A - MEGOLDÁS 1. Feladat. Az egyiptomi civilizáció (elemenként 0,5 pont) 4 pont Szavak sorrendje: fáraó, vezír, kormányzó, papok, katonák, írnokok, szabadok, rabszolgák 2. Feladat. A poliszok társadalmi világa. Igaz vagy hamis (elemenként 0,5 pont) 4 pont Állítás Igaz/Hamis a) A polisz más néven városmag, városközpont H b) A poliszoknak saját kormányzatuk, törvényeik és ünnepeik voltak I c) Egy-egy polisz számos kisebb falu szövetségéből jött létre I d) Letelepült idegenek vagy rabszolgák nem élhettek a poliszokban H e) Politikai joggal férfiak, nők és gyerekek is rendelkezhettek H f) A démoszt a parasztok, a kézművesek és a kereskedők rétege adta I g) Az arisztokratikus poliszokban a vezetők gazdag földbirtokos arisztokraták voltak. I h) A hadsereg könnyűfegyverzetű gyalogosait hoplitáknak nevezték H 3. Feladat. Történelmi fogalmak azonosítása. (elemenként 0,5 pont) 3 pont a) démosz b) türannisz c) sztratégosz d) cserépszavazás g) Ötszázak tanácsa h) hoplita 4. feladat. Művelődéstörténet. (az alkotások pontos megnevezése 0,5 pont, a civilizáció helyes megjelölése 0,5 pont) 6 pont A kép megnevezése Civilizáció A Zikkurat (toronytemplom) sumer/mezopotámiai B Gizai piramisok egyiptomi C Mükénéi oroszlános kapu görög D Laokoón szoborcsoport görög E Anubisz mumifikál egyiptomi F Hammurapi törvényoszlopa sumer/mezopotámiai 5. feladat. Fogalmak meghatározása két-három mondatban (elemenként 1 pont) 3 pont a) Hammurapi: (Kr. e. 1728-1686): óbabiloni uralkodó. Sikeres hadjáratokban meghódította egész Mezopotámiát és Észak-Szíriát. Nevéhez fűződik az egyik legrégebbi, a talio elvén alapuló törvénygyűjtemény kiadása b) Alexandrosz, III. (Nagy Sándor): hódító makedón király Kr.e. 336-323 között, II. Philipposz és Olümpiasz fia, nevelője Arisztotelész. A perzsa birodalom meghódításával egy hellenisztikus világbirodalmat hozott létre. Kr.e. 331-ben felvette a perzsa királyi címet, majd Kr.e. 327-ben feleségül veszi a baktriai fejedelem lányát, Róxanét. Újabb hadjáratában átkel az Induson, és Hüdaszpésznél legyőzi Pórosz csapatait. Kr.e. 323-ban váratlanul meghalt, valószínűleg lázas fertőzésben. Halála után birodalma széthullott. Holttestét Egyiptomba szállították. Sírja a római korban még látható volt, mára azonban nyoma sem maradt c) Periklész (Kr.e. 493-429): Kleiszthenész unokaöccse, az athéni demokrácia fénykorának vezető politikusa, nagyszerű szónok. Kr.e. 462-ben támogatta Ephialtész reformjavaslatát, amely az Areioszpagosz hatalmát tovább csökkentette. Sikeres külpolitikával tovább erősítette Athén helyzetét a déloszi szövetségen belül. A szövetségesek pénzének felhasználásával nagyszabású építkezéseket folytattak Athénban. Kr.e. 443-tól haláláig, 15 éven keresztül az athéni állam első szratégosza. A peloponnészoszi háború idején halt meg pestisben.
