Gradska kuca u Subotici Városháza Szabadkán

Gradska kuca u Subotici Városháza Szabadkán 1912-2012

Subotica / Szabadka 2012.

Sadrºaj Tartalom Gradska kuca i graditelji / A Városháza és építoi Gordana P. Vujnović, arhitekta / építész Grad i gradska kuća urbani kontekst / A város és a Városházák városrendezési kontextus... 15 Funkcija i oblikovanje / Funkció és megformálás... 32 Konstrukcije, instalacije, materijali zapostavljeni elementi građevine / Szerkezet, épületgépészeti szerkezetek, építőanyagok a háttérbe szorított épületelemek... 61 Olga K. Ninkov, istoričar umetnosti / művészettörténész Prilog proučavanju umetničkog programa subotičke Gradske kuće u periodu njene izgradnje / Adalék a szabadkai Városháza építési időszakának művészeti programja tanulmányozásához... 83 Gabor Demeter, arhitekta / építész Lehnerovski pravac / A lechneri irányzat... 153 Simboli tajni / Titkos szimbólumok... 157 Stepenicama ka nepomućenom savršenstvu velikog dela detalji iz horoskopa Gradske kuće u Subotici / A nagy mű lépcsőfokain haladva a letisztult tökéletesség felé a szabadkai Városháza horoszkópja... 169 Komor Marcel i Jakab Deže / Komor Marcell és Jakab Dezső...176 Gradska kuca i Subotica (1912 2012) trajanje, promene / A Városháza és Szabadka (1912 2012) állandóság, változások Stevan Mačković, istoričar / történész Gradska kuća / A Városháza (1912 1918)... 189 Gradska kuća u novoj kraljevini / A Városháza és Szabadka az új királyságban (1918 1941)... 205 Tibor Halas, istoričar / történész Gradska kuća / A Városháza (1941 1944)... 231 Tatjana Segedinčev, istoričar / történész Gradska kuća u periodu od 1944. godine / A Városháza 1944 után... 245 Konzervatorsko restauratorski radovi / Állagvédelmi helyreállítási munkák Aleksandra Jeftić, slikar konzervator / festő konzervátor Konzervatorsko restauratorski radovi na vitražima u Velikoj većnici Gradske kuće / Állagvédelmi helyreállítási munkák a Városháza Dísztermének festett üvegein... 287 Konzervatorsko restauratorski radovi na slikanoj zidnoj ornamentici Gradske kuće / Állagvédelmi helyreállítási munkák a Városháza festett faldíszein... 301 Maja Rakočević Cvijanov, vajar konzervator / szobrász konzervátor Konzervatorsko restauratorski radovi vajarskih elemenata Gradske kuće / Állagvédelmi helyreállítási beavatkozások a Városháza szobrászati elemein... 325

Gradska kuca i graditelji A Városháza és építoi

Gordana P. Vujnovic, arhitekta / építész A Városháza olyan völgyben épült, amely a település középvonalán északról ereszkedett dél irányába, az egykori mocsaras terepen, ahol gyakran megrekedtek a vízfolyások a Palicsi-tóba történő lefolyásuk során. Hogy hogyan változott ez a terület és hogyan nőtte ki magát központi, városi térré a három városháza megépítésével a három évszázad alatt, egészen 1747-től követhető, amikor a vásárváros és környékének első, ismert térképe készült. 1 Akkor a mezőváros az egykori erőd sáncain kívül terült el, a vízfolyástól keletre és az attól nyugatra található emelkedőre is átterjedt. Amikor Mária Terézia királynő 1743. május 7-én Prágában aláírta a kiváltságlevelet, mellyel a katonai erődöt Szent Mária szabadalmazott kamarai mezővárosnak nyilvánította, és amikor ugyanabban az évben Pozsonyban aláírta a mezőváros és a Magyar Királyi Kamara közötti örökös szerződést, megteremtődtek a feltételei a katonai sánc újbóli beolvasztásának a magyarországi civil államrendszerbe. Az új feltételek mellett jelentősen megváltozott a társadalmi szerkezet, megszűntek a kapitányok, tisztek és katonák a település katonai státuszán alapuló előjogai, betelepülések történtek és egy új pol- GRAD I GRADSKE KUCE -urbanisticki ˇ kontekst- A VÁROS ÉS A VÁROSHÁZÁK - városrendezési kontextus Prva Gradska kuca ( 1751-1828 ), simbol svetovne vlasti u udolini izmedu dva centra Gradska kuća je izgrađena u udolini koja se sredinom naselja sa severa spuštala prema jugu, na nekadašnjem močvarnom terenu gde su se vode često zadržavale otičući prema jezeru Palić. Kako se ovaj prostor menjao i izrastao u centralni gradski trg izgradnjom tri gradske kuće, tokom tri veka, moguće je pratiti od 1747. godine, kada nastaje prva poznata karta trgovišta sa okolinom. 1 Tada se trgovište prostiralo izvan šančeva nekadašnje tvrđave, istočno od vodotoka, a raširilo se i na uzvišenju zapadno od njega. Kada je pre toga kraljica Marija Terezija 7. maja 1743. godine u Pragu potpisala privilegiju kojom je vojni šanac proglasila za kraljevsko privilegovano komorsko trgovište Sent Marija i kada je iste godine u Požunu potpisala Večiti ugovor trgovišta i Ugarske kraljevske komore stvoreni su uslovi za reinkorporaciju vojnog šanca u civilni državni sistem Ugarske. U novim uslovima društvena struktura se bitno izmenila, prestale su sve privilegije kapetana, oficira i vojnika zasnovane na vojnom statusu mesta, a dolazi do naseljavanja i formiranja novog građanskog sloja, trgovaca i zanatlija. 2 Zapadno od nekadašnjeg kaštela, nedaleko od šanca koji ga je opasavao, a uz trg na kojem su se sastaja- Az elso Városháza (1751 1828), a világi hatalom szimbóluma a két központ közötti völgyben 15

Trgovište Sent Marija na karti C. F. Kajzera iz 1747. godine Szent Mária mezőváros C. F. Kaysser 1747 es térképén li svi važni putni pravci ispred ulaza u šanac: segedinski, petrovaradinski, senćanski, bajski i somborski, podignuta je, u sredini naselja, prva Gradska kuća 1751. godine. Njena izgradnja predstavlja simbol smenjivanja vojnog i crkvenog autoriteta svetovnom vlašću 3. Izgled naselja i položaja Gradske kuće pokazuje prva detaljna karta grada karta iz 1778. godine 4. Trgovište se do tada toliko proširilo da se vodotok našao na sredini naselja, a naselje je već tada zauzimalo teritoriju čija se veličina neće bitno menjati sve do kraja 19. veka. Naselje se spontano razvijalo, tako da je pre prvih planskih regulacija, grad bio neuređen, ali je buduća matrica grada već definisana. Sredinom se protezala udolina koja je na pojedinim delovima dostizala širinu i od 10 m, a razlike u visini središnjeg dela udoline i uzvišenja sa njene zapadne i istočne strane, iznosile su od dva do pet metara, što objašnjava zbog čega se naselje prvo formiralo na ovim uzvišenjima, a tek kasnije nakon isušivanja i nasipanja i na delovima kojima je tekao vodotok. 5 gári, kereskedői és iparos réteg alakult ki. 2 Az egykori erődtől nyugatra, nem messze az azt körülvevő sánc és tér mellett, ahol a sáncba befutó minden fontosabb útvonal, tehát a szegedi, péterváradi, zentai, bajai és zombori út öszszefutott, a település középpontjában épült fel az első városháza 1751-ben. Felépítése jelentette a katonai és egyházi hatóságok felváltásának szimbólumát világi hatalomra. 3 A település küllemét és a városháza elhelyezkedését a város első, 1778- as térképe mutatja be. 4 A mezőváros ekkorra már olyan mértékben kiterjeszkedett, hogy a vízfolyás annak középvonalán folyt, és a település akkori területének nagysága nem változik majd lényegesen a 19. század végéig. A település spontán fejlődött, éspedig úgy, hogy az első tervezett rendezések előtt a város rendezetlen volt, de a majdani város-mátrix már meg volt határozva. Középen volt a völgy, melynek szélessége néhol a 10 métert is elérte, s a völgy központi része és a nyugati és keleti oldalán található völgymedence közötti szintkülönbség a kettő és az öt méter között ingadozott, s ezzel magyarázható, hogy a település először a magaslatokon alakult ki, s csak később, a mocsarak lecsapolása és feltöltése után terjedt át azokra a részekre, ahol a patak folyt. 5 A Városháza a település nagy, üres központi területén épült fel. Tőle keletre, a sánc és a pravoszláv templom melletti magaslaton terjeszkedett a település a kis parcellákra épült vertfalú házaival, míg a Városházától nyugatra fekvő dombon volt a régi temető, a székesegyház és a város azon része, ahol a nagyobb parcellák és szétszórt házak voltak. A város minden lakóépülete földszintes volt, főleg vertfalú, nádtetős. E szerény építmények közül emelkedtek ki a város előző státuszához kulcsfontosságúként kapcsolódó impozáns templomok és tekintélyes laktanyák. A város földszintes házainak nádteteje fölé csak a három templom tornya emelkedett: az Úr mennybemenetele pravoszláv templomé, mely 1774/75-ben épült, a Szent Mihály arkangyal temploma, mely a kastély alapjaira épült 1736-ban, és az Avilai Szent Teréz templom, melynek alapkövét 1773-ban helyezték el. 1. A Városházát is magába foglaló háztömb volt az egyik legnagyobb, s nagysága szinte megegyezett a szegedi út mentén elhelyezkedő laktanyáéval. A Városháza és a háztömb egyéb épületei az utca rendezési vonala mentén folyamatosan kiépülő polgári építészet első épületei voltak. 6 Ez volt az első urbánus háztömb zárt utcai fronttal, ami majd a 19. század közepétől az építke- 16 Detaljna karta grada koju je 1778. godine izradio Karlo Leopold Kovač 17 A város Kovács Károly Lipóth által készített 1778 as részletes terve

18 Gradska kuća se nalazila na velikom praznom prostoru u sredini naselja. Istočno od nje na uzvišenju uz šanac i pravoslavnu crkvu širilo se naselje sa zbijenim kućama na malim parcelama, dok se na uzvišenju zapadno od nje nalazilo staro groblje, katedrala i deo naselja sa velikim parcelama i raštrkanim kućama. Svi stambeni objekti u gradu su bili prizemni, uglavnom od nabijene zemlje sa krovovima od trske. Među ovim skromnim građevinama izdizale su se impozantne crkve i moćne kasarne kao ključni objekti vezani za prethodni status grada. Iznad prizemnih trščanih krovova grada uzdizali su se jedino tornjevi tri crkve, pravoslavne crkve sv. Vaznesenja Gospodnjeg, izgrađene 1774/75. godine, crkve sv. Mihovila Arhanđela, izgrađene na zidovima kaštela 1736. godine i crkve sv. Tereze Avilske, čiji je kamen temeljac postavljen 1773. godine. 1. Urbani blok unutar kojeg se Gradska kuća nalazila bio je jedan od najvećih, gotovo identičan sa kasarnom, koja se nalazila uz segedinski put. Gradska kuća sa ostalim objektima u bloku predstavlja prve objekte građanske arhitekture, izgrađene u kontinualnom nizu na regulacionoj linije ulice. 6 To je prvi urbani blok sa zatvorenim uličnim frontom što će od sredine 19. veka biti jedini mogući oblik gradnje uslovljen gradskim pravilnicima. Donja strana bloka nije bila izgrađena. Tada je prostor ispred Gradske kuće bio više nego četiri puta veći od onog koji danas poznajemo. Prostirao se na sever do današnje ulice Šandora Petefija, na zapad do Felegijeve ulice i istočno do parcele franjevačkog samostana. Nedostajala su čitava dva urbana bloka. Sredinom ovoga prostora spuštao se Vrbov potok. Parcele i kuće nisu gledale na močvaru, niti na Gradsku kuću, već su bile orijentisane u suprotnom pravcu, što ukazuje na to da je ovo, iako je bio u srcu naselja, bio jedan sporedan prostor između dva centra : utvrđenja sa franjevačkom i pravoslavnom crkvom sa zapadne i katedrale sa istočne strane. Južno od Gradske kuće prostirao se široki nedefnisani, ali mnogo manji prazan prostor, sa nepravilno završenim parcelama i neuglednim kućicama, raštrkanim u prostoru. Štrosmajerova ulica još nije bila regulisana. Jedino se sa istočne strane nalazio izgrađen blok kuća koji se nizao uz petrovaradinski put i dolazio do samog ulaza u kaštel. Prvi koraci ka planskom uređenju grada učinjeni su postavljanjem upravno administrativnih okvira definisanih u dokumentima kojima se Sent Marija 1779. godine proglašava slobodnim kraljevskim gradom Marija Tereziopolis. Ove uredbe su imale za cilj da naselje što pre dobije izgled grada. Velike promene u odnosu na stanje od pre četiri decenije oučljive su već na regulacionom zés egyetlen lehetséges módja lesz a városi szabályzatok megkötései szerint. A tömb alsó része nem volt kiépítve. A Városháza előtti terület akkor még négyszer nagyobb volt annál a területnél, amelyet ma a Városháza ismerünk. Északon a mai Petőfi Sándor utcáig húzódott, nyugaton pedig a Fellegi utcáig, és keleten a ferences rendi kolostor parcellájáig. Két teljes háztömb hiányzott. Középen a területet a Fűzfás-patak szelte át. A parcellák és a házak nem a mocsárra, s nem is a Városházára néztek, hanem tájolásuk az ellenkező irányba volt, s ez arra utal, hogy a terület, bár a település szívében helyezkedett el, köztes terület volt a két központ között: a nyugatra fekvő erődítmény és a ferences rendi és pravoszláv templom, valamint a keletre fekvő székesegyház között. A városházától délre egy széles, meghatározatlan, de sokkal kisebb terület húzódott, szabálytalan lezárású parcellákkal és jelentéktelen, a térben szétszórt házacskákkal. A Strossmayer utca rendezése még nem történt meg. Csupán a keleti oldalon volt egy házakkal beépített rész, mely a péterváradi út mentén húzódott a várkastély bejáratáig. A város tervszerű rendezésében az első lépéseket az jelentette, amikor a Szent Máriát 1779-ben Mária Thereisopolis szabad királyi várossá nyilvánító dokumentumok által meghatározott közigazgatási kereteket lefektették. A rendeletek célja az volt, hogy a település minél előbb városi arculatot kapjon. A négy évtized alatt bekövetkezett nagyméretű változásokat már tetten érhetjük a városközpont 1799-es rendezési tervén. 7 A Városháza előtti tér megkapta mai küllemét és méreteit, akárcsak a hozzá vezető utcák: a Strossmayer, a Matko Vuković, a Rudics és a Dimitrije Tucović utcák. A Fűzfás-patak rendezése 1787-ben történt úgy, hogy egyenesvonalú nyitott csatorna vezetett a téren át a Strossmayer utca mentén. 8 A Városházától északra eső rész piactérré alakult át. Egyedül a városházától délre eső részen maradt meg az előző időszak spontánul kialakult városi mátrixa. A szabadkai ácsok céhlevelébe nyomtatott, 1815 és 1817 között a városról készült veduta elénk varázsolja a település központjának látképét. Az első Városháza szerény külleme, mely építésének idején uralta a nádfedeles, vertfalú házakkal beépített, csupasz és rendezetlen területet, most L alakú alaprajzával és barokkos oromfalaival, egy bejárattal és öt, a térre néző ablakkal, egy kicsit tetszetősebb volt a többi földszintes háznál. Közvetlenül mellette volt egy épület, melyben 1747-től a latin iskola kapott helyet, majd a 18. század végétől a két ablakos, központi ajtós gimnázium s, valószínűleg, ehhez kapcsolódott a gimnáziumi, kis tornyos kápolna. 9 planu centra grada iz 1799. godine. 7 Trg ispred Gradske kuće dobio je današnji oblik i dimenzije, kao i sve ulice koje vode od njega: Štrosmajerova, Matka Vukovića, Rudićeva, Dimitrija Tucovića. Vrbov potok je regulisan 1787.godine, tako da se pravolinijskim otvorenim kanalom spuštao preko Trga i dalje Štrosmajerovom ulicom 8. Prostor severno uz Gradsku kuću postao je pijačni trg. Jedino je južno od Gradske kuće ostala spontano nastala urbana matrica iz prethodnog perioda. Veduta grada otisnuta na cehovsko pismo subotičkih tesara, koje je nastalo između 1815-1817. godine, dočarava nam izgled centra naselja. Skroman objekat prve Gradske kuće, koji je prilikom izgradnje dominirao ogoljenim neuređenim prostorom sa prizemljušama od naboja sa trščanim krovovima,,sada je sa svojom «L» osnovom i baroknim zabatima, jednim vratima i sa pet prozora ka Trgu izgledala tek malo «reprezentativnije» od ostalih prizemnih objekata. Na nju se naslanjao objekat u kome se od 1747. godine nalazila latinska škola, a kasnije od kraja 18. veka Gimanzija sa dva prozora i centralnim vratima, dok se na nju nadovezivala verovatno gimnazijska kapela sa malim tornjem. 9 Karta centra grada iz 1780.godine A város főtere 1780 as térképen Regulacioni plan grada iz 1799. godine A városközpont 1799 es rendezési terve 19

Barokna gradska kuća A barokk városháza Gravira iz tesarskog cehovskog pisma, 1815-1817. A szabadkai ácsok 1815 1817 es céhlevele Druga Gradska kuca (1828-1912), motiv za formiranje centra A második Városháza (1828-1912), a városias központ kialakításának ösztönzoje Nova zgrada Gimnazije je od 1818. godine A gimnázium új épülete 1818-tól díszítette a ulepšavala gradski trg, dok je deo koji je zatvorio ulični városi teret, míg a Strossmayer utca felőli utcai frontot front iz Štrosmajerove ulice, podignut kasnije. Spratni lezáró rész később épült ki. A gimnázium emeletes objekat gimnazije nadvisivao je staru Gradsku kuću épülete nyolc éven át magasodott a régi városháza osam godina, da bi u proleće 1826. godine počela fölé, majd 1826 tavaszán megkezdődik a második izgradnja druge Gradske kuće. Radovi su završeni tokom Városháza építése. A munkálatok 1827-ben fejeződtek 1827. godine, a naredne godine je spratni barokni be, és a következő évben az emeletes, barokk épületet, objekat svečano predat na upotrebu. ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének. Gradska kuća je formirana kao samostalan urbani A Városháza kialakítása önálló háztömbként történt, mind a négy oldalán zárt volt, kisebb belső udvarral, blok, zatvorena sa sve četiri strane, a sa malim unutrašnjim dvorištem, u osnovi nešto veća od bloka Franjevač- s alaprajzában kicsit nagyobb volt, mint a ferences rendi A város főtere Tóth Sándor mérnök várostérképén 1830 ban Glavni gradski trg na karti inženjera Šandora Tota iz 1830.godine 20 21

22 ke crkve sa samostanom. Nova zgrada Gimnazije i nova Gradska kuća nisu više bile naslonjene jedna na drugu, već se između njih nalazio prolaz ka malom trgu iza Gradske kuće, sada već pravilnog oblika sa izgrađenim zatvorenim uličnim frontom. 10 Na osnovu prvog katastarskog premera grada, 1838. godine saznajemo da su na Glavnom trgu, oko pijace, kuće podigli zemljoposednici i trgovci: Lénárd, Rudić, Živanović, Milinović, Vermeš, Marković, Vilov, Milinović, Rudić, Sučić, Sarić i Aradski, dok su južno bili Magyar, Mačković. Trg se ubrzano menjao. Prve spratne kuće na trgu izgrađene su već sredinom 19. veka. Vermes Gábor je 1845. godine podigao spratnu palatu (D. Tucovića 2) 11, Đorđe Manojlović i Tima Radić sledeće godine (Trg Republike 8) 12, a preduzetnik Imre Jakobčić i trgovac Jovan Ostojić 1847/48. godine (Trg Repubike 4, 6). 13 Istočno od Gradske kuće je 1854/55. godine izgrađeno Pozorište. Sa karte nastale sledećim katastarskim premerom 1878. godine, sagledavamo da je tada već prostor oko Gradske kuće postao centar naselja. Oko nje su podignute građanske kuće na uličnom frontu, tako da je trg u potpunosti zatvoren okolnim kućama. Ostali deo naselja zadržao je seoski karakter sa kućama podužno postavljenim u dubinu parcele, seoskog panonskog tipa. Početkom 1879. godine trg je nivelisan, nasut peskom, a zatim i kaldrmisan. Desile su se velike promene, grad je dobio današnji lik. U poslednje dve decenije 19. veka, kada se sa razvojem društva kao i u ostalim gradovima Monarhije, oblikuju struktura i lik grada, izgrađeno je više javnih Plan okruženja kuće Imrea Mađara iz 1847. godine A Magyar Imre ház környékének térkepe, 1847 Prvi katastarski premer grada iz 1838. godine, kartu rekonstruisale Viktorija Vujković Lamić i Gordana P. Vujnović A város első kataszteri földmérése 1838-ban, A térképet Viktorija Vujković Lamić és Gordana P. Vujnović állították helyre Drugi katastarski premer grada iz 1878. godine A város második kataszteri felmérése 1878-ban Trg sv. Ištvana Szt. István tér templom és kolostor. A gimnázium új épülete és az új városháza többé már nem voltak egymásra támasztva, hanem egy kisebb átjáró volt közöttük a városháza mögötti, immáron szabályos alakú, zárt utcai frontos kisebb térre. 10 A város első, 1838-as kataszteri fölmérése alapján megtudjuk, hogy a Fő téren, a piac körül földbirtokosok és kereskedők építették fel házaikat: Lénárd, Rudics, Živanović, Milinović, Vermes, Marković, Vilov, Szucsity, Szárity és Aradski, míg délen volt Magyar és Macskovics háza. A tér gyorsan változott. Az első emeletes házak már a 19. század közepén felépültek a téren. Vermes Gábor 1845-ben építtette emeletes palotáját (D. Tucović u. 2) 11, a következő évben pedig Đorđe Manojlović és Timo Radić (Köztársaság tér 8) 12, majd 1847/48-ban Jakobcsics Imre vállalkozó és Jovan Ostojić (Köztársaság tér 4,6). 13 A városházától északra épült fel 1854/55-ben a színház. Az 1878-as kataszteri felmérés alapján készült térképen látjuk, hogy a városháza körüli tér akkor már a település központja lett. Körülötte polgári házak épültek az utcai fronton, így a teret teljes mértékben lezárták a környező házak. A település többi része megtartotta a falusi jelleget hosszirányban, a parcella mélységébe épített, falusi, alföldi típusú házaival. A tér szintbe hozása 1879- ben történt meg, majd homokkal töltötték fel és kikövezték. Óriási változások történtek: a város megkapta mai küllemét. A 19. század utolsó két évtizedében több iskola, templom, gyár, kaszinó, kórház, bíróság épül, bevezetik a villamos közlekedést, felépül a villanytelep. A hangsúlyt a központ rendezése kapta: bevezetik a közvilágítást, ki- 23

24 objekata: škola, crkvi, fabrika, kasarni, bolnica, sud, uveden je tramvajski saobraćaj, električna centrala. Akcenat je stavljen na uređenje centra, uvedeno je gradsko osvetljenje, popločane su ulice u centru i izgrađene su brojne najamne palate. Dotadašnje prizemne kuće oko Gradske kuće zamenile su reprezentativne spratne palate. Stevan Milinović je 1879. godine podigao spratnu kuću ( Rudićeva 2) 14, naredne godine Sima Popović (Štrosmajerova 2) 15, Gabor Vermeš je 1880-1881. godine podigao dvospratnu palatu (M.Vukovića 1) 16, dve spratne kuće braća Radić, 1883. godine Jovan (D. Tucovića 1) i Dušan (Trg Republike 16) u periodu 1882-1888. godine 17. Izgradnja spratnih najamnih palata sa stilskim obeležjima neo stilova je nastavljena duž najvažnijih ulica: Korzoa, Štrosmajerove, Matka Vukovića, Dimitrija Tucovića, Đure Đakovica, Maksima Gorkog. Treca Gradska kuca (1912-2012), simbol i zavr ni motiv u oblikovanju centra Današnji eklektički lik grada formiran je u kratkom periodu poslednjih 20 godina 19. veka. Okolne palate su nadvisile i svojom lepotom zasenile staru Gradsku kuću i Gimnaziju. Nekada dominantne građevine grada postale su ruglo u reprezentativnom okruženju. Kada je izgrađena nova zgrada Gimnazije 1900. godine, 18 oronula stara zgrada na trgu je napuštena. Naraslu administraciju odavno nije mogla da zadovolji osamdeset godina stara Gradska kuća. Već je 1879. godine Ekonomski savet predložio da Gradsku kuću treba podići za jedan sprat, ali je na predlog skupštine ovo prolongirano. 19 Novine su 1881. godine zabeležile da je Gradska kuća jevtina i ružna, da su prozori okrenuti prema pijaci prljavi i porazbijani. 20 Na njoj su stalno vršene popravke. Potpuna adaptacija je urađena u periodu od 1889. do 1891. godine. Toranj je preuređen, postavljen je gromobran, podovi su zamenjeni, uveden je gas 21. Godine 1901. ona je okrečena i dobila je novi krov od šindre. Tada je konstatovano da treba izgraditi novu Gradsku kuću. 22 Mada je gradonačelnik Lazar Mamužić zaslužan za stvaranje grada kakvog ga mi danas poznajemo, Karolj Biro (Biró Károly) ga je učinio posebnim i nadaleko prepoznatljivim. Mada je izgradnja nove Gradske kuće ideja prethodnog gradonačelnika, Karolj Biro je realizovao s velikim entuzijazmom i oduševljenjem. Izgradnjom tek nekoliko građevina početkom 20. veka, ali reprezentativnih po dimenzijama i lokacijama, unete su velike promene u gradski lik. kövezik a központ utcáit és több bérpalota épül. A Városháza körüli földszintes házak helyére tetszetős, emeletes paloták épülnek. Milinovity István 1879-ben építtette emeletes házát (Rudics u. 2.) 14, a következő évben pedig Šimon Popovics (Strossmayer u. 2.) 15, Vermes Gábor 1880-1881-ben kétemeletes palotát építtetett (M. Vuković u. 1.) 16,, a Radić fivérek pedig kettőt: 1883-ban Jovan (D. Tucović u. 1.), majd Dušan (Köztársaság tér 16.) 1882 és 1888 között. 17 Az emeletes, neo-stílusjegyeket magukon hordozó bérpaloták kiépítése folytatódott a legfontosabb utcák mentén: a Korzón, a Strossmayer, Matko Vuković, Dimitrije Tucović, Đuro Đaković és Maxim Gorkij utcákban. A harmadik Városháza (1912 2012), a szimbólum és a városközpont kialakításának végleges motívuma A város mai eklektikus látképe igen rövid idő alatt formálódott a 19. század utolsó 20 évében. A tér környékén lévő paloták kimagaslottak és szépségükkel beárnyékolták a régi Városházát és gimnáziumot. A reprezentatív környezetben a város egykori domináns épületei csúfos benyomást keltettek. Amikor 1900-ban felépült a gimnázium új épülete 18, elhagyatottá vált a régi, megrokkant épület a téren. A régi, nyolcvan éves Városháza már jó ideje nem tudta kielégíteni a megnövekedett közigazgatás igényeit. A régi, nyolcvan éves városháza már jó ideje nem tudta kielégíteni a megnövekedett közigazgatás igényeit. A Gazdasági Tanács már 1879-ben javasolta, hogy egy emelettel meg kellene emelni a Városházát, a közgyűlés javaslatára, azonban, elhalasztották a javaslattal kapcsolatos döntéshozatalt. 19 Az újságok 1881-ben azt írták, hogy a Városháza olcsó és csúnya, a piactérre néző ablakok piszkosak és töröttek. 20 Állandó javítási munkák folytak rajta. A Városháza teljes átalakítása 1889 és 1891 között történt meg. A tornyot átrendezték, villámhárítót szereltek fel rá, lecserélték a padlókat, majd 1901-ben bevezették a gázt. 21 A Városházát átfestették és új zsindelytetőt kapott. Ekkor állapították meg a városatyák, hogy új városházát kell építeni. 22 Bár Mamuzsity Lázár polgármester (1882 1902) érdeme a ma is ismert városkép kialakítása, mégis Biró Károlynak köszönhetjük a sajátságos és a messze földön jellegzetes városképet. S bár az új városháza építése az Završni pečat na formiranju centra dale su Sinagoga (1902), Stambena i najamna palata Ferenca Rajhla (1904) na Trgu Ferenca Rajhla (Raichle Ferencz) 3-5 23, Upravna zgrada subotičke trgovačke banke (1907 1908) na Korzou 4 24, Mađarska opšta kreditna banka (1911) na Trgu Republike 2 25, kao i Gradska najamna palata (1913) u ulici Branislava Nušića 2 26. Nakon što su obezbeđena sredstva prodajom okolnog peskovitog zemljišta u vlasništvu grada 27, 1906. godine je doneta odluka o izgradnji 28. Srušena je stara Gradska kuća 29 na Trg sv. Ištvana 56, i Gimnazija pod brojem 57, a na mesto njih je u periodu 1908 1912. godine izgrađena nova Gradska kuća po projektima Dežea Jakaba (Jakab Dezső) i Marcela Komora (Komor Marcell). Pre izgradnje današnje Gradske kuće, srušena je kuća Josipa Mačkovića, koja je bila stišnjena između Gimnazije i kuće Imrea Mađara (Magyar Imre). Rušenjem stare Gradske kuće, Gimnazije i jednospratne kuće senatora Mačkovića 30 do nje, pod brojem 58, kuća Imrea Mađara pod brojem 59, u kojoj je bilo smešteno gradsko poresko odeljenje, ostala je kao samostalni slobodnostojeći urbani blok. Tako je između Mađareve palate i Gradske kuće ostao otvoren prostor, te je izmenjena i koncepcija objekta. Na mestu gde su se na ovaj objekat nedovezivale stare zgrade ostala je slepa fasada koja je bila neprimerena reprezentativnom okruženju nove Gradske kuće. Projekat adaptacije fasada uradio je Pal Vadas (Vadász Pál) 1912. godine. Zgradu je arhitekta i izgledom prilagodio novom vremenu. Formirao je potpuno novo fasadno platno i nove otvore. Slepu fasadu prema novoj Gradskoj kući Vadas je otvorio i prilagodio okruženju. Jednostavna fasada sa ivičnim atikama i skromnom dekoracijom odaje eleganciju minhenske secesije. Pravougaona polja na fasadi sa elegantnim motivima uvijenih stabljika i geometrijske šare zaštitnih rešetki na izlozima su jedina dekoracija zdanja. 31 Deo urbanog bloka, koji se od ulice Maksima Gorkog, između Braće Radića i Age Mamužića protezao sve do pročelja pozorišta sa 6 korintskih stubova i duboko se uvukao između pozorišta i nove Gradske kuće, otkupljen je i porušen 1910. godine 32 kako bi se oformio prazan prostor oko cele zgrade. 33 Na vrhu bloka, gotovo do stubova pozorišta izlazila je kuća L oblika pod brojem I/37 u vlasništvu Antala Domskija (Domszky Antal), koja je porušena u maju. 34 Južno do nje nalazila se dvostrano orijentisana parcela i kuća podužne osnove, okrenuta ka Pozorištu, pod brojem 38 u vlasništvu Mihalja Lendvaija (Lendvay Mihály) sa 155 hvati. Na nju se nadovezivala spratna kuća L osnove pod brojem I/39 Ileša Milašina (Millassin Illes) sa 87 kvadratnih hvati, te zatim kuća Andora Piukovića I/40 előző polgármester ötlete volt, Biró Károly volt az, aki óriási lelkesedéssel és rajongással megvalósította azt. A város arculatában óriási változást jelentett a 20. század elején felépült kisszámú, de méreteiben és elhelyezkedésében reprezentatív építmény. A városközpont képének kialakítását a zsinagóga (1902), Raichle Ferenc lakó - és bérpalotája (1904, Raichle tér 3 5.), 23 a szabadkai Kereskedelmi Bank épülete (1907 1908, Korzó 4) 24, a Magyar Általános Hitelbank (1911, Köztársaság tér 2) 25 és a Városi Bérpalota (1913, Branislav Nušić u. 2) 26 pecsételték meg. Miután a város tulajdonában lévő homokos földterületek eladásával sikerült előteremteni a forrásokat 27, 1906-ban megszületett a döntés az építkezés megkezdéséről. 28 Miután sikerült biztosítani a forrásokat a város tulajdonában lévő környékbeli homokos föld eladásából, megtörtént a pályázat kiírása és a terv kiválasztása, s ezzel megkezdődött a városközpont átalakítása olyanná, amilyennek ma ismerjük. Lebontották a Szent István tér 56. alatti régi Városházát 29, illetve az 57. szám alatti gimnáziumot, és helyükre 1908 1912 között, Jakab Dezső és Komor Marcell tervei alapján felépült az új Városháza. A mai Városháza felépítése előtt lebontották Mačković Josip gimnázium és Magyar Imre háza közé ékelt házát. A régi Városháza, a gimnázium és Macskovity szenátor 30 szomszédos, 58-as szám alatti házának a lebontásával Magyar Imre 59. szám alatti háza, mely a városi adóhivatalnak adott otthon, külön, szabadon álló urbánus blokk lett. Így Magyar palotája és a Városháza között egy nyitott tér keletkezett, ezért az épület koncepciós terve is módosult. Azon a helyen, ahol ehhez az épülethez kapcsolódtak a régi házak, egy vakhomlokzat maradt, ami nem igazán illett bele az új Városháza tetszetős környezetébe. A homlokzat felújításának tervét Vadász Pál dolgozta ki 1912-ben. Az építész az épület küllemét is az új idők kívánalmaihoz idomította. Teljesen új homlokzati burkolatot és új nyílásokat alakított ki. Az új Városházára néző vakhomlokzatot Vadász megnyitotta és az új környezethez illesztette hozzá. A perem-attikás és szerényen díszített, egyszerű homlokzat a müncheni szecesszió eleganciáját sugallja. Az épület-dekorációt csupán a homlokzat szabályos négyzetű mezői és az azokba helyezett elegáns, egymásba fonódó növényszárak, valamint a kirakatok védőrácsainak mértani díszítései képezik. 31 A Maxim Gorkij utcától a Radić fivérek és Ago Mamužić utcák között egészen a színház 6 korinthoszi oszlopos főhomlokzatáig húzódó és mélyen, a színház és az új Városháza között elnyúló városi épülettömböt a város felvásárolta és 1910-ben 32 lebontatta, azért, hogy a Városháza teljes épülete körül szabad teret tudjon kiala- 25

