TÜKÖR VECSÉSI VECSÉSI ~ Idõszakos kulturális kiadvány 2008/1 ~ TÜKÖR Gerény, 14. századi freskók Gerényi rotunda, 11. századi freskó Tartalomból Görög Béla festménye Népzene és népdal 1 Kárpát-medence 2-3 Nemzetiségi hagyományaink 4 Irodalom 5 Kultúra 6-7 Egyzházi ünnepeink nyomában 8-9 Tavaszi Fesztivál 10,11,12,13 Kulturális hírek 5-16 Képzõmûvészet 6 2008 1.
Hegyessy Tamás ELTE Néptáncegyüttes T A V A S Z I Kézmûves Ünnep Várnagy Ildikó Kordás Sándor Képzõmûvészek alkotásai Aknai János Demjén Ferenc a rock legenda Táncház A 4For Dance A szabadkai Topogós Táncegyüttes F E S Z T I V Á L Fözõverseny Magyarkanizsai Színház: A világ és a vége Honffy Gábor Somogyi Ágnes Nagy Györgyi Márkus Péter Mák Veronika tanuló Cinke Mária
V-beliv2.qxd 2008.06.02. 8:50 Page 1 Népzene és népdal Zsúfolt programban nagy sikerek AVass Lajos Népzenei Verseny középdöntõjére 2008. április 26-án került sor Mezõkövesden. A Labdarózsa népdalkör, a Tücsök citera trió, Légrády Noémi, Légrády Esztike kiváló arany helyezést értek el, és végre megvalósult az álom! továbbjutottak az országos döntõbe, melyre novemberben kerül sor. Május 18-án Törökszentmiklóson rendezték meg a Népzenei Együttesek Országos Minõsítõ versenyét. A 31 versenyzõ között a Labdarózsa Népdalkör megnyerte az Arany Páva-díjat. Ugyanitt Lázár Mónika, egyik üdvöskéje a népdalkörnek a Térségi Minõsítésen kiváló helyezést ért el énekével. A Tücsök citera trió és egyéniben Légrády Eszter, a Zeneiskolák Országos Népzenei Versenyének országos döntõjén vett részt Gödöllõn, ahol a csoportos és egyéni kategóriában kiemelt nívódíjat kaptak, Eszterke még Kallós Zoltántól is átvehetett egy különdíjat. A Tücsök citera trió az idén benevezett a Pest Megyei Önkormányzat által meghirdetett Ki Mit Tud?-ra is. Kategóriájukban harmadikok lettek, de a Pest Megyei Közgyûlés elnökének különdíját õk kapták, és a díjat személyesen Szûcs Lajos elnök úr adta át a kislányoknak. Utoljára, de nem utolsó sorban: március 9-én volt még egy nagyszerû meghívás a Mûvészetek Palotájába is. Hát, ez sem adatik meg mindenkinek Versenyeken, minõsítéseken is rendszeresen elindulnak. Elõször 2005. júniusában Vecsésen, majd 2007. májusában Hévizgyörkön másodszor sikerült elnyerniük a Kórusok és Zenekarok Országos Szövetségének ARANY PÁVA díját. Mûvészeti vezetõjük Szeghalmi Ágnes; a citerazenekart Pesti János vezeti. Növekvõ népszerûség és Ki Mit Tud? ABájkeverõk tánc és szórakoztató csoport még az általános iskolában kedvelte meg a mozgást, a táncot. Elõször iskolájukban, a Halmi iskolában léptek fel, késõbb már versenyekre is jártak, ahol rendre dobogós helyen végeztek. 2007-ben a maglódi amatõrtánc fesztiválon elsõ díjat, míg Gyálon a kistérségi táncversenyen második helyezést értek el. Idén Maglódon két kategóriában is sikerült elnyerniük az elsõ helyért járó kupát, a fiúk harmadik hellyel dicsekedhetnek. A lányoknak jutott az a megtiszteltetés, hogy május 10- én képviseljék a monori régiót a megyei döntõben a KI MIT TUD? vetélkedõsorozat döntõjében, ahol harmadikok lettek. A csapat valójában nemcsak táncolni, hanem szórakoztatni is szeretne, ezért mûsoraikat meglepetésekkel és sok humorral igyekeznek színesíteni. A mûsor teljes mértékben a saját kreatív munkájuk eredménye, egyedi stílust képviselnek a maguk és természetesen nézõik szórakoztatására, örömére. A Labdarózsa népdalkör és a Tücsök citera trió Vecsési József Attila Mûvelõdési Ház Népdalköre A2003-ban alakult népdalkör, januárban ünnepelte megalakulásuk 5. évfordulóját. Tagjai szeretnek együtt lenni, népdalokat énekelni, és igyekeznek elõadásaikkal a hallgatóknak is élményt szerezni. Céljuk népdalkincsünk megõrzése, továbbadása a fiatalságnak. A meghívásoknak szívesen tesznek eleget, így fennállásuk 5 éve alatt már 79. alkalommal léptek fel az ország különbözõ tájain! Bájkeverõk a Tavaszi Fesztivál színpadán Tükör infó NÉPZENE ÉS NÉPDAL 1
