A Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház Stratégiai és Fejlesztési terve 2015-2020 Pilis, 2015.
Tartalomjegyzék I. Bevezetés..3 II. Stratégiai terv célja..3 III. Helyzetkép.3 IV. PGTT Makrokörnyezet elemzése... 5 V. SWOT analízis Helyzetelemzés...7 VI. Küldetésnyilatkozat...9 VII. Célok....9 VIII. Intézkedési és fejlesztési terv 2015-2020...11 2
I. Bevezetés A Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház stratégiai tervének elkészítését több ok is indokolja. Egyrészről 2014. október 1-jei hatállyal kaptam meg vezetői kinevezésemet az intézménybe 2019. szeptember 30-ig terjedően öt évre. A benyújtott pályázatomban vállaltam, hogy elkészítem a könyvtár stratégiai és fejlesztési tervét, mivel az előző terv öt éve 2010-ben készült, így a stratégiai ciklus lezárásra került. A másik indok, hogy 2013. január 1-jétől új szervezeti formában működik az intézmény, mivel összevonásra került a könyvtár és a közösségi ház. Sajnos az új könyvtárügyi stratégia még nem készült el, amit figyelembe tudnék venni, de a korábbi tervek továbbfejlesztése elég alapot ad a saját stratégia megfogalmazásához. Továbbá elkészítettem a könyvtár SWOT és PGTT analízisét, illetve az idei év nyarán használóink között igényvizsgálatot végeztünk, ezáltal átfogó képet kaphattunk az olvasóink igényeiről. II. Stratégiai terv célja A stratégiai tervezés mindig egy meghatározott cél érdekében megvalósítandó összetett folyamat. A tervezés lényege, hogy az intézményt olyanná alakítsa, ami megfelel a vele szemben támasztott igényeknek. A tervezésnél figyelembe kell vennünk, hogy melyek azok a célok és kulcsfontosságú területek, amelyeket meg kell változtatnunk annak érdekében, hogy az intézmény a küldetésének megfelelően működjön és képes legyen az új igényeket maximálisan kielégíteni. Az intézmény stratégiai tervének elkészítését több ok indokolja. Egyrészt 2014-es évvel lezárult az előző fejlesztési ciklus, másrészt tavaly vezetőváltás történt, így új terveket és fejlesztési koncepciót kell készítenem. A tervezés célja, hogy tisztázza az intézmény célkitűzéseit, meghatározza az irányvonalát és prioritását, valamint segítse a pénzügyi alapok megteremtését és a pénzügyi források megfelelő felhasználását. Az intézmény alapvető feladatának tekinti, hogy megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, a változó igényeknek, a technológia terén tapasztalható erőteljes fejlődésnek, valamint a kulturális esélyegyenlőségének biztosítására. III. Helyzetkép Az intézmény Pest megye 10 éve várossá nyilvánított Pilis településnek a közkönyvtára és közösségi háza. Pilis Budapesttől délkeleti irányban, a fővárostól 48 km-re található, lakóinak száma körülbelül 12000 fő. A közlekedési adottságai és lehetőségei jók, a 4-es főút, valamint a Budapest-Cegléd- Szolnok vasúti fővonal mellett található. A településnek szerény ipara van, ez okozza, hogy a lakosság nagy része ingázó, Budapestre jár dolgozni. Elsősorban a helyi kisvállalkozások, valamint a város oktatási, egészségügyi, szociális, közigazgatási, kulturális és településüzemeltetési feladatait ellátó intézmények biztosítják a településen élők számára a munkalehetőségeket. Az alacsony ingatlan árak és a külterületeken található borházak alacsony árai miatt sokan költöztek az utóbbi időben a városba. Sajnos elsősorban rossz szociális helyzetben lévő családok költöztek a külterületi zártkertekbe. A városnak nincs nagyobb rendezvények befogadására alkalmas művelődési háza, ezt a funkciót pótolja a közösségi ház, a befogadóképessége viszonylag szerény, mintegy 80 fő. A településen egy általános iskola három telephellyel, egy óvoda három telephellyel és egy bölcsőde működik. Pilis szlovák és evangélikus gyökerű település, az evangélikus egyház az ország egyik legnépesebb 3
