Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 2016. január Háttéranyag a Monetáris Tanács 2016. január 26-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéhez 1
Közzététel időpontja: 2016. február 10. 14 óra A Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények háttéranyag elkészítésekor a 2016. január 22-ig rendelkezésre álló információkat vettük figyelembe. A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként. Az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A Tanács szükség szerint, de üléseinek időpontját előre meghirdetve általában havonta kétszer ülésezik, minden hónap második ülésén tárgyalva a jegybanki alapkamatláb módosításának kérdését. Ezekről az üléseiről a Monetáris Tanács rövidített jegyzőkönyveket ad közre, amelyek még a következő kamatmeghatározó ülés előtt megjelennek. A rövidített jegyzőkönyvhöz készített háttéranyag az MNB szakértői által a Monetáris Tanács részére készített elemzések tartalmi összefoglalójaként a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, az előző ülés óta nyilvánosságra került új információkat ismerteti. A rövidített jegyzőkönyvek, valamint a jegyzőkönyvek háttéranyagai elérhetők az MNB honlapján: http://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-tanacs/kamatmeghatarozo-ulesekroviditett-jegyzokonyvei 2
1. MAKROGAZDASÁG 1.1. Nemzetközi makrogazdasági környezet 2015 harmadik negyedévében a GDP adatok többnyire a vártnál alacsonyabban alakultak. Az elmúlt hónapokban a feltörekvő országokban a bejövő indikátorok alapján tovább lassulhatott a növekedés a korábbi várakozásokhoz képest. A növekedés továbbra is törékeny és folytatódik a dinamikák regionális átrendeződése. A feltörekvő régiók növekedési kilátásai a válság előtti szinthez képest mérséklődtek, míg a fejlett országokban enyhe ütemű, de némileg stabilabb a kilábalás. A geopolitikai feszültségek változatlanul fékezhetik a fejlett gazdaságok növekedését a gyengébb keresleten és a gazdasági szankciókon keresztül. 2015 harmadik negyedévében 0,3 százalékkal bővült az eurozóna gazdasága negyedéves összevetésben. Az előretekintő konjunktúraindikátorok vegyes képet mutatnak. Emellett negatív hatással lehet a feszült geopolitikai helyzet: a növekvő bizonytalanság és a kétoldalú gazdasági szankciók visszafoghatják a gazdasági aktivitást. Ezek szerepet játszhattak abban, hogy a korábbi negyedévekben látottnál mérsékeltebb ütemben folytatódott a gazdasági bővülés. A legfontosabb exportpartnerünknek számító német gazdaság a harmadik negyedévben továbbra is visszafogott bővülést mutatott. A német belső kereslet tovább bővülhetett, ugyanakkor a külpiaci aktivitást fékezhette az orosz-ukrán konfliktus és a lassuló ázsiai kereslet. A német ipari termelés a szeptemberi esést követően októberben stagnált. A német gazdaságra vonatkozó várakozások (Ifo) kismértékben javultak a korábbi hónapokhoz képest (1. ábra). 3
1. ábra: Konjunktúraindikátorok alakulása felvevőpiacainkon Forrás: OECD, Ifo A régió teljesítménye kedvezően alakult az idei év harmadik negyedévében is, ám az elmúlt hónapok havi indikátorai alapján a térségben továbbra is törékeny az ipari kibocsátás. Az oroszukrán konfliktus negatív hatásai eddig csak korlátozottan érinthették a régiós növekedési folyamatokat, ám a várhatóan jelentősen zsugorodó ukrán és orosz gazdaság közvetlenül és közvetve is visszavetheti a régió gazdasági növekedését. A világpiac felől érkező inflációs nyomás továbbra is gyenge. A nyersanyagárak csökkenése és a gyenge globális kereslet együttesen mérséklik az inflációt. Ennek következtében az inflációs ráták a világ meghatározó gazdaságaiban változatlanul az inflációs cél alatt alakultak (az eurozóna esetében a decemberi infláció éves alapon 0,2 százalék volt). Decemberben és januárban az olajárak tovább csökkentek (2. ábra, erről részletesebben ld. 2.1. alfejezet). 4
