SAJÓIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u. 6. II/1. Tel/Fax: /46/ 356-345 E-mail:provincia@chello.hu SAJÓIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 2 KÜLZETLAP SAJÓIVÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ Településtervező: Építész munkatárs: Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZKI/2001 TR-1-05-0114/2002 05-0114-SZKI-SZK Csintalan Ildikó É2-05-0015/ 2003 Barnáné Papp Tünde 05-0196-É3-É Közműtervező munkatársak: Sallai Attila K-2-2/05-1100 Sejkóczki András Közlekedéstervező Digitális feldolgozás: Harangozó Gyula K1-1/05-0202d Holló György Miskolc, 2005. július hó. S o l t é s z J á n o s n é ügyvezető

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 3 TARTALOMJEGYZÉK SAJÓIVÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ, HELYZETELEMZÉS Bevezető 1.) Előzmények 2.) A történeti múlt, mint a stratégia alkotás kiinduló eleme 3.) Természeti erőforrások 4.) A település legfontosabb adatai /KSH/. A humánerőforrás jellemzése 5.) A közintézmény-ellátás jelenlegi helyzete és a jelentősebb gazdálkodó egységek, gazdasági erőforrás 6.) Térszerkezeti kapcsolatok, közlekedés 7.) Közművesítés 8.) Környezetvédelem 9.) A településszerkezet és az építészeti örökség védelme. II. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ III. Tervjegyzék Összefoglaló vizsgálatok (épületállag, zöldterület és közlekedési vizsgálat) V-1 M = 1:4000 Koncepció vázlat KV-1 M = 1:4000 KV-2 M = 1:16000 Útmintakeresztszelvények V-3 M= 1:200

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 4 I. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ, HELYZETELEMZÉS Bevezető SAJÓIVÁNKA község 2005-ben megkezdte rendezési tervének készítését az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében. A törvényi előírásokon túlmenően a település érdeke, hogy fejlesztési szándékainak a legoptimálisabb helyét a rendezési tervben kijelölje és az előkészítési folyamatokat megkezdje. A területek felhasználását, a telkek alakítását, továbbá az építések feltételeit és módját a településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzatban kell megfogalmazniuk. A tervezési folyamat a helyzetelemzéssel, azaz a vizsgálati munkafázissal kezdődik. A rendezési terv két részből áll, éspedig a településszerkezeti tervből, illetve a helyi építési szabályzatból. A településszerkezeti terv az ún. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN készül, melyet az önkormányzati testületnek határozattal kell elfogadnia. A településfejlesztési koncepció hasonló elvek alapján készül, mint a kistérségi fejlesztési program, de a területigényes fejlesztések helyét, módját egyre konkrétabban kell rögzíteni az alapelvekben. A térszerkezeti használatot a település teljes közigazgatási területére ki kell dolgozni. Az egyeztetési eljárások során a külterület használatot a szomszédos településekkel is egyeztetni kell. Így bizonyos fejlesztések összehangolása, illetve egyes térhasználati formák esetleges konfliktusa könnyebben kezelhetővé válik, például a kerékpárutak a közigazgatási területeken áthaladnak, vagy környezeti kockázattal járó technológiák fogadása esetén számolni lehet a szomszédos települést érintő terheléssel, illetve a közműrendszerek is térségi összehangolást igényelnek. A helyi építési szabályzat és szabályozási terv a területfelhasználási egységekre vonatkozó építési övezeteket határozza meg, melyet az önkormányzati testületnek rendelettel kell elfogadnia. A szabályozási terv kötelező szakági munkarésze a helyi értékvédelmi javaslat (a természeti és művi környezet). A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a település önkormányzatának feladata. A sajátos arculat, a településkép védelem egyik eszköze tehát a helyi építési szabályzat. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól a 66/1999.(VIII.13.) FVM.r. rendelkezik.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 5 1.) Előzmények SAJÓIVÁNKA községre korábban a 80-as években készült településrendezési terv mely KAZINCBARCIKA várossal közösen készült. Az elmúlt évtized alatt a települési önkormányzat alapvetően a közműfejlesztési tervek készültek, illetve néhány térségfejlesztési tanulmány foglalkozott a település távlati célkitűzéseivel. 2.) A település rövid bemutatása SAJÓIVÁNKA Borsod megyei 500 fős település, a megyén belül elsősorban földrajzi helyzetének köszönhetően (Kazincbarcikától 4 km-re fekszik) kedvező helyzetben van. Nagyrészt ennek következtében a lakosság száma állandóságot, sőt kismértékű emelkedést mutat, ami nagyobbrészt a bevándorlás következménye. A 80-as években történő új utcasor nyitásának következtében a bevándorlás pozitív egyenleget mutat: jelentős mértékű a kazincbarcikaiak kiköltözése elsősorban értelmiségi foglalkozásúak költöztek ide. Ennek következtében a településen a lakosság polarizálttá vált: a gyerekszám csökkenéséből adódóan az öregek növekvő aránya mellett a fiatal diplomás csoport aránya is számottevő. A roma származásúak aránya 10%, róluk az a vélemény, hogy be tudnak illeszkedni. 3.) Természeti erőforrások KISTÉRSÉGI SZINTŰ TÁJKATASZTERI LEÍRÁS (Somogyi- Péchy alapján) SAJÓIVÁNKA természetföldrajzi besorolás alapján az Észak-magyarországi makrorégión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az un. Tardonai dombság ás a Sajó völgy kistájegységen határán helyezkedik el. A település magaslati része a Tardonai dombsághoz, míg a 26-os számú úton túli terület a Sajó völgye kistájegységhez tartozik. A.) TARDONAI DOMBSÁG TÁJKATASZTERI LEÍRÁSA 6.5.31. TARDONAI DOMBSÁG A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Területe 260 km2 (a középtáj 14,6 %.-a, a nagytáj 2,39 %-a) Területhasznosítás % hektár 1. belterület 1,61 419 2. szántó 32,98 8 575 3. kert - - 4. szőlő 6,05 1 573 5. rét legelő 4,90 1 274 6. erdő 34,39 14 141 7. vízfelszín - - 8. ártér, elhagyott terület, bányaterület 0,07 18 9. a fentiekből védett terület 8 2 100

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 6 Domborzati adatok A kistáj ÉK-i kitettségű és lejtésirányú, 125 és 408 m közötti, 350 m átlagos tszf-i magasságú, medencékkel tagolt, középhegységi előtérben elhelyezkedő dombság. Genetikailag völgyközi hátakra tagolt egykori hegylábfelszínként értelmezhető. Az átlagos relatív relief 105 m/km 2, a Ny-i, illetve a peremi részeken 80 m/km 2 alatti, a középső részeken 120 m/km 2 feletti. Átlagos vízfolyássűrűsége 2,7 km/km 2, a peremeken 2 alatti, D-en, DNy-on 4 km/km 2 feletti értékek a jellemzőek. Az egész felszínre jellemző az intenzív lejtőformálódás, mely jelenleg is hat. A K-i részen nagymértékű, egyébként közepes talajerózió jellemzi. Földtani adottságok: A felszín kb. 60 %-át alsómiocén homok, kavics, agyag fedi, előfordulása a kistáj középső és K-i részén uralkodó. A felsőmiocén andezittufa, homok. Hasznosítható ásványi nyersanyagai lokális igények kielégítésére elegendőek (pl. falazó homok: Nagybarca 0,2 Mm 3 ) Éghajlat Mérsékelten hűvös mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1850 óra körül van, a nyári 720-740 óra, a téli 150-170 óra. Az évi középhőmérséklet 8,6-8,8 C, a vegetációs időszak sokévi átlaga 15,5-16,0 C. Várhatóan április 17. után már 10 C fölé emelkedik a napi középhőmérséklet és 176 nap múlva, október 10-én ér véget ez az időszak. Az utolsó tavaszi fagy valamivel április 25.-e után várható, az első őszi pedig október 5. és 10. között valószínű. A fagymentes időszak kb. 170 nap, de az É-i részeken ennél rövidebb. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek sokévi átlaga 33,0 C, a minimumoké 17,0 és 18,0 C közötti. Az évi csapadékösszeg 600 és 650 mm között van, a tenyészidőszak átlaga 370-400 mm. A 24 óra alatt lehullott legtöbb csapadék 94 mm volt; Varbón mérték. Átlagosan évente 45 olyan nap van, amikor hótakaró fedi a földeket. Az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm. Az ariditási index D-en 1,08, K-en 1,15. Jellemző szélirányok a Ny-i és a K-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körül van. Az É-i részeken az erdőgazdálkodás a jellemző, a középső és a D-i területeken a mezőgazdasági kultúráknak is kedvező az éghajlat. Vízrajz A Szinva bal oldali vízgyűjtőjére, valamint a Sajóba folyó Tardona-, Harica-, Nyogőés Bábonyi-patak vízgyűjtőjére terjed ki. Lf=a hegységből ÉK-nek lejtve 4 l/s.km 2 -ről 2 l-ig csökken; Lt=20 %-ról 11 %-ig csökken hasonló területi eloszlásban Vh és Vf=a tetők 30-40 mm-es feleslege lent 50 mm-es hiányra csökken. A kistáj vízfolyásairól mért adataink nincsenek, de a vízjárást és a vízhozamokat irányító tényezők ismerete alapján itt mérsékelt karsztos kiegyenlítő hatással, tehát fokozott szélsőségekkel kell számolni. Az időszakos árvizek az erős lejtés miatt nem veszélyesek, száraz időszakban viszont a medrekben alig van víz.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 7 Az árterület kiterjedése 13 km 2, amiből 1,7 km 2 belterület, 6,7 km 2 szántó, 3,4 km 2 rét és legelő, 1,2 km 2 erdő. A völgytalpon jelentős feltöltődés nincs. Nagyobb állóvize nincs, de meg kell említeni a Szinvába torkolló Pece-patak négy árvíztározóját, amelyek Miskolcot óvják a nagy záporok kártevésétől (I=4,3 ha, II=3,3 ha, III=3,1 ha, IV=1,8 ha). A patakok vízminősége a hegységi szakaszon megfelelő, de a települések elhagyása után elszennyeződnek. Jelentős vízhozamú a varbói Harica-forrás (1773-1,2 l/p). Talajvíz csak az alsóbb völgyszakaszokon van, általában 4-6 m közötti mélységben. Mennyisége nem számottevő. De kevés a rétegvíz is, 50 l/s körüli az egész területre számítva. Az artézi kutak száma is, vízhozama is csak a Sajó völgyéhez közelebbi területsávon jelentősebb. A rendelkezésre álló vízkészlet elméleti kihasználtsága 100 %-os. Tardona kivételével minden község közműves vízellátásban részesül, amit a talajvíz nitráttartalma szükségessé is tesz. Csatornázásban azonban csak Sajóbábony részesült. Növényzet A terület növényföldrajzi térbeosztása tekintetében a Büókk-fennsík kistájjal megegyezik. Potenciális erdőtársulásai pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), alföldi tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-quercetum), gyertyános tölgyesek (Querco-petraeae-Carpinetum). A legmagasabb helyeken szubmontán bükkösök (Melico-Fagetum), a vízfolyások mentén alacsonyártéri társulások (Salicetea purpurea) és magasártéri keményfaligetek (Ulmion), egyes foltokon savanyú bükkösök (Deschampsio-Fagetum) találhatók. A sokszínű lágyszárú növényzetből a kecskerágó (Euonymus verrucosus, E. europaeus), a perjefélék (Poa nemoralis, Melica uniflora), a sásfélék (Carex montana, C. humilis, C. brizoides), az iszalag (Clematis vitalba), stb. emelhető ki. Az erdőgazdasági területeket vegyeskorú keménylombos és fenyőerdők borítják. Az évi folyónövedék sok év átlagában a 3,7 m3/ha-t nem haladja meg. A mezőgazdasági termények közül a búza (20-25 q/ha), a tavaszi árpa (15-20 q/ha), a kertgazdasági termények közül pedig a zöldpaprika (100-150 q/ha), a paradicsom (100-250 q/ha) és a káposzta (75-250 q/ha) emelhető ki. Talajok Annak ellenére, hogy a kistáj 81,3 %-át agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják, talajtanilag meglehetősen tarka terület. A tarkaság egyik oka, hogy az agyagbemodósásos barna erdőtalajok típusán belül vannak harmadidőszaki középkötött agyagos üledékeken, továbbá andezit- és riolittufán képződött változatok. Ezek a változatok mechanikai összetételükben (vályog, agyagos vályog, illetve nem vagy részben mállott durva vázrészű), vízgazdálkodásukban (közepes vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű és jó víztartó talajok, illetve a sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodásúak) és termékenységi besorolásuk (VI-VIII.) is különböznek. Lepusztulásukkal földes és köves kopárok alakultak ki, amelyek területi részaránya 5 %.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 8 a.) A talajtípusok területi megoszlása (%) Talajtípus kód Területi részesedés 01 5 07 81,3 09 5,4 11 5,4 26 2,9 b.) A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%) Talajtípus kód Lejtőkategória 0-5 5-17 17-25 >25 erdő 01 - - 45 55-07 - 5 8 52 35 09 36 14 28 22-11 12 18 25 45-26 100 - - - - c.) Területhasznosítási módok területi eloszlása a talajtípusok függvényében (%) Talajtípus Területhasznosítási mód kód rét, legelő szántó szőlő gyümölcsös erdő település 01 25 25 25-25 - 07 5 20 10-65 - 09 20 50 - - 5 25 11 5 90 - - 5-26 - 85 - - 15 - A kistáj K-i felében lösszel keveredett málladékon, kedvezőbb feltételek mellett barnaföldek képződtek (5,4 %). Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Termékenységüknek az erősen savanyú kémhatás szab határt. Az V. termékenységi kategóriába sorolhatók. A Miskolc-Sajószentpéteri közötti dombvonulaton nyirokszerű agyagon csernozjom barna erdőtalajok képződtek (5,4 %). Mechanikai összetételük agyagos vályog, vízgazdálkodásukra emiatt a gyenge vízvezető és a nagy víztartó képesség jellemző. Termékenységük kedvező, az V. termékenységi kategóriába tartoznak.a Sajóba torkolló patakok völgyében agyagos vályog mechanikai összetételű réti öntések találhatók. Vízgazdálkodásukra a közepes vízvezető és a nagy víztartó képesség jellemző. Szénsavas meszet nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak. Termékenységi besorolásuk VII. Sajátos táji adottságok A kistáj településeinek többsége közúton jól, kisebb része csak bekötőútról érhető el. A terület természeti adottságai a mezőgazdaság számára mérsékelten kedvező feltételeket nyújtanak. A kistáj üdülési potenciálja elsődlegesen a Bükk közelsége és a táj szépsége adja. A helyi üdülési idegenforgalom mérsékelt. A térségben helyi jelentőségű üdülési vonzó tényezőként csak néhány kultúrtörténeti emlék (a

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 9 középkori eredetű Platthy-kastély, XIV. sz-beli átépített gótikus templom: Bánhorváti; barokk fa toronyláb: Radostyán) említhető. Tájtipológiai összegzés Szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, cseres tölgyes, D-i peremén hegyi gyertyános tölgyerdős, változatos harmadidőszaki üledékeken, vulkáni málladékon és agyagos nyirok lejtőüledéken kialakult, zömében agyagbemosódásos barna erdőtalajú, K-en alárendelten barna és csernozjom barna erdőtalajú, a meredekebb lejtőkön az erdőirtás nyomán keletkezett köves kopár foltokkal is tarkított, eróziós-deráziós, helyenként szurdokvölgyekkel erősen tagolt dombvidék. Hasznosításában Ny-on és a középső területeken az erdőgazdaság vezet kb. 2/3-os arányban, míg K-en a mezőgazdaságé a túlsúly. Ny-on a mezőgazdaság csak a települések körzetében nagyobb arányú. A K-i, DK-i lejtők egykor híres szőlői megritkultak, de összességében még mindig számottevő területűek. A patakvölgyek ártere kb. 5 %-os kiterjedésű, réti öntéstalajú és főleg rétekkellegelőkkel, de az alacsonyabb szinteken már szántókkal is hasznosított külön típusfáciesre különíthető. A terület magasabb, D-i része turisztikailag is igénybevett vidék. B.) SAJÓ-VÖLGYE KISTÁJEGYSÉG TÁJKATASZTERI LEÍRÁSA Domborzati adatok A kistáj szerkezeti árokban kialakult asszimetrikus, teraszos folyóvölgy. A bal parton a II-V.sz. akkumulációs teraszok kísérik a folyót, a jobb part a Bükk pereméhez szorulva csuszamlásos. A kistáj K-i részén a II-III.sz. terasz szintje összefonódik a Bódva teraszaival. A felszín fele ártér, fele pedig a közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható. Az abszolút tszf-i magasság 123 és 260 m között változik, az átlagos relief 34 m/km 2. A kistáj gyenge horizontális felszabdaltságú (vízfolyássűrűség 1,4 km/km 2 ). Intenzívebb eróziós-deráziós formák és folyamatok a kistáj ÉNY-i és ÉK-i részén jellemzőek. Földtani adottságok A kistáj kőzettani alapján NY-ról K-re az oligocén márga, homok, a barnakőszéntelepes miocén lajtamészkő és homokos-homokköves összletek képviselik. A felszín kb. 60 %-át folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, mintegy 15 %-át lösz és löszderivátum (főként a II. és IV.sz. teraszon), kb. 15 %-át glacális vályog fedi. A felszíni-felszín közeli képződményekre az ÉNY-DK-i, NY-K-i szerkezeti irány, a feltöltött medencére és idősebb képződményeire pedig az ÉK- DNY-i irány a jellemző. Gyenge szeizmicitású terület. Éghajlat Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, de az É-i és ÉNY-i részeken közelíti a mérsékelten nedves éghajlati típust. Az évi napfénytartam 1850 óra, a nyári 740-750 óra, a téli csak kevéssel 150 óra fölötti, a nagy ködgyakoriság miatt. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 8,8-9,2 o C, illetve 15,7-16,0 o C. Április 15-18 között a napi középhőmérséklet általában meghaladja a 10 o C-ot. 178 nap körüli