26 Regulacioni plan nove gradske kuće i okruženja, 1910. Szabadka szabad királyi város új székháza és környéke szabályozási terve, 1910. sa 189 hvati. Ove dve kuće su srušene krajem septembra. 35 Prema Čokonai trgu bile su orijentisane dve kuće, pod brojem I/55 Nandora Rukavine mlađeg sa 128 hvati i pod brojem I/52 Milko kuća sa 311 kvadratnih hvati 36. Ovim činom raščišćavanja prostora okolo, stvorena je mogućnost da Gradska kuća dominira, da bude saglediva sa svih strana. Uređenje trga izvršeno je prema regulacionom planu nove Gradske kuće, Sečenji trga, Rudić i Etveš ulice, koji je januara 1910. godine izradio inženjerski ured grada Subotice, na čelu sa glavnim gradskim inženjerom Ištvanom Franklom. 37 Pijacu su premestili na sredinu Etveš (danas: Štrosmajerove ) ulice. Urađen je plan parkiranja Sečenji trga. Nova Gradska kuća, simbol moći grada, stajala je na ogoljenom prostoru nastalom rušenjem ovih zgrada. Rušenje gotovo čitavog jednog urbanog bloka bilo je podređeno ideji stvaranja novog simbola grada. Gradska kuća je sada stajala okružena trgovima, sa severa, nekadašnji pijačni, danas Trg Republike, sa istočne strane Novi trg, danas Trg slobode, sa juga manji, nekadašnji Riblji trg, a prema zapadu se otvorila prema širokoj Štrosmajerovoj ulici. Sa glavnog trga ispred Gradske kuće uklonjena je pijaca. Ovako slobodnostojeća njena monumetalnost je još više dolazila do izražaja. Novom spomeniku i simbolu nije dolikovao pijačni haos i nered, tako da je uređen park sa cvetnim lejama, uokviren niskom ogradom. Dotadašnja dijagonalna komunikacija koja je išla preko trga, iz pravca ulice Matka Vukovića kítani. 33 Az épülettömb tetején, szinte a színház oszlopainak szintjéig ugrott ki a 37-es szám alatti, L alakú ház, mely Domszky Antal tulajdonát képezte, és melynek lebontása májusban történt meg. 34 Tőle délre, a 38-as szám alatt egy kétoldali tájolású parcella és egy hosszanti alapú, a színházra néző ház volt, 155 ölnyi telekkel, Lendvay Mihály tulajdonában. Ehhez volt hozzátoldva egy 87 négyzetölnyi, L alapú emeletes ház az I/39-es szám alatt, Millassin Illés tulajdona, illetve Piukovity Andor 189 ölnyi háza az I/40-es szám alatt. E két utóbbi ház lebontása szeptemberben történt. 35 A Csokonay térre két ház nézett: ifj. Rukavina Nándor 128 ölnyi háza az I/55-ös szám alatt, valamint a 311 négyzetölnyi, Milkó-ház az I/52-es szám alatt. 36 A környező terület ilyen módon történő szabaddá tételével kialakult a lehetőség arra, hogy a Városháza domináns látványa minden oldalról jól látható legyen. A tér rendezése az új Városháza, a Széchényi tér, a Rudics és az Eötvös utcák rendezési terve szerint történt, melyet 1910 januárjában dolgozott ki Szabadka város építészhivatala Frankl István, városi főépítész vezetésével. 37 A piacot áthelyezték az Eötvös (Strossmayer) utca középső részére. Elkészült a Széchényi tér parkosításának a terve is. Az új Városháza, a városi hatalom jelképe, ott állt a fenn felsorolt épületek lebontása által lekopaszított területen. Az, hogy szinte egy teljes épülettömb lebontásra került, a város új szimbólumát képező épület kialakítási ötletének volt alárendelve. A Városházát immáron terek prema zgradi Pozorišta, zamenjena je novom dijagonalom iz Štrosmajerove prema ulici Dimitrija Tucovića. 38 Formirane su dve celine sa cvetnim lejama koje je delila staza koja je išla od Štrosmajerove ka ulici Dimitrija Tucovića. Na njoj se nalazio, bliže ulici D. Tucovića spomenik Svetom trojstvu. Cvetna leja ispred Gradske kuće imala je zaobljene forme trougla, simetrično postavljenog u odnosu na simetralu Gradske kuće. Druga, manja zelena površina je slično oblikovana. Obe su u središnjem delu imale mali kružni cvećnjak. Na prostoru između Gradske kuće i Pozorišta formirana je cvetna površina, izduženog oblika sa kružnim ivičnim motivima. Trg Republike je već prethodno bio formiran sa svim palatama koje i danas odolevaju vremenu, dok je novi prostor dobiven rušenjem urbanog bloka između Pozorišta i Gradske kuće trebalo oplemeniti. Gradska kuća je dominirala tim prostorom, ka njoj su se slivali pogledi iz svih okolnih ulica. Nije imala konkurenciju u okolnim zgradama, jer su, sem Pozorišta, Nacionalne kasine (danas zgrada Gradske biblioteke) i nekadašnje kuće Imre Mađara (danas Muzička škola), ostali objekti bili neprimereni gradskom centru. Tako su stvoreni uslovi za izgradnju novih zgrada i prilika da trg dobije svoj novi, secesijski izgled. Otvorilo se pozorišno krilo prema trgu i došlo je nekako neugledno sa slepim prozorima. Lepota Nacionalne kasine je konačno dobila svoje pravo mesto. Ispred nje je postavljen spomenik posvećen bitci na Kaponji. Neugledna kuća između ove dve zgrade, kao i kuća sa suprotne strane današnje zgrade Gradske biblioteke, sa koje je odlepljen susedni objekat koji je nalegao na njen kalkanski zid, rušenjem dela urbanog bloka narušavale su okruženje Gradske kuće. Uticaj bečke secesije obeležio je dve gotovo istovremeno izgrađene zgrade na trgu. Na mestu kuće Mate Lenarda (Lénárd Máté), izgrađena je monumentalna trospratna palata Mađarske opšte kreditne banke, po projektu 39 arhitekte iz Budimpešte, Alfreda Hajoša (Hajos Alfréd), 40 dok je na prostoru između Pozorišta i Nacionalne kasine podignuta Gradska najamna palata, najveće i najznačajnije ostvarenje Pala Vadasa 41. Njegov doprinos oblikovanju trga i grada je bio značajan, jer mu se najbitniji radovi vezuju baš za ovaj centralni gradski prostor. Pored najamne palata, adaptacijom nekadašnje Mađareve kuće (Muzičke škole, Štrosmajerova ulica br. 3) formirao je njen današnji izgled. Na Trgu sv. Ištvana je ostala samo jedna prizemna kuća, na uglu sa Rudićevom ulicom. Pripadala je baronu Josipu Rudiću (danas Rudićeva 1), a nakon njegove smrti braći Kunec. Umesto nje je 1928. godine, po projektima Kolomana Vidakovića, izgrađena spratna ugaona palata firme za promet neövezték: északról az egykori piactér, ma a Köztársaság tér, keletről az Új tér, ma a Szabadság tér, délről egy kisebb, az egykori Halpiac tér, nyugatról pedig a terület nyitott volt a széles Strossmayer utca felé. A Városháza előtti Fő térről áthelyezték a piacot. A különálló épület monumentalitása így még inkább kifejezésre jutott. Az új emlékműhöz és szimbólumhoz nem illett a piaci káosz és rendetlenség, ezért inkább virágágyas parkot alakítottak ki előtte, melyet alacsony kerítés szegélyezett. Két virágágyásos egységet alakítottak ki, melyeket egy, a Strossmayer utcából a Dimitrije Tucović utca irányában haladó ösvény szelt ketté. Az addigi átlós kommunikációt, mely a téren át haladt a Matko Vuković utcából a színház épülete felé, felváltotta egy új, a Strossmayer utcából a Dimitrije Tucović utca felé haladó kommunikáció. 38 Itt volt, a D. Tucović utcához közel a Szentháromság-szobor. A Városháza előtti virágágyások kialakítása lekerekített háromszög formában történt, szimmetrikusan a Városháza szimmetriatengelyéhez. A többi kisebb zöld felületet is hasonlóan alakították ki. Mindkettőnél a középső részen kisebb kör alakú virágágyások voltak. A Városháza és a színház közötti területen is hosszirányban elnyúló, körszegélyes motívumokkal díszített, virágos felületet alakítottak ki. A Köztársaság tér már előbb megkapta arculatát mindazokkal a palotákkal, melyek még ma is dacolnak az idővel, míg a színház és a Városháza közötti épülettömb lebontásával kapott új területet parkosítani kellett. Az új Városháza uralta ezt a teret, s a környező utcákból minden tekintet rá irányult. Az őt körülvevő épületekben nem talált versenytársa, mivel, a színházat és a Nemzeti Kaszinó (ma a Városi Könyvtár) épületét, illetve Magyar Imre egykori házát (ma a Zeneiskola) kivéve, a többi építmény városközponthoz nem illő volt. Ilyeténképpen megteremtődtek a feltételek az új épületek építéséhez, illetve ahhoz, hogy a tér egy új, szecessziós arculatot kapjon. A színházépület egyik szárnya megnyílt a tér felé, és vakablakaival egy kicsit jelentéktelennek tűnt. A Nemzeti Kaszinó szépsége végre megmutatkozhatott. E két épület közötti jelentéktelen ház, illetve a Városi Könyvtár mai épületével szemközti épület, melyről leválasztották a szomszédos, az oromfalához toldott házakat, az épülettömb lebontása után zavarta a Városháza környékének arculatát. A bécsi szecesszió hatása alatt, szinte azonos időpontban épült fel két épület a téren. Lénárd Máté házának helyére egy monumentális, háromemeletes palotát építtetett a Magyar Általános Hitelbank, Hajós Alfréd 39, budapesti építész terve 40 alapján, míg a Színház és a Nemzeti Kaszinó közötti területen épült fel a városi bérpalota, Vadász Pál 41 legnagyobb és legfontosabb alkotása. Vadász jelentős mértékben hozzájárult a tér és a város 27

Trg sv. Ištvana A Szt. István tér kretnina,,labor d.d. Kuća Janoša Farkaša sa elementima provincijskog baroka je ostala poslednja prizemljuša na mestu gde Korzo ulazi u prostrani trg nastao izgradnjom Gradske kuće. Na njenom mestu je 1931. godine podignuta dvospratna najamna palata Milivoja Nićina. 42 Gradska kuća i prostor oko nje tada definisan, suštinski se nije više menjao. Izmene su se dešavale u tada postavljenim okvirima. Trg slobode je dobio Zelenu fontanu43 i spomenik caru Jovanu Nenadu44, Trg Republike Plavu fontanu45, a Pozorište je srušeno. Promenama nije odolela ni sama kuća, ali su one usmerene na osavremenjivanje, suština je ostala ista. Menjali su se i ljudi oko nje i u njoj, smenjivali su se događaji, ali ona je ostala ista i odolevala vremenu. arculatának kialakításához, mivel a legfontosabb munkái éppen ehhez a központi, városi területhez kapcsolódnak. A bérpalota mellett, Magyar egykori házának felújításával (Zeneiskola, Strossmayer u. 3.) kialakult mai arculata. A Szent István téren csupán egy földszintes ház maradt a Rudics utca sarkán. Josip Rudič báró tulajdonában volt (ma Rudics u. 1.), halála után pedig a Kunec fivérek tulajdonát képezte. Ennek helyére került 1928-ban, Vidaković Koloman tervei alapján egy egyemeletes sarokpalota a Labor Rt. ingatlaniroda szükségleteire. Farkas János vidéki-barokkos elmekkel díszített háza maradt az utolsó földszintes épület azon a helyen, ahol a Korzó találkozik a Városháza felépítésével kialakult tágas térrel. Helyére 1931-ben épült Milivoj Nićin kétemeletes bérpalotája. 42 Ekkor kapta meg végleges arculatát a Városháza körüli tér, ami lényegében azóta sem változott. A módosítások az akkor lefektetett keretek között zajlottak. A Szabadság térre került a zöld szökőkút 43 és a Jovan Nenad cár-emlékmű 44, a Köztársaság térre pedig a kék szökőkút 45, míg a színház épületét lebontották. A változásoknak maga a Városháza sem tudott ellenállni, de ezek a korszerűsítésre irányultak és az épület lényege megmaradt. Cserélődtek az emberek is körülötte és benne, változtak az események, de ő maradt a régi, az idővel dacoló 28 Városháza. 29

30 Fusnote 1. 1 Istorijski arhiv Subotice ( IAS), F:3, 3.3.2.1. 2 Grlica, Mirko - Aladzić, Viktorija - Vujnović P, Gordana Vas Geza, Građanstvo i arhitektura u Subotici 1867-1914, Subotica 1997, neobjavljena studija. (Grlica, Mirko - Aladzić, Viktorija - Vujnović P, Gordana - Vas Geza, Građanstvo...) 3 Isto. 4 Rudinski, Antun, Tri rukopisne karte Subotice iz druge polovine XVIII veka, Rukovet 2, Subotica 1984, 179. (Rudinski, Karte) 5 Iványi István, Szabadka szabad királyi város II, Szabadka 1892, 159-160. (Iványi, Szabadka II...) 6 IAS, F:3, 3.1.1.19. 7 IAS, F:3, 3.2.1.1. 8 Grlica, Mirko - Aladzić, Viktorija - Vujnović P, Gordana - Vas Geza, Građanstvo... 9 Grlica, Mirko, Trg ispred Gradskih kuća a na njemu ljudi, kuće, decenije... 10 IAS, 3, 3.1.1.21. 11 Prčić Vujnović, Gordana - Aladžić, Viktorija - Grlica, Mirko, Gradotvorci I - Városteremtők I, Subotica - Szabadka, 2004, 213-215. (Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci I ) 12 Isto, 16-19. 13 Isto, 20-23. 14 Isto, 226-229. 15 Prčić Vujnović, Gordana - Aladžić, Viktorija - Grlica, Mirko, Gradotvorci II - Városteremtők II, Subotica - Szabadka, 2008, 213-215. (Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci II ) 16 Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci II, 10-15. 17 Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci I, 216-225. 18 Međuopštinski zavod za zaštitu spomenika kulture Subotica (MZZSKS), Zaštitar 1, zbornik zaštite nepokretnih kulturnih dobara, Subotica, 2006, 222. 19 Gradska biblioteka Subotice (GBS), Szabadkai Ellenőr, 1879. III.30, 9sz I evf, 2. (podatke nam je ustupio Geza Vas, u daljem tekstu GV) GBS, Szabadkai Közlöny, 1879.IV.6.18/IV, 2. (GV) 20 GBS, Bácskai Ellenőr (BE), 1881.IV.10, I/12, 4. (GV) 21 IAS, 7683/ 1889 polg, 14659/1891.polg. 22 GBS, Szabadkai Fris Ujság 1901.VI 14, 5 23 Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci I, 84-93. 24 Međuopštinski zavod za zaštitu spomenika kulture, Subotica, Zaštitar I, zbornik zaštite nepokretnih kulturnih dobara, Subotica, 2006, 186. (MZZSKS, Zaštitar) 25 Isto, 241. 26 Isto, 166. 27 Na skupštini 31. avgusta 1905. godine je gradski Senat odlučio da se u Gornjem Tavankutu i Čikeriji proda peskovito zemljište kako bi se od prodajne cene formirao Fond za izgradnju Gradske kuće. Prve licitacije su održane već iste godine, 16-26. oktobra, kao i 14. i 15. novembra. Prodat je 421 lanac zemlje za više od pola miliona kruna. Tada je isparcelisano više od dve hiljade jutara zemlje... 28,,Na skupštini 22. marta 1906. godine doneta je odluka o izgradnji. Pre toga mnogo se govorilo i raspravljalo, dok se javnost nije saglasila sa tim da umesto stare trošne, nedekorativne gradske kuće treba stvoriti dostojno sedište za gradsku upravu. Sa gotovim budžeom je gradonačelnik stao pred skupštinu i tako preduhitrio sve oprečne stavove. (Braun Henrik, Városháza, 9-10) Na konkurs 1907.godine je pristiglo deset radova. Samo je 6 radova zadovoljilo sve zahteve. Žiri je našao da je najbolji za izvođenje rad Komora i Jakaba sa šifrom,,pod tornjem. Za drugu nagradu je predložen rad Balinta i Jambora (Bálint, Jámbor), za treću rad Ferenca Rajhla (Raichle Ferencz). Komisija je jos tri rada predložila za otkup. Skupština je 31.januara 1907. godine prihvatila i ozvaničila odluku žirija. (Braun Henrik, Városháza, 11) Lábjegyzetek 1. Szabadkai Történelmi Levéltár (SzTL), F:3, 3.3.2.1. 2 Grlica, Mirko - Aladzić,Viktorija - Vujnović P, Gordana - Vas, Geza, Građanstvo i arhitektura u Subotici 1867-1914, Szabadka 1997, meg nem jeletettett tanulmány (Grlica, Mirko - Aladzić, Viktorija - Vujnović P, Gordana - Vas Geza, Građanstvo.) 3 Ibid. 4 Rudinski, Antun, Tri rukopisne karte Subotice iz druge polovine XVIII veka, Rukovet 2, Szabadka1984, 179. (Rudinski, Karte) 5 Iványi István, Szabadka szabad királyi város II, Szabadka, 1892, 159 160. ( Iványi, Szabadka II.) 6 SzTL, F:3, 3.1.1.19. 7 SzTL, F:3, 3.2.1.1. 8 Grlica, Mirko - Aladzić, Viktorija - Vujnović P, Gordana - Vas Geza, Građanstvo. 9 Grlica, Mirko, Trg ispred Gradskih kuća a na njemu ljudi, kuće, decenije... 10 SzTL, F:3, 3.1.1.21. 11 Prčić Vujnović, Gordana - Aladžić, Viktorija - Grlica, Mirko, Gradotvorci I - Városteremtők I, Subotica - Szabadka, 2004, 213-215. (Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci I ) 12 Ibid, 16-19. 13 Ibid, 20-23. 14 Ibid, 226-229. 15 Prčić Vujnović, Gordana - Aladžić, Viktorija - Grlica, Mirko, Gradotvorci II - Városteremtők II, Subotica - Szabadka, 2008, 213-215. (Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci II ) 16 Vujnović, Aladžić, Grlica, Városteremtők II, 10-15. 17 Vujnović, Aladžić, Grlica, Városteremtők I, 216-225. 18 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet (KMISz), Örökségvédelem 1, A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szövegtára ingatlan kulturális örökségünkről, Szabadka, 2006-2008, 222. (KMISz, Örökségvédelem I) 19 Városi Könyvtár Szabadka (VKSz), Szabadkai Ellenőr, 1879. III. 30, 9sz I evf, 2. (Az adatokat Vass Géza bocsátotta rendelkezésünkre (VG), VKSz, Szabadkai Közlöny, 1879. IV. 6. 18/IV, 2. (GV) 20 VKSz, Bácskai Ellenőr (BE), 1881. IV. 10, I/12, 4. (GV) 21 SzTL, 7683/ 1889 polg.,14659/1891.polg. 22 VKSz, Szabadkai Fris Ujság, 1901. VI 14, 5 23 Vujnović, Aladžić, Grlica, Városteremtők I, 84-93. 24 KMISz, Örökségvédelem I, 186. 25 Ibid, 241. 26 Ibid, 166. 27 A városi szenátus 1905. augusztus 31-én megtartott közgyűlésén határozatot hozott a felsőtavankúti és csikériai homokos földterületek eladásáról, annak érdekében, hogy az értékesítésből befolyt forrásokból kialakíthassák a városháza-építési alapot. Az első árveréseket még ebben az évben megtartották október 16. és 26., illetve november 14. és 15. között. 421 lánc földet sikerült értékesíteni fél millió koronát meghaladó értékben. Ekkor több mint kétezer hold földet parcelláztak ki. 28,,Az építésre vonatkozó határozatot az 1906. március 22-én megtartott közgyűlésen hozták meg. Emellett, sokat beszéltek és vitatkoztak, amíg a közvélemény nem értett egyet azzal, hogy a régi, rozzant, nem éppen dekoratív városháza helyett, méltó székhelyet kell kialakítani a városi közigazgatás számára.,, A polgármester kész költségvetéssel állt ki a közgyűlés elé, így megelőzve minden ellentétes véleményt... (Braun Henrik, Városháza, 9-10.) A pályázatra (1907) tíz munka érkezett. Csupán 6 pályamunka tett eleget minden követelménynek. Az értékelő bizottság véleménye szerint a kivitelezésre legalkalmasabb munka Komor és Jakab A torony alatt jeligével beküldött terve volt. A második helyre Bálint és Jámbor, a harmadikra Raichle Ferenc munkáját javasolták. A bizottság még három munkát javasolt megvásárlásra. A közgyűlés 1907. január 31-én elfogadta és hivatalossá tette a bizottság határozatát. (Braun 29 Materijal od stare Gradske kuće je 29. aprila 1908. godine putem licitacije prodat Ferencu Nađu (Nagy Ferencz) građevinskom preduzimaču. Poslednja skupština u staroj Gradskoj kući održana je 6. juna, kada se gradonačelnik lepim rečima oprostio od stare zgrade, a zatim je predao Ferencu Nađu radi rušenja. Kamen temeljac je pronađen 10. juna, kada je otkriven jedan metalni ormarić sa nečitljivim tekstom i nekoliko starih novčića. Konkurs za gradnju raspisan je 30. maja 1908. godine na osnovu odluke skupštine za izgradnju Gradske kuće sa potpisom gradonačelnika Karolja Biroa, za zemljane, zidarske, rabic, kamenorezačke i gvozdene, II tesarske i krovopokrivačke, III limarske, IV podopolagačke radove i obloge V Stolarske, bravarske, staklarske i molerske, VI roletarske radove i VII lift. Rok za predaju je bio 9. jul. Najjevtiniji ponuđači su bili Ferenc Nađ i Lukač Kladek (Lukács Kladek), subotički preduzimači. Građevinska komisija je 15. septembra predala radove lokalnoj firmi. ((Bráun Henrik, Városháza, 15) 30 U vreme rušenja ova kuća pripadala je dr Luki Pleskoviću. 31 Vujnović P. Gordana, Gradska najamna palata, arhitekta Pal Vadas, Secesija u Subotici Szecesszió Szabadkán, urednik B. Krstić, Subotica Budapest, 2002; (sa grupom autora: Bela Duranci, Mirko Grlica, Viktorija Aladžić, Olga Kovačev Ninkov, Kata Martinović Cvijin ), 116-121 (Vujnović, Gradska najamna palata) 32 GBS, BN, 1910.I.9, 2. 33 Protivnici izgradnje Gradske kuće su se oglasili putem novina. Među njima je bio poznati subotički arhitekta Titus Mačlković, koji zamera što javnost nije bila uključena u donošenje odluka o izgradnji. Upoređuje konkurs za izgradnju Palića, za koji je pristigao 21 rad, sa konkursom za Gradsku kuću, za koji je samo njih 10 predalo rešenja. Prema njemu, samo su dva rešenja koja su podnošljiva. Titus Mačković, Mate Marianović i advokat Lukač Plesković su podneli žalbu protiv odluke skupštine održane 31. 01. 1907. godine o otkupu placeva, jer po njima nova Gradska kuća može da stane i bez rušenja okolnih zgrada. Smatra da grad ima mnogo važnije potrebe. Prodato je 2000 lanaca peskovitog zemljišta, a Fond za izgradnju je i nadalje prazan, sve je potrošeno za kupovinu kuća Marka Vojnića, Manojlović kuću, kuću sudije Karolja Šoltija, plac braće Milko. Smatra da dok grad nema vodovod i kanalizaciju ne treba ni Gradsku kuću graditi. 34 GBS, BN, 1910. V. 1. (G.Vas) 35 GBS, BN, 1910. IX. 25. (G.Vas) 36 IAS, Kgz/jkv 1907. V. 23. 233-11481. 104. (G.Vas) 37 IAS, F:2.3308, XV 7/1910. 38 Grlica, Mirko, Trg ispred Gradskih kuća a na njemu ljudi, kuće, decenije... 39 IAS, F : 2, ép eng. VII kör 29/1912. 40 Alfred Hajoš (Hajos Alfréd) je rođen 1878. godine u Budimpešti gde je završio Tehnički fakultet. Radio je sa Ignacom Alparom (Alpár Ignác) i Edenom Lehnerom (Lehner Ödön), a od 1904. godine radio sa Janošom Vilanjijem (Villányi János). Širom Mađarske imaju izgrađene objekte različitih funkcija i stilova. Nakon I svetskog rata je samostalno radio, uglavnom sportske objekte i bio je priznat na međunarodnom planu kao vrhunski sportista i arhitekta. Umro je 1955. godine u Budimpešti. (Gerle, Kovács, Makovecz, A századforduló, 61.) 41 Vujnović, Gradska najamna palata, 116-121. 42 Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci I, 34-39. 43 Zelena Žolnai fontana je izvedena 1984. godine prema idejnom rešenju arhitekte Svetislava Ličine iz Beograda (1969). 44 Spomenik je delo vajara Petra Palavičinija. Na trg je postavljen 1927, srušen 1941, a obnovljen je 1991. godine. Spomenik je obnovio vajar mr Sava Halugin, prema projektima arhitekte Aleksandra Petrova. 45 Plava fontana je podignuta prema projektima,,ludaši inženjeringa E-78-98-a iz novembra 1998. godine. Henrik, Városháza, 11.) 29 A régi Városháza építőanyagait az 1908. április 29-én megtartott árverésen adták el Nagy Ferenc, építési vállalkozónak. A régi Városházában az utolsó közgyűlést június 6-án tartották, amikor is a polgármester szép szavakkal búcsúzott el a régi épülettől, majd átadta azt Nagy Ferencnek, aki az épület lebontását végezte. Az alapkövet június 10-én találták meg, amikor előkerült egy fémszekrényke, benne egy olvashatatlan szöveg és néhány régi pénzérme. Az építési pályázatot 1908. május 30-án írták ki a közgyűlés a Városháza felépítésére vonatkozó határozata alapján, melyet Biró Károly polgármester írt alá, I a föld-, a kőműves-, a rabic-, a kőfaragómunkákra és a föld-, a kőműves-, a rabic-, a kőfaragó- és vasmunkákra, II. épületasztalos és tetőfedési munkákra, III. bádogosmunkákra, IV. padlófedési és burkolatmunkákra, V. asztalos, lakatos, üvegezési és festési munkákra, VI. redőnyözési munkákra és VII. felvonóval kapcsolatos munkákra. A tervek benyújtásának határideje július 9-e volt. A legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot Nagy Ferenc és Kladek Lukács, szabadkai vállalkozók nyújtották be. Az Építési Bizottság szeptember 15-én adta át a munkákat a helyi cégnek. (Braun Henrik, Városháza, 15.) 30 Lebontásának idején a ház dr. Luka Plesković tulajdonában volt. 31 Vujnović P. Gordana, Gradska najamna palata, arhitekta Pal Vadas, Secesija u Subotici. A szecesszió Szabadkán, Szabadka, Budapest, 2002. (a Bela Duranci, Mirko Grlica, Viktorija Aladžić, Olga Kovačev Ninkov, Kata Martinović Cvijin szerő-csapattal), 116-121. (Vujnović, Gradska najamna palata) 32 VKSz, Bácskai Napló (BN), 1910. I. 9, 2. 33 A Városháza felépítésének ellenzői az újságokban adtak hangot nemtetszésüknek. Köztük volt az ismert szabadkai építész, Macskovity Titusz is, aki azt kifogásolta, hogy a közvéleményt nem kapcsolták be az építésre vonatkozó döntés meghozatalába. Összehasonlításba vette Palics kiépítését, melyre 21 pályamunka érkezett, és a Városházára kiírt pályázatot, melyre csupán 10 megoldást nyújtottak be. Véleménye szerint, csupán két megoldás volt kielégítő. Macskovity Titusz, Mate Marianovic és Pleszkovics Lukács, ügyvéd, panaszt nyújtottak be a közgyülés 1907. 01. 31-én tartott ülésén meghozott, telekfelvásárlásra szóló döntése ellen, mivel szerintük az új Városháza elférne a téren a környező házak lebontása nélkül is. Macskovity véleménye szerint, ettől égetőbb szükséletei vannak a városnak. Kétezer lánc homokos földet értékesítettek, az Építkezési Alap kasszája, azonban, továbbra is üres, mivel minden pénzt elköltöttek Vojnic Marko házának, a Manojlovic-háznak, Solti Károly, bíró házának és a Milkó testvérek telkének a felvásárlására. Véleménye szerint, amíg a városban nincs vízvezeték és csatornahálózat, addig városházát sem kell építeni. ( IAS, F:2.3308, XV 87/1906) 34 VKSz, BN, 1910. V. 1. (VG.) 35 VKSz, BN, 1910. IX. 25. (VG.) 36 SzTL, Kgz/jkv 1907. V. 23. 233-11481. 104. (VG) 37 SzTL, F:2.3470, XV 7/1910. 38 Grlica, Mirko, Trg ispred Gradskih kuća a na njemu ljudi, kuće, decenije... 39 Hajós Alfréd 1878-ban született Budapesten, ahol befejezte a Műegyetemet. Együtt dolgozott Alpár Ignáccal és Lehner Ödönnel, majd 1904-től Villányi Lajossal. Vele Magyarország-szerte épített különböző rendeltetésű és stílusú épületeket. Az első világháború után önállóan kezd el dolgozni, s főleg sportlétesítményeket tervez, emellett nemzetközi szinten is elismert volt mint kiváló sportoló és építész. Budapesten halt meg 1955-ben. (Gerle, Kovács, Makovecz, A századforduló, 61.) 40 SzTL, F : 2, ép eng. VII kör 29/1912. 41 Vujnović, Gradska najamna palata, 116-121. 42 Vujnović P. G., Aladžić, V, Grlica, M, Gradotvorci I, 34-39. 43 A Zöld Zsolnay szökőkút 1984-ben készült el a belgrádi építész, Svetislava Ličina tervvázlata (1969) szerint. 44 Az emlékmű Petar Palavičin munkája. A térre 1927-ben állították, majd 1941-ben ledöntötték és 1991-ben felújították. Az emlékmű felújítási munkáit Sava Halugin, magiszter, szobrász végezte Aleksandar Petrov, építész terve szerint. 45 A Kék szökőkút a Ludasi inženjering cég, 1998. novemberi keltezésű, E-78-98 tervei szerint épült. 31

