PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 22/1992.(X.l3.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonkezelés és hasznosítás szabályairól 1 /egységes szerkezetben/ Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 108. (1) (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 2 A rendelet hatálya kiterjed: (l) a Képviselőtestületre és szerveire, (2) az Önkormányzat intézményeire. Az Önkormányzat vagyona különösen 1. A rendelet hatálya 2. (l) - az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon, - vétel, csere, - ajándékozás és öröklés útján szerzett vagyon, - egyéb jogcímen megszerzett ingatlan és ingó vagyontárgyak, valamint vagyoni értékű jogok, - értékpapírok és pénzvagyon, - egyéb követelések. (2) Az önkormányzati vagyonhoz kapcsolódó vagy attól független vagyoni kötelezettségek. (l) Az önkormányzat vagyona a/ törzsvagyonból és b/ egyéb vagyonból áll. (2) A törzsvagyon körébe tartoznak 3. - forgalomképtelen vagyontárgyak, - korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak. 1 Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet Hatályos: 2004. 05. 15-től 2 Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet Hatályos: 2004. 05. 15-től
2 (3) 1 Az egyéb vagyon körébe tartoznak az alábbi, a (2) bekezdésbe nem tartozó vagyontárgyak: - lakások, - nem lakás céljára szolgáló helyiségek, - a lakóház céljára szolgáló építési telkek, - nem lakás célú hasznosításra szolgáló telkek, - mezőgazdasági művelésű ingatlanok, - egyéb ingó és ingatlan vagyon, - vagyonértékű jogok, - értékpapír, pénz. (4) 2 A vagyon kezelőjének/hasznosítójának: - az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok szerint kell nyilvántartani, - a költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is minden évben leltározni kell, - amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározást elegendő két évenként végrehajtani. (5) 3 Az (l) l/a, l/b pontjaiban meghatározott vagyontárgyak körét az l. sz. melléklet tartalmazza. (6) 4 A lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítását külön képviselőtestületi rendelet szabályozza. 4. (l) A forgalomképtelennek minősített törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem vihető. (2) Az önkormányzat törzsvagyona elsősorban az önkormányzati törvényben meghatározott feladatok ellátását szolgálja. (3) 5 Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképessé minősítéséről a Gazdasági Bizottság határozattal dönt. 1 Módosította: 35/1993. (X.19.) rendelet Hatályos: 1993. 10. 19-től 2 Módosította: 5/2006. (II.24.) rendelet Hatályos: 2006. 01. 01-től 3 Módosította: 7/2001. (III.27.) rendelet Hatályos: 2001. 03. 27-től 4 Módosította: 35/1993. (X.19.) rendelet Hatályos: 1993. 10. 19-től 5 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010. 11. 12-től
3 Az önkormányzat vagyonának hasznosítása 5. (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának használati joga az l. -ban megjelölt szerveknek adható. (2) A vagyont használó szervezet jogosult a használatába átadott vagyontárgyak - birtoklására, - ingyenes használatára, - birtokvédelemhez fűződő jogok gyakorlására, - az Önkormányzat által jelen rendeletben szabályozott esetekben és módon a rábízott vagyon hasznosítására. A vagyont használó szervezeteknek kötelessége a vagyontárgyak állagának megőrzése, óvása. (3) 1 Amennyiben az intézmények használatába adott ingatlanok intézményi célra nem hasznosíthatók, az önkormányzati vagyon szempontjából egyéb ingatlannak minősülnek. 6. (l) Az Önkormányzat vagyonának hasznosítási formái: - adás-vétel, - csere, - bérbeadás, - használatbaadás, - haszonbérbe adás, - alapítványba vitel, - társas vállalkozás alapítása, apportálás, - üzletrész és részvény, - biztosítékul adás, - egyéb módon megterhelés, - lízing, - koncesszióba adás, - értékpapír és kamatozó betét, - térítés nélküli tulajdonba, illetve használatba adás. (2) 2 Hárommillió Ft értékhatár felett szükséges a cég- és bankinformáció beszerzése az alábbi vagyonhasznosítási formák esetében: - társas vállalkozás alapítása, apportálás, - üzletrész és részvény vásárlás, - biztosítékul adás, - egyéb módon megterhelés, - lízing, - koncesszióba adás. 1 Megállapította: 24/1997. (X.15.) rendelet Hatályos: 1997. 10. 15-től 2 Módosította: 7/2001. (III.27.) rendelet Hatályos: 2001. 03. 27-től