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 10 időtartam után, október 12-én ismét 10 o C alá csökken. A fagyoktól mentes időtartam 165-170 nap; kezdete április 25. utánra, a vége október 7-re esik. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 33,4 o C, illetve -15,7 és -16,0 o C közötti. Mind az évi, mind a nyári félévi csapadékmennyiségben a NY-i és a K-i területek között eltérés van. (NY-on: 650 mm fölött, illetve 400-420 mm; K-en: kevéssel 600 mm alatt, illetve 370-400 mm). A 24 órás csapadékmaximum 100 mm Putnokon észlelték. A hótakarós napok száma átlagosan évi 40-45, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm körüli. Az É-i és az ÉNY-i részeken az ariditási index 1,04-1,10, a Sajó és a Bódva összefolyásánál viszont 1,15-1,20. Leggyakoribb szélirányok az ÉNY-i és a DK-i; az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s fölött van. A megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé hőigényes kertészeti növények termesztéséhez kedvező az éghajlat. Vízrajz A Sajónak az országhatártól a Bódva torkolatáig terjedő 58 km-es völgyére, valamint a Bódvának a Szuhogyi-patak torkolata alatti 30 km hosszú völgyére terjed ki. Lf = 2 l/s.km 2 ; Lt = 11%; Vh = 70 mm A Sajóról a bánrévei és sajószentpéteri, a Bódváról a tájon kívüli szendrői vízmérce adatait mutatjuk be. Vízfolyás Vízmérce LKV LNV KQ KÖQ NQ Cm m 3 /s Sajó Bánréve -37 450 2,38 21,5 480 Sajó Sajószentpéter 40 324 3,60 23,6 475 Bódva Szendrő -62 280 1,28 6,90 90 A Sajó két mércéje között kb. 25 %-os vízgyűjtő növekedés van, ami azonban a kiegyenlítődés miatt nem tűnik ki a vízhozamokból. Árvizek főleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak elő, de lehetnek őszi árvizek is. A széles völgy egyes részeit nem összefüggő védgátak oltalmazzák az elöntéstől. Az árterület tetemes, több mint 50 km 2, amiből 1,5 km 2 a belterület, 20,6 km 2 a szántó, 24,8 km 2 a rét és legelő, 5,6 km 2 az erdő. A jelentékeny vízhozamok elméletileg vízenergia-termelést is lehetővé tennének. Ennek 50 %-os valószínűségű értéke 88 mill. kwh. A Sajó vizét azonban a határon túl is (a mértékadó készlet 51 %-áig) és a hazai iparvidék is teljesen leköti. Emiatt minőségileg teljesen elszennyezett, III., és IV. osztályú szakaszai is vannak. A Sajónak ezen a szakaszán a mederfeltöltés üteme 6 mm.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 11 A völgynek tetemes talajvízkincse van, átlagosan 2-4 m között mindenhol megtalálható. Mennyisége 200 l/s, felerészben partiszűrésű típus. Hasonló értékű a rétegvíz készlet is. Minőségileg eléggé kemény és szulfátos is. A Sajó-völgyben sok az artézi kút, a vízhozamok azonban változóak. Hazánkban az a ritka kistáj, ahol minden községnek van - noha nem teljes - közüzemi vízellátása. Erre a szennyezett, fertőzött talajvíz miatt kifejezetten szüksége is van. Csatornázás - részlegesen - azonban csak a nagyobb községekben található (Edelény, Mucsony, Kazincbarcika, Sajószentpéter). A kistáj vízkészletét elméletileg 100 %-ban kimerítette. Növényzet A kistáj növény földrajzi tértagozódása tekintetében a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Északi-középhegység flóravidékének (Matricum) Tornense flórajárásba tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a szubmontán égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae), a pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum patraeae-cerris) és a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-carpinetum). A nyílt helyeken magaskórós társulások (Filipendulo-Petasition), gyapjúsásos láprétek (Carici flavae-eriophoretum), nedves kaszálók és mocsárrétek (Molinietum) húzódnak. A jellemzőbb lágyszárú fajok között a lóhere (Trifolium pannonicum), a sásfélék (Carex montana; C.pilosa. C. brizoides, stb.), a kigyógyökerű keserűfű (Polyponum bistorta), a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum) stb. említhető. Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú kemény-, részben lágylombos erdők borítják. Az évi folyónövedék átlagos nagysága 3,1-3,7 m 3 /ha. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza (25-35 q/ha), a tavaszi árpa (20-30 q/ha), a kukorica (30-35 q/ha), a cukorrépa (350-400 q/ha) és a káposzta (280-320 q/ha). Talajok A kistáj talajtakarója változatos. A folyóvölgyet szegélyező dombok legmagasabb térszínein nyirokszerű agyagon, vagy andezit málladékon képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. Mechanikai összetételük vályog vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk a sekély termőrétegű változatok esetében szélsőséges; a nehéz mechanikai összetételű változatokra a gyenge vízvezetés és az erős víztartás jellemző. Termékenységük ettől függően a VII. vagy a VIII. termékenységi kategóriába sorolható. a.) A talajtípusok területi megoszlása (%) Talajtípus kód Területi részesedés 01 1,7 04 0,3 07 11,1 11 11,1 25 6,4 26 56,9 31 12,5

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 12 b.) A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%) Talajtípus Lejtőkategória kód 0-5 5-17 17-25 >25 erdő 01 - - 10 40 50 04 - - - - 100 07 45 30 11 2 12 11 48 46 6 - - 25 100 - - - - 26 100 - - - - 31 100 - - - - c.) Területhasznosítási módok területi eloszlása a talajtípusok függvényében (%) Talajtípus Területhasznosítási mód kód Rét, szántó Szőlő Gyümölcsös erdő település legelő 01-40 - - 50 10 04 - - - - 100-07 - 64 4-32 - 11-97 2 1 - - 25 28 72 - - - - 26 19 55 - - - 26 31 18 82 - - - - Az enyhe lejtésű, D-i kitettségű lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok találhatók, az agyagbemosódásos barna erdőtalajokkal azonban kiterjedésben. Mechanikai összetételüket, vízgazdálkodási tulajdonságiakat és a talajképző kőzetet tekintve sem különböznek az agyagbemosódásos barna erdőtalajoktól, azonban szénsavas mésztartalmuk növekedése, a csernozjomosodással együttjáró szervesanyagfelhalmozódás és a talajszerkezet javulás miatt a kistáj legtermékenyebb talajai. Termékenységük alapján az V. termékenységi kategóriába tartoznak. Szántóterületek. A földes és köves kopárok részaránya jelentéktelen (1,7 %). A Sajó-völgyben a nyers öntések részaránya 13 %, az öntés réti talajoké 57 %, a réti talajoké 6%. Mechanikai összetételük vályogtól agyagos vályogig változik. Vízgazdálkodásuk ennek megfelelően alakul, vízvezető képességük csökken, víztartó képességük nő. Termékenységük a szerves anyag - a talajosodás - mértékétől függően VIII.-tól V.-ig változik a nyers öntés-réti talaj fejlődési sorban. Szántók és rétek. Sajátos táji adottságok A kistáj települései az országos közúthálózatról jól megközelíthetőek. A térség legnagyobb települése Kazincbarcika, fontos ipari központ. Az ipari tevékenységből származó környezetszennyezés esetenként jelentős. A természeti adottságok a mezőgazdasági területhasznosítás számára általában kedvezőtlenek, vagy csak mérsékelten kedvezőek. A kistáj üdülési potenciálja nem elégséges ahhoz, hogy az

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 13 itt jelentkező üdülési, kiránduló turista igények helyben kielégíthetők legyenek. A kiránduló turizmus számára csak a kultúrtörténeti értékek (honfoglalás-korabeli földvár: Edelény; gótikus templomok: Edelény, Sajókaza, Sajószentpéter; barokk kastély: Edelény; népi lakóházak: Mucsony jelenthetnek helyi vonzerőt. Tájtipológiai összegzés 3/4-ében szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A Sajó völgytalpán ártéri ligeterdő, a peremeken cseres tölgyes erdőmaradványos, a harmadidőszaki agyagos szoliflukciós, lejtőlöszös üledékeken köves kopár és agyagbemosódásos barna erdőtalajú, a magas ártéren réti és réti öntéstalajú, az alacsony ártéren fiatal nyers öntéstalajú teraszos folyóvölgy. Hasznosításában a szántóföld kb. 2/3-os részaránnyal uralkodik. Mellette az árterek kb. 10 %-os rétlegelő területe a számottevő. De sok a felhagyott egykori bánya is, amelyek rekultivációja lassan halad. Barnaszén-készletének hasznosítása váltakozó intenzitással folyik. A Sajó bal part NY-i szakaszán és K-en, a Szuha és a Bódva torkolata között a kistáj kb. 1/4-nyi részén hasonlóan cseres tölgyes erdőmaradványos, NY-on harmadidőszaki üledéken, K-en löszös folyóvízi hordalékon agyagbemosódásos és csernozjom barna erdőtalajú hegységelőtéri hordalékkúp-síksági szegély húzódik, amelyen túlnyomós a mezőgazdasági hasznosítás. A bányászat a völgyben terjedelmes ipargazdasági agglomerációt hozott létre, amely az időnkénti inverziós légköri helyzettel légszennyezést is okoz. 4.) A település legfontosabb adatai. A humánerőforrás jellemzése. Közigazgatási terület: 10,23 km 2 Lakónépesség: 601 fő Születések száma: 9 fő Halálozások száma: 10 fő Természetes szaporodás illetve -1 fő fogyás: Vándorlási különbözet -3 fő 4.1.) A lakosság vallás szerinti és a lakóházak építőanyag szerinti megoszlása (1910. és 1930-as népszámlálási adatok szerint) A lakosság vallás szerinti megoszlása 1910 1930 Latin szert. kat. 175 Görög szert.katolikus - Református 223 Ágostai hitv.ev. 4 Görög keleti 2 Unitárius - Izraelita 11 Egyéb -

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 14 A lakóházak építőanyag szerinti megoszlása 1910 1930 Építőanyag Kőből vagy téglából 34 Kő- vagy téglaalappal vályog- vagy sárból - Vályog- vagy sárból 25 Fából vagy más anyagból - Tető: Cserép-, pala vagy bádog 35 Zsindely vagy deszka 1 Nád- vagy zsúp 23 Összesen 59 4.2.) A népességszám alakulása (1990. KSH) Korcsoport Férfi Nő Összesen 0-4 14 14 28 5-9 18 15 133 10-14 17 14 31 15-19 13 17 30 20-24 13 19 32 25-29 21 22 43 30-34 15 10 25 35-39 14 20 34 40-44 15 16 31 45-49 15 17 32 50-54 14 16 30 55-59 11 16 27 60-64 8 19 27 65-69 16 16 32 70-74 4 5 9 75-79 4 6 10 80-84 3 4 7 85- - 2 2 Összesen: 215 248 463 4.3. Jellemző korosztályok Korcsoport Férfi Nő Összesen Propagatív korú nő 110 0 14 eltartott 49 43 92 Munkaképes korú (14-60) 82 153 235 Nyugdíjas 60 év felett 84 52 136

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 15 4.4.) Az aktív keresők foglalkozási főcsoportok és beosztás szerint (1990. KSH) Ö s s z e s l é t s z á m Fizikai foglalkozású létszám 161 Ipari foglalkozású létszám 59 Építőipari foglalkozású létszám 16 Mezőgazdasági foglalkozású létszám 9 Közlekedési foglalkozású létszám 24 Kereskedelmi- és vendéglátóipari foglalkozású létszám 15 Vízgazdálkodási- és egészségügyi foglalkozású létszám 6 Anyagmozgató- gépkezelő, árukezelő foglalkozású 9 létszám Egyéb fizikai foglalkozású létszám 23 E g y é b Szellemi foglalkozású létszám 36 Műszaki foglalkozású létszám 7 Igazgatási, gazdasági foglalkozású létszám 13 Egészségügyi és kulturális foglalkozású létszám 8 Számviteli, ügyviteli foglalkozású létszám 8 Vezető, irányító foglalkozású létszám 9 Beosztott ügyintéző foglalkozású létszám 23 Beosztott ügyviteli dolgozó 4 Önálló foglalkozású, segítő családtag - 4.5.) A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint (1990. KSH) Férfi Nő Összesen Összes létszám 197 225 422 0. osztály 4 6 10 6. osztálynál kevesebb 26 29 55 6-7 osztály 41 55 96 8 osztály 57 82 139 Középfokú, szakmunkás 48 21 69 Középfokú végzettség 19 26 45 Felsőfokú végzettség 2 6 8 4.6.) Az aktív keresők iskolai végzettség szerinti megoszlása (1990. KSH) Férfi Nő Összesen Összes létszám 110 87 197 6. osztálynál kevesebb 2 6 8 6-7 osztály 8 1 9 8 osztály 33 41 74 Középfokú, szakmunkás 47 14 61 Középfokú végzettség 18 19 37 Felsőfokú végzettség 2 6 8

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 16 4.7.) Fontosabb intézményekkel való ellátottság (1996. KSH) Körjegyzőség - Vasútállomás - Távolsági autóbusz megálló van Postahivatal (fiókposta) - Közüzemi vízellátás van Csatornaellátás - Nappali ellátást nyújtó idősek klubja - Házi orvos székhely - Gyógyszertár - Óvoda van Felsőtagozattal is rendelkező ált. iskola - Mozi - Benzinkút - Iparcikkbolt - TÜZÉP van Piac - Ipartelep -

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 17 4.8.) A település adatai az utolsó 5-6 év viszonylatában Megnevezés 1996 1997 1998 2000 2001 2002 Közigazgatási terület /km 2 10,23 10,23 10,23 10,23 10,23 10,23 Lakónépesség /fő 474 479 510 499 601 619 Születések száma /fő 6 7 6 8 9 2 Halálozások száma /fő 8 8 4 10 10 4 Természetes szaporodás illetve fogyás /fő -2-1 2-2 -1-2 Vándorlási különbözet /fő 5 6 29 18-3 18 4.9.) A lakásállomány mutatói Lakásállomány 1996 1997 1998 2000 2001 2002 Épített lakás 4 5 1-6 2 - ebből 4 és több szobás 2 1 - - 4 2 Közüzemi vízvezetékkel ellátott 4 4 1-5 2 Házi vízvezetékkel ellátott - 1 - - - - Közcsatornával ellátott - - - - - - Házi csatornával ellátott 4 5 1-6 2 Villamosenergiát fogyasztó háztartások száma 151 152 152 155 158 150 Háztartások részére fogyasztott villamosenergia 424 415 308 312 312 293 (MWh) Vezetékes gázt fogyasztó háztartás 86 94 96 102 108 116 Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz (1000 m 3 ) 205 219 193 206 211 242 Közüzemi vízvezeték hálózat (km) 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 167 172 175 176 179 182 Közterületi kifolyó 15 14 14 14 15 14 Lakosságnak szolgáltatott víz (1000 m 3 ) 14 13 12 13 14 13 Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat - - - - - - Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakás - - - - - - 4 és több szobás

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 18 4.10. Szociális ellátás Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Idősek klubjában gondozottak - - - - - - - Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült 5 27 22 27 10 6 24 Területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos - - - - - - 4.11.) Intézményi ellátás Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Óvoda Férőhely 25 25 25 25 25 25 25 Óvodai pedagógus 2 2 2 2 2 2 Óvodás gyermek 28 29 26 22 22 20 20 Osztályterem -- - - - - - - Pedagógus - - - - - - - Tanulók száma - - - - - - - Ebből 8. osztályos - - - - - - - napközi ellátásban részesülő - - - - - - - Az önkormányzati könyvtárak könyvtári egységei - - - - - - - Kiskereskedelmi bolt 5 5 5 5 5 5 5 Ebből élelmiszerbolt 3 4 4 4 4 4 4 Vendéglátóhely 2 3 3 3 2 1 1 Személygépkocsi 71 83 82 87 98 110 116 Távbeszélő fővonal 133 133 153 166 164 150 149 4.12.) Gazdasági élet Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Működő vállalkozás 13 23 24 27 34 34 33 Ebből KFT 3 2 2 2 2 2 3 Szövetkezet - - - - - - - Bt 2 3 4 3 5 6 7 Egyéni vállalkozás 7 17 17 21 26 26 23

