JELENTÉS DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MÚZEUMA 1908. ÉVI ÁLLAPOTÁRÓL. Zoltai Lajos: Múzeum évi jelentése. 1

JELENTÉS DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MÚZEUMA 1908. ÉVI ÁLLAPOTÁRÓL. Zoltai Lajos: Múzeum évi jelentése. 1

Ásalás a Hortobágyon, az Árkus partján fekvő Pipás nevű halmokban.

6 lí»09. vins/.. Tekintetes Városi Tanács! Méltóságos Főfelügyelőség! Debreczen sz. kir. város Múzeumának tevékenységéről és állapotáról a negyedik évi Jelentés ez, amelyet most tisztelettel bemutatunk. Az elmúlt esztendőben is szorgalmatosak voltunk abban, bogy a gondviselésünkre bízott intézetet erősítsük, fejlesszük és gyarapítsuk. Ha sáfárkodásunk meghozta gyümölcsét, ezt ama tényezők egy célra törekvő, együtt munkálkodó támogatásának köszönhetjük, akiket tavaly is örömmel és hálás szívvel láttunk Múzeumunk jóakarói sorában. Övék az érdem, hogy Múzeumunk számra és értékre nézve ismét kielégítő módon gyarapodott. Debreczen sz. kir. város közönségéé, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségéé, a helybeli és vidéki társadalomé. meg a sajtóé. Az ő meleg érdeklödésöknek. szerető gondoskodásuknak az eredménye, hogy zsenge intézményünk gyökerei mélyebbre ereszkednek, ágai sürü lombosodásnak indulnak. Alább következő évi Jelentésünk összeállításánál az eddig alkalmazott s célszerűnek bizonyult beosztást követjük. Külön szólunk a Múzeum igazgatásáról és kezeléséről; külön ismertetjük a gyarapodást s végül röviden a Múzeum látogatását. Ue újítás az, hogy függelékül csatoljuk a vidéki gyűjtő útakról szerkesztett kimerítő jelentéseket, amelyekhez számos fényképet és rajzot mellékelünk. 1 1 E jelentéseket és a hozzájok tartozó képeket költségkímélésből nem nyomattuk ki.

I. A Múzeum igazgatása és kezelése, a) A múzeumi bizottság ülései. A múzeumi Bizottság felügyel intézetünkre, ellenőrzi a tisztviselők tevékenységét, fontosabb dolgokban irányt mutat a fejlesztés körül követendő eljárásunkhoz, véleményt mond és javaslatot tesz a Tanács által hozzá utalt, vagy maga által kezdett ügyekre nézve. Tagjai sorát az elmúlt esztendő folyamán a halál ereje megritkította, a legbuzgóbbak közül kettőt ragadván ki közülünk. Péter Gábor tiszteletbeli múzeumőr az év elején hunyt el váratlanul. Az ő érdemeit már 1907. évi Jelentésünkben megörökítettük. Az esztendő alkonyata megint veszteséget és gyászt borított reánk. Hosszú szenvedések után örökre elvette tőlünk Maurer Emil birtokost, aki nemcsak a Bizottság üléseit látogatta szorgalmasan, hanem ős- és középkori leletekben bővelkedő gazdaságai területéről gyakran megörvendeztetett minket értékes tárgyakkal s azok tájékán folytatott ásatásainkat mindenkor meleg érdeklődéssel kísérte. Részvétünket gyászoló özvegye előtt levél által tolmácsoltuk. Legyen könnyű néki a föld. amelyet ő - mint gazda oly forrón szeretett és legyen emléke áldott! A Bizottság által tárgyalt ügyeket, ülései sorrendjében, röviden a következőkben ismertetjük : 1. A február 10-diki ülésben Péter Gábor tiszteletbeli múzeumőr halála felett érzett részvétet és hálás megemlékezést jegyzőkönyvbe foglaltuk s erről gyermekeit értesítettük. A Bizottság tudomásúl vette a városi Tanácsnak előterjesztésünkre hozott 18,699. számú azon határozatát, hogy a számvevőség az 1907. évi városi költségelőirányzatba múzeumi gyarapításra felvett 2000 koronából el nem költött összeget a múzeumi alap javára könyvelje el ; a bútorozásra megszavazott és szintén megmaradt 1000 koronát pedig a kultúrpalota építési alapjához csatolja. A 18.698 1907. sz. tanácsi határozat felhatalmazta a Bizottságot. hogy a báró Apor-féle két régi ezüst ötvösművet volt tulajdonosának 140 korona vételár és 21 korona perköltség megtérítése után visszaadja. Később ez meg is történt. A visszaadott tárgyakért küldött 140 koronát régiségek vásárlására szolgáló tartalékul április 23-án a házi pénztárnál letettük. A megtérült perköltséget pedig, az igazgató, miután ezen összeg őt illette, a siketnéma iskolának adományozta. Dr. Thaly Kálmán városunk díszpolgára s I-ső választókerületének országgyűlési képviselője, némi viszonzásául", az iránta való törhetetlen hűségnek és szeretetnek, amelynek Debreczen polgársága országgyűlési képviselőségének immár negyedszázadot