gyülekezete. A Szlovák Nemzetiségű Önkormányzat mellett Pilisen két nyugdíjas klub is működik. A településnek van zeneiskolája, amely Pest Megyei Önkormányzati fenntartású, viszont Pilis város által működtetett. A kulturális életünk egyik legmeghatározóbb tagja a Pilisi Zenész Egyesület, amely már mazsorett csoporttal is büszkélkedhet. Az elmúlt években a településen új kulturális,- sport és idegenforgalmi központok is létre jöttek, ilyen a Sipitó Pihenőpark, a Csilló Lovasiskola, Gerje patak és forrásvidéke, Pilisi Rózsatanya Hagyományőrző Egyesület. Az intézmény feladatait elsősorban az 1997. évi többször módosított CXL., a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény határozza meg, konkrét feladatait a fenntartó által elfogadott Alapító Okirat, Küldetési Nyilatkozat, valamint Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által megalkotott és elfogadott, az Önkormányzat közművelődési, közgyűjteményi feladatairól, a helyi közművelődési, közgyűjteményi tevékenység támogatásáról szóló 8/2014. (III.14.) sz. önkormányzati rendeletében meghatározott könyvtári és művelődési feladatok, illetve az intézmény Munkaterve írja elő. Az intézmény jogelőd intézményét a Pilis Községi Tanács VB. 106/1951. sz. határozatával létesítette, melyet Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2001. április 25-ei ülésen meghozott 33/2001.(IV.25.) sz. önkormányzati határozatával módosította, illetve Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 113/2004.(VIII.25.) sz. önkormányzati határozatával rendelkezett. A Kármán József Városi Könyvtár és a Móricz Zsigmond Közösségi Ház 2012. december 31-éig külön működött, majd a fenntartó az intézményt 2013. január 1-jével összevonta, így az intézmény Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház néven működik két telephelyen. Az intézmény folyamatosan igyekszik lépést tartani a technikai, informatikai fejlődéssel, a használói igények változásával. A fejlesztéseknek köszönhetően az összevont intézmény informatikai rendszere egységessé vált a könyvtári munkafolyamatok minden területén. A kölcsönzés a Szikla 21 integrált könyvtári rendszeren működik, amely folyamatosan bővíthető, korszerűsíthető. Az intézmény egyik legfontosabb feladata a gyermekek olvasóvá nevelése. Az intézmény gazdag programokkal, rendezvényekkel várja látogatóit, közösségi színtérként működve szolgálja a kultúra terjesztését. (Író-olvasó találkozók, kiállítások, előadások, kézműves foglalkozások, klubok, könyvtári órák, számítógépes tanfolyamok.) Az intézmény másik fontos feladata a Pilis múltjának bemutatása. Folyamatosan gyűjtjük a helytörténeti adatbázisunkba a cikkeket, könyveket, adatokat digitalizálva, amelyek remélhetőleg jövőre elérhetőek lesznek az otthonokban is. A könyvtár tagja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek, amely a könyvtárközi kölcsönzés keretében országos hatókörrel képes a használók egyedi igényeit, kéréseit teljesíteni. Együttműködő partnereinkkel, óvodákkal, iskolákkal, civil szervezetekkel való kapcsolatunk az elmúlt években megerősödött. 4