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 19 1. A lakónépesség száma és a népességszám változásának oka 1990-2001 között Város, község 1990 1990. jan. 1 2001. jan. 31. 2001. természetes szaporodás ill. fogyás lakásváltozás (be és kijelentés) egyéb változás Sajóivánka 463-7 61 87 604 2. A lakónépesség száma nemek szerint, a nemek aránya 1990, 2001 Kistérség 1990 2001 Összesen férfi nő 1000 férfira jutó nő összesen férfi nő 1000 férfira jutó nő Sajóivánka 436 215 248 1153 604 303 301 993 3. A lakóegységek száma rendeltetés és szobaszám szerint Kistérség Lakóegység intézet összesen Lakás, üdülő, lakott, egyéb lakóegység együtt Ebből 1 2 3 4 szobás lakás, üdülő Sajóivánka 205 205 20 60 62 63 - Intézet 4. A címek száma rendeltetés szerint Kistérség Cím összesen együtt lakás céljára használt lakás Az összeírás körébe tartozó cím üdülő egység (magán) lakott egyéb lakóegység nem lakás céljára használt lakás Intézeti háztartási lakóegység Az összeírás körébe nem tartozó cím Sajóivánka 241 204 203-1 - - 37

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 20 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870 2001 Terület, igazgatási rang Terület (ha) Jelenlévő összes népesség Állandó népesség Lakónépesség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 népsűrűség 1 km²-re 1970 1980 1990 2001 népsűrűség 1 km²-re 03 Sajóivánka 1 023 309 314 383 434 415 408 536 505 502 573 590 602 534 485 625 61,1 602 538 463 600 58,7 4.1.10 A népesség vallás és felekezet szerint Terület, igazgatási rang Összesen Katolikus együtt Ebből: római görög Orosz Szerb Bolgár Román Görög Többi Református Evangélikus Baptista Adventista Többi protestáns Többi keresztény Izraelita Más istenhiten alapuló Az örök világtörvényt hirdető katolikus ortodox vallások A felsoroltak közé nem tartozó Egyházhoz, felekezethez nem tartozó Nem kíván válaszolni Ismeretlen, nincs válasz 03 Sajóivánka 600 253 205 48 246 3 4 7 44 38 5 4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Terület, igazgatási rang Népesség összesen Hazai kisebbséghez tartozó együtt magyar afrikai arab bolgár cigány, romani, beás görög horvát kínai lengyel modern héber, zsidó német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén, vend ukrán népcsoporthoz tartozik 03 Sajóivánka 600 21 572 21 4.1.2 Népszaporodás, 1970 2001 Terület, igazgatási rang Lakónépesség 1970 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 1980 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 1990 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás 1970 1979 1980 1989 1990 2001 Vándorlási különbözet Lakónépesség 2001 03 Sajóivánka 602 51 125 74-115 538 25 81 56-100 463-7 76 83 144 600

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 21 4.1.3 A lakó (éjszakai) népesség és a nappali népesség Terület, igazgatási rang összesen Lakó (éjszakai) népesség nem dolgozik, nem tanul helyben dolgozik, tanul más településen dolgozik, tanul (eljáró) Más településről jár be dolgozni, tanulni Nappali népesség összesen Helyben lakó foglalkoztatott együtt helyben dolgozik más településen dolgozik (eljáró) Más településről jár be dolgozni Helyben foglalkoztatott együtt együtt helyben lakó tanuló helyben tanul más településen tanul Más településről jár be tanulni Helyben tanuló együtt 03 Sajóivánka 600 293 29 278 15 337 187 27 160 15 42 120 2 118 2 4.1.4.1 A népesség korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0 4 5 9 10 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 X 03 Sajóivánka 600 37 34 51 48 37 27 34 56 61 49 35 36 32 22 16 15 5 5 4.1.4.2 A férfiak korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0 4 5 9 10 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 X 03 Sajóivánka 300 23 15 31 31 19 13 14 27 32 26 17 19 12 8 6 6 1 4.1.4.3 A nők korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0 4 5 9 10 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 X 03 Sajóivánka 300 14 19 20 17 18 14 20 29 29 23 18 17 20 14 10 9 5 4 4.1.5 A 18 évesnél fiatalabb népesség korév szerint, a kormegoszlás főbb mutatószámai 100 felnőttkorúra jutó Terület, igazgatási rang Összesen 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 gyermek- és öreg- gyermek- öreg- korú 100 gyermekkorúra jutó öregkorú 03 Sajóivánka 152 10 10 6 5 6 5 8 7 7 7 16 9 12 9 5 11 11 8 57 32 25 78

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 22 4.1.6 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint Terület, igazgatási rang Férfi összesen Nőtlen együtt Házas házastársával együtt él Özvegy Elvált Élettársi kapcsolatban él együtt nőtlen házas özvegy elvált Nő összesen Hajadon együtt Házas házastársával együtt él Özvegy Elvált Élettársi kapcsolatban él együtt hajadon házas özvegy elvált 03 Sajóivánka 231 64 146 144 3 18 9 3 1 5 247 41 148 147 44 14 9 4 1 4 4.1.7 A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma szerint Házas nő 15 49 éves házas nő Párkapcsolatban együtt élő nő Terület, igazgatási rang összesen 0 1 2 3 4 X összes 100 nőre jutó 0 1 2 3 4 X összes 100 nőre jutó 0 1 2 3 4 X összes 100 nőre jutó együtt összesen élve született gyermekkel élve született gyermek élve született gyermekkel élve született gyermek élve született gyermekkel élve született gyermek 03 Sajóivánka 148 6 25 87 24 6 296 200 101 3 18 60 16 4 203 201 156 8 29 87 25 7 309 198 4.1.8 A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint Terület, igazgatási rang Összesen Általános iskola első évfolyamát sem végezte el Középiskola Egyetem, főiskola stb. Általános iskola Középiskola Egyetem, főiskola stb. Általános iskola 1 Férfi első 1 8. Nő első 1 7. érettségi érettségivel oklevél 8. évfolyamát 7. érettségi oklevéllel érettségivel oklevél 8. évfolyamát 7. oklevéllel nélkül nélkül sem nélkül nélkül sem évfolyam végezte el évfolyam végezte el évfolyam érettségi nélkül Középiskola érettségivel oklevél nélkül Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 03 Sajóivánka 550 8 115 143 132 104 3 45 270 1 51 57 94 44 1 22 280 7 64 86 38 60 2 23 4.1.9 A népesség iskolai végzettség és nemek szerint 10 X éves 15 X éves 18 X éves 25 X éves 10 X éves 15 X éves 18 X éves 25 X éves Terület, igazgatási rang összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább középiskolai érettségivel egyetem, főiskola stb. oklevéllel összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább középiskolai érettségivel a megfelelő korúak százalékában egyetem, főiskola stb. oklevéllel 03 Sajóivánka 2 2 425 217 208 152 67 85 42 21 21 0,4 0,7 88,9 93,9 84,2 33,9 31,6 36,0 10,7 11,6 9,9

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 23 4.2.1.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1980 Terület, igazgatási rang Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Férfi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Nő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 03 Sajóivánka 538 215.. 97 226 260 140.. 46 74 278 75.. 51 152 4.2.1.2 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1990 Terület, igazgatási rang Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Férfi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Nő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 03 Sajóivánka 463 197 6 115 145 215 110 3 44 58 248 87 3 71 87 4.2.1.3 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2001 Terület, igazgatási rang Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Férfi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Nő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 03 Sajóivánka 600 187 45 179 189 300 102 30 61 107 300 85 15 118 82 4.2.2 A foglalkoztatottak korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség, összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási főcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 15 29 30 39 40 49 50 59 60 X Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskola érettségivel Egyetem, főiskola stb. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok Vezető, értelmiségi Egyéb szellemi Szolgáltatási Mezőgazdasági Ipari, foglalkozású építőipari Egyéb 03 Sajóivánka 187 27 57 75 28 24 62 65 36 2 69 116 42 33 40 2 55 15 4.2.3 A helyben dolgozó és a más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzők és összevont nemzetgazdasági ág szerint Terület, igazgatási rang Összesen együtt férfi nő 15 29 Helyben dolgozó lakónépesség Más településre eljáró lakónépesség 30 50 legalább iparban, 15 30 50 49 X érettséginél mezőgazdaságban szolgáltatásban legalább iparban, középiskolai építőiparban együtt férfi nő 29 49 X érettséginél mezőgazdaságban középiskolai építőiparban alacsonyabb alacsonyabb éves érettségi foglalkoztatott éves érettségi foglalkoztatott szolgáltatásban 03 Sajóivánka 187 27 17 10 3 20 4 19 8 2 3 22 160 85 75 24 112 24 67 93 66 94

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 24 4.2.4 A helyben foglalkoztatottak főbb demográfiai jellemzők, összevont foglalkozási főcsoport és összevont nemzetgazdasági ág szerint Terület, igazgatási rang Összesen Férfi Nő 15 29 30 50 Ebből: Vezető, Egyéb Ipari, Iparban, 49 X Érettséginél Középiskolai Főiskola, Szolgáltatási Mezőgazdasági Egyéb Mezőgazdaságban szakmai értelmiségi szellemi építőipari építőiparban alacsonyabb érettségi egyetem éves oklevél foglalkozású foglalkoztatott Szolgáltatásban 03 Sajóivánka 42 27 15 6 30 6 28 17 11 3 3 1 12 3 13 10 2 13 27 4.3.1 A háztartások és a családok főbb adatai, 1970 2001 1970 1980 1990 2001 Terület, igazgatási rang Háztartások száma 100 háztartásra jutó személy Családok száma 100 családra jutó össz 15 évesnél fiatalabb Háztartások száma 100 háztartásra jutó személy Családok száma 100 családra jutó összes 15 évesnél fiatalabb Háztartások száma 100 háztartásra jutó személy Családok száma 100 családra jutó össz 15 évesnél fiatalabb Háztartások száma 100 háztartásra jutó személy Családok száma Foglalkoztatott Családtag Foglalkoztatott Családtag Foglalkoztatott Családtag Foglalkoztatott Családtag 100 családra jutó gyermek gyermek gyermek gyermek össz 15 évesnél fiatalabb 03 Sajóivánka 158 381 154 163 342 148 109 175 307 123 148 317 132 80 172 269 115 136 292 107 64 210 286 89 179 299 114 68 4.3.2 A háztartások háztartás-összetétel szerint Egy családból álló háztartás Két családból álló háztartás Nem családháztartás Terület, igazgatási rang Összesen Családháztartás összesen együtt együtt házaspár és élettársi kapcsolat együtt rokon és nem rokon személy nélkül rokonnal ebből: nem rokonnal rokonnal és nem rokonnal együtt rokon és nem rokon személy nélkül egy szülő gyermekkel rokonnal ebből: nem rokonnal rokonnal és nem rokonnal együtt rokon és nem rokon személy nélkül rokonnal ebből: nem rokonnal rokonnal és nem rokonnal Három vagy több családból álló háztartás összesen egyszemélyes háztartás egyéb összetételű 03 Sajóivánka 210 174 170 148 137 11 22 20 1 1 3 3 1 36 29 7

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 25 4.3.3 A háztartások a háztartástagok száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint Terület, igazgatási rang Összesen Nincs foglalkoztatott Háztartásban élő 100 háztartásra jutó 1 2 3 4 5 6 7 8 X 1 2 3 4 X munkanélküli inaktív kereső csak eltartott összesen foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott személy foglalkoztatott személlyel foglalkoztatottal van 03 Sajóivánka 210 29 65 52 46 11 5 1 1 68 55 3 14 70 600 187 45 179 189 286 89 4.3.4 A családok családösszetétel szerint Házaspár Élettársi kapcsolat Apa Anya Családban élő Terület, igazgatási rang Összesen együtt 0 1 2 3 4 X együtt 0 1 2 3 4 X együtt 1 2 3 X együtt 1 2 3 X összesen gyermek gyermekkel gyermekkel gyermekkel gyermekkel 100 családra jutó gyermek 03 Sajóivánka 179 144 53 34 45 10 2 9 5 3 1 2 2 24 14 9 1 536 204 114 4.3.5 A családok a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0 1 2 3 4 X 15 évesnél fiatalabb gyermekkel 1 2 3 4 X foglalkoztatottal Nincs foglalkoztatott Családban élő 100 munkanélküli inaktív kereső van csak eltartott 15 évesnél fiatalabb gyermek foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek százalékában 100 családra jutó foglalkoztatott eltartott 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott 03 Sajóivánka 179 101 42 29 7 55 56 2 16 50 121 173 43 135 185 68 59,3 97 103 185 4.4.1 A lakóegységek rendeltetése és lakóik Terület, igazgatási rang Lakóegység összesen együtt lakott Lakás nem lakott üdülésre használt Üdülő más célra együtt lakott üdülésre használt más célra Lakás és lakott üdülő együtt Lakott egyéb lakóegység Intézeti háztartási lakóegység lakásban üdülőben Lakók egyéb lakóegységben intézeti háztartási lakóegységben 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó 03 Sajóivánka 205 203 196 7 203 2 594 6 303

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 26 4.4.2 A lakások és lakott üdülők szobaszáma, tulajdonjellege, használati jogcíme és helyiségei Szobaszám Tulajdonjelleg Használati jogcím Helyiségek Terület, igazgatási rang Összesen 1 2 3 4 X természetes személyek tulajdona önkormányzati egyéb tulajdonú tulajdonosi bérleti, szolgálati egyéb lakó- szoba félés kis- konyha főzőfülke fürdőszoba 100 lakásra és lakott üdülőre jutó szoba A lakások és a lakott üdülők 100 szobájára jutó lakó 100 lakás és lakott üdülő közül fürdőszobás 03 Sajóivánka 203 19 60 60 64 201 1 1 191 4 1 441 174 206 7 200 303 97 85 4.4.3 A lakások és lakott üdülők építési éve Terület, igazgatási rang Összesen 1919 1920 1944 1945 1959 1960 1969 1970 1979 1980 1989 1990 2001 03 Sajóivánka 203 26 20 24 25 32 32 44 4.4.4 A lakások és lakott üdülők alapterülete Terület, igazgatási rang Összesen 29 30 39 40 49 50 59 60 79 80 99 100 X m² alapterületű lakás Egy lakásra jutó alapterület (m²) 03 Sajóivánka 203 4 6 8 28 40 55 62 86 4.4.5 A lakások és lakott üdülők felszereltsége Terület, igazgatási rang Összesen Hálózati Házi Köz- Házi Hálózati Palackos Meleg folyóvízzel Vízöblítéses WC-vel vízvezetékkel csatornával gázzal ellátott lakás Központos fűtéssel 03 Sajóivánka 203 172 160 160 172 105 63 119 4.4.6 A lakások és lakott üdülők komfortossága Terület, igazgatási rang Összesen Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás 03 Sajóivánka 203 110 35 18 32 8

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 27 4.4.7 A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága Terület, igazgatási rang Összesen Lakóház Üdülőház Földszintes Emeletes 1 2 3 4 10 11 X lakásos 03 Sajóivánka 200 200 200 200 4.5.1 A népesség és a lakóegységek száma településrész-jelleg szerint Népesség Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység Terület, igazgatási rang összesen ebből: központi belterületen egyéb belterületen külterületen összesen ebből: központi belterületen egyéb belterületen külterületen 03 Sajóivánka 600 436 164 205 144 57 4 4.5.2 A külterületek, a külterületi népesség és a külterületi lakóegységek száma a külterület népesség-nagyságcsoportja szerint Terület, igazgatási rang összesen 500 X A külterületek száma a külterület népesség-nagyságcsoportja 200 499 100 199 50 99 30 49 10 29 0 9 összesen 500 X A külterületi népesség száma a külterület népesség-nagyságcsoportja 200 499 100 199 50 99 30 49 10 29 0 9 A külterületi lakások, lakott üdülők, lakott egyéb lakóegységek száma összesen a külterület népesség-nagyságcsoportja 500 X 200 499 100 199 50 99 30 49 10 29 0 9 03 Sajóivánka 2 2 4 4

Népesség SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 28 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870 2001 Terület, igazgatási rang Terület (ha) Jelenlévő összes népesség Állandó népesség Lakónépesség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 népsűrűség 1 km²-re 1970 1980 1990 2001 népsűrűség 1 km²-re 03 Sajóivánka 1 023 309 314 383 434 415 408 536 505 502 573 590 602 534 485 625 61,1 602 538 463 600 58,7 Népesség számának alakulása, 1870-1970 700 600 500 400 Jelenlévő összes népesség 300 200 309 314 383 434 415 408 536 505 502 573 590 100 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 Évek 1. ábra

Népesség SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 29 Népesség számának alakulása, 1970-2001 700 600 500 400 300 200 602 534 485 625 Állandó népesség 100 0 1970 1980 1990 2001 Évek 2. ábra

