A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI



Hasonló dokumentumok
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

AZ ACÉLGYÁRI MUNKÁSSÁG ÉLETMÓDJÁNAK VÁLTOZÁSA SALGÓTARJÁNBAN EGY NÉPRAJZI KUTATÁS EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

Lakás, Környezet, Munkahely - XX. századi iparvárosok arculata, társadalma és termelése tudományos konferencia

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( )

A RIMAIAK SALGÓTARJÁNBAN

Az adyligeti Határőrezred története

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet)

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez

Meghívó. Helyszín: Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ (Deák tér 1.) Dr. Zombor Gábor polgármester (Kecskemét MJV Önkormányzata)

ÖNÉLETRAJZ. Utoljára frissítve: SZEMÉLYES ADATOK. Kisőrsi Zsófia. Cím: 9700 Szombathely, Négyesi út 3/a Telefon:

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola. Pedagógiatörténeti PhD-Program.

Tájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm.

Szervezeti és Működési Szabályzat MÁSODIK RÉSZ FOGLAKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER 1. SZ. VERZIÓ

Péterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5.

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András

Dr. Kozák Imre ME, professor emeritus (Kontinuummechanika)

BARTHA ELEK. Megnevezés évszám kibocsátó intézmény Okleveles etnográfus 1980 Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, Debrecen. DE BTK Néprajz nappali

Rákosliget építőmesterei

9. évfolyam 1. szám február 10.

JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK

Tisztelettel meghívjuk Tóthné Aszalai Anett: Dadogó gyermek és anyja interakciójának vizsgálata című doktori disszertációjának műhelyvitájára.

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak évi tudományos tevékenységéről

M E G H Í V Ó TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA. MOSONMAGYARÓVÁR november 25.

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV

Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola képzési terve Komplex vizsga

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a

Egy középkori vár építéstörténetének feldolgozása épületrégészeti kutatási módszerek és háromdimenziós dokumentálási eszközök alkalmazásával

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

BUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és fia, Buday György tiszteletére rendezendő konferencia programja

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV

A második nap előadásai az emlékezetépítés konkrét példáit elemezték egy-egy esettanulmányon keresztül. Csorba Dávid (PhD, főiskolai docens, SRTA,

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4.

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Szakembereket Salgótarjánba! programra beérkező kérelmek elbírálására

A közoktatási ügyet a nemzet legfontosabb ügyének tekintem

Eötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés

A területi identitás jellemzői Győrben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

MEGHÍVÓ MAGYAR FELSŐOKTATÁSI LEVÉLTÁRI SZÖVETSÉG ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE. Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században KONFERENCIA

Eötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Beszámoló a évi Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokversenyről

Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program. Képzési program

magyar nyelv és irodalom - francia nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, 1982, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

ONLINE VESZPRÉM Kaleidoszkóp, Múltbatekintő

A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum ( )

Szakmai záróbeszámoló a T sz. Otka pályázatról

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

Bizottság keretéből nyújtott támogatások év

Prof. Dr. Maróti Mihály ( )

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL

Eötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 14-EI ÜLÉSÉRE

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Interdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program

Oktatói önéletrajz Dr. Békés Csaba János

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

Bölcsészettudományi Konferencia

Italianisztikai irodalom- és mővelıdéstörténet doktori program Programvezetı: Szkárosi Endre

SZÉKELY MIKLÓS MAGYAR M!VÉSZET A VILÁGKIÁLLÍTÁSOKON KÖZÖTT

Név: Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport MOSZT. Rövidítésének jelentése: Híd

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli tanára címet adományozta Dr. Kovácsy Zsombor, a Jogi Továbbképző Intézet oktatója részére.

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM

Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témakörben

SALGÓTARJÁN MJ. VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK KATASZTERE

Javaslat a Varga János Tűzoltószertár a tűzoltóautókkal települési értéktárba történő felvételéhez

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

BEAC Az elsők címmel rendez sporttörténeti kiállítást egyesületünk

1. Vezetői program Bevezető Vezetői célok

KÖZGYŰJTEMÉNYI ADATBÁZISOK ÉS ONLINE TARTALMAK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

MOSONSZOLNOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2003.(IV.01.) ÖKT R E N D E L ET E. az első lakáshoz jutók helyi támogatásáról

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

LEVÉLTÁR. levelező képzés MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ- ÉS RECORDS MANAGEMENT SPECIALIZÁCIÓ KÉPZÉSI TERV. Szakfelelős:

A rendelet célja. A rendelet hatálya

Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok

XIV. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencia

Leitold családok kutatása Magyarországon Barnag - Vöröstó

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

A salgótarjáni acélgyár munkás-lakóházai ( ) *

Átírás:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar VÁRKONYI-NICKEL RÉKA A RIMAIAK SALGÓTARJÁNBAN A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni kolóniájának életmódvizsgálata a két világháború közötti időszakban A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Történelemtudományi Doktori Iskola, Dr. Erdődy Gábor DSc a Doktori Iskola vezetője Atelier Európai Historiográfia és Társadalomtörténet Doktori Program Dr. Habil. Sonkoly Gábor PhD a Program vezetője A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: A bizottság elnöke: Hivatalosan felkért bírálók: A bizottság titkára: A bizottság további tagjai: Dr. Granasztói György DSc, professor emeritus Dr. Bali János PhD, egyetemi adjunktus Dr. Tóth Eszter Zsófia PhD Dr. Takács Ádám PhD egyetemi adjunktus Dr. Bódy Zsombor PhD, habilitált egyetemi docens Dr. Czoch Gábor CSc, habilitált egyetemi docens Dr. Gusztiné Toronyi Judit PhD Témavezető: Dr. Klement Judit PhD, egyetemi adjunktus Budapest, 2014.

I.A kutatás célkitűzései A salgótarjáni acélgyár története nem azonos a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. történetével. A salgótarjáni acélgyár 1871-ben kezdte meg működését, akkor még a Salgótarjáni Vasművelő Egyesület vasfinomító gyáraként. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság 1881-ben alapult és többek között magába olvasztotta az előbb említett salgótarjáni társaságot is. Kutatásaimat az 1871-ben üzembe helyezett, 1881-től Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni Acélgyára néven működő üzem szocialista átszervezés előtti kolóniájának életmódjára fókuszáltam. Szűkebben véve az 1935-1945-ig tartó időszakot vizsgáltam. Választásom oka az volt, hogy ez azaz időszak, amelyet a levéltári források mellett a még élő adatközlők emlékezete is őriz. Személyes kötődésem az adott területhez sokban segítette kutatásaimat. A munkám közben több fontos vizsgálati szempont is felmerült: Milyen feltételek és milyen szabályrendszer szerint éltek a két világháború közötti acélgyári kolónián? Milyen kapcsolatrendszer fűzte össze a munkásokat a gyárral, illetve a munkásokat egymással? Az acélgyári kolónián élők vajon vizsgálhatók-e külön közösségként Salgótarján társadalmában? Az acélgyári kolónián élők életmódja mennyiben volt általános vagy éppen egyedi az általam választott korszak munkáskolóniákról alkotott képének tükrében? II. Az értekezés felépítés I. Kontextus 1. A kutatás módszertani, historiográfiai háttere és forrásbázisa 2. A korszak általános jellemzése II. A gyár, amely uralta az időt és a teret 1. Gyárak völgye: Salgótarján 2. A salgótarjáni acélgyár története a kezdetektől a második világháborúig 2

III. Az acélgyári kolónia társadalma 1. A kolónia épített környezete 2. Munkás és munkáltató 3. Oktatás 4. Szabadidő, sport- és kulturális élet IV. A hétköznapi élet keretei 1. A családi élet és a közösségi élet rendje 2. Gyermekvilág a kolónián V. Eredmények és újabb kérdések III. A kutatás választott módszerei A 2008 és 2014 között zajló kutatás első szakaszában kérdőíves adatrögzítést végeztem, tájokozódó interjúkat készítettem és a jelenlegi fizikai környezetet fényképeken rögzítettem. A kutatás második szakaszában a mélyinterjúk következtek, mentális térképeket készíttettem interjúalanyaimmal a gyermekkorukra vonatkozólag és a levéltári források felkutatását végeztem a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és Nógrád Megyei Levéltárában. A két világháború közötti acélgyári kolónia fotódokumentumait a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum fotótárában kutattam, illetve a salgótarjáni kolónia lakóépületeinek tervrajzait tanulmányoztam a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárában. Az összetett forrásbázisnak megfelelő megközelítésmódok (levéltári források és mélyinterjúk) szükségessé tették a módszerek összehangolását. Az életmód kutatásánál módszertanilag irányadónak tartottam a történeti antropológia, az oral history és a városantropológia szemléletmódját is. Munkám ötvözni kívánta a történeti kutatások makró- és mikro történeti szemléletmódját, a történettudomány kritikai forráshasználatát, az adatbázisok kvantitatív és kvalitatív elemzését és a néprajz tudomány módszertanába sorolható 3

