A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS GIM NÁZIUM ÉRTESÍTŐJE AZ 1932/1933. ISKOLAI ÉVRŐL. KÖZZÉTESZI: MIKOLA SÁNDOR IGAZGATÓ.

A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS GIM NÁZIUM ÉRTESÍTŐJE AZ 1932/1933. ISKOLAI ÉVRŐL. KÖZZÉTESZI: MIKOLA SÁNDOR IGAZGATÓ. BUDAPEST, 1933. VII., Vilma királynő-út 17 21.

A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM. ÉRTESÍTŐJE AZ 1932/1933. ISKOLAI ÉVRŐL. KÖZZÉTESZI: MIKOLA SÁNDOR IGAZGATÓ. BUDAPEST, 1933. VII., Vilma királynö-út 17 21.

HABERERN J PÁL dr.

HABERERN J. PÁL dr. a pesti evangélikus magyar és német egyház közös felügyelője, magas korára való tekintettel ezidén tölti be 78. életévét lemondott tisztéről. Érdemei elismeréséül az egyház tiszteletbeli,, közös felügyelőnek választotta meg, a kormányzó pedig társadalmi és közszolgálati téren kifejtett értékes munkásságáért elismerését fejezte ki. Benne intézetünknek önzetlen pártfogója, tanári testületünknek atyai jóbarátja vált ki az egyházi vezetők sorából. Vallásos érzületét, az egyház ügyei iránti érdeklődést szüleitől örökölte: atyja, Haberern Jonathán, az egyesült protestáns theológiai intézet tanára, az evangélikus egyház egyetemes iskolai bizottságának és a Protestáns Árvaháznak állandó igazgatósági tagja, anyja, született Liedemann Róza, a Tabitha evangélikus jótékonysági nő egyesületnek évtizedeken át elnöke volt. Maga Haberern J. Pál különböző tisztségek betöltése után félszázados múltra tekinthet vissza az egyház szolgálatában; íme itt pályájának mérföldkövei: 1881-től a magyar egyháztanács tagja, 1900-tól második iskolai felügyelő, 1911-től első iskolai felügyelő, 19 27-től közös egyházi felügyelő. Az egyházi szolgálatot a családi hagyomány szerint úri kötelességnek tekintette, az ügyek intézésében :saját lényéből áradó jóakarat vezette, amelyet saját ügyeink intézésében, valamint a velünk való társas érintkezésben mi is hálásan tapasztaltunk. Valóban művész volt abban, ahogy az emberekkel bánni tudott. Nem erőszakolta' senkire a maga véleményét és akaratát, de az eltérő nézetek útvesztői között meglátta a járható utat és tudta simán arra vezetni az ügyeket. Ezt a magas intelligenciához kötött vezető tehetséget a távolabb állók talán nem látták eléggé; előttünk, akik válságos években mindig közel éreztük jótékony befolyását, feledhetetlenek felügyelőnk nagy érdemei. Mikor 1925-ben a felügyelő úr betöltötte 70. életévét, atyja értékes könyvtárát intézetünknek adományozta; most visszavonulása után Hunfalvy Pálnak, egykori felügyelőnknek a díszkardját küldte meg a gimnáziumnak, melyet a nagy tudóstól, mint kezelő orvosa kapott emlékbe. Mindkét adományt hálás köszönettel vettük és kegyelettel őrizzük. 1*

4 Az egyházi életen kívül még sok egyesületben fejtett ki Haberern J. Pál áldásos tevékenységet. Leginkább szívéhez nőtt a Szepesi Egyesület, amelynek vezetésében szintén félszázadig vett részt, mint elnöke 21 esztendeig. Tanári testületünknek is sok szepesi származású tagja fordult meg és működött közre ebben a régi, tisztes egyesületben. Haberern J. Pál körültekintő vezetése alatt felvirágzott ez, a háború utáni években is megtartotta korábbi szintjét, sőt még csak emelkedett jelentőségében azzal,, hogy az elszakított Szepességgel a szellemi kapcsolatot fenntartotta és mélyítette, a szepesi kultúrának emporiuma maradt. Intézetünk volt növendékei egyesületének is alapításától kezdve elnöke volt Haberern. Ne feledkezzünk meg széleskörű társadalmi tevékenységének méltatása közben eredeti élethivatásáról, hiszen orvos volt, sebész, aki a betegek ezreit mentette meg a haláltól, több kartársunkat vagy családtagjaikat önzetlenül és nagyszerű eredménnyel kezelte. A háború alatt napról-napról sebesült harcosokat operált és adott vissza hivatásuknak. Tudományos munkákkal, amelyek magyar, német és francia nyelven jelentek meg, jónevet szerzett magának a szakirodalomban is, úgyhogy már 1892-ben a budapesti tudományegyetem magántanára, 1903-ban a Rókus-kórház főorvosa, 1909-ben a Ki. nemzetközi orvoskongreszszus urológiai szakosztályának elnöke volt, 1913-ban udvari tanácsosi címmel tüntette ki a király. Müncheni egyetemi ideje alatt szerzett müvészismeretségeiből és későbbi széleskörű orvosi gyakorlatából nőtt ki nevezetes műgyűjteménye, tréfás elnevezése szerint: Galerie kranker Meister, mely százegynéhány tárgyból áll, köztük jeles mesterek festményei és szobrai, egy ezeréves bronz Buddha. Szívből kívánjuk, hogy a felügyelő úr még soká találhassa gyönyörűségét műkincseinek szemlélésében, és szakadatlan munkában eltelt eddigi élete után találja meg mindazokat az örömöket, amelyeket csak a nyugalom évei adhatnak. Loisch János dr.