2. ábra: A Brent olaj világpiaci árának alakulása Forrás: Bloomberg Az ipari nyersanyagok, a nyers élelmiszerek világpiaci árai visszafogottan alakultak, míg a feldolgozott termékek árai egy nagymértékű visszaesést követően némileg korrigálódtak (3. ábra). 3. ábra: Az ipari termelői árak és az iparcikk infláció az eurozónában, illetve a feldolgozott termékek világpiaci árának alakulása Forrás: Centraal Planbureau (www.cpb.nl), Eurostat, EKB 5
1.2. Hazai reálgazdasági folyamatok 1.2.1. Gazdasági növekedés 2015 harmadik negyedévében a korábbiaknál visszafogottabb ütemben folytatódott a hazai gazdaság növekedése. A bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 2,4 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,6 százalékkal emelkedett. A GDP bővülését elsősorban a szolgáltatások és az ipar teljesítménye támogatta, azonban a gazdasági növekedés lassult az idei év harmadik negyedévében (4. ábra). A mezőgazdaság a harmadik negyedévben is negatívan járult hozzá a gazdasági növekedéshez, amely a tavalyi év magas bázisához volt köthető. Az építőipar hozzájárulása az uniós források felhasználásának kifutásával fokozatosan mérséklődött az idei év során, az ágazat teljesítménye a harmadik negyedévben érdemben nem járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Felhasználási oldalon a harmadik negyedévben is elsősorban a fogyasztás és a nettó export támogatta a gazdaság bővülését. A beruházások mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, amely hátterében főként a magánszektor visszafogott beruházási aktivitása állhatott. 4. ábra: Havi termelési indikátorok* és a GDP alakulása * A havi termelési indikátorok (ipar, építőipar, kiskereskedelem) súlyozott átlaga, ahol a súlyok a GDP növekedési ütemét magyarázó regresszióból származnak. Forrás: KSH adatok alapján MNB számítás A hazai gazdaság konjunkturális alapfolyamatait jelölő HuCoin indikátor értéke alapján a rövid távú dinamika lassulását követően 2016 második felében erősödhet a hazai gazdasági növekedés (5. ábra). 6
2010.jan. 2010.ápr. 2010.júl. 2010.okt. 2011.jan. 2011.ápr. 2011.júl. 2011.okt. 2012.jan. 2012.ápr. 2012.júl. 2012.okt. 2013.jan. 2013.ápr. 2013.júl. 2013.okt. 2014.jan. 2014.ápr. 2014.júl. 2014.okt. 2015.jan. 2015.ápr. 2015.júl. 2015.okt. 5. ábra: A HuCoin-mutató alakulása A GDP adatrevíziója miatt a HuCoin indikátor múltbeli értékei is megváltozhattak. Forrás: KSH, MNB számítások 6. ábra: Növekedési hőtérkép* Ipari termelés Építőipari termelés Kiskereskedelmi forgalom Szálláshelyek forgalma Áruexport Ipari új exportrendelések Építőipari szerződésállomány Lakásépítési engedélyek * A növekedési hőtérkép a legfontosabb havi konjunktúraindikátorok szezonálisan igazított, havi növekedési ütemének háromhavi mozgóátlagát jeleníti meg, az alábbi színkód alapján: piros = 5 éves átlagnál magasabb ütemben, gyorsulva nő, narancssárga = átlagnál magasabb ütemben, lassulva nő, sárga = átlagnál alacsonyabb ütemben, gyorsulva nő, halványkék = átlagnál alacsonyabb ütemben, lassulva nő, kék = lassuló ütemben csökken, sötétkék = gyorsuló ütemben csökken. Forrás: KSH adatok alapján MNB számítás 2015 novemberében 9,5 százalékkal bővült az ipari kibocsátás az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előzetes adatok alapján a szezonálisan igazított és munkanaphatástól megtisztított termelés 1,4 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva. A feldolgozóipari alágazatok teljesítményében a tavalyi év azonos időszakához mérten általános élénkülést láthattunk, októberhez képest azonban több ágazatban is lassulást figyelhettünk meg. Az előretekintő indikátorok összességében kedvező kilátásokat jeleznek. Az euroövezet 7
