Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztő: Micheli Tünde Műszaki szerkesztő: Farahó Zsolt Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel.:+ 385 (31) 215-648 E-mail: huncro@huncro.hr Kiadja: A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) a támogatásával. Nyomda: Admiral Tisak d.o.o., Cerna. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku Barkóca Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 215-648 E-mail: huncro@huncro.hr Izdavač: Demokratska zajednica Mađara Hrvatske List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2013. godinu. ISSN 1333-0462 Kedves Barátom! Levelezni különleges élmény. Közületek talán már kevesebben ízlelhették meg azt az izgalmas várakozást, amelyet egy-egy levélváltás közben átélt az ember. Talán nem is tudod, milyen érzés az, amikor izgatottan kémleljük a postaládát, benne van-e már a várva várt boríték, amikor végre megkapjuk, nagy élvezettel olvassuk egyik távol élő jó barátunk kézzel írt kedves levelét. Ma már egy-két napon belül kézhez kapjuk a levelet régen, a postatörténet kezdetén viszont volt, hogy hetek-hónapok teltek el, mire megérkezett a levél. Talán már magad is kitaláltad, hogy legújabb Barkócánkban a posta kialakulásáról tudhatsz meg többet. Megismerheted a postagalambok érdekes történeteit, és persze ezúttal is sok-sok érdekes feladat, fejtörő, teszt és kvíz vár Rád. Pöttyön Pötty 4. A posta története 8. A postagalamb 9. A brit légiero postásai 10. Természetrajz 12. Mesélo " TARTALOM: " 13. Barkóca-teszt 14. Mesélo 16. Töröm a kobakom 18. Barkácsoló 20. Töröm a kobakom 22. Viccek " 3
A posta története I. Amióta létezik írás, az emberek mindig szükségét érezték annak, hogy levélben is tartsák egymással a kapcsolatot. A leveleket és egyéb küldeményeket azonban sokáig csak igen bonyolult módon lehetett továbbítani - a posta intézményének megszületésére hosszú ideig kellett várni. A levélhordás kezdete A honfoglalástól a 16. századig Magyarországon csak a királyok, fejedelmek, egyéb főurak és a vármegyék vezetői alkalmaztak kifejezetten az üzenetek szállításával foglalkozó embereket. A leveleket és egyéb küldeményeket, olykor ajándékokat hírnökök és futárok vitték szét lovon. Mindenki másnak tehát a köznép tagjainak az egyéb, merőben eltérő célokkal utazó, lehetséges szállítókat kellett megkeresniük. Ilyenek voltak a vándorlegények, a szerzetesek és a kereskedők, akik egyébként is folyamatosan úton voltak. Idővel a céhek megalakulása is segítette a szállítások megszervezését. A 15. század végétől kezdve például a Kassa-Debrecen-Várad vonalon lévő községekből, illetve Szegedről a mészáros céh tagjai szállították a küldeményeket. Ők a veszélyes és rossz minőségű utakon amúgy is fegyveres kísérettel hajtották az állataikat a piacokra, így náluk nagyobb biztonságban voltak a küldemények, mint esetleg egy magányos vándorlónál. A korabeli uralkodók jól tudták, hogy a hírtovábbítás kiemelkedően fontos és megbecsülendő munka. Ugyanakkor nyilvános helyen működő, mindenki számára elérhető, állandó postaépület nem volt. A magánszemélyeknek a különböző településeken mindig figyelniük kellett, hogy mikor indul a céhek következő menete, és viszont: a céheknek is hírül kellett adniuk ezeket az időpontokat, minél hangosabban. Ezért is kötődnek a postához a legkülönfélébb, harsány hangú hangszerek, mint például a sípok, dobok, gongok vagy kürtök. A Magyar Postának ma is egy kürt stilizált képe van az emblémájában. Egy idő után minden településen kialakult az a hely, ahol indulás előtt összegyűjtötték a küldeményeket ez volt az elhelyezett állomás, latinul posta statio. Ennek nyomán honosodott meg nálunk is a posta, illetve a postálkodás kifejezés. 4
Posta mindenkinek A sok mindent megreformáló Mátyás király szintén fölismerte a posta fontosságát, és 1464- ben a fontosabb útvonalakon kocsiposta-hálózatot állíttatott fel, amelynek vonalain a Kocs községben gyártott könnyű, gyors utazószekerek jártak. A hálózat felállítása azt jelentette, hogy meghatározott helyeken olyan állomások működtek, amelyeken a kocsik (vizek közelében a hajók) elé pihent lovakat vagy ökröket fogtak be. Ezeket az állomásokat nevezték el később a német Vorspann (előfogat) szó alapján forspontoknak. I. Ferdinánd 1526-ban a Taxis családnak adott megbízást a Bécs és Pozsony közötti rendszeres postajárat működtetésére. (A családnévnek nincs köze a mai taxizáshoz.) Egyre több postaállomás nyílt, immár a feladatra szakosodott postamesterekkel. A posta nyelve német volt. A török megszállás idején A török megszállás idején a hódoltság területén a posta is az egyébként mintaszerűen szervezett török közigazgatás alá tartozott, de másutt meglehetősen zilált képet mutatott. Erdélyben a fejedelemségek szervezték a postát, és ispánokra, valamint kapitányokra bízták. Ekkor kezdett kialakulni a jelvények, címerek összekapcsolása a postai munkákkal. A