BEXHEFT ÁRMIN dr.

5 BEXHEFT ÁRMIN dr. A lázas tevékenység embere volt. Talán szepesi őseitől örökölte a nagy munkaképességet és munkabírást, de már mint Budapest szülöttje és vérbeli zsurnalista fia átvette a nagyváros lüktető iramát. Gyógyított, tanított, tudományos előadásokat tartott, szervezett és a nagy rohanásban, korát meghazudtoló fürgeséggel ugrott villanyosról villanyosra, míg végül egy szomorú téli estén 1933. január hó 30-án ott feküdt vérben fagyva a sikos járdán a villanyos gázoló, halálos kerekei alatt. 0, aki mindenkit óvott a balesetektől, s segítő kezet nyújtott mindenfelé, maga is halálos baleset áldozatává lett. Tragikus, szerencsétlen sors. Dr. Bexheft Ármin 1873-ban született Budapesten. Középiskoláit a mi gimnáziumunkban végezte és 1890-ben itt tett érettségit. 6 évvel később megszerezte a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az orvosi diplomát. Haberern J. Pál dr. kiváló sebész és Fodor József dr. a közegészségtan professzora oldalán működött és 1897. január 1-től a Deák-téri ev. testvéregyházak iskoláinak orvosa és ebben a minőségben megszervezte a gimnáziumban, polgári leányiskolában, később a leányliceumban és az elemi Iskolában az egészségtantanítást. Mikor 1904 905-ben felépült a Fasorban gimnáziumunk új épülete, a kiváló higénikus szempontok érvényesülése az ő érdeme volt. Munkásságának javarészét a közegészségtannak szentelte. Nagy szerepet játszott az Országos Közegészségi Egyesületben, ahol számos felszólalásában, előadásában, értekezésben, vándorgyűlések alkalmából foglalkozott iskolaegészségügyi problémákkal és az Országos Közegészségi Egyesület megbízásából erélyesen küzdött az iskolaorvosi intézmény és az egészségtan tanárok pozíciója érdekében. Az iskolaegészségügy terén kifejtett munkássága, szakirodalmi értekezései kifelé is elismeréssel találkoztak és már 1901-ben az egészségtantanárok és iskolaorvosok tanfolyamának előadója. 1930-ban a vall. és közoktatásügyi miniszter a székesfővárosi iskolák egészségtani szakfelügyeletével bízta meg. Ugyanabban az évben az a kitüntetés érte, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem őt a tanárjelöltek részére kötelező Iskolaegészségtan tanításával bízta meg.

6 Mint a főváros kerületi orvosa, hivatását szeretettel és mély átérzéssel töltötte be, mint katonaorvos a világháborúból is kivette részét és a Károly csapatkereszt tulajdonosa lett. Mint férj 32 évi boldog házasságban élt hitvesével, Unger Margittal és gyöngéd szeretettel nevelte egyetlen leányát, Margitot, férjezett Benediety Sándornét. Kitűnő előadó hírében állott, különösen népies előadásai lebilincselték közönségét. Mint tanár szívén viselte az ifjúság testi és szellemi épségét és fejlődését és a legjobb kollégális viszonyban élt tanártársaival. Mikor pedig napi munkája után eev-ket órára megpihent, megjegyzéseiből, felszólalásaiból, pohárköszöntőiből mindig annyi humor, kedélyesség és őszinte baráti szeretet csillogott, hogy fájdalmas szívvel átérezzük azt a nagy veszteséget,, amely hirtelen elhúnytával iskolánkat és a tanári kart érte. Emlékét híven szívünkbe zárva búcsúztunk el tőle örökre és kísértük ki utolsó útjára, a kerepesi temetőbe. Bogsch Sándor dr.

KLIMENT JENŐ dr.

