Kódszámod: Elért pontszámod:. 95 pont

Hasonló dokumentumok
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2008/2009 MEGYI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

2. Írd a betőjelek mellé a pontozott vonalra a fordított keresztrejtvényben szereplı fogalmak meghatározásait!

Történelem Tantárgyi Verseny 6. osztályos tanulók számára Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 2012/2013

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

Ö Ö ú

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é


É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY. I. forduló 2012/2013

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

June 28, RÓMA.notebook. összehívás. Kr.e.753 Róma alapítása Kr.e.367 Licinius földtörvény Kr.e. 494 néptribunusi hivatal

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

É É Í ú ú Ü ú ú ű

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

ő ő ó ő ö ú ű ő ó í ő í ő ó ő í ó ó ő í ő í Ü ú ó ő ö ő É ő ő ő Ü í ó í Ü í ó ó Ü Ü ó ő ó ó Ü Ü ó ó ó í ó Ü ű í Ü Ü ő Ü ó É ó ő í ú

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ó ő ő ó ü ó ő ő ő ő ő ő ő

ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü

Átírás:

Kódszámod: Elért pontszámod:. 95 pont 1. Válaszolj a térkép alapján! 1.1. Melyik népek lakták etőkkel jelölt területeket? e / 5 a b c.. d.. 1.2. Mit jelölnek a nyilak? 2. Mondák 2.1. Melyik római mondákat illusztrálják a rajzok? Írd a pontozott vonalra! / 4 (A).. (B) (C) 2.2. Melyik monda állít emléket az etruszkokkal vívott harcnak? Írd a mondetőjelét a - be! 1

3. A köztársaság válságának néhány politikusa Melyik politikusról szólnak a következı források? Írd a politikus nevét a pontozott vonalra! (A) Miután elnyerte a konzulságot, katonákat toborzott, de nem az ısi szokás szerint a vagyonos osztályból, hanem mindenkit felvett, akinek kedve volt a katonáskodáshoz, sok vagyontalant is. Egyesek véleménye szerint a népszerőséget hajhászta ezzel. (Sallustius).. (B) A gazdagok összeverıdtek, siránkoztak, a szegényeknek felhánytorgatták saját egykori nagy tetteiket. Voltak, akik atyáik sírjára hivatkozva akarták öldeket ısi birtokaiknak feltüntetni. Hogy a törvény végrehajtását el tudja érni, a következı évben is néptribunusnak akarta magát választatni. A gazdagok azonban tiltakozni kezdtek, hogy törvénytelen dolog, hogy ugyanaz a személy kétszer egymás után visel egy hivatalt. Emiatt nagy vita támadt (Appianos). (C) Miután elnyerte a gyızelmet, kijelentette, hogy aki engedelmeskedik, annak jó dolga lesz, de ellenségei közül senkit sem fog kímélni. Így szólván felolvasta körülbelül 40 szenátornak és 1600 lovagnak a névsorát, kiket halálra szánt. İ az elsı, aki a halálraítéltek névsorát nyilvánosságra hozta, aki díjat tőzött ki azok számára, kik ezeket megölik (Appianos).. 4. Ki mondta? Melyik esemény kapcsán vagy miért mondta? Jöttem, láttam, gyıztem! Aki mondta:.... Hajózni kell, élni nem kell! Aki mondta:.... Varus, add vissza a légióimat! Aki mondta:.... 5. Írd le az alábbi események évszámát arab és római számmal! Pompeji pusztulása Constantinus engedélyezi a keresztény vallás szabad gyakorlását c / 3 / 6 e / 5 A Római Birodalom kettészakadása Catalaunumi csata Nyugatrómai Birodalom bukása 2

6. Julius Caesarra vagy Augustusra (esetleg mindkettıjükre) igazak a következı állítások? Válaszodnak megfelelıen írj X-et a -be vagy a -be, vagy mindkettıbe! örökös diktátorrá választották szövetséget kötött Antoniusszal és Lepidusszal i j / 10 meghirdette a Pax Romana jelszavát gyızött Philippinél aranypénzt veretett X egyeduralomra tört naptárreformot hajtott végre irodalomhoz csatolta Moesiát irodalomhoz csatolta Galliát X ö volt az elsı polgár 7. Keresd meg etőhálóban elrejtett - római történelemmel kapcsolatos - nyolc földrajzi nevet! Írj egy-egy igaz állítást történelmi szerepükrıl! C A P U A S V B B A A E E Ü R W É Ö Q C E W N Á Z Á R E T T S I Y X Í Á İ Ü É I A P P V E I I R L U R R Z Z S Q S É I M E K A R T H Á G Ó I A Á É Á Ü Ö İ Q Ü Í Ő P A L A T I N U S Ü W P V E Z Ú V U T / 8 A földrajzi név: Történelmi szerepe:. 3