Funkcija i oblikovanje,,gradska kuća je,,uspomena,, na secesijsku arhitekturu, koja na sebi nosi obeležja mađarske narodne umetnosti, a istovremeno je funkcionalna građevina kao vesnik moderne arhitekture." 1 Značaj Gradske kuće,,nije samo u dekoraciji i još manje u mađarskom akcentu, već u sintezi arhitekture i primenjene umetnosti i ulozi mosta, prelaza." 2 Ovim rečima je istoričar umetnosti, Bela Duranci, dao najbolji opis arhitekture Gradske kuće. Mada se pojavila Funkció és megformálás,,a szabadkai városháza a szecesszió építészetének emléke, amely magán viseli a magyar néprajz emlékeit, s ugyanakkor funkcionális épület, mintegy előhírnöke a modern építészetnek. 1 Az épület értéke,,nem dekoratív jellegében és még kevésbé magyaros hangsúlyában, inkább áthidaló szerepében van. 2 Ezekkel a szavakkal jellemezte találó módon Bela Duranci művészettörténész a városháza építészeti jegyeit. Bár a kései szecesszió idő- u periodu kasne secesije, na zalasku jednog stila, kada već u Beču novije, avangardnije ideje preovlađuju, u vreme kada se teži prečišćavanju umetnosti od preterane dekorativnosti, stavljanjem uzajamne povezanosti funkcionalnosti i oblikovanja u prvi plan, u periodu kada se već radije primenjuju jednostavnije forme premoderne arhitekture, 3 objekat nove Gradske kuće ne možemo nazvati avangardnim, ali je u pojedinim aspektima svakako inovativan 4. Iako je prvobitan zahtev bio da građevina nosi barokna obeležja, već su sami uslovi projektnog programa inovativni i odstupaju od klasične barokne kuće sa isključivo administrativnim sadržajem. 5,,Pravilno razmišljanje je navelo rukovodstvo grada da prizemlje prepusti prodavnicama i kafani, a da sprat nameni administraciji,, 6 zapisao je Deže Jakab (Jakab Dezső) 1912. godine. Građevina, u kontekstu društveno ekonomskih datosti i centralne lokacije donosi novo shvatanje arhitekture u pogledu osnovnog koncepta, koji je potpuno savremen kao sklop trgovačko-administrativnih funkcija. Izgrađena je u centru i zahvaljujući ovakvoj programskoj postavci ostvarena je sprega grada i građevine, uključena je u život grada i obrnuto, grad je uvučen u život kuće. szakában, egy stílusirányzat alkonyán jött létre, amikor Bécsben már újabb, avantgárd eszmék uralkodtak, mentesítve a művészetet a túldíszítettségtől, s előtérbe helyezve a funkcionalitás és alaki megformálás kölcsönös kapcsolatát, amikor már szívesebben alkalmazták a premodern építészet egyszerűbb formai megoldásait, 3 az új Városháza épületét nem nevezhetjük avantgárdnak, de bizonyos aspektusaiban mindenképpen újító jellegű. 4 Noha az elsődleges követelmény az volt, hogy az épület barokk stílusjegyeket hordozzon, a tervekben szereplő elvárások már innovatív jellegűek, és eltéréseket mutatnak a klasszikus, kizárólag hivatali funkciókat ellátó barokk építménytől. 5 Helyes gondolkodás irányította tehát a város vezetőségét, amikor a földszintet üzletnek, kávéháznak stb.-nek engedte át, és az emeletre szánta a hivatalokat 6 jegyezte fel Jakab Dezső 1912-ben. Az építmény, a társadalmi-gazdasági adottságok és a központi elhelyezkedés kontextusában újraértelmezi az építészetet az alapkoncepció tekintetében, amit teljesen korszerű módon, a kereskedelmi és adminisztrációs funkciók együtteseként fogalmaz meg. A központban épült, és ennek köszönhetően létrejöhetett a város és az épület közötti összekötő erő: bekapcsolódott a város életébe és fordítva, a város is beszivárgott a ház életébe. Funkcionalna gradevina Funkcionális épület 32 Gradska kuća na staroj razglednici A Városháza egy régi képeslapon Iste godine kada je završena ova monumentalna građevina, u Suboticu je zakoračio premoderni racionalizam izgradnjom dvospratne kuće za Pirošku Vojnić (danas: Trg žrtava fašizma 14), prema projektima Jožefa Vagoa (Vágó József) 7 minimalističke obrade fasade, dajući prednost praznini zidnog platna 8. Iste te godine u Košut ulici (danas: Korzo 7) počela je izgradnja dva simetrična spratna objekta po projektima Žigmonda Siklaija (Sziklai Zsigmond) 9 i Adolfa Galija (Gáli Adolf) za Subotičko građevinsko deoničarsko društvo, koji sa velikim otvorima, ravnim krovovima i minimalističkom obradom fasade predstavljaju najavu internacionalne moderne arhitekture 10. Sledeće godine je usledila i izgradnja Gradske najamne palate po projektima Pala Vadasa (Vadász Pál) 11 sa elementima secesije, ali se na njoj, u slobodnoj organizaciji prostora, u rasporedu elemenata i u primeni materijala, već naslućuje razmišljanje ustremljeno prema budućnosti 12. Pre svih njih, Gradska kuća donosi originalan koncept i tlocrt u potpunosti rukovođen funkcionalnošću, higijenskim zahtevima i insolacijom. Kada bi se uklonila sva dekoracija koja dominira, iza nje bi se otkrila jedna svrsishodna građevina. Még a monumentális építmény befejezésének évében Szabadkát is elérte a premodern racionalizmus szele. Az irányzat jegyeit viseli magán Vojnić Piroska kétszintes háza (ma: a Fasizmus áldozatainak tere 14. szám alatt), amely Vágó József 7 tervei alapján épült, minimalista homlokzattal, az üres falfelületet részesítve előnyben. 8 Ugyanebben az évben kezdődtek meg a munkálatok a Kossuth utcában (ma: Korzó 7. alatt) két szimmetrikus, emeletes ház építésén, Sziklai Zsigmond 9 és Gáli Adolf tervei alapján a Szabadkai Építészeti Rt. számára, melyek nagyméretű nyílásaikkal, lapostetőikkel és minimalista homlokzatukkal a nemzetközi modern építészet hírnökei voltak. 10 A következő évben épült a városi bérpalota Vadász Pál 11 tervei alapján, amely szecessziós elemeket tartalmaz, de szabad térelrendezésében, az elemek tagolásában és anyaghasználatában már a jövő felé mutató gondolkodást sejteti. 12 Viszont mindezeket megelőzve a Városháza volt az az építmény, amely eredeti koncepciót és teljes mértékben a funkcionalitást, a higiéniai követelményeket és a természetes megvilágítás igényét kielégítő alaprajzot hozott. Ha eltávolítanánk az épületen domináló minden dekoratív elemet, alattuk 33

34 Osnova prizemlja, projekat Komora i Jakaba, 1907. A földszint alaprajza, Komor és Jakab terve, 1907. Osnova prizemlja, postojeće stanje, 2011-2012. A földszint alaprajza, 2011-12-es állapot Izgled atrijuma, projekat 1909. Az átrium, Komor és Jakab terve, 1909. Objekat je zamišljen kao savremeni trgovačko administrativni centar 13, kao spoj svih potrebnih gradskih službi na spratovima i trgovačkih lokala u prizemnom pojasu, koji su trebali putem zakupnina obezbediti izdržavanje objekta. 14,,Projekat je toliko jednostavan, bio je za svakog razumljiv već i prilikom konkursa..." 15 navodi Deže Jakab prilikom svečanog otvaranja Gradske kuće septembra 1912. godine. Dok su gradske kuće prethodnog perioda, kao i mnoge građene početkom 20. veka, imale pravougaone osnove, sa jednim atrijumom, ili su građene u obliku velikog latiničnog slova U ili L, nova Gradska kuća je u horizontalnom planu bila simetrična, ortogonalne šeme, ali sa četiri dvorišta, dva ivična veća 16 i dva centralna manja.,,može se smatrati da je tlocrt subotičke Gradske kuće inovativna varijanta tradicionalnog tipa proistekla iz dobro organizovane funkcije. 17 Dužim stranama orijentisana je u pravcu severozapad - jugoistok. Pročeljem je okrenuta prema Trgu svetog Ištvana (danas: Trg Republike, a nekada Pijačni trg ) i malom, Čokonai trgu južno, dok kraćim bočnim fasadama gleda prema pozorištu, odnosno Atrijum Átrium Novom trgu (danas: Trg slobode) i Etveš ulici (danas: 35

Svečano stepenište Díszlépcső Šalterska sala na prvom spratu Ügyfélfogadó terem az első emeleten Štrosmajerova ulica). Dužina joj je 105.62 m, širina 55.72 m, a visina 24.90 m. Toranj je visine 75 m, a na njega se nadovezuje ukras od kovanog gvožđa završno sa krstom, visine oko 8 m. 18 Zgrada se proteže na 5.350 m2, a njena površina (bez dvorišta, podruma, tavana i tornja) iznosi 16.850 m2. 19 Teren oko zgrade je u nagibu, visinska razlika od Trga slobode do Štrosmajerove ulice iznosi 125 cm. 20 Po čitavom obimu građevine locirani su, u prizemlju poslovni prostori, a na spratu kancelarije, dok su prema dvorištima hodnici. Stepenišne vertikale i sanitarni čvorovi su smešteni u poprečne traktove koji spajaju dva duža paralelna ulična krila, tako da dvorište dele na četiri manja atrijuma. U osovini je reprezentativno stepenište, dok se bočno nalaze pomoćne komunikacione vertikale sa sanitarnim čvorovima, koji su na ovaj način distancirani od ostalih prostora, a ipak svima lako dostupni. Istovremeno je u okviru ovog masivnog kubusa svim prostorima omogućeno kvalitetno dnevno osvetljenje. egy ésszerűen kialakított építményt találnánk. Az épületet egy korszerű kereskedelmi és adminisztrációs központként képzelték el, 13 amely magába foglalná az emeleti részen elhelyezett valamennyi szükséges városi hivatalt és a földszinten működő üzleteket, kereskedéseket, melyek bérleti díja fedezte volna az épület fenntartási költségeit. 14 A terv annyira egyszerű, mindenki által megérthető volt már a pályázat alkalmával is... 15 mondta Jakab Dezső 1912 szeptemberében, a Városháza ünnepélyes megnyitója alkalmából. Míg a korábban, illetve a 20. század elején épült legtöbb városháza alaprajza téglalap alakú, egyetlen belső udvarral, esetleg U vagy L alakot formáz, az új Városháza épülete horizontális metszetében szimmetrikus, ortogonális elrendezésű, négy udvarral: két nagyobb szélsővel és két kis központival. 16 A szabadkai városháza alaprajzát tekinthetjük a hagyományos típus megújult, egy jól szervezett funkcióból eredő változatának. 17 Az épület hossztengelye északnyugat-délkelet irányú. Homlokzata a Szent István térre (ma: Köztársaság tér, egykor Piactér), déli irányban pedig a kis Csokonai térre néz, míg rövidebb oldalhomlokzatai a színház, illetve Új tér (ma: Szabadság tér) és az Eötvös utca (ma: Strossmayer utca) irányába néznek. Az épület hossza 105.62 m, szélessége 55,72 m, átlagmagassága pedig 24.90 m. A torony 75 m magas, tetején egy körülbelül 8 m magas, keresztben végződő kovácsoltvas toronydíszszel. 18 Alapterülete 5 350 m 2, hasznos területe pedig 16 850 m 2. 19 Az épület körüli tér lejtős, a Szabadság tér és a Strossmayer utca közötti szintkülönbség 125 cm. 20 Az építmény teljes külső kerületén, a földszinten üzlethelyiségek, az emeleteken pedig irodák találhatók, míg a folyosók az udvarok felől futnak körbe. A lépcsőházak és mosdók a két hosszabb, párhuzamos utcai szárnyat összekötő merőleges traktusokban helyezkednek el, melyek a belső udvart négy kisebb átriumra osztják. A reprezentatív főlépcsőt az épület középső tengelyében alakították ki, míg oldalirányban a melléklépcsők és a mosdók kaptak helyet, melyek ily módon elkülönülnek a tér többi részétől, viszont minden irányból könnyen elérhetők. Ugyanakkor e masszív épülettesten belül is minden helyiség kiváló természetes megvilágítást kap. 36 Bočno stepenište Oldallépcső 37

Hijerarhija prostora - statusni simboli A tér hierarchiája státusszimbólumok Građevina je reprezentativni primer Gesamtkunstwerk-a. Stvaranje sveobuhvatnog umetničkog dela kroz sintezu umetnosti je osnovna težnja secesijskih umetnika. Tako arhitekta nije projektovao samo zgradu već i kompletan enterijer do najsitnijih detalja. Crtao je i razrađivao svaku oslikanu šaru, svaki slog pločica, modelovao kamenu dekoraciju, nameštaj, tako da je objekat predstavljao jedinstveno delo, a njegov rukopis je bio prepoznatljiv na svakom detalju. Detalji Gradske kuće u Subotici su u harmoniji sa celinom. Dekoracija je bogatije oblikovana u centralnim delovima, ali ni sporedni prostori nisu zapostavljeni, jedino im je dekoracija skromnija. Az építmény a Gesamtkunstwerk 21 jellegzetes példája. Az egységes művészeti alkotás megteremtése a művészetek szintézise révén a szecessziós művészek alapvető törekvése. Így a műépítész nem csak az épületet, hanem a teljes belső teret is megtervezte, a legapróbb részletekig. Megrajzolt és kidolgozott minden egyes festett mintát, minden burkolócsempét, megformált minden kődíszt, bútort, s ily módon az építmény egy egységes alkotást képezett, melynek minden egyes részlete a tervező kézjegyét viselte magán. A szabadkai Városháza minden egyes részletében harmonizál az épület egészével. A központi helyiségek gazdagon díszítettek, de a járulékos terek sincsenek elhanyagolva, csak Sintezom umetnosti je ostvarena centralna funkcionalna i reperezentativna hijerarhija prostora, podjed- A művészetek szintézise révén kialakult a tér köz- szerényebb a díszítésük. Crtež molerskih detalja sa plafona hola ispred Velike većnice Izvedeni detalj na plafonu hola ispred Velike većnice A festett részletek rajzai a Díszterem előtti előcsarnok mennyezetén Az elkészült részlet a Díszterem előtti előcsarnok mennyezetén nako u horizontalnom i vertikalnom planu. Svi najbitniji ponti funkcionális és reprezentatív hierarchiája, mind i monumentalni prostori su centralno locirani, u horizontalnom planu uz svečano stepenište, koje čini okosnicu objekta, a u vertikalnom planu su smešteni na prvoj etaži. Ovi prostori dominiraju u pogledu oblikovanja, dimenzija, dekoracije i materijalizacije. Oblikovanje fasada najveći naboj doživljava u središnjem delu. Najvažniji prostori, reprezentativni ulaz, Velika većnica, prostorije gradonačelnika i velikog župana raskošno opremljenog enterijera, orijentisane su prema tadašnjem centralnom Trgu sv. Ištvana. Hijerarhija prostora reflektovana je i na oblikovanje fasadnog platna. Izjednačenjem sadržaja i forme, razigranošću fasade, igrom svetla i senki, naglašena je reprezentativnost objekta prema trgu. U vertikalnom planu dominira funkcionalna logika. Prizemlje ima javni karakter, na prvom spratu je uprava grada i administracija, koja treba da ostvaruje kontakt sa građanima, na drugom spratu se nalazila gradska policija, gradsko tehničko odeljenje i katastar, koji su povremeno u kontaktu sa javnošću, a na trećem je bio potpuno izolovan, za gađanstvo nedostupan gradski zatvor sa obezbeđenom terasom za šetnju zatvorenika 22. Toranj je služio kao vatrogasna osmatračnica, simbol, reper i orijentir daleko saglediv nad horizontalom grada i okolne ravnice. Projektovana je stroga simetrija osnove, čak i u rasporedu prostorija, ali je ona narušena već prilikom izdavanja poslovnih prostora u prizemlju, pri čemu su oni formirani u skladu sa funkcionalnim potrebama pojedinih zakupaca. Ove izmene su se odnosile samo na formiranje horizontális, mind vertikális síkon. A legfontosabb és jelentősebb méretű termek az épület központi részén helyezkednek el, horizontálisan az épület magját képező díszlépcső-csarnok mellett, függőlegesen pedig az első emeleten. Ezek a belső terek a megformálás, a méretek, a díszítés és az anyaghasználat tekintetében is dominánsak. A homlokzatok megformálása a középső részen a legerőteljesebb. Az épület legfontosabb részei: a reprezentatív főbejárat, a Díszterem, a polgármester és a főispán gazdagon díszített termei az akkori központi, Szent István tér felé néztek. A tér hierarchiája tükröződik a homlokzati falfelület megformálásán is. A tartalom és forma kiegyenlítődése, a homlokzat változatos kialakítása, a fény és árny játéka az épület tér felőli részének reprezentatív voltát hangsúlyozza. A tér függőleges tagolásában a funkcionális logika dominál. A földszint nyilvános jellegű, az első emeleten kaptak helyet a közigazgatási és adminisztrációs hivatalok, melyek feladata a lakossággal való kapcsolattartás, a második emeleten a városi rendőrség, a városi műszaki osztály és a kataszteri hivatal székelt, melyek időnként kerültek kapcsolatba a polgárokkal, a harmadik emeleten pedig teljesen elszigetelve, a lakosság számára megközelíthetetlen városi börtön működött, egy körülkerített terasszal, ahol a rabok sétálhattak. 22 A torony, amely tűzoltó őrtoronyként is szolgált, egyben szimbólum, s a város távoli pontjairól és a környező síkságról is jól látható viszonyítási és tájékozódási pont. Alaprajzában, de még a helyiségek elrendezésé- 1908. Slobodoručni crtež stolarskih i bravarskih detalja, Komor i Jakab, 38 lakih pregradnih zidova debljine 15 cm, dok je ben is szigorúan szimmetrikus, bár utóbbit a földszin- Szabadkézi asztalos és lakatos részletrajz, Komor és Jakab, 1908 39

suštinski simetričan koncept ostao isti. Spoljnu asimetriju građevina je dobila podizanjem dva tornja nejednake visine, oblikovanja i značaja. Ispod tornjeva su smeštene većnice, simbolišući snagu grada. Uz centralni rizalit prema Trgu slobode, a uz nekadašnje prostorije velikog župana, izdiže se kao statusni simbol veliki toranj, dok je sa suprotne strane od Velike većnice, iznad prostorija gradonačelnika lociran niži toranj. ti üzlethelyiségek kiadása során megbolygatták, s az egyes bérlők funkcionális igényeinek megfelelően átalakították. Ezek az átalakítások csak 15 cm vastag, könnyű válaszfalak építéséből álltak, így a lényegbeli, szimmetrikus koncepció nem változott meg. Aszimmetrikus külső megjelenését az építmény két, különböző magasságú, kialakítású és jelentőségű torony építésével nyerte. A tornyok alatt a város erejét szimbolizálva helyezkednek el a tanácstermek. A Köztársaság tér felőli központi rizalit és az egykori főispáni hivatal helyiségei mellett, mintegy státusszimbólumként tör a magasba a nagytorony, míg a Díszterem másik oldalán, a polgármester irodái felett helyezkedik el az alacsonyabb torony. Poprečni presek, postojeće stanje, 2011-2012. Keresztmetszet, 2011-12-es állapot Od trgovina do zatvora... 23 U osovini se nalaze glavni ulazi, svečani i naspram njega poslovni, dok su upravo na njih, na kraćim fasadama, asimetrično locirane kapije, koje uvode u međusobno povezana dvorišta. Po čitavom obimu objekta, između četiri kapije nanizani su trgovački lokali. Do svečanog ulaza se dolazi sa Trga svetog Ištvana, danas Trga Republike, sa prostora koji je parterno uređen i oblikovan cvetnim lejama, dok se sa suprotne strane građevine pristupa službenom ulazu sa stepeništem i liftom. Prema Regulacionom planu nove Gradske kuće i okoline iz 1910. godine na prostoru današnjeg parkinga bile su planirane dve hale za vašare dimenzija 9 x 47,5 m, dok je na mestu malog trga bila planirana izgradnja palate, u osnovi veličine Muzičke škole 24. Az üzletektol a börtönig... 23 Az épület tengelyében helyezkednek el a főbejáratok: a díszbejárat és vele egy vonalban, a túloldalon a hivatali bejárat, míg velük merőlegesen, a rövidebb oldalhomlokzatokon az aszimmetrikusan elhelyezett kapuk, melyek az egymással összekötött udvarokba vezetnek. Az épület teljes kerületén, a négy kapu között végig kereskedések, üzletek sorjáznak egymás után. A díszbejárat a Szent István ma Köztársaság tér felől közelíthető meg, előtte egy virágágyásokkal szegélyezett, parkosított területtel, míg a másik oldalról az épületbe a lépcsővel és felvonóval ellátott hivatali bejáraton át lehet bejutni. Az Új városháza és környéke 1910-ben készült szabályozási terve szerint a mai parkoló helyén két, 9 x 47,5 m területű vásárcsarnokot, a téren pedig egy, a Zeneiskola alapterületével azonos méretű 40 Poprečni presek, Komor i Jakab, 1907. Keresztmetszet, Komor és Jakab terve, 1907. Crtež svečanog ulaza, postojeće stanje 2011-2012. A díszbejárat rajza, a jelenlegi állapot 2011-2012. 41

Vestibil Vesztibül Presek svečanog stepeništa, projekat 1911. A díszlépcső keresztmetszete, 1911-es terv 42 Hol ispred Velike većnice A nagyterem előtti csarnok Prečeonom, severnom fasadom dominiraju veličanstvene arkade, izvučene pred fasadno platno, ispred centralnog i dva krajnja rizalita. Arkade centralnog dela uvode u vestibil, iz kojeg se otvara centralno svečano stepenište. Iz vestibila se bočno ulazilo u manje prostorije kvadratne osnove, koje čine podnožje dva tornja (danas: galerija pod tornjem i suvenirnica Gradskog muzeja). Iza njih, u prvobitnom projektu 25, prema dvorištu bio je vazdušni prostor kotlarnice za centralno grejanje, koja je bila smeštena u podrumu (danas: suvenirnica i kantina), međutim kasnije je kotlarnica locirana ispod službenog ulaza 26. Mada je prema projektu bilo predviđeno da se nadalje sa obe strane od svečanog ulaza u međurizalitnom prostoru nadovezuju po tri manja identična lokala, tokom izdavanja ovih prostora došlo je do izvesnih izmena. Ugaoni delovi, sa pristupom ispod arkada, koji su, obuhvatajući ugao, zauzimali gotovo polovinu kraćih fasada, bili su predviđeni za dva najveća lokala. Levo od vestibila nekada se nalazila gradska kafana (danas: Mc Donald 27 ), a desno velika prodavnica metražne robe i modna trgovina Vilmoša Tausiga, (danas: Vojvođanska banka 28 ). Prostran prostor ostvaren je ukidanjem srednjeg zida i preuzmanjem tereta pomoću elegantnih stubova. Sa južne strane nalazili su se manji lokali, prema palota építését tervezték. 24 Az elülső, északi homlokzaton a középső és a két szélső rizalit előtt a homlokzatsíkból kiemelkedő, pompás árkádok dominálnak. A középső árkádok a bejárati csarnokba vestibilumba vezetnek, ahonnét a központi díszlépcsőház nyílik. A vestibilumból kétoldalt egy-egy kisebb, négyzet alaprajzú helyiségbe lehetett eljutni, melyek a két torony alapzatát képezik (ma: a torony alatti galériának és a Városi Múzeum ajándékboltjának adnak helyet). Az elsődleges terv szerint, 25 mögöttük a pincében elhelyezett, központi fűtés kazánházának udvarra néző légtere volt (ma: ajándékbolt és étkező), később azonban a kazánházat a hivatali bejárat alá helyezték. 26 Bár a tervek a díszbejárat két oldalán, a rizalitok közötti téren három kisebb, azonos méretű üzletet irányoztak elő, a bérbeadás során bizonyos módosításokra került sor. Az árkádok alól megközelíthető sarokrészek, melyek az épület rövidebb oldalának majdnem a felét elfoglalták, képezték a két legnagyobb üzlethelyiséget. A bejárati csarnoktól balra volt egykor a városi kávéház (ma: a McDonald s gyorsétterem 27 ), jobbról pedig Taussig Vilmos méteráru boltja és divatháza működött (ma: a Vajdasági Bank 28 ). Tágas teret a középső fal kiiktatásával nyertek, s teherhordó szerepét elegáns oszlopokkal 43

projektu po devet sa obe strane od ulaza. Bočno od službenog ulaza i hola, sa jedne strane prema dvorištu bio je u prvobitnom projektu predviđen prostor za ekipu policije (danas: Gradski uslužni centar), a sa druge zborno mesto žandarmerije (danas: Služba za lokalni ekonomski razvoj). U dva poprečna trakta između dvorišta nalazi se pomoćno stepenište, prvobitno sa identičnim sanitarnim čvorom, sa po četiri kabine i po dva manja pomoćna prostora (danas: prateći prostori Mc. Donalda istočno, i stolarska radionica u zapadnom krilu). Na prizemlju Gradske kuće grad je ostvario prostrane, moderne prodavnice koje je subotičkim trgovcima dao u zakup. Ovi prostori su bili jednostavno funkcionalno oblikovani, sa tek po kojim secesijskim detaljem preuzetim ili usklađenim sa dekoracijom kompletnog enterijera Gradske kuće. Prodavnica metražne robe Vilmoša Tausiga (Taussig Vilmos) 29 sa galerijom je bila jednostavno i elegantno uređena sa tek nagoveštenim elementima secesije. Čitavim prostorom je dominirala funkcionalnost, sa nizom polica i fioka, pultom jednostavne obrade i tonet 30 stolicama. Jedino je ograda galerije oblikovana sa detaljima iz Gradske kuće. Prostor su oplemenjivali višekraki lusteri jednostavnih secesijskih linija. U ovoj trgovini nije bilo dekorativnosti kao u ostalom delu građevine. Karolj Krauzer (Krauser Karoly), najveći trgovac stakla i porcelana u Bačkoj županiji je takođe među váltották ki. A déli oldalon kisebb üzletek sorakoztak, a tervrajz szerint kilenc-kilenc a bejárat mindkét oldalán. A hivatali bejárattól és az előcsarnoktól kétoldalt, az udvar irányában a rendőrség számára fenntartott helyiségek voltak (ma: a Városi ügyfélszolgálat), a másik felén pedig a csendőrség gyülekezőhelye (ma: a Helyi gazdaságfejlesztési iroda). Az udvarokat egymástól elválasztó két épületrészben találhatók a melléklépcsők, eredetileg azonos felépítésű, négy-négy fülkéből és két kisebb mellékhelyiségből álló mosdókkal (ma: a keleti szárnyban a McDonald s gyorsétterem mellékhelyiségei, a nyugatiban pedig az asztalosműhely). A Városháza földszintjén a város tágas, korszerű üzlethelyiségeket létesített, melyeket a szabadkai kereskedőknek adott bérbe. A terek kialakítása egyszerű és funkcionális volt, helyenként egy-egy szecessziós díszítőelemmel kiegészítve, melyek a városháza belterének díszítőelemeit mintázták, vagy azokkal harmonizáltak. Taussig Vilmos 29 galériás méteráru üzletének berendezése egyszerű és elegáns volt, csak itt-ott díszítve szeceszsziós elemekkel. Az egész teret a funkcionalitás uralta, bútorzata polcokból, fiókokból, egyszerű kidolgozású pultból és thonet 30 székekből állt. Egyedül a galéria korlátjának kialakításában alkalmazták a Városháza díszítésének részleteit. A teret egyszerű szecessziós vonalvezetésű, többkarú csillárok tették nemesebbé. Ez az üzlet prvima imao svoju trgovinu u Gradskoj kući. 31 Njegovom jednostavno opremljenom prostoru razigranost je davalo bogatstvo izložene robe. Tu se nalazila i drogerija apotekara Jenea Vuksmana (Wachsmann Jeno) 32 (i danas: apoteka 33 ), kao i prodavnica cipela Ferenca Nađa (Nagy Ferencz). Na uglu, na mestu gde se dva trga spajaju, bila je najveća subotička Gradska kafana orijentisana prema Korzou i Pozorištu. Zakupac Marko Stipić dugo je bio trgovac, ali je prilikom izgradnje Gradske kuće odlučio da otvori kafanu. Uređena je prema planovima Šandora Hofmana, a uredila ga je poznata firma Mihalja Hofmana (Hoffmann Mihaly). 34 Prostor sa nizom masivnih stubova, jednostavno opremljen stolovima, stolicama, separeima i bilijar stolovima, odisao je elegancijom. Drvena obloga zidova preslikana je iz Velike većnice. Dekorativne obloge secesijske talasate linije oko stubova, formirale su, sa stolom i tonet stolicama, separee. Pored njih veliki lusteri i zidne lampe, po četiri na svakom stubu, činile su prepoznatljivim i dopadljivim eneterijer Gradske kafane, koja je bila omiljeno sastajalište gradske elite. Velika letnja bašta sa secesijskom ogradom pozivala je prolaznike da nađu osveženje u najposećenijoj kafani, da vide i budu viđeni. Najbitniji, a ujedno i najraskošniji prostori Gradske kuće su centralno locirani u osovini prvog sprata. Prilazeći svečanim stepenicama, koje se na odmorištu raznem volt olyan díszes, mint az épület többi része. Krauser Karoly, Bács-Bodrog vármegye legnagyobb üveg- és porcelánkereskedője szintén az elsők között bérelt üzletet a Városháza épületében. 31 Egyszerűen berendezett boltjának díszét a gazdag áruválaszték képezte. Itt működött Wachsmann Jenő 32 gyógyszerész pipereboltja is (ma is gyógyszertár 33 ), valamint Nagy Ferencz cipőboltja. A sarkon, a két tér találkozásánál üzemelt a legnagyobb szabadkai kávéház, melynek bejárata a korzó és a színház felé nyílt. Bérlője, Marko Stipić hosszú ideig kerekedőként dolgozott, de a Városháza építése idején úgy döntött, hogy kávéházat nyit. Belső terét Hoffmann Sándor tervei alapján alakították ki, a kivitelező pedig Hoffmann Mihály ismert cége volt. 34 A masszív oszlopsorral ellátott, asztalokkal, székekkel, szeparékkal és biliárdasztalokkal berendezett tér eleganciát sugárzott. A falak faburkolata a Díszterem burkolatának másolata. Az oszlopok körül szecessziós hullámvonalú, díszes válaszfalakkal elválasztott szeparék voltak asztalokkal és thonet székekkel. Mellettük nagy csillárok és minden oszlopon négy-négy fali lámpa tette egyedivé és tetszetőssé a kávéház belső terét, amely a városi elit kedvenc találkozóhelye volt. A szecessziós mintázatú kerítéssel körülkerített tágas nyári kerthelyiség felfrissülni csábította a járókelőket a leglátogatottabb kávéházba, hogy lássanak és őket is lássák. A Városháza legfontosabb és egyben legpaza- 44 Gradska kafana Városi Kávéház Trgovina stakla i porcelana Üveg- és porcelánüzlet 45