mélyinterjú készítést, amely a múlt vizsgálatának a személyes visszaemlékezéseken keresztül érzékelhető testközelségét adja. Életmódkutatásaim során vizsgáltam a Rima kolónia vegyes eredetű társadalmának még fellelhető szokás és néphit beli sokszínűségét is. IV. Az értekezés főbb megállapításai, eredménye Az acélgyári kolónia első házait a salgótarjáni acélgyárának felépítésével párhuzamosan, 1865-1871 között építették föl, hogy a toborzások által a településre hívott dolgozó tömegek lakásigényeit kielégítsék. A város többi részéhez viszonyítva kiemelkedő életszínvonalon, a kolónia környezetét jelentő palóc falvak parasztházaihoz mérten jobb minőségű, komfortosabb házakban laktak, a kolónia saját szabályrendszere szerint éltek, amely szabályrendszert a gyár vezetősége hozta létre. A Salgótarján többi részétől való térbeli elkülönülést szolgálták a kolónia határain felállított sorompók, amelyeken csak külön engedéllyel hajthatott át lovaskocsi, vagy autó. A szabályozások kiterjedtek az élet majdnem minden területére. Szabályozva volt a lakások használata, azok alakítási, felújítási, javítási módja, az udvarok rendben tartása, a közterek használata. A kolónián a köztisztaságra és a rendre egy külön tisztségviselő, az úgynevezett lakmester figyelt. A munkások összetett kapcsolat fűzte a gyárhoz. Részben, mint munkás és munkáltató, részben mint bérlő és háztulajdonos álltak szerződéses viszonyban egymással. A második generációtól kezdve a csoport önazonosságát jelentősen meghatározta a város más gyáraiban dolgozó munkásaihoz képest a jobb fizetésük, és a polgári életmódjuk. A munkások egymást ugyanazon csoport tagjainak tekintették, önmagukat Rimaiak névvel illették. Az csoportidentitásuk alappillérei a helyhez, a gyárhoz és egymáshoz kötődő összetartozás tudat voltak. A kolónián a hierarchikus rend közel azonos fontossággal bírt, mint egy falusi 4

közösségben. Ez a kolónia térszerkezetében mégsem jelentett éles határokat. Az acélgyári kolónia társadalmára nézve vegyes képet mutatott, tehát nem épültek külön tisztviselő sorok vagy utcák. Területileg nem különültek el egymástól olyan élesen a tisztviselők és a munkások, mint ugyanazon vállalat ózdi kolóniáján. A temető vizsgálatakor kiderült, hogy bár az acélgyári dolgozók sírjai leginkább a IV. parcellában találhatóak, nem alakultak ki külön tisztviselő és munkás sorok. A Salgótarjánba betelepült lakosság nagyobbik része katolikus vallású volt, a kisebbik része tartozott csupán a másik három történelmi egyházhoz. Az evangélikus templom, az acélgyári kolónia tőszomszédságában, a Kuczor-domb tetején 1882-ben épült. A zsinagóga a város túloldalán 1902-ben készült el, a református gyülekezet pedig 1929-ben emelt templomot a város Újtelepi részén. Az 1397-ben alapított katolikus plébániatemplom a 20. század elején már túl kicsinek bizonyult. Az acélgyári főút elején emelt Szent Ferenc-rendi templom felszentelésére 1936. május 17-én került sor. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. az salgótarjáni munkásainak ugyanúgy, mint az ózdi és borsodnádasdi dolgozóinak, a telepen belül munkásjóléti intézményeket tartott fönn. A munkásoknak lehetőségük nyílt a beteg- és balesetbiztosításra, nyugdíjintézeti tagságra. A vállalat által fenntartott üdülők, kórházak, árvaház és nyugdíjas telep állt az alkalmazottak rendelkezésére. A munkások a lakásokban egészen nyugdíjazásukig, vagyis munkaképességük megszűnéséig lakhattak, majd el kellett hagyniuk azt. A fizetésük mellé természetbeni juttatásokat is kaptak, úgymint az ingyen villanyáram, ingyen tüzelő, olcsó élelmiszer és ruhavásárlási lehetőség a gyári Élelmezési boltokban (magazin). Amikor első alkalommal kapott valaki a gyártól lakást, akkor nagy valószínűség szerint az Ózdi úton, Járdánházi úton vagy a Bikási úton kezdte az életét, később a gyár megbecsülése jeleként költöztette át a Salgó útra, Acélgyári útra vagy a Liptay-sorra. A salgótarjáni gyár kamatmentes kölcsönnel szorgalmazta a magántulajdonú házak építését a Ferenc-telepen és a Jónásch-telepen. A lakások nagysága, komfortfokozata, tulajdonjoga és távolsága a gyártól jellemezte lakója szakmai elismertségét, beosztását és persze azt, hogy mióta állt a gyár szolgálatában. A lakásokban kevert képet mutatott a szobák berendezése: néhol vett át paraszti elemeket, de túlnyomó részt polgári lakásbelsőt takart. A családfő halála esetén az 5