Lakónépesség SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 30 Népesség számának alakulása, 1970-2001 700 600 500 400 Lakónépesség 300 200 602 538 463 600 100 0 1970 1980 1990 2001 Évek 3. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 31 4.1.2 Népszaporodás, 1970 2001 Terület, igazgatási rang Lakónépesség 1970 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 1980 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 1990 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás 1970 1979 1980 1989 1990 2001 Vándorlási különbözet Lakónépesség 2001 03 Sajóivánka 602 51 125 74-115 538 25 81 56-100 463-7 76 83 144 600 Népszaporodás 700 600 500 400 300 602 538 200 100 51 125 74 1970-1979 0-100 -200 Lakónépesség 1970 Élve születés -115 Vándorlási különbözet 4. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 32 Népszaporodás 600 538 500 463 400 300 200 1980-1989 100 25 81 56 0-100 Lakónépesség 1980 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) -100 Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 1990 5. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 33 Népszaporodás 500 463 450 400 350 300 250 200 144 1990-2001 150 100 76 83 50-7 0-50 Lakónépesség 1990 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet 6. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 34 4.1.2 Népszaporodás, 1970 2001 Terület, igazgatási rang Lakónépesség 1970 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 1980 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 1990 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás 1970 1979 1980 1989 1990 2001 Vándorlási különbözet Lakónépesség 2001 03 Sajóivánka 602 51 125 74-115 538 25 81 56-100 463-7 76 83 144 600 Népszaporodás 700 600 500 400 300 602 538 200 100 51 125 74 1970-1979 0-100 -200 Lakónépesség 1970 Élve születés -115 Vándorlási különbözet 7. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 35 Népszaporodás 600 538 500 463 400 300 200 1980-1989 100 25 81 56 0-100 Lakónépesség 1980 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) -100 Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 1990 8. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 36 Népszaporodás 500 463 450 400 350 300 250 200 144 1990-2001 150 100 76 83 50-7 0-50 Lakónépesség 1990 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet 9. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 37 4.1.4.2 A férfiak korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0 4 5 9 10 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 X 03 Sajóivánka 300 23 15 31 31 19 13 14 27 32 26 17 19 12 8 6 6 1

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 38 4.1.4.3 A nők korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0 4 5 9 10 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 X 03 Sajóivánka 300 14 19 20 17 18 14 20 29 29 23 18 17 20 14 10 9 5 4 Nők korcsoport szerint 0 4 5 9 17 18 20 23 14 10 9 5 4 29 14 29 19 20 20 14 17 18 10 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 X

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 39 4.2.1.3 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2001 Terület, igazgatási rang Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Férfi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Nő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 03 Sajóivánka 600 187 45 179 189 300 102 30 61 107 300 85 15 118 82 10. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 40 11. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 41 12. ábra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 42 Az állandó lakosok száma az elmúlt években 1986-tól 1996-ig csökkent, majd emelkedve stagnál. A természetes szaporodáshullámzó képet mutat. A lakosok számában jelentős változás a természetes szaporodás alapján a következő években sem várható. A mellékletek táblázatosan, illetve grafikus ábrázolásban mutatják a község lakosságszámának, születésszámának és összetételének, illetve halálozási számának alakulását majd egy évtizedre vonatkozóan. Egyrészt kifejezi a nők számbeli többségét a férfiakkal szemben (különösen az idősebb korosztályban), megjeleníti a 40-55 éves korosztály hiányát, amely az 1950-1970 közötti iparosítás miatti elvándorlásból adódik, illetve megjelenik e korosztály leszármazottainak, a 20-30 éves korosztálynak a hiánya is. Új jelenség a vándorlási egyenleg pozitívnak itélhető iránya, mivel különösen a rendszerváltást követően Kazincbarcikáról kitelepedési tendencia kezd felerősödni. Ennek a kitelepedési folyamatnak erős korláta a lakótelkek hiánya. A település népességmegtartó képességét az alábbiak szerint növelhető = Munkahelymegtartás = Infrastruktúrafejlesztési programok = Közhasznú és közmunkák = Pályakezdők alkalmazása = Munkanélküliek huzamosabb idejű foglalkoztatása = Hagyományos szakmák ápolása - Szociális ellátórendszer kialakítása - Kulturális értékek megőrzése - Egészségügyi ellátás - Települési egészségtervek elkészítése 5.) A közintézményellátás jelenlegi helyzete és a jelentősebb gazdálkodó egységek, gazdasági erőforrás 5.1.) Igazgatási és egyéb közellátási intézmények jelenlegi állapota a.) Polgármesteri Hivatal Kossuth u 38. A település nem rendelkezik önálló jegyzőséggel Önkormányzati testület képviselők száma: 7+ 1 fő tiszteletdíjas polgármester Hivatali alkalmazottak száma 1 fő Fejlesztési szándék megjelölése: az intézmény fejlesztendő, a hivatal jelenleg az emeleten található, ami az ügyfél forgalom szempontjából kedvezőtlen. Nincs megoldva az akadálymentesítés sem. Társulások Elsőfokú Kiemelt Építésügyi Hatóság központja Kazincbarcika A közelmúltban történt meg a TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGEK alapítása. A Kazincbarcikai Többcélú Kistérséghez tartozik a település

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 43 a társulás települései a következők: 1. Aggtelek 2. Alsószuha 3. Alsótelekes 4. Bánhorváti 5. Berente 6. Dédestapolcsány 7. Dövény 8. Felsőkelecsény 9. Felsőnyárád 10. Felsőtelekes 11. Imola 12. Izsófalva 13. Jákfalva 14. Kánó 15. Kazincbarcika 16. Kurityán 17. Mályinka 18. Múcsony 19. Ormosbánya 20. Nagybarca 21. Ragály 22. Rudabánya 23. Rudolftelep 24. Sajógalgóc 25. Sajóivánka 26. Sajókaza 27. Szuhafő 28. Szuhakálló 29. Tardona 30. Trizs 31. Vadna 32. Zádorfalva 33. Zubogy b.) Közbiztonsági ellátás Rendőrkapitányság Kazincbarcikán található A rendőrörs Sajókazán található c.) Tűzoltóság Kazincbarcikához tartozik d.) Pénzügyi intézmények - Bank: OTP Bank Kazincbarcikán található, az önkormányzat számlavezetője e.) Posta mobil postaszolgálat működik f.) Ügyészség, bíróság - Kazincbarcikához tartozik

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 44 g.) Munkaügyi központ kirendeltsége - Kazincbarcikán található h.) Okmány iroda- Kazincbarcikán található i.) Többcélú Kistérség Központja Kazincbarcikán található (Kistérségi gazdaságfejlesztési program)- készült 5.2.) Oktatási intézmények a.)óvoda helyben található. - Kossuth u. 26 Kapacitás adatai. Egy összevont csoportos (25 fh) Óvodai pedagógusok száma 2 fő + 1 fő dajka Az intézmény saját konyhával rendelkezik, HCCP rendszerű, innen történik a szociális étkeztetés is. b.) Általános Iskola helyben nincs. Az iskola a településen 1996-ban szűnt meg. A VOLÁN autóbusz járatokon kb 43 gyermek jár át Kazincbarcikára, illetve 12 fő Sajókazára, valamint 2 fő a bánhorváti általános iskolában tanul. c.) Középiskola - legközelebb, Kazincbarcika középiskoláit veszik igénybe, illetve néhány fő Miskolcon tanul. 5.3.) Művelődési intézmények a.) Művelődési ház - jelenleg tervezés alatt áll b.) Könyvtár - A Polgármestri Hivatal épületében található. - Internet hozzáférés van c.) Mozi - nincs d.) Tájház - nincs e.) Teleház - nincs Fejlesztési szándékok 5.4.) Egészségügyi ellátási intézmények a.) Körzeti orvosi ellátás- vállalkozó házi orvos által biztosított, Sajókazával közös körzet - Körzeti orvosi rendelő Kossuth u. 38. - Ellátás formája, pl. vállalkozói - Felszereltsége megfelelő - Ellátó személyzet 1+ 2 fő

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 45 b.) Orvosi ügyeleti központ Kazincbarcikán van c.) Mentőszolgálat Kazincbarcikán van d.) Anya és csecsemőgondozó Sajókazáról biztosított A Gyermekjóléti Szolgálat szintén Sajókazával közös e.) Gyógyszertár Legközelebb Sajókazán, illetve Kazincbarcikán található. f.) Fogorvosi rendelő Sajókazán, illetve Kazincbarcikán biztosított. g.) Szociális ellátás - Idősek otthona nincs - Idősek klubja nincs, Idős ellátás, ételkihordás, gondozói hálózat működtetése nincs 5.5.) Egyházi intézmények Református egyházi felekezet található a településben Helyben lakó plébános nincs, a lakosság zöme református, a lelkipásztor Sajókazáról jár át. 5.6.) A településben működő egyesületek - Helyi Polgárőrség - SIKK - sajókazai közművelődési és kulturális Alapítvány 5.7.) Kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatói intézmények Élelmiszerboltok - Kossuth utca 1/A. (ital és élelmiszer bolt) - Állomás utca - Bíró csárda- Állomás utca mellett található Falusi turizmus vendéglátás még nem működik.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 46 6.) Térszerkezeti kapcsolatok, közlekedés Az Országos Területrendezési Terv, illetve BAZ megye Területrendezési Terve egyaránt előirányozza a 26-os számú út gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését. A közelmúltban elkészült a térség legjelentősebb közlekedést javító beruházása. A település közigazgatási területe a 26-os távlati tervei miatt közúthálózat fejlesztéssel érintett terület, ezért az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: A közlekedési létesítmények védelme A közútnak mint műszaki létesítménynek az állagvédelmét biztosítani kell, ennek összhangban kell lennie az út környezetének védelmi igényeivel is: vízelvezetés környezeti szempontjai: - víztelenítési rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat. Vízfüggő értékes élőhelyek közelében, ha az útépítés a hidrológiai viszonyok megváltozásához vezet vezetne, olyan műszaki

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 47 megoldás szükséges, amellyel biztosítható az élőhelyek eredetivel azonos értékű vízellátása. Meg kell oldani a közutak területére hulló és a környező területről a csapadékvíz elvezetését felszíni állandó vagy időszakos vízfolyások elvezetése: - Állandó vízfolyások patak, árok, belvíz keresztezését a vízügyi előírások szerint méretezett átfolyási szelvényű hidakkal, átereszekkel kell megoldani. Az útárok öntözőcsatornaként vagy víztározóként történő felhasználása tilos, a belvízcsatorna szerepét nem töltheti be. A közút használójának védelme A közlekedés biztonsága érdekében az összes közlekedő szempontjait a lehetséges veszélyeztetés függvényében figyelembe kell venni: Vakítás elleni védelem Hófúvás elleni védelem Széllökés elleni védelem Közvilágítás Nem kívánt átjárás elleni védelem Egyéb hatások elleni védelem (omlás, kőhullás, sárfelhordás, napfény, szaghatás) A közút környezetének védelme A közutakat övező területsávokban gondoskodni kell a környezeti elemek és rendszerek védelméről, egyrészt nyomvonal kijelöléssel, másrészt ha szükséges környezetei berendezéssel. A kiválasztott nyomvonal környezetvédelmi szemléletű tervezésének fel kell tárni az érintett hatásviselőket, hatásterületeket, a várható hatásokat, és meg kell jelölni a vonatkozó törvényekben, szabványokban, rendeletekben lévő előírásokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A természetes környezet védelme A föld, mint környezeti elem védelme: az alapállapot feltárása, a föld mint környezeti elem minőségének és tulajdonságainak meghatározása (termőhelyi adottságok vizsgálata, értékes mezőgazdasági területek elkerülése) A víz védelme: a felszíni és felszín alatti vízbázisok, védőidomok, természetes és mesterséges, időszakos és állandó, folyó és állóvizek, tározók, vízgyűjtő területek. A levegő védelme: egyenletes haladást lehetővé tevő nyomvonalvezetéssel és forgalomszervezéssel, a jó átszellőzés biztosításával, az érzékeny területeknél nagyobb védőtávolság tartásával, véderősáv telepítésével csökkenteni kell a közúti légszennyezés hatását. Az élővilág védelme. A környezetvédelmi program kidolgozásánál a közlekedési fejezetnél az alábbi környezeti körülményeket kell meghatározni az úthálózat besorolásakor

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 48 Külterületi közutak esetén a környezeti körülményeket három kategóriába kell besorolni: A jelű környezet: - síkvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül B jelű környezet: - dombvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül - síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a B kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását. C jelű környezet: - hegyvidék, - sík és dombvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak hegyvi8déki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé. E szerint SAJÓIVÁNKA B jelű környezetbe sorolható Belterületen a környezeti körülményeket az alábbi négy csoportba kell besorolni: A jelű környezet: - beépítetlen, vagy lazán beépített terület, - nem érzékeny környezet B jelű környezet: - beépítetlen, vagy lazán beépített terület - érzékeny környezet C jelű környezet: - sűrűn beépített terület, - nem érzékeny környezet D jelű környezet: - sűrűn beépített terület - érzékeny környezet E szerint SAJÓIVÁNKA B jelű környezetbe sorolható A topográfiai adottságokat belterületen a környezeti körülményeket módosító tényezőként, az alábbiak szerint kell figyelembe venni: Főutaknál: - dombvidéken a B környezeti körülmény - hegyvidéken a C környezeti körülmény Mellékutaknál - Dombvidéken a C környezeti körülmény, - Hegyvidéken a D környezeti körülmény E szerint a 26-os út esetében nincs, A tervezés során e körülmények szerinti tervezési sebességet kell alapul venni,

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 49 amennyiben ez alacsonyabb, mint a tényleges környezeti körülmények miatt alkalmazható érték. A közutak tervezése, építése és fenntartása során törekedni kell arra, hogy a környezeti kár minél kisebb legyen. Elsődlegesen az út vonalvezetésének és keresztszelvényeinek kialakításánál, környezetbe illesztésével kell törekedni a várható káros hatások csökkentésére. Fázisonként szükséges részletességgel fel kell tárni a védendő környezeti elemeket és rendszereket, (hatásviselők) az ezeket érő káros környezeti hatásokat a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény alapján. - A közlekedési létesítmények környezetében fel kell tárni és minősíteni kell a természetszerű élőhelyeket, a növény és állatvilág állapotát a védett fajok száma és ritkasága szerint. - Részletes hatásvizsgálatot kell készíteni, szükséges lehet ennek függvényében teljes vegetációs periódust felölelő (márciustól novemberig) vizsgálatra szakértő bevonásával. - Törekedni kell a védett területek elkerülésére, megfelelő védőtávolság tartására, a természetes élőhelyek területi csökkenésének és feldarabolásának minimalizálására. - A vadon élő állatok biztonságos áthaladását elősegítő műszaki létesítményekkel kell elősegíteni. Tájvédelem - Törekedni kell a tájhoz illeszkedő vonalvezetés kialakítására, a töltéseknek, bevágásoknak harmonikusan kell illeszkedniük a domborzathoz. - A meglévő táji adottságok kihasználásával csökkenteni kell a vizuális és zajhatásokat. - Megfelelő növényzet telepítésével biztosítani kell a közút melletti területek zöldfelületi kapcsolatait, a kedvező kilátásokat és rálátásokat biztosítani kell. Őshonos és a különleges igénybevételnek ellenálló, magas esztétikai értékeket nyújtó növényzetet kell előnyben részesíteni. Az épített környezet védelme A közutak helyszínrajzi és hossz-szelvényei vonalvezetésénél az akusztikai és légszennyezési terjedési viszonyokat, valamint az immissziós határértékek betarthatóságát kell szem előtt tartani. A lakóterületeknél a megfelelő védőtávolságok biztosításával kell a zaj-, rezgés és levegőtisztasági határértékeket betartani, hatáscsökkentő megoldásokat kell alkalmazni. A közlekedési hálózat hierarchiái A gyűjtőút hálózat ma is fontos szerepet tölt be a község forgalmi rendszerében. A lakóutak eléggé rendezettek, szabályozási szélességük eléri a 14 m-t. Gyalogos közlekedés céljára a közlekedési utaknál javasolt járdahálózat vehető igénybe, illetve vegyes forgalmú útként használhatók a keskeny szabálytalan közök. A járdák javasolt szélessége 1,50 m. A faluközpontban gyalogos dísztér alakítható ki.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 50 Az álló forgalom, azaz a parkolás általában telken belül biztosítható úgy a lakótelkek, mint a legtöbb intézmény területén. Néhány kereskedelmi intézmény, pl. ABC, vendéglátó intézmény parkolása az út menti leállósávon belül biztosítandó A tömegközlekedés szinte kizárólag a VOLÁN autóbuszjárataival biztosított, mely időközönként igen zsúfolt. A járatok sűrítése Ózd, sőt Kazincbarcika irányába is kívánatos. A megállók leálló öblei és a fedett várakozó helyek folyamatosan korszerűsítendők. A váró helyiségek az utcaképet is meghatározó mikroarchitectúrák legyenek. A kerékpár forgalom jelenleg a közút és utcahálózaton belül bonyolódik. Az utak szabályozási szélessége nem mindenütt teszi lehetővé önálló kerékpár sáv kialakítását. Vasúti közlekedés A település közigazgatási területén halad át a 92-es számú Miskolc-Bánréve- Ózd vasúti fővonal. Vasúti megállóhely van. 7.) Közművesítés Vízellátás A település kiépített vízellátó hálózattal rendelkezik, mely hálózat ivóvíz-igényének biztosítása az ÉRV Rt A község ivóvíz-ellátottságát 100 %-osra kell kialakítani, azaz lehetőség szerint minden lakóépületet és közintézményt rá kell kötni a községi ivóvíztellátó hálózatra. A vízellátó rendszert az esetlegesen megnövekedő vízigényeket alapul véve felül kell vizsgálni és az esetleges rekonstrukciókat előirányozni. Az ellátás mennyiségi és minőségi biztonságának növelése érdekében az esetleges bővítéseknél a hálózatok körösítését javasoljuk. Szennyvíz elvezetés KELETKEZŐ SZENNYVÍZMENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA A községekben keletkező szennyvízmennyiségeket a lakoslétszámok alapján a következő Jelenlegi szennyvízmennyiség meghatározása Jelenlegi fajlagos vízfogyasztás: 100 dm 3 /fő,d Elvezetésre kerül ennek 80%-a: 80 dm 3 /fő,d Távlati szennyvízmennyiség: Lakoslétszám növekedése: 5% Fajlagos vízfogyasztás: 120 dm 3 /fő,d Elvezetésre kerül ennek 80%-a: 96 dm 3 /fő,d