futárok egy idő után előre megkaptak jó néhány darabot a fejedelmek ezüst címertábláiból, s azokat vitték az útra, hogy biztonságosan, magukat igazolva mehessenek át a különböző határokon és katonai ellenőrző pontokon. A címerhasználat arra is felhatalmazta őket, hogy ingyen ehessenek és ihassanak az ellátásukra kötelezett fogadókban és módosabb házakban, amivel egy idő után persze sokan visszaéltek: már rég nem szállítottak semmit, de vidáman szórakoztak a kocsmákban, a gazda kontójára. Az igazi magyar posta A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) idején II. Rákóczi Ferenc a kurucok ellenőrzése alatt álló országrészen egyedülállóan korszerű postahálózatot épített ki. S bár ez alapvetően hadi célokat szolgált, magánszemélyek is igénybe vehették. A futárok lovon jártak, és a magyar posta történetében elsőként egyenruhát viseltek. A magyaros mentével kiegészített öltözethez egy tollas kalap is tartozott. A táskájuknak is egyformának kellett lenniük, amelyek szíjára címert erősítettek. A szabadságharc bukása után ismét visszaállt az osztrák irányítású posta, ám ez kezdetben akkora ellenállásba ütközött, hogy háromszor is ki kellett adni az erre vonatkozó rendeletet. És mivel Magyarország fellebbezhetetlenül a monarchia része maradt, csak formális elemekkel jelezhette elkülönülését: magyar területeken a futároknak magyar címert kellett használniuk, illetve minden postaállomás a saját, községi címerét használhatta. Posták másutt Franciaországban XI. Lajosnak köszönhetően már 1464-től állami szinten szervezték meg a postát, s az országutak mentén sűrűn voltak postai állomások. 1576-tól már meghatározott menetrend szerint szállították a leveleket. Angliában VIII. Henrik szervezte meg a postát, amelyet a 17. század közepéig csak az állami hivatalok vehettek igénybe, ám azután I. Károly mindenki számára hozzáférhetővé tette. A Habsburgoknak tehát volt mit behozniuk a 18. század elején, ha azt akarták, hogy birodalmuk területén mindenütt biztonságos, átlátható és persze gazdaságos legyen a posta. 5
A posta története II. A postahálózat kiépítésével megjelentek a postaépületek, postakocsik. A levél formája is kialakult, megalkották az első képeslapokat, a viaszpecsétek helyett már bélyegeket használtak. A kocsik mellett vonatok, repülők és hajók is szállították a küldeményeket. Postaépületek, pecsétviasz A postahálózat kiépítése azt jelentette, hogy postaépületeket emeltek, és azokban hivatalt működtettek. Megjelentek az első emblémák és pecsétnyomók, amelyek egyrészt a későbbi bélyegek szerepét töltötték be (vagyis igazolták, hogy a feladó fizetett a küldeményért, és hogy a hivatal felel annak biztonságos továbbításáért), másrészt sokáig arra is szolgáltak, hogy a pecsétviasszal összefogják a leveleket. Akkoriban ugyanis csak nagyon ritkán hajtogattak a levélhez borítékot, mert ez nagyon időigényes volt (a ragasztás lehetősége csak jóval később, a 19. században jutott eszébe valakinek), így a leggyakrabban egyszerűen egy másik papirosba csavarták bele a levelet, vagy hengerként, vagy hajtogatva, és ezt a formát rögzítette a pecsétviasz. A címzést pedig akkoriban az összehajtogatott vagy összetekert levél valamelyik üresen maradt részére írták. A postakocsi Néhány postamúzeumot kivéve a delizsánsz szóval ma már csak irodalmi művekben vagy régi tudósításokban találkozhatunk, amelyekből annyi mindenképp kiderül, hogy járműről van szó. A delizsánsz sokféle embert, emellett sokféle csomagot is szállított, ez ugyanis a postakocsit, hivatalos nevén a kocsipostát jelentette. 1748-ban Mária Terézia adta ki azt a Postai Pátenst, amely a kornak megfelelően modernizálta a postai szolgáltatásokat, és egyebek közt különválasztotta a levél- és a kocsipostát. Ennek értelmében pénzt és csomagot csak olyan helyre lehetett küldeni, amely kocsipostával volt összekötve, és amelyik kocsi levelet vitt, az nem vitt egyebet. Ez volt a malléposta (az e-mail kifejezésből ma is jól ismert mail szóból). A pénzes és csomagküldeményekre egyébként még sokáig használták gyűjtőnévként a kocsiposta nevet. Ekkor a delizsánsz embereket még nem szállított ezt III. Károly tette lehetővé, akinek az uralkodása alatt tizenkét postavonalat építettek ki, és bevezették az embereket is utaztató társaskocsit. Ezek már meghatározott útvonalon és menetrend szerint közlekedtek. A 19. században megjelent egy új járműtípus, a gyorskocsi, amely először 1824. március 1-jén indult el a Bécs-Pozsony vonalon, visszahozva ezzel a Mátyás-kori posta sebességét. 6