V-beliv2.qxd 2008.06.02. 8:50 Page 2 Kárpát-medencei magyar gondolatok Kárpátalja Jóska bácsit kérdezi az újságíró: Hány országban járt? Én bizony a Monarchiában születtem, voltam Csehszlovákiában, Magyarországon, Szovjetunióban és Ukrajnában. Hû, de sok országban járt! A frászt! Még a falut sem hagytam el! Beregszász fõterén áll a régi megyeháza, mely ma a II. Rákóczi Ferenc Magyar Mûszaki Fõiskolának ad otthont. A gyönyörû épületen, a bejárat fölött van egy üres hely, mely messzirõl sugallja, hogy ez a címer helye. A helyiek így ismerik a történetet. Magyar idõben itt volt a koronás címer, amikor 1920- ban elvették és Csehszlovákia lett, akkor lelkes szlovákok leverték a magyart, és feltették az új állam jelképét. 1938-ban az elsõ bécsi döntés után ismét magyar lett a vidék, nosza le a mindenki által gyûlölt jelképpel, és vissza a magyart. 1945 után a népek barátságát bizonyítva fölkerült a szovjet címer. 1991-ben megszületett Ukrajna. Leverték a mindenki által gyûlölt jelképet és, azt mondták: emberek, ha fel is tesszük az ukrán címert, azt már csavarozva tegyük fel Vereckei szoros Atörténelmi határtól és attól a helytõl pár méterre, ahol a magyar mitológia szerint a hont visszafoglaló Árpád fejedelem az országba érkezett, áll ez a torzó. Emlékmûnek készült 1996-ban, de ukrán nacionalisták - pópai áldás mellett - szétverték. A környék is olyan, ami el akarja rettenteni az odalátogatót. Az utolsó kilométereket széttöredezett szerpentinen tehetjük meg, majd úttalan utakon mehetünk a torzóhoz. Mi közünk az õsi ukrán vidékhez mondják õk. Hát nézzük. Vereckei szoros, a torzó Különleges a rotunda tetõszerkezetébe épített hatszögletû dob, mely csak egyedül itt maradt meg épségben. Ilyen csak három van Európában, mind a királyi Magyarország területén: Gerény, Kiszombor és Tarcsa. Ez a stílus a Kaukázus vidékén volt elterjedt, ami igazolhatja, hogy egy idõben ezen a területen élhettünk és ez Krisztus születése után lehetett. Õseink onnan hozhatták a stílust, talán az építõmestert is. A négyszögletes gótikus hajót a 14. században építették hozzá. A boltíves átjáró két oldalán a freskók ekkor, illetve a 15. század elején készültek. Felvételeink a hátsó borító oldalon láthatóak. Szerednye Gerény, a rotunda Légvonalban csak pár kilométer innen Dobóruszka, ami manapság Szlovákia, mert azelõtt még Csehszlovákia is volt. Ruszka a Dobó-család õsi fészke, itt is temették el az egri hõst. A vár ostroma után három fiával Szerednyén hozott létre egy pincészetet. Élõ munkaerõként persze török rabokkal dolgozott. A pince azóta is mûködik, a szerednyei hordó ma is fontos ûrmérték. A már nem használt bejáratnál korabeli márványtábla hirdeti az alapítást. A pincében megkóstoltuk a bort is. Sõt, ugyanabban a díszborozóban és hordót imitáló székekben ülhettünk, amit a nagy Leó Brezsnyev elvtárs! érkezésére készítettek. A cég ma is állami vállalat, a bora pedig feledhetõ. A díszborozó KÁRPÁT-MEDENCE 2 Gerény Árpádkori település Ungvár mellett. Gerény különleges építészeti emléke a 11. századi körtemplom, a rotunda. Különlegessé a belülrõl hatkaréjos építészete teszi.