konjunkturális alapfolyamatait jelölő Eurocoin indikátor értéke stabilan alakult az elmúlt hónapokban, a magyar ESI és a német gazdaság kilátásait tükröző Ifo indikátor pedig emelkedett. A hazai exportrendelések az elmúlt hónapokban összességében kedvezően alakultak, a német ipari új rendelések szintje is elmozdult a mélypontjáról. 2015 novemberében a kivitel euróban számított értéke 6,5, a behozatalé 7,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg aktívuma novemberben 673 millió euro volt, így a tavalyi év azonos időszakához mérten a külkereskedelmi mérleg aktívuma 36 millió euróval csökkent. Az előző év azonos időszakához képest a cserearány további javulását figyelhettük meg októberben, amelyet elsősorban a mérsékelt olajár támogatott. 2015 novemberében 0,2 százalékkal mérséklődött az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, míg szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 3,8 százalékkal növekedett az előző hónaphoz viszonyítva. A megkötött új szerződések volumene érdemben emelkedett novemberben, amelyet az épületek építésére kötött szerződések jelentős bővülése magyarázott. A növekedést sportlétesítményekre, oktatási, illetve ipari épületekre kötött szerződések támogatták. Az ágazat teljesítménye várakozásaink szerint mérsékelten alakulhat 2015 végén, amelyet a szerződésállomány elmúlt időszaki leépülése és a tavalyi év magas bázisa is indokolhat. A 2007-2013-as uniós programozási periódus végéhez érve az EU-forrásokból finanszírozott infrastrukturális beruházások tavaly év végi kifutását az egyéb építmények főcsoport dinamikájának lassulása is alátámasztja. A fogyasztási kereslet tavalyi évben tapasztalt élénkülése folytatódhatott a negyedik negyedévben is. Ezt a javuló munkaerő-piaci helyzet és az alacsony infláció következtében bővülő reálkeresetek, valamint a kiskereskedelmi forgalom élénkülése magyarázhatja. Novemberben az előzetes adatok alapján az értékesítések volumene 4,7 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedett a forgalom. Novemberben a termékek széles körében bővülhettek a kiskereskedelmi értékesítések. A nem élelmiszerjellegű, tartósabb termékek mellett az élelmiszer-eladások is érdemben hozzájárulhattak a kiskereskedelmi forgalom bővüléséhez. Az üzemanyag-eladások az elmúlt hónapokhoz képest lassabb ütemben bővültek. 8
1.2.2. Foglalkoztatás A Munkaerő-felmérés adatai alapján 2015 novemberében 4,1 százalékkal nőtt a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszáma az előző év azonos időszakához képest. Az aktivitási ráta tovább emelkedett. A munkanélküliségi ráta csökkent, novemberben 6,1 százalék volt, a szezonálisan igazított munkanélküliségi ráta 6,4 százalékon állt. (7. ábra). 7. ábra: A foglalkoztatottak létszáma és a munkanélküliségi ráta Forrás: KSH A harmadik negyedévben erőteljesen bővült a versenyszféra foglalkoztatottsága. A versenyszférán belül a foglalkoztatás növekedése a piaci szolgáltató szektorban volt megfigyelhető, a feldolgozóipari létszám érdemben nem változott. Az államháztartásban dolgozók létszáma lényegében megegyezett az előző negyedévben tapasztalttal. Novemberben az újonnan kiírt, nem támogatott álláshelyek száma magasabb volt az előző hónaphoz képest, emellett a hó végi betöltetlen, nem támogatott álláshelyek száma is enyhén emelkedett. Az utóbbi években feszesebbé vált a munkaerő-piac (8. ábra). 9