8. A következı összegzést Pannónia provinciáról egy 7. osztályos tanuló írta. Fogalmazásában sajnos hét hibát ejtett. Jelöld aláhúzással a hibákat és írd le kijavítva ıket a másik oldalon ugyanabban a sorban! Pannónia Pannónia provincia meghódítása Augustus uralma alatt fejezıdött be. Pannóniára irodalomnak elsısorban védelmi szempontból volt szüksége, bár a tartomány jelentıségét növelte az is, hogy Pannónián vezetett át az Itáliát és az Északitengert összekötı Borostyánkı út. Traianus császár uralkodása idején - a könnyebb közigazgatás végett - a tartományt négy részre osztották. Pannonia Superior tartományi központja Aquincum lett. A provinciát a limest kiépíttetı Commodus császár idején érték az elsı nagyobb külsı támadások. Majd a provincielülrıl is megbolydult, 193-ban Pannóniából vonult be be Rómába - s lett császár - az egykori carnuntumi helytartó, Tarquinius Superbus. A pannóniai városok közül a municipiumok rendelkeztek a legmagasabb ranggal. A római uralom az V. században, a népvándorlás megindulásakor ért véget Pannóniában. a c e g b d f /7 9.1. Melyik pannóniai városokat jelölik a térképvázlaton található betőjelek? Mi az egykori városok mai neve? Írd a válaszokat a táblázatba! A város ókori neve Aquincum Savaria Scarbantia Sopianae Arrabona Gorsium Betőjele A város mai neve a c e g b d f h i j / 10 9.2. Karikázd be azoknak a városoknak etőjelét a térképen, amelyeken áthaladt a Borostyánkı út! 9.3. Jelöld a térképvázlaton nevének beírásával Pannonia Inferiort és a Pannóniával szomszédos Illyricumot! 4

10. Látogatás a császárkori Rómában Képzeld el, hogy jómódú polgárként vidékrıl a császárkori Rómába látogattál egy napra. Hivatalos ügyeid elintézése mellett jutott idıd a vásárolgatásra, szórakozásra is. Programodat a rómaiak általános napi idıbeosztása szerint tervezted meg. Írj fogalmazást arról, hogyan, mivel telt a napod a császárvárosban! A fogalmazásodban szerepeljen az is, hogy az egyes helyszíneket milyen célból kerested fel! (A képek programod helyszíneirıl készültek.) i /9 5

11. A római hétköznapokkal kapcsolatos kérdésekre három-három válaszlehetıséget adtunk. Karikázd be a helyes válasz (esetenként válaszok) betőjelét! Minden út Rómába vezet. De hány fontos útvonal indult a Forum Romanumon álló arany mérföldkıtıl? (A) három (B) öt (C) tíz Hány hiba van az állításban? i j k l /12 Állítás: Az általában 2-3 m széles római utak mindkét oldalát földárok szegélyezte, amely elvezette a homorú útról lefolyó esıvizet. (A) egy (B) kettı (C) három Kik használhatták az omnibuszokat? (A) mindenki (B) a katonák (C) az elıkelı polgárok Melyik állítás igaz a rómaiak által tenyésztett postagalambokról? (A) törzskönyvezték ıket (B) óránként 100 km-t tudtak repülni (C) gladiátorok is üzenhettek velük Melyik volt az ısi római ház legfontosabb része? (A) a lakószoba (B) az ebédlı (C) az átrium Mit nevezett a római nép insulának? (A) az emeletes házat (B) az utcát (C) a szigetet Melyik állítás nem jellemzi Lucullust? (A) fényőzı lakomákat adott (B) zavarba jött a váratlan látogatók miatt (C) híres szakács volt Melyik számok jellemzik a lakomák ideális asztaltársaságát? (A) 3 kereveten 9 fı (B) 3 kereveten 6 fı (C) 3 kereveten 3 fı Melyik volt a fıétkezés? (A) a vacsora (B) az ebéd (C) a reggeli Melyik az igaz állítás a strucc és a páva fogyasztásáról? (A) mindkét állat húsát megették (B) egyikét sem ették meg (C) a pávát nem ették meg Melyik nem tartozott a férfiak viseletéhez? (A) a tóga és a tunica (B) a stola és a palla (C) a tóga és a caliga Milyen színő volt menyasszony fátyla? (A) fekete (B) fehér (C) narancssárga 6