V-beliv2.qxd 2008.06.02. 8:50 Page 3 Szelmenc Apokol tornáca. A gyõztes még gazember is lehet. Mert milyen ember az, aki egy falu közepén húzza meg az országhatárt. Igaz, mit törõdött a szlovák vagy az ukrán/orosz a magyarok sorsával. Gondoljanak bele, milyen lehetett ott élni. Két ellenség között, szabad prédaként. Két éve határátkelõt nyitottak, hogy a rokonok meglátogathassák egymást. Igaz, az ukrán-magyar csak vízummal, de már ez is paradicsomi állapot. Szelmenc Munkács ALatorca partja, a vár, Zrínyiek és Rákócziak. Itt született a legnagyobb festõnk Munkácsy Mihály is. A várban Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc szobra emlékeztet az évszázados múltra. Apropó, Rákóczi Ferenc. Tudják-e, hogy nagyfejedelmünk Borsiban született, amely ma Szlovákiában van, pár kilométerre a kettészakított magyar várostól, Sátoraljaújhelytõl. Életében néhány évet élt csak hazájában, minden vagyonát feltette a magyar szabadságra. A nagypolitika cserbenhagyta, erejét hazai labanc gyengítette, majd keserû számûzetésben halt meg a festõi Rodostóban. Hazaszállították és eltemették a kassai dómba. Igaz, akkor az még magyar terület volt. Már a végsõ nyughelye sem magyar. Szalontai Szolyva Ma is láthatóak még az Árpád-vonal védmûvei a Verecke felé kanyargó út mentén. Jó állapotban vannak, mert ezt a szovjet úgy foglalta el, hogy a mieink kiürítették. A románok árulása miatt félõ volt, hogy teljesen bekerítik a magyar hadsereget, ezért 1944. október végén a mieink új védekezõ állást foglaltak el. A szovjet felszabadítók ennek megfelelõen álltak a kérdéshez. Céljuk a teljes kárpátaljai magyar férfi lakosság kiírtása volt. November derekán három napos munkára hívták a 18-55 év közötti magyar férfiakat. Több láger mellett a szolyvai volt a legnagyobb. Ide 40 000 embert zsúfoltak össze, és a napokon belül kiütõ tífusszal aratott a halál. Közel a fele itt halt meg, az emlékpark területe maga a tömegsír, a többieket más táborokba hurcolták. Elvétve került csak haza élõ ember. Erzsébet napon az ablakokba kitett gyertya emlékeztetett az eltûntekre és ez a szokás mára is megmaradt. A szolyvai sírkert Zrínyi Ilona és fia a munkácsi várban DR. EGERHÁZI FELÜLETKEZELÕ ÉS VEGYI ÜZEM Egerházi és Társai Kft. DR. EGERHÁZI ELEKTROSZTATIKUS PORFESTÕ ÜZEM Kedves ügyfelünk! Alumínium anódos oxidálást (eloxálást) 6000 1000 mm-es méretig, valamint vibrációs koptatást, homokszórást, és elektrosztatikus porfestést automatával is 7500 2000 900 mm-es befogadó méretig vállalunk Telep: 2220 Vecsés, Fõ utca 2. Telefon: (06-29) 356-306 Email: egerhazi@egerhazi.hu www.egerhazi.hu KÁRPÁT-MEDENCE 3
V-beliv2.qxd 2008.06.02. 8:50 Page 4 ÉLÕ HAGYOMÁNYOK 4 Nemzetiségi hagyományaink Kitelepítés Amásodik világháborút követõen, 1946 januárjában kezdõdött meg a magyarországi németek elûzése, vagy ahogyan kicsit szépítve mondani szokták: kitelepítése. Ez a sors Budaörs lakosságának majd 90 %-át érintette. A vecsési lakosság listára került részét májusban vagonírozták. A 62. évfordulóra a Német Nemzetiségi Önkormányzat Donauschwäbische Selbstvewaltung Wetschesch május 18-án emlékezett. Ebben az esztendõben a Petõfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanulói, Osikoviczné Csendesi Mária tanárnõ tanítványai versekkel és énekkel idézték fel az eseményeket. Elhangzott egy német nyelven írott levél magyar fordítása is, mely akár a vecsésiekrõl is szólhatott volna. Sík Zoltán budaörsi plébános úr 1946. januárjában ajánlólevelet írt elûzött híveinek. A levélben leendõ papjukat szólította meg. Budaörsi híveit elkísérte Württembergbe a káplánja, Nyíri Tamás, a késõbbi neves teológia professzor. Fõtisztelendõ Úr! Odakint kocsi, kocsi után áll. Az emberek fölpakolják holmijukat, s indulnak lassan a vasútállomásra. Rettenetes látvány ez nekem: mintha végtelen temetési menet lenne. S ebben a