezet köti a szerződést a felhasználóval. Ezzel ellentétes megállapodás semmis. A sporttörvény kimondja, hogy a sporttevékenység, ennek bármilyen módon történő rögzítése, közvetítése, kereskedelmi célú engedélyezése, a bajnoság lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez. A sporttevéekenységgel összefüggő vagyoni értékű jog a sportolót illeti meg, de a fennálló sportszervezeti tagsági jogviszonyára tekintettel ez a vagyoni értékű jog a sportszervezetet illeti meg a törvény erejénél fogva, tehát erre vonatkozóan nem kell a sportolóval megállapodást kötni. A válogatott események és a bajnokság kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos vagyoni értékű jogok pedig a sportszövetséget illeti meg. Tehát ezt a jogot a törvény erejénél fogva magához vonja és ő állapodik meg a média képviselőivel. Ezt természetesen nem teheti ellenérték nélkül, fizetnie kell a sportszervezeteknek a közvetítések számát, nézettségét, a bajnokságban elért eredményét, és 3 http://www.nba.com/media/cba101_9.12.pdf 2014.02.26. 13:46 6

más csapatok támogatásának szükségességét (szolidaritás, amatőr sport támogatása) figyelembevéve. A sport törvény szabályoz egy másik személyiség jogi problémát is, mégpedig a nézők kamerával történő megfigyelését. 74. (1)248 A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - képviselője a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban - a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű felvételt biztosító kamerával megfigyelni és a felvételt rögzíteni. (2)249 A kamerával való megfigyelésről, a kamerák elhelyezkedéséről és a rögzített adatok kezeléséről a nézőt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményen, a belépőjegyen, bérleten, illetve a klubkártyán piktogramok felhasználásával, valamint magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is tájékoztatni kell. (3)250 A szabálysértési, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 72 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a szervezőt vagy a rendezőt a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 30 napig történő tárolására szólíthatja fel. Amennyiben a felszólításra nem kerül sor, a szervező vagy a rendező a rögzített adatokat a rögzítést követő 72 óra elteltével megsemmisíti. (4) Amennyiben a rendőrség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervező haladéktalanul köteles eleget tenni. (5)251 Az (1) bekezdés szerint rögzített felvételekből a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági, bűnüldözési, szabálysértési, illetve igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint az érintett személy igényelhet adatot. 7

(6)252 A kamerával felvett adatokat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervező, a rendező, illetve a rendező szerv képviselője egyidejűleg és folyamatosan figyelemmel kíséri. A rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat e feladattal megbízott képviselője ennek során jelen lehet. Amennyiben a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat igényli, a szervező, a rendező, valamint a rendező szerv képviselője a sportrendezvény ideje alatt köteles biztosítani a hozzáférést a kamerával történő megfigyeléshez. 4 I. A kosárlabda, NBA története, szabályok, szervezetek A kosárlabda története, szabályok A kosárlabda 123 éves története egy véletlen felfedezéssel indult az Egyesült Államokból és rövid időn belül meghódította az egész világot. 1891 decemberében a Massachusetts-i Springfieldben egy főiskolai tanár, bizonyos dr. James A. Naismith szeretett volna kitalálni a futballcsapatnak a téli hónapokban is játszható beltéri ügyességi sporttevékenységet. Amikor az igazgató az irodájába hívta hirtelen a sarokban lévő őszibarackos kosárba dobta a kezében lévő labdát. Mikor visszajött tudatosan kezdte dobálni a kosárba a labdát és látta, hogy a diákjainak ez nagyon tetszik. Ezután a tornaterembe mentek és Naismith a kosarat feltette az erkélyre, amely 10 láb magasságban volt. Az erkély felől pedig egy palánkkal védte, hogy a nézők ne tudjanak belenyúlni a dobásokba. A magasság olyannyira megfelelő volt minden szempontból, hogy a mai napig nem változott. Jelenleg is 3.05m (10 láb) magasan van a gyűrű, palánkkal elválasztva. Érdekes egybeesés, hogy az amerikai futballban is pontosan 10 lábon van a kapu alsó oszlopa. Kezdetben a teljes futball csapat játszotta 2X25 fővel a játékot, majd 2X9 főre csökkent a létszám, amíg kialakult a mai 2X5 fős játékrendszer. Naismith a szabály kidolgozásakor 5 alapelvből indult ki: 1. A játékot gömbölyű labdával játsszák 2. Nincs a játékosok között szignifikáns személyi kontaktus 4 2004. évi I. Törvény a sportról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0400001.tv 2014.02.26. 13:46 8

3. A játékosok a pályán bárhol elhelyezkedhetnek 4. A játékosok nem futhatnak a labdával 5. A kosár vízszintesen nyílik és a játékosoknál magasabban helyezkedik el. 1891. december 21-én lejátszották az első meccset, melynek végeredménye 1-0 lett. Hatalmas sikert aratott az új játék. Naismith a sikert látva a szabályok pontosításába kezdett, melyet 13 pontban foglalt össze és New game néven jelentetett meg a Triangle magazin 1892. január 15-i számában. A szabályok kidolgozásánál meghatározó szempont volt, hogy inkább ügyességi játék legyen mint fizikai. Napjainkban természetesen már nemcsak ügyességi játék, hanem komoly fizikai munka is. A Triangle magazinban az első szabályok a következők voltak: 1. A labda bármely irányba dobható egy vagy két kézzel. 2. A labda üthető bármely irányba egy vagy két kézzel (sohasem ököllel). 3. A játékos nem futhat a labdával. A játékosnak arról a helyről kell eldobnia a labdát, ahol elkapta; engedmény tehető annak a játékosnak, aki futás közben kapja el a labdát. 4. A labdát kézzel kell megfogni. A labda tartására a karok vagy a test nem használható. 5. Tilos az ellenfelet bármilyen módon vállal vagy kézzel lökni, megfogni, gáncsolni vagy ütni. A szabály megsértéséért első alkalommal személyi hibát kell ítélni, a második alkalommal a következő kosár eléréséig a játékost ki kell állítani a játékból, vagy abban az esetben, ha nyilvánvalóan sérülést akart okozni ellenfelének, akkor az egész játékból ki kell zárni, és a helyére csere sem állhat be. 6. Személyi hibának számít a labda ütése ököllel, illetve a 3., 4. pontbeli, valamint az 5. szabályban leírtak megsértése. 7. Ha bármelyik csapat három egymást követő személyi hibát követ el, az úgy számít, mintha a másik csapat kosarat ért volna el. (Egymást követő azt jelenti, hogy eközben a másik csapat közben nem követ el személyi hibát). 8. Kosarat akkor érnek el, amikor a labdát a földről a kosárba dobják vagy ütik, és az a kosárban marad, feltéve, hogy azok, akik a kosarat védik, nem érintik, vagy mozdítják 9