meghaladott ideje alatt annyiszor adta lélekemelő bizonyságát. Múzeumunkat szemelte ki arra a kedves feladatra, hogy írói munkásságára vonatkozó s birtokában összegyűlt igen becses emléktárgyaknak s kultúrtörténeti fontossággal dicsekedő egyéb ingóságoknak majdan halála után őriző helye legyen. Ezen igen örvendetes szándékának kinyilatkoztatása végett, magához híván Oláh Károly tanácsnokot, Bizottságunk elnökét, Pozsonyban közjegyzőileg hitelesített okirat által halálesetre szóló ajándékozással pozsonyi lakásán és budapesti szállásán lévő s azon okiratban egyenként megnevezett számos tárgyat Múzeumunknak engedte át. A Tanács, majd január 28-án 12/964 1908. bkgy. sz. határozattal a törvényhatósági bizottság is ezen ajándékozást melegen megköszönte, azt elfogadta s biztosította az adományozót a felajánlott emléktárgyak és ereklyék gondos megőrzéséről. De a múzeumi bizottság is lerótta háláját a nagynevű tudós iránt s e hála tolmácsolásával Oláh Károly elnököt, meg az igazgatót bízta meg. Ezenkívül még oly módon is viszonozni igyekezett a kitüntető elhatározást, hogy dr. Thaly Kálmán debreczeni választókerületének néhány történelmi nevezetességű, vagy történelmi nevet viselő, részben pedig az ő debreczeni személyes összeköttetéseire vonatkozó utcáiról, házairól, emlékeiről készült s díszes keretbe foglalt fényképcsoportozattal lepte meg Ezen emléktárgyat a városi Tanács megbízásából (13,293 1908. sz. határozat) Oláh Károly és Löfkovits Arthur küldöttségileg adták át. Ez alkalommal dr. Thaly Kálmán, a gyöngéd figyelem által meghatottan, kijelentette, hogy Múzeumunkra hagyo : mánvozott tárgyak számát szaporítani fogja s a még okmányba nem vett tárgyakat külön felírással fogja ellátni. (13,696-1908. sz. tanácsi jelentés.) A Bizottság jóváhagyta az Igazgatóság azon intézkedését, hagy a múzeúmőr mellé különösen az esztendő elején összetorlódó írásbeli munkák teljesítése végett Debreczeni István hittanhallgató ifjút egyelőre egy hónapi időre felfogadta. Sőt azt is megengedte, hogy a szükséghez képest havi 20 korona tiszteletdíj mellett azontúl is alkalmazza. Helyeselte, hogy az Igazgatóság az állami segélyek 1907. évi felhasználásáról való elszámolást, valamint az ásatások ismertetését, utóbbit fényképekkel és rajzokkal magyarázva, az ügy sürgősségénél fogva, nem várván be a Bizottság ülését, már ennek előtte közvetlenül beadta a városi Tanácshoz, a Főfelügyelőséghez való felterjesztés végett. E helyen említjük meg, hogy a Főfelügyelőség május 18-án 144. sz. leiratával ezt az elszámolást jóváhagyta azzal a figyelmeztetéssel, hogy 480 korona 55 fillér régészeti és 5Í0 korona néprajzi segély-maradvánvt az 1908-dik évről kell elszámolnunk. A 145. sz. leírat pedig az ásatásokról szerkesztett jelentésért legmelegebb elismerését" nvilvánította. Az 1207 1907. és 27 1908". sz. főfelügyelőségi leíratok felolvasása után tárgyalta Bizottságunk a Múzeum 1907. évi műkő-

6 déséröl és állapotáról szóló Jelentést, az ehez mellékelt statisztikai kimutatásokat; valamint az 1908. évi munkarendet, költségvetést és amannak végrehajtásához szükséges állami segély kérését. A készen bemutatott Jelentést mellékleteivel együtt jóváhagyta ; azt további eljárás végett a Tanácshoz benyújtani, a közönség érdeklődésének növesztése céljából pedig 500 példányban kinyomatni és legalkalmatosabb módon szétosztatni rendelte. A munkarendet következőképen állapította meg : I. A régiségtár gyarapításához : A) az állami segély terhére : 1. ásatások teljesítendők : a) a város külső területén, különösen a Hortobágyon egy vagy több halomban ; b) a honvéd barakok mögött levő népvándorláskori temetőben ; c) a Tóczó folyása mellékén ; d) a pallagi pusztán őstelepek nyomán ; e) a város sámsoni majorsági földjén meg a szomszédos közlegelőn ; f) az Érmelléken Szabó Gyula ur ottományí birtokán ; g) Egyeken. 2. Alkalmilag kínálkozó tárgyak vásárlása. B) A városi segély terhére : 1. Főként a város monográfiájához való adatgyűjtés szempontjából kerestessék ki a) a zámi templom, b) a parlagi templom, c) a guthi templom alapzata. 2. Megfelelő tárgyak vásároltassanak. II. A népiajzi tár érdekében : A) az államsegélyből: a) A Főfelügyelőség által kijelölendő falvak, az onnan érkező útmutatások és irányelvek szerint járassanak be. b) Debreczeni és vidékbeli szűrszabó- és szücsmunkák díszített részleteiből sorozatok állíttassanak össze, különös tekintettel régibb mintákra. c) Alkalmilag megfelelő tárgyak vásároltassanak. B) A városi segélyből : a) bőr alapon lévő sz irony varrások készíttessenek ; b) népies öltözetek (közöttük úgynevezett Bánk-bán vagy római szűr) gyűjtessenek ; c) alkalmilag megfelelő tárgyak vásároltassanak. III. Szépművészeti gyűjteményünk számára: a) a Kereskedelmi és Iparkamara által az Országos Iparművészeti Múzeum támogatásával rendezendő iparművészeti kiállításon vagy a Műpártoló Egyesület kiállításán vásároltassék - egy vagy több tárgv ; b) esetleg más idevaló tárgyak szereztessenek.