B MEGOLDÁS 1. feladat. Hammurapi törvényei (elemenként 0,5 pont) 4 pont A törvényszöveg pontjai: 1 196 197 195 6 198 199-53 2. feladat. Az athéni demokrácia (elemenként 0,5 pont) 6 pont Szavak sorrendje: türannisz, 508, arisztokrata, Szolón, polgárjogot, Attika, phülét, ötszázak, sztratégosz, bulé, népgyűlés, polgár 3. feladat. Történelmi személyek (elemenként 1 pont) 3 pont a) Platon (kb. Kr.e. 428-349): a filozófiai idealizmus megfogalmazója (idea tan), Szókratész tanítványa. Kr.e. 387-ben megalapította iskoláját, az Akadémiát, amelyet haláláig vezetett. Legjelentősebb munkája a Politeia (Állam), melyben az ideális állam képét írja le. Államelméletében a társadalmat bölcsekre, harcosokra és dolgozókra osztotta, s ebben a tudósok feladata volt az állam irányítása b) Arisztotelész (Kr.e. 384-322): Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője volt. Nevéhez fűződik a szaktudományok (logika, fizika, metafizika, etika, politika) alapjainak kidolgozása. Államelméletében az Arany középutat hirdette. Athénban saját filozófiai iskolát alapított, a Lükeitont. c) Thalesz: milétoszi materialista filozófus, a világ ősanyagának a vizet tartotta 4. feladat. III. Alexandrosz pályafutásának szakaszai (elemenként 1 pont)! 7 pont Trója A Gordion B Türosz C Alexandria F Gaugamela D Szusza E Babilon - G 5. Feladat. Művelődéstörténet. (az alkotások pontos megnevezése 0,5 pont, a civilizáció helyes megjelölése 0,5 pont) 3 pont A kép megnevezése Civilizáció B Tutanhamon halotti maszkja egyiptomi D Muron: Diszkoszvető szobra görög F Ékírásos agyagtábla babiloni (sumer) 0 9,5 = 1 10 12,5 = 2 13 15,5 = 3 16 19,5 = 4 20 23 = 5
C MEGOLDÁS 1. feladat. Történelmi fogalmak meghatározása (elemenként 1 pont) 5 pont a) agóra: az ókori görög poliszok főtere, piactere. A népgyűlések, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás színhelye, a politikai, a vallási, és a társadalmi élet központja, amelyet hivatalok, templomok és üzletek vettek körül. Római megfelelője a fórum b) arkhón (vezető, kormányzó): a királyság intézményének felszámolása után az athéni állam élén álló kilenc főtisztviselő(k) elnevezése. A bíróság elnöki tisztét az arkhon epónümosz töltötte be, akinek a nevével az évet is jelölték. c) despotizmus: korlátlan egyeduralom, olyan államforma, melyben az uralkodó hatalmát semmi sem korlátozza. d) hellenizálódás: a görög és a keleti kultúra keveredésének folyamata. Nagy Sándor halálától a római hódításig terjedő időszakot pedig hellenisztikus kornak nevezik. e) phülé: eredetileg törzs, Kleiszthenész reformjait követően pedig Attika területi egységeinek (kerületeinek) elnevezése. 2. feladat. Forráselemzés. Athén kormányzatának története (hibátlan megoldásért soronként 1 pont)! 5 pont Időrend A forrás betűjele Politikus Évszám 1. b) Thészeusz Kr.e. 2. évezred 2. e) Drakhon Kr.e. 621 3. d) Szolón Kr.e. 594 4. a) Peiszisztratosz Kr.e. 560 5. c) Kleiszthenész Kr.e. 508 3. feladat. (elemenként 0,5 pont) 4 pont a) III. Dareiosz b) Hérodotosz c) Hippokratesz d) Periklész e) Szolón f) Szokratesz g) Peiszisztratosz h) Arisztotelész 4. feladat. Művelődéstörténet (alkotások megnevezése elemenként 0,5 pont, civilizáció megnevezése 0,5 pont) 6 pont A kép megnevezése Civilizáció A Írnok szobra egyiptomi B Barlangrajz őskori C Agammenon halotti maszkja görög D Szfinx egyiptomi E Termékenységszobor őskori F Zikkurat sumer/mezopotámiai
D MEGOLDÁS 1. feladat. Történelmi fogalmak meghatározása (elemenként 1 pont) 5 pont a) osztrakiszmosz: cserépszavazás, ezt az intézményt Kleiszthenész vezette be a türannisz visszaállításának megakadályozására b) talio elv (azonos megtorlás elve): a törzsi nemzetségi társadalmak szokásaiban gyökerező "szemet szemért" elv, és gyakorlat. Hammurapi és Mózes törvényeiben egyaránt megtalálható. c) domesztikáció: háziasítás, állatok megszelídítése. A neolit korra jellemző, s az állattenyésztés feltétele. Legelső háziasított állatok a kutya, kecske, juh, szarvasmarha és a sertés. d) termékeny félhold: földrajzi terület a mai Közel-Keleten, amelyet a Vörös-tenger, a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger déli része és a Perzsa-öböl határol. Az emberek itt tértek át először az élelemtermelésre. e) hieroglif írás ( szent véset ): a legrégibb egyiptomi írás, amely szó, szótag, mássalhangzó és fogalomjelek bonyolult kombinációjából áll. Az írás Kr.e. 3000 körül alakulhatott ki és a Kr.u. IV. századig használták, elsősorban maradandónak szánt szövegek rögzítésére. 