meg a kosarat. Ha a labda a kosár szélén van, és az ellenfél megmozdítja a kosarat, akkor a kosár érvényes. 9. Amikor a labda határvonalon kívülre kerül, akkor az a játékos dobhatja be a játéktérre, aki azt először megfogja, vitás esetben a játékvezető dobja be a játéktérre. A bedobásra 5 másodperc áll rendelkezésre. Ha a játékos ez idő alatt nem végzi el a bedobást, akkor az ellenfélre száll át a bedobás joga. Ha bármelyik csapat szándékosan tovább késlelteti a játékot, a második játékvezető személyi hibát ítél ellene. 10. A második játékvezető feladata, hogy a játékosokat figyelje és jegyezze a személyi hibákat, és értesítse az első játékvezetőt, amikor egy csapat a harmadik egymást követő személyi hibáját követte el. Az ő feladata, hogy kizárja az 5. pontban vétkesnek talált játékosokat. 11. Az első játékvezető feladata a labdát figyelni. Ő ítéli meg, hogy mikor van a labda játékban, határvonalon belül, melyik csapat hozhatja játékba, valamint ő méri a játékidőt. Ő ítéli meg a kosarakat, és számon tartja az eredményt, azokon a feladatokon túlmenően, amelyek természetes feladatai az első játékvezetőnek. 12. A játék kétszer 15 perces félidőkből áll, közte 5 perces szünettel. 13. Az a csapat a győztes, amelyik ez idő alatt több kosarat ér el. Abban az esetben, ha az eredmény döntetlen, a játék a csapatkapitányok egyetértésével folytatható a következő találat eléréséig 5 1892. márciusában a tanárok és a diákok lejátszották az első nyilvános mérkőzést a Massachusetts-i iskolában, ahol a diákok nyertek 5-1 arányban. Innen pedig világhódító útjára indult töretlen sikerrel, 10 éven belül már az összes iskolában játsszák. Európában is az 1900-as évek elején kezdik játszani. Egy USA-ban tanult diák Mel Rideout hozzá át a tengerentúlról Franciaországba a kosárlabdát. 1919-ben lejátsszák az első nemzetközi mérkőzést az Egyesült Államok és Franciaország között, amelyet a katonákból összeállított amerikai csapat nyert meg 93:8 arányban. A győztesnek járó elismerést és kupát a kosárlabda feltalálója Naismith adta át, amelyet később a Hall of Fame-ben, 5 http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tantargy/test/kosar.htm 2014.02.12. 09:15 10

a Hírességek Csarnokában állítottak ki. Ez a mérkőzés megnyitotta az utat a világbajnokság szervezése és az olimpiai elismertség előtt. 1935-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felveszi a hivatalos sportágak közé a kosárlabdát, ezzel megnyílik az út az 1936. évi berlin-i olimpiai szereplés előtt. 1936. augusztus 1-én játsszák először olimpián, 1950-ben pedig a Buenos Aires-i világbajnokságon a kosárlabdát. A nemzetközi játékszabályokat a FIBA vezetősége hagyja jóvá, legutóbb 2012. április 29-én Rio de Janeiro-ban fogadták el a hivatalos kosárlabda szabályokat. A FIBA szabálykönyvve nagyon részletesen 80 oldalon 50 bekezdésben és további 5 mellékletben szabályozza a kosárlabdát mint sportágat. Ezt a tagjai kötelesek átvenni és a nemzeti bajnokságban alkalmazni. A kézikönyv 8 nagy szabálycsoportra tagozódik. 1. A játék meghatározása 2. A pálya és a felszerelések meghatározása 3. A csapatokkal, játékossérülésekkel, csapatkapitányok feladataival, edzők lehetőségivel kapcsolatos meghatározások 4. Játékszabályok meghatározása 5. Szabálysértések 6. Hibák (Fouls) 7. Általános rendelkezések 8. A hivatalos személyzet feladatai A FIBA, mint nemzetközi szervezet 1932. június 18-án megalapítják a FIBA-t nyolc ország nemzeti szövetségének részvételével. Az alapító tagok Argentína, Csehszlovákia, Görögország, Olaszország, Lettország, Portugália, Románia és Svájc. A FIBA a nemzetközi kosárlabdát irányító független, non-profit szervezet. Jelenleg 213 nemzeti szövetség tagja van. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) által elismert, kizárólagos hatáskörrel rendelkező szervezet a kosárlabda nemzetközi világában. Hatáskörébe 11