8. ábra: A munkaerő-piaci feszességet mérő mutatók Forrás: KSH (Munkaerő-felmérés), Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 1.3. Infláció és bérek 1.3.1. Bérezés Novemberben a versenyszféra éves bérdinamikája emelkedett az előző hónaphoz képest. A bérdinamika növekedése mind a feldolgozóiparban, mind a piaci szolgáltató szektorban megfigyelhető volt. 1.3.2. Inflációs folyamatok 2015 decemberében az infláció 0,9, a maginfláció 1,4 és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalék volt (9. ábra). Az infláció aktuális emelkedését az üzemanyagok árindexének bázishatás miatti növekedése okozta. 10
9. ábra: A fogyasztóiár-index dekompozíciója Forrás: KSH adatok alapján MNB számítás Az inflációs alapmutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek, amihez hozzájárulhatott az importált infláció alacsony szintje, az alacsony olajárak és a kihasználatlan kapacitások nagysága (10. ábra). 2015 novemberében a mezőgazdasági termelői árak éves összevetésben 5,5 százalékkal növekedtek, míg a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok belföldi értékesítési árai 0,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. 10. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása Forrás: KSH adatok alapján MNB számítás 11
A beérkezett decemberi adat alacsonyabb lett a decemberi Inflációs jelentésben szereplő várakozásunknál, melyet elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek és a járműüzemanyag termékkör mérsékeltebb árdinamikája magyaráz. Az elmúlt hetekben tapasztalható számottevő olajár-csökkenés lefelé mutató kockázatot jelent a decemberi Inflációs jelentés rövid távú előrejelzésére. Az infláció előretekintve számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól és csak az előrejelzési időhorizont végére kerülhet annak közelébe. 1.4. Költségvetési folyamatok 2015. decemberben az államháztartás központi alrendszere 248 milliárd forintos hiánnyal zárt, így az éves pénzforgalmi hiány 1219 milliárd forint lett. A decemberi hiány 136 milliárd forinttal lett kedvezőtlenebb a megelőző év decemberi hiányánál, továbbá az elmúlt három év azonos időszakának átlagos hiányánál is magasabb volt. (11. ábra). Ezt az okozta, hogy bár az alapfolyamatok kedvező alakulása decemberben is folytatódott, de egyes költségvetési kiadások igen magasak lettek, valamint az EU támogatások ismét jelentősen elmaradtak a korábbi években szokásostól. 11. ábra: Az állami költségvetés éven belüli kumulált pénzforgalmi egyenlege Forrás: MÁK A központi alrendszer adó- és járulékbevételei 2015 decemberében több mint 150 milliárd forinttal meghaladták a 2014. év azonos időszakának értékét. A tavalyi évhez képest jelentkező többletbevétel döntő része a gazdálkodó szervezetek befizetéseinél, a fogyasztáshoz kapcsolódó adóknál és a bérekhez kapcsolódó bevételeknél jelentkezett. A központi alrendszer kiadásai 12
2015 decemberében összesen 383 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi bázist, amit legfőképp az EU támogatásokkal kapcsolatos nettó kiadások és a költségvetési szervek és fejezetek nettó saját kiadásai magyaráznak. 1.5. Külső egyensúlyi folyamatok A novemberi adatközlés szerint a szezonálisan igazítatlan külső finanszírozási képesség 1,25 milliárd euróra nőtt, ami a folyó fizetési mérleg 0,45 milliárd eurós és a tőkemérleg közel 0,8 milliárd eurós többlete mellett alakult ki. A finanszírozási adatok a reálgazdaságihoz hasonló, 1,2 milliárd eurós finanszírozási képességet jeleznek. Az FDI források kisebb bővülése mellett a nettó külső adósság 1,5 milliárd euróval csökkent. A közvetlentőke források mintegy 150 millió eurós bővülése az újrabefektetések emelkedése, és a tulajdonosi hitelek mérséklődése mellett alakult ki. Jelentősebb mértékben mintegy 400 millió euróval nőtt a külföldiek részvénybefektetése novemberben, ami összefügghet az állami OTP-részvénycsomag értékesítésével. A nettó külső adósság 1,5 milliárd eurós csökkenésében az állam jelentős, közel 1,4 milliárd eurós külső adósságcsökkentése játszotta a legnagyobb szerepet. Az állam nettó külső adósságának csökkenését az EU-transzferek beáramlása, és a külföldiek folytatódó forint állampapír-eladása támogatta. Továbbá a bankok enyhén csökkentették, míg a vállalatok kismértékben növelték nettó külső adósságukat. 