**. SZOLNOK MEGYE
^zuluok HJCgjt' ii niu^^ür nllülil k(')/.t'p4>ii, ukuii.yur- SÓB :ris/u kél puilján t».'rü] el. A-t. on/án t^yiji lo«- jeluntősulil) nie/.őyrtx,dii*iyi \idi-ko : u/, ájlüini guíduságok á«i tonnelöinövetkozütok hatalmas tábláin yaboiiafélékot, kukoricát, u "ajfy kiterje<íébü öiitíizöil (wüleion rízut tonnolnek. A Jászság ét a Twituzug Kyüinöltw- ÓH sz/ilőtormelóaérfll, ti Nagykunság ősi juhtonyéuztéséről nevezetett. A felasabaüulád óta hatulmusat fejlődött u/. ipar. Noniaetküzi autóút vezot a megyén át, s több nomzetközi yyorttvomit hiztosíiju a jó üaszeköitelést nemu*ak az oinkátí többi linzivel, hunom szinte égés/ Európával u. ocepe;ihh(í Be.nrepcKotí octn. no Öeperaw ii3biti THCCH. OAMH HaHait- ' lepe p i üftjiacth npuxcuiit ue)k-.lj r napoflhaa uioccefihíih jwpouiuee cuoőuit'fine ne ro.'ibku BCeMH lacthmii CTpflHW, il "luinilnt Szolnok lioj-r boihoisat'luiweci, in dor Mitte der ngtu'ibclibn Tií'föhene. Eb ist. nti CÍCT widiiigslen lainlwirthaf'tlichen Go^ncten des LBIIra. Sen der Befreiung ctes í.nneri hut aich anch die IndutjUio &fihliik ontwinkoh. Kine bitóiilioniilo Autot.ulm nieht»i«h mtih (Jat* Komitut unil mohrore Züife aichern «liu fjiite V«rindmig niuht 1 nur mit flen n< lereu Tt>i Ion d en f-a iitles, ndi-l i'üu op.i.
A swl««kl Ömpwt Siolnok, a megyeszékhely a Zagyva torkolatánál, a Tisza jobb poriján épült. A folyópartot kluéro parkok éa ligetek som, 8 a fák közül kiemelkedő Tisza Szálló, a templomok, majd lejjebb a hajóállomás és a iái-ház kellemes látvánnyal fogadják a Tiszántúlról a hídon keresztül érkezfit. A város nyugati részében a Tusa vonalát követve sorakoznak a régi ég új ipari üzemek : a 100 éve* Járóműjavító, a papír- éa cellulózegyár, a füréiztelep, a Tisza Bútorgyár, a cukorgyár és a Tisnamenti Vegyimüvek. Az ipari negyed környékén egyre több fúrótorony jelzi az alföld föld alatti kintiét : az olajat é a gaet.
Szolnok, Tliu Sitllú An 58 fok o«viiid forrói fölé épült a legszebb, legkorszerűbb vidéki tzalloda, a Tisza Szálló, valamint a gőz- és kádfürdő ; itt palackozták a gyógyhatású Áldás-vizet. A szálló mellett áll a Szigligeti Színház épülete, a parkban pedig a szolnoki születésű Veneghy Fereno mellszobra. A Zagyva ót a Tisza szögében, az egykori var helyén létetült a müvésztelep, melynek épületeit több holdas park veszi körül. A világszerte ismert, több mint JSO évet művésetelepen ma is több festő- ét szobrászművész él és dolgozik. A Siolnok MerH Tsaáei irikhiu.
A szolnoki Tabán Szolnok, XVIII. sz.-i barokk templomkapu Szolnok ősi idők óta fontos átkelőhely a Tiszán. A történelem során egymást követő háborús pusztítások a régi időknek majd minden emlékét eltüntették. Az eredeti népi települési formát megőrző zagyvaparti városrész, a Tabán, több műemlék, valamint a Damjanich Múzeumban látható régészeti leletek azonban mégis sok mindent elmondanak a múlt századok életéről.
A Damjanioh-fürdő melegvízü medenoéi az év nagyobb részében nagyszerű fürdési lehetőséget biztosítanak. Nyáron a tiszaparti strandokon ezrek találnak felüdülést a folyó hüs hullámaiban. Évről évre fejlődik az evezős sport. A horgászok különösen a Zagyva és a Holt-Tisza partját keresik fel szivesen. Szolnok, Damjanich-lUrdő
A Tiszától keletre, a szu, nok debreceni vusútvc nal két -oldalán elterül végtelen síkság a Nagj kunság. Az összefügg hatalmas búza-, rizs kukoricatáblák elárulják, hogy erre a vidékre az erősen gépesített termelőszövetkezeti gazdálkodás a jellemző. Itt találjuk u i.oi-melőss'.ovetkefcoti va A kunbenmi kultúrotthon XVIII. II.-1 tmrokk ípülete roaokat: Kisújszállást, Karcagot, kissé délebbre pedig Túrkevét ée Mezőtúrt. Számtalan öntözőosatorna segíti az évről évre nagyobb termésered - menyek elérését. Érdekes és jelentői e vidék népi fazekasipara, melynek híre meggze túljutott az ország határain. SrilmaJom Knnh
Móricz Zsigmond szobra Kisújszálláson Karcagi iskolaépület a XVIII. sz.-ból
A Nagykunság legnépesebb városa Karcag, valamikor a kunok székvárosa. A nagy magyar néprajztudósról, Gryőrf'fy Istvánról elnevezett múzeuma a Nagykunság néprajzának értékes gyűjteménye. Néhány kilométerrel északra fekszik Berekfürdő. Árnyas ligetben feltörő gyógyvizét évente sokan keresik fel. A földgázt a laboratóriumi edényeket készítő üveggyár használja fel. A 150 éves Zádor-híd Karcag halárában Berekfürdői részlet.1 - /
A jászárokszállási külső fogadó (XVIII. sx). A Tiszától nyugatra, a Zagyva és Tárna vidéke a Jászság. Jászberényben, a jász kerületek egykori székvárosában és szerte a Jászság községeiben sok szép műemlék őrzi u régi idők emlékét..lá»/l»f>réuyi templom a XV. sz.-ból Jászapáti kovácsolt kapu a XVIII. sz.-ból
lásibcrény létére Szőlőkertek és gyümölcsösök, másutt dohányföldek! váltakoznak húzti- és kukoricatáblákkal. A» állattenyésztés a riiji idők óta fontos szerepet játszik a Jászság életében. A felszí buduláa utái púdig nagy ipartelepek alakítják a láj k^pét.
X tiszaiüredi inúzeuui Tiszaparti halúsz-usendélpt A folyószabályozás végleges medret jelölt ki a Tiszának. A folyó mentén végig, átvágott holtágak között hatalmas ártéri erdők húzódnak, egymást érik a kisebb-nagyobb települések. A Tisza gazdag halállománya nagyszámú halásznak nyújt megélhetést. A tiszaörsi gyógyfürdő egyre kedveltebb a környék lakossága körében. XII. sz.-i templomrom Tissfaderzst-n
A Körös és a Tisza szöge a Tiszazug. Valamikor a világtól elzárva élt ez a vidék, ma azonban sürü autóbuszjáratok és új vasútvonal kapcsolják az ország közlekedésébe. A tiszazugi borok mi földön hircsck, Oserkeszőlő 90 fokos vízü forrása pedig nemesük az egyre szépülő gyógyfürdőt táplálja, hanem jó lehetőséget, ad melegházak fűtésére, zöldségfélék lermeléhöw" ie.
B*"*Vi Kiadja: a Szolnok megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya 6562. Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest F. v.: Janka Gyula