tartozik a kosárlabda globális stratégiájának és szervezeti rendszerének kialakítása, IT- és létesítmény infrastruktúra, játékostranszfer szabályainak meghatározása, a bírók kinevezése. Meghatározza a médiával és a szponzorokkal való kapcsolat módját. Kialakítja a globális marketing stratégiát. Információkat nyújt a nemzeti szövetségeknek a legújabb edzés- és erőnlétfejlesztési módszerekről. Támogatást ad egészségügyi kérdésekben. Székhelye Svájcban található Mies városban. Elnöke: Yvan Mainini NBA története, szervezete Az Amerikai Egyesült Államok egyik kisvárosában Trentonban (New Jersey állam) -1896. november 07-én lejátszottak egy kosárlabda mérkőzést, amely meghatározónak bizonyult. Az újdonságnak és izgalmasnak ígérkező mérkőzést, az amerikai kisváros több száz lakosa kísérte figyelemmel, melyet a helyi kedvenc, a Trenton Basketball, és a vendég Brooklyn YMCA vívott egymással. Az összecsapást, melyet a Masonic Temple fedett csarnokban rendezték meg, zsúfolásig megtelt helyi és vendég szurkolóval. A tomboló nézőtér előtt levonuló helyi gladiátorok 6:1 nyerték meg ezt a sorsdöntő mérkőzést. A sorsdöntő szó kissé fellengzősen hangzik, de ne felejtsük el, hogy Amerikában vagyunk az 1800-as években, ahol ugyanúgy, mint ma is első helyen áll az üzlet. A nézők számából, hangulatából és a szünetekben elfogyasztott étel-ital mennyiségéből következtetve, a helyi üzletemberek támogathatónak, mai értelemben szponzorálhatónak ítélték a sportágat. A kezdeti szerény összegű belépődíj szedése mellett a játékosok is mintegy 15 dolláros javadalmazásban részesültek mérkőzésenként, tehát megjelentek a profizmus kezdeti csírái. Lebron James korunk legértékesebb (MVP) kosárlabdázója több, mint 19 millió dollárt keres évente. Az egyre intenzívebb érdeklődés, és a mérkőzések számának növekedése egyenes következményeként 1898-ban megalakult a National Basketball Leauge (Nemzeti Kosárlabda Liga) néven bejegyzett, első professzionális szervezet, amely New Jersey, Pennsylvania és New York államok területén szervezte meg a bajnokságot. A kezdeti lelkesedés azonban nem tartott sokáig, mert a már kezdetektől meglévő pénzügyi-szakmai viták 1900-ban a Liga megszűnéséhez vezettek. Ezután a csapatok a helyi bajnokságokban szerepeltek, de játszottak mérkőzéseket spontán érkező, illetve meghívott csapatokkal is. A szervezett bajnokságok hiánya 12

ellenére is alakultak remek játékosokat felvonultató együttesek, melyeknek teljesítménye All- Star válogatottnak volt tekinthető. Az első ilyen jellegű csapat volt az 1895-ben alakult Buffalo Germans, mely 111 egymást követő mérkőzésen veretlen maradt, és amikor 1929-ben feloszlott (okaira a későbbiek folyamán még visszatérünk) 792 győzelmük mellett, mindössze 86 vereségük volt. Ezért a teljesítményért méltán kerültek be a halhatatlanságot biztosító Hall of Fame be (Kosárlabda Hírességek Csarnoka). A kor másik hasonlóan kiemelkedő sztárcsapata volt az 1918-ban James Furey által alapított New York Original Celtics. Ez a csapat már magán viselte a napjainkban is tapasztalható igazi profizmus kezdeti jegyeit. Az alapító tulajdonos összevásárolta a legkitűnőbb játékosokat és a pénzdíjas mérkőzésekért beutazták az országot, nem csatlakozva a szerényebb díjazású Ligabajnoksághoz. Jellemzően évi 150-200 mérkőzést játszottak és ennek mintegy 90%-t meg is nyerték. E kitűnő játékosok között találjuk Henry Dutch Dehnert - akit 1969-ben választottak be a Hall of Fame-be - a sarkazásos játék feltalálóját és egyedüli alkalmazóját, vagy a testalkatával és fizetésével is kiemelkedő Joe Lapchick-et, aki szintén Hall of Fame tag. Az egyéni, és a csapat teljesitménye alapján igen sokan kerültek be méltán a Hall of Fame-be, mégis hanyatlásnak indult az együttes. Ennek okait teljes mértékben feltárni e fejezet keretei között lehetetlen, így csak utalhatunk a pénz, a dicsőségvágy, a kötöttségek elutasítása, valamint a feltörekvő csapatok érdekeinek és törekvéseinek figyelmen kívül hagyására. Az újonnan szerveződött csapatok között találjuk az 1922-ben alakult New York Renaissance Five-t, (alias) Rens együttesét, a csapat rövidesen elhódítja a Celtics elsőségét és dicsőségét. Bár a faji diszkrimináció miatt afro-amerikaiak nem játszhattak a profi ligákban, de játéktudásuk, szervezettségük, és akaraterejük a sportág ikonjaivá tette őket. Teljesítményükre jellemző, hogy az 1949-es feloszlásukig 2588 győzelem mellett csak 539 vereségük volt. 1932-1934 között, amikor nem rendeztek bajnoki döntőket, őket nyilvánították a sportág bajnokának. Ekkor nyerték meg az akkori legrangosabb kosárlabdatornát is, a Chicago-i World Basketball Tournamententet (Kosárlabda Világtornát). Itt győzték le az új profiliga, az NBL bajnokát az Oshkosh All- Stars-t is. A csapat 1963 óta Hall of Fame tagja. Az egész sportágat átfogó professzioniális bajnokságot az 1925-ben megalakult American Basketball League szervezte és írta ki. Ez a szervezet több kevesebb sikerrel, kisebb-nagyobb 13