hangulatban igyekszem Fõtisztelendõ Úrnak írni, hogy ami a jövõt illeti, legalább egy kissé megnyugodjak. Budaörs tisztán katolikus, kb. 12000 lelket számláló község volt. Nagyon konzervatív, mélyen becsületes és igen szorgalmas nép, akiknek a hit, a templom az életük középpontjában állott. A papoknak nagy öröm volt a híveknek e nagy számát szemlélni, amint minden templomi szertartáson jelen voltak, és ebben az országban nagyhírû úrnapi körmenetünkben részt vettek, hallgatni az éneküket, erõteljes imádságukat. De eltekintve ez épületes, ám mégis inkább külsõséges jelenségektõl, a papjuknak mindennapi csendes öröme volt mélyen vallásos érzületük, Istenbe vetett erõs bizalmuk. Ez az utóbbi esztendõ természetesen egyetlen idegtépõ megterhelés volt a sok fogság miatt, a hozzátartozók internálása a hitük kemény próbaköve volt. És most, amikor csendben már úgy hittük, lassan minden jobbra fordul, jött ez a mindennél nagyobb sorscsapás, hogy minden, amit magukénak tudtak, elvész, itt kell hagyniuk, és ismeretlen jövõnek kell nekivágniuk. Mindent megpróbáltam, amit csak lehetett, hogy lelküket megnyugtassam, hogy súlyos keresztjük terhe alatt teljesen össze ne roppanjanak. Fõtisztelendõ Úrra vár a szép feladat, hogy lelkük nyitott sebét begyógyítsa, s õket az új életbe bevezesse. Kérem Fõtisztelendõ Urat, sok türelemmel és nagy szeretettel végezze ezt a feladatot. Sok örömöt jelent majd és Isten áldását hozza meg Fõtisztelendõ Úrnak. Szívbõl jövõ üdvözlettel híve Sík Zoltán plébános (Rögös utakon Auf steinigen Wegen Budaörs 2005) Úrnapja Apünkösd kettõs ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon Krisztus titokzatos testét (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Katolikus fõünnep, az eukarisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Kötelezõ piros betûs ünneppé 1264- ben IV. Orbán pápa tette. Sok helyütt mai is csütörtökön ünneplik, de Magyarországon és több más országban pünkösd vasárnap után két héttel tartják. Jellemzõen körmenet kapcsolódik hozzá. A két felvétel a háború elõtt készült és a menet a Fõ utcában halad a régi templomba, mely a mai Szövi ABC helyén állt. Régi úrnapi képek még a Fõ útról Írás és fotó: Frühwirth HEGEDÛS ÉS TÁRSA ÉPÜLETGÉPÉSZETI Bt. SZAKBOLT Nálunk mindent megtalál, ami a víz-, gáz-,és központifûtés szerelési munkáihoz szükséges. DUNAFERR radiátor csere AKCIÓ Víz- gáz- központifûtést, padlófûtés szerelést, fürdõszoba felújítást, központi porszívó szerelést, vállalunk rövid határidõre, anyagbeszerzéssel, tervezéssel. Kérje ingyenes árajánlatunkat Cím: 2220 Vecsés, Fõ utca 181. Telefon: (06-20) 927-9316 és 7 17h-ig 29/355-152 Nyitva: H P: 7 17h-ig Szo: 7 12h-ig
V-beliv2.qxd 2008.06.02. 8:50 Page 5 Irodalmi Kör Februárban alakult meg Szénási Sándor István író és költõ vezetésével a Ferenczy Hanna Irodalmi Kör. Folyamatosan bõvülõ társaság nagy lelkesedéssel vesz részt a mukában. Az érdeklõdõket minden hónap elsõ hétfõjén a Gyermekkönyvtárba várják. A talákozók 18 órakor kezdõdnek. Néhányuk versét az alábbiakban olvashatják. II. A megoldás Nekiestem ollóval kedvenc újságomnak, külön kivágtam minden betût, Benke Gyõzõné Bölcsesség... majd új sorrendben újra összeragasztottam az egész újságot. Látod, tudsz te jó híreket is közölni, ha akarsz. Vers termett az ajkamon. Melynek íze fáj nagyon. Fáj, mert ez az igazság, de elnyomja sok hazugság! Merre van az igaz beszéd? Az egyenes út a szép, be szép! Sajnos, helyét sem lelem, csak a felszínen terem. Hiába Ütögetem a televíziót, csak nem akar jobb képet adni a világról. Rendekné Gombos Adrien Bennem nyugalom vagy bennem néma folyó örvénylõ árja ennek a létnek szeretem amikor gondolataid elrejtve hozzám érnek amikor a fejed ölembe hajtod s öröknémaságot fogadva simulsz nekem érzem, hogy szétárad ereimen a végtelen kegyelem ha bántasz nem fáj mert tudom