IV. PGTT(PEST) analízise A PGTT analízis célja, hogy az intézmény stratégiai és fejlesztési tervéhez adatokat és szempontokat szolgáltasson. A PGTT (vagy angol kifejezéssel PEST-analízis, mely a Politics, Economic, Society, Technology kezdő betűi) a makrokörnyezet elemzésének módszere, mellyel politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezők alapján vázoljuk fel az intézmény működését. 1. Politikai viszonyok A könyvtárügyet Magyarországon a 1997-ben elkészült és elfogadott a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtárellátásról és a közművelődésről szóló, többször módosított 1997. évi CXL. törvény szabályozza. A jogszabály, illetve a nyomában megszületett rendeletek, törvények kedvezően befolyásolják a könyvtárügy helyzetét. Az intézmény működését irányító helyi jogszabályok naprakészek, rendszeresen korszerűsítésre kerülnek és aktualizálódnak. A fenntartó önkormányzat az intézmény működésének alapvető feltételeit megteremtette és folyamatosan biztosítja a működéshez szükséges forrásokat. 2. Gazdasági tényezők Az intézmény a munkatervében vállalt feladatainak teljesítése a fenntartó gazdasági lehetőségeitől függ. Az elmúlt évben stabilizálódott a fenntartó helyzete, így az intézmény gazdasági helyzete is javult. Az intézmény működéséhez, a szolgáltatások korszerűsítéséhez a források jelenleg több csatornán, változó mértékben állnak rendelkezésre. A költségvetésben biztosított keret csupán a működési költségeket, valamint kisebb fejlesztéseket fedezi, nagyobb méretű beruházásokra pályázati források nyújthatnak fedezetet. A lakosság munkaerő-piaci versenyképessége megköveteli a szolgáltatások bővítését, korszerűsítését, ezért ezeknek a finanszírozási lehetőségeit meg kell teremteni. Nem várható a közeljövőben jelentős gazdasági források megnyílása könyvtári célokra és sajnos a lakossági forrás sem lesz arra, hogy térítéses szolgáltatások beindításával javítsunk a könyvtár anyagi helyzetén. 3. Társadalmi tényezők Az intézmény működésére a társadalmi szerkezet átrendeződése, az élethosszig tartó tanulás, az átképzés és távoktatás, a digitalizáció elterjedése is hatással van. A helyi társadalmi helyzet, a növekvő munkanélküliség, elvándorlás, népességfogyás, a társadalmi és kulturális sokszínűség újabb feladatok elé állítja a könyvtárakat és a közösségi színtereket, ezáltal erősödik a szociális funkciójuk is. A művelődési szokások sokszínűsége, a műveltségi értékek átrendeződése, az olvasási szokások megváltozása folyamatos kihívások elé állítja a könyvtárakat. Az intézménynek kiemelt szerepe van a kulturális örökségünk, nemzeti értékeinek megőrzésében, a hagyományainknak ápolásában. 4. Technológiai tényezők A technológiai változások, a digitalizáció elterjedése, a tartalomipar megerősödése hozzájárul a könyvtárak szerepének változásához. A digitális technika terjedése lehetővé teszi a kulturális javakhoz történő hozzáférést. Az információ elérése már nem helyhez kötött, a 5
technológiai kihívásokat csak anyagi erőforrásokkal tudjuk megteremteni. Az intézménynek lépést kell tartania a gyors fejlődéssel, így elengedhetetlen az informatikai eszközök folyamatos újítása, valamint szakmai ismeretünk folyamatos képzése. 6
V. SWOT analízis - Helyzetelemzés A SWOT analízis (S = Strengths-erős pontok, W = Weaknesses-gyenge pontok, O = Opportunities-környezeti lehetőségek, T = Threats-környezeti veszélyek) célja az, hogy az intézmény stratégiai és fejlesztési tervéhez adatokat és szempontokat szolgáltasson az intézmény mikrovilágáról, az intézmény szolgáltatásainak, gyűjteményének, működésének erősségeiről, gyengeségeiről, a lehetőségekről és a működés veszélyeiről. 