megszakításokkal 1955-ig működött. Igazán jó teljesítményt akkor nyújtott, amikor olyan sztárcsapatok is csatlakoztak hozzá, mint pl. az Original Celtics. De közbeszólt sajnos, az 1929- ben elindult, majd rövidesen az egész világon végigsöprő globálissá dagadt a gazdasági válság. A világgazdaság az összeomlás szélére került és ez véget vetett az ABL vezető szerepének is, de maga a sportág is komoly veszteségeket szenvedett. Klubok, csapatok szűntek meg, szurkolók, szponzorok, támogatók váltak egyik napról a másikra fizetésképtelenné és földönfutókká. A Liga tevékenysége azonban nem múlt el nyomtalanul. Számos intézkedése, - a mai kornak megfelelő formában - ma is érvényben van, melyek kiterjedtek a garantált szerződésekre, pénzügyi elszámolásokra, a játékjogokra. Több játékszabályt is bevezettek, mint például a három másodperces szabályt, vagy az ötödik személyi hiba utáni kipontozódást. Több ma is regnáló klub is büszkén viseli az akkori nevét. 1937-ben alakult meg az új Liga, a National Basketball League (Nemzeti Kosárlabda Liga, NBL) néven, melynek működési feltételeit az akkori nagyvállalatok, ma már multinacionális óriásvállalatok biztosították (Firestone, General Electric, Goodyear). Ebben az időben már a meglévők mellé számos kisebb-nagyobb csapat is megalakult és csatlakozott a Ligához. Ezek főleg olyan nagyvárosokban jöttek létre, mint pl. Chicago, Baltimore, Cleveland, Detroit, míg mások a Nagy Tavak környéki településeken. A klubok anyagi feltételeit az önerő, valamint - eredményes működés esetén - a város gyárai biztosították. Innen származnak a mai elnevezésekhez is hasonló a gyári termékeket népszerűsítő (reklámozó) elnevezések, mint például a Pistons (Dugattyúk), Gears (Sebváltók) klubnevek. A Liga felfelé ívelő tevékenysége 1941-re megtorpant. Az Egyesült Államok belépése a második világháborúba, hasonlóan az 1929-es gazdasági világválsághoz, új helyzetet teremtett. Csapatok, klubok szűntek meg, az anyagi erőforrások elapadtak, a játékosokat, szurkolókat korosztályoktól függően besorozták katonának. Ezekben a háborús években, komoly, szervezetszerű, sporttevékenységről nem beszélhetünk, hiszen minden erőforrást, úgy a humánt, mint a gazdaságit felemésztette a háború. A háború befejezésével 1946-ban új, vetélytárs jelent meg, a Basketball Association of America - röviden BAA - (Amerikai Kosárlabda Szövetség). A bajnoki szezon kezdetén az NBL-nek még komoly esélye volt a háború előtti hegemónia visszaszerzésére, de szervezettségében, tőkeerőben és nem utolsósorban egy bizonyos George Mikant nevű úr - a Chicago Gears, majd a 14

Minneapolis Lakers játékos-menedzserének áldásos tevékenysége folytán az NBL elvesztette ezt a vezető szerepet, és így a két szervezet fúziónált, majd megalakul National Basketball Association (Nemzeti Kosárlabda Szövetség) néven, röviden NBA. Az egyesült új szervezetben természetesen megjelent az új tulajdonosi szerkezet is, melynek képviselői döntő többségében a nagyvárosi sportcsarnokok tulajdonosaiból tevődött össze. Többségüknek már volt más sportágakban is érdekeltsége, csapataik az NHL-ben (National Hockey Leauge, Nemzeti Jégkorong Liga) vagy az AHL-ben (American Hockey League, Amerikai Jégkorong Liga) vívták a jól szervezett és minden szempontból eredményes mérkőzéseiket. A bajnokság lebonyolításának a rendszere is megváltozott. Hasonlóan az NHLhez itt is bevezették az alapszakaszos és rájátszásos rendszert, melynek megvalósítója és fő irányítója Maurice Podoloff, segítője Walter J. Kennedy volt. Az ukrán emigráns családból származó ügyvéd 1963-ig tartó tevékenysége olyan eredményes volt, hogy ma is a róla elnevezett trófeát kapja az alapszakasz legértékesebb játékosa. Működése alatt alakult ki a sportág jelenlegi arculata és vált Amerika szimbólumává. Természetesen az alapértékek megőrzése mellett folyamatossá tették a megújulást és végrehajtották a szükséges szerkezeti változtatásokat is mind a bajnokság szervezeti rendszerében, mind a pénzügyi premizálási rendszerben. Ezek a változtatások viszonylag gyakori és sűrűn előforduló mozgást idéztek elő a csapatok körében is. Már az 1946-47-es bajnoki évad után az alapító tagok közül négy feloszlott, majd ezek száma 1951-re háromra csökkent. Az ötvenes évek végére a többszöri átalakulások, megszűnések után kialakult egy nyolc csapatból álló stabil bajnoki keret. (Boston Cseltics, New York Kniks, Philadelphia Warriors, Detroit Pistols, Minneapolis Lakers, Rochester Royals, Milwaukee Hawks, Siracuse Nationals). Ezek a csapatok ma is szereplői az NBA-nek. Ebben az időszakban döntöttek olyan szabálymódosításokról is amelyek dinamikusabbá és izgalmasabbá tették a játékot. Ekkor vezették be a 24 másodperces támadóidős szabályt, amely véget vetett az unalmas és időhúzó labdatartásnak. Ezen idő alatt a támadó csapatnak kosárra kell a labdát dobni, ellenkező esetben az ellenfél kapja meg a támadás jogát. Ez a matematikailag kiszámított, tér-idő összefüggésén alapuló idő biztosítja az állandó, gyors mozgást és a kombinatív játékot. További szabálymódosításként került bevezetésre a keleti és a nyugati csoportbeosztás melynek lényege, 15