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 51 TELEPÜLÉS MUTATÓI Keletkező szennyvízmennyiség Lakos- Lakás- Jelenlegi Távlati Település neve szám szám Q d Q h max Q d Q h max fő db m 3 /d m 3 /h m 3 /d m 3 /h Sajóivánka 587 190 47 4,7 60 6 A tervezési területen ipari üzemek nem üzemelnek. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint jelentős ipari üzem települése nem várható. Amennyiben vállalkozók ipari tevékenységet kívánnak megkezdeni, a keletkező szennyvizeket csak megfelelő előkezelés után a vonatkozó rendeletek előírásainak megfelelően lehet bekötni a csatornahálózatba. Keletkező szennyvízmennyisége A községekben keletkező szennyvizek egységesen kommunális eredetűek. Ipari eredetű szennyvízzel nem számoltunk. Csatornahálózat hidraulikai méretezése az OVH MI 10-167 előírásai alapján a mértékadó Q h max szennyvízmennyiségre. Q h max = Q d 10 A hidraulikai számításokból megállapítható, hogy a főgyűjtők az MI 10-167/3 ágazati irányelvben előírt 3 cm úsztatási mélységet, 0,4 m/s minimális szállítási sebességet kielégítik. Tekintettel a kis képződő szennyvízmennyiségekre a mellékgyűjtőkön a minimális szállítási sebességet és úsztatási mélységet a minimálisan alkalmazható 20 cm csőátmérővel nem lehet biztosítani. Ezért az üzemeltetési tapasztalatok függvényében estlegesen gyakoribb öblítéssel kell számolni. Alkalmazott vezetékátmérők: Gravitációs: főgyűjtő, mellékgyűjtők: D 200 házi bekötő csatornák: D 160 Nyomóvezetékek: D 63, D75, D 90 KPE Alkalmazott csatornázási rendszer Az alkalmazott csatornázási rendszer elválasztó rendszerű, mivel a csapadékvíz elvezetés nyílt árokrendszerrel megoldott. A csatornázási rendszer gravitációs szennyvízelvezetési rendszer, monolit tisztítóaknák alkalmazásával.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 52 Minden iránytörésben, csatlakozásnál, lejtésváltásnál, de max. 60 m-ként tisztítónyílást terveztünk. Helyszínrajzi vonalvezetés A csatornahálózatok helyszínrajzi elrendezését az M = 1 : 2000 helyszínrajz tartalmazza. A község belterületén a gravitációs szennyvízelvezetés lehetőségei döntően adottak. A csatornahálózat helyszínrajzi vonalvezetését úgy alakítottuk ki, hogy az Önkormányzat által megjelölt valamennyi meglévő ingatlan csatlakozási lehetőségeit biztosítottuk. Magassági vonalvezetés Magassági vonalvezetésnél a terepszintet igyekeztünk követni, azonban a település domborzati adottságai esetenként mélyebb vonalvezetésű csatornákat erdményeztek. A csatornák minimális lejtése 2 %. Ugyancsak a település domborzati adottságaiból következően házi átemelő alkalmazása is szükséges a szintvonalakkal párhuzamos irányú utcák miatt. Itt ugyanis az utca oldalán azonos irányú tereplejtések találhatóak, ahol az egyik oldali ingatlanoknál előfordulhat, hogy gravitációsan a közcsatornákra rákötni nem lehetséges az ott keletkező szennyvizeket. Ahol az utcák hosszúirányú esése lehetővé teszi, egyes esetekben mélyebb vonalvezetésű csatornákkal a házi átemelők alkalmazását kerültük. Beépített mennyiségek 1-0-0 1114 m 1-1-0 476 m 1-2-0 216 m 1-3-0 56 m 1-4-0 46 m 1-5-0 34 m 2-0-0 224 m 3-0-0 204 m 4-0-0 282 m 5-0-0 766 m Összesen: 3 450 D 200 KG PVC Nyomóvezetékek: NY-1 350 m D 63 KPE NY-2 766 m D75 KPE SVNY 2880 m D 90 KPE

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 53 Átemelők: 3 db Házi átemelő: 13 db Nyomóvezeték D 632 KPE 1340 m Házi bekötés: 180 db Közterületi bekötő csatorna: 2000 m D 160 UPVC Műtárgyak: A gravitációs csatornaszakaszokon max. 100-120 m-ként hagyományos monolit betonból készült tisztítóaknákat terveztünk. Betonminőség: C 12-32/KK Az aknák alá 95 %-os tömörségű homokos- kavics ágyazatot kell készíteni. A hagyományos tisztítóaknákat 1,0 m-es munkakamrával, felső szűkítővel, helyszíni betonozással terveztük. A lejárást aknahágcsók biztosítják, az aknák lefedése öv. fedlappal és kerettel történik. Aknafedlap: nehéz fedlap Az aknák belső felületét RESOLIT KM 257 vízzáró vakolattal kell ellátni (fenék 2 rtg. Oldalfal 1 rtg.) A csatornacsövek és nyomvezetékek bekötéseit a tisztítóaknákba vízzáró csatlakozást biztosító aknabekötő idommal kell készíteni. Egyenes szakaszokon a tisztítóaknák közé max. 60 m-ként tisztítóidomok építendők. A tisztítónyílásokon keresztül a csatorna kétirányú tisztítása biztosítható. Kialakítása fenékelem alkalmazásával, a felszálló csatornacső lezárása teleszkópos fedlappal történik. A tisztítóidom felszálló csövének átmérője DN 400. A tisztítónyílások felszálló csövét 1,0 m x 1,0 m x 0,2 m méretű 12-32/FN minőségű betongallérral kell körülbetonozni, mely alá 20 cm Tr = 90 % tömörségű homokoskavics ágyazatot kell készíteni. Bekötőcsatornák: A közcsatornákkal egy időben a bekötőcsatornák is megépítendők a telekhatárig a végén vízzáró csatorna tokelzáró idommal lezárva. A bekötőcsatornák a közcsatornák tisztítóaknáiba, tisztítóidomra, vagy közvetlenül csőrekötéssel csatlakoznak. A csatlakozások kialakítását útburkolat alatt útátfúrással kell elvégezni, védőcsővel. A bekötőcsatornákat valamennyi ingatlanhoz ki kell építeni. A bekötőcsatorna DN 150 műanyag csatornacsőből építendő. Szennyvízátemelők Az átemelők 1,6 m átmérőjű ROKLA csőelemekből készülnek. A műtárgyak kútsüllyesztéssel épülnek. Az átemelők elhelyezése közterületen történik. Az átemelők vagyonvédelmi kerítéssel körülhatároltak. Az átemelő telepekhez megközelítő út és ivóvízvezeték kiépítése szükséges. A műtárgyak lefedését lakattal lezárhatóan kell kialakítani. Gépészeti kialakítás A szennyvízelvezetés befogadója a kazincbarcikai szennyvíztisztító telep. A telep kapacitása lehetővé teszi Sajóivánka szennyvizeinek fogadását. Sajóivánkán 3 átemelő létesül, a I. sz. átemelő az SVNY nyomóvezetéken keresztül a kazincbarcikai gravitációs csatornahálózatba juttatják a szennyvizet.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 54 Sajóivánka végátemelőjében mennyiségmérőt terveztünk. Az I. átemelőben indukciós mennyiségmérő kerül beépítésre mely távjelzésre alkalmas, Az átemelők nedvesaknás kivitelűek, a szivattyúk FLYGT (vagy ezzel egyenértékű) búvárszivattyúk. Egy átemelőben 1 db üzemi és 1 db tartalék szivattyú kerül beépítésre, amelyek felváltva üzemelnek. Az üzemelés automatikus a szintmérők jele alapján. Az átemelők vízszintjét, szivattyú meghibásodását a diszpécser központba kell jelezni. Az átemelőkbe kiemelő szerkezetet terveztek, kivéve a 40 kg-nál könnyebb szivattyúkkal rendelkező átemelőket. A szivattyúk kör alakú vasbeton medencébe kerülnek, a szerelvények az un. Helyi átemelők kivételével külön aknában nyernek elhelyezést. A szivattyúk munkapontjánál a nyomóvezeték minimális sebességét vették figyelembe a lerakódás elkerülésére. Ezért bizonyos átemelőknél az érkező szennyvízhez képest nagyobb térfogatáramú szivattyút választottunk. A szivattyúk rövid ideig működnek, de működés idején fellépő nagy áramlási sebesség jelentősen csökkenti a lerakódások veszélyét. A befogadó átemelőknél a szívótérfogat növelésével egyenlítjük ki a nagyobb szennyvíz áramot. Az elzáró szerelvény gumiékzárású tolózár, a visszacsapószelep golyós visszacsapószelep. A szerelhetőséget gumikompenzátorok elhelyezésével biztosítják. A csőtartók CSŐSZER típusúak. A szivattyúkat a gyári talpas nyomókönyökkel és vezetőcsővel kell beépíteni. Az átemelő aknába történik a nyomóvezeték leürítése is. A teljes nyomóvezetéket csak az akna szippantó kocsis ürítése mellett lehet leüríteni. Beépítendő szivattyúk Sajóivánka 1. FLYGT MP 3068 HT 214 1,6 dm 3 /s 19,0 m Sajóivánka I. FLYGT CP 3085 HT 250 2,7 dm 3 /s 20,6 m Sajóivánka II. FLYGT DP 3057 MT 270 2,1 dm 3 /s 13,0 m Felhagyott, üzemen kívüli kutakba a szennyvizek bevezetését szigorúan meg kell tiltani. Az egyedi szennyvízgyűjtők vízzáróságát felül kell vizsgálni, kifogásoltság esetén a szükséges műszaki intézkedéseket haladéktalanul elő kell irányozni. Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító beépítését és üzemeltetését. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rend. előírásait. Tervezési területen végzett tevékenységek sem a felszíni, sem a felszín alatti vízkészletek vízminőségét nem veszélyeztethetik.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 55 Vízrendezés Csapadékvíz befogadóként a Sajó- folyó vehető figyelembe. Szükségesnek tartjuk a település csapadékvíz elvezető hálózatának felülvizsgálatát és a csapadékvízelvezetés egységes szemlélet szerinti megoldását a befogadóig A vízfolyásba csak szennyezésmentes csapadékvíz vezethető. Fejlesztési munkák közé javasoljuk felvenni: 1. A vízfolyások rendszeres karbantartását. 2. A község külvizek elleni védelmét hordalékfogókkal ellátott övárkokkal, valamint vízmosáskötéssel, ahol szükséges. 3. A csapadékvíz elvezetés teljes kiépítését, a vizek befogadó vezetésére, a meglévő rendszer felülvizsgálatát, karbantartását, helyreállítását. A parti sávok megállapításál a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat kell betartani. A Sajó-part éleitől 10 10 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízelvezető árkok partéleitől 2-2 m szélességű sávot kell szabadon hagyni a fenntartási munkálatok elvégzésére. Az esetleges beépítéseket meg kell szüntetni ezen a parti sávon, mert a mederfenntartási munkákat megnehezíti vagy meggátolja, és emiatt a későbbiekben vízkárveszélyes helyzetet teremt, valamint a nagyvizek levonulásánál akadályt jelenthet. A telekalakításra vonatkozó rendelkezések előírásai közé kérjük felvenni, hogy a magas talajvízállású területeken nem lehet új telekosztásokat végezni. Szintén előírásként kérjük szerepeltetni, hogy az új lakóingatlanok kiosztásának előfeltétele a terület csapadékvíz elvezetésének megoldása. A vízkárveszélyes szakaszokra kárelhárítási tervet kell készíteni a 232/1996. (XII.26.) Kormányrendeletnek a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól megfelelően. Vízgazdálkodás A község közigazgatási területén felszíni és felszín alatti vízkészletet hasznosító vízhasználatot nem tartunk nyilván, üzemelő víztározó és vízhasznosítási célú tározási lehetőség a település területén nincs. A község területén, illetve annak térségében Igazgatóságunk kezelésében lévő vízminőségi kárelhárítási létesítményt, valamint e célból biztosítandó területet nem tartunk nyilván, a területen ilyen jellegű új létesítmények megvalósításával kapcsolatos elképzeléseink nincsenek. A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet előírásai szerint a vízminőségi követelményeket az országos és regionális környzetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, és helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környzezetvédelmi programjaiban, a

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 56 gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben jogszabályban foglaltak szerint érvényesíteni kell. a külön A jogszabály célja a felszíni vizek minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása az emberi egészség és a környzeti állapot megőrzése érdekében, valamint a szennyezések, a veszélyes anyagok kibocsátásának megelőzése és csökkentése, a szennyezőanyag kibocsátással járó tevékenységek, létesítmények korszerűsítésének elősegítése, ezek részletes szabályozása. A rendelet tartalmazza többek között a felszíni vizek minőségének védelmére, továbbá a szennyvizek kibocsátására vonatkozó általános szabályokat. Előzőeknek megfelelően a tervezésnél, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv készítésénél a hivatkozott jogszabályban foglaltak, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályokban (lásd: pl.: 9/2002. (III. 22.) KÖM-KÖVIM együttes rendelet, 25/2003. (XII.30.) KvVM rendelet, stb.) foglaltak figyelembevételét szükségesnek tartjuk. Vonatkozó jogszabályok. - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény; - A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/19997. (VIII. 18.) Kormányrendelet; A használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. KöM-KöViM együttes rendelet; - A felszín alatti vizek minőségének védelméről szóló 33/2000. (III.7.) Kormányrendelet; - A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 498/2001. (IV.3.) Kormányrendelet; - A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairóló szóló 50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet; - A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet; - A 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet, (OTÉK), valamint az ezt módosító 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet; - A csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Kormányrendelet; - A 203/2001. (X.26.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól; - A 46/1999. (III.18.) számú A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló Kormányrendelet; - A 205/2001. (X.26.) Az egyes vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok módosításáról szóló Kormányrendelet; - 18/1996. (VI.13. KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljárásról; - 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezésről; - 120/19996. (VIII.6.) Korm. rendelet a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról; - Az Igazgatóságunk által korábban kiadott vízjogi engedélyekben foglaltakat.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 57 A 2004. január 1-től a vízügyi igazgatás terén bekövetkezett változások (183/2003. (XI.5.) Korm. rendelet és 269/2003. (XII.24.) Korm. rendelet, valamint a további jogszabály módosítások. Gázellátás A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 52 db. (2003 KSH) A települési hálózat jellemzően KPE csőanyagból készült, több helyen szakaszoló acéltolózárak és IPU földbeépíthető tolózárak állnak rendelkezésre. A hálózat a településen egyidőben került kiépítésre. A gázhálózat nyomvonala a település adottságait figyelembevéve, különös tekintettel a terepadottságokra viszonylag jól áttekinthető. A településrendezési terv készítése során a vezetékelrendezés okozta szolgalmi problémák áttekintése szükséges. Villamosenergia ellátás A községben 2 db 20/0,4 kv-os transzformátor található, melyek kiterheltsége kb.70 %-os. A közvilágítás korszerűsítése már megtörtént. A település közigazgatási területén található az ovit kezelésében lévő transzformátor állomás. A vezérlés alkonykapcsolással történik, kapaszkodó rendszerben. A fejlesztés során törekedni kell a lámpatestek egységesítésére, korszerűsítésére és az energiatakarékos izzók felszerelésére, az útkategóriának megfelelő szabványban előírt megvilágítási értékek kielégítésére. Ezen munkálatokhoz megfelelő tanulmánytervek birtokában pályázati pénzek is igénybe vehetők. Az ÉMÁSZ Rt-nél néhány éve bevezetett hangfrekvenciás körvezérléssel sikerült a napi csúcsidőszak fogyasztását kiegyenlíteni. Hosszú távon fel kell készülni az alternatív energia használatára is. A napenergia, a hőszivattyú alkalmazásának hiánya, hogy nálunk még nem kap elegendő támogatást az alternatív energia használat. Tekintettel arra, hogy a település közigazgatási területén található az OVIT állomás, ezért a környéken felmerült és tervezett szélparkok által megtermelt energia felvételére is alkalmas a rendszer. Nem túl régen aláírták a magyar és a szlovák villamosenergia-rendszer közötti harmadik 400 kv-os távvezeték megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló megállapodást. A magyar és a szlovák villamosenergia-rendszer között jelenleg a Göd-Léva és a Győr-Bős 400 kv-os távvezetékek jelentik a közvetlen rendszerkapcsolatot. Az aláírt megállapodás szerint a harmadik 400 kv-os összeköttetés lehetséges nyomvonalának egyik pontja magyar területe SAJÓOIVÁNKA míg Szlovákiában Rimaszombat vagy Moldova lenne. A távvezeték megépítése egyébként már régóta szerepel az MVM Rt. hosszú távú fejlesztései, tervei között.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 58 Távközlés A község távbeszélő hálózata kiépített. SAJÓIVÁNKA község az országos távbeszélő hálózat struktúrájában az kazincbarcikai primer körzetbe tartozik, melynek automatizálása 6 évvel ezelőtt fejeződött be. A településen van érdeklődés az ISDN szolgáltatás iránt is. Az ISDN alap csatlakozás lehetőséget ad jó minőségű telefonbeszélgetésre és ezzel egyidőben a hagyományos faxoláshoz képest öt-hatszoros sebességű, kiváló minőségű dokumentum továbbítására, vagy 64-128 kbit/s sebességgel számítógépes adatállományok továbbítására. Lehetőséget nyújt továbbá képtelefonálásra, és megszervezhető a segítségével egy videokonferencia is. A település távbeszélő hálózata többnyire oszlopsorra szerelt légkábeles kiépítésű. A hálózat nyomvonalát a mellékelt térkép szemlélteti. A távbeszélő ellátás fejlesztése A község távbeszélő hálózata a közelmúltban korszerűsítésre és bővítésre került. Így jelenleg a hálózat távbeszélő, ISDN és bérelt vonali igények kielégítésére egyaránt alkalmas. A T- Com. Rt. rendszeresen vizsgálja a központok-, a hálózat telítettségét, valamint a területen várható újabb igényeket, és ennek megfelelően bővíti a központ kapacitását és fejleszti a távbeszélő hálózatot is. 8.) Környezetvédelem, természet- és tájvédelem AZ Észak- Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség előírásai a rendezési terv készítéséhez Vízvédelmi szempont - A településrendezés során, a településszerkezet minden nemű átalakítását, területfelhasználását úgy kell megtervezni és majd végrehajtani, hogy annak során a környezeti elemek elszennyezése kizárható legyen. - A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni többek között a vízgazdálkodásról szóló módosított 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvíz-elhelyezés és kezelés rendjét szabályozó 201/2001. (X.25.), 203/2001. (X.26.), 204/2001. (X.26.) Kormányrendeletekben foglalt előírtakat is, valamint a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (II.17.) Kormányrendelet előírásait is. - A településrendezés során törekedni kell a települési közműves szennyvízcsatorna hálózat mielőbbi teljes kiépítésére. - Az élővizek és talajvizek sem közvetve sem közvetlenül nem szennyezhetők. - Gondoskodni kell a rendezett csapadékvíz elvezetéséről. - Felhívjuk a figyelmet, hogy a 33/2000. (III.17.) Kormány rendelet értelmében a jóváhagyásra kerülő új, vagy módosított településrendezési tervben fel kell