1. Erősségek Az intézmény megközelítése jó, mind két épület a könyvtár és a közösségi ház is a város központjában található, így a lakosság könnyen megközelítheti, elérheti. Az intézmény kapcsolatai a fenntartóval, a város más intézményeivel, szervezeteivel és egyházaival jó. Jó szakmai kapcsolatot alakítottunk ki a Pest megyei könyvtárakkal, különösen a Monori könyvtárral. A könyvtár nyitvatartási ideje heti 40 óra, hétvégén szombaton is várja az olvasóit, valamint heti 2 alkalommal este 7 óráig nyitva van. A könyvtár könyv állománya jó színvonalú, a könyvek kölcsönzése a Szikla21 integrált könyvtári rendszerben zajlik. A munkatársak hivatásszeretete, elkötelezettsége jó. A szakalkalmazottak a munkakörük betöltéséhez szükséges megfelelő végzettséggel rendelkeznek. A könyvtárhoz tartozó emagyarország pont számítógépeinek állapota jó, 2014-ben sikerült újabb gépeket, monitort és szervert vásárolni. Az intézmény minden korosztály számára kínál programokat, szórakozási lehetőségeket. Folyamatos a használók képzése és a lakosság tájékoztatása különböző portálokon. Az intézmény tagja az ODR-nek, amelynek következménye, hogy az intézményhálózaton belül gördülékeny a dokumentumcsere. 2. Gyengeségek A könyvtári állomány egysíkú csak nyomtatott dokumentumokból könyvekből, folyóiratokból áll. Nincsenek audiovizuális (hangoskönyv, CD)dokumentumunk, valamint kevés idegen nyelvű könyvünk van. A könyvtár épülete régi, már több mint 100 éves. Bár az épület 2010-ben felújításra került, új tető és a külső homlokzat, valamint fűtés korszerűsítést végeztek, de ez csak átmeneti megoldás, mivel a falak salétromosak, sok helyen a vakolat hullik. A bútorzat kopott, régi. A könyvtár alapterülete kicsi, (230 m²), ami jóval kevesebb, mint az IFLA Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége által ajánlott terület, amely 56m²/1000 lakos. Nincs lehetőség elkülönített szolgáltatások (pl. gyermekkönyvtár) kialakítására. A könyvtárban nincs megfelelő iroda, a jelenlegi iroda egyszerre funkcionál irodaként, étkezőként, sőt még a kazán is itt kapott helyet. A kicsi alapterületből adódóan a polcok zsúfoltak, a polcrendszerek között a hely szűkös. A helyhiány miatt az állomány egy részét kénytelenek vagyunk raktárban tárolni, amely nem jó, mivel egyrészt az olvasó nem láthatja a könyveket, másrészt a raktárban nyirkos a levegő a könyvek állagát is veszélyezteti. A közösségi ház alapterülete is kicsi (146 m²), nagyobb rendezvények lebonyolítására nem alkalmas. 7
Az intézmény technikai felszerelése is gyenge, nincs CD lejátszónk, DVD lejátszónk. 3. Lehetőségek A két intézmény helyett egy új, korszerű többfunkciós könyvtár és művelődési ház építése. Pályázati lehetőségek, központi támogatások bővítése, önkormányzat fokozódó támogatása. Az olvasói és használói igények folyamatos figyelemmel kísérése, a szolgáltatások bővítése, alakítása. A fiataloknak változatos programok, előadások tartása. A városban működő civil szervezetekkel a kapcsolatok erősítése. A város polgárainak a könyvtári szolgáltatásai iránti növekvő érdeklődése. A településre újonnan költözött lakosság integrációjának elősegítése, közösségépítés támogatása, helyismereti, helytörténeti körök megalakulása. Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. Képzések, tanfolyamok szervezése, lebonyolítása. A dolgozóknak szakmai konferenciák, tanfolyamok szervezése. Minőségi szemlélet kialakítása, külső és belső kommunikáció erősítése. Különgyűjtemények (idegennyelvű, zenei) beszerzése. Közösségi csatornák erősítése. 4. Veszélyek Gazdasági nehézségek miatt anyagi megszorítások. Az épületek állagának romlása. Pályázati lehetőségek csökkenése. A tudás, műveltség társadalmi presztízsének romlása. Növekvő dokumentum árak. Törvényi szabályozás kedvezőtlen alakulása. Központi szakmai irányítás gyengülése. 8