7 KLIMENT JENŐ dr. 1932 szeptemberével vonult saját kérelmére nyugalomba 29 évi szolgálat után, azért búcsúzunk tőle itt az értesítőben. A világháború és az olasz hadifogság ásta alá munkaerejét, azért kellett tanszékét fájó szívvel itthagynia. A pestmegyei Péteri községben 1879 januárius 28-án született. Atyja evangélikus tanító volt, fiatalon halt meg, s Kliment Jenőnek a küzdő diák sorsa jutott Cegléden és a soproni evangélikus liceumban, ebben a jeles iskolánkban, amelyben tanári testületünk jó része nevelődött. Az isteni Gondviselés és az özvegy édesanya áldása kísérte az önerejére utalt diákot a kolozsvári tudományegyetemre is, ahol a református theológus-otthonban lakott. Öt is, mint a magyar tanügy legtöbb munkását, a magárautaltság érlelte emberré, s nevelői pályára alkalmas férfiúvá. A kolozsvári egyetemen a görög-latin szakból szerezte meg a tanári képesítést. Az ő idejében a kolozsvári görög-latin szakos hallgatók szerencsésebbek voltak budapesti társaiknál abban a tekintetben, hogy tanáraikhoz közelebb állhatták. Csengeri János, Szamosi János s a nagy evangélikus pedagógus Schneller István, meg az eredeti evangélikus filozófus Bőhm Károly (iskolánk volt igazgatója) közvetlen hatásukkal jeles fiatal szakembert neveltek a tehetséges Kliment Jenőből. A két utóbbi kiváló és atyai indulatú egyetemi tanár 1903 szeptemberében egyszerre két olyan fiatal tanárt küldött barátjának, akkori igazgatónknak, Góbi Imrének Kliment Jenőben és Loisch Jánosban, akiknek képességeiről már egyetemi éveik alatt meggyőződtek. Kliment Jenő a Kolozsvárt szerzett szellemi és lelki útravalóval könnyen beleilleszkedett iskolánk régi jeles tanári testületébe s kivívta tudós szaktársai, Hittrich Ödön és Tóth Kálmán becsülését is. Mikor csekélységem 1906-ban negyedikül csatlakozott hozzá juk a latin-görög szakban, rövid széjjelnézés után örömmel tapasztaltam, hogy nemcsak a két működéséről ismert, hanem a harmadik szaktársam is olyan, akit mesteremül tekinthetek. Kliment Jenő a gyakorló gimnáziumba is eljárt helyettes tanár korában s mint jószemű ember, onnan is sok mindent hozott magával. Azonkívül

8 éles kritikai érzéke is volt, s a Sopronban, Kolozsvárt, a gyakorló gimnáziumban és a saját iskolájában, az életben és írásokban tapasztaltakat meg tudta bírálni és hasznosítani tudta a maga számára, s azok számára, akikkel közölte. Az osztálytermen és a tanári szobán kívül erre alkalma volt rendes ebédelő helyünkön, ahol 1906 9. közt tizenketten ültünk legényemberek a tanári asztalnál. Merem állítani, hogy ez a bajtársi állandó együttes étkezés, syssitia nagy hatással volt az iskolánkhoz kerülő fiatal tanárokra abban a tekintetben, hogy tudatára ébredtek annak, hogy fokozott munka vár rájuk, ha az idősebbek színvonalát meg akarják közelíteni s a régebbi jeles nemzedékhez hasonulni akarnak. Tanuló oskolánk volt nekünk, akkori fiataloknak ez a baráti asztal, vagy kis akadémiánk ; az ott lefolyt beszélgetések, kis konferenciák közvetlenségükkel és a különböző szakbeliek szempontjaival az idősebbek eredeti egyénisége révén sok és lényegbevágó szellemi emésztenivalót vetettek a fiatalabbak leikébe oktatási, nevelési és emberi vonatkozásban egyaránt. Szívesen betértek ehhez a tanári közvélemény asztalához öregebb kollégáink is, különösen Rátz László és Ulbrich Sándor, de más külső, értékes barátaink is, pl. Hoffmann Frigyes, Pröhle Vilmos, Gyóni Géza, Vidovszky Béla. És ebben a kedves kartársi körben Kliment Jenő előkelő szerepet játszott. Biztosította ezt neki már említett tekintélyszerző adományain kívül szeretetreméltó volta és szellemessége. A legényi asztal aztán elnéptelenedett, mikor az évek múltával házi tűzhelyet alapítottunk. Kliment Jenő 1912-ben nőül vette Alexy Ilonát, aki örömben, bánatban hűséges élettársa. Kliment Jenő lankadatlan buzgalommal folytatta tanítói munkáját, amelynek eredményességét nagy szaktudásán kívül biztosította kiváló emlékezőtehetsége, bámulatos olvasottsága és az a képessége, hogy tanítás közben az olvasottakat szellemesen fel tudta használni, nemcsak a szakmába vágó értesüléseit, hanem az újságokból, a hallomásból veiteket is. Élvezetesen tudta fűszerezni óráin a görög, római írók gondolatait azzal, hogy újabbkori vagy éppen mai dolgokat kapcsolt hozzájuk természetes társítással. Igazságkeresési vágya és igazmondó törekvése olykor tán keserű dolgokat is mondatott vele a máról, de az mindig az éppen tárgyalt latin, görög szövegekből sarjadt ki s az azokkal való foglalkozást tette vonzóbbá a tanulók előtt. Régi diákjai mindig lelkesedéssel emlegetik élvezetes óráit, pedig szigorú volt, a tanulást megkövetelte tőlük, s erre a renyhéket is rá tudta kényszeríteni, a nyegleséget pedig nem tűrte. Nem a gyermeki lélekhez kívánt alkalmazkodni és engedékenységével nagyon is leereszkedni, hanem ellenkezőleg, a maga határozott egyéniségének erejével a tömeget kívánta magához emelni.