Velika većnica Díszterem dvajaju u dva kraka, stiže se u hol, gde se pred zadivljenim posetiocima otvara bogato dekorisana skupštinska sala (Velika većnica), koja svojim dimenzijama (dužina 19,50 m, širina 14 m i visina 13,20 m) 35 dominira u horizontalnom i vertikalnom planu 36. U blagom poluluku, u osam redova sa centralnim prolazom, postavljene su klupe (208 sedišta), orijentisane prema podužnom predsedavajućem stolu sa 17 fotelja. Pod se postepeno spušta, prateći raspored klupa. Naspram ulaza, a na severnom zidu, mala vrata vode na terasu talasaste linije, koja se proteže duž čitavog rizalita i otvara prema trgu. Bočno je Većnica povezana sa salom za Upravne komisije (danas: Zelena većnica) i salom za Savet (danas: Žuta većnica) koje se nalaze u kubusu iznad kojih se izdižu tornjevi i na taj način simbolišu moć grada Na salu za Upravne komisije, prema Pozorištu, nadovezuju se prostorije glavnog župana i matičnog ureda, a sa suprotne strane, na salu za Savet nastavljaju se prostorije gradonačelnika. Nadalje se, duž čitavog zapadnog i istočnog krila, ređaju zvanične službene prostorije 37. Sa suprotne strane, blago zavijenim stepenicama iz službenog ulaza stiže se do dekorativne šalterske sale poreskog ureda i blagajne,,divovskih razmera koji su mogli primiti 1000 ljudi istovremeno,, 38 (48 x 5,90 m sa podužnim redom od devet stubova) 39 kako sami projektanrabb termei az első emelet tengelyében helyezkednek el. A díszlépcsőn keresztül az előcsarnokba jutunk, ahol az elbűvölt látogatók előtt feltárul a gazdagon díszített közgyűlési terem (Díszterem), amely méreteiben (hoszsza 19,50 m, szélessége 14 m és magassága 13,20 m) 35 az épület vízszintes és függőleges metszetében dominál. 36 Ívelő félkörben, középen átjáróval, nyolc sorban állították fel a hosszú, 17 székes elnöki asztallal szemben a padokat (208 ülőhellyel). A padló lejtése követi a padok elrendezését. A bejárattal szemben egy kis ajtó vezet a hullámvonalú erkélyre, amely a homlokzat egész szélességében húzódik és a tér felé néz. Oldalt nyílik a közigazgatási bizottsági terem (ma: Zöld terem) és a tanácsterem (ma: Sárga terem), melyek felett a két torony magasodik, a város hatalmát szimbolizálva. A bizottsági üléstermet követik, a színház irányában a főispán és az anyakönyvi hivatal termei, az ellenkező irányban, a tanácsterem mögött pedig a polgármesteri irodák sorakoznak. Majd ezek után, az egész nyugati és keleti szárnyban végig a hivatali helyiségek követik egymást. 37 Az ellenkező oldalon, a hivatali bejáraton át az enyhén ívelő lépcsőn keresztül az adóhivatal és pénztár díszes ügyfélfogadó terébe jutunk, amely a tervezők szavaival óriási méretű, s Osnova Velike većnice, projekat Komora i Jakaba, 1911. A Díszterem alaprajza, Komor és Jakab terve, 1911. egyidejűleg akár 1000 embert is be tud fogadni 38 (48/5,90 Izgledi Zelene sale, projekat 1911. m) 39 A Zöld terem kinezette, projekat 1911 46, és amely elfoglalta a déli szárny teljes első szintjét 47

Osnova sprata, projekat Komora i Jakaba, 1907. Az emelet alaprajza, Komor és Jakab terve, 1907. Osnova drugog sprata, projekat Komora i Jakaba, 1907. A második emelet alaprajza, Komor és Jakab terve, 1907. Osnova sprata, postojeće stanje, 2011-2012. Osnova drugog sprata, postojeće stanje, 2011-2012. 48 Az emelet alaprajza, 2011-12-es állapot A második emelet alaprajza, 2011-12-es állapot 49

50 Osnova trećeg sprata, projekat Komora i Jakaba, 1907. Harmadik emelet alaprajza, Komor és Jakab terve, 1907. ti kažu, a koja je zauzimala čitavo južno krilo objekta na prvom spratu. Najtraženije službe su bile smeštene pored stepenišnog prostora. Veza između ova dva podužna ulična trakta ostvarena je sa dva hodnika, koji se nalaze u poprečnim krilima. Duž ovih hodnika, u sredini se nalazi pomoćno stepenište i po pet (danas: po tri) wc kabina sa obe strane Između prizemlja i prvog sparata, u centralnom delu objekta, između dva poprečna trakta, zaobilazeći hol službenog ulaza, glavno stepenište i vestibil, koji su zbog reprezentativnosti imali visinu pune etaže od 6,90 m, prostire se polusprat 3.20 m visine. Lučno zavijene stepenice iz službenog hola vode na polusprat, gde su prema projektu, pored ostalog, bile predviđene arhiva i stan domara (danas: matičar, arhiva), a smeštene su pisarnice. Danas svi lokali u prizemlju imaju galeriju ili još jednu kompletnu etažu, svaki sa sopstvenim zasebnim stepeništem. Drugi sprat ima sličan raspored kao i prvi, sa kancelarijama orijentisanim ka ulici i hodnikom duž dvorišnih fasada. Na ovome spratu svoje prostorije je, prema (ma: a tér ugyanazt a célt szolgálja mint egykor, de idővel lerövidítették ). A legnagyobb ügyfélforgalmú szolgálatok a lépcsőház mellett kaptak helyet. A két hosszanti utcai épületrészt két folyosó köti össze, melyek a merőleges szárnyakat szelik át. E folyosók közepén található a melléklépcső, mindkét oldalán öt-öt (ma: három-három) WC-fülkével. A földszint és az első emelet között, az épület központi, a két udvari keresztszárnnyal közrefogott részében félemelet húzódik 3.20m magasságal a hivatali bejárat előtere, a díszlépcsőház és az előcsarnok szintjéig, melyek reprezentatív jellegük miatt elérik a 6,95 m belmagasságot. A hivatali előtérből ívben hajló lépcső vezet a félemeletre, ahol a tervek szerint többek között az irattár és a gondnoki lakás lettek volna elhelyezve (ma: az anyakönyvi hivatal és az iktató), de végül az iktatóhelyiségek kaptak helyet. Napjainkban valamennyi földszinti üzlethelyiségben galériát vagy még egy szintet emeltek, melyek saját lépcsővel vannak ellátva. A második emelet beosztása hasonló, mint az első szinté, utcára néző irodákkal és az udvari homlokzat mentén körbefutó folyosókkal. A terv szerint ezen a szinten Atika Attika projektu, trebala da dobije milicija, gradsko građevinsko odeljenje, katastar i gradska uprava (danas: čitav sprat koristi gradska uprava). Treći sprat je smešten u potkrovni deo. Nekada je tu bio gradski zatvor, a danas Istorijski arhiv Subotice 40. Ćelije su bile prozračne i dobro osvetljene, a na delu ravnog krova prema dvorištima, postojala je čak i terasa za šetnju zatvorenika. Danas je ovaj prostor zatvoren i formiran je depo Arhiva. Sa suprotne strane od stepeništa nalazile su se kancelarije glavnog lekara, veterinar sa laboratorijom, garderoba, arhiv i vatrogasna služba, a danas se tu nalaze kacelarije gradske uprave. Prostorije su centralno locirane, grupisane oko dva srednja dvorišta. Na fasadama ovaj prostor prepoznajemo po zabatnim zidovima i atikama sa malim prozorima. Na četvrtom spratu su, prema projektu, planirane prostorije za štampanje, litografiju i fotografiju 41. kaptak volna elhelyezést a rendőrség, a Városi Építésügyi Hatóság, a Kataszterhivatal és a Közigazgatási hivatal (ma: az egész szintet a Közigazgatási hivatal foglalja el). A harmadik szint a tetőtérben helyezkedik el. Egykor itt működött a városi börtön, ma a Szabadkai Történelmi Levéltárnak ad otthont. 40 A börtöncellák szellősek és világosak voltak, a lapostető udvar felőli részén pedig még egy teraszt is kialakítottak, ahol a rabok sétálhattak. Ma ezt a területet fedett térré alakították és a levéltár iratraktáraként szolgál. A lépcsőházzal szemben voltak a tiszti főorvos irodái, az állatorvos a laboratóriummal, a ruhatár, a levéltár és a tűzoltószolgálat, ma a Közigazgatási hivatal irodái találhatók itt. A helyiségek központilag helyezkednek el és a két középső udvar köré csoportosulnak. Az épület e részét a homlokzaton az oromfalakról és kis ablakokkal ellátott pártafalakról ismerhetjük fel. A negyedik szinten a tervek olyan helyiségeket irányoztak elő, melyek nyomtatásra, litográfiák és fényképek készítésére szolgáltak. 41 51

Fasada kao odraz funkcije Homlokzati koncepció,,na konkursima smo više puta bili primorani, da u skladu sa javnim mišljenjem, našu ideju prikažemo u drugom stilu, ali pre izvođenja smo uz velike napore, često dovodeći u pitanje i realizaciju dela, prisislili investitore da prihvate nove propozicije,, 42 priznao je Deže Jakab u svom govoru prilikom svečanog otvaranja objekta. Tako je prvobitno projektovana barokna dekoracija fasada i enterijera zamenjena i dosledno sprovedena u stilu mađarske varijante secesije, a da se u koncepciji objekta nije ništa promenilo. Funkcionalna i reprezentativna hijerarhija objekta jasno se odražava i na fasadama. Fasadno platno veštom posmatraču jasno odaje razmeštaj pojedinih prostorija unutar kuće. Obradi i dekoraciji severne fasade, koja gleda prema glavnom trgu, posvećeno je najviše pažnje. 43 Na fasadama su horizontalnom i vertikalnom podelom istaknute pojedine arhitektonske i funkcionalne celine. Naglašena je horizontalna podela po spratovima primenom različitih oblika otvora. Međutim, ona se na centralnom rizalitu pročelja prekida i dominantnu ulogu prepušta vertikalnom akcentu koji kulminira sa dva tornja. Prizemni trgovački pojas je oblikovno i materijalizacijom jasno odvojen od ostalog dela. Obuhvaćen je grubom rustičnom kamenom obradom što odaje stabilnost, sigurnost i uliva poverenje prema ovom zdanju 44. Velike lučno zasvedene arkade i ulazi u prodavnice ukrašeni nadsvetlom od kovanog gvožđa, otvaraju se prema okruženju i kao da pozivaju prolaznike da svrate, dok su gornji pojasevi zatvoreniji sa nizom manjih otvora i odaju zvaničnu administrativnu namenu. Centralno postavljeni ulazi su veliki, svetli i zastakljeni, sa kapijama od kovanog gvožđa, čime se postiže prozračnost ovog prostora, koji se ne zatvara i ne otuđuje od javnosti, već uspostavlja kontakt sa njom. Po spratovima se smenjuju prozori različitih oblika. Dok je na prvom spratu monotoni niz pravougaonih prozora, blago zaobljenih uglova, na drugom spratu se nižu polukružno zasvedeni otvori. Reprezentativnost pročelju daje,,piano nobile,, 45 sa tri polukružna erkera na centralnom rizalitu sa identičnim nizom prozora iznad ukazujući na Veliku većnicu kao centralni prostor građevine. Erkeri imaju tri lučno zasvedena prozora sa vitražima koje su uradili Mikša Rot (Roth Miksa) i Ištvan Nađ (Nagy Istvan). Centralna većnica zauzima visinu dva sprata. Erkeri ističu važnije prostore, kao sto su matični ured i sala za venčanja. Drugi sprat je najsiromašnije obrade, u skladu sa kancelarijskom namenom, bez posebno oblikovanih akcenata. Pályázatainkon kénytelenek voltunk akárhányszor a közkívánatnak engedve, más stílusban bemutatni ideánkat, de kivitel előtt nagy küzdelemnek árán is, sokszor veszélyeztetve a megbízást, kierőszakoltuk azt, hogy a megbízók fogadjak el újabb propozíciónkat 42 vallotta Jakab Dezső az épület ünnepi megnyitóján tartott beszédében. Így történt, hogy megmásították az eredetileg barokk stílusban tervezett homlokzati és beltéri dekorációt, azt következetesen a szecesszió magyaros változatának megfelelően alakították ki, miközben az épület koncepcióján semmit sem változtattak. Az építmény funkcionális és reprezentatív hierarchiája világosan tükröződik a homlokzatokon is. A homlokzatfal a figyelmes szemlélődő előtt felfedi az egyes helyiségek házon belüli elrendezését. Az építők a főtér felé néző északi homlokzat megmunkálásának és díszítésének szenteltek legtöbb figyelmet. 43 A homlokzatokon az egyes építészeti és funkcionális egységek vízszintesen és függőlegesen is határozottan elkülönülnek. A szintenkénti horizontális megoszlást a különböző formájú falnyílások alkalmazása teszi hangsúlyossá. Ez viszont az elülső homlokzat középső rizalitján megszűnik, a domináns szerepet átengedve a hangsúlyosabb függőleges vonalvezetésnek, ami a két toronyban kulminál. Az üzletekből álló földszinti sáv formailag és anyaghasználat tekintetében is világosan elkülönül az épület többi részétől. A falakat durván megmunkált rusztikus kőburkolat fedi, ami stabilitást, biztonságot sugall, és bizalmat kelt az épület iránt. 44 A nagy, boltíves árkádok és az üzletek kovácsoltvas felülvilágitókkal megvilágított bejáratai nyitottságot sugároznak a külvilág felé, mintha hívogatnák a járókelőket, míg a felső falsávok zártabbak, kisebb nyílásokkal, ami a mögöttük rejlő termek hivatalos, adminisztratív rendeltetéséről árulkodik. A központilag elhelyezett nagy, világos, üvegezett bejáratok kovácsoltvas-kapukkal szellőssé és tágassá teszik a teret, amely így nem zárkózik el a nyilvánosságtól, hanem kapcsolatot teremt vele. Szintenként különböző formájú ablakok váltják egymást. Míg az első emeletet négyszögletű, enyhén lekerekített sarkú ablakok monoton sora uralja, a második szinten félköríves nyílások sorakoznak. A főhomlokzatnak reprezentatív jelleget a piano nobile 45 ad, a központi rizaliton elhelyezett három félkörös erkéllyel, fölöttük azonos ablaksorral, jelezve a Díszterem mint az épület központi terének elhelyezkedését. Az erkélyek egyenként három boltíves ablakát festett ólomüvegek Róth Miksa és Nagy István munkái díszítik. A központi ta- Sevena fasada, projekat Komora i Jakaba, 1907. Északi homlokzat, Komor és Jakab terve, 1907. 52 Sevena fasada, postojeće stanje 2011-2012. Északi homlokzat, 2011-12-es állapot 53

Razigranost objekta u krovnom delu dostiže kulminaciju. Oblikovanje krovnih ravni prati arhitektonski koncept ostalih nižih delova građevine. Dvovodna krovišta se protežu na delu iznad uvučenijih delova fasade, dok nad rizlitima prerastaju u piramidalna krovišta koja izrastaju iz trodelne atike sa prozorima trećeg sprata. Krovne ravni su ukrašene raznobojnim biber crepom, proizvedenim u fabrici,,žolnai u Pečuju. Preovladava zelena boja crepa sa belim ukrasnim detaljima i slemenjacima, formirajući geometrijske šare koje se zgušnjavaju pri vrhu. Na pročelju, iznad centralnog rizalita se izdiže visoki zabatni zid sa zatalasanom ivicom, na vrhu sastavljene u heraldički oblik sa grbom grada kao najjačim akcentom 46. Širokoj horizontalnoj razuđenosti Gradske kuće suprostavljaju se dva tornja smeštena neposredno uz centralni rizalit, jedan je višlji, drugi nešto niži. Niži toranj se završava sa trećim spratom, zidani deo u visni slemena nácsterem magassága kétemeletnyi. Az erkélyek a fontosabb termeket jelzik, mint az anyakönyvi hivatal és az eskető terem. A második emelet az irodai rendeltetésnek megfelelően a legszerényebb kialakítású, különösebb díszítések nélkül. Az építmény formai játékossága a tetőzetben éri el csúcspontját. A tetősíkok megformálása hűen követi az épület többi, alacsonyabb részének építészeti koncepcióját. A homlokzat beljebb húzott részeit nyeregtetők fedik, míg a rizalitok felett sátortetők csúcsosodnak, melyek a harmadik emeleti ablakokkal tagolt háromrészes attikákból nőnek ki. A tetősíkokat a pécsi Zsolnay gyárban gyártott színes hódfarkú cserép díszíti. A cserepek uralkodó színe a zöld, fehér díszítésekkel és kúpcserepekkel, mértani mintázatot formázva, ami a tetőzetek csúcsán sűrűbbé válik. A főhomlokzaton, a Južna fasada, projekat Komora i Jakaba, 1907. Déli homlokzat, Komor és Jakab terve, 1907. 54 Južna fasada, postojeće stanje 2011-2012. Déli homlokzat, 2011-12-es állapot 55

viszont a tornyok és kapuk elhelyezése megbont. A hoszszabb homlokzatokat központi és oldalsó rizalitok tagolják, középen elhelyezett kapukkal, melyek egyben az építmény tengelyét képezik, a rövidebb homlokzatokon pedig egy-egy aszimmetrikusan elhelyezett központi rizalit található, az épület hosszanti tengelyéhez viszonyítva kissé elmozdított kapuval mindkét oldalon, melyek átjárást biztosítanak a négy belső udvaron keresztül, és egy-egy sarokrizalit a Köztársaság térre néző homlokzat felől. Végezetül ki kell emelni, hogy a dekoratív szecessziós burok mögött egy funkcionális, alkalmazkodásra képes építményt találunk, amely már egy évszázada, a legcsekélyebb változtatásokkal, ugyanazt a célt szolgálja. Istočna fasada, projekat Komora i Jakaba, 1907. Keleti homlokzat, Komor és Jakab terve, 1907. Istočna fasada, postojeće stanje 2011-2012. Keleti homlokzat, 2011-12-es állapot Niži toranj, projekat 1910. Az alacsonyab torony, 1911-es terv 56 dvovodnog krova, odakle se uzdiže osmougaono piramidalno krovište. Viši toranj se visoko izdiže nad objektom i dominira panoramom grada. Toranj završava krovnom terasom, vidikovcem, iznad kojeg počinje zvonik sa satom. Zvonik je prekriven bakarnim limom. Visina tornja do vidikovaca iznosi 45 m a celokupna visina sa krstom je oko 83 m 47. Ostale tri fasade su jednostavnije u oblikovanju detalja, ali su podelu na tri horizontalna niza zadržale. Na prizemlju su lučno zasvedeni izlozi i ulazi, na prvom pravougaoni, a na drugom lučno zasvedeni prozori. Fasade su simetrično koncipirane, ali je simetrija narušena postavkom tornjeva i kapija. Duže fasade imaju centralne i bočne rizalite sa kapijama koje ujedno čine osovinu građevine, a kraće imaju asimetrično postavljen centralni rizalit sa prolazom kroz sva četiri dvorišta pomerenim iz njegove osovine i ivični rizalit samo sa strane pročelja orijentisanog ka Trgu Republike. Na kraju treba istaći da se ispod dekorativne secesijske ljušture nalazi jedno funkcionalno fleksibilno zdanje, koje već čitav jedan vek, uz minimalne izmene, postoji sa istom namenom. központi rizalit felett hullámvonallal szegélyezett magas oromfal emelkedik, csúcsában a leghangsúlyosabb díszítőelemet a heraldikai forma képezi a város címerével. 46 A Városháza kiterjedt horizontális tagoltságának ellenpontját képezi a közvetlenül a központi rizalit mellé helyezett két torony, az egyik magasabb, a másik valamivel alacsonyabb (36,50 m). Az alacsonyabb torony háromemeletnyi magas, falazott része a nyeregtető szelemengerendájának magasságáig ér, ahonnét nyolcszögű gúla alakú toronytetőben végződik. A magassab torony messze az épület fölé nyúlva uralkodik a város látképén. A torony tetőteraszos lelátóban végződik, e fölött kezdődik a rézbádoggal fedett harangsisak az órával. A torony magassága a lelátóig 45 m, teljes magassága a kereszttel együtt kb. 83 m. 47 A másik három homlokzat díszítése egyszerűbb, részletszegényebb, de a horizontális hármas térfelosztás itt is jelen van. A földszinten boltíves kirakatok és bejáratok, az első emeleten négyszög alakú, a második emeleten pedig boltíves ablakok sorakoznak. A homlokzatok kialakítása szimmetrikus, amit Fusnote 1Duranci, Bela, A vajdasági építészeti szecesszió, Szabadka, 1983, A szabadkai városháza, 53. (Duranci, A vajdasági szecesszió) 2 Isto, 53. 3 U to vreme Jozef Hofman (Josef Hoffmann), Oto Vagner (Otto Wagner), Jozef Olbrih (Joseph M. Olbrich) i Adolf Los (Adolf Loos) uveliko propagiraju čiste forme čiji je predstavnik u Mađarskoj Bela Lajta. Mađarski premoderni racionalizam kao i austrijski teže pročišćenju arhitektonskog jezika i oslobađanju od istorizirajućih i secesijskih balasta. 4 Martinović, Goran, Arhitektura Gradske kuće u Subotici, Rukovet, časopis za književnost, umetnost i društvena pitanja, 4/1987, Subotica 1987, 377. (Martinović, Arhitektura) 5 Konkurs je na osnovu odluke odbora Slobodnog kraljevskog grada Subotice raspisan 30. avgusta 1906. godine, a prve nedelje septembra je objavljen konkurs sa projektnim programom. Rok za predaju radova bio je 1. januar 1907. godine. Isključivo pravo da na njemu učestvuju imali su samo projektanti mađarske nacionalnosti. Trebalo je priložiti sve osnove, dve fasade i dva preseka u razmeri 1:200, kao i predmer i predračun radova. Za prvu nagradu predviđeno je 2.400 kruna, za drugu 1.200, a za treću 1.000 kruna. Pored toga žiri je imao pravo da u vrednosti od 800 kruna otkupi i druge zanimljive radove. (IAS, F:2.3308 XV-87/1906.) 6 Várallyay, Réka, Komor Marcell, Jakab Dezső, Budimpešta 2006, 121. (Várallyay, Komor, Jakab) 7 Gerle János Kovács Attila Makovecz Imre, A századforduló magyar építészete, Békéscsaba, 1990, 203. (Gerle, Kovács, Makovecz, A századforduló) 8 Vujnović P, Gordana, Stvaralaštvo Jožefa i Lasla Vagoa u Suboti- Lábjegyzetek 1 Duranci, Bela, A vajdasági építészeti szecesszió, Szabadka, 1983, A szabadkai városháza, 53. ( Duranci, A vajdasági szecesszió) 2 Duranci, A vajdasági szecesszió, 53. 3 Abban az időben Josef Hoffmann, Otto Wagner, Joseph M. Olbrich és Adolf Loos a letisztult formákat hirdetik, magyarországi követőjük Lajta Béla volt. A magyar premodern racionalizmus, az osztrákhoz hasonlóan, az építészeti nyelvezet letisztítására, a történelmies és szecessziós sallangoktól való megszabadítására törekedett. 4 Martinović, Goran: Arhitektura gradske kuće u Subotici, Rukovet irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat, 4/1987, Subotica, 1987, 377. (Martinović, Arhitektura) 5 Szabadka szabad királyi város bizottságának határozata alapján a pályázatot 1906. augusztus 30-án írták ki, majd szeptember első hetében megjelentették a programtervvel kiegészített pályázatot is. A pályamunkák átadásának határideje 1907. január 1-je volt. A pályázaton kizárólag magyar nemzetiségű tervezők vehettek részt. A pályamunkákhoz csatolni kellett két alaprajzot, két homlokzatrajzot és két metszetrajzot 1:200 arányban, illetve az előméretes kiírást. Az első díjért 2.400 korona járt, a másodikért 1.200, a harmadikért pedig 1.000 korona. A pályázati bizottságnak ezen felül joga volt 800 korona értékben egyéb, érdekes pályamunkákat is megvásárolni. (IAS, F:2.3308 XV- 87/1906.) 6 Várallyay Réka, Komor Marcell, Jakab Dezső, Budapest, 2006, 121. (Várallyay, Komor, Jakab.) 7 Gerle János Kovács Attila Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, Békéscsaba, 1990, 203. (Gerle, Kovács, Makovecz, A századforduló.) 57