VI. Küldetésnyilatkozat A Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház küldetésének tartja, hogy a város lakossága számára olyan összehangolt, egységes és sokrétű könyvtári, kulturális és információs szolgáltatásokat nyújtson, amely hozzájárul a településen élők kulturális és információs igényeinek kielégítéséhez, javítva a munkaerő-piaci esélyeiket, tanulási, továbbtanulási lehetőségeiket, önművelésüket, nemzeti és kisebbségi identitásuk megőrzését és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását. A küldetésének és jövőkép elérése érdekében az intézmény: 1. Lehetővé teszi a gyors hozzáférést a dokumentumokhoz, hiteles és naprakész információkhoz, könyvtári szolgáltatásokhoz, a teljes könyvtári rendszerhez. 2. Biztosítja az egyetemes, nemzeti, nemzetiségi és helyi kultúra írott és elektronikus formáinak a közvetítését, közkincsé tételét és elérhetőségét, az intézményeiben, valamint a világhálón keresztül. 3. Hozzájárul a kulturális, oktatási, nevelési tevékenységek, az egész életen át tartó tanulás megvalósításához, valamint a szabadidő hasznos eltöltéséhez. 4. Színvonalas rendezvényekkel, programokkal, kiállításokkal népszerűsíti az olvasást és a kulturális értékeinket. 5. Támogatja az olvasókultúra, a hagyományos, elektronikus információs és digitális írástudás terjesztését. 6. Fejleszti a minőségi szolgáltatási rendszer kialakítását, a területi könyvtári szolgáltatásokat, a szakmai összefogást, a továbbképzést, erősíti az intézmény pozitív megítélését. 7. Kiemelten foglalkozik és segíti a helytörténeti kutatások megvalósítását, a helytörténeti adatbázis kezelését, valamint rész vesz a Települési Értéktár Bizottság munkájában. 8. Segíti a hátrányos helyzetűek esélyeit, növeli a társadalmi, szociális vagy egészségügyi okokból hátrányos helyzetbe került használók esélyeit. 9. Erősíti a városi kötődést, a lokálpatriotizmust, az identitástudat megőrzését. Hozzájárul a közösségi színterek építéséhez, növelve a város versenyképességét és összetartó erejét. 10. Feladatait a használókat középpontba helyezve, minőségügyi rendszer alkalmazásával, folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel, minőségirányítás bevezetésével látja el. VII. Célok elérni: Az intézmény küldetésnek teljesítése érdekében a következő konkrét célokat kívánjuk 1. Az intézmény legfontosabb célja, hogy mindenki számára biztosítsák a szabad, korlátozás nélküli hozzáférést az információkhoz és a dokumentumok teljes egészéhez, ezzel segítsék elő a település versenyképességének a javítását, 2. Korszerű, felhasználó-központú könyvtári szolgáltatások fejlesztése, jogszerű elektronikus hozzáférés biztosítása. 3. Tanórán kívüli oktatás, az informális képzés segítése, programok szervezésével az olvasás népszerűsítése, az olvasáskultúra és a digitális írástudás fejlesztése. 4. Helytörténeti gyűjtemény folyamatos frissítése, helytörténeti adattár kezelése. 5. Minőségirányítási rendszer bevezetése. 9
1. Az intézmény legfontosabb célja, hogy mindenki számára biztosítsák a szabad, korlátozás nélküli hozzáférést az információkhoz és a dokumentumok teljes egészéhez, ezzel segítsék elő a település versenyképességének a javítását. Az intézményünk kiemelt célja, hogy a város lakói hozzáférjenek a dokumentumokhoz, naprakész információkhoz. A könyvtár az információs társadalom alapintézményeként működik, így hozzáférést biztosít a kulturális tartalmakhoz. Közösségi információs központként részt kell vennünk, a társadalom minden rétegét érintve a digitális írástudás