4 7. (l) 1 A vagyon kezelésével, hasznosításával Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének, hivatala, szervei, intézményei, vállalkozásai az e rendeletben megfogalmazott korlátozásokkal bízhatók meg. (2) Egyedi önkormányzati felhatalmazás alapján - az (l) bekezdésben felsorolt szervek indítványára - vagyon hasznosításával más szervezet is megbízható. 8. Az Önkormányzat önállóan, vagy a vagyonhasznosítással megbízott szerveken keresztül - forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaival - vehet részt a 6. -ban meghatározott vagyonhasznosítási formákban. 9. Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor előzetes célszerűségi vizsgálatot kell végezni, illetve végeztetni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, és ki kell választani alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formát. 10. 2 A 9. szerint elkészített elemző anyagot - a bérbeadás, használatba adás, haszonbérbe adás kivételével - a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elé kell terjeszteni, akik ezen anyagot testületi döntésre előkészítik és írásban véleményezik. 11. (1) 3 Az Önkormányzat vagyonához tartozó ingatlan vagyontárgyakat - bérbe, használatba, haszonbérbe adás kivételével - vagyonértékelés alapján lehet hasznosítani. (2) 4 Az Önkormányzat ingó és ingatlan vagyonának értékesítése pályázat mellőzésével csak független értékbecslésre jogosult szakértő által megállapított forgalmi értéken lehetséges. (3) 5 Az önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. 1 Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet Hatályos: 2004. 05. 15-től 2 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010. 11. 12-től 3 Módosította: 18/2009. (XI.26.) rendelet Hatályos: 2009. 11. 26-tól 4 Megállapította: 18/2009. (XI.26.) rendelet Hatályos: 2009. 11. 26-tól 5 Megállapította: 18/2009. (XI.26.) rendelet Hatályos: 2009. 11. 26-tól
5 l2. 1 (1) A vagyonértékelést követően a vagyontárgy 6. -ban megjelölt hasznosítási formáiról (kivéve a bérbe, használatba, haszonbérbe adást) a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz. (2) 2 Azoknak a lakásoknak és nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek az értékesítéséről, amelyek forgalmi értéke a bruttó 10 000 000 Ft-ot nem éri el, a Gazdasági Bizottság dönt, az eladási árat a Pénzügyi Bizottság határozza meg. (3) 3 A lakóház céljára szolgáló építési telkek, a nem lakás célú hasznosításra szolgáló telkek, a belterületi be nem építhető földterület, az udvar és az 1 hektárt el nem érő külterületi ingatlanok, kertes mezőgazdasági területek értékesítéséről városrendezési, városképi szempontokból a Gazdasági Bizottság, az eladási árról a Pénzügyi Bizottság dönt. 13. (l) A Önkormányzat ingó és ingatlan vagyonát értékesíteni, bérbe adni kizárólag meghirdetés és pályázat útján lehet. (2) 4 Az alábbi esetekben nem szükséges a pályáztatás: - Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan, az állami feladatot végző állami szervek elhelyezése során, - cserehelyiség biztosítása esetén, melyet a használó azon esetben kap, ha az előző helyiséget azért kénytelen kiüríteni, mert életveszélyesnek nyilvánították, és felújítása, helyreállítása csak így lehetséges, - a határozott