58 ci, Secesija u Subotici, Subotica, Budimpešta 2002, 127. Vujnović, G, - Aladžić, V, - Grlica, M, Gradotvorci II, Subotica 2008, 66-69. (Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci II) 9 Gerle, Kovacs, Makovecz, A századforduló, 186. 10 Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci I, 50-53. 11 Gerle, Kovács, Makovecz, A századforduló, 203. 12 Vujnović, Gordana, Gradska najamna palata, arhitekta Pal Vadas, Secesija u Subotici, Subotica, Budimpešta 2002, 116-121. 13 Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, 44-59, grupa autora, Secesija u Subotici, Subotica 2002. 14 IAS, F:275.52. 15 Várallyay, Komor, Jakab, 121. 16 Dimenzije većeg atrijuma u projektu su 20,40 m x 17,30 m, a manjeg 13,60 m x 13,35 m, dok su dimenzije dobijene prilikom merenja 2011/12. godine 21,08 m x 17.25 m i 14.80 m x 13.75 m. 17Martinović, Arhitektura, 377. 18 Dimenzije Gradske kuće u projektu iz 1907. godine iznose 105.30 x 55.025 m, u Subotičkom opusu Komora i Jakaba, Kate Martinović Cvijin prezentovane su dimenzije: 105.08 x 55.56 m, prosečna visina 25, visina tornja 76 m, zgrada se proteže na 5.838 m2, a njena korisna površina iznosi 16.000 m2. Prema tehničkom snimanju objekta koje je tokom 2011 i 2012. izveo tim MZZSKS: Monika Horvat Šuić, Violeta Matešić, Nenad Mihajlović, Timea Nađ dimenzije su 105.62 x 55.45 m. Ovde su prezentovane dimenzije dobijene poslednjim geodetskim premeravanjem koje je izvršio Geogon M&J doo Subotica 19 Ovde su prezentovane dimenzije dobijene tehničkim snimanjem MZZSKS. 20 Geodetski premer (Geogon M&J doo Subotica) 2011-2012. 21 Gesamtkunstwerk- ukupan umetnički rad, sinteza umetnosti. Rođen je iz socijalne teorije nastale iz paničnog straha od uspona industrijalizacije. http://www.merriam-webster.com/dictionary/gesamtkunstwerk, http://en.wikipedia.org/wiki/gesamtkunstwerk. 22 IAS, F:275, 52. 23 Projektnim programom su definisani uslovi koje je nova građevina morala da zadovolji. Planirana je izgradnja dvospratne građevine, sa tim da je krilo prema Čokonai trgu, trgu ispred službenog ulaza, planirano za smeštaj milicije, moglo da ima visinu od tri sprata. Na poslednjem spratu je predviđen smeštaj od javnosti ređe traženih službi, kao što su glavni lekar i veterinar, kao i prostorije manjeg ranga, kao stan domara i zatvor. U slučaju potrebe, tu bi mogao da bude smešten građevinski ured, ali da bude povezan sa ostalim prostorijama gradske uprave. Za skupštinu je predviđeno da dobije prostor na prvom spratu, a u podrumu podstanica za grejanje sa potrebnim ogrevom. U objektu su bili predviđeni sledeći prostori: skupštinske prostorije sa garderobama i svečanom salom sa 250 mesta i 30 činovničkih mesta, služba glavnog župana sa predsobljem, kancelarijom, sobom sekretara, radnom sobom i prijemnom salom koja je istovremeno trebala da bude i sala za sastanke skupštinske komisije, služba gradonačelnika sa predsobljem, radnom, prjemnom sobom, prostorijom pisara, predsedničkom kancelarijom i arhivm, tanacsterem, prostorije glavnog beležnika, vojno odeljenje, ekonomsko odeljenje, obrazovanje, poresko odeljenje, tuzilac, finansije, gradjevinkso odeljenje, sirotiste, sluzba glavnog lekara, javadalmi poreske službe, arhiv, pisarnice, milicija, matičar, zajednički prostori, 40 poslovnih prostora sa 2400 m2 duž čitavog prizemlja. (IAS, F:2.3308 XV-87/1906.) 24 IAS, XV 7/1910. 25 IAS, F:275.52. 26 Projekti sa potpisom Komora i Jakaba iz 1909. godine i obračunski projekti iz 1911. godine( Služba za zajedničke poslove Gradske uprave, ustupio nam ih je Ivica Arančić) 8 Vujnović P, Gordana, Stvaralaštvo Jožefa i Lasla Vagoa u Subotici, Secesija u Subotici A szecesszió Szabadkán, Szabadka, Budapest, 2002, 127. Vujnović P, G, - Aladžić, V, - Grlica, M, Gradotvorci Városteremtők II, Szabadka, 2008, 66 69. (Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci Városteremtők II.) 9 Gerle, Kovács, Makovecz, A századforduló, 186. 10 Vujnović, Aladžić, Grlica, Gradotvorci Városteremtők I. 11 Gerle, Kovács, Makovecz, A századforduló, 203. 12 Vujnović P, Gordana, Gradska najamna palata, arhitekta Pal Vadas, A szecesszió Szabadkán - Secesija u Subotici, Szabadka, Budapest, 2002, 116 121. 13 Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, 44 59. Szerzők csoportja, Szabadka, 2002. Secesija u Subotici A szecesszió Szabadkán 14 SzTL, F:275.52. 15 Várallyay: Komor, Jakab, 121. 16 A nagyobb átrium méretei a terv szerint 20,40 m x 17,30 métert, a kisebbé 13,60 m x 13,35 métert tesznek ki, míg a 2011/12-ben végzett mérések alapján ezek a méretek a következők: 21,08 m x 17,25m, illetve 14,80 m x 13,75 m. 17 Martinović, Arhitektura, 377. 18 A Városháza méretei az 1907-es projekt szerint: 105 x55,025 m, míg Kata Martinović Cvijin Subotički opus Komora i Jakaba c. könyvében 105,08 x 55,56 métert említ, illetve 25 méteres átlagmagasságot és 76 méteres toronymagasságot, alapterülete 5 838 m 2, hasznos területe pedig 16 000 m 2. A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Monika Horvat Šuić, Violeta Matešić, Nenad Mihajlović, Nagy Tímea összetételű szakembercsoportja által, az épületen 2011-ben és 2012-ben elvégzett műszaki felmérése alapján annak méretei: 105.62 x 55.45 m. Itt a szabadkai Geogon M&J Kft. utolsó földméréstani felmérése alapján kapott méreteket közöltük. 19 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet felmérése alapján kapott méreteket közöltük. 20 Földméréstani felmérés (Geogon M&J Kft. Szabadka) 2011-2012. 21 Gesamtkunstwerk művészeti egység, a művészetek szintézise. Az iparosodástól való páni félelem szülte szociális elmélet keltette életre. http://www.merriam-webster.com/dictionary/gesamtkunstwerk, http://en.wikipedia.org/wiki/gesamtkunstwerk. 22 SzTL, F:275, 52. 23 A programtervben meghatározásra kerültek azok a feltételek, melyeket az új épületnek teljesítenie kellett. A tervezet szerint az épületnek kétszintesnek kellett lennie, azzal, hogy a Csokonay térre, a hivatali bejáró felőli térre néző szárnyba tervezték elhelyezni a rendőrséget, s itt az épület háromemeletes is lehetett. A felső emeletre tervezték a polgárok által kevésbé használt szolgálatokat elhelyezni, mint pl. a tisztifőorvosi és állategészségügyi szolgálatot, illetve az alacsonyabb rangú helyiségeket, mint amilyen a várnagy lakása és a börtön. Szükség esetén itt volt elhelyezhető az építési hivatal, de biztosítani kellett e hivatal összekötését az egyéb városi közigazgatási hivatalokkal. A közgyűlésnek előlátott tér az első emeleten volt, míg a pincében kapott helyett a fűtést szolgáló alállomás és a szükséges tüzelő. Az épületben az alábbi helyiségeket látták elő: a közgyűlési helyiségek ruhatárral és 250 ülőhelyes és 30 szolgálati ülőhelyes díszteremmel, a főispáni hivatal előszobával, irodával, titkári szobával, munkaszobával és fogadó szalonnal, mely egyben a közgyűlési bizottságok tanácsterme is volt, a polgármesteri hivatal előszobával, munka- és fogadószobával, írnoki helyiséggel, elnöki irodával és levéltárral, tanácsteremmel, a főjegyző helyiségei, a katonai ügyosztály, a gazdasági osztály, az oktatási osztály, adóügyi osztály, az ügyészi hivatal, pénzügyi osztály, építési osztály, árvaházi ügyek osztálya, a tiszti főorvos hivatala, javadalmi hivatal, levéltár, iktató, rendőrség, anyakönyvvezető, közös helyiségek, 40 üzlethelyiség a teljes földszinten, 2400 m 2 területen. (IAS, F:2.3308 27 Glavni građevinski projekat rekonstrukcije i adaptacije br. E-112/97 od 10.02. 1997. godine uradio je,, Suport,, projektant Branko Ćopić, dipl. ing. građ. Investitor je bio Genex, Mc Donlds, Beograd, prema Uslovima za preduzimanje mera tehničke zaštite koje je uradio Međuopštinski zavod za zaštitu spomenika kulture Subotica (MZZZSKS). 28Mere zaštite za izradu Projekta izvođenja konzervatorsko restauratorskih radova u poslovnom prostoru sa galerijom Vovodjanske banke AD Novi Sad, filijala Subotica, br 10/2130 od 11.09.2008. uradio je Republički zavod za zaštitu spomenika kulture Beograd (RZZZSKB) 29 Vilmoš Tausig je preuzeo lokal 1874. godine od prethodnog vlasnika, 1911. godine je postalo deoničarsko društvo. Krug poslovanja se proširio na celu južnu Mađarsku, na Hrvatsku i Sloveniju. Specijalitet firme je bila poznata bunjevačka svila. (Braun Henrik: Szabadka városháza, 60). 30 Mišel Tonet (Michael Thonet), nemački stolar, nije bio inovator samo na polju trehnike, već i vesnik novog modernog projektovanja. Patentirao je stolice od savijenog drveta koje su postale popularne, pogotovo od Svetske izložbe u Londonu 1851. godine. Omilljen miobilijar i tehniku predstavljaju od početka 20. veka za velike stvaraoce koji tragaju za novim pravcima u projektovanju modernih formi kao što je Oto Vagner (Otto Wagner), Adolf Los (Adolf Loos), Le Korbizije (Le Corbusier), Alvar Alto (Alvar Aalto) i dr... http://hu.wikipedia.org/wiki/michael_thonet 31 Firmu je osnovao 1911. godine, uređena je po minti velegrada, sjajnu staklenu robu nabavlja od prvih svetskih firmi. (Braun Henrik, Szabadka városháza, 62). 32 Braun Henrik, Szabadka városháza, 64. 33 Današnji prepoznatljiv enterijer uređen je 1982. godine prema projektima Građevinskog fakulteta, autora arhitekte Nikole Ilinčić, za Medicinski centar Subotice, OOUR Apoteka. Poslednja adaptacija enterijera urađena je prema rešenju RZZZSKB 0401, 5/1097 od 08.06.2006. (dokumentacija MZZZSKS). 34 Braun Henrik, Szabadka városháza, 63. 35 Detaljno tehničko snimanje postojećeg stanja objekta izvršila je ekipa MZZZSK Subotica tokom 2011 i 2012. godine u sledećem sastavu: Monika Horvat Šuić, Violeta Matešić, Nenad Mihajlović, Timea Nagy, Gordana Vujnović Prčić, Željko Vukelić.(merenja MZZZSK) 36 IAS, F:275. 51.38A. 37 IAS, F: 275.52 38 Várallyay, Komor, Jakab, 121. 39 Površina šalterske sale iznosi 288 m2. (merenja MZZZSK) 40 IAS, F:275.52 41 IAS, F:275.52 42 Várallyay: Komor, Jakab, 121. 43 IAS, F:275.52.48a 44 IAS, F:275.52.62 45 Renesansni motiv piano nobile (kod nas poznat po nemačkom nazivu nobel-stock) kojim se na fasadama označava glavni,,,otmeni sprat, naglašen je najčešće balkonom i obilnijom dekoracijom od drugih etaža. Termin je primenila Kata Martinovic Cvijin, Subotički opus Komora i Jakaba, 44-59, grupa autora, Secesija u Subotici, Subotica 2002. (Martinović Cvijin, Subotički opus) 46 Martinović Cvijin, Subotički opus, 44-59. 47 Stvarne dimenzije dobijene geodetskim snimanjem i tehničkim merenjem 2012. godine. XV-87/1906.) 24 SzTL, XV 7/1910. 25 IAS, F: 275.52. 26 A Komor és Jakab által aláírt, 1909-es tervek, illetve az 1911-es elszámolási tervek (A városi közigazgatás közös szakszolgálata, a terveket Ivica Arančić bocsátotta rendelkezésünkre.) 27 A felújítási és átalakítási munkálatok építési terveit E-112/97 szám alatt 1997. 02. 10-én a Suport cég készítette, a tervező Branko Ćopić okl. építőmérnök volt, az építtető cég pedig a Genex, McDonld s, Belgrád, a védelmi intézkedéseket a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet írta elő (KMISz). 28 A Vajdasági Bank Rt. szabadkai fiókintézete üzlethelyiségének konzervátori-restaurátori munkálataihoz a védelmi intézkedéseket 2008. 09. 11-ei keltezéssel és 10/2130 szám alatt a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet dolgozta ki (KMIB). 29 Taussig Vilmos az üzletet 1874-ben vette át előző tulajdonosától, 1911-ben részvénytársasággá alakult. Üzleti köre egész Dél-Magyarország, Horvátország és Szlovénia területére kiterjedt. A cég különleges kínálata az ismert bunyevác selyem volt (Braun Henrik: Szabadka városháza, 60). 30 Michael Thonet, német asztalos nemcsak technikai újító, hanem a modern gyártástervezés és formatervezés előfutára volt. Hajlított fából készített bútorokat, melyek hamarosan igen népszerűek lettek, különösen az 1851-es londoni világkiállítás után. A 20. század kezdetétől kedveltek bútordarabjai és gyártási technikája a modern formatervezés új irányát kereső és képviselő tervezőknek, mint Otto Wagner, Adolf Loos, Le Corbusier, Alvar Aalto és mások... http://hu.wikipedia.org/wiki/michael_thonet 31 A céget 1911-ben alapította és nagyvárosi mintára rendezte be. Kiváló üvegáruját világhírű gyáraktól szerezte be. (Braun Henrik, Szabadka városháza, 62). 32 Braun Henrik, Szabadka városháza, 64. 33 Belső tere mai kinézetét 1982-ben nyerte el, az Építőmérnöki Kar tervei alapján, melyeket Nikola Ilinčić építészmérnök készített a Szabadkai Egészségügyi Központ gyógyszertárak munkaszervezete részére. A legutóbbi belsőépítészeti átalakítás a KMIB 0401, 5/1097 számú, 2006.06.08. keltezésű tervmegoldása alapján történt(a KMIB dokumentációja). 34 Braun Henrik, Szabadka városháza, 63. 35 Az épület részletes műszaki állapotfelmérését a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet végezte el 2011-ben és 2012- ben, a következő összetételben: Horvat Šuić Monika, Matešić Violeta, Mihajlović Nenad, Nagy Tímea, Vujnović P. Gordana, Vukelić Željko.(a KMISz felmérései) 36 SzTL, F:275. 51.38A. 37 SzTL, F: 275.52 38 Várallyay, Komor, Jakab, 121. 39 Az ügyfélfogadó tér területe 288 m2. (a KMISz felmérései) 40 SzTL, F:275.52 41 SzTL, F:275.52 42 Varallyay, Komor és Jakab, 121. 43 SzTL,F:275.52.48a 44 SzTL, F:275.52.62 45 A piano nobile reneszánsz motívum, amellyel a homlokzatokon a fő, nemes emeletet jelölték meg, leggyakrabban erkéllyel és a többi szintnél gazdagabb díszítéssel tették hangsúlyossá. A kifejezést Kata Martinović Cvijin alkalmazta, Subotički opus Komora i Jakaba, 44 59 old., Szerzők csoportja, Szabadka, 2002. Secesija u Subotici A szeceszszió Szabadkán. (a továbbiakban: Martinović Cvijin: Subotički opus) 46 Martinović Cvijin, Subotički opus, 44 59. 47 Az 2012-ben elvégzett geodéziai és műszaki felmérésekkel kapott tényleges méretek. 59

Konstrukcija, instalacije, materijali - zapostavljeni elementi gradevine Szerkezet, épületgépészeti szekezetek, építoanyagok a háttérbe szorított épületelemek Početkom 20. veka, kada su u graditeljstvu zavladali smeli konstruktivni podvizi, nova konstruktivna estetika i novi građevinski način razmišljanja 1 uvodeći čelične konstrukcije velikih razmera u kombinaciji sa staklom, klasično građena Gradska kuća ne donosi ništa novo. Međutim, njena izgradnja predstavlja inženjerski poduhvat, obzirom na veličinu, loš sastav zemljišta na kojem je fundirana i kratak vremenski period u kojem je podignuta. Gradska kuća je izgrađena na nekadašnjem močvarnom, nestabilnom terenu, koji je nasut krajem 19. veka. Godinu dana nakon što je Titus Mačković postao glavni gradski inženjer, tokom 1879. godine izvedena je nivelacija prostora nasipanjem peska i kaldrmisanjem trga. 2 Tada se još stara Gradska kuća nalazila na ovome prostoru, ispred nje pijaca i spomenik Svetom trojstvu. Prilikom radova, šest ili sedam stepenica koje su vodile do spomenika ostale su pod zemljom, jer je njegova osnova od ovoga vremena bila u istom nivou sa površinom trga. 3 Mada je planirano dalje nivelisanje terena, s radovima se nije nastavilo, tako da danas visinska razlika terena na obodu Gradske kuće, od Trga slobode do Štrosmajerove ulice iznosi 120 cm. Prilikom geomehaničkih ispitivanja krajem 20. veka ustanovljeno je da je debljina nasipa kod Gradske kuće 2,1 m, a kod Zelene fontane 1,0 m. Ispod nasipa se nalazi od 3,7 do 5,7 m debeo sloj peska, a ispod peska mulj. Debljina mulja kod Gradske kuće je od 3,4 do 4,3 m, a kod fontane 2,2 m. 4 A 20. század elején, amikor az építészetben a merész szerkezeti megoldások, a szerkezet új esztétikája és az új építési gondolkodásmód kerekedett felül, 1 meghonosítván a nagy méretű, üveggel kombinált acélszerkezeteket, a klasszikus módon felépült Városháza semmi újat nem hozott. Felépítése mégis mérnöki kihívást jelentett, tekintettel az épület méreteire, az alapjait képező talaj kedvezőtlen összetételére és felépítésének rövid időtartamára. A Városháza az egykori mocsaras, instabil, a 19. század végén feltöltött terepen épült fel. Egy évvel az után, hogy 1879-ben Macskovics Titusz városi főépítész lesz, elvégzik a talaj homokfeltöltéses szintezését ( nivellírozás ) és a tér kikövezését. 2 Akkor még a régi Városháza ezen a területen volt, előtte a piac és a Szentháromság-szobor. A munkálatok révén a szoborhoz vezető hat-hét lépcső a föld alá került, s most már egy síkban van a piac magasságával. 3 Az épület körüli tér lejtős, a Szabadság tér és a Strossmayer utca közötti szintkülönbség 125 cm. A 20. század végén elvégzett geomechanikai felmérések megállapították, hogy a Városházánál a feltöltés vastagsága 2,1 m, a Zöld szökőkútnál pedig 1 m. A feltöltés alatt 3,7 5,7 m vastag homokréteg van, ez alatt pedig iszap. A Városházánál az iszap vastagsága 3,4 4,3 m, a szökőkútnál 2,2 m. 4 A Városháza építőinek egyáltalán nem volt könynyű feladatuk: az ilyen méretes épület okozta terhelését szabályosan kellett elosztani és egészséges alapokra 61

62 Akvarel apotekara Šandora Lama, 1863. Lám Sándor gyógyszerész akvarellje Osnova temelja, projektanti Komor i Jakab, 1908, IAS, F : 275. 52. 55F Osnova temelja, projekat Komora i Jakaba, 1908. / Az alap alaprajza, Komor és Jakab terve, 1908. Graditelji Gradske kuće nisu imali nimao lak zadatak. Bilo je neophodno opterećenje od građevine ovih razmera pravilno rasporediti i temeljiti na zdravoj podlozi, kako bi se obezbedila njena stabilnost, bezbedno korišćenje i vekovno trajanje. Objekat je klasično zidan opekom starog formata i nešto većih dimenzija od današnje (30x15x7cm), sa podužnim nosećim zidovima helyezni annak érdekében, hogy az épület stabilitását, biztonságos használatát és évszázados fennállását biztosítani tudják. Az épület klasszikus módon épült, régi formátumú, a mai téglánál nagyobb, 30/15/7 cm méretű téglából, 6 és 2,8 m fesztávú, hosszfőfalas szerkezetben. Kivételt képez a vestibule tere 7,3 méteres és a Díszterem a 14 méteres fesztávval. A masszív falak a postavljenim na rasponu od 6 i 2,8 m. Ove dimenzije prevazilazi vestibil sa 7,8 m i Velika većnica sa rasponom od 14 m. Masivni zidovi su, sa povećanjem opterećenja od najviših prema nižim etažama, postepeno proširivani. Dok su na četvrtom spratu svi konstruktivni zidovi 45 cm, na drugom spratu su samo zidovi orijentisani prema dvorištu te debljine, dok su obodni ulični 60 cm, zidovi kod Velike većnice i malog tornja 75, a kod velikog tornja 120 cm, srazmerno opterećenju. Postepenim povećavanjem širine, u podrumu zidovi orijentisani prema dvorištu dostižu 75 cm, ulični 90, ispod Velike većnice i malog tornja 120, a ispod velikog tornja 150 cm. Ovi masivni zidovi leže na trakastim, neznatno proširenim temeljima od opeke sa portland cementom 5. Širine temelja se kreću u rasponu od 60 do 180 cm. 6 Mada je poznato bilo da je ovo močvaran teren, graditelji su ipak bili zatečeni kada su prilikom zemljanih radova na delu orijentisanom prema Trgu Čokonai naišli na rečni mulj u širini od 15 m. Pošto je na njega bilo nemoguće temeljiti objekat, morale su se preduzeti dodatne mere statičkog obezbeđenja građevine. Nedaleko odavde, u Štrosmajerovoj ulici br. 11, prilikom izgradnje Štedionice i narodne banke 1880-83. godine, kasnije poznate kao,,žuta kuća, također se naišlo na mulj, te su ispod nje pobijeni šipovi do zdrave zemlje. Istim sistemom pobijanja šipova rešeni su problemi na delu Gradske kuće, ali je sve ovo poskupelo izgradnju. 7 Mada je prema projektu ispod tornja planirana betonska ploča debljine 1,8 m i širine 11,7 m, veliko opterećenje preneto je na tlo kaskadno proširenim trakastim temeljima, širine 6,9 metara, debljine 2,8 m, a na dubini od 4,8 m. 8 Izmenama su podlegli i ostali delovi građevine. S posebnom pažnjom je rešeno temeljenje kotlova za grejanje na centralnom delu ispod službenog ulaza. Masivne temeljne konstrukcije sa temeljima samcima i debelim betonskim pločama su ponele ovo dodatno opterećenje. 9 Gradska kuća, mada je klasično građena opekom, u pojedinim delovima ima utkane gvozdene konstrukcije. Posmatrajući svodove, lukove i masivne stubove ni ne slutimo da se iza njih skrivaju gvozdeni nosači, a da je sve ovo što vidimo samo maska. Iza kamene obloge zidova i masivnih stubova arkada, unutar stubova službenog ulaznog hola, šalterske sale, svečanog stepeništa i gradske kafane skrivene su rešetkaste konstrukcije od gvozdenih I profila. Pojedini od njih protežu se kroz nekoliko etaža dostižući visinu preko 16 m. 10 Iznad podruma su delom izvedeni zidani svodovi sa lukovima od opeke, a delom pruski svodovi. Na ostalim etažama primenjeni su isključivo pruski svodovi, odnosno kombinacija I čeličnih profila sa ispunom od terhelés növekedésével fokozatosan szélesednek a legmagasabb emeleti falaktól az alsóbb szintek falai irányában. Míg a negyedik emeleten minden falszerkezet 45 cm vastag, a második emeleten csupán az udvarra tájolt falaknál találjuk meg ezt a vastagságot, s az utcai körítőfalak vastagsága 60 cm, a Díszteremé és a kistoronyé 75, a nagytoronyé pedig 120 cm vastagságú, a terheléssel összhangban. A szélesség fokozatos növelésével az udvarra tájolt falak elérik a 75 cm vastagságot, az utcára tájoltak a 90 cm-t, a Díszterem és a kistorony alatti falak a 120 cm-t, a nagytorony alattiak pedig a 150 cm-t. Ezek a masszív falak sávalapos, téglából és portland 5 cementből készült, jelentéktelen mértékben szélesített alaptesteken nyugszanak. Az alapok szélessége 60 és 180 cm között mozog. 6 Bár tudták, hogy a terület mocsaras, az építőket mégis meglepte, amikor a földmunkák során, a Csokonay tér felé eső részen, 15 méter széles folyékony iszaprétegre akadtak, mivel az épület alapozását ezen a talajon nem lehetett elvégezni. Az építmény statikai biztosítása érdekében pótlólagos intézkedéseket kellet eszközölni. Korábban Takarékpénztár, később Sárga Házként ismertté vált Nemzeti Bank (1880 83) építése során, ami nem messze, a Strossmayer utca 11. szám alatt található, szintén iszapba ütköztek, így az épület alapozásához cölöpalapokat használtak. A cölöpalapok leverése megoldotta a problémát, ugyanakkor megdrágította az építést. 7 Bár a terv szerint, a torony alá egy 1,8 m vastag és 11,7 m széles beton lemezalap került volna, mégis a nagy terhelés átadása az altalajnak kaszkádosan szélesített 6,9 m széles, 2,8 m vastag sávalapokkal történt 4,8 m mélységben. 8 Az épület egyéb részeiben is történtek változtatások. Külön figyelmet szenteltek a fűtést biztosító kazánok alapozási megoldásának a hivatali bejárat központi részén. A pontalapos és vastag betonlemezes masszív alapszerkezetek elbírták a pótlólagos terhelést. 9 Igaz, hagyományos módon, téglából falazták, mégis a Városháza egyes részeibe vasszerkezeteket építettek be. A boltozatokat, íveket és a masszív pilléreket nézegetve nem is sejtjük, hogy vas teherhordó szerkezeteket rejtenek, s amit látunk, csupán álarc. A falak kőborítása, az árkádok masszív oszlopai és az ügyfélfogadási terem belterének pillére, a hivatali bejáró hallja, a díszlépcső és a városi kávéház oszlopai mögött rejtették el a I profilozású hálós vasszerkezeteket. Közülük néhány több szinten át húzódik és a 16 méternél nagyobb magasságot is eléri. 10 Az alagsorban falazott födémboltozatokat találunk, téglafalazású boltívekkel, illetve, helyenként poroszsüveg boltozattal, míg a többi szinten a kialakítás 63

64 Presek kroz toranj, projekat Komora i Jakaba, 1908. A torony keresztmetszete, Komor és Jakab terve, 1908. kizárólag poroszsüveg boltozatos, illetve lágyan ívelő, I profilozású acélszerkezetek és a szerkezet közeit kitöltő téglák kombinációja. A vasszerkezetek teljes kivitelezését a budapesti Nicholson Gépgyár Rt. hídgyártási osztálya végezte. Erre a szerkezetre rögzítették a rabitz bolthajtást, s ez eltér a zsinagógában alkalmazott megoldástól, ahol önhordozó boltozatot alakítottak ki, ami akkor újdonságnak számított. Nagyságával és szépségével ejti bámulatba a szemlélőt a nagyterem födémszerkezetének szobrászatilag kialakított központi, félköríves, kagylóformájú, ferde sarkos és lekerekített kaszkádos, tűzbiztos és önhordozó, 8-tól 12 cm vastagságú, dróthálós és erős merevítőbordás rabitz bolthajtása. 11 Ennek a padlás felé eső részén 5 mm vastag bitumenréteg van a vízbehatolás megakadályozása céljából. A sarkokban és az ívhajlatokban is ott találjuk a vastag bitumenréteg-teknőt. A vestibule-ben és a díszlépcsőnél, a vestibule hátsó részén, valamint a hivatali bejárat lépcsőjén, a Díszterem előtti előcsarnokban 5-6 cm vastag boltív került kialakításra a padlás felőli bitumenes fedőréteg nélkül. Az adóügyi osztály pilléres folyosójának boltozatát csillag formájú mezőkre osztották a kialakításkor. A mezőket a vasgerendák közötti téglából falazott boltozatra rögzítették. Az első emelet folyosóit felülről egyszerű kereszt- és kolostorboltozat zárja le. 12 A többi helyiség, a galériák, melléklépcsők, valamint a boltok mennyezeteit egyenes, rabitz-szerkezettel oldották meg. A galéria mellvédjének kétoldali borítására szintén 10-12 cm vastag, erős merevítésű rabitz-szerkezetet használtak. A merevítést szolgáló (8-10 cm vastagságú), rejtett vasgerendás rabitz falak több különböző helyen is megtalálhatók. Minden vasszerkezeti elemet gondosan köntösbe öltöztettek és elrejtettek a Halm József 13 által kivitelezett álburkolat alá. Király László, mérnök kiemelte, hogy a Díszterem mennyezete komoly méretű rabic szerkezetet képvisel. Ez a szerkezet, valójában, egy térbeli héjszerkezet... Az épület szerkezetének alapkoncepcióját téglából készült teherhordó falak; vasgerendás, falazott tégla boltívű mennyezetek; valamint vasgerendák és vas oszlopok segítségével kialakított nyílások segítségével valósították meg. A vasszerkezeti elemeket rabic falú burkolattal rejtették el. Az első emeleti ügyfélszolgálati folyosók mennyezetei valójában művészi szinten kialakított rabic álmennyezeti kupolák, amelyek a mennyezet szerkezetére vannak függesztve. Ezek a szerkezetek csupán térelválasztó szerkezetek 3-4 cm vastagsággal. Komolyabb méretű rabic szerkezet a díszterem mennyezete. Ez a szerkezet már egy térbeli héjszerkezet. A díszterem alapméretei 14,0x19,5m. Szerkezetileg a mennyezet két vasgerenda főtartóval és több kereszt vasrács- és vasgerendával lett megoldva. Erre a vasgerenda rácsrendszerre függesztették Osnova temelja, obračunski projekat, 1911. Az alap alaprajza, elszámolási terv, 1911. opeke u blagom luku. Kompletnu gvozdenu konstrukciju izvelo je odeljenje za mostove poznate fabrike mašina,,nikolson ( Nicholson r.t.) iz Budimpešte. Iznad velike sale svojom veličinom i lepotom zadivljuje skulptoralno rešen centralni polukružni svog u obliku školjke sa bočnim zakošenim i zaobljenim kaskadama. Ovaj vatrostalni, i delimično samonosivi rabic svod debljine od 8 do 12 cm armiran je žičanom mrežom. Sa gornje strane se nalazi 5 mm debeo sloj asfaltnog katrana, koji služi kao odbrana od prodora vode. Na uglovima i pregibima je deblji sloj asfaltnog korita. U vestibilu, holu i reprezentativnom stepeništu, u zadnjem vestibilu i službenom stepeništu, kao i u svečanom holu pred Velikom većnicom, izveden je tanji svod, debljine 5 do 6 cm bez gornjeg katranskog pokrivnog sloja. Svod poreskog hola sa stubovima oblikovan je i izdeljen na polja u obliku zvezda. Oni su okačeni na pruske svodove. Hodnici prvog sprata su zasvedeni jednostavnijim krstastim i manastirskim svodovima. 11 Plafoni ostalih prostorija, galerije, pomoćnih stepeništa kao i prodavnica rešeni su ravnom rabic konstrukcijom. Dekorativna obloga ograde galerije u Velikoj većnici isto je izvedena rabic konstrukcijom sa jakim ukrućenjima. Tanki rabic zidovi (8-10 cm) debljine, sa skrivenim gvozdenim gredaföl a rabic mennyezetet különböző acél huzalsodronyokkal. A főtartók egyben a tetőszerkezetet is viszik. A rabic kupolaszerkezet vastagsága 6-8cm, felfüggesztése 2-3m távolságon levő sodronysorokkal történt. A központi, igen lapos gömbszelet kupolája a peremen körbefutó vízszintes szakasszal már úgy működik, mint egy statikailag tartó stabil héjszerkezet. Ez a szerkezet egy átmeneti rabic szerkezet a statikailag nem terhelhető és a statikailag terhelhető, rabic tartószerkezet között. A mennyezet mai állapota kielégítő, a padlástér felőli oldala víz elleni bitumenes védőréteggel van bevonva. A díszterem e vékony rabic mennyezetének hőszigetelését úgy oldották meg, hogy a vas tartó rácsrendszer fölött egy fa deszkaburkolat került, amire a hőszigetelő lapokat helyezték el. A díszterem szellőzését teljesen mesterséges szellőző rendszer működteti, amely tiszta meleg levegős fűtést is biztosít. Befejezésül Király idézni Komor Marcell néhány sorát, amely Lechner Ödön halála kapcsán a Pesti Hírlapban jelent meg 1914. június 13-án, és tanúskodik a pályatárs iránti tiszteletéről:»a hazai motívumok megmentésére nagyszerű alkalmat nyújtott az a körülmény, hogy éppen két évtizeddel ezelőtt új szerkezetek vonultak be az építőmunkába: a vasbeton és a sodronybetétes gipsz, a rabic, s ezekre ellentmondás nélkül már nem lehetett az építészet régi szótárának szavait alkalmazni, ezek kívánták, követelték a helyes, az új, modern 65