fejlesztésében, ezzel hozzájárulunk a társadalmi és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A gyűjtemény fejlesztésénél figyelembe kell venni az olvasói igényeket. Bővítenünk kell a digitalizálási tevékenységeket, részben a használói igények kielégítésére (pl. ELDORÁDO hozzáférés, távhosszabbítás), részben az audiovizuális gyűjtemény kialakításánál. (CD és hangoskönyv beszerzése). A feladat ellátásához korszerű informatikai háttérre, korszerű berendezésekre, valamint a dokumentum-és információs vagyon megőrzésére és a korlátlan hozzáférés megteremtésére van szükség. 2. Korszerű, felhasználó-központú könyvtári szolgáltatások fejlesztése, jogszerű elektronikus hozzáférés biztosítása: Az intézménynek támogatnia kell az e-kultúra terjedését. A használók képzésével minél több lakost kell hozzásegíteni a digitális kompetenciák megszerzéséhez és alkalmazásokhoz. A közhasznú információk széles körének közvetítését kell biztosítani területi korlátozás nélkül. Ehhez folyamatosan bővíteni kell távolról is elérhető szolgáltatások körét. A digitalizált helyismereti cikkeket elérhetővé kell tennünk a használóink számára. 3. Tanórán kívüli oktatás, az informális képzés segítése, programok szervezésével az olvasás népszerűsítése, az olvasáskultúra és a digitális írástudás fejlesztése: Az intézmény az egyéni, iskolai és óvodai csoportfoglalkozások keretében segíti az olvasás népszerűsítését, hozzájárul az értő olvasás elsajátításához, fejlesztéséhez. Kiemelt feladatunk a gyermekek olvasási szokásainak megváltoztatása, amely csak közös összefogással érhető el. Fontos a gyermekek számára a kulturális, szabadidős tevékenységek szervezése. Az elmúlt évben nagy figyelmet fektettünk a gyerekekre, így elkezdődött az a folyamat, aminek következtében napról napra több gyermek érkezik könyvtárba, egyre több gyermek vesz részt a különböző programjainkon. Ezt a következő években szeretnénk továbbfejleszteni. Továbbra is szervezünk olvasási vetélkedőket, rajzpályázatokat, gyermekfoglalkozásokat, irodalmi előadásokat. Szeretnénk a nyáron napközis olvasótábort és nyelvtanfolyamot szervezni. A felnőttek számára folytatjuk az irodalmi és ismeretterjesztő előadások, kiállítások és könyvbemutatók szervezését. Csatlakozunk az országos kampányokhoz, olvasónépszerűsítő programokhoz, könyves ünnepekhez. Továbbra is tartunk számítógépes tanfolyamokat és reméljük sikerül pályázati forrásból nyelvtanfolyamot is elindítanunk. 4. Helytörténeti gyűjtemény folyamatos frissítése, helytörténeti adattár kezelése: Intézményünk egyik legfontosabb feladata Pilis város helytörténetének gyűjtése, amellyel támogatjuk a településen élők identitásának erősödését. Folytatni kívánjuk a Pilisi helytörténeti 10
adatbázisunk kiépítését. A Pest Megyei Hírlap és a Hírnök című lap mellett szeretnénk digitalizálni a helytörténeti vonatkozású könyveket, cikkeket. Ennek meg kell teremteni a jogi hátterét (szerzői jogdíj). Fontos feladatunk lesz a Települési Értéktár Bizottság munkájának segítése, amivel a helyi értékeinket közkincsé tudjuk tenni. 