Ezen munkarendre vonat kozolag az 1908. évi költséqelőirányzatot 12.788 korona 84 fillér kiadással és 12.785 korona 16 fillér bevétellel állítottuk össze. Ezen összegek így oszlanak meg: Kiadások. A) Saját erőforrásaink terhére : 1. Löfkovits Arthur évi járuléka, tőkésítve.. 500 K f 2. Személyi kiadások : a) múzeumi őr (iu /o drágasági pótlékkal). 2.707 K 20 f b) múzeumi szolga. 860 K f c) teremfelvigyázó 48-as honvédek.... 624 K f 3. Gyűjtemények gyarapítása : a) szakkönyvek 150 K f />) régiségtárnál 450 K f c) néprajzi tárnál 350 K f (l) szépművészeti gyűjteménynél 400 K f 4. Bútorozás és felszerelés 1.000 K f 5. Gyűjtemény-tárgyak szállítása 30 K f 6. Rendezési kiadások (leltározás) 260 K f 7. Kiadványok (Évi jelentés) 200 K f 8. Irodai és postai költségek 100 K f 9. Helyiség házbér értéke 1,500 K f 10. Fűtés, világítás 270 K f 11. Biztosítás 60 K f 12. Tudományos célú kiküldetések 60 K f B) Állami segély terhére : Összesen : 9,521 K 20 f 1. Az 1908. évi állami segély Vedének tőkésítése gyűjtemény szerző tartalék'' számára. 550 K f 2. Megtérítés a házipénztárnak múzeumi őr fizetésében 3. Gyűjtemények gyarapítására : 800 K f a) régiségtárnál (ásatások, vásárlások, fényképező szerek)! 917 K 64 f b) néprajzi tárnál (vidéki gyűjtés, vásárlások, fényképező szerek) 1,000 K f Összesen: 3.267 K 64 f

ö Bevételek. A) Saját erőforrásokból: 1. Maradvány takarékpénztári könyvön Löfkovits Arthur által gyűjtött összegből 180 K 32 f 2. Löfkovits Arthur évi adománya 500 K f 3. Debreczen város évi járuléka....... 7,337 K f 1 4. A helyiség házbér értéke 1,500 K f B) Állami segélyből : Összesen : 9.517 K 52 f 1. a) 1907 december 31-én mutatkozó időközi kamatok 77 K 09 f b) 1906. és 1907. évekről maradt régészeti államsegély 480 K 55 f c) 1906. és 1907. évekről maradt néprajzi állami segély 510 K f 2. 1908-ra újonnan kérendő : a) régészeti állami segély 1.200 K f b) néprajzi állami segély 1.000 K f Összesen : 3,267 K 64 f A Bizottság utasította az Igazgatóságot, hogy az államsegély iránt való kérelmét a Főfelügyelőséghez leendő felterjesztés végett hamarosan beadja a városi Tanácshoz, az előző évinél magasabb segély kérését azzal a két körülménnyel indokolván meg. hogy abból 800 korona a szorosabb értelemben vett gyarapítási czélok rovására a múzeum őr fizetésének részben való megtérítését szolgálja ; az egész segély V± része pedig a tárgyalás alatt lévő muzeumi szervezeti szabályzat értelmében vásárlási tartalékalapul tőkésítendő. A Főfelügyelőség március 18-án 300. sz. a. kelt leiratával, egyelőre a múlt évi államsegély terhére végzendő ásatásokat megengedte. Mint majd 707 1908. sz. körleveléből látni fogjuk, a folyó évre kérelmezett állami segély ügyét is a legkedvezőbben intézte el. 2. Május 23-án tartott bizottsági ülés egy Debreczenen kivűl lakó tanár és író birtokában lévő, a 48 49-diki szabadságharcra s az ezzel összefüggő, előző, egykorú és későbbi eseményekre 1 A város 1908. évi járuléka az itt kimutatott összegnél, amelyet a házipénztár 1908. évi költségelőirányzatának egy nyomtatott példányából állítottunk össze, a valóságban 500 koronával kevesebb lett ; miután a városi közgyűlés a bútorozásra előző években felvett 1000 koronát felénnvire szállította le.

vonatkozó eredeti kéziratokból, nyomtatványokból álló, városunkat néhány kiváló, sőt unicum-számba menő darabnál fogva közvetlenül érintő értékes gyűjteménynek megszerzését tárgyalta. De minthogy ezen időre nem érkezett meg a Főfelügyelőség szakértői becsüje, a Bizottság a következő ülésen tárgyalta érdemlegesen ezen ügyet. A budapesti m. kir. gyűjtőfogház igazgatósága, a tervezett országos börtönügyi múzeum számára kérte netalán a város birtokában lévő régi büntető eszközöket és régi büntetésekre vonatkozó okmányokat. A véleménymondásra felhívott múzeumi bizottság, mivel hasonló emlékek gyűjtésével múzeumunk is foglalkozik, e kérelmet teljesíthetőnek nem tartotta. A Tanács a megkeresésre ilyen értelemben válaszolt. Tudomásul szolgált a Tanács 5313 1908. sz. határozata, amely szerint múzeumigazgató 5000 koronás alapítványának 6-dik részlete 500 korona befizettetvén, azt a múzeumi alapnál bevételbe íratta. Helyesléssel találkozott, hogy az igazgatóság Weszerle J. hátrahagyott érmészeti táblái magyarázó szöveggel kibocsátandó új kiadására, a feltételek értelmében, előfizetett. De a munka mindezideig nem jelent meg. A múzeumi őr jelentését a múzeum gyarapítása és kezelése körül az esztendő első felében kifejtett tevékenységről, tudomásul vették. 3. Június 2-án ismét az imént említett kézírat- és nyomtatvány-gyűjtemény felől tanácskozott a Bizottság. Minthogy időközben a Főfelügyelőség szakértői becsüje megérkezett s az Igazgatóság 6000 koronában megegyezett a tulajdonossal : ezen összeget a Bizottság is megadhatónak találta s utasította az Igazgatóságot, hogy kellően megindokolt előterjesztésben kérje a városi Tanácstól. illetőleg a közgyűléstől, a szóban levő gyűjtemény megszerezhetése végett a szükséges rendkívüli segélyt. Az ügyet a jog- és pénzügyi bizottság is tárgyalván, ott az a nézet jutott többségre, hogy döntés előtt a város részéről alakítandó küldöttség szemlélje meg a gyűjteményt s ennek eljárása eredményétől tétessék függővé, hogy vájjon a gyűjtemény egészben-é vagy csak szorosan Debreczenre vonatkozó részeiben vásároltassék-e meg. A Tanács is ezen álláspontra helyezkedett (8130 1908. sz. határozat) s minthogy a tulajdonos már július elseje előtt kívánta gyűjteményét átvétetni, a szabályszerű tárgyalás és újabb szakértői szemle pedig ily rövid idő alatt megejthető nem volt: az ügy e ponton megfeneklett s azóta sem került ismét napirendre, miután a tulajdonos a vele közölt tanácsi határozatra nem nyilatkozott. Ugyanazon ülésben nagy örömmel hallgatta a Bizottság a Főfelügyelőség 444. sz. leiratát, mely által múzeumi őrünk számára, hogy a Kolozsvárott július havában két hétig tartó archaeologiai tanfolyamon részt vehessen, 100 korona állami segélyt engedélyezett. A Bizottság is támogatni óhajtván a múzeumi őrt e