A postakocsi-hálózat kiépülése a fogadók építését is föllendítette, hiszen a hosszú utakon embernek, lónak is meg kellett pihennie valahol. A bélyeg Korábban világszerte gondot jelentett, hogy a posta drágasága miatt az emberek igyekeztek kikerülni a kézbesítés megfizetését. Mivel általában a címzettnek kellett fizetnie, különféle trükkökkel úgy intézték, hogy a levelet egyáltalán ne is kelljen átvenniük. Nagy-Britanniában például az újságok kézbesítése kevesebbe került, mint a leveleké, így sokan az újságra írták rá láthatatlan tintával az üzeneteiket. Ezért ott kezdtek el elsőként gondolkodni a kérdés megoldásán. Így jött létre az a (Rowland Hill nevéhez fűződő) koncepció, amelynek jegyében a továbbiakban nem a címzett, hanem a feladó fizeti a kézbesítés díját, értelemszerűen előre. Ehhez az kellett, hogy legyen egy nehezen hamisítható értékjegy, amelyet a postahivatalokban előre meg lehet venni, rá lehet ragasztani a levélre, és ezzel hitelesen igazolni lehet, hogy a feladó kifizette a díjat. Így jött létre a világon az első levélbélyeg, amelyet 1840-ben nyaltak rá egy borítékra. Ennek híre természetesen Magyarországra is elért, s a Debrecenben működő Kossuth-kormány Than Mór festőművészt kérte fel az első postabélyeg megtervezésére. A bélyeg bevezetése jelentősen egyszerűsítette a levélforgalmat, de nem eléggé. A borítékgyártás, bélyeggyártás akkoriban bonyolultabb, és ezért drágább dolog is volt, mint később, ezért a postás szakmán belül sokat gondolkoztak a további egyszerűsítéseken. A német birodalmi postai főtanácsosnak jutott eszébe a nyílt levelezőlap ötlete. Magától adódott az igény, hogy a lapokra képek is kerüljenek, így már a huszadik század elejére a képeslapok legkülönfélébb típusai alakultak ki, a viccestől a városképeket ábrázolón át az ünnepekhez kötődő vagy portrékat ábrázoló formákig. Aztán persze lassan a postakocsik (autók) mellett már vonaton, hajón és repülővel is szállították a küldeményeket. A postások és a zene Mint már volt róla szó, amíg nem működtek stabil postahivatalok és kézbesítési rendszerek, a lovas küldöncök vagy a kocsiposták különféle kürtjelekkel jelezték az érkezésüket. Sokáig az Esterházy család kastélyában dolgozó osztrák zeneszerző, Joseph Haydn egy dallama volt a posta legfőbb szignálja. 7
A postagalamb A postagalambok háziasított szirti galambok, amelyeket arra tenyésztettek ki, hogy nagy távolságokból is hazataláljanak, így üzenetek szállítására alkalmazzák őket. Ezt nevezzük galambpostának. Az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat. A postagalambokat az első és második világháborúban is használták. Harminckét galambot jutalmaztak Dickin-medállal, amely a Viktória-kereszttel egyenrangú, állatok számára adható legmagasabb rangú brit katonai kitüntetés. A kitüntetést 1943-ban a PDSA (People s Dispensary for Sick Animals, azaz a beteg állatokról gondoskodó emberek szervezete) alapítója, Maria Dickin alapította. A postagalambok az üzeneteket korábban egy irányba vitték, az otthonukba, előtte el kellett szállítani őket a távolabbi helyekre. Később azonban táplálékuk egyik, otthonuk másik helyre helyezésével kiképezték őket az oda-vissza szállításra akár naponta kétszer is. Ezzel a postagalambok 160 km-es utat is meg tudtak tenni. Egyes nézetek szerint a galambok a Föld mágneses mezejének csekély változásait aknázzák ki a tájékozódásra. Német kutatók pedig a csőr felső részét fedő bőrben találtak egy összetett idegi struktúrát, amely kétféle vas-oxidot tartalmaz. Ezek jelenléte és térbeli elhelyezkedése elegendő ahhoz, hogy a csőr iránytűként szolgáljon. Más kutatók úgy találták, hogy inkább a szaglásuk vezeti haza őket, és hogy a galambok szagtérképeket készítenek a környezetükről, s ezt használják fel a tájékozódáshoz. A szagjeleket az agyba szállító idegek átvágása után többségük nem talál haza, míg más galambok az agy mágneses mező változásait detektáló területeinek a kiiktatása dacára is képesek hazatalálni. A repülési szezon április közepétől szeptember végéig tart, ezalatt a postagalambászok speciális, szervezett repüléseken vesznek részt galambjaikkal. Előtte a galambot tanítani kell, amit maga a galambász vagy a postagalambász egyesületek és szervezeteik speciális tréningröptetések keretében tehetnek meg. A postagalambsport nemzetközi szervezetének, az FCI-nek (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországa van. A versenyek eredményességét befolyásolja, hogy mennyire motiváltak az egyes galambok a hazatérésben. A természetes módszer esetén a fészekbe való visszatérés és a fiókák nevelése jelenti a motivácót. Így mindkét nem tagjait versenyre lehet küldeni. Az özvegyekkel való versenyzés során viszont a hímet és a tojót az edzés, illetve a verseny idejére elválasztják egymástól. Időről időre találkozhatnak, de csak oly módon, hogy abból szaporulat ne keletkezhessen. A pár egyik tagja - általában a tojó - a verseny idején otthon marad. Elsősorban a rövid- és középtávú versenyeknél hasznosítható a versenyzők erősebb törekvése, hogy a párjukkal újra találkozhassanak. A versenyző motivációja tovább fokozható, ha féltékenységi helyzetet szervez a tenyésztő. Nyugat-Európában ez a legelterjedtebb versenyzési mód, de Magyarországon is 8 egyre gyakrabban alkalmazzák.