12. Olvasd el a római iskoláról szóló szöveget! Válaszolj a szöveg alapján a kérdésekre, oldd meg a feladatokat! 1. A nyilvános iskolákat tandíjakból tartották fenn, ezt a szülık a hónap idusán fizették. Az összeg nem volt túl magas, a szegényebbeknek sem jelentett súlyos anyagi megterhelést. A tandíjak fedezték a tanítók fizetését. Az elemi iskolában (ludus) a tanító (ludimagister, literator) az alapismeretekre: olvasásra, írásra, számolásra oktatta 6-11 éves korú növendékeket. Azokkal a tanulókkal, akik a számtannal alaposabban meg akartak ismerkedni, külön mester, az ún. calculator foglalkozott. A tanítás elég mostoha körülmények között folyt, olykor csupán elkerített utcarészeken, néha oszlopcsarnokokban. Iskolaépületül, ha egyáltalán volt ilyen, többnyire egyszerő fabódé szolgált. A kis tanulók padon vagy zsámolyon ültek, asztaluk nem volt. Az iskola bútorzatához tartozott a dobogó (pulpitum), a tanító támla nélküli széke (sella) vagy támlás széke (cathedra). Az iskolaév március 24-én kezdıdött, s csak a legnagyobb melegek és hidegek alkalmával szünetelt. (vacatio) A folyamatos olvasás a római iskolákban is hosszas gyakorlás eredménye volt, és csak bizonyos fokozatokban etők felírása, kimondása, szótagok (syllaba) ejtegetése, silabizálása valósult meg. Az írás tanulásának is megvoltak a maga módszeres lépései a tanító segítségével megtett elsı vonásoktól, a minták másolásán át a teljes önállóságig. Fatáblára öntött viaszba nyomták az íróvesszıt vagy cserépbe karcolták etőket. A számtan megtanulása jóval nagyobb nehézséget jelentett a római, mint a mai gyerekek számára. Ennek fı oka az volt, hogy a római számok kevéssé voltak alkalmasak a legegyszerőbb alapmőveletek elvégzésére is. Ezért igen jelentıs szerep jutott a fejszámolásnak, az ujjakkal való számolást pedig valóságos mővészetté fejlesztették. Kétféle számolótáblájuk (abacus) is volt. A következı szinten a római ifjak a grammatikai iskolába kerültek. Itt a görög és latin grammatica megtanulása mellett irodalmi szövegeket - elsısorban Homérosz mőveit olvastak és értelmeztek. Eleinte a retoricát is ebben az iskolában tanulták, késıbb azonban a retorikai iskola a római iskolarendszer legmagasabb szintjévé vált. Ezt az iskolát elsısorban a hivatali vagy politikai életben érvényesülni kívánó ifjak látogatták, különösen a kiváltságosabb származásúak. Elsısorban egyéni pályafutásuk lebegett a szemük elıtt. Jól tudták, hogy Rómában hivatalra pályázáskor, a senatusban, a népgyőléseken, íróságok elıtt csak a szó fegyverével, az ékesszólással lehet eredményesen szerepelni. Meglepı, hogy az arisztokraták hosszú ideielytelenítették az ékesszólás iskolaszerő oktatását. Az ok mővelıdési kiváltságaik féltésében rejlett. A retorikai iskola elvégzése után ecsvágyó ifjak filozófiai képzésre is igényt tarthattak. A köztársaság végelé egyes retorikai iskolákban filozófiát is kezdtek tanítani, de csak szabadon választott tantárgyként. (Az antik Róma napjai c. könyv alapján) 2. 3. A kérdéseket és feladatokat a következı oldalon olvashatod el! 7

Kérdések, feladatok: 12.1. Igazak vagy hamisak a következı állítások? Jelöld X-szel a táblázatban! Állítás Igaz Hamis A római oktatási rendszer - a maihoz hasonlóan - háromszintő volt. Az olvasást, írást, számolást elemi ismereteknek is nevezhetjük. Az iskolák fenntartása, a tanítók fizetésének biztosítása Rómában is az állam feladata volt. A nyilvános iskolákat csak alsó szinten látogathatták szegényebb diákok. A grammatikai iskolában latin és görög nyelvtan mellett irodalmat is tanultak a diákok. Az elsı tandíjat április közepén kellett befizetni. Retoricának a szónoklás tudományát nevezték. i j k l m n o p /16 12.2. Értelmezd a következı kifejezések eredeti és mai jelentését! Kifejezés Eredeti jelentése Jelentése mai nyelvhasználatunkban calculator cathedra vacatio 12.3. Melyik római iskolatípust és taneszközöket ábrázolják a fenti képek? Írd a pontozott vonalra! 1. 2. 3...... 8