I«tanulságos, hasznos tanfolyam hallgatásában, idei költségvetésünk terhére (tudományos célú kiküldetések) 50 korona segélyt utalványozott. Egyúttal elrendelte, hogy a Múzeum a múzeumőr távolléte alatt zárva legyen. 4. A múzeumi Bizottság szeptember hó 12-én tartotta az esztendőben utolsó ülését. Napirenden volt a Múzeum szervezeti szabályzata, amelyet a Nagyméltóságú Belügyminiszter úrnak 24.163/111. 1908. számú leiratával véleményadás végett küldött hozzánk a városi Tanács 10.664 1908. sz. határozata. A Belügyminiszter úrnak ugyanis a Nagyméltóságú Vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg több rendbeli észrevétele és kívánsága merült fel a hozzá megerősítés céljából felterjesztett szabályzatra vonatkozólag. Ez észrevételek és kívánságok, némi kisebbszerű módosításokon kívül, főként a kezelés egyszerűsítését, könnyebbítését. a Múzeum minél többször leendő nyitvatartását. s a Múzeum feloszlatása esetére az állam szempontjából kedvezőbb kikötések beillesztését célozzák. Bizottságunk általában a magas miniszteri leíratnak értelmében módosította a szabályzatot. Az utolsó -nál azonban, a város érdekeit tartva szemelött Bizottságunk, a következő módosítást ajánlotta: Abban az esetben, ha a város törvényhatósága a Múzeum fentartásáról bármi okból lemondani kényszerülne, a Múzeum összes ingatlanai, gyűjteményei és felszerelési tárgyai az állam tulajdonába mennek át. azzal a határozott kikötéssel, hogy az állam azokat a maguk teljességében, mint nyilvános intézetet mindenkor a város területén tartozik fen tartani". A városi közgyűlés november 20-án (242/14,769 1908. bkgy.) a szervezeti szabályzatot a jog- es pénzügyi bizottság meghallgatásával is, javaslutunknak megfelelőleg módosítván, s az utolsó -ban a letétek felett való rendelkezést a letevők javára biztosítván, ismét felterjesztetni rendelte. Most már a jóváhagyását várjuk. A városi Tanács 11,953. és 11.954 1908. sz. határozataival arról értesítette a múzeumi Bizottságot, hogy a Nagyméltóságú Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 90.516. sz. leiratával a városi Múzeum építésére engedélyezett 100.000 korona állami segély 3-dik részlete fejében 10,000 korona kifizetését a helybeli m. kir. adóhivatalnál elrendelte ; 73,248. sz. leirata pedig 2800 korona állami évi segély kifizetéséről hasonló módon intézkedett. A Tanács mindkét összegnek felvételével s egyelőre letétbe helyezésével a házipénztárt megbízta. Ezekkel kapcsolatban megérkezett a múzeumi Bizottsághoz a Főfelügyelőség 707. sz. körlevele, amelyből megtudtuk, hogy a Nagyméltóságú Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által részünkre engedélyezett 2800 korona állami segélyből 1500 korona a régészeti, s 1300 korona a néprajzi javadalom. Múzeumi Bizottságunk tehát a leghálásabb szívvel köszönte meg a Főfelügyelőségnek Múzeumunk iránt mindegyre - növekedő jóakaratát, amelyet legméltóbban csak úgy viszonozhat, ha minél serényebben, minél lelkiismeretesebben munkálkodik a reá bízott

kiilturintézet fejlesztése körül. A most nyert segélyek felhasználásúnak tervezetét pedig feleslegesnek tartja/ hogy a Főfelügyelőséghez jóváhagyás végett felterjessze, miután azt a városi Tanácsnak február 27-én kelt 2292 1908. sz. határozata szerint már megtette : sőt a március 18-án kiadott 300. sz. főfeliigyelőségi leírat az előző évi maradványoknak a bemutatott munkarend szerint való felhasználását meg is engedte. Ellenben megkéri a Tanácsot, hogy az 1908-dik évre engedélyezett s inár felvett 2800 korona állami segély egynegyed részét, vagyis 700 koronát múzeumunk -zervezésérőí és igazgatásáról alkotott szabályrendelet 31. -a ki- bekezdése értelmében a gyűjtemények vásárlására szolgáló alap" javára külön takarékpénztári könyvön elhelyeztetni és kezeltetni szíveskedjék. A városi Tanács szeptember 24-diki ülésében 12.768. sz. határozatával az imént előadott kérésünket akképen teljesítette, hogy a 2800 koronából a múzeumi őr fizetése pótlására való 800 korona levonása után megmaradt összegnek egynegyedét. 500 koronát rendelte tartalékoztatni és a megnevezett alap javára külön kezeltetni. Ugyanezen bizottsági ülés a Múzeumok és könyvtárak orsz. szövetségének okt. hó 10. és 11-ik napjára Szombathelyre meghirdetett évi rendes közgyűlésén való képviseletével Löfkovits Arthur igazgatót bízta meg. A városi Tanács pedig az intézményt fenntartó hatóság részéről Oláh Károly tanácsnokot bízta meg. Azonban igazgatónk közbejött akadályok miatt a Szövetség gyűlésére el nem mehetett s így azon Oláh Károly Debreczent egyedül képviselte. A Bizottság helyeslőleg tudomásul vette az elnökség azon eljárását, amely szerint a városi számvevői hivatal számára a házipénztár 1909. évi költségelőirányzata összeállíthatásához Múzeumunk 1909. évi szükségletét, amely a város által fedezendő, 7041 kor. 20 fillérben mutatta ki. A múzeumi őr és múzeumi szolga fizetését drágasági pótlék nélkül vette számításba ; de megjegyezte. hogyha a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetésének rendezése keresztül megy: akkor a Múzeum személyi kiadásai is ezen rendezés szerint állítandók be. Gyarapításra 2500, bútorozásra 500 s teremfelvigyázók díjazására 624 koronát kértünk. Az összefüggés kedvéért e helyen közöljük, hogy a törvényhatósági bizottság a 1909. évi költségvetésbe Múzeumunk javadalmazására a kért összegnél is többet, u. m. 7270 koronát vett fel. Az emelkedést a városi közgyűlés által elfogadott tisztviselői fizetésrendezés okozta, amely a múzeumi őr fizetését az eddig élvezett 2500 korona helyett 3200-ban állapította meg. A Múzeum javadalmazása egyébként nem változott. Végül a múzeumi őr jelentését a június 1-től szeptemberig felmerült fontosabb eseményekről, ezen idő alatt elért gyarapodásról. vidéki gyűjtő útakról és ásatásokról, valamint a kolozsvári régészeti tanfolyam hallgatásáról helyeslőleg tudomásúl vette. Az