Ezt a törekvését különösen a háború után folyton változó pszichózisok és tömeghangulatok s a klasszikus nyelvek tanítása ellen támadó, műveltségünk színvonalát aláásó áramlatok közepette kétszeresen üdvösnek és jótékonynak kell utólag is elismernünk. Vizsgáin mindig lelki gyönyörűséggel élveztük a szép eredményt s azt, hogy még az alsó osztályok anyagát is, kis fiúkkal is, logikus, csaknem filozófiai egységben tudta összefoglaltatni. Ha meg végig vezetett egy-egy osztályt, annak tanulói a végén nemcsak a latin és görög szövegekkel tudtak megbirkózni, hanem a római és görög világban is otthon voltak s annak mai hatásait is ismerték. Ez utóbbi sikerében segítette már említett nagy olvasottsága és többszöri utazása. Az így elsajátítottakat osztogatta óráin tanítványainak, beszélgetés közben barátainak, s itt hagyta részben annak a szép könyvgyűjteménynek a képében, amelyet mint a classica-philologiai szertár őre hozott össze sok más idevágó iskolai eszközzel együtt. Az utazásokra tudásvágyán kívül nagy természetszeretete is sarkalta. Szeretett turistáskodni. Iskolánkra páratlan erkölcsi haszonnal jártak olaszországi útjai. Az ezeken közvetlen szemlélettel kibővített tudás bőségesen árasztotta áldásait az ő latin óráin, s a mellett mint Olaszország nagy kedvelője egyik leghivatottabb vezetője volt több olaszországi iskolai kirándulásnak. Ezek közül az egyik legsikerültebb volt az 1924-es húsvéti tanulmányút, amelynek értesítőnkben közölt sorrendje az egyes helyekhez írt szakavatott megjegyzéseivel s a magyar vonatkozásoknak párszavas aláhúzásával vázlatvoltában is értékes, s a felvételekről készített diapozitívek nagyban gazdagították gyűjteményünket. Erre a kirándulásra már teljes felkészültséggel ment, mert olasz nyelvtudását teljessé tette volt a hadifogság. Szomorú dolog a hadifogság, különösen az a nem tiszti, hanem csak altiszti sorban, ahogy Kliment Jenő került oda, mint békebeli póttartalékos katona. Sorstragédia, kényszerítő végzet, ananké - ahogv a görög mondta : Kliment Jenő, aki Itália szellemi és érzelmi virágaiban gyönyörködött eddig, mint Itália rajongója, most a doberdói pokollal, infernóval kénytelen megismerkedni. Sorakte ormán zöld az erdő, szíve életvágytól dagad s a sors arra kényszerítette, hogy a halálszüreten mint szanitéc-altiszt gyűjtse a világtörténelem egyik fonákságának áldozatul esett testvéri emberfürtöket a gránátfüst drapériás szép olasz ég alatt. De ha már ezzel a szomorúsággal is meg kellett ismerkednie, a sorsnak stílszerű játéka volt, hogy Kliment Jenő az olasz fronton esett fogságba. Nyelvtudása révén fogsága is elviselhetőbb lett, öregbített nyelvtudása pedig sok szép új lelki tartalomhoz juttatta, aminek iskolánk is megint csak hasznát látta. Hálásan tapasztaltam ezt magam is két éve olaszországi útam előtti készülődésemkor és utána, mikor a diapoziti- 9