Podužni presek Gradske kuće, Komor i Jakab, 1907. A Városháza keresztmetszete, Komor és Jakab terve, 1907. Rabic svod u svečanom stepeništu Rabitz-mennyezet a díszlepcsőházban Rabic svod u šalterskoj sali Rabitz-mennyezet az ügyfélfogadó teremben 66 ma kao ukrućenjima, provlače se na različitim mestima. 12 Sve gvozdene konstrukcije su vešto upakovane i skrivene iza ove lažne obloge, koju je izveo Jožef Halm (Halm József) 13. Inženjer Laslo Kiralj (Király László) je u tekstu,,prve ljuske na objektu Sinagoge i Gradske kuće u Subotici istakao da,, su osnovnu konstrukciju građevine napravili sa masivnim nosećim zidovima od opeke, sa plafonom od zidanih lukova sa nosećim gvozdenim gredama, sa otvorima oformljenim uz pomoć gvozdenih greda i stubova. Gvozdene elemente su maskirali rabic konstrukcijom. Plafoni u hodnicima prvog sprata predstavljaju umetnički oblikovane kupole koje su okačene na osnovnu konstrukciju. Debljina ovih konstrukcija iznosi 3-4 cm. Međutim plafon Svečane sale već predstavlja rabic konstrukciju ozbiljnijih dimenzija. Ova konstrukcija je već jedna prostorna ljuska. Osnovne dimenzije su joj 14x19.5m. Plafon je konstruktivno rešen sa dva glavna nosača i nekoliko poprečnih greda i rešetki. Na ove rešetke je čeličnim sajlama okačena rabic formában való kifejezést«. 14 A tetőidomok játékosak és az egész épület koronáját képezik. A tetőszerkezet összetett manzárdtetős, fa függesztőműves, melyet Bittó János kivitelezett. A manzárdos nyeregtetők a rizalitos részeken sátortetőbe mennek át, míg az udvari, átlós tagozatok felett alacsony, nyeregtetős és félnyeregtetős szerkezetek vannak. A pécsi Zsolnay gyárban két színben, fehérben és zöldben készült mázas tetőcserép külön játékosságot és pazarságot kölcsönöz a tetősíkoknak. A tetőgerinc felőli felső harmadban geometrikusan csipkézett, tetőgerincről lecsurgó hatást keltő mintázatot alakítottak ki. A kétoldali tetőtaréj-fedést első osztályú, jól kiégetett, égővörös színű tetőcseréppel kivitelezték. A tetőcserepeket a kontyokon, a szegletekben és hajlatokban utólagosan formázták, megmunkálták és habarccsal rögzítették. A tetőcserepek külön technológia alapján készültek, több színben égették ki őket első osztályú anyaggal és a legjobb mázzal, teljesen repedésmentesen. A mázas, tető- Projekat rabic obloga na II spratu Rabitz-boritás terve a II emeleteten konstrukcija. Ovi glavni nosači nose i krovnu konstrukciju. Debljina rabic konstrukcije iznosi 6-8 cm, na svaka 2-3 m je okačena sajlama. Centralna sferna kupola po obodu sa horizontalnim delom radi kao jedna statički stabilna noseća ljuska. Ona je prelazni tip između statički nenopterećene i statički opterećene noseće rabic konstrukciije. Plafon se danas nalazi u zadovoljavajućem stanju, strana okrenuta prema tavanu obložena je vodootpornim bitumenskim zaštitnim slojem. Toplotna izolacija tankog rabic plafona svečane sale rešena je tako da je iznad noseće gvozdene rešetkaste konstrukcije postavljena drvena obloga od dasaka gerincképző hódfarkú cserepeket fehér mészhabarcsba helyezték. A 2 m magas, tizennégy mázas tetőlezáró cserép kialakítása a rajz szerint történt, rögzítésük pedig rézhuzallal. A fedélidomot még játékosabbá teszi a 180 darab szellőztető, kis tetőcserepekből kialakított tetőablak. A tetőfedési munkákat Horvát Sándor kivitelezte. A 20 cm átmérőjű ereszcsatornákat, valamint a kovácsoltvas csatornavasakat és díszes megmunkálású hófogókat míniummal kenték át, majd kétszer átfestették olajfestékkel. Az utcai, 16 cm átmérőjű lefolyócsatornákat a horizontálissal való érintkezésnél 25 dekoratív, 67

Rabic svod Velike većnice Rabitz-mennyezet a díszteremben 68 sa termoizolacionim pločama. Ventilacija je u potpunosti rešena veštačkim ventilacionim sistemom koji omogućava i grejanje toplim vazduhom. Na kraju Kiralj navodi nekoliko redova iz teksta Marcela Komora koji se pojavio 13. juna 1914. godine u Pesti Hirlap-u povodom smrti Edena Lehnera. Za očuvanje domaćih motiva sjajnu priliku je pružila ta okolnost da su baš pre dvadesetak godina nove konstrukcije ušle u primenu u građevinarstvu: armirani beton,...gips i rabic, i bez njihovog negiranja nije se mogao upotrebiti stari rečnik graditeljstva, ovi su tražili, zahtevali izražavanje u ispravnim novim, modernim formama. 14 Krovovi su razigrani i čine krunu čitavog objekta. Krovna konstrukcija je složena mansardna drvena vešaljka majstorski izvedena od strane tesara Janoša Bita (Bittó János). Dvovodni mansardni krovovi, na rizalitnim delovima prerastaju u šatoraste, dok su nad dvorišnim poprečnim traktovima plitki dvovodni i jednovodni. Glazirani crep proizveden u fabrici,,žolnai u Pečuju u dve boje, beloj i zelelnoj, daje posebnu igru i bogatstvo krovnim ravnima. U gornjoj trećini, prema slemenu, formirana je geometrijska čipkasta šara, koja kao da se sliva sa slemena krova. Primenjeno je dvostruko krunsko pokrivanje prvorazrednim dobro pečenim crepovima jarke, vatreno crvene boje. Crepovi su, na grbinama, u uglovima i iksnama naknadno oblikovani, dorađeni i stavljeni u malter. Pripremljeni su po posebnoj tehnologiji u više boja, od prvorazrednog materijala, sa najboljim emajlom bez ijedne pukotine. Slemenjaci polukružnog oblika stavljeni su u beli krečni malter. Četrnaest emajliranih završetaka krova, dva metra visine, modelovano je prema crtežu, i pričvršćeno bakarnom žicom. Krovne ravni još razigranijim čini sto osamdeset komada malih ventilacionih krovnih prozora. Krovopokrivačke radove izveo je Šandor Horvat (Horváth Sándor). Oluci sa nosačima od kovanog gvožđa i ukomponovanim snegobranom ukrasne obrade, premazani su miniumom, a zatim dva puta uljanom bojom. Ulične vertikale prečnika na spoju sa horizontalama krasi dvadeset pet dekorativnih skupljača vode. Oluci su spojeni sa gradskom kišnom kanalizacijom. Opšavi zidova, klupice, atike koje obiluju čipkastim ukrasima i ornamentikom izvedene su veštom rukom limara Mihalja Abrašića (Abrasich Mihály). Gradska kuća ima preko hiljadu prozora i vrata različitih po obliku, veličini i dekoraciji. Samo na uličnim fasadama se nalazi 49 izloga, 4 kapije i 365 prozora, od toga 33 različitih oblika i dimenzija. Kružni ili elipsasti, prozori sa ravnim, polukružnim ili segmentnim završetkom ujedno imaju dekorativnu ulogu i daju razigranost fasadama. Vrata variraju po obliku i dimenzijama. Pojedia rajzok szerint kivitelezett kifolyónyelv (anyósnyelv) díszíti. Az ereszcsatornákat csatlakoztatták az esővizet elvezető városi csatornahálózatra. A falszegélyek, az ablakpárkányok, az attikák, melyeken gazdag csipkézett díszítések és ornamentika található, Abrasity Mihály bádogos ügyes munkáját dicsérik. A Városházán több mint 1000, formájában, méretében és díszítésében különböző nyílászáró van. Csak az utcai homlokzaton 49 kirakat, 4 kapu és 365 ablak van, s ezek 33 különböző formában és méretben kerültek kialakításra. Akár kör, akár ellipszis alakúak, az egyenes íves, félköríves vagy szegmensíves lezárású ablakoknak dekoratív szerepük is van, és játékosságot kölcsönöznek a homlokzatoknak. Formájukban és méreteikben az ajtók is különböznek: néhány közülük igazi remekmű a faragott vagy festett virágmotívumos díszítésével, melyek között két egyformát elvétve sem találunk, s az öszszhatást csak fokozzák a díszítő sárgaréz sarokvasak és kilincsek, valamint a csiszolt üveg. Kivételes szépségűek a vestibule-ból a díszlépcsőre nyíló ajtók, valamint azok, amelyek a lépcsőről a Díszterem előcsarnokára nyílnak, vagy azok, melyek a hivatali hallból az átriumokhoz vezető átjáróra biztosítják a belépést. Az épületasztalos munkák mindegyike első osztályú, csomómentes jegenyefenyőből készült. A külső szárnyak és a keretek erdei fenyőfából készültek. Minden reprezentatív helyiségben, a díszbejáratokon, a nagy és kistermek halljaiban a falburkolat látható részeit szobrász-mívességgel kifaragott tölgyfából készítették. A földszinti részen 49 nagyméretű bolti kirakat sorakozik egymás után, melyek szélessége 2 és 6 m között változik, magasságuk pedig 3 és 6 m között van. Ezek a nagy nyílások áttetszővé teszik a földszinti tagozatot és vázszerkezeti hatást keltenek. A kirakatokat tölgyfából készült faragott mellvédes, redőnyszekrényes, díszítő burkolat ékíti, félköríves felülvilágítós ablakkal, melyet kovácsoltvas rács díszít, illetve a cégtáblának előlátott hely és a pincenyílás rácsa. Kivételes teljesítményt testesít meg a két oldalsó ajtó, melyek az ügyesen beillesztett, dekoratív ráccsal harmonikus műalkotást képeznek. 15 Az épületasztalosi munkákat Sefcsics Lajos, Sipos Károly és Hoffmann Mihály végezték, az asztalosmunkák és a berendezés festését pedig Stern Zsigmond. Az előméretes kiírásból megtudjuk, hogy minden utcai ablakot jó minőségű, belga solin üveggel 16 üvegeztek (6-8 mm), míg a mellékhelyiségekben, a padlásterekben, illetve a raktárhelyiségekben fehér, hólyagmentes üveget használtak. Tejüveget vagy mintázott üveget láttak elő a tervezők a toalettekre, az egyes üvegfalakra és ajtókra. A reprezentatív helyiségeknél, mint amilyen a foyer, a díszlépcső és a bejáratok, a tervek és az ajánlat 69

70 na su prava umetnička dela, sa čitavim spektrom izrezbarenih ili oslikanih cvetnih motiva, dekorativnim šarkama i kvakama od mesinga. Izuzetna su vrata koja iz vestibila vode u svečano stepenište, ona koja iz stepeništa uvode u hol ispred Velike većnice ili vrata koja iz službenog hola vode u prolaz prema atrijumima. Svi stolarski radovi su izvedeni od prvorazredne suve jelovine bez čvorova. Spoljna krila i štokovi su od borovine. U svim reprezentativnim prostorijama vidljivi delovi obloge izvedeni su od skulptorski rezbarene hrastovine. Na prizemlju se nižu veliki izlozi prodavnica, koji variraju od dva do šest metara širine, i od tri do šest metara visine. Ovako veliki otvori prizemni pojas čine prozračnim, stvarajući na taj način utisak skeletne konstrukcije. Izlozi imaju hrastovu dekorativnu oblogu sa izrezbarenim parapetom, ormarićem za roletne, polukružnim nadsvetlom koji krasi rešetka od kovanog gvožđa, sa tablom za firmu i podrumskom rešetkom. Izuzetno ostvarenje čine dve bočne kapije, koje tek sa vešto ukomponovanom dekorativnom rešetkom od kovanog gvožđa predstavljaju skladno umetničko delo. 15 Stolarski radovi povereni su Lajošu Šefčiću i Karolju Šipošu (Sefcsics Lajos, Sipos Károly), a farbanje stolarije i nameštaja Žigmondu Šternu (Stern Zsigmond). Prozori Ablakok Dekorativni skupljač vode Díszes vízfogó Crtež vrata koja iz vestibila vode u svečano stepenište A vesztibült a lépcsőházzal összekötö ajtó Istočna kapija Gradske kuće A Városháza keleti kapuja szerint: díszes üvegezés, rajz szerint gazdag ornamentikával, 17 virágfűzérekkel részben, 3-4 árnyalatban került. A díszes katedrál ólom közti 18 mozaik üvegezés 19 rajz szerint művésziesen összekomponálva gazdag, a terv szerint kidolgozott díszítményeivel tette pazarabbá a nagy terem ablakait. 20 A pincenyílásokra és az üzletek udvari világítóaknáira 1 cm vastag, drótbetétes, öntött üveget látott elő a terv. 21 A pályázaton Krauszer Károlynak ítélték oda az üvegezőmunkák kivitelezését. A 345 utcára és udvarra néző ablakon önműködő, fehér vászonredőnyös szerkezetek voltak. 22 A 20. század elején a felvonók még ritkaság számba mentek Szabadkán. Az első felvonót a Városházán szerelték be, a másodikat pedig 1913-ban a városi bérpalotában (ma: Branislav Nušić u. 2). 23 A két oldali főlépcsőházban két villamos meghajtású felvonót láttak elő négy személy részére a földszint, az 1. és a 2. emelet között, 15,50 m közlekedési magassággal. A tervek szerint a szükséges gépek a pincébe kerültek, míg a bekapcsolás és átkapcsolás automatikus volt. A felvonófülke tervezett szélessége 1,20 m, mélysége 1,5 m, magassága 2,20 m. A felvonót a terv szerint kellett kialakítani, diófából, gazdag tokosztású üveggel, belül bársonykárpitozású ülőkével és linóleum padlóval, a megfelelő lámpával és teljes felszereltséggel. 24 Egy felvonót terveztek a csendőrségi lépcsőházba is, hat személyre, a földszint, az 1., 2. és a 3. emelet között, 20 méteres közlekedési magassággal, valamivel nagyobb, 1,40/1,80/2,20 méteres fülkével és egyszerűbb kivitelezésben. 25 Szerkezeti anyagként téglát, betont, acélt és fát használtak az épülethez, illetve jóval nagyobb számú dekoratív anyagot, mint amilyen a márvány, rabitz, gipsz, kő, műkő, kovácsoltvas, rézbádog, terazzo lapok, sárgaréz, csiszolt üveg, Zsolnay kerámia és festett üveg. A tervezők és a kézművesmesterek közös munkájának köszönve az alkalmazott anyagok együtt adják meg a textúra és színhatás harmóniáját. 26 Az épületen a funkcionális, formai és dekoratív hierarchia mellett kifejezetten jelen van a különböző formák anyagi megjelenítésének a fölé- és alárendelési rendszere is. A drágább anyagok, mint amilyen a tölgy, a márvány, a Zsolnay kerámia és a festett üvegek, teljes szépségükkel fokozzák a reprezen- 71

Iz predmera radova saznajemo da je na svim uličnim prozorima primenjeno belgijsko solin staklo 16 (6-8 mm) dobrog kvaliteta, dok je u sporedne prostorije, tavanske prostore i u magacine postavljeno belo magacinskio staklo bez mehurića. Mlečno ili staklo sa šarama (ornament) predviđeno je za toalete, na pojedine staklene zidove i vrata. Kod reperezentativnih prostora kao što su foajei, glavno stepenište i kapije planirano je, prema ponudi, da se primeni,,ukrasno kaljeno staklo u tri-četiri nijanse prema crtežu, sa bogatom ornamentikom, girlandama. 17,,Mozaik zastakljenje 18 (vitraž) umetnički komponovano, uz primenu ukrasnog katedral stakla 19 između olova oplemenilo je prozore velike sale sa bogatom ornamentikom oblikovanom prema crtežu. 20 Na podrumskim otvorima i na dvorišnim svetlarnicima prodavnica predviđeno je bilo,,liveno staklo sa žicom,, 21 (armirano staklo). Na licitaciji je ove radove dobio Karolj Krauser (Krauser Károly). Na 345 uličnih i dvorišnih prozora postavljene su bele platnene roletne sa automatskom konstrukcijom. 22 Početkom 20. veka liftovi su bili retkost u Subotici. Prvi lift u gradu dobila je baš Gradska kuća, sledeći je postavljen 1913. godine u Gradskoj najamnoj palati (danas Branislava Nušića 2). 23 U dva glavna bočna stepeništa predviđeni su osobni liftovi na električni pogon za četiri osobe. Saobraćali su na relaciji prizemlje, prvi i drugi sprat, sa visinom saobraćanja od 15,50 m. Projektovana širina kabine bila je 1.20 m, dubina 1.50, a visina 2.20 m. Lift je trebalo izraditi prema nacrtu, od orahovog drveta sa bogatom podelom stakla, iznutra sa somotom tapaciranim sedištima, sa linoleum podom, odgovarajućom lampom i potpuno opremeljeno. 24 Jedan lift je planiran i u policijskom stepeništu, ali za šest osoba. Na relaciji prizemlje, prvi, drugi i treći sprat, sa visinom komunikacije od 20 m, saobraćao je lift jednostavnije izvedbe i nešto većih dimenzija kabine ( 1.40 x 1.80 x 2.20 m). 25 Pored opeke, betona i gvožđa, koji čine osnovni konstruktivni sklop, na građevini se prepliću brojni materijali: mermer, rabic, gips, kamen, veštački kamen, drvo, kovano gvožđe, bakarni lim, teraco ploče, mesing, brušeno staklo, Žolnai keramika i vitraži. Svi oni zajedno stvaraju harmoniju u teksturi i koloritu zahvaljujući zajedničkom radu arhitekte i zanatlija. 26 Na objektu je pored funkcionalne, oblikovne i dekorativne, izražena i hijerarhija u materijalizaciji. Skupoceniji i efektniji materijali, kao hrastovina, mermer, mesing, Žolnai keramika i vitraži u svoj svojoj lepoti još su više istakli reprezentativne prostorije, dok su manje atraktivni materijali primenjeni u sporednim prostorima. Dekoracija građevine u stilu mađarske varijante secesije, inspirisana motivima lale, karanfila i vitica preuzetih iz narodne umetnosti Erdetatív helyiségek jellegét, míg a kevésbé attraktív anyagokat a mellékhelyiségekben alkalmazták. Az épület díszítését a szecesszió magyar változatának stílusában az erdélyi népművészetből átvett tulipán-, szegfű- és indázó növényszár-motívumok ihlették.,,a szabadkai városháza már a modern építészet előhírnöke... de a díszítés mértéktelenségével a tervezők elvonták a figyelmet alkotásuk lényeges vonásairól, s így elködösítették az épület valódi értékét. 27 Az oszlopok és a homlokzat kőborítása egyértelműen elválasztja a hivatali és közigazgatási részt, mindenekelőtt azonban a szilárdság és stabilitás hatását kelti, szilárd alapokat ad az építménynek, tiszteletet, biztonságot és bizalmat ébreszt. A kő a borítás szerepét tölti be, az álarcét éppúgy, mint a rabitz-szerkezet, s elrejti a hosszanti és függőleges vashálókat, valamint a falazótéglákat. Az átlagban 20 cm vastag kőborítás míves kialakítása az 1911-es részletes, kialakítási tervek szerint készült. 28 A munkálatok leírása szerint több fajta, a reprezentatív helyiségek számára minőségesebb és esztétikailag szebb, hierarchikusan kiválasztott követ használtak. Ezt a viszonyulást egyértelműen tetten érhetjük a homlokzatok kialakításánál is, kifejezetten az északi főhomlokzaton, míg a többi homlokzaton a műköves megoldást választották a tervezők. Finom szemcséjű, tömör, egyenletes anyagú, fagymentes, színes, kékes-zöldes homokkő 29 képezi a némi szobrászati munkával, zárt erkélyekkel, attikákkal, oromzatokkal, a tornyon konzolokkal, íves ablakkeretekkel, az ablakok között díszítményes oszlopokkal kialakított homlokzatok borítását. Ebből a kőfajtából készült a középrizalit két sarkában látható sas is. A finom szemcséjű, tömör, egyenletes, fehéres-sárga színű, kemény magyar díszmárvány dominánsan jelen van a díszlépcső halljában is. Ennek központi részét a kőből készült, 4 méter széles, rejtett I vasprofilokkal gyámolított lépcsők képezik, míg az oldalkarok megoldására konzolokat használtak, melyeket egyik felükkel a falba építettek, másik felük pedig 2,80 méter hosszan, szabadon áll a térben. A lépcsők magassága 13, szélessége 35 cm. Ebből a kőből készült a mellvéd, valamint a hivatali bejáró félkörívesen csavarodó lépcsője is. A finom szemcséjű, hazai, tömör, kemény, egyenletes színű, fehéres-sárgás mészkövet használtak a kapuk és átjárók mellvédjeinél, az udvari lépcsőknél, a két oldali lépcsőházba, a pincelejáratnál stb. Hézag és erek nélküli, tömör, hazai, vörös márvány díszíti az utcai előlépcsőket, az árkádok talpazatait (posztamenseit), az ablakok közötti, épületszobrászati kivitelezésű oszlopokat. Minden kőfaragó munkát Löwy Mór kivitelezett. A reprezentatív jelleg- és minőségbeli alá- és fölé- 72 73

74 lja, utisnuta je u svaki od navedenih materijala.,,gradska kuća u Subotici predstavlja nagoveštaj moderne arhitekture, ali preterana dekoracija odvlači pažnju od stvarnih vrednosti objekta. 27 Kamena obloga stubova i fasade jasno odvaja poslovni deo od administrativnog, ali prvenstveno odaje utisak čvrstine i stabilnosti, jaku bazu ovakvom zdanju i uliva poštovanje, sugurnost i poverenje. Kamen je obloga, maska, kao i rabic konstrukcija, on skriva noseće horizontalne i vertikalne gvozdene rešetke, kao što skriva i zidove od opeke. Kamena obloga, u proseku debljine 20 cm, majstorski je izvedena na osnovu detaljnih izvođačkih projekata i šema postavljanja iz 1911. godine. 28 Prema opisu radova predviđena je i hijerarhijski odabrana primena nekoliko vrsta kamena. Reprezentativni prostori opremljeni su kvalitetnijim i esteteski lepšim kamenom. Ovaj hijerarhijski odnos jasno je naglašen i u obradi fasada. Dok je na severnoj, glavnoj fasadi primenjen kamen, ostale tri fasade krasi adekvatna zamena u obliku veštačkog kamena. U predmeru radova se navodi da,,finog zrna, tvrd, ujednačen, otporan na smrzavanje plavo-zeleni peščar 29 čini oblogu fasada sa malo skulptorskih radova, erkere, atike, zabate, konzole na tornju, lukove oko prozora, kao i stubove sa ornamentikom između prozora. Od ovog kamena je izrađen i orao u dva ugla glavnog rizalita.,,mađarski ukrasni tvrdi mermer finog zrna, ujednačene belo-žute boje dominira u svečanom stepenišnom holu. Centralni krak čine stepenici od kamena dužine 4.00 m sa osloncima na skrivene gvozdene I profile, dok su bočni krakovi dužine 2.80 m konzolno rešeni, sa jedne strane su ugrađeni u zid, a sa duge slobodno stoje u prostoru. Stepenici su blago profilisani, visine 15 i širine 35 cm. Od ovog kamena je izrađena ograda, kao i polukružno zavijeno stepenište u službenom holu.,, Domaći tvrdi belo-žuti krečnjak finog zrna, upotrebljen je za branike kod kapija i prolaza, za dvorišne stepenike, dva bočna stepeništa, silaze u podrume i sl.,,domaći crveni mermer krasi ulične predstepenike, postamente arkada, stubove između prozora skulptorske izvedbe. Sve ove kamenorezačke radove izveo je Mor Levi (Lőwy Mór). Hijerarhija u reprezentativnosti i kvalitetu dosledno je spovedena i u obradi podova. U prodavnicama i svim javnim, zvaničnim prostorijma Projekat kamene obloge, 1911. Kőboritás terve, 1911. Kamena obloga severne fasade Az északi homlokzat kőboritása izveden je brodski pod od rendisanog drveta širine petnaest, a debljine tri cantimetra. Postavljen je na drvene jastruke sa obimnim gredicama. U Velikoj većnici, holu ispred nje, u prostorijama gradonačelnika i velikog župana, pod je od prvoklasnog hrastovog drveta. Postavljen je u vosak, na slepi nerendisani pod. U svim podrumskim prostorijama i na terasama predviđen je asfaltni pločnik od 2cm na podlozi debljine 10 cm od portland cementnog betona.,,ukrasne, višebojne teraco pločice sa rimskim mozaikom 30, različitog oblika i šare, debljine 2 cm planirane su u vestibilu, hodnicima i stepeništima, dok su nešto jednostavnije predviđene u manje reprezentativnim prostorijama. U dvorištima je predviđeno popločanje žutim keramit kvadratnim pločicama, na betonskoj podlozi. Stolarija je obojena u dva-tri tona dok su ulošci i frizevi obrađeni po ivicama jarkom zelenim, bordo i žutom bojom. Bojenje se vršilo u dve ruke uz davanje sjaja copal lakom. Hrast se natapao firnisom od čistog lanenog ulja. Iz pisma koje je Jakab uputio Đuli Valiju 25. septembra 1910. godine saznajemo da on preporučuje proverene majstore u koje ima poverenja i dobra iskustva stečena tokom rada na prethodnim građevinama. Jedan od njih je Jožef Kurbel (Kurbel József), moler iz Budimpešte kojeg Jakab, sa još dvojicom preporučuje, da bi nakon godinu dana, 28. oktobra 1911. godine Komor insistirao da Kurbel ili neko drugi iz Budimpešte uradi molerske radove,,pošto je nivo znanja ovdašnjih majstora na polju slikarstva tako nizak da oni ne mogu crtati kartone. To je posao molera, a molovanje Velike većnice i vestibila traži veliku pažnju, te se ne može bilo kome poveriti. 31 U tehničkom opisu centralnog grejanja, vodovoda i kanalizacije, koji su izradili Komor i Jakab 27. decembra 1909. godine u svim prostorijama u kojima se boravi predvidjena je temperatura od 20, dok je stepeništima i hodnicima 15 stepeni. U većnicama i kancelarijama je planirano dnevno grejanje, dok je u zatvoru, inspekcijskoj službi, stanu upravnika, kod portira, u sobi dežurnih vatrogasaca predviđeni dnevno i noćno grejanje. Gradska kuća ima lokalno, najekonomičnije centralno, gasno grejanje malog pritiska i ventilaciju Velike većnice. U podrumu je projektovana postavka četiri kazana malog pritiska sa razvodnim cevima i radijatorima od livenog gvožđa. Iz predmera radova saznajemo da je planirano da se tri stotine pedeset devet radijatora postavi konzolno na zidove. Grejna površina radijatora je lakirana vatrootpornim emajlom. Sama grejna tela su u reprezentativnim prostorima maskirana dekorativnim mrežicama. Poseban sistem ventilacije je sproveden u Velikoj većnici. Planirana je postavka pulsirajuće ventilacije porendeltséget következetesen alkalmazták a padló kivitelezésében is. Az üzlethelyiségekben és minden hivatali helyiségben 15 cm széles és 3 cm vastag, felületkezelt fából készült párnafákra rakott, padlószegélyléces hajópadló van. A Díszteremben, annak előcsarnokában, a polgármesteri és főispáni helyiségekben a padló első osztályú, 26 mm vastag tölgyfából készült, melyet viaszszal rögzítettek a kezeletlen padlóalapra (vakpadlóra). Minden pincehelyiségben és teraszon a padlóburkolatot a 10 cm vastag portland cement-betonra kivitelezett, 2 cm vastag aszfalt képezi. A többszínű, római mozaik-mintás, 30 különböző formájú, sűrűn mintázott, 2 cm vastag, 10 cm vastag római cementtel és portland cementhabarccsal rögzített díszcsempék a terv szerint a főbejárathoz és a főlépcsőkhöz kerültek, míg a kevésbé reprezentatív helyiségekbe valamivel egyszerűbb lapokat láttak elő a tervezők. Az udvarok kikövezése 10 cm vastag betonalapba helyezett, négyzet alakú, sárga keramit lapokkal történt. A mosdókba első osztályú, szegélydíszes, megfelelő felosztású fehér fajansz lapok kerültek. Az épületasztalos tárgyakat két-három színnel festették be, míg a bélletek és a képszékek (frízek) széleit élénkzöldre, bordóra és sárgára festették. A festést két rétegben végezték, majd copal lakkal fényezték. A tölgyfát tiszta lenolajba (firnisbe) áztatták. Jakab Váli Gyulához intézett leveléből megtudjuk, hogy maga Jakab ajánlott néhány mestert, akiben megbízott, és jó tapasztalatokra tett szert az előző építményein végzett munkálatok során. Egyikük Kurbel József volt, a budapesti szobafestő, akit Jakab még két mesterrel együtt, 1910. szeptember 25-én ajánl, majd 1911. október 28-án Komor ragaszkodik ahhoz, hogy a festési munkákat Kurbel lássa el, vagy valaki Budapestről, mivel a helyi mesterek tudása a fali díszítmények festése terén oly alacsony, hogy nem tudnak kartonokat rajzolni. Ez a szobafestők feladata és a Díszterem, illetve a vestibule falainak kifestése nagy figyelmet igényel, ezért azt nem lehet akárkire bízni. 31 A Komor és Jakab által 1909. december 27-én kidolgozott központi fűtésre, vízvezetékre és csatornázásra vonatkozó leírásából megtudjuk, hogy minden tartózkodásra szánt helyiségre 20 fokos hőmérsékletet láttak elő, míg a lépcsőházakban és a folyosókon 15 fokosat. A tanácstermekben és az irodákban a fűtést a nappali órákban biztosították a tervek szerint, míg a fogdában, az ellenőrző szolgálatban, a házmester lakásában, a portásnál, az ügyeletes tűzoltók szobájában éjjeli és nappali fűtést láttak elő. A tervek szerint a fűtést 4 különálló fűtési rendszer biztosította, éspedig a nagy alapterület miatt az épület sarokrészein, hogy elkerüljék a méretes 75