A brit légierő postásai A brit légierő 250 000 postagalambot képezett ki a II. világháborúban, közülük több is kitüntetésben részesült. Fárasztó útjaikon bombázással és német harci héjákkal is meg kellett küzdeniük. Valószínűleg fontos, titkos üzenetet vihetett az a madár, amelynek maradványait harminc éve találták meg egy kéményben. David Martin, egy Bletchingleyben, a Surrey grófságban álló 17. századi épület tulajdonosa a kandallója újjáépítésekor bukkant rá az elpusztult postagalambra. A madár lábán egy piros kapszula volt, amely egy cigarettapapír méretű kódolt üzenetet tartalmazott. A postagalambok a partraszállás napjaiban nagyon fontos szerepet játszottak: Churchill brit miniszterelnök ugyanis rádiózási tilalmat hirdetett, így a szövetséges erők a partraszállás után galambokkal jelentették helyzetüket az angol partokon maradt tábornokaiknak. A katonai galambokat bombázók juttatták el ellenséges területre, ahol az ellenállás tagjai befogták őket, és titkos üzenetekkel küldték vissza a madarakat Angliába. Kitüntetés a madaraknak A galambok közül a brit légierő ezret képzett ki, ezt nevezték National Pigeon Service -nek, azaz Nemzeti Galambszolgálatnak. A szervezet 1943 és 1949 között működött, s 32 madara kapta meg a Dickin Medal -t, amelyet állatoknak adományoznak Nagy-Britanniában. Exeteri Mária, azaz Mary of Exeter volt az egyik leghíresebb közülük. Ez a galamb számos küldetést élt túl, többször is megsebesült, egy alkalommal például német harci héják támadták meg, de túlélte galambháza bombázását is. A GI Joe nevű amerikai galamb pedig azért kapott elismerést, mert üzenete megmentett egy egész falut, mintegy ezer embert a bombázástól. A falut ugyanis a brit erők már visszafoglalták, így saját erőiket is bombázták volna a szövetségesek különben. A világ leggyorsabb postagalambja A Rubellos névre hallgató tojó nyerte tavaly a dél-afrikai Sun City egymillió dolláros galambversenyét. Ez a világ legjelentősebb galambversenye, amelyen a Ruhr csapat 8 óra 56 perc 16 másodperc alatt tett meg 580 kilométert, ezzel mintegy 3500 ellenfelet utasítva maga mögé. A galamb tulajdonosa a győzelemért 150 ezer eurós (mintegy 1, 2 millió kúnás ) díjat kapott. 9
Eurázsiai hiúz TERMÉSZETRAJZ Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) a ragadozók rendjébe és a macskafélék családjába tartozik. Sárgás bundáját fekete minta övezi. A hiúzok nyulakra, rágcsálókra, rókákra de akár őzekre is vadásznak. Eurázsia, főként Észak-Európa és Szibéria erdeiben él. Magyarországon az Északi-középhegységben, elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén fordulhat elő. Megjelenése Alkatára jellemző a hosszú láb, amelytől oldalnézetben közel négyzet alakúnak tűnik. E tekintetben a macskafélék általános felépítésétől a hiúz tér el a leginkább. A végtagok nagy, erős és kerekded mancsokban végződnek. A hóban úgy halad, mintha csak hótalpakon járna. Az eurázsiai hiúz a mély, kevésbé összeállt hóban sem süpped be úgy, mint például a farkas, a puma vagy a tigris. Nyomai mancsról mancsra élesen elválnak egymástól, hasa szinte soha nem érinti a havat. Mellső lába a hátsó hosszának csupán 80 százalékát éri el, ezért úgy tűnik, mintha fara nehezebb volna. Így már alkata is arra enged következtetni, hogy a hiúz gyors vágtára és hatalmas ugrásokra képes. Az eurázsiai hiúz jellegzetes pofáján a szemek egészen elöl ülnek, így lehetővé teszik, hogy az állat egy széles mezőben a térben is lásson. Arcát alulról viszonylag hosszú pofaszakáll keretezi, amely nyomokban más macskaféléknél is látható, de messze nem ilyen kifejezett. Feltételezik, hogy mint egy parabola, elősegíti a hallást, hasonlóan a baglyok arcfátyolához. Az eurázsiai hiúz valóban nagyon jól hall, vadászat közben is leginkább erre az érzékére támaszkodik. Életmódja Az eurázsiai hiúz túlnyomórészt éjjel tevékeny, de napközben is lehetnek aktív periódusai, különösen ha éhes, és nincs kitéve üldöztetéseknek. Nappali pihenőjét valamilyen rejtett helyen tölti, ami lehet egy hasadék, barlang, üreg vagy nagyon sűrű bozót. Helyenként borz- vagy hódvárakba is behúzódik nappalra. A vadászterület annak minőségétől függően 20-60 négyzetkilométer lehet. Egyetlen éjszaka alatt akár 20 kilométernyi távot is megtehet. Többnyire magányosan jár, territóriumát vizeletének szaganyagával jelöli meg. Táplálkozása Tápláléklistájuk a kisemlősöktől (az egerektől) az őzekig és a szarvasborjúig terjed. Egyik legfontosabb zsákmányuk a nyúl. Méteres ugrásokkal vetik rájuk magukat, és mancsukkal ütik le őket. A dél-szibériai hegyekben viszont az őz