ásatásokat megengedő birtokosoknak, bérlőknek köszönetét nyilvánította. A múzeumi bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyveket a városi Tanácshoz, az ülés fontosabb tárgyainak rövid leírását az elintézés módjával együtt pedig a Főfelügyelőséghez mindenkor kellő időben bemutattuk. b) A tisztviselők tevékenysége. A Múzeum tisztviselőjének tekinthetjük a közművelődési ügyek tanácsnokát Oláh Károlyt, nem csak azért, mert a Múzeum ügyeinek, a pénzügyiek kivételével, ő az előadója úgy a tanácsi ülésekben, mint a közgyűlésekben s ő az elnöke a múzeumi bizottságnak, hanem azért is, mert a múzeumi szervezeti szabályzat életbeléptetéséig a múzeum-igazgatói állás teendői nem lévén körvonalozva, a Múzeum gyarapítására, valamint a teremfelvigyázók díjazására szolgáló javadalmazásokat, a régészeti állami segély kivételével, a tanács közvetlenül Oláh Károly kezéhez utalványozta. Igv ö tartozott ezen kiutalt előlegekről is elszámolni. Elszámolt pedig : 1. Febr. 17-én 2183 1908. sz. jelentésében a 17.294 907. sz. határozattal előlegezett 750 koronáról s a numizmatikai Társulat I. éremvásárjára befizetett vételárból visszakapott 14 kor. 37 fill, maradványról, összesen 762 kor. 89 fill, igazolt kiadással, amely még az 1907. év terhére esett. 2. Jún. 2-án 7661 1908. sz. jelentésében a 2184 1908. sz. határozattal utalványozott 500 kor. előlegről, 503 kor. 09 fill, igazolt kiadással. 3. Szept. 6-án 12.321 1908. sz. jelentésében a 7662 1908. sz. határozattal utalványozott 500 kor. előlegről. 499 kor. 38 fillér igazolt kiadással. 4. Decz. 8-án 17,006 sz. jelentésében a 12,322 1908. sz. határozattal engedélyezett 700 kor. előlegről, amelyből 200 kor. néprajzi állami segély volt, 693 kor. 89 fill, igazolt kiadással. 5. 1909. január 5-én 198. sz. jelentésében a 17,010 1908. számú tanácsi határozattal előlegezett 500 kor. városi és 300 kor. állami néprajzi segélyről 495 korona 49 fillér, illetőleg 8 korona 94 fillér igazolt kiadással. Elszámolt továbbá 7894 17.049 1908. számú jelentéseiben a teremfelvigyázókul alkalmazott 48-as honvédek díjazására engedélyezett 500 koronáról, amelyet 2 korona kivételével 83 megnyitási napon egészen felhasználtunk. A többi 17 megnyitási napról pedig még az 1907. év elején gyűjtött pénzből fizettük a teremfelvigyázókat. Löfkovits Arthur igazgató ellenőrizte a múzeumőr- munkásságát. Múzeumi tárgyak megszerzését tanácsaival, útbaigazításaival, személyes utánjárásával számos ízben elősegítette.

Zoltai Lajos inúzeumör kezelte a múzeum összes tárait ; Debreczeni István 3. éves hittanhallgató segítségével, aki az elmúlt esztendőben öt hónapig napi két órát töltött a múzeumban, végezte az összes irodai munkákat s a múzeumi Bizottság jegyzöségével járó dolgokat ; ezenkívül elszámolt az állami régészeti segélyből kezéhez kiutalt előlegekről. Elszámolásait jan. 31-én 2183 1908. számú jelentésében 130 korona 2 fillér 1907. évi igazolt kiadassal, október 4-én 13.659 1908, számú jelentésében 245 korona 60 fillér igazolt kiadással s, 1909. január 6-án 197 1900. sz. jelentésében 224 korona 11 fillér igazolt kiadással adta be. Ugyancsak a múzeumi őr vezette a régészeti ásatásokat : régiségek és néprajzi tárgyak gyűjtése végett pedig vidékre tizenhétszer utazott ki. Állami és múzeumi támogatás mellett részt vett július 13-tól fogva aug. l-ig a Kolozsvárott rendezett II. archaeológiai tanfolyamon s a város határába, valamint Bonczhidára és Gyulafej érvárra vezetett szak-kirándulásokban. Az elmúlt évben megjelentek tőle : 1. Jelentés Debreczen sz. kir. város Múzeuma 19Ü7. évi állapotáról. S», 1 37. oldal. 2. Jelentés Méliusz Péter és társai sírhelyei kereséséről. 8, 1 24. oldal. 3. A hajdúsámsoni bronzkincs. 11 ábrával..,múzeumi és Könvvtári Értesítő-'. 1908. évi. 127 133. oldal. 1 4. Domokos Márton debreczeni főbíró és kora 1725-1764..Debreczeni Képes Kalendárium- 1909' évi IX. évf. 54 70. lapjain. 5. Debreczen történelmének nevezetesebb eseményei. Negyedik sorozat. 1712 1740. A..Debreczeni Független Újság Kalendáriuma" 1909. évf. 77 85. oldalain. Debreczeni István 3. éves hittanhallgató a reá bizott irodai munkákon kívül rendbe szedte a debreczeni mészáros céh 1324 darabból álló irattárát ; lajstromozta az asztalos céh több száz darab letétjét; időrendbe és csoportokba gyűjtötte a vásárbíróságtól áthozott s az 1790 1860. év közötti időből való hivatalos iratok, naplók és könyvek legnagyobb részét. Múzeumi szolga : Rácz Sándor. Bronzkori tárgy llajdusáinsonból. (Lelőhely : közlegelő.) 1 A kincs ábráit a Múzeumok és Könyvtárak orsz. Főfelügyelőséo-e által szives készséggel rendelkezésünkre bocsátott dúcok segítségével a 14 15. lapokon mutatjuk be.