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 59 tüntetni a területek szennyeződésérzékenységi besorolását is. A rendelethez tartozó település soros lista alapján SAJÓIVÁNKA B szennyeződésérzékenységi kategóriával rendelkezik. Azonban e rendelet 2/2. sz. mellékletének 2. pontja értelmében kérelemre ettől eltérő, egyedi érzékenységi besorolás is megállapítható. A település felszíni és felszín alatti vízmintavételi törzshálózati pont nincs, vízminőségi adat nem áll rendelkezésünkre. Zajvédelmi szempont - A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák. - A módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4.. (1) bekezdés szerint A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó és zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- illetve rezgésterhelési határértékeket. - Javasoljuk meghatározni, hogy lakóterületen milyen tevékenység végezhető. - A település területén zajpanasz az eddigiekben nem volt, adataink nincsenek. Levegőtisztaság-védelmi szempont - A településrendezési terv készítésénél figyelembe kell a környezet védelméről szóló, a 2000. évi CXXIX. törvénnyel módosított 1995. évi LIII. törvényt, valamint a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásait, illetve a végrehajtását szabályozó 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet és a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet előírásait. - Figyelembe kell venni, hogy lakóövezetben a levegőt minden olyan mesterséges hatástól védeni kell, amely annak természetes minőségét, az ember egészségét károsan befolyásolja. - Légszennyezéssel járó tevékenység (asztalos üzem, autófényező üzem, stb.), bűzös tevékenység, illetve diffúz légszennyezést okozó tevékenység lakóövezetben nem engedélyezhető. - Csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melynek során a technológiákra vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesítik az érvényben lévő jogszabályok által előírtakat. Hulladékgazdálkodási szempont Figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 213/2001. (VI.15.) Kormány rendelet, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet 6. számú mellékletének előírásait. - Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. - Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. - A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat melyek körét a módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1.sz. melléklete határozza meg elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 60 - A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI.15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. - A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról. - A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére. - Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. - A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő rendszerességgel kell végezni. A KÖRNYEZETVÉDELEM IRÁNYELVEI A környezet alakításának szempontjából eddig általában a helyi emberi behatásokat, illetve a szomszédságból (beleértve határon túli is) átterjedő hatásokat vizsgálták. Ma és a jövőben fokozottan figyelembe kell venni a globális környezeti hatások érvényesülését. Ez mai ismereteink szerint elsősorban a globális klímaváltozáson keresztül hathat, s befolyásolhatja a makroklimatikus, vízháztartási, s ezeken keresztül a területhasználati viszonyokat. A környezeti hatások részletesen ma még nem láthatóak előre, de hibát követünk el, ha nem számolunk velük. A környezetvédelem alapelveit a környezetvédelmi törvény fogalmazza meg. A környezet védelmének alapelvei (környezetvédelmi törvény 6-12. ): Elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás Felelősség Együttműködés Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság Az évezredes tájfejlődés során a magyar táj folyamatos egységesülésen és léptékváltáson megy keresztül. A léptékváltás és talán épp ennek következtében elsősorban az agrár társadalom átalakulása miatt a tájhasználat folyamatos változáson megy keresztül, ami a települések megtartó képességének gyengüléséhez vezethet. Minden jel arra mutat, hogy a táj tovább homogenizálódik, ugyanakkor összetettsége a jövőben fokozódik. A környezet általános kezelhetőségének léptéke mára megnövekedett, melyet a regionalizmus gondolatának erősödése igazol. Ugyanakkor a táj fenntarthatóságának kulcsa a komplex, sokoldalú használat lehet. A multifunkcionális táj fogalma a vidékfejlesztés gondolatának megszületésével került be szakmai gyakorlatba. A táji változások irányait számos új jelenség és elvárás is determinálja. A turizmus napjainkban integrálódni látszik a gazdaság minden szegmensébe, így ez mára elismet fejlesztési tényező.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 61 A környezetvédelem integrálása még inkább csak jelszavakban épült be a mindennapi életbe, de a közeljövőben a pályázati rendszer miatt felerősödhet jelentősége. A jövő tája -éppen a léptékváltás miatt fokozott szerepet kap az értékmegőrzés terén. A környezetvédelem tehát napjainkban még szektoriálisan működik, alapvetően a természeti elemek, a levegő, a víz, a talaj, az élővilág, illetve a települési környezet védelmére irányul. Az integritás fogalmát elsőként az 1992- évi riói konferencián sikerült az AGENDA 21 záró dokumentumaiba beiktatni, s ezt erősítette meg a 2002- évi csúcstalálkozó is. Az integrálás különösen fontos a talaj és víz minőség védelem területén, de mindez a levegő állapottal összefügg, hiszen a levegőből kimosódó anyagok szennyezik a talajt és az élő vizeket is. Integrált megközelítést igényel belvíz védelem, de helyi, sőt népgazdasági szinten is jelentős megtakarításokat igényelne pl. az őrszolgálatok összehangolása (pl. mezőőri, gátőri, természetvédelmi, halászati őrszolgálat stb.) Integrált megközelítést igényel a település közigazgatási területén lévő pontszerű és felületi jellegű szennyező források környezetterhelő hatásának csökkentése, illetve felszámolása is. A települési környezetvédelem törvény által is előírt önkormányzati feladat. A Regionális hulladéklerakó program elindításával a települési hulladéklerakók, ezzel együtt az illegális szemétlerakók felszámolására (rekultivációjára) kerül sor. A belterületek tisztaságának megőrzése végett a megfelelő gyakorisággal kihelyezett hulladékgyűjtők kihelyezése szükséges. Az ISPA, majd a az EU strukturális alapok terhére a hulladékgazdálkodási projektjéhez kapcsolódóan hosszú távon meg kell valósítani a szelektív hulladékgyűjtést, az erre alkalmas gyűjtőedények kihelyezését. A szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása, valamint a hulladéklerakók rekultivációja térségi szinten szükséges feladat, mivel a szennyezésre érzékeny rétegvíz bázis elszennyeződése az idő előrehaladtával a jelenleginél is erősebb lesz. A környezetvédelem célrendszere Probléma és okai Célok Megoldási alternatívák/eszközök Ellenőrizhető eredmény Beavatkozások, eszközök Az eszközök kiválasztásánál kiindulásként két kérdéskört kell tisztázni. Egyrészt a megoldandó problémák szempontjából kell az eszközöket meghatározni, másrészt le kell határolni azokat, amelyek az önkormányzat kompetencia és lehetőségi körébe beletartoznak. Az eszközöket csoportosítva - a teljesség igénye nélkül - a következő lehetőségekkel lehet számolni: a) Közvetlen beavatkozások, amelyek általában beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók formájában jelennek meg:

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 62 - Új, környezetvédelmi célt szolgáló létesítmények megvalósítása, a meglévők kapacitásának bővítése - Műszaki korszerűsítések elvégzése vagy környezetvédelmi célú vagy környezetre káros hatással lévő tevékenységek esetében. - Környezetvédelmi célú kiegészítő berendezések, létesítmények megvalósítása. - Rekonstrukciós felújítási és/vagy rehabilitációs munkák elvégzése egyrészt az értékes épített környezetet illetően, másrészt ökológiai vagy tájvédelmi szempontból. - Új zöldfelületek, zöldterületek létrehozása. - Környezetszennyező tevékenységek, létesítmények kitelepítése a belterületekről. (Például jelentősen légszennyező vagy zajos ipari üzem, vagy tevékenység külső, lakóterületektől távolabbi telephelyre történő kitelepítése, autóbuszgarázsok belvárosból városperemre helyezése, útnyomvonal átépítése.) - Adott területen valamilyen környezeti elem szempontjából szennyezés mentes állapot kialakítása. (Például egy terület megtisztítása a hulladéktól, vagy szennyezett talajtól.) - Környezetbarát hulladék ártalmatlanítási, hasznosítási technológiák, rendszerek alkalmazása. (Például szelektív gyűjtés és hasznosítás megoldása.) - Közlekedési.forgalomszabályozási lépések bevezetése. (Például gyalogos utcák, Tempo 30 zónák kialakítása, egyirányúsítás, forgalomkorlátozás, sebességcsökkentés bizonyos időszakokban vagy gépjárműtípusokra.) - Allergén növények terjedésének visszaszorítása. (Például parlagfű rendszeres kaszálása, e szempontból is átgondolt és ellenőrzött telepítés többek között a kórházak kertjeiben, a parkokban elhanyagolt területek kezelése, hasznosításba vétele.) b) Szabályozási lépések, amelyek elsősorban a jogi, műszaki, gazdasági szabályozás környezetvédelmi célú alkalmazását jelentik - Speciális emissziós és imissziós szabályok, határértékek alkalmazása azokon a területeken, ahol erre az önkormányzatoknak módja van. (Például csendes övezetek kialakítása, az országos szabályozásnál szigorúbb levegőminőségi határértékek alkalmazása gyógyüdülésre alkalmas területen.) - Tevékenységi korlátok alkalmazása, egyrészt valamilyen tevékenységek, környezetvédelmi indokok miatt való tiltásával, vagy nagyságrendi behatárolásával, másrészt az adott tevékenységre nézve a környezeti szempontból kedvezőnek tekintett technológiák előírása. (Például az ivóvíz kutak védőterületeinek kialakításánál különböző tevékenységekre vonatkozó szabályok alkalmazása.) - Létesítési, területhasználati korlátozások alkalmazása, adott esetben a területi besorolásokon túl is. (Például az átszellőzés védelme érdekéhen az épületekre előírt speciális magassági korlátozások bevezetése egy adott területen.) - Bizonyos környezetvédelmi célok finanszírozásának valamilyen formában történő megoldása. (Például a hitelszerzésben történő részvétel.)

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 63 - A településüzemelést végző vállalatok, tevékenységek környezet-érzékeny működésének biztosítása, hatékonyságának ilyen irányú javítása. (Például a csatornaszolgáltatás megfelelő tarifarendszerének kialakítása.) - Támogatások, preferenciák érvényesítése bizonyos tevékenységeknél a környezetvédelmi problémák csökkentésére. (Például adókedvezmények, kedvezményes vagy ingyenes ingatlan juttatás.) - Viselkedési normák kialakítása olyan területeken, ahol a konkrét határértékek nem adhatók, de mód nyílik a viselkedési normák önkormányzati szabályozására. {Például a kutyatartás körülményeinek befolyásolása.) - A környezetvédelemhez kapcsolódó intézményi feltételek javítása a környezetvédelmi feladatok ellátásával és a környezetvédelmi szabályok betartásával kapcsolatban az ellenőrzési rendszer erősítése. (Például hatékonyabb, gyorsabb döntési rendszerek alkalmazása.) - A tervezési és jogszabály alkotási rendszer javítása a környezeti hatások, következmények előrejelzésével. (Például a területfejlesztési és -rendezési tervek összehangolása a környezetvédelmi programokkal, a környezeti hatásvizsgálat módszerével.) c) Az információrendszer fejlesztésével kapcsolatos eszközök - Környezeti állapotfelvétel elkészítése, pontosítása egy-egy adott területre nézve a problémák jobb azonosítása illetve a megoldások hatékonyságának növelése érdekében; - A meglévő környezeti monitoringrendszer korszerűsítése, a hiányzó elemek létrehozása, vagy adott esetben a rendszer kiépítésének megkezdése; - A szennyezőforrások, jellemző hatótényezők feltérképezése a beavatkozások hatékonyságának növelésére. (Például legális vagy illegális szennyvízkibocsátási pontok feltérképezése.) - A védendő értékek felmérése. (Például értéktérkép készítése.) d) A problémák megoldását szolgáló kutatási, tervezési, fejlesztési lépések. - Terhelhetőségi normák meghatározása a szabályozás korszerűsítésének elkészítéséhez; - Egy adott környezeti probléma kezelését elősegítő kutatások elvégzése abban az esetben, ha a problémakezelés az ismeretek hiányában megoldhatatlan; - Igényfelmérés a célok pontosításához; - Az a) pontban leírt jelentősebb beavatkozások elvégzéséhez tervek elkészítése. e) A program megvalósításához szükséges tudatformálási, konkrét esetben oktatási feladatok ellátása, illetve a kapcsolódó tájékoztatás. f) A program megvalósításához szükséges együttműködések, koordináció biztosítása (Például településközi együttműködés a megfelelő szennyvíztisztítás vagy hulladék elhelyezés biztosításához.)

