Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (VIII.29.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Újrónafő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. (3) bekezdésében és 143. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. E rendelet alkalmazásában: a) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület. b) Közterületnév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti közterületnév. c) Házszám: olyan számmal vagy számmal és betűvel meghatározott azonosító jel, amely az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számmal jelölt ingatlanhoz tartozik, és amely az ingatlan térbeli beazonosítását szolgálja. A közterületek elnevezésére vonatkozó szabályok 2. (1) Újrónafő község területén minden belterületi közterületet el kell nevezni. (2) A közterületek nevének megállapítása és megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (3) Az újonnan létesített közterület nevét a létrejöttét követő egy éven belül kell megállapítani. (4) Az utcák, épületek közötti szervizutakat, gyalogutakat, mezőgazdasági célú területet és lakónépességet nem érintő utakat nem szükséges elnevezni. 3. (1) Amennyiben egy közterület a településrendezés, beépítés következtében két vagy több részre tagozódik vagy egységes közterületként megszűnik, az elkülönült közterületrésznek más nevet kell adni. (2) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új közterület amennyiben a képviselő-testület másként nem dönt külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel.
4. (1) A közterület elnevezésénél figyelemmel kell lenni és előtérbe kell helyezni a község jellegére, történelmére, hagyományaira, földrajzi sajátosságaira, kulturális, természeti, történelmi értékeire vagy a közterületnek a településen belüli elhelyezkedésére utaló névadást. (2) A település közigazgatási területén több azonos elnevezésű közterület nem lehet. Ez alól kivételt képeznek a különböző helyrajzi számon lévő, de természetben egymás folytatásában elhelyezkedő azonos típusú közterületek. (3) Közterületet személyről, tárgyról, állatról, növényről, történelmi eseményről, földrajzi névről, elhelyezkedésről, fogalomról lehet elnevezni. (4) A közterület elnevezése során törekedni kell arra, hogy az elnevezés rövid, közérthető, a magyar nyelvhelyesség szabályainak megfelelő legyen. 5. (1) Élő személyről közterületet elnevezni nem lehet. (2) Közterület-elnevezéssel emléket állítani olyan személynek lehet, a) akinek közismert tevékenysége a társadalmi haladást, a nemzet szellemi, anyagi gyarapodását szolgálta és személye közmegbecsülésnek örvend, b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott és ezáltal személyének emléke megőrzésre méltó, c) akinek a település életében, történelmében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult a község fejlődéséhez. (3) A közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel, kizárólag a családi nevet alkalmazni csak akkor lehet, ha a névadó személy így is vagy így ismert. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a személy nem eredeti nevén vált ismertté. 6. A közterület nevének megállapítását vagy megváltoztatását kezdeményezheti: a) polgármester, b) önkormányzati képviselő, c) a településen bejelentett lakcímmel rendelkező polgár, d) a településen székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy. 7. (1) A közterület elnevezésével, az elnevezés megváltoztatásával kapcsolatos döntést közzé kell tenni és a döntésről értesíteni kell az illetékességgel rendelkező okmányirodát, ingatlannyilvántartási hatóságot, rendőrkapitányságot, postahivatalt, tűzoltóságot, mentőállomást és a közmű-szolgáltatókat. (2) A döntésről értesíteni kell a döntéssel érintett ingatlanokkal az ingatlan-nyilvántartás szerint rendelkezni jogosultakat.