io' c) A városi Tanács és Közgyűlés intézkedései. A múzeumi Bizottság üléseinek ismertetésénél már közöltük a fenntartó hatóságnak Múzeumunkra vonatkozó határozatait. E helfre nem maradt más- csupán a Múzeumnak is állandó otthont adó kultúrház építése ügyében tett intézkedések elmondása. Előző évi Jelentésünk érintette volt a tiszántúli ref. Egvházkerület novemberi közgyűlésének a Péterfia-utca elején lévő telkek átengedésére hozott határozatát, amelyet a városi Tanács a folyó év elején kapott meg. (L. 4649 1908. sz. a.) Időközben a Város törvényhatósági bizottsága nagy fontosságú, döntő lépést tett az egyetem felállítása érdekében, messzemenő, igen nagy áldozatokra határozván el magát, minek következtében még inkább szükségessé vált a tervezett kulturház építése is. De épen az egyetemre való tekintetből el kellett ejteni azt a tervet, hogy a kultúrházat a Péterfia elején levő kollégiumi és egyházi telkeken állítsák elő, miután azon telkeket az egyetem központi épületei számára szemelték ki. Ennélfogva a Tanács a Múzeum számára más terület kijelölését kérte a közgyűléstől. Eme fordulattal egyidőben a nm. Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr június 11-én 67.556 1908. szám alatt a következő igen örvendetes tartalmú leiratot intézte Kovács József polgármesterhez (1. 8281 1908. sz. a.) : Debreczen sz. kir. város Tanácsának múlt évi július hó 15-én 10,565 1907. sz. beadványából örömmel értesültem, hogy a városi közgyűlés az esetleg építendő Közművelődési Ház céljaira 150,000 koronát szavazott meg, amely összegből az épület céljaira szükséges telek megvásárlása után 78,000 korona maradt rendelkezésre s így, hozzászámítva azt a 100.000 koronát is 7 amelyet tíz év alatt 10.000 koronás részletekben kap múzealis építkezési célokra a város, jelenleg 178,000 korona áll az építés céljaira. Midőn az ajánlatot elismerően tudomásúl veszem, tudatom Tekintetességeddel. hogy tekintettel Debreczen nagy kulturtörténelmi múltjára, jelenkori előkelő közművelődési és jelentős gazdasági helyzetére, elvben elhatároztam, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy Debreczenben, az e tekintetben kiszemelt vidéki városok között elsősorban, egy Közművelődési Ház épüljön. Megjegyzem továbbá azt is, hogy a magam részéről igen nagynak tartom azt a félmilliónyi összeget, amelybe a város tanácsának szóban forgó beadványa szerint a tervbe vett épület kerülne. Az ez esetben még szükséges 300,000 korona összeg elvállalása tárcám költségvetésének illető rovatát annyira megterhelné, hogy a rendelkezésemre álló összegből nem segélyezhetném e közművelődési házak építését azokban a többi vidéki városokban, amelyekben egy ilyen intézmény megteremtése a magyar közművelődés érdekeit tekintve, épen olyan elsőrendű fontosságú, mint Debreczenben.