úgyis megbánod magatehetetlenül hordozom magamban néma halálod Örök titok Nyugalom kell nékem Család, béke, szeretet Gondoskodás, szerelem Hangosan álmodó gyerekek. Varjasi Béla: Igaz szó Hrachovina András: Mûszaki hiba I. Helyette, sok álnok csibész, kikbõl az igaz szó kivesz, õk uralják a világot, nyernek babért, szakítnak virágot! Hol van most egy igaz ember? Õ már szinte, szólni sem mer. Inkább szép csendben azt várja; Kiderüljön az Õ örök IGAZSÁGA! Könyékig turkálhatok csavarhúzóval a rádiókészülékben, nem találom a jó híreket az alkatrészek között. Az élet nem azzal mérhetõ, milyen sokáig lélegzünk, hanem azokkal a pillanatokkal, melyektõl elakad a lélegzetünk! A boldogság titka... Megtaláltam a boldogság titkát, ami nem más csak ennyi: Szeretni és szeretve lenni! A piac Érdekes kavalkád a piac, hiányérzeted van, ha kihagysz egy alkalmat, hogy kimenj bóklászni" sok jó dolgot tudsz ott vásárolni! Bata Mária: Pedagógusnapra Csokor virággal kezembe lépek be a tanterembe. Tanár néni elé állok, összeszedem bátorságom. Szeretném én köszönteni, a jóságát megköszönni. Végtelenül nagy türelmét, és a szíve szeretetét. Köszönet a sok munkáért, örök hálám a tudásért. Legyen sikeres pályája kicsi szívem ezt kívánja. Minden tanárhoz szólnék még. Jól tudom, munkájuk nehéz. Tudásokat õk átadják, egész jövõnk alapozzák. Nekik nyílik ma sok virág, Ragyog rájuk a napsugár, Róluk dalol a kismadár: Legyen boldog minden tanár! Az oldalt összeállította Szénási Sándor István IRODALOM 5
V-beliv2.qxd 2008.06.02. 8:50 Page 6 KULTÚRA 6 Tervek és pénzek Azt kérte tõlem Szalontai János: írjak a terveinkrõl Tervek, sõt még elvek is volnának ami igazán nagy dolog ebben a fásult, hitevesztett világban de pillanatnyilag úgy tûnik, hogy Vecsésen egy centimétert is lehetetlenség elõre lépni. De azért beszélni persze lehet róla. Én így gondolkodom: mindannyian látjuk, hogy a kultúra egyre növekvõ hátrányokat szenved el különösen az utóbbi fél évszázadban - a gazdasági szférával szemben; s hogy ez a folyamatos visszavonulás nem egyszerûen az alkotók veresége, hanem közösségi létünk, etikánk, ember voltunk lassú leértékelõdése. A mûvészet ma azon az állásponton van, hogy visszavonulóban lévõ, utóvédharcot vívó kultúra, amit mûvel. S feladatát abban látja, hogy tükrözze ezt az állapotot: kifejezésre jutassa, hogy milyen a közérzete ebben a világban és bemutassa az embereknek, hogy miben élnek. A mûvészet azonban nem gondol egy nagyon egyszerû dologra, arra, hogy ha így megy tovább, egyszer csak elfogy Mihez kezd akkor a mûvész? És mi lesz az elárvult-elárult kultúrával? S mihez kezd magával az ember az általános kultúrálatlanságban? De maradjunk a színháznál! A színház mára kiderítette, hogy mûködése milyen alapon nyugszik. Ez a dolog pontosan azonos azzal, amit a pszichológia személyközi kommunikációnak nevez. Ma mindenki kommunikálni akar. Keserûségeink legfõbb oka az, hogy nem tudunk. A színháznak tehát birtokában volna egy a mai világunkban nélkülözhetetlen tudás, amit legigazabban az õ eszközeivel lehet kibontakoztatni, készséggé váltani. A színház azonban csak színház akar lenni, semmi más. Pedig tud arról is, hogy mely területekkel rendelkezik közös, átjárható határokkal (oktatás, nevelés, mûvelõdés, közösségteremtés, pszichológia), de még nem jutott el odáig, hogy ezeken a mezsgyéken átkóricálva, idegennek tûnõ térfeleken zongorázzon, és az új területeken folytatott tevékenységeit összehangolja... A kultúra ma még szalad a piac után. A piaci viszonyok azonban nem a természete szerint valók. (Nem képes tõkét kovácsolni; nem a hozam, hanem a szíve szerint cselekszik; nem tudja magát tömegesíteni, mert legfõbb értéke a megismételhetetlen, az egyéni, az egyszeri.) A kultúra hatékonysága nem anyagi jellegû, bármennyit fizessenek is valamely kulturális produktumért. A piac rövid (optimalizált) megtérülésben gondolkodik, fogyasztása egyszerû. A kultúra eszköze a nevelés, tanítás és tanulás, elsajátítása fáradságos, befogadása hosszantartó igyekezetet, rendszerességet, munkát igényel. Végül: a gazdaság arra törekszik, hogy technológiával pótolja az embert. A kultúrában azonban az ember nélkülözhetetlen; olyannyira, hogy kevés hozzáértõ egy egész város kulturális életét fel tudja pezsdíteni. Ezek az alakok közösségeket alakítanak ki és képesek rá, hogy egy sor ember életének tartalmat adjanak. Nem csoda hát, ha egy ilyen kis közösségben, mint amilyen például a miénk, egynémely kultúrateremtõ pótolhatatlan ûrt hagy maga után, ha eltávozik. Valentsik Pista bácsi halála után hosszú évekig nem volt Vecsésen énekkar. Ahogyan az akkori emberek panaszolták: nincs egy kórus, ami a községi ünnepségeken a Szózatot elénekelje. Amikor Kiss Pista bácsi elveszítette az erejét, negyed századra, egészen Patkós Józsi színházalapításáig, nem volt Vecsésen érdemleges felnõtt színjáték. Leszámítva az én nyolcvanas évekbeli, három évig tartó mûködésemet. De akkoriban a kultúra nem volt különösebben fontos, a Mûvelõdési Házat egy más településen élõ hölgy vezette, aki csak néhány órát töltött egy héten az intézményben; vezetõink nem jelentek meg a március 15-i községi ünnepségeken. Érdektelenségbõl, vagy a rendszerváltást övezõ bizonytalanságok miatt? nem fog kiderülni. Nem igen lehetett velük zöldágra vergõdni. Fájó szívvel hagytam el a vecsési színjátszást és beiratkoztam másoddiplomásnak a Színmûvészeti Fõiskola színházelmélet szakára. Két év múlva már a Szegedi Nemzeti Színházban rendeztem, újabb két év elteltével pedig profi színházat alapítottam Szegeden, amely mindjárt a bemutatkozó elõadással nagy port vert fel, Szeged Városa Alkotói-díjban részesített, a színház pedig mûködésének hat éve alatt jelentõs pályázatokat nyert és országos kritikai visszhangot váltott ki. Az úgy van, hogy az ember elõször szerepeket szeretne játszani, de rájön, hogy ez kevés; akkor rendezni akar, de rájön, hogy ez is kevés; ezután színházat akar vezetni, de rá kell jönnie, hogy még ez sem elég - kultúrát kell teremteni! Mégpedig olyat, amilyenre a világnak leginkább szüksége van. Thomas Mann József és testvérei c. regényében a bibliai József ezt mondja a Fáraónak: az embernek mindig a legmagasabbat kell szolgálni. Mi a baj a kultúrával? A kultúra mindig egy közösség kultúrája volt. Mégsem gondolnak arra manapság, hogy a kultúrateremtést egy településhez kössék és ott többszintû, egységes, lokális kultúrát alakítsanak ki. (Pedig az emberiség története során a kultúra javarészt ilyen módon szervezõdött.) Egy ilyen rendszer résztvevõi mindenkor beavatott befogadók lesznek, akik nem pusztán fogyasztják, hanem maguk is cselekszik a mûvészetet mûkedvelõi szinten; illetve az õ hozzátartozóik, barátaik, iskolatársaik, akiknek ily módon szintén személyes kötõdésük lesz ahhoz, ami a kultúrában történik. A személyesség a rendszer lényege; és azt hiszem, egyben az emberi kapcsolatoké és magáé a kultúráé is. Azért akarok kultúrát fogyasztani, mert szeretném, ha nagyfokú személyességben lehetne részem. 2008. Tavaszi Fesztivál Petõfi est. Balról: Lenkefi István, Varsa Mátyás, Papp Krisztina. Egy ilyen modellben épp úgy helye volna a korosztályokra bontott, gyermekeknek szóló színielõadásoknak, mint az oktatási- és személyiségfejlesztõ drámajátéknak vagy az önismereti jellegû gyermek pszicho-drámának. Meggyõzõdésem (és tapasztalatom), hogy a mûvészet kifejezetten ismereteket terjesztõ feladatokat is elláthat magas mûvészi fokon. Feldolgozhatja a történelmet; irodalmi, vallási és mitológiai témákat tehet közkinccsé; anélkül, hogy mûvészi jellege a legkisebb mértékben is csorbulna. A különbözõ korosztályok színjátszói játszhatnának egymásnak és vinnék magukkal közönségüket.