hogy a csapatok az alapszakasz befejezése után továbbra is ezekben a csoportokban küzdenek a rájátszás elnevezésű szakaszban. Ezután a két csoport győztese dönti el a bajnoki cím sorsát a nagydöntőben. Ez a megoldás megnövelte a bajnoki találkozók számát is, mely kedvezően hatott mind a szakmai fejlődésre mind az üzleti életre. A csapatok népszerűsítése mellett nagy gondot fordítottak a kiemelkedő tudású játékosok népszerűsítésére is. Az idősödő szupersztárok mint George Mikan - árnyékában már feltűnnek az olyan csodacenterek, mint Bill Russell és Wilt Chamberlain. Az ő csodálatos játékuk már önmagában is garancia volt a nézőtér megtöltéséhez. Ezekben az években már természetes volt az afroamerikai játékosok jelenléte is. A csapatok dinamikus és gyakori mozgása ellenére, melyek nem egy esetben városból-városba való költözéssel is járt, hosszú időn keresztül három csapat, a New York, a Los Angeles és a Boston játéka határozta meg a Liga arculatát. Évről-évre, szezonról-szezonra közülük került ki a bajnokság győztese. E fenti három csapat utánozhatatlan játéktudása szinte minden évben eldöntötte a bajnoki cím sorsát, azonban ez sem csökkentette az érdeklődést a sportág iránt, inkább komoly igény mutatkozott a minőségi kosárlabdázás iránt. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére alakultak meg, illetve alakultak át olyan csapatok, mint a Baltimore-ba költözött Bullets, a Chicago Bulls, a Houston Rockets, a Phoenix Suns, a Los Angeles Clippers. Ennek a gyors és dinamikus terjeszkedésnek a fő oka azonban az az új vetélytárs megjelenése volt, aki veszélyeztette a hegemóniát és ezzel a piaci részesedést. 6 Az ABA (American Basketball Association) 1967-ben alakult meg, első vezetője az a George Mikan volt aki játosként is, szervezőként is kiemelkedőt produkált, illetve alkotott. Nevéhez fűződik a Nemzeti Kosárlabda Szövetség megalapítása, és Ő volt a modern kosárlabda első szupersztárja is. Ez a szervezet függetlennek nyilvánította magát, nem fogadta el az NBA fennhatóságát, sőt a meglévő játékszabályokat is módosította. Ennek folyamodványaként 30 másodpercre emelte meg a támadóidőt, bevezette a hárompontos dobásokat, hivatalossá tette a piros-fehér-kék csíkos labdát, de egyéb újitásokat is bevezetett. Stratégiájuk a támadójáték volt, melyben zsonglőri labdamutatványokkal szórakoztatták a közönséget. Olyan kimagasló személyiségeket találunk a játékosok között, mint Julius Erwing, az atletikus kosárlabda megalapítója, Moses Malone, a szélvészgyors center, vagy George Gervin, a szabaddobások 6 http://en.wikipedia.org/wiki/nba_history#history 2014.02.12. 13:15 16

végrehajtásának mestere. A Liga működési területe elsősorban azok a városok, illetve területek voltak, amelyeket az NBA nem igazán fedett le. Népszerűségük ellenére ez a szervezet pénzügyi okok miatt 1976-ban feloszlott. A Liga csapatai és játékosai csatlakoztak az NBA mezőnyéhez, ezzel új színt és játékfelfogást vittek a bajnokságba. A vetélytárs megszűnésével az NBA megszilárdította egyeduralmát és ma már ez a szervezet az Egyesült Államok profi kosárlabdasportjának egyedüli letéteményese. Professzionális módon szervezi és irányítja ezt a csodálatos sportágat. Az igazi fellendülés a 80-as évektől folyamatosan tart, amely Michael Jordan feltűnésével tovább szilárdult. Ez a kivételes képességű játékos volt az első, aki újonc létére egymillió dolláros szponzori szerződést kötött a Nike spotszergyártó céggel. Napjainkra az NBA élsportolói igazi médiaszemélyiségekké és reklámok hordozóivá váltak. 1996-ra a csapatok logójával, a játékosok nevével piacra dobott tárgyak, használati eszközök, ruházati és egyéb kellékek 3.1 milliárdos bevételt generáltak az NBA-nek. 7 1988 és 1995 között csatlakozott még két floridiai csapat, a Miami Heat és az Orlando Magic, majd a Charlotte Hornets (Ma már Charlotte Bobcats, tulajdonos Michael Jordan) Észak- Karolinából, a Minnesota Timberwolves és két kanadai csapat a Toronto Raptors és a Vancouver Grizzlies. 8 2001-ben a Vancouver átköltözött Memphisbe, így már csak a Toronto maradt egyedüli kanadai csapatként. Jelenleg az NBA-ben 30 franchise van, 15 keleti és 15 nyugati konferenciára osztva. 9 Az 1998/1999-es szezonra a tulajdonosok és a játékosok nem tudtak megállapodni az új kollektív pénzügyi szerződésben, amely a játékosok részesedését szabályozza a bevételből és lockout-ot hírdettek. Ilyenkor a játékosok nem használhatják a létesítményeket, a meccsek elmaradnak. A szerződést 1999. januárjára sikerült tető alá hozni és elindulhatott a csonka szezon. 1999-es év magyar szempontból is egy különleges év volt, Dávid Kornél személyében és azóta egyedüliként sikerült bekerülnie magyar kosarasnak a világ legnépszerűbb ligájába. 1999. január 21-én aláírta 7 Türk Attila: Az NBA gazdasági működésének bemutatása 7 http://elib.kkf.hu/edip/d_15191.pdf 2014.02.13. 18:35 8 http://www.nba.com/heat/history 2014.02.13. 18:35 9 http://en.wikipedia.org/wiki/nba_history#history 2014.02.13. 18:35 17

szerződését a 6-szoros NBA győztes Chicago Bulls-hoz. A Bulls a megelőző 8 évben 6-szor nyerte meg a Larry O Brien trófeát. 10 A 2000-es években meghatározó volt a Los Angeles Lakers és San Antonio Spurs dominanciája. 2008-ban az NBA két legsikeresebb csapata csapott össze a döntőben, a Los Angeles Lakers és a Boston Celtics, amely a Celtics győzelmével zárult és ezzel 17-re bővítette a trófeái számát. 2011. július 1-én az NBA tulajdonosai bejelentették az újabb lockout-t, de ezt sikerült 2011. december 8-én megállapodással lezárni, így a szokásos 82 meccs helyett ebben az évben 66 meccset játszottak. Összefoglalóként megállapíthatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok kosárlabda sportága olyan kivételes, és a világon egyedülálló pénzügyi-gazdasági és média befolyással rendelkezik, melynek hatása mára már globális méretűvé terebélyesedett. Az NBA szervezete A National Basketball Association (NBA) az egyik major liga Észak-Amerikában. 30 franchisezal rendelkezik, ebből 29 az USA területén található egy pedig Kanadában. A National Basketball Association, Inc (NBA), mint anyacég székhelye New York Cityben, Manhattanben található az 5. utcai Olympic Tower-ben. Az NBA anyacégnek több leánycége van, amelyek a különböző jogokat birtokolják és különböző tevékenységeket végeznek. 11 Az NBA Properties 1967-ben alapították a marketing és licenc feladatok végzésére. Ez a cég adja a licencet a különböző sporthoz és nem a sporthoz kapcsolódó termékek gyártásához. Az engedélyével lehet NBA logós pólókat, sapkákat, cipőket gyártani. Tartják a kapcsolatot a szponzorokkal, üzleti partnerekkel, meghatározza, hogyan lehet használni a bejegyzett védjegyeket. 12 10 http://en.wikipedia.org/wiki/korn%c3%a9l_d%c3%a1vid 2014.02.13. 21:35 11 http://en.wikipedia.org/wiki/nba 2014.02.13. 20:50 12 http://investing.businessweek.com/research/stocks/private/snapshot.asp?privcapid=4762333 2014.02.17 15:50 18