2. PÉNZÜGYI PIACOK 2.1. Nemzetközi pénzpiacok A piaci hangulatot elsősorban a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek, az olajárak további csökkenése, illetve a Fed decemberi kamatemelése határozta meg. Az időszak végére a részvénypiacok estek, a feltörekvő kötvénypiacokkal kapcsolatos piaci megítélés pedig romlott, melyet az EKB lazító üzenete csak kis mértékben enyhített (12. ábra). Az amerikai tőzsdeindexek a Fed-kamatemelést követően, majd a globális befektetői hangulatromlás következtében az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében közel 10 százalék körüli mértékben csökkentek. Emellett a kínai tőzsdeindex esését követve amely közel 18 százalékot csökkent az európai és ázsiai indexek is jelentős mértékben veszítettek értékükből. A devizapiacon a dollár a Fed kamatemelése után ugyan némileg erősödött az euróval szemben, ugyanakkor az időszak második felében korrigált, és csak az EKB lazító üzenete hatására erősödött enyhén 13
2014.jan. 2014.márc. 2014.máj. 2014.júl. 2014.szept. 2014.nov. 2015.jan. 2015.márc. 2015.máj. 2015.júl. 2015.szept. 2015.nov. 2015.dec. 15 2015.dec. 21 2015.dec. 27 2016.jan. 2 2016.jan. 8 2016.jan. 14 2016.jan. 20 összességében december közepéhez képest. Kiemelkedő volt ugyanakkor a japán jen erősödése, amely a csökkenő energiaárak és a kínai lassulás miatt jelentős, 3 százalék körüli felértékelődést mutatott. A globális kockázatvállalási kedv romlott az időszak során: a kedvezőtlen hangulat a részvény és kötvénypiacokon is érzékelhető volt. A tőzsdei volatilitást mérő VIX-index az időszak végére 28 százalékra emelkedett az előző kamatdöntéskor jellemző 21 százalék közeli értékéről, míg az EMBI Global feltörekvő piaci kötvényfelár 70 bázisponttal a válságot követő legmagasabb szintjére emelkedett. Szintén az erősödő kockázatkerülést tükrözte, hogy az arany árfolyama 3,5 százalékot emelkedett és a fejlett piaci hosszú hozamok csökkentek. A tízéves dollárhozamok a Fed kamatdöntése után enyhén megemelkedtek, majd 27 bázispontos mérséklődéssel zárták az elmúlt hónapot, míg a német hosszú hozam 20, a brit hozamszint 28 bázisponttal csökkent. 12. ábra: Fejlett piaci részvényindexek változása és a VIX index (bal tengely), illetve az EMBI Global mutató (jobb tengely) alakulása százalék 70 60 50 40 30 20 10 0-10 -20 bázispont 520 490 460 430 400 370 340 310 280 250 VIX S&P 500 DAX EMBI Global (jobb tengely) Forrás: Bloomberg A Fed 25 bázispontos kamatemelésről döntött. A Fed a várakozásoknak megfelelően 2006 után először emelte meg az amerikai alapkamatot, aminek kezdetben pozitív volt a piaci fogadtatása. A január elején megjelent Fed jegyzőkönyv szerint a döntéshozók bár egyhangúlag szavaztak az emelés mellett, mégis néhány tag számára nem volt egyértelmű a döntés az alacsony inflációs várakozások és lefelé mutató kockázatok miatt. Így a piaci elemzők számára továbbra sem 14