V-beliv2.qxd 2008.06.02. 8:50 Page 7 A Kisspista Színházban, láthatatlanul ez a program épülget. Mûködésünk 4 éve alatt 9 bemutatót tartottunk. A Csiribiri és a Babar és a Télapó c. meseadaptációnk az óvodásoknak készült. A Bálint Ágnes meseregényébõl készült Elvarázsolt egérkisaszszony a kisiskolásoknak. Moliere Don Juan-ja egy középiskolás program keretébe ágyazható volna (klasszikus drámák). Csak úgy, mint a szegedi Ex Trió részvételével elõadott és nem is kevés címû József Attila estünk, vagy nemrég bemutatott Petõfi-estem, amelynek diák-elõadását rendhagyó irodalmi óra követte. Bemutattunk ezen felül jeles vendégmûvészekkel az azóta Kossuth-díjas Kútvölgyi Erzsébettel és Nagy Zoltánnal egy avantgárd elõadást (Varsa Mátyás: Tin és Puttó Li-potban), amelynek fõtámogatója a Nemzeti Kulturális Alap volt, és amely Vecsés után Budapestre kerülve a Budapesti Kamaraszínházban aratott sikert és váltott ki országos kritikai visszhangot. Céljaink közt fontos helyet foglal el a helyi kötõdésû kulturális értékek bemutatása. Ez vezérelt már akkor, amikor elsõ bemutatónkhoz Bálint Ágnestõl választottunk anyagot. Ide sorolódik a Tin és Puttó Li-potban, a Vecsési Költõk estje, a Varga László emlékest, és készülõ bemutatónk, a Varga László hagyatékában maradt színpadi novella és 11 dal alapján formálódó egész estét betöltõ, zenés, színházi elõadás is. A program jelenlegi legfontosabb feladata egy középiskolás színjátszó csoport kialakítása volna. Az általános iskolából kinövõ színjátszókat (a szavalóversenyek legjobbjait és a korosztályukhoz tartozó egyéb érdeklõdõket) össze kellene fogni egy ifjúsági csoportban. Ez a csoport nem kizárólagosan azokat fogadná soraiba, akik színjátszani akarnak. A színházban szükség van zenészekre, táncosokra, íróra, költõre, díszlet- és jelmeztervezõre, jelmezvarróra, díszletépítõre, világosítóra, súgóra, jegyszedõre, szervezõre, plakátfestõre Komoly vizsgálatok szólnak amellett, hogy azok az értelmiségiek, akik fiatal korukban valamely közös tevékenységet végzõ csoport tagjai voltak, felnõtt korukban jóval erõsebben kötõdnek a szülõhelyükhöz, mint akik ugyanezen idõszakukban kizárólag az egyéni karrierjük elõkészületeire összpontosítottak. A színjátszó csoport, vagy nevezzük inkább így színházi eszközöket használó középiskolás diákkultúra megvalósításához igazából csak egy feltétel hiányozna: a csoport vezetõjének tiszteletdíja. Az összeg nem túlságosan magas, mégis problémát okoz. A helyzet a következõ: a Mûvelõdési Háznak nincs pénze. A Házban mûködõ mûvészeti csoportok vezetõinek tiszteletdíja 5 év óta változatlan. Azok a koreográfusok tehát, akik a nemzetiségi és magyar tánchagyományokat õrzik, a karvezetõk, akik aranyérmes kórusokat tartanak egybe, a képzõmûvészkör vezetõje (természetesen a színjátszó köré sem kivétel ez alól), reál értékben évrõl évre kevesebb fizetségért tevékenykednek. Azoknak az embereknek a díjazására, akik ténylegesen teremtik Vecsés kultúráját (nevezhetjük õket a kultúra napszámosainak is) a külsõ körülmények a legkisebb befolyást sem gyakorolják. Se a többi ember béremelése, se az hogy épp nagy osztogatás folyik-e az országban vagy a behúzott nadrágszíj idõszakát éljük. Rövidre fogva tehát: a Mûvelõdési Háznak nincs pénze. Az OMSB-nek viszont van. Elég jól állunk ebben a tekintetben. A Bizottság azonban nem tud bérjellegû kifizetést eszközölni Ez pedig az volna. Maradna még a költségvetés, oda azonban ilyen apró és egyedi ügyeket nem lehet beterjeszteni. És ezzel a kör bezárul, az elvek és tervek elvetélnek. Volnának más terveink is Elõadások. Jó volna azonban tudni, hogy a Várostól kaphatunk-e valamilyen támogatást az idén. A támogatások kiosztása tavaly óta pályázat útján történik, az idei pályázatról azonban, akárkit kérdezek a kultúrában tevékenykedõk közül, a cikk megírásának pillanatáig még senki sem hallott. Furcsa ország a mienk. Itt az ország költségvetését többnyire december 31-én, úgy du. fél négy tájban szavazza meg a parlament, február végére lesz a városoknak költségvetése, áprilisra a bizottságoknak, májusban kiírják a pályázatot, júniusra beadjuk, júliusra megkapjuk, december 18-ára elszámolunk. Aki a sor végén áll, annak egy év már csak négy és fél hónap. Egy színházi elõadás próbaideje profi körülmények között hat hét és három hónap között ingadozik. Egy egész estét betöltõ elõadás létrehozatala amatõr körülmények között legkevesebb egy év. Varsa Mátyás Só eladás É L E L M I S Z E R T A R T Ó S Í T Ó ADALÉKANYAGOK, ESZKÖZÖK FORGALMAZÁSA NUVER & BERGER Kft. H-2220 Vecsés, Rózsa utca 16. Telefon/fax: 06-29 352-217 1 tonnától házhozszállítást vállalunk Gázkészülék javítás Földgáz és palackos (PB) gázkészülékek, cirkók, szakszerû javítását és beüzemelését megrendelés esetén a helyszínen elvégezzük. Várjuk megrendelését: hétfõtõl péntekig reggel 8 és este 20 óra között, fûtési idényben szombaton és vasárnap is 8 16 óra között. Vass István gázkészülék-szerelõ mester Vecsés, Kellner dr. utca 24/b. Telefon: 29/350-306 Mobil: 06-20 925-2635 KULTÚRA 7