17 Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartom hangoztatni azt is, hogy az építendő Közművelődési Ház semmi szín alatt sem tervezhető nagyon költséges és fényes palotának, hanem olyan egyszerű. de azért művészi ízlést eláruló épületnek, amely alkalmas arra, hogy a város és vidék több irányú közművelődési munkásságának központja legyen. E célra legyen az épületben mindenek előtt egy 250 300 hallgató befogadására alkalmas előadó-terem, az iskolán kívüli közoktatás keretében tartandó felolvasások és előadások számára s amelynek falain elhelyezhetők legyenek az állami vásárlásokból eredő és a vidéki városok között kiosztandó képzőművészeti alkotások is. Ezenkívül szükséges egy-két kisebb előadóterem a természettudományi kísérletek bemutatására berendezve s néhány alkalmas könyvtári szoba és egy nagyobb olvasó-terem, továbbá múzeális szobák s a földszinten egy-két bolthelyiség, melyekben a vidék népipari termékei áruitatnának. Kell továbbá egy műterem is, amelyben állandóan dolgozhatnék, egy állami támogatással arra a vidékre küldött képzőművész. E közművelődési házak felépítésének kérdését úgy vélem legcélszerűbben megoldhatónak, ha a felépítést magok az illető városok eszközölnék. Amennyiben nem rendelkeznének elegendő készpénzzel, törlesztéses kölcsönt vennének fel. E kölcsön annuitásának egy részét tárczám terhére elvállalnám. De ez nem zárja ki azt sem. hogy amennyiben erre költségvetési fedezettel rendelkezem, esetleg tőke segítséget is nyújtsak. Ezeknek előrebocsátása után felkérem Tekintetességedet. hogy e leiratomat bővebb megfontolás tárgyává téve, mentől elébb értesítsen, hogy a legszigorúbb takarékosságot és egyszerűséget tartva szemelőtt, mekkora lenne az a legkisebb összeg, amellyel a szóban forgó Közművelődési Ház felépíthető volna s hogy ennek a legkisebb összegnek még hiányzó részletét az elébb jelzett feltételek mellett hajlandó lenne-é törlesztéses kölesönképen felvenni?" A városi közgyűlés 125/5761/8281 1908. bkgy. sz. határozatával örvendetesen vette tudomásúl ezen miniszteri leiratot s megbízta a városi Tanácsot, hogy a komolyan számbavehető három területre, u. m. Piac-utcában a Szikszav és tábornoki házak, Kossuth-utcában a Komáromy és Bészler házak. Hatvan-utcában a.múzeum mostani házának telkeire nézve a legsürgősebben vázlatos tervet és hozzávetőleges költségvetést készíttessen s a Közművelődési Ház mielőbbi felépítése céljából a további szükséges intézkedések iránt tegyen javaslatot. Csakugyan a Tanács 9350. és 9379 1908. sz. határozataival utasította a mérnöki hivatalt, hogy a terveket és költségszámítást oly időben terjessze be, legalább is szeptember 10-ig, hogy az ügyet a szeptember végén tartandó közgyűlés tárgyalhassa. Sajnos, hogy a mérnöki hivatal e megbízást, talán egyéb sürgős munkái miatt, mindmáig nem teljesítette s így a kultúrház ügye előbbre nem haladhatott. Még csak annyit jegyzünk meg. Zoltai Lajos : Múzeum évi jelentése.

80 hogy a Műpártoló Egyesület időközben azt kérte a mérnöki hivataltól, hogy a Közművelődési Ház tervezeténél egy szobrász- és két féstöműtermet is vegyen számításba. A költségeket ezek. amennyiben a fedélűrben volnának elhelyezhetők, kis mértékben emelnék. A Közművelődési Ház építése alapjának állása 1908 végén a következő : a) a 100,000 koronás állami segély három esztendei részletei és ezek kamatai b) a kerületi kapitányság helyiségeiért járó házbérek és ezek kamatai Összesen : Növekedés 12.900 korona 91 fillér. Ezen alapot a város házipénztára kezeli. II. A Múzeum gyarapodása. 31,675 K 01 f 4.508 K 40 f 36.183 K 41 f Múzeumunk anyagának szaporítása végett az elmúlt esztendőben is tőlünk telhetőleg állandó, sokoldalú és széleskörű munkásságot igyekeztünk kifejteni. A közönség érdeklődesének megtartása, sőt szélesbítése céljából rendelte el a Múzeumi Bizottság 1907. évi Jelentésünknek 500 példányban való kinyomatását s ingyen leendő osztogatását. A Jelentést a Múzeumi Bizottság, a városi Tanács és Törvényhatósági Bizottság tagjain kivül megküldöttük a Főfelügyelőségnek (több példányban), a helybeli és a fővárosi nagyobb lapoknak, a közel vidéki újságoknak, a szakfolyóiratoknak, a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó intézeteknek, a helybeli és közeividéki iskoláknak, kaszinóknak és olvasóköröknek, a Debreczen felé gravitáló városok és községek világi és egyházi elöljáróinak," a helybeli állami hivatalok vezetőinek, a Múzeumunkat több vagy értékesebb tárgyakkal gazdagító egyéneknek és testületeknek. Ugyanezen célt szolgálja az is, hogy az ajándékozók névsorát időnként a helyi és vidéki lapokban közöljük. A házanként való helybeli gyűjtést egyelőre félbeszakítottuk ; az elmúlt esztendőben csupán a homokkerti utcákat jártuk be. csekély eredménnyel. Ellenben a zsibvásároknak most is állandó látogatói voltunk. Többször vásároltunk helybeli ószeresektől ; bár a gyarapításnak ezt a módját főképen a miatt kerülni óhajtuk, hogy az ószeres a megvásárolt tárgyak származási helyére, igazi nevére s használati módjára nézve nem tud, sőt néha nem is akar megbízható felvilágosítást adni. Épen ezért nagy súlyt fektettünk a közvetítő nélkül való szerzésre. Tavaly már több községet, várost jártunk be, mint annak előtte. De nem úgy, amint azt a Főfelügyelőségtől kért útbaigazítások segítségével tehettük volna, amit egész év folyamán se kaptunk meg. Ez is egyik oka volt annak, hogy az állami néprajzi segélyt csak kis részében tudtuk felhasználni. A gyüjtőkirándulásokat olyan módon igyekeztünk sikeresebbé tenni, hogy schapirograffal