időre szóló bérbeadás esetén, - ha a hasznosítandó helyiség oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb közérdekű feladat ellátását szolgálja, - az önkormányzati résztulajdon hasznosítása esetén, - 5 Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint, amennyiben a Gazdasági Bizottság egyedi lakó, ill. gazdasági építési telkek értékesítéséről dönt, és a Pénzügyi bizottság az eladási árat meghatározza. (3) Az önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) társas vállalkozásokban az Önkormányzat képviseletéről, a tulajdonosi jogok érvényesítésének tartalmáról a Képviselőtestület egyedileg dönt. (4) 6 Az önkormányzati üzletrészeket 5 millió forint összeg névértékhatárig a polgármester értékesíti. 1 Módosította: 10/2010. (V.6.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010. 05. 06-tól 2 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010. 11. 12-től 3 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010. 11. 12-től 4 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010. 11. 12-től 5 Módosította: 9/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2011. 04. 15-től 6 Megállapította: 12/1993. (III.23.) rendelet Hatályos: 1993. 03. 23-tól
6 (5) 1 Az önkormányzat tulajdonában lévő kárpótlási jegyeket legfeljebb 5 millió Ft kibocsátási értékhatárig, a mindenkori tőzsdei árfolyamot legalább 10 %-kal meghaladó árfolyamértéken a polgármester adás-vétel, illetve csere útján hasznosíthatja. Az intézmények vagyonhasznosítása l4. (1) 2 Az intézmények a használatukba adott ingatlanokat a jelen rendeletben és mellékletekben meghatározott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett önállóan, kizárólag határozott időre szóló szerződéssel hasznosítják, a szükséges engedélyek megszerzése után. Az egy évet meghaladó vagyonhasznosításhoz be kell szerezni a polgármester előzetes engedélyét. (2) Az intézmények a használatukban lévő ingóságukat, valamint pénzvagyont - alapfeladataik sérelme nélkül - gazdasági társaságba, alapítványba csak a képviselőtestület előzetes engedélyével vihetik be. (3) 3 Az intézmények a bruttó 150.000,-Ft-ot meghaladó eszköz értékesítését, (vagy egyedi selejtezését) 500.000,-Ft értékhatárig a polgármester, ezen felüli érték esetén a Pénzügyi Bizottság előzetes hozzájárulásával végezhetik. (4) Az intézmények szabad pénzeszközeiket csak az Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél helyezhetik el, vagy állampapír vásárlására fordíthatják. l5. (l) Az intézmények eredeti költségvetésében a tervezetten felüli vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények alapfeladatának ellátására, színvonalának javítására fordítandó. (2) 4 hatályon kívül l6. Az intézmények által a rendelet hatályának fenntartása alatt megszerzett vagyontárgyak általában az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek. 17. 5 hatályon kívül Hatályba léptető, vegyes és záró rendelkezések 18. A Képviselőtestület évente értékeli a vagyonhasznosítási tevékenységet. 1 Megállapította: 35/1994. (XI.22.) rendelet Hatályos: 1994. 11. 22-től 2 Módosította: 9/1997. (III.12.) rendelet Hatályos: 1997. 03. 12-től 3 Módosította: 7/2001. (III.27.) rendelet Hatályos: 2001. 03. 27-től 4 Hatályon kívül helyezte: 7/2001. (III.27.) rendelet Hatályon kívül: 2001. 03. 27-től 5 Hatályon kívül helyezte: 7/2001. (III.27.) rendelet Hatályon kívül: 2001. 03. 27-től
7 19. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kivéve a 15. (1) bek-ben foglaltakat, mely 1993. január 1-től lép hatályba. Pápa, 1992. október 13. Dr. Kovács Zoltán s.k. polgármester Maróti Miklósné dr. s.k. jegyző Kiadmány hiteléül: köztisztviselő