10 vek rendezésénél a képek felismerésében segítségemre volt. Bámultam tudását, osztottam lelkesedését. Az egész tanári karnak nagy és fontos szolgálatokat v.égzett azzal, hogy az igazgató mellett évekig képviselte az egyházi képviselőtestületben. Különös érzéke volt a tanárság anyagi ügyei iránt. A háború utáni nehéz időkben testületünknek anyagi ügyekben is tett szolgálatokat. Az Országos Evangélikus Tanáregyesület aszód budapesti körének egyik (1926) aszódi ülésén figyelemreméltó előadást is tartott a felekezeti tanárok helyzetéről. Amilyen sokat olvasott és tudott Kliment Jenő, olyan keveset írt. A görög templom oromfala című doktori értekezése, Hunfalvy-tanulmánya, iskolai beszédei, Hittrich Ödönről írt megemlékezése, philologiai közlönybeli ismertetései értékes tanúi annak, hogy írni is tud. Hunfalvy-tanulmányában nagyon lelkesen, meggyőződéssel eredeti gondolatokat közöl a elassica-philologiáról. Egy értesítőnkben közölt március 15-iki beszédében pedig egyénien, tartalmasán hasznosítja a Sophoklestől hangoztatott írott és íratlan, lelkekbe írott, törvény különbséget. Akkoriban VIII. osztályá ban Platón helyett Antigonét olvasta tanítványaival s eredeti ötlettel Mendelssohn zenéjét is bemutattatta az osztálynak a német Antigone-szöveg részleteivel együtt néhány fellelkesített tehetséges zenész és énekes tanítványa közreműködésével. Mint szakíró tanítás közben szerzett tapasztalatait is értékesíteni tudta. Erre vall a Hittrich-féle latin iskolai könyvek (I IV. o.) társszerzősége. (1929). Zárkózott természete, erős önkritikája, szerénysége az oka annak, hogy többet nem írt. Akik ismerik, tanártársai, tanítványai, szakember-ismerősei azonban tudják, hogy értékes tudós. Annak tartotta volt tanára, Csengeri János is, aki már hallgató korában bevonta segítségül Homerosi világ.-a készülésekor; Hittrich Ödön is, aki régiségtanai írásakor vette hasznát Kliment Jenő tudásának és tapasztalatának; más jeles szakemberek is, pl. Pruzsinszky János, akik barátságukkal megtisztelték. Kliment Jenő tehát nem sokat írt, mégis tudós volt. Sokat olvasott és olvas még most is. Az olasz fogságba is Hesiodosszöveget kért Hittrich Ödöntől és most szabadságos éve alatt az Újszövetség körüli új irodalomról beszélt vallástanárunkkal. A humanista tárgyak evangélikus tanára nem tagadja meg magát; Nagy értéke volt iskolánknak. Becsülésünk, szeretetünk vele marad nyugalomba vonulásában is. Nyújtson neki az olvasás, legfőbb gyönyörűsége vigasztaló kárpótlást azért, hogy már nem dolgozhatik velünk. Szolár Ferenc dr.

11 I. ISKOLÁNK AZ 1932 33. ISKOLAI ÉVBEN. Halottaink. Október 14-én temettük el nemzetünk nagy és nemes törekvésű vallás- és közoktatásügyi miniszterét, Klebelsberg Kunó grófot. Az osztályokban október 17-én emlékeztünk meg róla. Január 30-án, életének 60-ik évében tragikus körülmények között váratlanul elhunyt Bexheft Ármin dr., aki egyházunk három iskolájában 37 éven át nagy lelkesedéssel végezte az iskolaorvos és egészségtantanár teendőit. Hűlt tetemeit február 3-án kísértük ki a Kerepesi-úti temetőben lévő örök nyugvó helyére. Február 27-én temettük el virányosi Pözel István dr. kormányfőtanácsost, iskoláink egykori gondnokát és felügyelőjét, ugyanezen a napon özv. Zsigmondy Jenőnét, egykori közfelügyelőnknek, kerületi felügyelőnknek és iskoláink nemesszívü nagy barátjának nejét. Március 29-én kísértük el a farkasréti temetőben lévő nyugvó helyére nyugalmazott kartársunk, Szigethy Lajos nejét, szül. Brósz Erzsébetet. A halál három kedves tanítványunkat, Heller Árpád László IB, Németh László IIB és Uhrik Gyula VIIIA osztálybeli tanulót ragadta el tőlünk. Megilletődéssel emlékezünk meg két kiváló volt tanítványunk, Vámossy László és Haar Alfréd elhúnytáról. Vámossy László annak idején osztálytársainak és tanárainak szemefénye volt, sub auspiciis regis lett doktor, mindenki, aki ismerte, sokat várt tőle. Azonban a világháborúban szerzett súlyos betegsége miatt élete csak kínlódás és szenvedés volt, amelyektől, a dec. 27-én bekövetkezett halála váltotta meg őt. Haar Alfréd iskolánkban Rátz László mesteri vezetése mellett kedvelte meg a mathematikát, a budapesti egyetem elvégzése után külföldön folytatta tanulmányait, értékes dolgozatokkal járult hozzá a mathematika tudományának fejlődéséhez. A kolozsvári és a szegedi egyetemeken nagy hatással nevelte az ifjú mathematikus nemzedéket. Korán bekövetkezett halála március 20-án ragadta el őt. Kegyelettel emlékezünk meg nemzetünk ipari és kereskedelmi életének két nagy halottjáról, Fellner Henrikről és Mauthner Alfrédről, akik iskolánknak lelkes hívei voltak, gyermekeiket nálunk neveltették, az összeomlás utáni nehéz időkben pedig iskolánkat és a tanári kart tanáccsal és tettekkel támogatták.