5. Minőségirányítási rendszer bevezetése: Minőségirányítási munkacsoport létrehozásával és a folyamatos működésének biztosításával lehetőségünk lesz a munkafolyamatunk állandó felügyeletére és fejlesztésére. Kérdőíves használói elégedettségmérés évente kell elvégezni, hogy folyamatosan tájékozódhassunk olvasóink igényeiről. A szervezeti kultúra fejlesztése, munkatársak képzése, továbbképzése, önképzés erősítése is tovább javíthatja szolgáltatásink színvonalát. VIII. Az intézkedési és fejlesztési terv 2015-2020. Az intézmény fentebb megfogalmazott jövőképe és küldetésnyilatkozata megvalósítása érdekében szükségesek a konkrét intézkedések és fejlesztési lehetőségeknek rögzítése, illetve a fenntartó önkormányzat döntése. A fejlesztési tervnél figyelembe vettem az Emberi Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztály ajánlását, valamint a nyár folyamán végzett igényvizsgálati elemzés eredményét. A 6 pontban kijelölt célok eléréséhez az intézmény valamennyi területén szükségesek az összehangolt és egymásra épülő fejlesztések. I. Gyűjteményfejlesztés, állományalakítás A gyűjteményszervezés az a könyvtári munkaterület, amelyben megtörténik az állományba integrálódó dokumentumok és információk körének beszerzése és állományba vétele. A gyűjteményszervezést a könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata határozza meg. Az intézmény a gyors feldolgozási rendszernek köszönhetően a dokumentumok gyorsan, a megjelenésüket követően 1-2 hónapon belül elérhetőek a könyvtárba. A könyvtár állománya egysíkú csak nyomtatott könyvekből és folyóiratokból áll. Már az előző stratégiai ciklusban is szó volt róla, hogy fejleszteni kell a könyvtár állományát be kell szerezni audiovizuális dokumentumokat, de sajnos erre nem volt lehetőség, így a következő évek feladata lesz. A Gyűjtőköri Szabályzatunkban jelenleg alapvetően a magyar nyelvű könyvek beszerzése szerepel. A nyelvtanulók részéről több megkeresés érkezett, hogy szeretnének idegen nyelvű könyveket kölcsönözni, így elkezdtük beszerezni a könyveket, amit a következő években folytatni kell. Ahhoz, hogy beindítsuk az audiovizuális szolgáltatásokat be kell szereznünk hozzá a megfelelő berendezéseket, CD lejátszót, polcokat, hangoskönyveket. Célok: Tervszerűen végrehajtott minden típusú dokumentumra kiterjedő gyűjteményszervezés megvalósítása. Rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb kihasználása. Korszerű, felhasználó igényeket figyelembe vevő állomány kialakítása, fenntartása. 11
Feladatok: Felhasználó központú állományalakítás. A használók és a használói igények folyamatosan figyelése, mérése. Az állománygyarapításra fordítható költségek kiegészítő forrásainak felkutatása, használata. A digitális könyvtár megvalósításával kapcsolatos feladatok felmérése, ütemezése, végrehajtása. E-dokumentumok, audiovizuális gyűjtemények beszerzése. E-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatvédelmi feladatok ütemezése, végrehajtása. CD lejátszó és más berendezési tárgyak beszerzése. Idegennyelvű dokumentumok beszerzése. II. Feldolgozás A dokumentumok beérkezése után a feldolgozás a Szikla 21 integrált könyvtári rendszerben történik. A rendszer folyamatos fejlesztéséről gondoskodni kell, mivel így tudjuk hatékonyan és pontosan feltölteni a dokumentum adatait a rendszerbe. Minden évben meg kell vennünk a működéshez szükséges legújabb szoftverkövető programot. Célok: Szoftverkövető program évi beszerzésével legújabb adattartalmak letöltése. Pilisi Helytörténeti Adatbázis kezelése. Feladatok: Szoftverkövető program évi beszerzése. Helytörténeti adatbázis folyamatos feltöltése. III. Szolgáltatásfejlesztés A korszerű könyvtár a folyamatosan változó környezet állandó kihívásai között teljesít és szolgáltat. Az intézmény fejlesztési tervének végső soron a szolgáltatások javítását, a használói igények és elvárások magasabb szintű kielégítését kell előmozdítania. Célok: Az intézmény magas minőségi szolgáltatásival tovább erősítse a pozícióját kultúraközvetítő intézményként. Erősödjön az általános szolgáltatási minőség. Korszerű felhasználó központú szolgáltatások biztosítása, fejlesztése. Hátrányos helyzetű lakosság segítése a könyvtári szolgáltatásokkal. Személyre szabott szolgáltatások rendszerének kialakítása. Korszerű technológiák, eszközök alkalmazása a szolgáltatásban. A szolgáltatások hagyományos és virtuális akadálymentesítése. Olvasásnépszerűsítő és a digitális műveltség fejlődését, terjedését segítő alkalmazások kifejlesztése. 12