áll prédáik között az első helyen, 46 százalékos gyakorisággal. A magas hóban ugyanis az őz nehezen halad, a hiúzok pedig éppen ehhez alkalmazkodtak. Szaporodása Az ivarérettséget 1,5-2 éves korban éri el. A párzási időszak február-március között van. A párzásra kész nőstények vizeletükben szagjelet hagynak, a hímek pedig párt keresve barangolnak. Ilyenkor hallani érdes nyávogásukat is, egyébként csöndesek. A vemhesség 65-74 napig tart, ennek végén legfeljebb 4 kölyök jön a világra. Az ellés valamilyen jól rejtett, megközelíthetetlen helyen zajlik le, amelyet előzőleg kibélelt. Az újszülött apróságok 250-300 grammosak. Fülnyílásukat még finom bőrredő fedi. Szemüket a 12. napon nyitják ki. Néhány nappal később kezdenek kinőni tejfogaik, és a kölykök már ki-kijárnak a vacokról. Ha felfedezik őket, anyjuk más rejtekhelyre viszi át a kicsiket. Az elválasztás félév után következik be, de a második hónap végén 10 már a zsákmányból is esznek. Az első tél után 7-10 kilogrammot nyomnak. Az elválasztás után a kölykök még egy évig az anyjukkal maradnak. (Wikipédia)
Vándorló levelek rendkívüli álcázás A vándorló levelek (Phylliidae) a rovarok osztályához és a botsáskák rendjéhez tartozó család. Ezek a rovarok az álcázás igazi mesterei: nem csupán kinézetükben, de mozgásukban is a levelekre hasonlítanak. 12 Az állatvilágban számos olyan egyeddel találkozhatunk, melyek remekül alkalmazkodtak környezetükhöz. Mind közül kiemelkedőek a vándorló levelek, amelyek kinézete pontosan olyan, mint egy falevél. Az álcázás segíti ezen rovarokat abban, hogy megvédjék magukat más rovaroktól. Mozgásuk is a falevéléhez hasonlít, amelyet a szél fúj. Egyes fajok testén még harapásnyomokra emlékeztető lyukak is vannak, hogy még inkább megtévesszék a ragadozókat. Az első tudós, aki dokumentálta ezeket a rovarokat, Antonio Pigafetta volt, aki együtt utazott Magellánnal a 15. században. A vándorló levél előfordulási helye Dél-Ázsia, Délkelet- Ázsia és Ausztrália.
,, Az OroszlAánkiRAly 1. Melyik kontinensen játszódik a történet? a) Ázsiában b) Afrikában c) Európában 2. Hogy hívják Mufasa király fiát, a trónörököst? a) Nala b) Simba c) Sarabi 3. Milyen veszélyes területre csalogatja Zordon Simbát? a) egy sziklaszirtre b) a dzsungelbe c) az elefánttemetobe 4. Milyen állatok segítenek Zordonnak a trón megdöntésében? a) hiénák b) prérifarkasok c) sakálok 5. Folytasd a Hacuna Matata címu dal szövegét: Csak annyit jelent,... a) jaj, de kék az ég fent b) aludj, a Nap is lement c) szép az élet itt lent 6. ki emeli a magasba Simba és Nala újszülött kölykét a film végén? a) Zazu, a papagáj b) Timon, a szurikáta 13 c) Rafiki, a bölcs mandrill
Tanulságos mesék A hangyáról és a galambról A hangya megszomjazott erősen, és elment a forráshoz, hogy szomját oltsa. De mikor a forrás széléről a víz fölé hajolt, elszédült, és befordult a vízbe. A kút mellett volt egy fa, melynek ágai a víz fölé hajoltak, és az egyik ágán galamb ült. Látta a galamb, hogy a hangya hogyan kínlódik a vízben, megsajnálta, és ledobott hozzá egy ágacskát. A hangya mindjárt fel is kapaszkodott az egyik levélre, megpihent rajta, aztán valahogy kikapaszkodott, és megmenekült a haláltól. Eközben a kúthoz érkezett egy madarász. Meglátta a galambot a fán, s mindjárt előszedett valami hosszú vesszőt, lépet ragasztott a végébe, és lassan-lassan a fa ágai közé tolta, hogy megfogja a galambot. De a hangya meglátta a madarász szándékát, hamar odaszaladt hozzá, felmászott a lábán, és jót csípett rajta. A madarász a lábához kapott, s leejtette a lépes rudat. Most a galamb is meghallotta a rúd zörgését, és meglátta a madarászt. Sebesen elrepült a fáról, így megmenekült a haláltól. Olvassátok el a tanító nénivel együtt a mesét, majd beszéljétek meg, miről szól a történet! Értelme: Ez a mese arra tanít, hogy az ember mindenkivel tegyen jót. Mert a jótétel soha sincsen jutalom nélkül. Ne azt vedd figyelembe, hogy akivel jót cselekedtél, az kicsiny, együgyű vagy szegény. Mert annak is hatalma lehet egyszer, hogy a jócselekedetet jóval hálálja meg. 14 A varázslatos fa Volt egyszer egy szegény ember, aki gondterhelten bandukolt az erdő szélén. Amikor elfáradt, leült pihenni, és a hátát egy fának támasztotta. Ekkor még nem tudta, milyen fát választott. Különös, mágikus fa volt ez. Olyan fa, ami minden kívánságát teljesíti annak, aki hozzáér. A vándor először arra gondolt, milyen jó lenne most egy pohár víz. Hirtelen azon vette észre magát, hogy egy pohár kristálytiszta víz van a kezében. Meglepetten nézte, vizsgálgatta, még meg is szagolta. Végül úgy döntött, hogy