A házszám megállapítására vonatkozó szabályok 8. (1) A névvel ellátott közterület mentén lévő lakóházakat, egyéb épületeket és az építési telkeket (a továbbiakban: ingatlan) házszámmal kell ellátni. (2) A házszámozásnál figyelemmel kell lenni azon beépítetlen ingatlanokra is, amelyek a későbbi beépítéskor a közbenső házszámot kapják. (3) Azonos helyrajzi számú ingatlanon álló több épület esetén, továbbá ingatlan megosztása esetén, amennyiben az újonnan kialakuló telek ugyanarra a közterületre nyílik, a házszámot a magyar ABC sorrend szerinti nagybetűivel kell megkülönböztetni, szám/betűjel formátumban, a kettős, hármas és ékezetes betűk alkalmazása nélkül. (4) A kialakult házszámozást követően egyesített beépített ingatlanok megtartják eredeti házszámukat. Beépítetlen ingatlanok esetében a házszámokat össze kell vonni. (5) Amennyiben egy ingatlan több közterülettel, utcával is érintkezik, a házszámot arról a közterületről kell megállapítani, amely felől az ingatlan megközelíthető, amely közterületre az ingatlan főbejárata esik. (6) Egy közterületre nyíló ingatlanok azonos számmal nem jelölhetők. (7) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti házszámozásra nincs mód, az ingatlant a helyrajzi számával kell megjelölni. 9. (1) Az út, utca, köz, sétány (a továbbiakban együttesen: utca) házszámozása 1-től kezdődően növekvő arab számozással történik és amennyiben a képviselő-testület másként nem dönt a házszám növekedésének irányát tekintve az utca bal oldalán lévő ingatlanok páratlan, a jobb oldalon lévő ingatlanok páros számozást kapnak. (2) Terek esetén a házszámozás 1-től kezdődően folyamatos, az óramutató járásával megegyező irányú. (3) A csak az egyik oldalán beépíthető utcák házszámozása arab számozással 1-től kezdődően folyamatos. 10. (1) Újonnan beépített ingatlanok esetében a házszám megállapítása az e rendeletben foglalt szabályok szerint, az építésügyi hatóság által kiadott jogerős használatbavételi engedély alapján történik az önkormányzati hivatal erre feljogosított köztisztviselője által. (2) Egyedi állásfoglalást igénylő esetben a házszám megállapítása, valamint a házszám megváltoztatása hivatalból induló eljárás keretében vagy kérelem alapján történik és a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (3) A házszám megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultakon túl közölni kell a 7. (1) bekezdésében meghatározottakkal.
Névtáblák és házszámtáblák elhelyezése 11. (1) A közterületek nevét jól látható módon, névtáblán kell feltüntetni. (2) A közterületek névtábláit a saroktelek kerítésén, ennek hiányában a saroképületen vagy külön tartószerkezeten kell elhelyezni. (3) A névtábla kihelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy használója a névtábla kihelyezését tűrni köteles. (4) A névtáblák kihelyezéséről, karbantartásáról, szükség esetén cseréjéről, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik. 12. (1) A házszámot jelző táblát (a továbbiakban: házszámtábla) az ingatlan utcafronti kerítésére vagy házfalára, az utcáról jól látható módon kell az ingatlan használójának, kezelőjének, ennek hiányában a tulajdonosának elhelyezni. Beépítetlen ingatlan esetén kerítés hiányában a házszámot jelző táblát a telek közterületi határvonalán fém vagy fa rudazatra erősítve kell elhelyezni. (2) A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerint cseréjéről, pótlásáról az (1) bekezdés szerinti kötelezettnek kell saját költségén gondoskodnia. 13. (1) Jogszabálysértést követ el, aki a rendelet 12. (1) megállapított kötelezettségét megszegi. (2) Jogszabálysértést követ el továbbá, aki közterület megjelölésére szolgáló névtáblát, emléktáblát, házszámtáblát jogtalanul kihelyez vagy eltávolít, eltakar vagy bármely más módon annak tájékoztató jellegét megszünteti. (3) A jogszabálysértés elkövetőjével szemben a) figyelmeztetés alkalmazható; b) 5.000 forinttól 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. (4) A jogszabálysértés tetten ért elkövetője helyszíni bírsággal sújtható, amelynek mértéke 5.000 forinttól 150.000 forintig terjedhet. (5) Az eljárás lefolytatása és a jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a képviselőtestület a hatáskör gyakorlását első fokon a jegyzőre ruházza át. (6) Az eljárás lefolytatása során a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók. Záró rendelkezések 14. (1) A rendelet 2014. szeptember 1. napján lép hatályba.