egyértelmű a kamatemelések jövőbeli pályája. A januári kamatemelésnek a piac 0 százalékos valószínűséget áraz, a márciusinak 24 százalékot, az év egészére pedig egy kamatemelést valószínűsít. A munkapiacról ugyanakkor továbbra is kedvező adatok érkeztek az időszakban, hiszen mind az ADP, mind az NFP foglalkoztatási adatok melyek a nem mezőgazdasági magánszektor foglalkoztatásában bekövetkező változást mérik jelentős pozitív meglepetést okoztak az elemzői várakozásokhoz képest. Az újonnan meghirdetett álláshelyek száma szintén kedvező munkapiaci folyamatokról tanúskodott, és a munkanélküliségi ráta is 5 százalékon maradt. Az európai makroadatok is hozzájárultak a globális hangulat romlásához, mivel többnyire kedvezőtlen számok láttak napvilágot az időszak során. A decemberi eurozónás inflációs adatok alulmúlták az elemzői várakozásokat, aminek hatására ismét felerősödtek az EKB további lazításával kapcsolatos várakozások. A Bloomberg januári felmérése alapján az elemzők 61 százaléka vár további lazító lépéseket (a decemberi felmérés során ez az arány csak 40 százalék volt). 57 százalékuk számít a kötvényvásárlási program kiterjesztésére, és 53 százalékuk jelez előre további betéti ráta csökkentést. Az 5x5-ös forward inflációs várakozások 14 bázisponttal 1,56 százalékra csökkentek. Emellett az eurozónás Sentix üzleti hangulatindex, valamint a novemberi ipari termelés is csalódást keltett az időszak során. Az EKB várakozásoknak megfelelő változatlan kamatszintre vonatkozó döntése mellett a lazító hangvételű kommunikáció után az euro enyhén gyengült a dollárral szemben, míg az európai fejlett tőzsdék látványosabban, közel 4 százalékos emelkedéssel reagáltak. A vezető kínai tőzsdeindexek jelentős mértékben csökkentek. A Shanghai Composite index 18 százalékot, míg a Shenzen Composite index 21 százalékot esett az előző kamatdöntés óta. Az esésben több faktor is szerepet játszhatott. Egyrészt felerősödtek a kínai növekedés lassulásával kapcsolatos befektetői félelmek, miután hivatalos kínai források 2016-ra alacsonyabb növekedési ütemmel számolnak, mint 2015-re. Ezzel párhuzamosan a gyenge decemberi feldolgozóipari adatok szintén a lassulásról tanúskodtak. Ugyanakkor két részvénykereskedéssel kapcsolatos technikai szabályozás is közrejátszhatott a kínai tőzsdék esésében. Látva a kialakult tőzsdei turbulenciát, ezeket visszavonták a kínai hatóságok; valamint állami részvényvásárlásokkal és jegybanki likviditás biztosításával is próbálták enyhíteni az esést. Az időszakban mind az onshore, mind az offshore jüan gyengült a dollárral szemben, rendre 1,8 és 1,1 százalékos mértékben. A 15
január eleji feszültség tetőpontján a két deviza volatilitása megemelkedett és különbözetük jelentősen kitágult, amelyet a kínai jegybank devizapiaci intervencióval enyhített. Az olaj ára több mint egy évtizede nem látott mélypontra süllyedt, amelyben Szaúd-Arábia és Irán konfliktusa játszhatott kiemelkedő szerepet. A két olajbenchmark árfolyama, volatilis kereskedés mellett, 30 dollár/hordó alá, mintegy 25 százalékkal esett, ahonnan az időszak legvégén 30 dollárig korrigált. A csökkenésben kiemelkedő szerepe volt a szaúd-arábiai és iráni diplomáciai kapcsolatok megromlásának, melynek következtében a piaci feltételezések szerint csökken az OPEC-en belüli megállapodás lehetősége a kitermelés mérsékléséről. Emellett a lassuló kínai gazdasági növekedésen keresztüli keresletcsökkenés, valamint az amerikai kitermelés vártnál lassabb mérséklődése és a magas készletállomány is az olajárak esésének irányába hatott. A nyersanyag árfolyamok a nemesfémek kivételével jellemzően szintén csökkenést mutattak az időszak során, aminek következtében a nyersanyagtermelő országok devizái is jelentősen gyengültek. A dél-afrikai rand 10, míg az orosz rubel 15 százalékkal értékelődött le. 2.2. Hazai pénzpiaci mutatók alakulása A hazai eszközárakat elsősorban a nemzetközi tényezők mozgatták az elmúlt időszakban, ugyanakkor a hazai bejelentéseknek is volt piacmozgató hatása. Az előző kamatdöntés