V-beliv2.qxd 2008.06.02. 8:50 Page 8 Egyházi ünnepeink nyomában Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát! Az év elsõ hónapjai gazdagok egyházi ünnepekkel. Megérdemlik, hogy áttekintsük õket. Január 6. Vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi idõszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Ma Jézus megkeresztelkedésére és a napkeleti bölcsekre emlékezünk. Ez a farsang kezdete, ami Hamvazószerdáig tart. A farsang idõtartama változó. A kiindulási alap a Húsvét ünnepe, mely mozgó ünnep, és kiszámítási módját a niceai zsinat (325-ben) állapította meg. Húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlõséget (márc.21-ét) követõ holdtölte utáni elsõ vasárnap. Húsvétvasárnaptól visszafelé számolva negyven napra találjuk Hamvazószerdát, ez a 40 nap a húsvéti böjti idõszak. Hamvazószerda elõtti nap húshagyókedd, amikor vidám mulatsággal zárul a farsang. Húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe. Jézus értünk megváltó halállal meghalt, ám az Atya fölemelte Õt, örökre megtörve a halál hatalmát. Nagyhét: A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedõ utolsó hete. Virágvasárnap: Jézus bevonult Jeruzsálembe, ahol a nép lelkesen fogadta, mégis ekkor kezdõdik szenvedésének idõszaka. Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora, Jézus elárulása napja. Nagypéntek: Jézus kereszthalála. Szigorú böjti nap. Húsvétvasárnap: Jézus feltámadásának ünnepe. Általában szombat este vagy éjjel Feltámadási körmenettel ünneplik meg. Pünkösd Csíksomlyói Búcsú A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenõ pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút (elengedést, vétségekért járó bûnbánatot) engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínûleg régibb idõkig megy vissza, a napba öltözött asszony már a kereszténység felvétele óta a nép fõ pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szûnik meg Máriát tisztelni. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket új hitre térítse. A nép azonban István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel ûzte el a protestáns sereget. A csata alatt az asszonyok és gyermekek a templomban imádkoztak és a gyõztes sereg lobogóit nyírfaágakkal ékesítve vonult le a Hargitáról. A templomban maradtak pedig eléjük mentek, és együtt adtak hálát Istennek a gyõzelemért. Ennek emlékezetére tartják minden év pünkösd szombatján a csíksomlyói búcsút. Székelyföldön ez az év legnagyobb eseménye. Erre készül a falvak apraja-nagyja Gyergyótól a Gyimesekig. Pár éve magam tapasztaltam, ahogyan Szárhegyrõl természetesen gyalog napokkal elõtte elindult a keresztalja a közel hatvan kilométeres útra! Zarándokok százai gyermekek, felnõttek, férfiak, nõk indultak el pontos terv szerint. Minden falunak ki volt jelölve, hogy melyik falu plébániája látja vendégül éjszakára és étkezteti õket. A menetet persze lovas kocsik is kísérték csomagok és pihenés végett. A szárhegyiek három nap alatt tették meg az utat és ugyanennyi volt vissza. Amikor hazafele jövet elérték a falu határát, akkor az elöljáróság elébük sietett, köszöntötte õket, és együtt érkeztek be a központba, ahol megvendégelték a zarándok sereget. EGYHÁZI ÜNNEPEINK 8 A húsvétot követõ ötvenedik nap tartják, ezért évente változik az idõpontja. Pünkösd az egyház születésnapja, a Szentlélek ünnepe. A néplélekben mélyen gyökerezõ ünnep volt, amihez sok hagyomány fûzõdött, mint például a Pünkösdi királyválasztás. Rövid, mint a pünkösdi királyság. Az ezzel járó hatalom ugyanis csak egy évig tartott. Ezt a címet az ekkor rendezett ügyességi versenyek (ez leggyakrabban lovas próbatétel volt) nyertese érdemelte ki. Így szerezhetõ kiváltságok voltak: a pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, mert, amit elfogyasztott azt a község fizette ki késõbb. Évrõl évre egyre többen mennek az anyaországból is. A búcsú ünnepe mellett óhatatlanul jelen van a magyar nemzet együvé tartozásának gondolata is. Kétségtelen: Csíksomlyó nemzeti zarándokhely. 2008-ban soha nem látott tömeg vett részt a szentmisén. Szalontai