8 1. sz. melléklet Az Önkormányzat törzsvagyona l./ 1 Forgalomképtelen vagyon: - helyi közutak és műtárgyaik, - terek, parkok, köztéri szobrok, - közcélú vizilétesítmények, - azok az épületek, melyek a Pápa Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2002.(VII.5.) rendeletben foglaltak alapján műemléképületnek minősülnek. (műemléki épületnek minősül: a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi szempontból műemlékké nyilvánított épület.) 2./ Korlátozottan forgalomképes vagyon: - közművek és műtárgyaik, - intézmények ingatlanai, - intézmények működéséhez elengedhetetlen ingóvagyon, - középületek, - műemlékek, - városi védettséget élvező ingatlanok és egyéb vagyontárgyak. 1 Módosította: 24/1997. (X.15.) rendelet Hatályos: 1997. 10. 15-től
9 2. sz. melléklet A pályázati eljárás szabályai l./ A pályázatot a vagyonhasznosítást végző szerv, intézmény, vállalat vezetője írja ki. 2./ A pályázati kiírás tartalmi előírásai: a) a pályázatnak tartalmaznia kell a kiíró szerv nevét, a kifüggesztésének és levételének napját, b) a pályázatra kiírt vagyontárgy helyét (utca, házszám, helyrajzi szám.) c) a vagyontárgy hasznosítására, használatára vonatkozó szakhatósági kikötéseket, d) a vagyontárgy minimális, induló alapárát, bérbeadás esetén a bérleti díjat és annak karbantartási módját, épületvagyon hasznosítása esetén az egyedi építészeti és funkcionális megkötéseket, e) 1 hatályon kívül f) pályázó nevét, címét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazását, g) a tervezett tevékenység vagy tevékenységi kör megnevezését, h) a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, i) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét, j) a pályázati tárgyalás helyét és idejét, k) 2 a pályázati hirdetményt jól látható helyen - a Polgármesteri Hivatalban is - ki kell függeszteni, valamint a helyben szokásos módon meg kell hirdetni. 3./ A pályázati tárgyalás szabályai: a) A pályázati tárgyalás lebonyolítása a pályázat kiírójának a feladata. b) A pályázati tárgyaláson a pályázókon, a levezető elnökön és a jegyzőkönyvvezetőn kívül még legalább egy (független) személy vegyen részt. Az ott elhangzottakról folyamatosan vezetett jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a pályázatot levezető személyek valamennyien aláírnak. 1 Hatályon kívül helyezte: 7/2001. (III.27.) rendelet Hatályos: 2001. 03. 27-től 2 Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet Hatályos: 2004. 05. 15-től
10 c) 1 A tárgyalás megkezdésekor a levezető elnök - ismerteti a beérkezett pályázati ajánlatokat, a pályázati feltételeket, - tájékoztatja a résztvevőket a licitálás módjáról, - megkérdezi a jelenlévőket, hogy a pályázat lefolytatásával kapcsolatban kizáró okról vane tudomásuk, illetve van-e a pályázattal kapcsolatos egyéb kérdésük, észrevételük, - felhívja a figyelmet a visszalépés következményeire. d) A licit lefolytatását a pályázók nevének megjelölésével, - ajánlatonként a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. e) A licit lefolytatását követően a levezető elnök eredményt hirdet, és felhívja a nyertes pályázók figyelmét a teendőkre; a szerződéskötés időpontjára, fizetés módjára vonatkozóan. 4./ A pályázati eljárást követő intézkedések: a) 2 A hasznosításra vonatkozó szerződéseket a pályázati eljárást követő l5 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a vételár megfizetéséhez hitel felvétele szükséges, úgy a hitelintézeti döntést követő 15 napon belül kell a szerződést megkötni. b) Amennyiben a pályázat eredménytelen volt, a vagyontárgyat - szükség esetén módosított feltételekkel - ismételten meg kell hirdetni. Abban az esetben, ha l5 napon belül az eredeti feltételeket elfogadó pályázó jelentkezik, úgy az részére pályázati eljárás lefolytatása nélkül átengedhető. 1 Módosította: 7/2001. (III.27.) rendelet Hatályos: 2001. 03. 27-től 2 Módosította: 18/2009. (XI.26.) rendelet Hatályos: 2009. 11. 26-tól