Az NBA Entertainment, Inc irányítja az NBA TV, a film, Internet, nyomtatott média és a kosárlabda eseményekhez kapcsolódó feladatokat az USA-ban és nemzetközi szinten egyaránt. 1982-ben alapították, székhelye New Yersey-ben található és az NBA Properties, Inc leányvállalataként működik. Az NBA-t napjainkban 46 nyelven 216 országban közvetítik. Az NBA Media Ventures, LLC egy kisebb leanycég, az NBA.com jogait birtokolja a Turner Sport Digatallal. Szintén az NBA Properties az anyacége. 2010-ben megalapította az NBA Africat, amely egy kisebb munkavállalói stábbal működteti az Afrikai kontinens-i jelenlétet. Az NBA-t 2014-től Adam Silver irányítja, aki David Stern-t váltotta a vezetői testületben. David Stern 30 évig írányította a szervezetet, vezetése alatt vált az NBA egy sikeres globális üzleti vállalkozássá. Bevételét tekintve - 5 millárd dollárral - 2013-ban a 3. legjövedelmezőbb sportág volt a major ligák között. Ennél többet az NFL (9 milliárd) és az MLB (7,5 milliárd) ért el. Stern búcsúbeszédében a fejlődés irányaként Kínát, Afrikát, Törökországot és Brazíliát jelölte meg. 13 Az NBA szervezete dolgozza ki és vezeti be a játékszabályokat, előírásokat, útmutatásokat készít mind a csapatok mind a szurkolók részére. Nagyon pontosan szabályozza a játék minden elemét, a követendő magatartásokat. Felügyeli és fejleszti az NBA brand-et, a promóciókat, közönségtalálkozókat szervez. Összefogja a teljes Észak-Amerikai profi kosárlabda sportot. Az NBA nagyon fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást. Az NBA Cares felkarol támogatandó szociális problémákat, gyermekeket, alapítványokat, beteg embereket. Fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozik, mint az oktatás, ifjúság-védelem és az egészség. 2005. évi bevezetése óta több, mint 280 millió dollárt költött támogatásokra és 2,8 millió órát töltöttek munkavégzésre és több, mint 860 helyet építettek gyermekek részére, ahol tanulni, játszani tudnak. 13 http://www.nba.com/2012/news/11/13/stern-nba-revenue.ap/ 2014.02.17. 15:57 19

Kiemelt programok: 14 1. Coaches for Kids 2008/2009-es szezonban indult a kezdeményezés. A gyerekek találkozhatnak a csapatok vezetőivel, edzőivel és tanulhatnak beszélgethetnek velük. 2. NBA Fit Egészséges, sportban gazdag életmód bemutatása és ösztönzése. 3. NBA Green Partnerségben a Natural Resources Defense Council-lal az NBA felhasználja az ismertségét, hogy még több cég működjön környezettudatosan és támogatokat keres a környezetvédelemi erőfeszítésekre. 4. Basketball without Borders A kosárlabda határok nélkül elnevezésű projekt az NBA és a FIBA közös fejlesztési programja, amely a sport által szeretne pozitív társadalmi változást hozni az oktatás és az egészség területén. Táborokat szerveznek, melyekben a gyerekek legkiválóbb játékosokkal, edzőkkel találkozhatnak. 5. Kia Community Assist Közösségi visszajelzések alapján a végső díjat az a játékos kapja, aki a legtöbb jótékonysági erőfeszítést tette a szezonban. A díjat havonta is kiosztják annak a játékosnak, aki az adott hónapban vállalja a legnagyobb szerepet jótékonysági akciókban. 15 A 2012-13 szezonban Seasonlong Kia Community Assist elismerést Dwyane Wade a Miami Heat kosárlabdázója kapta meg. 16 Az All-Star hétvége Az NBA az All-Star hétvégét minden évben az alapszakasz közepén tartja. All-Star szünetnek is hívják, mert ez egy szabadhétvégének indult, ebből nőtte ki magát egy globális eseménnyé, 14 http://www.nba.com/cares/programs.html 2014.02.17. 17:57 15 http://www.nba.com/cares/programs.html 2014.02.17. 19:05 16 http://www.nba.com/heat/news/dwyane-wade-receives-2012-13-seasonlong-kia-community-assistaward 2014.02.17. 19:29 20

amelyet a világ kosárlabda szurkolói izgatottan várnak. Itt csap össze a Keleti és a Nyugati csoport legjobbjaiból álló válogatott. Rendeznek különböző ügyességi, hárompontos dobó, zsákoló versenyeket. A játékosoknak is nagyon nagy elismerés ha bekerülhetnek az All-Star válogatottba, a karrier statisztikájuk között elismert helyet foglal el, hogy hányszor választották All-Starnak. Larry Bird a Boston Celtics vezéregyénisége, aki az egyik legkiválóbb hárompontos dobó volt, egyik All-Star hétvégén bement az öltözőbe és megkérdezte a többieket, hogy ki akar a 2. lenni? Az edzők szintén nagyon komolyan veszik és nekik is nagyon nagy presztízs értéket képvisel All-Star edzőnek lenni. Annak ellenére, hogy nem számít az eredmény a bajnokság szempontjából, a játékosok nagyon komolyan veszik. Természetesen figyelemmel vannak a közönség szórakoztatására is és rengeteg trükköt, speciális mozdulatot mutatnak meg, amelyet bajnokin mérkőzésen ritkán látni. Az NBA szabályzatai: 1. Az NBA hivatalos szabályzata Ez a szabályzat tartalmazza az összes irányadó előírást a játék minden elemére, 12 pontból áll és 18 mellékletből. 1. Pályaméretek és berendezések 2. Tisztségviselők és feladataik 3. A játékosok, póttagok és az edzők 4. Fogalommeghatározások 5. Eredmény és játékidő 6. A labda elhelyezése a játékban - élő / halott labda 7. 24 másodperces óra 8. Kiütött labda és bedobás 9. Szabaddobás 10. Szabálysértések és büntetések 11. Kosárlabda interferencia - Védés 12. Szabálytalanságok és büntetések 2. Aréna irányelvek 3. Szurkolói magatartáskódex 17 17 http://www.nba.com/about/game.html?ls=iref:nba:gfooter 2014.02.17 15:58 21

