1. Háromszékmegyéből, Bereczk vidékéről.



Hasonló dokumentumok
Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

ü ű ü ü Ó ü

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

ú ú ű Ó

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

Á Á Á ű Á

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

Az évi erdészeti államvizsgák.

ü ú ú ü ú ú ú ú

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ű ő ő ő

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á ű ó ó

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

É É Ö

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Ó Ó ó ö ó

Í ü ű Ö ö ö ü ö ö ü ü ö ö ű ű ö Í ű Á ö Á ö

É Á Á Ö Á

ő ő Ó

Ó ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

Ö ö Á ü ü ö ű ö ö ü ö Ö

ű ő ő ű Ü ő ő ő ű ű ő ú ő ú Á Á ő Á ő ő ő ű ő ű ú

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

ű ű ű ű ú Í

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

Ó ű ű ű ű ű

ű ű ű Ú ű ű ű ű Ó

Ú Ö ű Ö

ú ú ú ű ú Ó ú ű Ö Ö ű ű ű ú ú ű ű ű ű ú ű Ö ú ú ű Ó ű ű

ű ű ű Ú ű ű Ó ű Ó Ö

Ú ű Ö ű ű Ü Ú ű Ü ű ű ű ű ű Ö ű

ű ű Ó

ű ű ű Ú Ü Ü Ú ű Ó Ó ű

Ó Ü

Ó

ő Ú ú Ü ú

ű ű Ö Ü

Ó Ó ü ú ú

ű ű ű ű ű ű ű ű

Ö Ö Ú

ü ő ü ü ő ő Á ü Ö ő ő ő ő ő ü ő ú ő ü ü ő ü ő ő ü ü ő ú ú ü ő ü ü ő ő ő ú ő ő ú ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

Átírás:

Adatok az Erdészeti műszótár--hoz. I. 1. Háromszékmegyéből, Bereczk vidékéről. Buhács = sűrű, fiatal tisztátlan fenyő erdő. Burusztuly = az elmocsárosodott és vizenyős völgyületekben sűrűen fölvergődni szokott nagy levelű dudvák tömege. Foglaló vas = a közönséges erdei fürészen a tönköt oda foglaló kapocsvas. Kakasvas, görbe vas a keretfürész felső végébe vert vasék. Karikás osztó váta = a közönséges erdei fürészen alkalmazott szekér. (Szécsi Zs. szerint : tönkszekér). 0 d r o s fa = a fürész szekér alatt lévő vezető gerenda. Fogas = a fürész szekér alján lévő fogas gerenda. Korong = a fogas gerendába kapaszkodó kerék. (Szécsi Zs. szerint : kerék orsó). Észteké tengely = az előtoló rúdnak (észtekének) tengelye. (Szécsi Zs. szerint : a szögemeltyü forgási tengelye). Reczés kerék = az észteké által taszigált fogas kerék. (Szécsi Zs. szerint : toló kerék). 2. Ugyanezen megyéből, Zabola vidékéről. Csigapaló = a közönséges erdei fürészen alkalmazott szekér. (Lásd fennebb : karikás osztó váta). Vánkos = a fürészszekér azon része, mire a tönköt fektetik. (Szécsi Zs. szerint : zsámoly vagy tönkszék). Reczés fa = a fürészszekér fogas gerendája. (Lásd fennebb : fogas).

Kengyel, kengyelrud = a fürészkeretet hajtó forgattyurudnak feje és maga a rud. 3. Csikmegyéból. Gyeryyó-Szt.-Miklős vidékéről. Rostos vége (a deszkának vagy a felfűrészelt tönknek) = át nem fürészelt vége. (Örvös- vagy örvös vége Háromszéken, Gelenczén). Olvasó vége (a deszkának vagy a felfűrészelt tönknek) = átfürészelt vége. (Mutató vége Háromszékmegyében, Gelenczén). Mosztos fele (a deszkának vagy a felfűrészelt tönknek) = azon része, mely fürészeléskor alul volt és a miatt czafatok csüngnek azon, főleg rosz erdei fűrészeknél. Botosfa a fürészkeret hajtó rúdja. (Lásd fennebb: kengyelrud). Síkottyú = a fürészkeretet hajtó rúdnak felső két oldallapja (pofája), mely közé jön t. i. a fürész penge alsó vége (farkas). Járom = fürészkeret. Járomtok = a keretvezető oldalfák együtt véve. (Szécsi Zs. szerint : keretoszlop). Vas, metszővas = fürészpenge. Vas fő = a penge felső vége (czimpája). A vas farka = a penge alsó vége. Hódkarika, (holdkarikából) hódszeg = a penge felső végébe verni szokott vasék. (L. fennebb : kakasvas). Gombolyagszeg = a penge alsó végébe (farkába) verni szokott vasszeg, a mely t. i. a hajtó rúd felső végéhez (két oldallapjához) köti a penge alsó végét, ha t. i. az a keret alsó fején keresztül nyúlik, különben pedig a keret alsó fájához.