19 sokszorosított képes-felhívásokat küldöttünk ki előre a kiszemelt helység elöljáróságához vagy lelkészéhez azzal a kérelemmel, hogy azokat a nyilvános helyeken (községháza, olvasókör, iskolák) 1 2 hétig kifüggesztve tartsák. A Felhívás röviden Múzeumunk feladatát és kirándulásunk célját tartalmazta. 1 A mellékelt ábrák Múzeumunk régiség- és néprajzi tárából mutattak be tárgyakat. Ez eljárásnak itt-ott jó eredménye volt. De ott is, ahol általa semmit nem kaptunk, elértünk annyit, hogy egyik-másik emberben felkeltette az érdeklődést intézményünk iránt. Mult évi gyüjtőútainkról, e fő Jelentés mellékleteként külön és fényképekkel, rajzokkal illusztrált részletes jelentésekben is beszámolunk. Épen ezért e helyen csak röviden szólunk ezen kirándulásokról. hangsúlyozva, hogy régiségeket és néprajzi tárgyakat egyformán igyekeztünk szerezni azok által. 1. Balmazújvárosi I. út. Jan. 15-én. A horti pusztán talált frisachi érmek megszerzése végett. E több száz darabból álló lelet egy részét, 77 dbot később sikerült megvásárolnunk. Ajándékul és pénzen kapott egyéb tárgyak száma 24. A községházán őrzött s Újvárosra vonatkozó XV.. XVI., XVII., XVIII. századbeli okleveleket kivonatoltuk. Útiköltség 4 kor. Ezen összg még az 1907. évi javadalmat terhelte.- 2. Hajduhadházi I. út. Márc. 20. Eredménytelen. 3. Hajduhadházi II. út. Márc. 27-én. Ajándék és vétel útján kaptam 21 db tárgyat. A ref. egyháznál őrzött leleteket megsürgetvén. később azokat is (53 dbot) megkaptuk. A cigány putrikról és régi házakról több fényképfelvételt csináltam. A hadházi erdőkben itt-ott még észrevehető Csőszárkok irányai felől tudakozódtam. Űtiés ellátási költség két ízben 6 kor. 10 fillér. 4. Budapesti út ápr. 2 3. napján. A Főfelügyelőséghez a 48 49-diki ereklyegyűjtemény tárgyában. Útiköltség 27 kor. 68 f. 5. Hajdúszoboszlói I. üt. Ápr. 27-én. A nap egy része a helyi viszonyokkal való tájékozódással, a város első tisztviselőivel való tanácskozással telt el. Néhány házat meglátogattam. A városi levéltárban néhai Szívós Géza főjegyző által gyűjtött leleteket, valamint a ref. egyház régi szent edényeit leírtam. Amazoknak átengedése iránt Szoboszló város képviselőtestületéhez kérvényt adtunk be. Később hivatalosan értesítettek arról, hogy ezen gyűjteményt a város az ottani polgári iskolának adománvozta. Útiköltség 4 kor. 60 fillér. 1 E felhívást közölte a Múz. és Könyvt. Értesítő 19C8. évfolyama 180. lapon. 2 A múzeumi őr. miután a nagymélt. kereskedelemügyi miniszter úr elvi okokból" ismételten megtagadta tőle a félárú vasútijegy váltására jogosító arcképes igazolványt, a vasúti jegyért, olyankor is, amikor állami segély terhére utazik, egész díjat tartozik fizetni. 2»

! 6. Nádudvari I. út jún. 17 18. napján. 7. Nádudvari II. út jún. 23-dikán. 8. Nádudvari III. út szeptember 25-én. Mindhárom útnál a fősúlyt a nádudvari korsós- és fazekas-ipar termékei gyűjtésére fektettük. Ezekből több ládával szereztünk. De más rendbeli néprajzi tárgyat és régiséget is kaptunk, összesen 112 darabot. Néhány lelőhelyet feljegyeztünk; fényképeztünk és lépéseket tettünk értékesebb tárgyak megszerzésére. Ez rész szerint eredménvtelen lett; rész szerint a tárgyalás még folyik. A három útnál felmerült vasúti, ellátási, szállítási költségek 36 kor. 71 fillérre rúgtak. ' 9. Nagykárolyi I. út szept. 26-án. A gr. Károlyi Gyula aradmegyei főispán károlyi kastélyában lévő vasfegyverzet megtekintése s elkérése végett. Úti költség 9 kor. 64 fillér. 10. Hajdúszoboszlói II. út szept. 30-án. Szerzett tárgyak száma 4. Útiköltség 4 kor. 30 fillér. 11. Hajdúböszörményi I. út okt. 9-én. Főként egy állítólag a böszörményi Zeleméren talált etrusk tükör lelőhelyének kipuhatolása végett. Ezt Weszprémy Barna rendőrkapitány megígérte ; de még eddig nem sikerült a lelőhelyet megtudnia. Szereztem 9 tárgyat. Útiköltség 4 kor. 08 fillér. 12. Hajdúszoboszlói III. út okt. 15-én. x\jándékúl, pénzen és letétként kaptunk 21 tárgyat. Fényképeztem és rajzoltam. Útiköltség szállítással együtt 9 kor. 22 fillér. 13. Hajdúszoboszlói IV. út okt. 20-án. Hoztam 7 tárgyat. Útiköltség 6 kor. 60 fillér. 14. Hajdúböszörményi II. út okt. 22-én. Egyik cigánytelepen öt fényképfelvételt készítettem. Az ottani ref. főgimnáziumban lévő őskori leleteket megnéztem. Szereztem 7 tárgyat. Útiköltség 5 korona 50 fillér. 15. Balmazújvárosi II. út okt. 24-én. Egy állítólag ott lappangó, díszített őskori edényt hajszoltam. Eredménytelenül. Megszemléltem a Darú nevü földön lévő népvándorláskori temető helyét. Fényképeztem is. Vettem és kaptam 13 tárgyat. Útiköltség 3 korona. 16. Derecske sárándi út okt. 29 30. napján. Szűcs minták rajzolása felől tárgyaltam Szolnoky Károly szűcsmesterrel. Sárándon több díszesen faragott kis kaput lerajzoltam. Fényképeztem is. Hazahoztam 10 tárgyat. Ezenkívül Derecske képviselőtestülete kérésünkre (átengedte letétképen Nagy Sándor József tábornok hadipénztárai használt díszes vasládáját s egy régi birói széket. Sárándon megtaláltam a külső boldogfalvai ekklesia úr-asztali ezüst poharát. Útiköltség volt 6 kor. 64 fillér. 17. Tépe hajdúbagosi út nov. 4 5. napján. A bagosi határban bő aratással biztató bronzkori lelőhelyet találtam. Ilyen lelő helyek vannak Tépén is a Kálló vize partján. Több díszesen faragott kis kaput mindkét helyen lerajzoltam. Tépén Apaffynak és II. Rákóczi Ferencnek egy-egy oklevelét kivonatoltam. Szerzett tárgyak száma 15. Ú^költség 8 kor. 60 fillér.