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 64 A felsorolás alapján látható, hogy elméletileg igen tág eszköztár áll rendelkezésre. Azért csak elméletileg, mert az alkalmazásnak számtalan korlátja van, első helyen említve a beavatkozások gyakorta jelentős erőforrásigényét. Tehát az elméletileg lehetséges eszközök közül ki kell választani a ténylegesen javasolható megoldásokat. A választást általában a következő kritériumok befolyásolják: A konkrét megoldások kiválasztásához célszere a lehetséges alternatívák összegyűjtése, azok előnyeinek és hátrányainak áttekintése, pl. a következők szerint: - Környezeti hatékonyság: Ezzel kapcsolatosan több szempontot is meg kell vizsgálni. Például, hogy az adott intézkedés, beavatkozás milyen mértékben és módon képes a problémát megoldani, alkalmazása esetén meg lehet-e akadályozni a probléma kiújulását, ill. nem okoz e más jellegű környezeti problémát? Milyen mértékben alkalmas az adott probléma által előidézett környezeti kockázat érdemi csökkentésére? Milyen az időbeli hatékonysága? - Költséghatékonyság: Milyen költségvonzata van a tervezett beavatkozásnak (beruházási és működési költségeket is beleértve), s ez arányban áll-e az elérhető eredménnyel? Milyen lehetőségek nyílnak a szükséges külső források előteremtésére? (Egyes problémák, egyes technológiák bizonyos források odaítélésekor előnyt élveznek.) - Konfliktuselemzés: Az adott megoldás alkalmazása milyen újabb konfliktusokhoz vezethet: kik a bevezetés nyomán keletkező haszon élvezői és kik azok, akik érdekeit sérti, korlátozza? - Alkalmazhatóság: Mennyire vannak meg a megoldási mód alkalmazásának egyéb feltételei (szakirányítás, ellenőrzés, társadalmi elfogadtatás stb.). - Integrálhatóság: a megoldás, hogyan integrálható az önkormányzat más szakterületeinek terveibe, mennyire esnek egybe az elképzelések az önkormányzat általános fejlesztési elképzelésével. A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME a.) Vízminőség védelem Felszíni vizek A felszíni vizek környezeti állapotának értékelése során nemcsak a vízminőséget, hanem a vízkészleteket és a vízhez kötődő élőhelyeket is figyelembe kell venni. Ezek helyzetét a vízgyűjtő területeken történő tevékenységek határozzák meg. Az Európai Unióban a vízügyi keretdirektíva (COM/97/49) foglalja össze mindazokat az igen részletesen kidolgozott direktívákat, amelyek elsősorban a szennyezések megelőzését tűzik ki célul. E szabályozás alapja az integrált vízminőséggazdálkodás, mely biztosítja a vizek ökológiai minőségének, és az integrált szennyezésmegelőzésnek és -ellenőrzésnek a megvalósítását (75/440/EEC felszínivíz-direktíva, 96/61/EEC- IPPC-direktíva, 91/676/EEC nitrát-direktíva). Legfontosabb célkitűzések ennek keretében: elegendő mennyiségű ivóvíz biztosítása egyéb gazdasági tevékenységhez elegendő mennyiségű víz biztosítása környezetvédelem áradások és aszályok kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölése.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 65 Emellett fontos elvárás, hogy a "szennyező fizet"-elv szerint a vízhasználók állják a visszanyerés teljes költségét (vízkínálat, szennyvízgyűjtés és -kezelés) a tagországokban. Az elmúlt években indult meg a KHVM patronálásával a regionális vízgazdálkodási tervezési program, amely az egyes vízgyűjtő területekre dolgoz ki vízgazdálkodási programokat. A Hernád vízgyűjtőjére elkészült, a Sajó-Bódva vízgyűjtőjére folyamatban van a program elkészítése. Felszín alatti vizek védelme Sajóivánka közigazgatási területén vízbázis védelmi figyelőkút rendszer van kiépítve, melyek területén modell értékű vizsgálatokat végeztek. Amodell elsôdleges eredményeinek (azaz a piezometrikus nyomás eloszlásának) kvantitatív korrekcióját a következô lépésekkel volna célszerű elvégezni: a figyelembevehetô figyelôkutak számának növelése (koordináták beszerzése, stb.), különösen a kazincbarcikai vízmû környékén, a figyelôkutak és a vízmércék körüli bizonytalanság rendezése, a folyók vízszintjét leíró peremfeltételek körüli bizonytalanság csökkentése, a kavicsterasz telített vastagsága kiterjedésének pontosítása, a kavicsterasz szivárgási tényezôje eloszlásának érzékenységvizsgálata. A kavicsterasz kiterjedésérôl egyébként elég megbízható támpontot nyújthatnak a figyelôkúthálózat által lefedett terület szélére esô kutakra kapott eredmények. Jól illusztrálja ezt a felismerést, hogy a numerikus modellben például a TM-28 és 51 jelû kutak (a zagytározó északi sarkánál), bár kívül esnek a kavicsteraszon, a valóságban ez, a szomszédos 44, 45, 46 és 47 jelû kutakban mért igen hasonló értékek alapján, a valóságban bizonyosan nincs így. Fordított a helyzet a TM-20 és TM-21 jelû kutakkal, amelyekben, a Sajóhoz való viszonylagos közelségük ellenére csaknem 5 m-rel magasabb vízszintet mértek - annak jeleként, hogy a folyó és a kutak közt a kavicsterasz útközben valószínûleg kiékelôdött (valószínûleg ugyanez a magyarázata annak is, hogy SAJÓOVÁNKA területén az ásott kutakban megfigyelt vízszint jóval a Sajó szintje fölött tud maradni). A kavicsterasz geometriáján és szivárgási tényezôjén kívül az alkalmazott peremfeltételeknek van még számottevô hatásuk a nyomáseloszlásra és így az áramláképre. Ezért megfontolandó, hogy a terület részletes modellezésekor a kavicsterasz szélén a domvidékrôl felszíni lefolyásként érkezô vízmennyiséget vonalmenti forrásként figyelembevegyék. Hasonlóképpen, a csapadékból beszivárgás útján a telített zónába érkezô, illetve az onnan evapotranspiráció útján távozó vízmennyiségek mérlege is tisztázásra szorul. A numerikus modell több paraméterének perturbációja mellett keletkezô áramlási képek vizsgálata valószínûsíti, hogy a Kazincbarcika II vízmû hozzáfolyási területe magában foglalja az OVIT-telepet és Harnócpusztát. Hasonlóképpen valószínû, hogy a Borsodszirák I vízmû hozzáfolyási területe a zagytározókat legalábbis részben lefedi. A Borsodszirák I vízmûhöz vezetô áramvonalak ugyanakkor elkerülni látszanak az Epres-tanyát.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 66 A kavicsteraszon kívül esô telített zóna vastagságának (magasságának), amennyiben minden más peremfeltétel és paraméter helyes, nyilvánvalóan nincs jelentôsége a modell által a kavicsteraszban jelzett áramlási képre. Ugyanakkor, a modellfejlesztés kezdeti szakaszában, fôként a kavicsterasz becsült kiterjedésének az ellenôrzésére a kavicsteraszon kívül esô területeknek a domborzattal való jellemzése tanulságosnak bizonyult. A modell által szolgáltatott sebességmezô megbízhatósága a fenti lépéseken kívül az alkalmazott eljárás finomításával is javítható. A továbblépés egy lehetséges iránya lehetne a sebességmezô folytonossá tételére irányuló erôfeszítések által kijelölt út A talajvizek környezeti állapota A talajvizek környezeti állapotát a tároló közeg (talaj) földtani adottságai, a hidrometeorológiai helyzet (beszivárgás, párolgás) és a külső antropogén szennyező hatások együttese határozza meg. Visszatérő gondot okoznak a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztások miatt bekövetkező talajvízszint emelkedések, ill. annak szélsőséges ingadozása. Az elkészült csatornázási munkálatok jelentős javulást eredményezhetnek ezen a téren. A talajvizek használata nem jelentős, elsősorban a hobbikertek öntözési célú vízkitermelése és a szarvasmarhatelep vízigénye említhető meg. A FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK VÉDETTSÉGE A területek szennyeződés érzékenységi besorolásának alapja a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm rendelet (a továbbiakban Kr.). I. prioritási kategória: - Különösen érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek, ahol többek között kockázatos anyag közvetett bevezetése is tilos a felszín alatti vízbe a Kr. 5. b) pontja szerint, ahol a Kr. 34. (3) bekezdése szerint a Kr. hatályba lépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytatónak a Kr. 1. melléklet I. listás (K1) anyagainak közvetlen bevezetését (felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe) 2002. december 31-éig meg kellett szüntetnie. II. prioritási kategória: - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek, ahol többek között a Kr. hatályba lépésekor már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását legkésőbb 2010. december 31-éig meg kell szüntetni, a Kr. 34. (4) bekezdése szerint. III. prioritási kategória: - Fokozottan érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint A fokozottan érzékeny területek, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba. IV. prioritási kategória: - Érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint B érzékeny területek, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba. V. prioritási kategória: - Kevésbé érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint C kevésbé érzékeny területek, amelyek nem tartoznak előző kategóriákba.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 67 Az érintett térség települései talajvizeinek szennyeződés érzékenységi besorolása a következőképpen alakul: A felszín alatti vizek esetleges szennyezésével kapcsolatosan a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatározott C 1 - re vagy C 2 -re vonatkozó határértékeket kell figyelembe venni a következők szerint: Az A fokozottan érzékeny területeken az intézkedési határérték C i =C 1. A B érzékeny területeken az intézkedési határérték C i =C 2. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység, mely csak a felügyelőség által kiadott engedély ill. a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Magyarországon 1994. január 1-től a vizek minősítését, osztályozását az MSZ 12749 szabvány alapján végzik. A vizek minősítése az egy adott évben elvégzett mintavételek mérési eredményei alapján történik az alábbi jellemzők alapján: oxigénháztartás (A csoport), nitrogénés foszforháztartás (B csoport), mikrobiológiai jellemzők (C csoport), mikroszennyezők (szerves és szervetlen mikroszennyezők), toxicitás (D csoport) valamint egyéb jellemzők (E csoport). Az egyes csoportokba számos mérendő komponens tartozik. A víz fizikai tulajdonságai közül elsősorban a vízmozgások, a hőmérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élőlények előfordulása szempontjából döntő jelentősége van. A víz kémiai minősége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentősége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentősebbek. A felszíni vizekben végbemenő életfolyamatokhoz oldott oxigén szükséges, hiánya a víz minőségére rendkívül káros. Oxigén szükséges a szennyvízzel bejutó különféle anyagok oxidálásához, illetve lebontásához is. A vizek, különösen a szennyvizek igen sokféle szerves anyagot tartalmaznak, amelyek a vizekben oldott és formált formában találhatók (ide tartoznak maguk a vízben lévő élőlények is, mint élő formált szerves anyag). A szerves anyagok egyenkénti mennyiségi meghatározása (sőt kimutatása is) ma még rendkívül körülményes, ezért a gyakorlati vízanalitikában általában nem egyedi vegyületeket, hanem a víz szerves anyag tartalmára összességében utaló ún. csoportparamétereket határoznak meg, mennyiségüket azzal az oxigénmennyiséggel jellemezik, amely adott körülmények között oxidálásukra elfogy. Az oxigénigény biokémiai vagy kémiai módszerrel határozható meg. A biokémiai oxigénigény (BOI) az az oxigénmennyiség, amely a vízben levő szerves anyagok aerob úton meghatározott idő alatt (rendszerint 5 nap) történő biokémiai lebontása során elfogy, értékét mg/l-ben adjuk meg (BOI 5 ). A teljes biokémiai oxigénigény (TBOI) a szerves szennyezők teljes biokémiai lebontásához szükséges oxigén mennyisége, ez nem azonos az elméleti oxigénigénnyel (EOI), amely a szén-dioxidig és vízig történő teljes oxidáláshoz elméletileg szükséges oxigénmennyiség. Bár a biokémiai oxigénigény meghatározása közelíti meg legjobban a természetben lejátszódó folyamatokat, időigénye miatt a szerves szennyezettség mértékére elterjedtebben használják a kémiai oxigénigényt (KOI), amit a vízminta kálium-permanganáttal (KOI ps ) vagy káliumdikromáttal (KOI k ) történő egyórás forralása során elhasználódott vegyszerrel egyenértékű oxigénfogyasztással jellemeznek. A kálium-dikromát erélyesebb oxidálószer, így vele az elméleti oxigénfogyasztás jobban megközelíthető. Műszeresen mérhető az összes szerves szén (TOC) ill. az oldott szerves szén (DOC). A szerves anyagcseretermékek és az elpusztult élőlények testének anyagai ammóniává alakulnak, de számottevő mennyiségben ürítenek ammóniát a gerinces és gerinctelen állatok is. Az ammóniát mind az algák, mind a növények közvetlenül mint nitrogénforrást hasznosítják.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 68 A nitrogénvegyületek közül az ammónia a legkárosabb: egyrészt zavarja a vízelőkészítést az ivóvíz tisztítás során, mert a klórozás során szag- és ízrontó klóraminok keletkeznek, másrészt magasabb ph-értéknél a szabad ammónia halpusztulást okoz. A talajvizek fokozódó nitráttartalma nemcsak a csecsemőkre jelent életveszélyt, de az idősebbek rákos megbetegedését is elősegíti. Állóvizekben a többi nitrogénvegyület felhalmozódása éppoly káros, mint foszforvegyületeké: a bekövetkező tápanyagdúsulás sietteti a tavak öregedési folyamatát (eutrofizálódás). A vizek foszforkoncentrációjának növekedését elsősorban külső döntően antropogén eredetű szennyezés (szennyvízbevezetés, műtrágya bemosódás, mosószerek) idézi elő. Mikroszennyezők Elsősorban a felszíni vizek ivóvízként való felhasználása során jelent gondot, hogy a hagyományos szennyező anyagokon kívül egyre több olyan anyag kerül a vizekbe, amelyek viszonylag kis mennyiségben is rendkívül káros hatásúak. Ezek az ún. mikroszennyezők nemcsak íz- és szagrontó hatásul jelentkeznek, hanem többnyire mérgező, esetleg rákkeltő anyagok, amelyek emberen kívül más élőlényeket is közvetlenül vagy a táplálékláncban akkumulálódva károsíthatnak anyagot, és nem ismerjük valamennyi anyag hatását az emberi szervezetre. Veszélyességüket fokozza, hogy többségük a hagyományos szennyvíztisztítás, illetve vízelőkészítés során nem távolítható el. A mikroszennyezők két nagy csoportja a szervetlen mikroszennyezők (pl. vas, mangán, higany, kadmium) és a szerves mikroszennyezők (pl.kőolajszármazékok, mosószerek, növényvédő szerek). BIOLÓGIAI VÍZMINŐSÍTÉS A biológiai vízminőség a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, létrehozzák és fenntartják azokat. A biológiai vízminőség jelenségei, változásai és mutatószámai négy tulajdonságcsoportba sorolhatók: halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás, melyek egymással szorosan összefüggnek. A fotoszintetizáló szervezetek szaporodásához fényre és tápanyagra van szükség. Azokat a vizeket, amelyek tápanyaggal bőségesen ellátottak, s így bennük mind az algák, mind a makrofitonok nagy mennyiségben vannak jelen, eutrófoknak nevezzük. Az a jelenség, amely során a tavakban a tápanyagdúsulás hatására nagymértékben elszaporodnak az elsődleges termelők az eutrofizáció. Az eutrofizálódás a tavak kialakulásától azok feltöltődéséig tartó természetes folyamat, amelyet az emberi tevékenység tápanyagok vízbejuttatásával olyan mértékben képes meggyorsítani, hogy a természetes körülmények között esetleg több tízezer évig tartó folyamatnak az ember számára káros következményei (algaszaporodás, oxigénhiány, halpusztulás, üdülésre alkalmatlanság, vízellátásban zavarok) már egy emberöltőn belül jelentkezhetnek BAKTERIOLÓGIAI VÍZMINŐSÍTÉS A háztartási szennyvizekkel olyan kórokozó (patogén) baktériumok is kerülnek a vízfolyásokba, amelyek közegészségügyi ártalmakhoz, járványokhoz vezethetnek, ha a kutakból vagy vezetékes vízellátással fertőzést okoznak. A felszíni kórokozó baktériumot tartalmaznak. Az ivóvizekre vonatkozó egyik legfontosabb minőségi kritérium, hogy kórokozó baktériumot nem tartalmazhatnak. A vizek fertőzöttségére a fekáliás szennyezést jelző és biztonságosan kimutatható kólibaktériumok (pl. Escherichia coli) meghatározása nyújt általános tájékoztatást, ezek a baktériumok ugyanis az emberi béltraktus természetes, az emésztéshez nélkülözhetetlen flórájához tartoznak. Megjelenésük a vízben azt jelenti, hogy a kérdéses víz a közelmúltban valamilyen módon fekáliával szennyeződött, ekkor az egyes betegségeket (hastífusz, dizentéria, kolera) okozó baktériumok tenyésztését is megkísérlik. A vizet a kólititer vagy a kóliszám alapján minősítik.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 69 VÍZMINŐSÉGI OSZTÁLYOK Felszíni vizeinket a vízi ökoszisztéma viszonylagos stabilitását biztosító és egyidejűleg a mértékadó vízhasználatok (ivó- és ipari vízellátás, öntözés és halgazdaság) igényeit kielégítő integrált követelményrendszer alapján minősítjük. A minősítéshez kiválasztott komponensek kívánatos és tűrhető határértékeit a hatályos szabvány (MSZ-12749) tartalmazza. Az integrált követelményrendszer alapján felszíni vizeink öt osztályba sorolhatók: - kiváló (I. oszt.), jó (II. oszt.), tűrhető (III. oszt.), szennyezett (IV. oszt.), erősen szennyezett (V. oszt.). A víz és talajvédelem integrált előírások: védelmérere vonatkozó főbb jogszabályi 1995. ÉVI LVII. törvény a vízgazdálkodásról 321964(XII. 13.) KORM. rendelet a vízügyről szóló 1964. évi iv. törvény végrehajtásáról 4/1981. (IV.4.) OVH rendelkezés az országos vízgazdálkodási szabályzat kiadásáról 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet a víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságáról 38/1995. (IV. 5.) KORM. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 72/1996. (V. 22.) KORM. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 234/1996. (XII.26.) KORM. rendelet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Vízügyi Igazgatóságok feladat- és hatásköreiről 123/1997. (VII. 18.) KORM. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 123/1997. (VII. 24.) KORM. rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a Vízügyi Igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról 178/1998. (XI. 6.) KORM. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 70 33/2000. (III. 17.) KORM. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani kőzeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről 8002/2000. (K.ÉRT. 6.) köm tájékoztató a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (iii. 17.) korm rendelettel előírt adatlap közzétételéről 239/2000. (xii. 23.) korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 240/2000. (XII. 23.) KORM. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről 6/2001. (II. 28.) KÖM rendelet a mosó- és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 49/2001. (IV. 3.) KORM. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 50/2001. (IV. 3.) KORM. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 201/2001. (X. 25.) KORM. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. 203/2001. (X. 26.) KORM. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól 204/2001. (X. 26.) KORM. rendelet a csatornabírságról 273/2001. (XII. 21.) KORM. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 25/2002. (II. 27.) KORM. rendelet a nemzeti települési szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási programról 26/2002. (II. 27.) KORM. rendelet a nemzeti települési szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 27/2002. (II. 27.) KORM. rendelet a nemzeti települési szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 71 7/2002. (III. 1.) KÖM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól 9/2002. (III. 22.) KÖM-KÖVIM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól. 21/2002. (IV. 25.) KÖVIM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 6/2002, (XI. 5.) KVVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről Feladatok A 33/2000.(iii.17.) Korm. rendelet 34.0 (10) értelmében: A 2001. március 1-jét követően jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyeződés érzékenység szerinti besorolását. E szerint SAJÓIVÁNKA B érzékeny Ci= C2 kategóriába sorolható be. A 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet 5. -a szerint: A vízminőségi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, és helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben a külön jogszabályokban foglaltak szerint érvényesíteni kell. (hatályos: 2003. I.1-től) b.) Levegőtisztaság védelem A rendezési terv levegőtisztaság-védelmi előírásainak kidolgozását javasoljuk a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet, továbbá e jogszabály végrehajtási utasításai, a 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet, a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet, és a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet előírásai alapján elvégezni. Kiemelendő a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai közül az alábbiakat: - A rendezési terv által érintett területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezet-veszélyeztetést nem okoz. - A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a fenti rendelet előírásai szerint kell eljárni. - A fenti rendelet 5.. (1) szerint: Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Ennek érdekében célszerűnek tartjuk az állattartást az Önkormányzat állattartási