óta eltelt időszak első felében az ünnepekre jellemző csendes kereskedés jellemezte a hazai pénzpiacokat, az újévben azonban a nemzetközi piacokon kibontakozó negatív hangulat átmeneti eszközárcsökkenést okozott. A nemzetközi tényezők közül a Kínával kapcsolatos aggodalmak és az olajárcsökkenés kapcsán kialakult általános kockázatkerülés éreztette hatását a hazai piacokon is, bár fontos hozzátenni, hogy a magyar pénzpiacok relatív értelemben ellenállónak bizonyultak. Az országspecifikus tényezők közül a jegybank január 12-i bejelentése előbb a piaci várakozásokon keresztül, később pedig az eszköztárral kapcsolatban bejelentetett változások nyomán okozott piaci mozgásokat. Az euro/forint árfolyam az időszak nagy részében szűk sávban mozgott, leszámítva a kéthetes eszköz kivezetéséről szóló jegybanki bejelentést, melynek környezetében átmenetileg volatilisebbé váltak a jegyzések. Az előző kamatdöntéskor megfigyelt 317-es szintről december második felében erősödés, január elején pedig enyhe gyengülés jellemezte az árfolyam alakulását. Az időszak egészét tekintve 312,5 és 319 közötti sávban kereskedtek a 16
forintárfolyammal, a januári kamatdöntéshez közeledve az EKB jelzés hatására 314 körüli árfolyamszintig enyhén erősödött (13. ábra). A régióban a román lej kisebb, a lengyel zloty pedig országspecifikus okok miatt nagyobb mértékű leértékelődést mutatott, a cseh korona árfolyama nem változott érdemben, míg a forint kismértekben felértékelődött. A forint/euro árfolyamra vonatkozó ferdeségi mutató egy átmeneti megugrástól eltekintve nem változott érdemben az időszak folyamán, ami azt jelzi, hogy az opciós piacon aktív szereplők megítélése szerint a forint euróval szembeni leértékelődésének kockázata továbbra is alacsony. A Reuters által január elején megkérdezett szereplők a piaci árazással összhangban a spot árfolyammal közel megegyező, 315 körüli euroárfolyamot valószínűsítettek mind rövid, mind pedig a hosszabb egy éves időtávra vonatkozóan. A dollárral szemben a régiós devizák jellemzően gyengültek, a forint árfolyama viszont nem változott. 13. ábra: A forint/euro árfolyam és az árfolyamvárakozások implikált volatilitása Forrás: Bloomberg Az állampapír-piaci spot hozamgörbe 20-45 bázisponttal lejjebb tolódott az előző kamatdöntés napjához képest (14. ábra). A rövid futamidejű, 3 és 6 hónapos állampapír-piaci benchmark hozamok az újévben emelkedtek meg 10-30 bázisponttal, később azonban részben, vagy teljes egészében korrigálni tudtak. A 3 hónapos lejáratú benchmark hozam az előző kamatdöntéshez képest összességében 10 bázisponttal került feljebb, a 6 hónapos hasonló szinteken áll, míg a 12 hónapos futamidőn több mint 20 bázispontos hozamcsökkenés következett be. Ezzel szemben az 17
éven túli lejáratú hozampontok érdemi, 35-50 bázispontos hozamcsökkenést mutattak. A hozamcsökkenésben szerepet játszhatott az MNB kéthetes betét kivezetésével kapcsolatos bejelentése, ami addicionális forintkötvény-keresletet támaszthat a forint állampapír-piacon. Szintén ebbe az irányba mutatnak a tavalyinál kedvezőbb feltételek mellett kibővítésre kerülő jegybanki kamatcsere ügyletek is. Bár az eszköztár-átalakítás jövőbeli hatásai még nem egyértelműek, elemzői vélemények szerint elősegítheti a hozamok leszorítását, ami már a bejelentést követően hatást gyakorolhatott a hozamokra. Ezt támasztja alá, hogy a magyar hozamcsökkenés a régiós trendeket meghaladó mértékben ment végbe: míg a magyar 10 éves hozam 38 bázisponttal csökkent december közepe óta, addig a román hosszú benchmark hozam kisebb mértékben, 28 bázisponttal mérséklődött, a lengyel hozam viszont részben országspecifikus okok miatt emelkedett. 