12 A Hősök Andrássy-úti emlékkövét az egész ifjúság jelenlétében június 3-án koszorúzták meg. Ez alkalommal Palkovits László VII. o. tanuló Remport Elek tanártársunknak ez alkalomra írt következő versét szavalta el: N ém a kőnek is lehet zúgó hangja 8 m o st m inekünk m ond harsogó beszédet: S ziklatöm b v a g yo k ezeréves honból, V ad ziva ta rb a n hősök karja v éd ett. L e tte m e g y hant a jeltelen sírokból, R a k o tt a szta g ja véres aratásnak, K ialu dt szívű m eteorkö lettem, M em non köve a z örök m agyar gyászn ak. V agyok M ekkája m eg tö rt an yaszívn ek, M ely itt om lik le sem m ibehúllt fián. V a g yo k utolsó, szom orú stáció A felm agasló m a g ya r K álvárián. É gő könnyeknek gyülöhelye v a g yo k, K eservek vize i t t szakad zuhogva. K ö g á t v a g yo k sok szen t rem én ység előtt. Zárókő eg y n a g y n em zetsírra dobva. L eszek M ózestábla, egyetlen paranccsal, S zikla, m ely lezúdul hazugság völgyére, A n g ya ltó l, leem elt sírkő fedél leszek:, M egnyitom a m ély sírt h ú svét reggelére S alólam fog a k k o r diadalra kelni A m a g ya r jövő, a z igazság, a z élet... S zen t szim bólum unk, hallottuk a hangod S m i m a g ya r ifja k, értjü k a beszéded. Az iskola, volt tanítványai és azok szülei közti viszony mindenkor legjobb mértéke az iskola hatásképességének. A tanári kar nehéz, idegölő munkájában segíti és serkenti annak tudata, hogy munkája sikerrel jár. Volt tanítványaink ez évben is számos jelét adták az intézet iránti hálájuknak és ragaszkodásuknak. Ezt mutatja az adományokról szóló alább következő kimutatás, amely bizonyítja, hogy az intézet barátai a súlyos gazdasági viszonyok dacára igen jelentős pénz- és egyéb adományokkal tették lehetővé a kiváló képességű tanulók jutalmazását és a szegény sorsúak segélyezését. Ezt mutatja özv. Fellner Henrikné jelentős alapítványa is, amelyet boldogult férje emlékére intézetünk iránti hálája jeléül létesített.

13 A volt növendékek iskolánkhoz való ragaszkodásának igen kedves jele az 1905. évi érettségizők emlékpadja, amelyet intézetünk Vilma királynő-úti falában állítottunk fel. A sikerült mű ugyanazon osztály tanulójának, Körmendi Frimm Jenő szobrászművésznek alkotása. A z 1905-ös érettségizők emlékpadja. Miként volt tanítványaink, úgy volt tanártársunk, Szigethy Lajos is megható jelét adta iskolánkhoz való ragaszkodásának. Blhúnyt feleségének emlékére jelentékeny összegű alapítványt létesített, amelynek kamataiból a budapesti két evangélikus testvérközépiskola oly tanulói részesülnek kitüntető könyvjutalomban, akik mint írók, szavalok, zenészek vagy képzőművészek figyelemre méltó jelét adták tehetségüknek. Az alapítvány az öszszeg nagysága alapján is figyelemre méltó, rendeltetésének elgondolása szerint pedig megható jele két emberi lélek nemes gondolkodásának, akiknek lényege a szeretet, a harmónia és a szépnek kultusza. Szigethy Lajos az alapítvány összegét növelni is szándékozik. E célra fogja fordítani az ősszel kiadandó újabb verses kötetének minden jövedelmét. Változások iskolafenntartó egyházunk vezetőségében. A budapesti Deák-téri testvéregyházak tisztviselőinek hat éves ciklusa az