nem lehet veszélyes, és megitta. Aztán megéhezett, és valami ennivalót kívánt. Az étel ugyanolyan hirtelen és bámulatos módon jelent meg előtte, mint a víz. Úgy látszik, teljesülnek a kívánságaim! - gondolta meglepetten. Most már hangosan mondta ki: - Akkor hát szeretnék egy gyönyörű házat! Az előtte lévő völgyben megjelent a ház. Arcán széles mosollyal szolgákat kívánt, akik a háznak gondját viseljék. Amint ezek is megjelentek, úgy érezte, hihetetlen erővel áldotta meg az Úr. Kívánt hát magának egy gyönyörű szép és rendkívül intelligens asszonyt, akivel szerencséjét megoszthatja. Amikor ez is valóra vált, meglepődve szólt a nőhöz: - Várj csak egy kicsit! Mi történik itt? Nekem nincs ilyen szerencsém! Ez velem nem történhet meg! Abban a pillanatban, hogy ezeket a szavakat kimondta, minden eltűnt. - Tudtam! - mondta, és megrázta a fejét. Azután felállt, és gondterhelten bandukolt tovább az erdő szélén. A tanulság: Ha sikeres akarsz lenni, hinned kell a sikerben.
Móra Ferenc: A két Forintos Mikor éntőlem egyszer kisiskolás koromban azt kérdezte öreg tanítóm, mi szeretnék lenni, azt mondtam rá: - Forintos Gyurka. Hát aztán miért szeretnél te Forintos Gyurka lenni, mikor te Pajor Palkó vagy? - nevetett tanítóm. Azért, mert engem akkor szidnak meg otthon, ha nem tanulok, Forintos Gyurkára pedig akkor haragszanak, amikor tanul. Nem volt pedig ennek a fele se tréfa. Magam is ott voltam, amikor Forintos Gyurka eldicsekedett az apjának a szép írásával. Ezt nézze meg, édesapám. Azt mondta a tanítóm, olyan az írásom, mint a metszés, lehet még belőlem íródeák is. Kevély Forintos Gergely haragosan lökte el maga elől az irkát. Micsoda bolondság ez már megint? A Forintos Gergely fia nem szorult arra, hogy betintázza az ujját. No, akkor én nagyon szerettem volna cserélni Forintos Gyurkával, ráadásul még a nyeletlen bicskámat is neki adtam volna. Hanem akkor nagyon megsajnáltam, mikor engem bevittek a városba tanulni, Gyurka meg otthon maradt malacot őrizni. Pedig még az édesapám is közbenjárt érte. - Vétkezik kelmed, Forintos uram, hogy azt a jó eszű gyereket elfogja az iskolából. - Elég az, ha írni, olvasni megtanult - dörmögött az öreg Forintos. - Ámbátor annak sem veszi semmi hasznát. Az apja hírből se ismeri a betűt, mégis megsüvegeli még a földesúr is. S olyan kevélyen nézett apámra, hogy az arcába szaladt tőle a vér. Hanem azért csak úgy csendesen szólt. - No, no, Forintos uram, senki se vallott még azzal szégyent, amit tud. A kelmed fia se lenne azzal kisebb ember, ha tudományt szerezne a gazdasága mellé. Ahogy így szót váltanak, éppen benyitott az uraság Gáspár hajdúja, nagy tisztességtudással. Forintos uram fölfújta az ábrázatát, s nagy leereszkedve kérdezte. - No, mi jót hoztál, Gáspár? - Ezt a levélkét hoztam Forintos uramnak. Tessék elintézni, tisztelteti szépen az uraság. De úgy, hogy már ebéd után ott legyen. Forintos uramnak leesett az álla, de azért csak fölbontotta a levelet, s úgy tett, mintha olvasna. - Köszöntetem a nagyságos urat, mondd meg, hogy ebéd után a magam személyében ott leszek. Gáspár hajdú csak lekapta a fejét, aztán fölkapta az egyik kezét is, a másikat is, a szája elé tartotta mind a kettőt, de még úgy is kilátszott mind a harminckét foga, olyan jóízűt nevetett. Már a másik utcába is befordult, de még onnan is behallatszott a nagy jókedve. Az öreg Forintos úgy megmeredt, akár a kapubálvány. Mi lelhette ezt a vénembert? Kivette a zsebéből az összegyűrt levelet, kisimogatta a tenyerén, forgatta előre-hátra, de csak nem tudott vele mire menni. Utoljára odaintette a fiát. - No, tudós úr, most mutasd meg a nagy tudományod. Mi van ebben az írásban? Gyurka majd a bőréből bújt ki örömében, ahogy a levelet olvasta. - Arra kéri az uraság édesapámat, hogy hajtasson át hozzájuk egy lovat ebéd után. A városba akarnak menni, de megsántult az ostorhegyesük*. Kevély Forintos Gergely a feje búbjáig elvörösödött, s olyan rengő léptekkel ment a belső szobába, mintha ki se akarna többet jönni. De kisvártatva csak kijött, s csöndesen megcirógatta a gyerek szöszke fejét. - No, fiacskám, vedd elő a kalamárist**. Van-e még benne tinta? - Van, apám - mondta a gyerek, s csodálkozva emelte apjára a szemét. - No, hozzad hamar, sebesen. Levelet írsz az uraságnak. Szépen engedelmet kérsz, hogy délután nem adhatunk lovat, mert nekünk is szükségünk van rá. Beviszlek a városba, beíratlak a nagy iskolába, hogy szégyent ne vallj, mint az édesapád. De így írd ám, érted-e, tudós kis deákom! * ostorhegyes: négyes fogat első sorában a jobboldali ló ** kalamáris: tintatartó 15