14. ábra: A spot állampapír hozamgörbe elmozdulása Forrás: MNB, Reuters Az időszak első felében, 2015 végén vegyesen alakult a kereslet a rövid futamidejű állampapír aukciókon, januárban azonban érdemi keresletnövekedést lehetett megfigyelni. A 3 hónapos diszkontkincstárjegyek értékesítése egészséges kereslet mellett, 2,5-3-szoros lefedettség mellett zajlott, ennek ellenére a kialakuló átlaghozamok jelentős, 22 bázispontos emelkedést mutattak az időszak egészét tekintve. Az újévben az ÁKK minden esetben a kibocsátott mennyiség megemelése mellett döntött a 6 hetes, 3 hónapos és 12 hónapos kincstárjegyek aukcióin. A hosszú lejáratú állampapírok esetében nem alakult ki egyértelmű tendencia az időszakban, de 18
általánosságban elmondható, hogy mérsékeltebb, ugyanakkor kielégítő kereslet mutatkozott az aukciókon, a hozamok pedig meglehetősen vegyesen alakultak. A külföldiek állampapír állománya nagyságrendileg 27 milliárd forinttal tovább csökkent az előző kamatdöntés óta, ezzel portfóliójuk mérete 3900 milliárd forint alá süllyedt, arányuk pedig 28,7 százalék körül alakult a teljes piaci forint államkötvény-állományon belül. A magyar 5 éves CDS-felárat 3 bázisponttal magasabban, 170 bázispont környékén jegyzik. Kockázati megítélésünk enyhe romlása mögött a nemzetközi befektetői hangulat romlása állhatott, melyet a dekompozíciós módszertanunk alapján kimutatott nemzetközi komponens felár-emelő hatása is alátámaszt. 3. HITELEZÉSI FELTÉTELEK A hitelintézetek vállalatoknak nyújtott hitelállománya novemberben összesen 34 milliárd forinttal mérséklődött, szezonálisan igazítva 44 milliárd forinttal csökkent (15. ábra). Devizális bontásban a forinthitelek állománya 23 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahiteleké 57 milliárd forinttal csökkent. A csökkenés jelentős részben egy nagybank követelés-értékesítésének tudható be. Az állománycsökkenés éves dinamikája így 2,5 százalékot tett ki novemberben, szemben az októberi 1,8 százalékos értékkel. 15. ábra: Nem-pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvétele Forrás: MNB 19
A vállalati hiteleken belül a kkv szegmens hitelállománya az előzetes adatokon alapuló becslés alapján 3,8 százalékos éves növekedést mutatott novemberben (16. ábra). Az NHP I. pillérén belül szerződött hitelek 35 milliárd forinttal járultak hozzá a vállalati hitelezéshez a hónap során. 16. ábra: A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme Forrás: MNB Novemberben az új kibocsátású vállalati hitelek esetében a kisebb összegű forinthitelek átlagos kamatlába októberhez képest 0,11 százalékponttal 4,61 százalékra emelkedett, míg a nagyobb összegű forint hitelek átlagos kamatlába 0,32 százalékponttal 1,69 százalékra csökkent. A háztartási szegmens teljes hitelintézeti szektorral szembeni hitelállománya a hiteltranzakciók eredőjeként 41 milliárd forinttal csökkent (17. ábra). A forinthitel-állomány 83 milliárd forinttal emelkedett, a devizahitelek állománya 124 milliárd forinttal mérséklődött, mely változásban kiemelt szerepet játszott a gépjárműhitelek és a személyi kölcsönök forintosítása is. A devizaforint konverzión túl a forintosítás során elszámolt árfolyamkülönbözet hatására nettó 20 milliárd forinttal csökkent háztartási hitelállomány. Novemberben az állományleépülés éves üteme 15 százalék, az elszámolás és a forintosítás aktuális hatásától eltekintve 4,4 százalék volt. 20
17. ábra: Háztartások nettó hitelfelvétele Forrás: MNB Az új kihelyezésű háztartási hitelek kamatai novemberben enyhén emelkedtek. A lakáscélú forint hitelek teljes hitelköltsége (THM) 0,06 százalékponttal 5,78 százalékra, míg a szabad felhasználású forint hitelek THM-je 0,39 százalékponttal 7,3 százalékra nőtt. 21