J á r o m f ő a keret felső keresztfája. Járomkereszt = a keret alsó keresztfája (?) Hátulfoglaló vagy f a r b a ü t ő kapocs = a fürésztönk hátolsó végének megerősítésére szolgáló vaskapocs. E 1 ö 1 f o g 1 a 1 ó vagy balta = a fürésztönk első végének megerősítésére szolgáló vaskapocs. Foglaló = az előlfoglaló "-nak vagyis: a balta"- nak karikája, mely ezt az első párná"-hoz (zsámoly, vánkos) erősiti. Első- és hátolsó párna a fürészszekér azon részei, melyekre a tönköt fektetik. (Lásd fennebb : vánkos). Csigapalló (néha spontosfa") = a fürészszekér két oldalfája ( karikásfa") alatt levő vezető gerenda. (Lásd fennebb : odrosfa. És vesd össze fennebb : Csigapaló). Vizkerék Szécsi Zs. szerint: a hajtó- vagy vizi kerék. Bélkerék = a vizi kerék göröndjéu lévő nagy fogaskerék", (s talán az ebbe kapaszkodó kis fogaskerék is?) Szélkerék = Szécsi Zs. szerint: a kiegyenlitő, lendítő kerék. Görbe vas = a szélkerék" tengelyének belső végén lévő görbe vas. (Szécsi Zs. szerint : forgattyú). Szimpla fürész = hol függő zsilipen ( laj"-on) át rohan a viz az aránylag kis átmérővel biró s e miatt felette gyorsan forgó hajtókerékre (vizkerékre) hiányzanak az erőt áttevő és átvevő fogaskerekek (bélkerék). Korondos talán: korongos) fürész = hol kis zsilipen ( küs laj"-on) átömlik a viz az aránylag nagy átmérővel biró s e miatt lassan forgó hajtókerékre, és a melynél tehát a forgás gyorsabbá tétele végett egy pár fogaskerék (bélkerék) is van.

Laj = a vizkerékre vizet vezető zsilip. (Van függő laj", és kis- vagy küs laj"). Laboda = a vizkerék szekrénye vagy lapátja. Levesélni = a fürésztönknek első szegélyezése. (Szécsi Zs. szerint : szélezni). Megszinitni = a fürésztönknek második szegélyezése, vagyis : a levesélt tönk (Szécsi Zs. szerint az u. n. prizma") oldalt fordittatik és megszinittetpk. Béldeszka a szindeszka vagy széldeszka után következő deszka. Megtalpalni = a fürészre teendő tönk végét laposra faragni, hogy a vánkoson (párna, tönkszék, zsámoly) jól feküdjék. Ereszteni = közelitni a fát az erdőben a csusztatókhoz, vontató utakhoz. Nagy Gyula, kir. erdőfelügyelő. II. Csikmegye, alcsiki kerületében használt kifejezések. Csalóka = fenyőtoboz. Csapos = fiatal fenyőkből készített primitiv kerítés. Csereklye vagy csereke = fenyőtű. Felfogta az utat, vagy tisztást az erdő = a tisztást vagy utat benőtte az erdő. Füge = köszméte. Fürészpenge járom = fürészpenge keretével. Gyakor növésű fa = tömött rostu fa. Gyopár = gnafalium. Hás fák = a határon IT-val jelzett fákat jelenti. Isten tövis = galagonya. Lúgos a fa = ha sebeiből kifolyt nedve a kérgét fehéríti.

Lábán száradt fa az, mely még a földben gyökerezve bármily okból kiszárad. Puszta = erdei tisztítás. Selymes hely = vizenyős hely. Sarok, gyakrabban sorok, hegygerinczet jelent. Szádokfa = hársfa. Szegy nélkül nem adja ki valamely törzs a gerendát akkor, a mikor a kívánt nagysághan előállított gerenda egyik vagy másik lapján több-kevesebb kérget kell hagyni. Ercsényi Béla, m. kir. erdész. Az 1885. évi erdészeti államvizsgák. A folyó évi erdészeti államvizsgák októberhó 5-én és következő napjain tartattak meg. A vizsgáló bizottságban Bedő Albert országos főerdömester és ministeri tanácsos elnöklete alatt B e 1 h á z y Emil m. kir. főerdőtanácsos, Fekete Lajos m. kir. erdőtanácsos és akadémiai tanár mint tagok és R u t s k a Tivadar kir. főerdőfelügyelő mint vizsgáló biztos és jegyző vettek részt. A vizsga letételére 60 egyén kért engedélyt : ezek közül feltétlen engedélyt nyert 29, feltételes engedélyt nyert 31. A vizsgához a feltételes engedélyekben megszabott kellékek igazolása mellett megjelentek 51-en, kik közül egy visszalépett. Az Írásbeli vizsga október 5-én és 6-án tartatott meg az országos magyar gazdasági egyesület Köztelkén, mely alkalommal az Országos Erdészeti Egyesület és a selmeczi erdőakadémia által fölterjesztett 6 6 írásbeli kérdés közül a következő hat kérdés tüzetett ki megoldásra : I. A vizsgát tevőnek feladata lenne : egy nagyobbára vágható, de részben túlkoros, részben pedig fiatal fákat is