özvegynek egyetlen helyiségből álló lakást bocsátottak a rendelkezésére. Ahogyan a kulturális intézmények, ugyanúgy a sport megszervezése is a gyár vezetőségének kezdeményezésére indult el a 19. száza végén, de a munkások igényével összhangban valósult meg. A salgótarjáni kolónián is felépült az Olvasó, vagy más néven Munkás Kaszinó és a Tiszti Kaszinó. Utóbbiból nőttek ki a sportegyesületek. Az Olvasó tartotta fenn a könyvtárat, zenekart, dalárdát és a műkedvelők színjátszó csoportját is. A Dolinka kialakítására az első világháború után került sor. A fenyvessel és akácossal betelepített pihenő park és játszótér gondozását a gyári kertészet látta el. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. országos szinten és Salgótarján településen belül is jelentősen hozzájárult az elemi oktatás intézményi kiépítéséhez. Már a 19. században is működött az acélgyári telepen elemi iskola, de az 1929-ben felépített új, modern berendezésekkel ellátott elemi iskolát a tanfelügyelők országos szinten példaértékűnek minősítették. Gyermekkorral kapcsolatos kutatásaimat a paraszti gyermekvilág kutatásának módszertanával végeztem, első sorban a munkába nevelődés folyamatára, az adatközlők gyermekkorának mentális térképére és a különböző gyermekjátékok összegyűjtésére összpontosítottam. A legtöbb munkát látásból és gyakorlatból sajátította el a gyermek, így zökkenőmentesen, észrevétlenül nőtt bele a felnőttek műveltségébe. A két nem munkaköre a nevelődés során fokozatosan elkülönült. A néprajz tudomány által használt típusrendszer szerint a kolóniai gyerekek játékkészletéből az I. mondókák, IV. énekes-táncos, V. mozgásos és testedző, VI. értelemfejlesztő típusba sorolható játékokat sikerült gyűjtenem. Vizsgáltam az acélgyári cserkész és levente egyesületet. A fiúk 12-14 évesen dolgozni kezdtek az acélgyárban, általában a szegcsomagoló részlegén. A munka megkezdése jelentős változásokat hozott a kamaszok életébe, kiemelte őket a gyerekkorból és egyre inkább a felnőttek világa felé orientálta őket. A munkába állás és a továbbtanulás függvényében a gyerekek közötti hierarchikus viszony megváltozott és ez külsőségekben is egyértelműen megnyilvánult. A salgótarjáni acélgyári kolónia önmagát Rimaiaknak aposztrofáló lakossága közös identitástudattal bíró, jól meghatározható lokális közösséget alkottak. A nemzetiségre és vallásra nézve is vegyes származású, több nyelvű, eltérő hagyományi 6

környezetből származó családokat egyedül a gyárhoz tartozás tudata rendezte egy csoportba. Életmódjukat térben és időben is meghatározta a gyár. A kolónia térbeli korlátait a sorompók jelentették, időbeli korlátait pedig az életritmusukat meghatározó műszakváltást jelző gyári gőzkürt. V. A szerző publikációi a témában Nickel Réka: Az acélgyári kolónia életmódja a kezdetektől a második világháborúig. In: Dr. Szirácsik Éva (szerk.): A város előtt. Salgótarján területe az 1922. évi várossá nyilvánítás előtt. Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, Salgótarján, 2012. 157-166. Nickel Réka: A Rimai identitás kialakulása/kialakítása a salgótarjáni acélgyári kolónián, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXV. 2012. 57-80. 7