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 72 rendeletében részletesen szabályozni és a rendelet előírásait beépíteni a rendezési tervbe. - Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen, korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni az 5.. szerinti, védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. - Lakó és intézményterületeken csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. - Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a rendelet 10. -a értelmében. - A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a rendelet 11. -ban foglaltak szerint. vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó követelmények Az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai céllá válásával elsődleges jelentőségűvé vált számunkra az Unió vízvédelmi politikája. A megindult jogharmonizációs munka egyértelművé tette, hogy az EU szabályzás érvénybelépése Magyarországon csak idő kérdése. A magyar speciális szempontok csak a szigorítás irányába ható érvként jelenthetnek meg. Mindezekből az következik, hogy jelen vizsgálataink eredményei annyiba lehetnek időtállóak, amilyen mértékig képesek vagyunk az EU általunk ismert követelményeihez alkalmazkodni. Keretdirektíva a vizek védelméről és fenntartható használatáról Az Európai Unió szabályozási s változóban van. Az eddig folytatott szabályozási gyakorlatot a vizek védelmének kritikus területeit megcélzó speciális szabályozás jellemezte (Városi Szennyvíz Direktíva, Nitrát Direktíva, stb.). Ezt jelenleg foglalja rendszerbe a vízvédelem és vízgazdálkodás egységes feltételeit meghatározó keretjogszabály (EU Keret Direktíva) a vizek védelméről és fenntartható használatáról. A Direktíva ma még csak tervezet, a legfontosabb következmények azonban abból most is levonhatóak. Az EU Keret Direktívából a jelen tervre vonatkozó következményeket alapozó tanulmányban foglaltuk össze, legfontosabb tanulságait, pedig mint keretfeltételt az alábbiakban mutatjuk be. A Direktíva az elvek érvényesítése érdekében a következő intézmények bevezetését, illetve intézkedéseket tartja szükségesnek: 1. A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a vízgyűjtő területeke, amelyekre önálló vízgyűjtő igazgatási egységeket (vízgyűjtő ügynökségeket) szerveznek. Értelmezésünk szerint az EU definíciónak megfelelően a teljes Duna vízgyűjtő jelent egy Vízgyűjtő Egységet (River Basin District). Ezen belül részvízgyűjtő tervezési egységek határozhatók meg. A KHVM regionális vízgazdálkodási programjában 33 részvízgyűjtőt határoztak meg tervezési egységként. 2. Vízgyűjtő Menedzsment Tervet kell készíteni abból a célból, hogy elérjék a jó minőségű víz státust és kielégítsék a védett területekre vonatkozó követelményeket 2010. év végére. Megítélésünk szerint a KHVM által a vízhasználatokon alapuló vízminőségi követelményekre illetve a KTM által az ökológiai követelményekre vonatkozóan elkészítés alatt lévő nagyrészt kielégítik a vízminőségi célkitűzések EU keretjogszabályban erre vonatkozóan definiált fogalmát. 3. Minden Vízgyűjtő Ügynökség területének jellemzőit fel kell mérni 2001. végéig. A felmérésnek ki kell terjednie a földrajzi és geológiai körülményekre, a hidrológiai viszonyokra, a

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 73 demográfiai jellemzőkre, a területhasználatokra és a gazdasági tevékenységekre. A felmérést 6 évente meg kell ismételni. Feltételezésünk szerint a hazai részvízgyűjtőkre vonatkozó felmérésekre nézve a KHVM által indított Regionális Vízgazdálkodási Tervezési Program kielégítheti a cikkely követelményeit. 4. Fel kell mérni az emberi tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt szennyező hatásait 2001. év végéig. Ez kiterjed a pontszerű szennyező forrásokra, diffúz forrásokra, vízkivételekre és a vizekre gyakorolt egyéb antropogén hatásokra. A felmérések 6 évente megismétlendők. Magyarországon e követelmény megfelelően szennyezőforrás kataszter kialakításával lesz kielégíthető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szennyezőanyag kibocsátásra vonatkozó adatok elégtelensége jelenti napjainkban a vízvédelmi tervezés szűk keresztmetszetét. 5. Részletes gazdasági elemzést kell végezni 2001. év végéig, amely kiterjed vízgazdálkodás teljes vertikumára és elosztásra, a szennyvíz összegyűjtésre és kibocsátásra, a mennyiségekre, árakra, költségekre és azok trendjére. Az elemzés hat évente megismétlendő. Ismeretes, hogy a gazdasági elemzés szükségességét a regionális Vízgazdálkodási Tervezés Irányelvei tartalmazzák, azonban részleteiben nem specifikálják. 6. Minden vízgyűjtő ügynökség területén meg kell határozni az ivóvízkészleteket, és meg kell határozni a biztonságba-helyezés követelményeit. Úgy látjuk, hogy Magyarországon mind az üzemelő, mint a távlati vízkészletek meghatározása megtörtént. Biztonságba helyezésükre Regionális Vízgazdálkodási Tervezési Programtól független program indult, eredményei felhasználhatók. 7. Regisztert kell felállítani azokról a felszíni és felszín alatti vizekről, amelyek az ivóvízellátás, a fajok és élőhelyek védelme szempontjából speciális védelemben részesítendők, 2001. év végéig. E körbe tartoznak: - az ivóvízellátásra szánt vízkészletek területe, - gazdaságilag fontos vízben élő fajok élőhelyei, - rekreációs vizek, ideértve a fürdésre kijelölt vizeket is, - tápanyagokra érzékeny területek, ideértve a Nitrát Direktíva szerinti sérülékeny területeket, valamint a Városi Szennyvíz Direktíva szerinti érzékeny területeket, - azok az élőhelyek és fajok védelmére kijelölt területek, ahol a vizek állapota fontos tényező a védelemben. A védett vizek regiszterének intézménye Magyarországon még nem ismert. Annak egy részét képezheti az ivóvízbázisok regisztere, a természetvédelmi érdekből védett vizes élőhelyek regisztere, az egyéb felsorolt szempontból védendő vizek regiszterét még létre kell hozni. 8. A monitorozásnak ki kell terjednie a kémiai és ökológiai állapotra a felszíni vizek esetében, a kémiai és mennyiségi állapotra a felszín alatti vizek esetében. A monitorozás követelményeire nézve részletes szabályozás tervezetet készítettek elő. Ennek ismertetése meghaladja jelen tanulmány kereteit. Rövid jellemzésként annyit rögzítünk itt, hogy abban szerepet kapnak a biológiai paraméterek, a biológiai paramétereket támogató hidromorfológiai paraméterek, biológiai paramétereket támogató kémiai és fiziko-kémiai paraméterek, ezen belül az általános paraméterek, valamint a szennyezőanyagok koncentrációja. Normatív definíciót ad a kiváló-, jó-, tűrhető ökológiai állapotra, amelyet az általános-, fitoplankton-, makrofiták és fitobenthos-, halfauna-, benthors gerinctelenek állapotával jellemez. A védett vizek monitorozására a helyi körülményeknek megfelelő speciális monitoring rendszereket kell kialakítani. A hazai monitoring a vizek állapotát tekintve relatíve fejlettnek tekinthető mindemellett teljesen más elvek alapján szerveződött, mint azt az EU Direktíva tervezet ajánlja. A hazai monitoring rendszer felülvizsgálatára az EU monitoring specifikáció elfogadása után várhatóan szükség lesz. A Regionális Vízgazdálkodási Tervezés tapasztalatai azt mutatják, hogy a mai monitoring az előbbiektől függetlenül sem tudja megfelelően kiszolgálni a vízgyűjtő tervezést. Továbbfejlesztése tehát csupán a hazai igények alapján is szükséges. 9. A Direktíva kimondja, hogy minden vízgyűjtőre intézkedési tervet kell kidolgozni a vízminőségi célkitűzések elérése érdekében. Ezen intézkedési tervek a Vízgyűjtő Menedzsment Terv részét képezik. Az intézkedések alapvető és szükség esetén kiegészítő feladatokból állnak. Alapvető intézkedések az EU országos vagy helyi jogszabályokban előírt végrehajtása, amelyek vízvédelmi intézkedéseket, vízhasználati díjak bevezetését írnak elő. Magyarországon ezt a kérdést csak az EU direktíváknak az adaptációja után lehet teljes mértékben megoldottnak tekinteni.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 74 10. Minden vízgyűjtőre Vízgyűjtő Menedzsment Tervet kell készíteni 2004. év végéig, majd meg kell azokat 6 évente újítani. A Terv tartalma kiterjed az előzőekben felsorolt kérdésekre. a terv időszakos megújítása alkalmával be kell számolni az időközben történt változásokról, a környezeti célkitűzésekről és annak indoklása, ha a célkitűzést nem sikerült elérni, a végre nem hajtott intézkedések okainak bemutatása. Be kell mutatni az időközben lefolytatott társadalmi egyeztetések eredményeit időközben indított szektorspecifikus programokat. Megítélésünk szerint a rész vízgyűjtőkre vonatkozó intézkedési tervek alapjai a Regionális Vízgazdálkodási Terv intézményének továbbfejlesztésével teremthetők meg. 11. A vízgyűjtő Menedzsment Terv a Direktíva szerint kiegészíthető részletesebb tervekkel, amelyek részterületekkel foglalkoznak, ilyenek lehetnek a részvízgyűjtő menedzsment tervek, egyes gazdasági szektorokra vonatkozó tervek, egyes vízvédelmi problémákkal foglalkozó tervek. Úgy ítéljük meg, hogy Magyarországra az jellemző, hogy csak a kiegészítő programok indultak meg, magának a vízgyűjtő vízvédelmi programnak a megindítása még hátralévő feladat. Az előzőekből látszik, hogy a Regionális Vízgazdálkodási Terv és a Vízgyűjtő Vízvédelmi Program valamint az EU direktíva szerinti Vízgyűjtő Menedzsment Terv ezer szálon függ össze. Egymáshoz való viszonyukat tisztázni szükséges. Egyik lehetséges megoldás, hogy a Regionális Vízgazdálkodási Terv tartalmát úgy szélesítsük, hogy az az említett további igényeket is kielégítse. E megoldásnak hátránya, hogy a jelenlegitől teljesen eltérő típusú együttműködést igényel az érintett hatóságoktól. Jelen konzultációs tervben azért foglalkoztunk részletesen e kérdéssel, mert úgy gondoljuk, hogy az előbb említett szabályozási törekvéseket a Regionális Vízgazdálkodási Tervben keretfeltételként figyelembe kell venni. c.) Települési környezetvédelem Zajvédelem A további tervezés során a zajvédelmi követelményeket javasoljuk a mód. 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4.. (1) bekezdésének figyelembevételével kidolgozni: - A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt ill. rezgést kibocsátó és zajtól ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket. - A fenti említett határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. rendelet 1-4. sz. mellékletei tartalmazzák. Üzemi létesítményektõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Zajtól védendõ terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1. Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) 45 35 50 40 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület 55 45 4. Gazdasági terület és különleges terület 60 50

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 75 Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Zajtól védendõ terület 1. Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület 1 hónap vagy kevesebb nappal 6-22 óra Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (db) éjjel 22-6 óra ha az építési munka idõtartama 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 60 45 55 40 50 35 65 50 60 45 55 40 70 55 65 50 60 45 70 55 70 55 65 50 Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Zajtól védendõ terület 1. Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület 1 hónap vagy kevesebb nappal 6-22 óra Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (db) éjjel 22-6 óra ha az építési munka idõtartama 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 60 45 55 40 50 35 65 50 60 45 55 40 70 55 65 50 60 45 70 55 70 55 65 50 A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Zajtól védendõ terület üdülõ-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (db) kiszolgáló út; átmenõ forgalom nélküli út mentén nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra gyûjtõút; összekötõút; bekötõút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülõtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra autópálya; autóút; I. rendû fõút; II. rendû fõút; autóbuszpályaudvar; vasúti fõvonal és pályaudvara; repülõtér, illetve helikopterállomás, - leszállóhely mentén nappal 6-22 óra éjje l 22-6 óra

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 76 1. Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület Gazdasági terület és 4. különleges terület 45 35 50 40 55 45 60 50 50 40 55 45 60 50 65 55 55 45 60 50 65 55 65 55 60 50 65 55 65 55 65 55 A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak. A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell. Hulladékgazdálkodás A hullladékfelügyeleti kérdéskörben elsődlegesnek tartjuk a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Kormány rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet figyelembevételét a tervezetben, illetve az alábbi általános előírások szerepeltetését a tervezetben: - Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. - Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. - A veszélyes hulladékok melyek körét a mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni. - A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról. - Kommunális hulladék elhelyezése Az érintett településeken célszerű lenne hulladékgyűjtő szigetek, udvarok létesítése, ahol az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a háztartásokban, a termelőknél kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok átvétele, gyűjtése történne. A veszélyes hulladék tulajdonosai, birtokosai kötelesek a háztartásukban keletkezett veszélyes hulladékokat elkülönítetten gyűjteni. Javasolt, hogy a hulladékgyűjtő udvarok kialakításáig átmeneti megoldásként a közszolgáltató évente egy alkalommal gyűjtési akcióval biztosítsa a veszélyes hulladékok átvételét, melynek helyét és idejét, a gyűjtést megelőzően ki kell hirdetni. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001. (II. 14.) Kormány rendelet alapján. A környezi hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 77 d.)földvédelem, ásványvagyon védelem TALAJVISZONYOK A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. Jelentősége, hogy a növények termőhelyéül szolgál, vagyis azokat kellő időben és kellő mennyiségben képes ellátni tápanyagokkal és vízzel. A talaj az alatta elhelyezkedő kőzetek mállása során képződik. A folyamatot az éghajlat (hőmérséklet, csapadék), a domborzat (lejtőviszonyok), az élővilág (talajlakó élőlények, gyökerek) és az alapkőzet (ásványi összetétel, fizikai tulajdonság) határozza meg. A kőzetmálladék a humuszképződés révén válik talajjá. Ennek során a talajban élő milliónyi baktérium és mikroszkopikus gomba az elhalt növényi részeket bonyolult kémiai reakciók során lebontja, majd szerves vegyületekké alakítja. A sötét színű humusz kiemelkedő szerepet játszik a növények tápanyagellátásában (nitrogén, foszfor stb.) és a felületén megkötődő tápanyagok révén tápanyagraktárként is szolgál. A talajképződés alapvető sémáját mutatja be az alábbi ábra: (Forrás: Nemerkényi A., 1993) A település általunk ismert közigazgatási területén az Országos Ásványvagyon megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyeket nem tartanak nyilván. e.)táj- és természetvédelem Az évezredes tájfejlődés során a magyar táj folyamatos egységesülésen és léptékváltáson megy keresztül. A léptékváltás és talán épp ennek következtében elsősorban az agrár társadalom átalakulása miatt a tájhasználat folyamatos változáson megy keresztül, ami a települések megtartó képességének gyengüléséhez vezethet. Minden jel arra mutat, hogy a táj tovább homogenizálódik, ugyanakkor összetettsége a jövőben fokozódik. A környezet általános kezelhetőségének léptéke mára megnövekedett, melyet a regionalizmus gondolatának erősödése igazol. Ugyanakkor a táj fenntarthatóságának kulcsa a komplex, sokoldalú használat lehet.