76 Vrata Zelene većnice A Zöd terem ajtaja vezane sa gasnim vazdušnim grejanjem, na bazi cirkulatora. Planirano je da se u slučaju velike posećenosti može ventilisati, kao i da se uz cirkulacioni sistem može brzo zagrejati, čak i ako dugo nije bilo zgrevano. Projektovana je postavka 4 kazana niskog pritiska Cornwall sistema. Dimenzionisano je tako da tri zadovoljavaju, a četvrti je u funkciji rezerve. Za praćenje temperature Velike većnice predviđena je tabla za daljinsko upravljanje. Ugrejani vazduh, putem cevi velikog preseka (70 x 76 cm), koji su izolovani strugotinom i povezani platnom, dospeva do poda velike većnice odakle se putem ukrasnih podnih rešetki od livenog gvožđa širi u većnicu, a zatim se izvodi kroz otvore na plafonu sa dvanaest rozeta površine 0.8 m2 od mesinga. Daljinsko upravljanje i podešavanje grejanja i ventilacije je obezbeđeno iz posebnog odeljenja sa dva termometra i signalnom tablom. Prema projektu ovaj prostor se nalazio u podrumu, a bez međuspratne konstrukcje prema prizemlju. Bio je lociran bočno uz službeni hol i orijentisan prema dvorištu, dok su se prema ulici nizali poslovni prostori. Ugovor za pripremu Detalj klupa u šalterskoj sali Pad részlete az ügyfélfogadó teremben csövek használatát, illetve megelőzzék a nagy átviteli hőveszteséget. A Városháza a leggazdaságosabb, helyi, központi, kisnyomású gázfűtéssel rendelkezik, a Díszteremben pedig szellőztető rendszer is van. A kisnyomású kazán, az elosztócsövek és az öntöttvas radiátorok a pincében kaptak helyet a terv szerint. Az előméretes kiírásból megtudjuk, hogy a falakra konzolosan 359 radiátort szereltek fel. A radiátorok fűtőfelületét vízhatlan zománclakkal vonták be. A reprezentatív helyiségekben dekoratív háló mögé rejtették el a fűtőtesteket. A Díszteremben külön szellőzőrendszer van. A tervek szerint lüktető szellőző készült, melyet, keringtetéses alapon, a gáz-levegős fűtéshez kapcsoltak. A tervek szerint a terem könnyen szellőztethető, ha sokan tartózkodnak benne, ugyanakkor a keringtető rendszer segítségével gyorsan fel is fűthető, még akkor is, ha sokáig nem fűtötték. Négy, alacsony nyomású, Cornwall-rendszerű, egyenként 50 négyzetméter felület felfűtését biztosító kazánt szereltek be. A gépek méretezése alapján három kielégítette az igényeket, a negyedik volt a ké- Detalj osnove podruma, projekat centralnog grejanja, ventilacije, vodovoda, kanalizacije I gasnih uređaja, 1911. A pince alaprajzának egy részlete, a központi fűtés, a szellőztetés, a vízvezetékek, a csatornázás és a gázkészulékek terve, 1911. Obračunski projekat ventilacionih kanala iznad Velike većnice A Díszterem fölötti szellőztetővezetéknek elszámolási terve izvođačkih planova i za izvođenje radova je sklopljen 25. maja 1910. godine sa budimpeštanskom fabrikom za centralno grejanje, klimatizaciju i vodovodnu opremu Törzs és Ormai. Iste je firma izvela krajem godine, ali objekat još nije bio završen i radovi nisu mogli biti predati. Pošto prostori nisu useljeni, maja 1911. godine konstatovano je da sistem treba ponovo ispitati, kako bi se ustanovilo da tokom zime nije nešto smrzlo. Prema predmeru radova Komora i Jakaba, planiszenléti kazán. A Díszterem hőmérsékletének követését távirányítású tábla szolgálta. A tervek szerint a pincébe került volna egy 43 m 2 felfűtését szolgáló kazán is, de, mint a kivitelező jelentéséből megtudjuk, a magas talajvíz miatt, mely elérte a pincepadló szintjét, azt a padláson állították fel. A felmelegített levegő a 70/73 mm-es, fűrészpor szigetelésű és vászonnal összekötött csöveken át jut el a Díszterem padlójáig, ahonnan a díszes, öntöttvas padlórácsokon át szivárog be a terembe, majd innen a menynyezeti, kovácsoltvas, 0,8 m 2 nagyságú rozettán át távozik a teremből. A fűtés és a szellőzés távirányítása és beállítása egy külön teremből történt két termométer és egy jelzőtábla segítségével. A terv szerint ez a terem a vestibule mellett volt, udvari tájolással, a földszint felé födémszerkezet nélkül. A szerződést 1910. május 25-én írták alá a budapesti Törzs és Ormai központi fűtés, szellőztetés és vízvezetési berendezések gyárral a kivitelezési tervek és munkák előkészítésére, s a cég még az év végén elvégezte a munkákat, de mivel az épület még nem készült el teljes egészében, nem tudták azokat átadni. Ezért 1911 májusában a városatyák arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszert újra ellenőrizni kell, hogy a tél folyamán történt-e valamilyen fagykár, mivel a helyiségeket nem használták. Jakab és Komor előméretes kiírása szerint az udvari artézi kút vizét egy villamos szivattyú segítségével juttatták fel a toronyba, ahol kb. 20 m magasságban volt egy 20 köbméter űrtartalmú tároló. A november 12-én megtartott közgyűlésen határoztak arról, hogy ebből a tárolóból, amely méreteiben felülmúlta az épület szükségleteit, biztosítják majd a Városházával szemben lévő vásárcsarnok vízzel történő ellátását is. A munkák leírása szerint a tűzvédelmi rendszerre egy külön megoldás volt, melyet azonban, takarékossági okokból, az 1910. november 12-i közgyűlésen megszüntettek. A vízvezeték-szerelési és csatornázási munkákkal 1910-ben egy helyi vállalkozót, 77

Fusnote Lábjegyzetek 78 Detalj svoda Velike većnice sa rozetama za ventilaciju A Díszterem mennyezetének részlete a szellöztető rozettákkal rano je da se iz arterskog bunara u dvorištu voda putem električne pumpe sa dvostrukim delovanjem, (spuštanje i podizanje sistema) podiže u toranj, gde se na oko dvadeset metara visine nalazila cisterna. Na skupštini održanoj 12. novembra 1910. godine doneta je odluka da će iz ovog rezervoara, koji je predimnezionisan za potrebe objekta, biti snabdevana i vašarska hala naspram Gradske kuće. Zasebno je, prema opisu radova, rešen protivpožarni sistem, koji je na skupštini ukinut zbog štednje. Radovi na vodovodu i kanalizaciji su iste godine povereni lokalnoj firmi Janoša Antala Vajsa (Weisz János Antal). Otpadna voda iz toaleta se slivala u septičke jame unutar dvorišta, dok se voda iz lavaboa i kišnica sa krova odvodila u gradsku kišnu kanalizaciju. Na toranj je postavljen sat sa električnim mehanizmom. Projektovan je tako da zelenom lampom obeležava pune sate a crvenom četvrine. (Prilog 14-sat na tonju, foto) Misao Bele Durancija da,,gradska kuća u Subotici predstavlja nagoveštaj moderne arhitekture, ali preterana dekoracija odvlači pažnju od stvarnih vrednosti objekta,, 32 umesto zaključka najbolje sumira sve navedeno o konstrukciji, instalacijama i materijalima. Weiss János Antalt bíztak meg. Az udvari artézi kútból a kétirányú szivattyú (emelés-süllyesztés) segítségével emelték fel a vizet a toronyban felállított, 23 m 3 teljesítményű kazánig. A vécék szennyvizét az udvari emésztőgödrökbe, míg a mosdók vizét és a tetőről lefolyó esővizet a városi, esővizes csatornába vezették el. A toronyra villamos szerkezetű órát helyeztek. Olyanra tervezték, hogy zöld fénnyel jelezze az egész órákat, pirossal a negyedeket. Zárógondolatként álljon itt Bela Duranci megállapítása: a szabadkai városháza a modern építészet előhírnöke, de a díszítés mértéktelenségével a tervezők elvonták a figyelmet alkotásuk lényeges vonásairól, s így elködösítették az épület valódi értékét, 32 mely a legjobban összegzi mindazt, amit az épület szerkezetéről, épületgépészeti elemeiről és anyagairól fentebb elmondtunk. 1 Oto Vagner (Otto Wagner) i Fridrih Oman (Friedrich Ohmann) spadaju u majstore konstruktivnih podviga, oni uvode novu konstruktivnu estetiku i stvaraju novi građevinski način razmišljanja. Međutim,,Teorija obloge,, Gotfrida Sempera (Gottfrieda Sempera), ističe da ljudsku kulturu od iskonskih vremena prati obloga i namera maskiranja. Skrivanje, uništavanje realnosti, promena stvarnosti, stoji već iza najstrarijih magičnih rituala. Tako je obloga, maska postala stalni deo arhitekture i pretvorila se u simbol. (Moravánszky Ákos, Epitészet az Osztrák- Magyar Monarchiában, Budapest 1988, 73.) 2 IAS, F : 2. 1024/polg. 1879. 3 Iványi István, Szabadka szabad királyi város története, II, Szabadka 1892, 619. 4 Hovanj, Lajoš, Regulacija terena u okolini Narodnog pozorišta u Subotici pre 1848. godine, sa posebnim osvrtom na rezultate geomehaničkih istraživanja, Rukovet br 1-2-3/1998, god XLIV, Subotica, 56-58. 5 Portland cement je najčešći tip cementa u opštoj upotrebi širom sveta. Obično potiče od krečnjaka, to je fini prah proizveden brušenjem portland cementnog klinkera, ograničene količine kalcijum sulfata i drugih supstanci. Napravljen je u Britaniji u prvoj polovini 19. veka i njegovo ime potiče od njegove sličnosti sa portland kamenom koji potiče sa ostrva Portland u Engleskoj. 6IAS, F : 275. 52. 55F. Stara gradska kuća 1907-1911. 7 Bacsmagyei Naplo (BN) 1909. V. 5, 14/101. (podatak nam je ustupio istoričar Geza Vas (GV)) 8 IAS, F : 3310, XV 87/ 1906. 9 Osnova temelja, obračunski projekat (IAS, F: 275.54.69) 10 Projekat rešetkastog metalnog stuba (IAS, F: 275. 52. 72) 11IAS, kutija 4384. Opisi iz Predmera radova, koji je priložen prilikom raspisivanja licitacije za radove na Gradskoj kući, kao i konačni obračun radova omogućuju nam da saznamo tadašnju terminologiju i nazive pojedinih materijala kao i način obrade i primene. 12 IAS, F: 275.53.58. 13 IAS, F: 23309, upravni spisi XV 87/1906. 14 Kiralj, Laslo ( Király László), Prve rabic ljuskaste konstrukcije na zgradi Subotičke sinagoge i Gradske kuće (Az első rabic héjszerkezetek a Szabadkai zsinagóga és városháza épületén). Izlaganje pod navedenim naslovom održano je 01. 06. 2012. na Međunarodnoj konferenciji građevinarstva u Segedinu,, Novi izazovi u građevinskoj industriji. (Új kihivások az épitőiparban V. Nemzetközi Épitésügyi Konferencia, Szeged, 01. 06. 2012.) 15 Zapadna kapija prema Štrosmajerovoj ulici je dotrajala, demontirana je i izvedena nova prema Uslovima MZZSK Subotica br. 381-3/20 od 16.10.1997. i Rešenju RZZSK 0203 br. 3/483 od 30.10.1997. 16 Solin staklo je obično staklo bez mehurića i talasa. Za veća vrata ili ona koja su izložena većem prometu koristimo specijalna stakla koja su najčešće u 2-3, 3-4, 4-5, 5-6 mm po dimenzijama. Ova stakla ni u debljini, ni u površini, niti u ravnoći ne pokazuju nikakve promene, te je tako,,belgijsko staklo najpogodnije i za pripremanje ogledala. 17 Opisi su preuzeti iz Predmera i predračuna radova na Gradskoj kući. (IAS, F : 23309, XV 87/1906.) 18 Mozaik zastakljenje je sastavljeno iz komadića stakla koji propuštaju svetlo. Pojedine komadiće stakla u boji povezuje olovna mreža. U predmeru i predračunu radova ovaj termin je korišten za vitraž. 19 http://www.okgyk.hu/barthf/06.html Ako se staklo tako valja da se na površini formira neka šara dobijaju se,,ornament stakla. Katedral staklo je podvrsta koja nema određene ukrasne elemente. Priprema se bezbojno ali u promenljivoj skali boja. Naziv je dobilo po tome što se najčešće primenjivalo u crkvama. 1 Otto Wagner és Friedrich Ohmann az épületszerkezet-kialakítások mesterei, akik új szerkezeti esztétikát vezetnek be és egy újfajta építési gondolkodásmódot alakítanak ki. Azonban Gottfried Semper formaköntös-elmélete, a Bekleidungstheorie, kiemeli, hogy az emberi kultúrát már az ősidőktől a burkolás, a köntösbe öltöztetés szándéka kíséri. Az elrejtés, a valóság szétrombolása, megváltoztatása már a legrégebbi mágikus szertartásokban is megvolt. Így lett a burkolat, az álarc, a köntös, az építészet állandó része és szimbólummá vált. (Moravanszky Ákos, Építészet az Osztrák Magyar Monarchiában, Budapest, 1988, 73.) 2 SzTL,F:2.1024/polg.1879. 3 Iványi I., Szabadka szabad királyi város története, II. Szabadka, 1892, 619. 4 Hovanj, Lajoš, Regulacija terena u okolini Narodnog pozorišta u Subotici pre 1848. godine, sa posebnim osvrtom na rezultate geomehaničkih istraživanja, Rukovet br 1-2-3/1998, god XLIV, Szabadka, 56 58. 5 A portland cement a cement legszilárdabb típusa, melyet szerte a világon használnak. Általában mészkő hevítésével készül, a keletkező anyagot, a klinkert, gipsz hozzáadásával porrá őrlik, majd kevés kalcium-szulfátot és egyéb anyagot adnak hozzá. Először Nagy Britanniában állították elő a 19. században. Neve az angliai Portland szigetről származó kővel való hasonlóságából ered. 6 SzTL F. 275.52, A régi városháza 1907 1911. 7 VKSz\, Bácsmegyei Napló (BN) 1909. V. 5. 14/101 (Az adatot Vass Géza bocsátotta rendelkezésemre.) 8 IAS, F : 3310, XV 87/ 1906. 9 IAS, F: 275. 54. 69. 10 IAS, F: 275. 52. 72. 11 SzTL, F : 3310, XV 87/ 1906. 12 SzTL, 4384 sz. doboz: A Városháza felépítésére kiírt pályázatra beadott előméretes kiírásban megadott munkák leírása, valamint az elvégzett munkák végelszámolása segít abban, hogy megismerkedjünk az akkor használt szakkifejezésekkel és egyes anyagok elnevezéseivel, illetve a megmunkálás és előkészítés módjaival. 13 SzTL F. 23309, Közigazgatási iratok XV 87/1906. 14 Király László, Az első rabic héjszerkezetek a Szabadkai zsinagóga és városháza épületén, Új kihívások az építőiparban, V. Nemzetközi Építésügyi Konferencia, Szeged, 2012. 06. 01. 15 A Strossmayer utcára nyíló nyugati kapu tönkrement, leszerelték és újat készítette a Szabadka KMI 381-3/20 számú, 1997. 10. 16. keltezésű feltételei és a Köztársasági MI 0203 számú, 1997. 10. 30. keltezésű határozata szerint. 16 Ismerjük a közönséges ablaküveget. Ez 2 mm körüli vastagságú. Ennek hólyag és hullámmentes minősége a solin üveg. Komolyabb ajtó, nagyobb strapának kitett nyílászáró-szerkezetek üvegezésére használják az ún. special üveget, mely 2/3, 3/4, 4/5, 5/6 mm-es méretekben a leggyakoribb. Az az üvegfajta, ami sem vastagságban, sem felületben, tehát simaságban, semmiféle változást nem mutat, s így tükör készítésére a legalkalmasabb, a belga üveg. 17 IAS, F : 23309, XV 87/1906. 18 Ha az üvegeket úgy hengerelik, hogy a felületükön valamilyen minta alakuljon ki, ami által az üveg csak áttetsző, akkor ornamens üvegeket kapunk. Ezek közül a meghatározott díszítőelemeket nem mutató üvegfajta a katedralis (másképp katedrál) üveg. Ez teljesen színtelen kivitelben, valamint igen változatos színskálában is készül. Utóbbi elnevezését onnan kapta, hogy ez az üvegfajta a legelterjedtebb anyaga a templomi színes ablakoknak. http://www.okgyk.hu/barthf/06.html 19 A mozaik üvegezésnél az ablak/ajtóüveget fényáteresztő üveg- 79

20 IAS, F : 23309, XV 87/1906. 21 Opis iz Predmera i predračuna. (IAS, F : 23309, XV 87/1906.) 22 Na slici novosagrađene Gradske kuće u Žutoj većnici, čiji je autor Ferenc Bence (Bencze Ferenc),,zabeleženi su u gornjim delovima na prvom i drugom spratu beli zasenjivači kojih danas takođe više nema,, kako navodi Olga Kovačev Ninkov u tekstu Dve slike o (i u) subotičkoj Gradskoj kući, Rukovet br. 5-8/2000, god XLV, 80-82. 23 Ovaj lift i danas postji ali nažalost nije u funkciji. 24 Liftovi su tokom vremena uklonjeni, ali njihova mesta je još i danas moguće očitati na konstrukciji plafona. 25 Današnji lift je novijeg datuma. 26 Braun Henrik, Városháza felavatásának ünnepére, Szabadka 1912.,19. 27 Duránci, Béla, A Vajdasági épitészeti szecesszió, Üjvidék 1983, 53-56. 28 IAS, F : 275. 53. 62. Projekti su potpisani sa Wirth. 29 IAS, F: 3310, XV 87/1906, upravni spisi 30 Opis je preuzet iz Predmera i predračuna radova. (IAS, F: 3310, XV 87/1906, upravni spisi ) 31 IAS, F : 2.3309, upravni spisi, XV /1906. 32 Duránci, Béla, A Vajdasági épitészeti szecesszió, Üjvidék 1983, 53-56. darabokból alakítják ki. Az egyes üvegdarabokat ólomháló köti össze. Ezt az elnevezést használták a Városháza építésének idején. 20 SzTL, F: 23309, XV 87/1906. 21 Ibid. 22 Az újonnan felépült Városházáról készült festményen, mely a Sárga teremben van és Bencze Ferenc munkája, az épület magasabb részein, az első és a második emeleten láthatjuk a fehér redőnyöket, melyek ma már nincsenek meg, írja Olga Kovačev Ninkov a Dve slike o (i u) subotičkoj Gradskoj kući c. szövegében, Rukovet br. 5-8/2000, god XLV, 80 82. 23 Ezt a felvonót ma már sajnos nem használjuk. 24 Ezeket a felvonókat idővel eltávolították, de a helyük még ma is látható a födémszerkezeten. 25 A manapság használatos felvonó újabb keletű. 26 Braun Henrik, A Városháza felavatásának ünnepére, Szabadka, 1912, 19. 27 Duranci Bela, A Vajdasági építészeti szecesszió, Újvidék, 1983, 53 56. 28 SzTL, F: 275. 53. 62. 29 IAS, F: 3310, XV 87/1906. 30 Ibid. 31 SzTL, F: 2.3309, Közigazgatási iratok, XV /1906. 32 Béla Duránci, A vajdasági építészeti szecesszió, Újvidék, 1983, 53 56. LITERATURA / IRODALOM 80 Bagyinszki Zoltán Gerle János, Alföldi szecesszió, Art Noveau in the Alföld, Debrecen. Duránci, Béla, A vajdasági építészeti szecesszió, Szabadka, 1983. Duranci, Bela, Mađarska varijanta arhitekture secesije u Vojvodini, Beograd, 1985. Duranci, Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini. Grafoprodukt, Subotica, 2005. Gerle János (valogatta és szerkesztette) Lechner Ödön, Budapest, 2003. Gerle János Kovács Attila Makovecz Imre, A századforduló magyar építészete, Békéscsaba, 1990. Grlica, Mirko, Trg ispred Gradskih kuća a na njemu ljudi, kuće, decenije... Grlica, Mirko - Aladzić, Viktorija - Vujnović P, Gordana Vas Geza, Građanstvo i arhitektura u Subotici 1867-1914, Subotica 1997, neobjavljena studija. Hovanj, Lajoš, Regulacija terena u okolini Narodnog pozorišta u Subotici pre 1848. godine, sa posebnim osvrtom na rezultate geomehaničkih istraživanja, Rukovet br 1-2-3/1998, god XLIV, Subotica, 56-58. Iványi István, Szabadka szabad királyi város II, Szabadka, 1892. Kiralj, Laslo ( Király László), Prve rabic ljuskaste konstrukcije na zgradi Subotičke sinagoge i Gradske kuće (Az első rabic héjszerkezetek a Szabadkai zsinagóga és városháza épületén). Izlaganje pod navedenim naslovom održano je 01. 06. 2012. na Međunarodnoj konferenciji građevinarstva u Segedinu,, Novi izazovi u građevinskoj industriji.(új kihivások az épitőiparban V. Nemzetközi Épitésügyi Konferencia, Szeged, 01. 06. 2012.) Krstić, Boško, Gradska kuća subotičko čudo Városháza a szabadkai csoda Town Hall the Miracle od Subotica. Subotica, 1999, 2003, 2007. Lambrichs, Anne, Vágo Jozsef, 1877-1947, Budapest, 2005 Magyar László, Iratvallató, Szabadka, 1999. Magyar Pályázatok, V. évf. 3. szám, Budapest, 1907. Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica, 1988. Međuopštinski zavod za zaštitu spomenika kulture Subotica, Zaštitar 1, zbornik zaštite nepokretnih kulturnih dobara, Subotica, 2006. Martinović, Goran, Arhitektura Gradske kuće u Subotici, Rukovet, časopis za književnost, umetnost i društvena pitanja, 4/1987, Subotica 1987, 377. Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, 44-59, grupa autora, Secesija u Subotici, Subotica 2002. Mitrovic,Vladimir, Arhitektura XX veka u Vojvodini, N.Sad, 2010. Moravánszky Ákos, Epitészet az Osztrák- Magyar Monarchiában 1867-1918, Budapest, 1988. Muzej za umjetnost i obrt, Zagreb, Seceija u Hrvatskoj, Zagreb, 2003-2004. Prčić Vujnović, Gordana - Aladžić, Viktorija - Grlica, Mirko, Gradotvorci I - Városteremtők I, Subotica - Szabadka, 2004. Prčić Vujnović, Gordana - Aladžić, Viktorija - Grlica, Mirko, Gradotvorci II - Városteremtők II, Subotica - Szabadka, 2006. Rudinski, Antun, Tri rukopisne karte Subotice iz druge polovine XVIII veka, Rukovet 2, Subotica 1984. Secesija u Subotici Szecesszió Szabadkán (urednik: Krstić, Boško), Budapest, 2002. Várallyay, Réka, Komor Marcell, Jakab Dezső, Budapest, 2006. Városháza (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912. Vujnović P. Gordana, Gradska najamna palata, arhitekta Pal Vadas, Secesija u Subotici Szecesszió Szabadkán, urednik B. Krstić, Subotica Budapest, 2002; (sa grupom autora: Bela Duranci, Mirko Grlica, Viktorija Aladžić, Olga Kovačev Ninkov, Kata Martinović Cvijin)

Olga K. Ninkov, istoricar ˇ umetnosti / muvészettörténész Prilog proucavanju ˇ umetnickog ˇ programa suboticke ˇ Gradske kuce u periodu njene izgradnje Adalék a szabadkai városháza építési idoszakának muvészeti programja tanulmányozásához Stogodišnjica završetka izgradnje i svečanog otvaranja subotičke Gradske kuće, važne kako iz aspekta međunarodne istorije umetnosti, tako i iz aspekta Subotičana, nudi nam priliku da se osvrnemo i na njen umetnički program koji doprinosi da se zgradi dive uvek nove generacije korisnika, posetilaca i istraživača. Ona je jedan od objekata koji čine Suboticu vrednom destinacijom evropskih puteva secesije 2007. godine je u Barseloni Subotica zvanično proglašena gradom na mapi secesijkih puteva Art Nouveau European Route, 1 a 2008. godine je Gradska kuća uvrštena među sedam graditeljskih čuda Srbije. 2 Gradskom kućom su se, u prvom redu, bavili subotički istraživači i publicisti, posebno ili u kontekstu secesije. 3 Bela Duranci, istoričar umetnosti, na osnovu čije studije je ona 14. marta 1967. godine proglašena spomenikom kulture, 4 počeo se baviti Gradskom kućom u okviru istraživanja subotičke secesije, kao deo realizacije plana sekcije istoričara umetnosti Društva muzejskih radnika Vojvodine. 5 Međutim, svako vreme nosi sa sobom nove izazove i nova saznanja, koja dopunjuju ranije naučne rezultate i nude nove mogućnosti sagledavanja. Tako se nadamo da ćemo i mi doprineti daljim tokovima istraživanja i zaštite, te pružiti adekvatno štivo svakom čitaocu zainteresovanom za sadržaj i istoriju ovog na daleko poznatog spomenika kulture. Koncepcija našeg teksta se bazira na obradi umetničkog koncepta Gradske Mind a nemzetközi művészettörténet, mind a szabadkaiak szempontjából fontos szabadkai Városháza felépítésének és ünnepélyes megnyitásának századik évfordulója alkalmat szolgáltat számunkra, hogy művészeti programjára is visszatekintsünk arra a tényezőre tehát, amely hozzájárul, hogy az épületet a felhasználók, látogatók és kutatók mindig újabb nemzedéke csodálja. Ez az épület egyike azoknak, amelyek okot szolgáltattak arra, hogy Szabadka rákerüljön az európai szecessziós utak térképére 2007-ben Barcelonában Szabadkát hivatalosan is az Art Nouveau European Route szecessziós út egyik városává nyilvánították, 1 majd 2008-ban a hét szerbiai építészeti csoda egyikének kiáltották ki. 2 Az épületet Bela Duranci művészettörténész kutatta elsőként, a szabadkai szecesszió feltérképezése során, ami a Vajdasági Múzeumi Dolgozók Egyesülete Művészettörténeti tagozata által kidolgozott terv megvalósításának keretében történt. 3 A Városházát az ő tanulmánya alapján 1967. március 14-én helyezték kultúrtörténeti műemlékként védelem alá. 4 A Városházával ugyanis elsősorban szabadkai kutatók és publicisták foglalkoztak, külön és a szecesszió kontextusában is. 5 Mégis minden kor új kihívásokat és új tudást hoz magával, melyek kiegészítik a korábbi tudományos eredményeket és az áttekintés új lehetőségeit kínálják. Reményeink szerint mi is hozzájárulunk a kutatások és védelem további folyamataihoz, 83

84 kuće, koji je kompleksan, kao i funkcija građevine, stoga sadrži više segmenata nekima od njih nismo posvetili pažnju jer se njima bave drugi tekstovi ovog izdanja (aspekat slobodnog zidarstva i astrologije) ili neke ranije publikacije (heraldika) 6. Morfološke odrednice, to jest ikonografiju određenih delova zgrade, postavljamo u širi, geneološki, kulturno-istorijski kontekst, što svakako zahteva dalju opsežnu studiju. egyben megfelelő olvasmánnyal szolgálva e messze földön híres műemlék története és tartalma iránt érdeklődő olvasóknak. Szövegünket az épület rendeltetéséhez hasonlóan összetett művészeti koncepciójára alapoztuk, ezért több részre osztottuk, melyekből néhánynak nem szenteltünk figyelmet, mivel ezekkel a kiadvány egyéb szövegei (szabadkőművesség és asztrológia), illetve egyes korábbi szövegek (címertan) 6 foglalkoznak. A morfológiai meghatározókat, nevezetesen az épület bizonyos részeinek ikonográfiáját tágabb, geneológiai, kultúrtörténeti kontextusba helyeztük, ami mindenképpen további részletes tanulmányozást kíván. Ornamentika kao gramatika vizuelnog jezika Svakako je jedan od bitnih činilaca umetničkog sadržaja Gradske kuće njena specifična ornamentika, do koje je vodio dug i razgranat put, a čije postojanje čini ovu građevinu posve posebnom. Autori projekta, arhitekti iz Budimpešte, Deže Jakab (Jakab Dezső, 1864 1932) i Marcel Komor (Komor Marcell, 1868 1944), sledbenici su rodonačelnika mađarske secesije, arhitekte Edena Lehnera (Lechner Ödön, 1845 1914), a i sami su predstavnici ove varijante art nuvoa. Lehner se nakon školovanja u Pešti od 1866. godine, usavršavao na Šinkelovoj akademiji u Berlinu, a za omiljenog profesora smatrao Karla Betihera (Karl Bötticher, 1806 1899), čije glavno delo Die Tektonik der Hellenen (1852) je sredinom 19. veka uticalo na celokupnu evropsku teoriju ornamentike, pa i na Lehnera. Betiher je naglašavao strukturalno-simboličnu ulogu ornamenata u arhitekturi i smatrao ga jezikom simbola. Gotfrid Semper (Gottfried Semper, 1803 1879) je tome dodao aspekat evolucije kroz stilove, a njegov učenik Oven Džons (Owen Jones, 1809 1874) je u Londonu objavio legendarni album The Grammar of Ornament (1856). Tako je sagledavanje ornamentike kao gramatike vizuelnog jezika postalo opšte prihvaćeno gledište. Oven, međutim, ne navodi nijedan primer iz srednjoevropskog regiona što je na Lehnera moglo imati uticaj u pogledu želje za popunjavanjem te praznine. U vreme Lehnerovog formiranja i izlaska iz štampe Ovenove knjige, ornamentika istorijskih stilova različitih perioda se koristila u arhitekturi istoricizma druge polovine 19. veka stilskom pravcu koji se zasnivao na obnovi istorijskih stilova kao što su gotika, romanika, renesansa, vizantijski stil itd. Podrazumevalo se da arhitekti poseduju potpuno poznavanje elemenata starih stilova, pa su istorija stila i ornamenata, te albumi sa takvim sadržajem spadali u osnovne njihove rekvizite. U školovanju svakoga od njih, kao i u školovanju budućih nastavnika crtanja, umetničkih zanatlija, nekih od izvođača sa kojima su arhitekti sarađivali zidara, molera, limara, stolara i drugih pripadalo je znalačko precrtavanje motiva raznih stilova obuhvaćeno albumima predložaka, takozvanih knjiga mustri. 7 Njihovo štampanje je omogućio razvoj štampe (hromatografije). U stručnim bibliotekama u Budimpešti, gde su svoju osnovnu edukaciju stekli Lehner, Jakab i Komor, ostalo je sačuvano više ovakvih knjiga, monografija i udžbenika, štampanih u Beču, Berlinu, Lajpcigu, Minhenu, Drezdenu, Parizu, Az ornamentika mint a vizuális nyelv grammatikája A Városháza művészeti tartalmának lényegi tényezőjét, mindenképpen, a sajátságos díszítmények képezik, melyekhez hosszú és szerteágazó út vezetett és melyeknek létezése egészében is különlegessé teszi az épületet. Az épület tervezői budapesti építészek, Jakab Dezső (1864 1932) és Komor Marcell (1868 1944) a magyar szecesszió atyja, Lechner Ödön (1845 1914) építész követői és az art nouveau ezen változatának jeles képviselői. Lechner 1866-tól, pesti tanulmányai után, a berlini Schinkel Akadémián tökéletesítette tudását, kedvenc tanára pedig Karl Bötticher (1806 1899) volt, akinek fő műve, a Die Tektonik Der Hellen (1852) a 19. század közepén nagy hatást gyakorolt az európai ornamentika-elméletekre, majd Lechnerre is. Bötticher a díszítmények építészetben betöltött strukturális-szimbolikus szerepét emelte ki és a szimbólumok nyelvének tekintette azt. Ehhez adta hozzá Gottfried Semper (1803 1879) a stílusokon átívelő evolúció aspektusát, tanítványa, Owen Jones (1809 1874) pedig Londonban megjelentette legendás mintakönyvét, a The Grammar of Ornamentet (1856). Így vált az ornamentika, mint a vizuális nyelv grammatikájának áttekintése, általánosan elfogadott nézetté. Owen azonban nem említ egyetlen példát sem a közép-európai régióból, s talán ez is hozzájárult Lechner késztetéséhez az űr kitöltésére. Lechner formálódásának és Owen könyvének megjelenése idején a historizáló építészet felhasználta a történelmi stílusok díszítményeit, s így keletkezett a neogótika, a neoromantika, a neoreneszánsz, a neobizánci és a többi felújított stílus. Magától értetődő volt, hogy az építészeknek átfogó tudást kellett szerezniük a régi stíluselemek ismeretében, ezért a stílus- és ornamentika-történet, valamint az ilyen tartalmú mintakönyvek szakmájuk alapját képezték. Mindegyikük képzésének, illetve a majdani rajztanárok, művészmesterek, egyes, az építészekkel együttműködő kivitelezők, tehát például a kőművesek, szobafestők, bádogosok, asztalosok képzésének részét alkotta a különböző stílusok motívumainak másolása, melyeket a mintaalbumok, az úgynevezett mintakönyvek tartalmaztak. 7 E könyvek nyomtatását a nyomdatechnika (kromatográfia) fejlődése segítette elő. Lechner, Jakab és Komor alapképzésüknek színhelyén, Budapesten, egyes szakkönyvtárakban Bécsben, Berlinben, Lipcsében, Münchenben, Drezdában, Párizsban, Zürichben, Londonban, Velencében, Budapesten és másutt több ilyen nyomtatott könyvet, monográfiát és 85