II. A Franchise jogok Jelenleg az NBA-nek 30 működő franchise szerződése van, a csapatok Keleti és Nyugati konferenciára vannak osztva. Keleti konferencia: Franchise név Alapítás Működés (év) Nyert mérkőzések Vesztett mérkőzések Bajnoki cím Atlanta Hawks 1949 65 2530 2583 1 Boston Celtics 1946 68 3127 2159 17 Brooklyn Nets 1976 38 1281 1756 0 Charlotte Bobcats 2004 10 273 502 0 Chicago Bulls 1966 48 2002 1855 6 Cleveland Cavaliers 1970 44 1605 1926 0 Detroit Pistons 1948 66 2534 2642 3 Indiana Pacers 1976 38 1507 1530 0 Miami Heat 1988 26 1068 985 3 Milwaukee Bucks 1968 46 1903 1791 1 New York Knicks 1946 68 2635 2647 2 Orlando Magic 1989 25 995 979 0 Philadelphia 76ers 1949 65 2695 2418 3 Toronto Raptors 1995 19 609 871 0 Washington Wizards 1961 53 1898 2359 1 22

Nyugati konferencia: Franchise név Alapítás Működés (év) Nyert mérkőzések Vesztett mérkőzések Bajnoki cím Dallas Mavericks 1980 34 1373 1339 1 Denver Nuggets 1976 38 1488 1549 0 Golden State Warriors 1946 68 2430 2851 3 Houston Rockets 1967 47 1937 1840 2 Los Angeles Clippers 1970 44 1340 2193 0 Los Angeles Lakers 1948 66 3190 1989 16 Memphis Grizzlies 1995 19 576 904 0 Minnesota Timberwolves 1989 25 787 1186 0 New Orleans Pelicans 1988 26 984 1070 0 Oklahoma City Thunder 1967 47 2023 1756 1 Phoenix Suns 1968 46 2042 1651 0 Portland Trail Blazers 1970 44 1878 1653 1 Sacramento Kings 1948 66 2392 2785 1 San Antonio Spurs 1976 38 1860 1179 4 Utah Jazz 1974 40 1731 1471 0 A csapatok és az NBA klasszikus franchise szerződéssel szabályozzák jogviszonyaikat. Első lépésként egy regisztrációs adatlapot kell kitölteni. Ezt követően kerülhet sor a franhise szerződés megkötésére. Jelenleg az NBA nem ad új franchise jogot az USA-ban, az utolsó expanziós franchise a Charlotte Bobcats volt a 2004/2005 szezonban. 2002-ben a Charlotte Hornets elköltözött New Orleans-ba - aréna bérleti viták miatt - és ekkor az NBA vezetői megígérték Charlotte város vezetőinek, hogy kapnak egy 2 éven belül. Rengeteg befektető 23

szeretett volna alapítani egy csapatot, de végül Robert L. Johnson, a Black Entertainment Television alapítója kapta meg a jogot. 18 2004. június 22-én megkezdődött a Charlotte expanziós draftja. Ez egy speciális eljárás az új alapítású csapatok részére. Egy új franchise alapítása kb. 300-600 millió dollárba kerül. Johnson 2003-ban a Charlotte expanziós draft jogáért 300 milló dollárt fizetett. Johnson az évek során tetemes adósságot halmozott fel, míg végül 2010. február 27-én bejelentette, hogy 175 millió dollárért eladta a franchise-t Jordannak, aki az első olyan csapattulajnos lett korábban NBA játékos volt. A Charlotte jelenlegi érékét 410 millió dollárra becsülik, amelyet az elérhető piac nagyságából, a létesítmények állapotából, a jegyárbevételből és egyéb bevételből, valamint a brand értékéből számolnak. 19 A Sacramento franchise 2013-as eladása 534 millió dollár bevételt hozott a Maloof családnak, jelenlegi értéke már 550 millió dollár. 20 Jelenleg a New York Knicgs a legértékesebb franchise, amelynek piaci értéke 1,4 milliárd dollár. A Chicago Bulls 1966-os franchise joga még 1,2 millió dollárba került, míg a 12 játékos bére 180.000 dollár 21 Az NBA és a csapatok között létrejött franchise szerződés szabályozza a felek összes jogai és kötelezettségét. Részletesen meghatározza a védjegyek használatát, ismerteti az összes szabályzatot. Bevétel-megosztási terv alapján osztják szét az NBA televiziótársaságoktól kapott bevételét. A franchise kizárólagos területi jogot ad, azaz meghatározásra kerül, hogy milyen távolságban nem lehet újabb franchise-t értékesíteni, szabályozza a média jogokat. Meghatározza a franchise díjat, amely két részből áll. Egy kezdeti azonnal fizetendő és egy éves royality díjból. Szabályozza továbbá a tulajdonosok és a játékosok kapcsolatát. 18 http://en.wikipedia.org/wiki/charlotte_bobcats 2014.02.18. 21:28 18 http://stats.nba.com/history.html 2014.02.18. 21:30 19 http://www.forbes.com/teams/charlotte-bobcats/ 2014.02.18. 21:41 20 http://www.forbes.com/teams/sacramento-kings/ 2014.02.18. 21:57 21 http://articles.latimes.com/1988-11-08/news/ss-374_1_season-ticket 2014.02.18. 22:57 24