14 idén telt le. E választások alkalmával eddigi közfelügyelőnk, Haberern J. Pál dr., aki évtizedek hosszú során át állott egyházunk és iskolánk szolgálatában, magas korára és betegségére való hivatkozással nem vállalta többé a közfelügyelői tisztet. Hasonlóképen Zimmermann Ágost dr., eddigi iskolai másodfelügyelőnk nagy elfoglaltságára való hivatkozással tisztségét tovább megtartani nem volt hajlandó. Mindkét férfiúnak távozását őszintén sajnáljuk, de reményünk van arra, hogy iskolánk iránt érzett szeretetüket, meleg érdeklődésüket tovább is meg fogják tartani. Megválasztatott közfelügyelőnek Németh Ödön dr., közös gondnoknak Becht Albert, szindikusnak vitéz Pétery Aladár dr., iskolai első felügyelőnek Hittrich Ödön dr., iskolai másod felügyelőnek Renk Ernő dr., iskolai gondnoknak Schoditsch Lajos és vitéz Kolta Ervin dr. Újonnan megválasztott közös tisztviselőinket, köztük első sorban új közfelügyelőnket, Németh Ödönt, akinek iskolaszeretetét oly sokszor volt alkalmunk tapasztalni, volt tanártársunkat és igazgatónkat, Hittrich Ödönt, egykori kiváló és kedves volt tanítványunkat, Renk Ödönt, őszinte örömmel és bizodalommal üdvözöljük. Változások a tanári testületben. A Bereczky Sándor nyugalomba vonulásával megüresedett vallástanári tanszékre iskolafenntartó hatóságunk Sólyom Jenő okleveles lelkészt választotta meg. Sólyom Jenőben kiváló képességű és képzettségű, lelkes buzgalom kartársat nyertünk és igaz örömmel nézünk további működése elé. Kliment Jenő dr. betegségére való hivatkozással már a múlt évben kérte nyugdíjazását. Kérvényének elintézése december 1-én érkezett le a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól. Ennek értelmében Kliment Jenő dr. március 1-től számítólag a tanítás alól felmentetett és nyugdíjba helyeztetett. Szabadságolásának és nyugdíjazásának idejében a tanári kar tagjai helyettesítették. A nyugdíjazásával megüresedett latin-görög tanszéket iskolafenntartó hatóságunk a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hozzájárulásával angol-latin tanszékre változtatta át és ilyen értelemben Íratta ki a pályázatot. Bexheft Ármin halála után az egészségtan tanítását Bogsch Sándor vette át, az iskolaorvosi teendőket pedig ideiglenesen Mihalovics Géza dr. látta el. Á jövőre vonatkozólag iskolafenntartó hatóságunk úgy határozott, hogy a gimnázium orvosi állását elválasztja a deáktéri iskoláktól és egyesíti az internátus orvosi állásával. 'Ilyen értelemben Íratott ki a pályázat. Az ellátatlan mennyiségtani és természettani órákat Vermes Miklós tartotta meg mint óraadó. Renner Jánost október 24-től november 19-ig tartó betegsége alatt Csernák Emil, Faluba György, Mikola Sándor és Vermes Miklós helyettesítették. Faluba

15 György a II. félévben betegségi szabadságon volt, ebben az időben a mennyiségtan tanítását a IIIA-ban és a IVB-ben Csernák Emil, a VII-ben Mikola Sándor, a YIIIB-ben Renner János, a természettan tanítását a IIIA-ban Csernák Emil, a YIIIBben Renner János vette át, a fizikai gyakorlatokat a VIIIB-ben ugyanő és a VII-ben Mikola Sándor vezette. Az év folyamán, különösen pedig a január havi influenzajárvány idejében a tanári kar nagyobb része rövidebb ideig beteg volt. Noha voltak olyan napok, amikor hét tanár is hiányzott, mégis sikerült a tanítás rendes menetét idegen erők segítségül hívása nélkül biztosítani. Az Országos Rajztanárképző intézet elnökségének kérésére egyházi főhatóságunk megengedte, hogy Einzig Márton, Steiner László, Tóth Géza, Vajda István rajztanár jelöltek Oppel Imre vezetése mellett a mi intézetünkben végezhessék el tanítási gyakorlataikat. Ugyancsak egyházi főhatóságunk és a Budapesti Tanárképző intézet engedelmével intézetünkben Renner János és Sulek József vezetése mellett töltötte gyakorlati félévét Csernák Emil mennyiségtan-természettan szakos tanárjelölt, aki beteg társaink helyettesítésében is nagy segítségünkre volt. Rendkívüli iskolai szünet. Az influenzajárvány nagy mértékű elterjedése folytán Németh Ödön dr. iskolafelügyelő rendeletére január 27-től február 13-áig az iskolai tanítás szünetelt. Szeptemberi és decemberi érettségi vizsgálatok. A szeptemberi érettségi vizsgálatoknak írásbeli részét szép. 7, 8. és 9-én, szóbeli részét 10-én tartottuk meg. A szóbeli vizsgálatokon Kemény Lajos budapesti esperes elnökölt, a kormányt Lei'sch Ernő dr. leánygimnáziumi igazgató képviselte. Egy tanuló, aki teljes érettségi vizsgát tett, egy tárgyból a decemberi javító vizsgálatra utasíttatott, egy tanuló a Svájcban nyert érettségi bizonyítványát miniszteri engedéllyel honosította, 7 tanuló sikerrel javított, 2 érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanuló (1 férfi és 1 nő) kiegészítő érettségi vizsgát tett a latin nyelvből, 7 leánygimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal bíró nő kiegészítő érettségi vizsgát tett a görög nyelvből. A decemberi érettségi vizsgálatok írásbeli részét december 6., 7., 8-án, szóbeli részét december 9-én tartottuk meg. A szóbeli vizsgálatokon Kemény Lajos esperes elnökölt. Yolt tanítványunk, Dalma Pál, aki a júniusi és szeptemberi vizsgálatokon betegsége miatt nem jelenhetett meg, teljes vizsgálatot tett jó eredménnyel, 1 tanuló sikerrel tett javító vizsgálatot és 5 érettségivel rendelkező tanuló (1 férfi, 4 nő) kiegészítő vizsgálatot tett a görög nyelvből. Tanári értekezletek. Az óraközi rövid értekezleteken kívül, amelyeken a sürgős elintézést kívánó ügyeket tárgyaltuk, 14 rendes értekezletet tartottunk. Ezeken a Rendtartásban előírt ügyeken