Feladatok: Használói elégedettségmérés vizsgálatok. Távelérés biztosítása a szolgáltatásokhoz. Távbeiratkozás, távhosszabbítás, távelőjegyzés. E-mail értesítés a lejárat napján. Rendezvénykínálat felhasználói igény szerinti bővítése, módosítása. Használók képzése a digitális kompetenciák megszerzéséhez és alkalmazások használatához. IV. Olvasásnépszerűsítés Az olvasásnépszerűsítés és olvasóvá nevelés a közkönyvtárak alapfeladatai közé tartozik. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekeket megismertessük az olvasás élményével. Sajnos az utóbbi időben csökkent az olvasó kedv, az értő olvasásra való képesség, ezért fontos, hogy színes programokkal, olvasásnépszerűsítő programokkal, könyvtári foglalkozásokkal megszólítsuk a különböző korosztályokat. Célok: A lakosság ösztönzése olvasásra, a könyvek szeretetére, a kulturális szolgáltatásaink igénybevételére. Az élethosszig tartó tanulás támogatása, a digitális írástudás és műveltség megszerzéséhez való lehetőségek széles körének biztosítása. Feladatok: Helyi és országos olvasásnépszerűsítő programok szervezése. Könyvtárhasználati programok szervezése. Digitális írástudás megszerzésére segítség a különböző korosztályoknál. Segítségnyújtás az élethosszig tartó tanuláshoz különböző korosztályoknak. Kapcsolatépítés és közös programok szervezése az iskolával, óvodával és a civil szervezetekkel. V. Helytörténeti gyűjtemény és adattár Az intézmény fontos feladatai közé tartozik Pilis város helytörténetének gyűjtése és feldolgozása, hiszen a lakosság városi kötődését csak a múlt által tudjuk erősíteni. Célok: Helytörténeti adatbázis kiépítésének folytatása, helytörténeti gyűjtemény online elérése. Települési Értéktár Bizottság munkájának támogatása. Feladatok: Helytörténeti vonatkozású könyvek és cikkek digitalizálása. A digitalizált dokumentum közzétételének jogi hátterének megteremtése. 13
Települési Értéktár Bizottság megalakítása, működése. A településen élő lakosság helytörténeti kötődésének erősítése különböző programokkal és rendezvényekkel. VI. Minőségbiztosítás A minőségi gyűjteményszervezést és minőségi szolgáltatásokat kizárólag akkor valósíthatjuk meg, ha az intézmény szervezetének teljességét a tervezéstől a megvalósításon át az értékelésig a minőség alapkövetelménye határozza meg. Célok: Minőségi szolgáltatások bevezetése. Kiemelt feladatok megvalósítása, szolgáltatások megújítása a minőségbiztosítás követelményeinek megfelelően. Feladatok: Minőségirányítási munkacsoport létrehozása, működésének ellenőrzése. Használói elégedettségmérés évente. Teljesítménymutatók, statisztikai adatok elemzése, továbblépése. Minőségi politika megfogalmazása. Szervezeti kultúra fejlesztése. Munkatársak képzése, továbbképzése. Rendelkezésre álló erőforrások felmérése, újak bevonása. A fejlesztések várható hatásai: Minőségi szolgáltatások bevezetése Használók és látogatók számának növekedése Gyermekolvasók számának növekedése Közösségfejlesztő programok növekedése Képzési programok növekedése Digitális technika erősödése Pilis, 2015. december 1. Malik Tamásné intézményvezető Felhasznált irodalom: Skaliczki Judit: Stratégiai tervezés. Budapest, 1996. 14