Elmondható, hogy a franchise szerződéssel a csapatok tulajdonosai egy teljesen kész, piacképes terméket kapnak, amelynek működtetésének kockázata hárul csak rájuk. Ehhez szükség esetén oktatást, tanácsadást kapnak. A legértékesebb franchise-ok: 22 Franchise Piaci érték (millió usd) New York Knicks 1400 Los Angeles Lakers 1350 Chicago Bulls 1000 Boston Celtics 875 Brooklyn Nets 780 Houston Rockets 775 Miami Heat 770 Dallas Maverics 765 Golden State Warriors 750 III. Alapszakasz, rájátszás 23 A szezon nyári táborral kezdődik, ahol a draftolt és leigazolt játékosok kapnak lehetőséget képességeik bemutatására. Itt egy bővített kerettel vesznek részt a csapatok, 18-19 játékossal. A szezont maximum 15 igazolt játékossal lehet megkezdeni. A nyári tábort követően rendeznek két nyári ligát, ahova már több csapat érkezik és egymás ellen játszanak. 2013-ban a nyári liga Las Vegasban és Orlandoban volt. A Las Vegas-i mini bajnokság közönségesemény volt, míg az Orlandoban megrendezésre kerülő esemény inkább szakmai. 22 http://www.forbes.com/nba-valuations/list/ 2014.02.19. 19:39 23 http://en.wikipedia.org/wiki/nba_history#history 2014.02.19. 19:49 25

Minden év októberében elindul az előszezon, amelyek eredményei még szintén nem számítanak be a bajnokságba. Ezeket a mérkőzéseket nemcsak az Egyesült Államokban játsszák, hanem a tengerentúlon is. Az NBA sztárok ellátogatnak európai, ázsiai városokba ezzel is népszerűsítve a az amerikai kosárlabdát. 2013-ban a Philadelphia 76ers volt Angliában és Spanyolországban, a Houston Rockets pedig ázsiai túrát vállalt. Novemberben indul az alapszakasz, ennek során a csapatok 82 mérközést játszanak, felét otthon, felét idegenben. A 30 csapatos bajnokság két konferenciára (Keleti-Nyugati) és 6 divízióra (Atlanti, Délnyugati, Középső, Északnyugati, Délkeleti, Csendes-óceáni) van osztva. Atlanti Délnyugati Középső Északnyugati Délkeleti Csendes-óceáni Boston Dallas Chicago Denver Atlanta Golden State Brooklyn Houston Cleveland Minnesota Charlotte Los Angeles C New York Memphis Detroit Oklahoma Miami Los Angeles L Philadelphia New Orleans Indiana Portland Orlando Phoenix Toronto San Antonio Milwaukee Utah Washington Sacramento Az alapszakasz során a csapatok a saját divíziójukban 4 alkalommal találkoznak egymással, ez 16 mérkőzés. A konferenciájukon belül a másik két divízióban lévő 10 csapatból 6-tal négyszer (24 mérkőzés) 4 csapattal pedig 3-szor (12 mérkőzés) játsszanak. Végül pedig játszanak a különböző konferenciában lévő csapatok egymással 2 alkalommal (30 mérkőzés). Így az NBA alapszakasz összesen 2460 meccsből áll, amely természetesen komoly igény bevételt jelent a játékosoknak, edzőknek. Az NHL (profi jégkorong liga) mellett az NBA-ben van ilyen játékrenszer, hogy a liga összes csapata legalább egyszer találkozik egymással az alapszakasz során. Az NBA az egyetlen major bajnokság, amelyben van karácsonyi mérkőzés. Ez szintén a közönség maximális szórakoztatása miatt tették a naptárba. Nagyon népszerűek ezek a mérkőzések, hiszen egyik bajnokságban sem játszanak és ilyenkor kizárólag az NBA-ra irányul a teljes amerikai figyelem. 26

Februárban, a szezon közepén játsszák az All-Star hétvégét, amely 2014-ben New Orleans-ban kerül megrendezésre. Az All-Star hétvégét követően van az úgynevezett trade deadline, innentől kezdve már nem cserélhetnek játékost a csapatok egymással. Áprilisban kezdődik a szavazás az egyéni elismerésekről. Ekkor derül ki, hogy ki lesz a legértékesebb játékos (MVP), az év legjobb újonca (Rookie of the Yea), az év legtöbbet fejlődő játékosa (Most Improved Player), az év legjobb edzője (Coach of the Year), az év legjobb managere (Executive of the Year) Rajátszás Az NBA rájátszásában a Keleti és a Nyugati konferencia első nyolc helyezettje mérkőzik meg egymással kieséses rendszerben. A rájátszás első körében a Nyugati konferencia ranglista vezetője játszik a Keleti konferencia utolsó csapatával. A konferencia 2. helyezettje játszik az utolsó előttivel és így tovább. A párharcok 4 nyert mérkőzésig tartanak, tehát maximum 7 meccses fordulók lehetnek egy párharc során. Aki eléri a 4 nyert mérkőzést, az jut a következő fordulóba és játszik a saját konferenciájában a többi továbbjutó csapattal meghatározott sorrendben, míg végül egyedül marad a konferenciában és várja a másik konferencia győztesét. A két konferencia győztese játssza a nagydöntőt, amelyet minden év júniusában rendeznek meg. Ez az egyik legnézettebb műsor a Super Bowl után. A nagydöntő szintén 4 nyert mérkőzésig tart. Aki előbb éri el a 4 nyert meccset, az kapja meg a Larry O Brien trófeát, illetve a bajnoki gyűrűt. Bill Russell a Boston Celtics korábbi játékosa nyerte a legtöbb bajnoki gyűrűt, 11-gyel tartja a behozhatatlannak tűnő rekordot. 24 A legtöbb bajnoki gyűrűt nyert játékosok: Játékos Bajnoki gyűrű Bill Russell 11 Sam Jones 10 Tom Heinsohn, K. C. Jones, Satch Sanders, John Havlicek 8 Jim Loscutoff, Frank Ramsey 7 Bob Cousy, Kareem Abdul-Jabbar, Michael Jordan, Scottie Pippen 6 24 http://en.wikipedia.org/wiki/national_basketball_association 2014.02.19. 19:55 27