16 Párkereső Keresd meg a párokat, majd színez ki őket egyformára!
Memóriakártya arcokból Hozzávalók: egy A4-es méretű karton, ragasztó, olló Hogyan készítsük: Vágjuk ki ezt az oldalt a szaggatott vonalak mentén. Kenjük be ragasztóval a hátsó oldalát, majd kasírozzuk fel egy vastag kartonlapra. Középről a szélek felé haladva simogassuk ki a lapot, hogy jól felfeküdjön a kartonra, ne legyen hullámos. Ha a ragasztó megszáradt, egy olló segítségével vágjuk ki a 20 db memóriakártyát, s már kezdődhet is a játék!
Barkácsoló Ceruzarendszerező papírgurigából Gondolom, Nálad is szanaszét hevernek a színes ceruzák, zsírkréták. Megmutatjuk, hogyan készíthetsz egyszerűen egy mutatós ceruzarendszerezőt. A papírguriga sokoldalú felhasználhatósága nem ismer határokat. Amire szükséged lesz: 9-10 WC-papírguriga színes festékek (akril), ecsetek dekupázs papírok dekupázs ragasztó, ecset színes zsinórok gemkapcsok Így csináld 1. A gurigákat ízlésed szerint vagy a szoba berendezéséhez igazítva fesd le, illetve dekupázs papírral ragaszd őket körbe (felül és belül is érje a színes festék vagy papír, hogy szebb legyen a végeredmény). 2. Ha megszáradtak, tedd őket egymás mellé szimplán vagy félkörívben. 3. Csatold őket össze a gemkapcsokkal. 4. Fűzd körbe őket a színes zsinórokkal úgy, hogy egyben maradjanak a gurigák. 5. Végül töltsd meg őket ceruzákkal, tollakkal, filcekkel. Így válik íróasztalod díszévé! 18
Önismereti teszt Bár a teszt egyáltalán nem hosszú, mégis érdemes egy nyugodt, csendes helyet keresned, félrevonulnod kicsit. Papírra és ceruzára szükséged lehet, de most nem rajzolni kell, hanem írni. Fontos, hogy ne gondolkozz sokáig a válaszon, hanem írd le azt, ami először az eszedbe jut. BARKÓCA-TESZT A feladat Írd le egymás alá azt a három állatot, amelyek a legkedvesebbek a számodra. Fontos a sorrend, ezért azt az állatot írd az első helyre, amelyiket a legjobban kedvelsz. Ha ez megvan, akkor azt is leírhatod az egyes állatok mellé, mely tulajdonságuk miatt kedveled őket ez segíthet az elemzésben. Ha ezzel megvagy, akkor hozzá is láthatsz. Állat No. 1. Az első állat azt mutatja, hogy szerinted milyennek lát téged a környezeted. Úgy gondolod, illetve a tudatalattid megítélése szerint olyan tulajdonságokat látnak benned az ismerőseid, barátaid, mint amilyen tulajdonságokkal az általad megnevezett állat rendelkezik. Ha például a kutyát írtad elsőnek, akkor téged hűségesnek, odaadónak, szolgálatkésznek látnak, ha viszont a macskát írtad az első helyre, akkor lehet, hogy az az érzésed, hogy olyannak látnak, mint a macskát: hízelgőnek, alamuszinak vagy torkosnak tartanak. Valójában az a fontos, hogy te mit gondolsz arról az állatról, amit megneveztél. Ha mondjuk macskát írtál, de a macskáról nem az jut eszedbe, hogy csak a saját kényelmét és érdekét keresi, hanem az, hogy mennyire bújós, dorombolós és pihe-puha, akkor ezeket a jellemzőket vedd figyelembe. Ha a választott állat tulajdonságaival nem vagy kibékülve (mert például a kutyában a hűséget szolgalelkűségnek tartod, és ez taszít), akkor úgy véled, hogy a környezeted nem olyannak lát, mint amilyennek te szeretnéd, hogy lásson. Állat No. 2. A második állat azt mutatja, milyen vagy valójában. Ha ide mondjuk a medvét írtad, akkor te a medve tulajdonságaival jellemzed önmagad.vesd össze, hogy az első és a második állatod miben hasonlít, illetve miben különbözik egymástól, ebből megtudhatod, hogy a saját magad és a környezeted által rólad kialakított kép mennyire van összhangban. Ha ez a kettő nagyon ellentmondásos, akkor az önértékelési problémára utal. Gondolkodj el azon is, milyen érzelmeket (esetleg indulatokat) kelt benned a második állat. Ugyanezek az érzelmek jelennek meg, amikor önmagadra gondolsz. Lusta, mint a lajhár? Gyáva nyúl? Csökönyös szamár? Buta liba? Esetleg mondogatod is ezt néha magadnak? Ha ellenérzéseid