2. feladat. Forrásértelmezés. Az athéni demokrácia (elemenként 1 pont) 5 pont Állítások Szöveg Ábra Mindkettő a) A démosznak Athénban nagyobb hatalma volt, mint az arisztokratáknak. X b) Az athéni nép élén sorsolással kijelölt vagy választott tisztségviselők álltak. X c)az állam gazdasága és hatalma a démosz munkáján alapult. X d) Minden teljes jogú polgár jogosult a közügyek intézésében való részvételre X e) A napidíjak rendszeresítésére a legszegényebbek számára is lehetővé tette a közügyek intézésében való részvételt. Egyik sem X 3. feladat. A mezopotámiai gazdaság működése (elemenként 0,5 pont)! 3,5 pont A termelés szervezeti keretét a templomi vagy uralkodói földek és kisebb részben a kisparaszti birtokok adták. Az előbbiek olyan nagybirtokok voltak, melyek általában a város legjobb földterületeit foglalták el, s az állam vagy a templom tulajdonát képezték. Az irányítást a templomhoz tartozó hivatalnokok, míg a közvetlen termelést a közrendű szabadok végezték, akik ennek fejében terményt kaptak. A megtermelt javak a raktárba kerültek, s innen látták el a földműveseket. Kézművesek is tartoztak a gazdasághoz, a templom által behozott nyersanyagokat ők is a raktárból kapták. Ide adták le késztermékeiket, s innen jutottak élelmiszerhez, a mezőgazdasági munkások pedig a kézművesek által készített szerszámokhoz, szövetekhez. 4. feladat. Topográfiai ismeretek (elemenként 0,5 pont)! 2,5 pont a) Babilon: Irak b) Giza: Egyiptom c) Athén: Görögország d) Gaugamela: Irak e) Alexandria: Egyiptom 5. feladat. Athén Periklész korában (elemenként 0,5 pont)! 4 pont Jellemezte az athéni demokráciát b - c e f - h Nem jellemezte az athéni demokráciát a d - g
E MEGOLDÁS 1. feladat. Szövegértelmezés. Az egyiptomi társadalom (elemenként 0,5 pont) 4 pont 2. feladat. Az athéni demokrácia (elemenként 1 pont) 4 pont a) sztratégosz (Elfogadható még: hadvezér.) b) népgyűlés / ekklészia (Elfogadható még: ecclesia.) c) A zsarnokság / egyeduralom / türannisz megakadályozása. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) d) Vetélytársaik eltávolítására. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 3. feladat. Kronológiai ismeretek (elemenként 0,5 pont) 3 pont 2 A királyság megszűnik, arisztokrata származású arkhónok vezetik Athént 4 A szolóni alkotmány megszületése, az adósrabszolgaság eltörlése 5 Az athéni türannisz kora 1 Az athéni polisz megalakulása Thészeusz király uralkodása alatt6 6 Kleiszhenész reformjai, a demokrácia kezdetei 3 Drakhón írásba foglalta a törvényeket 4. feladat. Történelmi kifejezések (elemenként 0,5 pont) 3 pont a) Akropolisz b) Démosz c) dolmen d) Halottak könyve e) horda f) mumifikálás
5. Kleiszthenész reformjainak jelentősége (elemenként 0,5 pont) 6 pont Kleiszthenész, az athéni demokrácia atyja, a türannisz rendszer bukása után Kr. e. 508 -ban a népre támaszkodva került hatalomra. Noha jelentős arisztokrata nemzetségből származott, intézkedései a társadalom alsó rétegének helyzetén segítettek. Kleiszthenész továbbvitte Szolón reformjait, és Athén minden szabad állampolgárának azonos jogokat biztosított. Mivel ezt a polgárjogot a lakóhelyhez kötötte, létre kellett hoznia Attika félszigetén 10 darab phülét. Ezek mindegyikből érkezett 50-50 tag a(z) ötszázak tanácsába, ráadásul saját sztratégosz vezette katonai csapataikat. Kleiszthenész a legfőbb hatalmat a(z) bulé (ötszázak tanácsa) és a(z) népgyűlés (ekklészia) kezébe adta. A kiszélesített választójoggal minden szabad athéni férfi polgár nemcsak választó, hanem választható is volt a buléba. Itt vitatták meg előzetesen a népgyűlések napirendjét és a törvényjavaslatokat is. Kakukktojás: 610, Peloponnészosz, Drakhón, türannosz