16 kívül, a tanulók tanulmányi és fegyelmi eseteit, módszeres kérdéseket, az új középiskolai reformra vonatkozó javaslatokat és a nyilvános tanításokat beszéltük meg. Sólyom Jenő a vallástan tanításáról, Remport Elek dr. a gyorsírás ríj kötelező tanításáról, Jánossy István dr. az V. osztálybeli latin nyelvi tanításról, Szolár Ferenc az V. osztálybeli görög nyelvi tanításról és Renner János az Y. osztálybeli mennyiségtan tanításáról tett előterjesztést. Nyilvános tanítások. Nov. 7-én Szolár Ferenc az IB osztályban a latin nyelvből az I. és II. deklinációhoz tartózó melléknevekről, nov. 29-én Csernák Emil az IB osztályban a mennyiségtanból a párhuzamos egyenesekről és a téglalap tulajdonságairól, dec. 12-én Oppel Imre a IVB osztályban a rajzból a nagyméretű térformák rajzolásáról, febr. 25-én Peschko Zoltán az IB osztályban az énekből a szinkópáról és a Diákdal megtanulása, márc. 3-án Koch István dr. a IIB osztályban a földrajzból Észak-Ázsiáról, márc. 27-én Renner János a VIIIA osztályban a fizikából a levegő ionizálásáról s a ritkított térben végbemenő elektromos kisülési jelenségekről tartott az egész tanári kar jelenlétében nyilvános tanítást. Az új középiskolai reformra vonatkozó javaslatok. Egyházi főhatóságunk közölte velünk a középiskolákról szóló 1924. XI. és a leányközépiskolákról és a leánykollégiumokról szóló 1626. XXIY. törvénycikkek egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítő séről készített törvényjavaslattervezetet. A tanári testület ápr. 21-én tartott értekezletén tárgyalta a javaslatot és véleményét következőképen foglalta össze. A törvény javaslat tervezet az alsó osztályok egységes tantervével az értelmiségnek egységes szellemben való nevelésére törekszik, a pályaválasztást kitolja oly korba, amelyben a tanulók hajlama és képessége nyilvánvalóvá és tárgyilagosan megállapíthatóvá válik. A latin nyelvnek a reáliskola alsó osztályaiba való bevezetése a francia nyelv tanulásának veti meg az alapját és egyszersmind a reáliskolai végzettség szélesebb körű értékelésére és jogosítására is reményt nyújt. Minthogy így a latin nyelv és kultúra az ország értelmiségének nevelésében az eddiginél tágabb körű szerepet fog nyerni, remélni lehet, hogy az óraszám megállapításában a többi tantárgyak, amelyek az ész, a jellem és a tehetség kiképzésében egyenlőrangúan fontosak, vele szemben rövidséget nem fognak szenvedni. Mindezek folytán a tanári testület a törvényjavaslattervezetet általánosságban szerencsés megoldásnak tartja, amely a középfokú oktatással kapcsolatos visszásságok megszüntetésére alkalmasnak látszik és amelynek jóhatásában bízni lehet. A részletek tekintetében a következő megjegyzéseink vannak: 1. A gyorsírás kötelező tanítását nem tartjuk szükségesnek. A gyorsírás ilyen módon az 50 60-as létszámú osztályokban ered-