vannak az állatoddal kapcsolatban (utálat, megvetés stb.), akkor komoly feladat előtt állsz: meg kell tanulnod elfogadni, mi több, szeretni önmagadat! (Ezt kezdheted mindjárt azzal, hogy a számodra nem tetsző tulajdonságok mellett keresel az állatodban valami pozitívat is. Esetleg megnézhetnéd kölyökként!) Állat No. 3. A harmadik állat azt jelzi, hogy milyen szeretnél lenni (énideál). Hasonlítsd össze a második és a harmadik állatot! Ha a kettő jellegében és tulajdonságaiban hasonló, akkor összességében elégedett vagy önmagaddal, elfogadod önmagadat. Ha azonban homlokegyenest eltérnek egymástól, akkor érdemes elgondolkodnod azon, hogy vajon miért nem vállalod fel azt a szerepet, amiben jól érzed, jól éreznéd magad. Ha mondjuk a második állatod egy nyúl, de a harmadik oroszlán, akkor olyan élethelyzetre vágysz, ahol megmutathatod az erődet (kiélheted az agresszivitásodat?), te lehetnél az úr, de jelenleg nem így van, mert picinek, bátortalannak érzed magad. Ennek a fordítottja sem túl szerencsés: ha a második állat az oroszlán, és a harmadik a nyúl. Ez esetben jobb, ha felhagysz a vezetői pozícióval, és kevesebb döntést vállalsz. 19
20
TÖRÖM A KOBAKOM Kisegér Nagy út előtt áll a kisegér, nem tudja merre menjen, segíts neki, nehogy a macska karmai közé vagy az egérfogóba kerüljön! Üsd le az egyformákat A sok tekebábu között csak két teljesen egyforma van. Találd meg, melyik ez a kettő! 21
VICCEK - Gyerekek, ki tudna mondani egy példát a harmonikus házaséletre? - kérdezi a tanárnő. Móricka jelentkezik: - Az én nagyszüleim harmonikusan élnek. A nagypapa horkol, a nagymama meg süket. Pistikét a suliról faggatja a szomszéd néni: - És melyik a kedvenc tárgyad az iskolában? - A csengő. - Tanárnő, hogy halad a fiam az iskolában? - Sajnos nem túl jól. Nem is figyel az órákon, csak bóbiskol. - Higgye el, kérem, csak a tehetség szunnyad benne! - Szeretsz iskolába járni, Pistike? - Igen, csak azt nem szeretem, hogy ott is kell maradni. A gyerekek beszélgetnek az iskolában. Mondja Móricka: - Képzeljétek, az én apukámnak olyan jó foglalkozása van, hogy aki bemegy hozzá, rög- 22 tön tátva marad a szája! - És mit dolgozik az apukád? - Fogorvos! - Pistike, mondj egy ritka európai állatfajt! - Tigris. - De Pistike, a tigrisek Afrikában élnek. - Éppen ezért olyan ritka Európában... Irodalomórán: - Pistike, neked ki a kedvenc íród? - A papám. Ő szokta írni az igazolásokat, amikor nem jövök iskolába. - Pistike, melyik óceán ez? - kérdezi a tanár a térképre mutatva. A fiú mélyen hallgat. - Így van! Ez a Csendesóceán! - Miért az ablakon keresztül jársz be a házba? - Anya azt mondta, hogy ha rossz jegyet kapok, át ne lépjem a küszöböt. - A vakond naponta annyit eszik, mint amennyi a test- Az iskola filmcímekben: Első tanítási nap = Osztálypénz = A tanár felgyógyul = Közeleg az érettségi = Ha felelés előtt állsz = Minden órán dolgozat = Röpdolgozat = Törióra = Ügyeletes tanár = Szülői értekezlet = Osztálykirándulás= súlya - magyarázza a tanár néni. Mire Pistike közbeszól: - És honnan tudja a vakond, hogy mennyi a súlya? A helyi tűzoltóság előadást tart a gyerekeknek. A bemutató után a tűzoltó a következő kérdést teszi fel: - Gyerekek, mit csináltok, ha meglátjátok, hogy ég a kabátotok? Megszólal Pistike: - Nem veszem fel! Pistikétől kérdezi a tanító néni: - Pistike, hogy telt a nyaralás? - Jól, tanító néni. Anyu új férjével voltam nyaralni a Balatonon. - És megbarátkoztál az új apukával? - Igen, rendes bácsi. Minden nap bevitt a Balatonba, én meg teljesen egyedül kiúsztam! - És nem volt nehéz ennyit úszni? - Á, az úszás jó volt, viszont a zsákból kimászni már nehezebb. i Jöttünk, láttunk, visszamennénk Kincs, ami nincs Batman visszatér Terminátor 2 Az ítélet napja Vészhelyzet Rémálom az Elm utcában Megint dühbe jövünk A bukás Sentinel, az őrszem Végső visszaszámlálás Másnaposok