86 Cirihu, Londonu, Veneciji, Budimpešti itd. 8 Pokret Vorbilderbewegung je nastao sredinom 19. veka, nakon svetske izložbe u Londonu, u cilju reforme primenjene umetnosti i graditeljstva, sa teorijskom osnovom izrađenom od strane Gotfrida Sempera. Smatralo se takođe važnim upoznavanje starih tehnika i materijala, u cilju čega su nastale kolekcije starih, originalnih predmeta zanatstva i narodne radinosti, što je dovelo i do nastajanja muzeja primenjene umetnosti i pored njih, škola za podučavanje ove oblasti umetničkog stvaralaštva. Na sve ovo se nadovezuje nastajanje engleskog Art and Crafts pokreta, koji je svoj procvat doživljavao u periodu od 1880 1910. godine i imao presudan značaj u formiranju evropske, a naročito mađarske secesije. 9 Vreme studija Edena Lehnera u Berlinu se podudara sa otkrivanjem narodne umetnosti na svetskoj izložbi u Parizu, 1867. godine, što je imalo uticaja na nastajanje knjiga mustri sa ornamentikom narodne umetnosti. Jedan od najranijih takvih primera je album ornamentike Südslavische Ornamente Feliksa Laja (Felix Lay), osiječkog fabrikanta koji je prikazao motive svoje zbirke tekstila južnoslovenskog porekla (1871). 10 Prvu studiju o mađarskoj narodnoj umetnosti, tj ornamentici, objavio je 1879. godine Karolj Pulski (Pulszky Károly), koristeći izraz kućna radinost umesto pojma narodne umetnosti, koji se tada još nije koristio. 11 Sakupljanje i izučavanje predmeta narodne kućne radinosti je uzelo maha naročito nakon svetske izložbe u Beču 1873. godine. Na njoj su bili prikazani brojni eksponati sa terena, pa čak i cele seljačke kuće, kao što su bile četiri sa područja Ugarske jedna od njih je bila kuća Sekelja iz Transilvanije (Erdély), inspiracija kasnijih arhitekata, kao što su Jakab i Komor. 12 U sklopu borbe za nacionalnu afirmaciju evropskih nacionalnih zajednica, smatralo se da ornament predstavlja vizuelnu identifikaciju nacije i da, kao deo narodne likovne umetnosti, ukazuje na autohtonost, individualnost i starost mnogih nacija. Izučavanje narodne umetnosti i njene ornamentike dešavalo se kod Mađara paralelno sa rasplamsavanjem polemike oko mađarskog stila naročito 1885. godine. Te godine je u svrhu utvrđivanja mađarskog stila u arhitekturi i primenjenoj umetnosti, održano savetovanje na koje reflektuje tekst Karolja Pulskog objavljen u prvom broju stručnog časopisa za primenjenu umetnost. 13 Veliku polemiku je izazvala i knjiga mustri Jožefa Huske o mađarskom dekorativnom stilu, Magyar díszítő styl, 14 koji je štampan iste godine, sa prikazom 234 motiva cveta raspoređenih na trideset i devet grafičkih listova. Album je izazvao burne reakcije likovnih kritičara i arheologa, što je pratilo objavljivanja i drugih Huskinih radova kojima se želelo služiti formiratankönyvet őriznek. 8 A Vorbilderbewegung mozgalom a 19. század közepén indult, a londoni világkiállítás után, s célja az iparművészet és az építőmesterség megreformálása volt a Gottfried Semper által kidolgozott elméleti alapok mentén. Szintén fontosnak tartották a régi technikák és anyagok megismerését, s erre a célra a régi, eredeti mesterségek és népművészeti tárgyak gyűjteményeit alakították ki, ami az iparművészeti múzeumok, illetve a mellettük működő, a műalkotások ezen területét tanulmányozó iskolák megalakításához vezetett. Mindehhez kapcsolódik az angol Art and Crafts mozgalom megjelenése, mely 1880 és 1910 között élte virágkorát, és döntő jelentőségű volt az európai, de különösen a magyar szecesszió kialakulására. 9 Lechner Ödön berlini tanulmányainak ideje egybeesik a népművészet felfedezésével is az 1867-es párizsi világkiállításon, ami hatással volt a népművészeti ornamentika mintakönyveinek megszületésére. Ennek egyik legkorábbi példája az eszéki gyáros, Felix Lay Südslavische Ornamente c. mintakönyve, melyben saját, délszláv eredetű szőttesgyűjteményének motívumait mutatja be (1871). 10 A magyar népművészetre, illetve díszítményekre vonatkozó első tanulmány 1879-ben jelent meg Pulszky Károly tollából, aki az addig nem használt háziipar szót használja a népművészet helyett. 11 A népi, háziipari tárgyak gyűjtése és tanulmányozása főleg az 1873-as bécsi világkiállítás után kezdett fellendülni. Ezen a kiállításon ugyanis számos, az eredeti helyszínekről származó tárgy került bemutatásra, sőt teljes paraszti házak, mint amilyen a négy ház Magyarország területéről, melyből az egyik az székely ház volt, mely megihlette a későbbi építészeket, mint amilyenek Jakab és Komor. 12 Az európai nemzeti közösségek identitásukért folytatott harcában az ornamenst a nemzet vizuális önazonosságának mutatójaként fogták fel, és mint a népi képzőművészet részét, a népek őshonosságának, egyediségének és létezése korának jelzőjét tartották számon. A népművészet és a népművészeti díszítmények tanulmányozása a magyaroknál párhuzamosan folyt a magyar stílus körül kialakult viták fellángolásával, főleg 1885 körül. Ebben az évben az építészet és az iparművészet magyar stílusa meghatározásának céljából tanácskozást tartottak, melyre Pulszky Károly az iparművészeti folyóirat első számában megjelentetett szövegében reflektál. 13 Nagy vitát váltott ki Huszka József a magyar díszítő stílusról szóló mintakönyve, mely Magyar díszítő styl 14 címen jelent meg még ebben az évben. A könyv harminckilenc grafikai lapon 234 virágmotívumot mutat be. A mintakönyv heves reakciókat váltott ki a művészetkritikusok és régészek körében, s az ilyen reakciók nje mađarskog vizuelnog jezika primenjene umetnosti i arhitekture. 15 Motivi Huskinog albuma potiču sa narodnog tekstila. Primeri su uzeti sa narodnog veza iz fonda Sekeljskog muzeja osnovanog 1879. godine u Sepšisentđerđu (Szepsiszentgyörgy [Sfântu Gheorghe]), gde je Huska radio kao nastavnik crtanja. 16 Ta činjenica je u skladu sa podatkom da je i kod drugih naroda ornamentika krajem 19. veka zauzela primarno mesto u istraživanjima tradicionalne tekstilne radinosti. 17 Jožef Huska (Huszka József, 1854 1934), 18 pionir sakupljanja i istraživanja narodnog dekorativnog stvaralaštva Mađara, prikazuje pojedine elemente istrgnute iz šireg konteksta ukrasa, forme i funkcije predmeta, iznoseći mišljenje da su koreni navedenih motiva persijskog i indijskog porekla, što se slaže sa dotadašnjim istraživanjima na polju lingvinizma i prehišćanske religije. 19 Huskin trud oko dokazivanja istočnog porekla mađarske ornamentike nije bila nova tendencija, jer je istočno poreklo mađarskog naroda i zvanično proklamovano od kraja 18. veka. 20 Sastavni deo ove ideje je bilo srodstvo mađarskog i turskog naroda, što se preplitalo sa novim talasom evropskog orijentalizma, imajući pri tome drugačiji prizvuk. Ištvan Sečenji (Széchenyi István) je 1841. godine svoje delo Kelet Népe (Narod istoka) bazirao na ideji o azijskom poreklu svog naroda, pa kada grof Edmund Ziči (Zichy Edmund) u Beču naručuje svoj portret u turskoj nošnji, ne čini to iz puke zabave, već ističe svest o istočnom poreklu naroda kome pripada. 21 Nošen sličnim idejama, Armin Vamberi (Vámbéry Ármin) sredinom 19. veka boraveći više godina u Konstantinopolju, sastavlja nemačko turski i tursko nemački rečnik, a potporom Mađarske akademije nauka 1861. godine, kreće u istraživanje prapostojbine Mađara, dospevajući sve do Samarkanda. Njegovo delo Travels in Central Asia objavljeno 1865. godine u Engelskoj. Jožef Huska svoje delo o istoriji mađarsko turanske ornamentike uvodi rečima: Istorija Mađara, po prihvaćenoj zvaničnoj istoriografiji, počinje pustarama iznad Kavkaza, u predelu Meotisa, te biranjem Arpada za vezira, u vreme kada je narod živeo u okviru Kazarske imperije, u predelu Volge, Kaspijskog i Crnog mora. 22 Huska u svojoj knjizi o sekeljskoj kući Székely ház (1895) konstatuje, što i njegovi napadači, da mađarska graditeljska baština ne poseduje autohtonu konstrukciju i monumentalnu umetnost, već samo svoju ornamentiku, 23 što znači da se dekoracija nije povezala sa konstrukcijom i materijalom. Istomišljenici ovog kruga su bili arhitekti, preteče Edena Lehnera u Pešti: Ibl, Veber, Hild i Polak (Ybl Mikós, Weber Antal, Hild József i Pollack Mihály), projektanti koji su se oslanjali na predloške grafičkih listova knjiga mustri i koji su smatrali da ne postoji Huszka egyéb, a magyar alkalmazott művészeti és építészeti vizuális nyelv megformálást szolgálni szándékozó munkáinak a megjelenését is jellemezték. 15 Huszka a népi szőttesek motívumait használta fel mintakönyvéhez. A példákat az 1879-ben Sepsiszentgyörgyön megalapított Székely Múzeum fundusának népi hímzéseiből vette, ahol rajztanárként dolgozott. 16 Ez a tény összhangban áll azzal az adattal, mely szerint az ornamens más népeknél is elsődleges helyet foglalt el a hagyományos népi szőttesek kutatásában a 19. század végén. 17 Huszka József (1854 1934), 18 a magyar népi díszítmények gyűjtésének és kutatásának úttörője, az egyes elemeket a tárgy tágabb, díszítő, formai és rendeltetési összefüggéseiből kiragadva mutatja be, és kifejti azon véleményét, hogy a bemutatott motívumok perzsa és indiai gyökerekre vezethetők vissza, ami összhangban van az akkori, a nyelvészet és ősvallás területén végzett kutatásokkal. 19 Huszka erőfeszítése a magyar díszítmények keleti eredetének bizonyítása tárgyában nem volt új törekvés a 18. század végétől a magyar nép keleti eredetét tankönyvben is hirdették. 20 Ezen eszme szerves részét képezte a magyar és a török nép rokonsága, ami összefonódott az új, európai orientalizmus hullámával, igaz más felhanggal. Széchenyi István 1841-es Kelet Népe című művét népe ázsiai eredetének eszméjére alapozta, és amikor Zichy Edmund gróf Bécsben portréjának lefestését török viseletben rendeli meg, akkor nem csupán kedvtelésből teszi mindezt, hanem azért is, hogy kiemelje népének keleti származására vonatkozó tudatosságát. 21 Hasonló ötletektől vezérelve Vámbéry Ármin, a 19. század közepén több évet tartózkodik Konstantinápolyban, összeállítja a német török és török német szótárat, majd 1861- ben, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, elindul a magyarok őshazájának kutatására és egészen Szamarkandig jut el. Műve, a Travels in Central Asia 1865- ben jelenik meg Angliában. Huszka József a magyar turáni ornamentika történetéről szóló művét az alábbi sorokkal indítja: A magyar történelem, az elfogadott hivatalos történetírás szerint, a Kaukázus feletti pusztaságon, a Meotis tájain kezdődik, vagyis Árpád vezérré választásával, amikor még a magyarság a Volga, Kaszpi- és Fekete-tenger vidékein elterülő Kazár-birodalom kötelékében élt. 22 Huszka Székely ház (1895) című könyvében megállapítja, éppúgy, mint támadói is, hogy a magyar építészeti örökség nem rendelkezik őshonos szerkezetekkel és monumentális művészettel, csupán saját díszítményeivel, 23 ami azt jelenti, hogy a díszítmények nem kapcsolódnak szerkezetekhez és anyaghoz. Hasonló véleményen voltak Lechner Ödön pesti elődei is: Ybl Miklós, 87

88 tipična mađarska kuća, jer je nije ranije bilo. Lehner je takav svoj stav formulisao u nazivu svog poznatog članka 1906. godine Mađarski jezik forme nije postojao, nego će ga biti. 24 Sve se to podudaralo sa jednom od glavnih karakteristika secesije koja se odnosila na ornament i njegovu primenu u arhitekturi. Ornamentika preuzeta iz narodne umetnosti, koja je bila pojava u arhitekturi tog perioda, bila aplikativne prirode. 25 Eden Lehner je pripadao grupi mađarskih arhitekata, estetičara i arheologa u poslednjoj trećini 19. veka koji su tražili individualnu, nacionalnu ornamentiku, što je bilo potpomognuto višegodišnjim radom u Francuskoj (do 1879). Ovde je doživeo, u odnosu na nemačku tradiciju, drugačiji, individualno slobodniji pristup, a osnažili su ga i boravci u Engleskoj, gde je uočio uticaj narodnog graditeljstva na dvorsku i gradsku arhitekturu, kao i prilagođavanje i bogaćenje kolonijalne arhitekture elementima lokalne tradicionalne arhitekture. Nakon toga je kako sam kaže izučavajući mađarsku narodnu umetnost, stigao do umetnosti azijskih naroda i primetio njihovu srodnost, naročito sa persijskom i indijskom umetnošću. 26 Ovakvo njegovo mišljenje je formirano na osnovu gore pomenute publikacije Jožefa Huske. Na Lehnera su pre svega uticale Huskine ideje o istočnom poreklu mađarske narodne umetnosti. 27 Ideje tog perioda Lehnerovog rada, ali i prve faze traganja za nacionalnim stilom mađarskih stvaralaca, započete svetskom izložbom u Beču 1873. godine, ostvarene su Lehnerovim projektom za zgradu Muzeja primenjene umetnosti u Budimpešti (projekat: 1891, izvedba: 1893 1896). Na bogato izvedenoj zgradi primenjeni su elementi istočnjačke, konkretno indijske arhitekture i ornamentike motivi poznati iz Huskinih publikacija, 28 a u spoljašnjoj dekoraciji i uređenju, najnovija dostignuća mađarske primenjene umetnosti i zanatstva kao npr. Žolnai keramika. Lehner je ovom zgradom intonirao mađarski jezik forme u arhitekturi, koji je predstavio i na predavanju u Segedinu 1902. godine, 29 a doveo do savršenstva u vreme trijumfa secesije širom Evrope, na projektu zgrade Poštanske štedionice u Pešti (vreme izgradnje: 1900 1902). Poštanska štedionica je bila izvedena na visokom tehničkom nivou, sa unutrašnjom i spoljašnjom dekoracijom zasnovanom na motivima mađarske narodne umetnosti, pogotovu veza i arheologije. 30 Postalo je jasno da je istovremeno sa pobedom secesije širom Evrope, izvedbom dva Lehnerova projekta, Geografskog instituta u Budimpešti (1896 1899) i Poštanske štedionice (1900 1902), Ugarska dobila svoju varijantu arhitekture novog stila. Pri tome je jedna od glavnih odlika secesije upotreba ornamentike stilizo- Weber Antal, Hild József és Pollack Mihály tervezőmérnökök, akik a mintakönyvek grafikai lapjainak mintáira támaszkodtak, és úgy vélték, nem létezik jellegzetes magyar ház, mivel az korábban sem létezett. Lechner álláspontját egy 1906-ban megjelentetett, jól ismert cikkének címében fogalmazta meg: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. 24 Mindez egybevágott a szecesszió egyik fő vonásával, mely a díszítményekre és azok építészeti alkalmazására vonatkozott. A népművészetből átvett motívumokból képzett ornamentika a korszak átfogó építészeti jelensége, amely a természetéből adódóan is applikatív jellegű és nem válik az épületkompozíció szerves részévé. 25 Lechner Ödön a magyar építészek, esztéták és régészek azon csoportjához tartozott, akik a 19. század utolsó harmadában az egyéni, nemzeti díszítményeket keresték. Ezen törekvését többéves franciaországi munkája (1879-ig) is segítette. A német hagyományokhoz viszonyítva Franciaországban egy másfajta, egyénileg szabadabb viszonyulást tapasztalhatott meg, melyet angliai tartózkodásai csak erősítettek, ugyanis ott figyelt fel a népi építészet udvari és városi építészetre gyakorolt hatására, valamint arra, ahogyan a koloniális építészetet hozzáidomították a helyi, hagyományos elemekhez, illetve ezek beemelésével tették azt gazdagabbá. Ezután mint maga írja a magyar népművészet tanulmányozásával jutott el az ázsiai népek művészetéig, és észrevette a rokonságot, különösen a perzsa és indiai művészettel. 26 Ilyen jellegű véleményét a fenn említett Huszka József-kiadványok hatására alakította ki. Lechnerre, mindenekelőtt Huszka, a magyar népművészet keleti eredetére vonatkozó elképzelései voltak hatással. 27 Lechner munkásságának ezen időszakából, illetve a magyar alkotók, az 1873-as bécsi világkiállítással kezdődő nemzeti stílus-keresésének első időszakából származó eszméket Lechner a budapesti Iparművészeti Múzeum épületének tervével hívta életre (a tervek 1891-ben készültek, a kivitelezés 1893 1896 között történt). A pazar kivitelezésű épületen alkalmazta a keleti, pontosabban az indiai építészet és ornamentika elemeit, a Huszka-kiadványokból jól ismert motívumokat, 28 a külső dekorációkban és az elrendezésben pedig a magyar iparművészet és kézművesség legújabb vívmányait, mint pl. a Zsolnay kerámiát. Ezzel az épülettel intonálta Lechner a magyar formanyelvet az építészetben, melyet 1902-es szegedi előadásán mutatott be, 29 és a tökéletességig fejlesztette a szecesszió európai szintű diadalának korában a pesti Postatakarékpénztár épületének tervében (kivitelezés: 1900 1902). A Postatakarékpénztár épületének kivitelezése magas technikai szinten történt, külső és belső vane floralne, zoomorfne i geometrijske, često uzete iz narodne dekorativne umetnosti doživela svoju potpunu afirmaciju u Lehnerovoj samosvojnoj arhitekturi. Spomenimo da je istovremeno sa izvedbom njegovog značajnog projekta u Pešti, u Subotici realizovan jedan njegov projekat rađen sa Đulom Partošem (Pártos Gyula): palata Šimona Leovića (1893). 31 Zgrada nadomak železničke stanice, vesnik je nove arhitekture u Subotici. Ona pokreće volumene i unosi u arhitekturu boje, nove materijale npr. Žolnai keramiku, ali i novu simboliku koja će se kasnije obilato javiti na subotičkim zgradama njegovih sledbenika: motiv lale Deže Jakab i Marcel Komor projektuju subotičku sinagogu (projekat: 1899, izvedba:1902) u vreme realizacije Lehnerovih pomenutih zgrada u zrelom mađarsko secesijskom stilu, te na njoj primenjuju neka od Lehnerovih morfoloških rešenja. Međutim, pre svega je bitna njihova transparentna saglasnost sa gledištima u oblasti stvaranja nacionalnog stila. Subotičku sinagogu savremeni istraživači smatraju najznačajnijom građevinom secesijskog stila u Subotici, sa stanovišta stila, originalnosti i inventivnosti, 32 što takođe pokazuje da su Jakab i Komor hodali rame uz rame uz svog učitelja. Do 1897. godine oni rade individualno, zaposleni u raznim projektantskim biroima, pa između ostalog i kod Edena Lehnera, čije stvaralaštvo i ideje će imati presudan uticaj na njihovu delatnost. Pri tome, 1894. godine, Jakab dekoratív kiképzése a magyar népművészeti és régészeti motívumokon alapult. 30 Világossá vált, hogy a szecesszió Európa-szintű győzelmével egy időben a két Lechner-terv, nevezetesen a budapesti Földtani Intézet (1896 1899) és a Postatakarékpénztár (1900 1902) kivitelezésével Magyarországon kialakult az új stílusú építészet sajátságos változata. Ugyanakkor, a szecesszió egyik fő jellemzője, az ornamentika a gyakran népi díszítményekből átvett, stilizált virág-, zoomorf és mértani díszek teljes mértékben érvényesült Lechner egyéni építészetében. Itt említjük meg, hogy Lechner jelentős tervének pesti kivitelezésével egy időben Szabadkán is kivitelezésre került egy Pártos Gyulával közösen kidolgozott terve: Leovics Simon palotája (1893). 31 A vasútállomás közelében levő épület az új építészet előhírnöke volt Szabadkán. Tömegeket mozgat meg és színeket, új anyagokat visz bele az építészetbe, mint pl. a Zsolnay kerámia, de új szimbólumot is, melyek később bőségesen megjelennek követői szabadkai épületein: a tulipán-motívumot. Lechner érett magyar szecessziós stílusú, fenn említett épületeinek keletkezése idején Jakab Dezső és Komor Marcell megtervezik a szabadkai zsinagógát (a tervek 1899-ben készültek, a kivitelezés éve: 1902), melyen néhány Lechner által kidolgozott morfológiai megoldást is alkalmaznak. Mindenekelőtt azonban egyetértenek a nemzeti stílus megteremtésének szemléletével. A kortárs kutatók stílus, eredetiség és találékonyság szempontjából a szabadkai zsinagógát a szecessziós stílus legjelentősebb szabadkai épületének tekintik, 32 ami azt mutatja, hogy Jakab és Komor vállvetve haladtak tanítómesterük mellett. A két építész különböző tervezőirodákban 1897-ig önállóan dolgozik, így többek között Lechner Ödön irodájában is, akinek munkássága és eszméi sorsdöntő hatással vannak Jakab és Komor tevékenységére. Jakab első, önálló tervét éppen Szabadkán valósítja meg 1894-ben: rokona, dr. Geréb Mihály ügyvéd házának az átalakítását (ma a dr. Vinko Perčić Honi Képtár). 33 Ugyanabban az évben még egy szabadkai terv kidolgozásán dolgozik, mégpedig Kunecz Ignác kereskedő kétemeletes házának a tervén (az épület a Városháza szomszédságában van). Ezek a munkái eklektikusak, nem szecessziós szellemben készültek. A 19. század utolsó évében Szabadkára két jelentős, bácskai születésű építész hozza el a szecessziót, először a bécsit: Raichle Ferenc (1869 1960) és Macskovics Titusz (1851 1919). 34 Az érett magyar szecesszió megjelenése a zsinagóga felépüléséhez kapcsolódik, s ez egy új fejezetet nyit a város építészettörténetében, de kiindulópontot is jelent a később felépülő Városháza építőinek. Jakab és Komor 89

svoj prvi samostalni projekat ostvaruje upravo u Subotici: adaptaciju kuće rođaka, advokata Dr Mihalja Gereba (danas je ovo Zavičajna galerija dr Vinka Perčića). 33 Iste godine se prihvata još jednog subotičkog projekta, dvospratnice trgovca Ignaca Kuneca (zgrada se nalazi u susedstvu Gradske kuće). Ovi njegovi radovi nisu u duhu secesije, već eklektike. U Suboticu će u poslednjoj godini 19. veka, secesiju, ali bečku, doneti dvojica značajnih arhitekata rodom iz Bačke, Ferenc Rajhl (Raichl Ferencz, 1869 1960) i Titus Mačković (1851 1919). 34 Pojava zrele mađarske secesije se vezuje za izgradnju sinagoge, koja predstavlja jedno novo poglavlje u istoriji arhitekture grada, ali i startnu poziciju graditelja kasnije započete Gradske kuće. Za Jakaba i Komora je sinagoga označavala početak uspešnih radova u gradu, u stilu za koji su se zalagali iskrenim ubeđenjem. Pri tome je subotička sinagoga jedinstven objekat ove namene u Evropi rađen u stilu mađarske varijante secesije konstatuje istoričarka umetnosti Kata Martinović Cvijin, monograf subotičkog opusa dvojice arhitekata, koji su po veroispovesti pripadali jevrejskoj zajednici. 35 Subotička Gradska kuća po pitanju svoje ornamentike odražava evropske tendencije započete u 19. veku, kada se narodna umetnost koristila kao dokaz identiteta i nacionalnog integriteta, u okviru čega se javljala tendencija ka stvaranju novih, nacionalnih prepoznatljivih vizuelnih simbola. 36 To se vidno ispoljilo i nakon Austro Ugarske nagodbe (1867). Pošto su se od početka istraživanja vršila, pre svega, u delu Ugarske koji se smatrao arhaičnim, u Transilvaniji, u oblasti Kalotasega (Kalotaszeg) i Sekeljfelda (Székelyföld), Jakab i Komor su stilizovano primenili elemente narodne umetnosti ovog područja. Smatralo se da u tradiciji navedene oblasti leži neiskvareno, od strane predstvanika secesije žarko priželjkivano, izvorno narodno blago jaka geografska, etnička i verska fragmentacija i izolovanost je doprinela da se ovde sačuvaju zaista bogati i različiti slojevi drevne tradicije. U velikoj većnici Gradske kuće i dve manje sale kraj nje Zelenoj većnici i Žutoj sali kao i u njihovom predvorju, dominiraju floralni i zoomrfni motivi preuzeti iz likovnog vokabulara Sekeljfelda i Kalotasega. Kao primer navodimo plave i crvene mustre na beloj osnovi plafona predvorja, oivičene tankim zelenim linijama, tako da se dobija efekat kaseta. Mustre i boje su preuzete iz vrste narodnog veza Kalotasega, koji se tradicionalno veze plavim, crvenim ili crnim nitima i naziva se varottas (varotaš). Specifični stari vez ponavlja nekoliko istih motiva u sklopu celine, kao što vidimo i na plafonu. Ovaj vez je ponovo otkriven i popularizovan od 1885. godine na Zemaljskoj izložbi, a zastupljena je i 1892. goszámára a zsinagóga jelentette a sikeres, őszinte megygyőződésükkel támogatott stílusban épült szabadkai munkáik kezdetét. Mindazonáltal a magyar stílusváltozatában épült, szecessziós szabadkai zsinagóga páratlan az ilyen rendeltetésű épületek között Európában állapítja meg Kata Martinović Cvijin művészettörténész, a két vallási hovatartozásuk alapján zsidó közösséghez tartozó építész szabadkai opuszáról szóló monográfia szerzője. 35 Díszítményei szempontjából a szabadkai Városháza tükrözi a 19. században megindult európai törekvéseket, amikor is a népi művészet az azonosságtudat és nemzeti integritás mutatójaként volt használatos, melynek keretében megjelent az új, nemzeti, vizuális szimbólumok kialakításának irányzata. 36 Ennek kifejezésre jutása különösen az osztrák magyar kiegyezés (1867) után volt látható. Mivel a kutatások már a kezdetektől Magyarország ősréginek tekintett részein folytak, tehát Erdélyben Kalotaszeg környékén és a Székelyföldön, Jakab és Komor a művészi irányzathoz alakítva használták e vidékek népművészeti elemeit. Az akkori szemlélet szerint az említett terület hagyományaiban rejlett a hiteles, a szecesszió képviselői által oly lázasan áhított, eredeti népi kincs, mivel a kifejezett földrajzi, etnikai és vallási szétszórtság és elszigeteltség hozzájárult ahhoz, hogy ezen a vidéken megmaradjanak az ősi hagyományok igazán gazdag és különböző rétegei. A Városháza nagy tanácstermében és a vele szomszédos két kisebb teremben, a Zöld tanácsteremben, illetve a Sárga teremben, valamint ezek előcsarnokaiban a székelyföldi és kalotaszegi népművészeti kincsből átvett florális és zoomorf motívumok dominálnak. Példaként hadd említsük az előtér mennyezetének fehér alapjára festett kék és piros mintákat, melyeket négyzet alakzatban vékony, zöld szegély övez, s ily módon a kazetta hatását kelti a díszítés. A mintákat és a színeket a kalotaszegi, hagyományosan kék, piros vagy fekete fonállal készített, varrottasnak nevezett népi hímzésből vették át a tervezők. A sajátságos, régi hímzés egész mintájában ugyanazok a motívumok ismétlődnek, ahogyan a mennyezeten is látható. Ezt a hímzést 1885-ben fedezték fel újra és kezdték el népszerűsíteni az Országos Kiállításon. 1892-ben Jankó János Kalotaszegről írt tanulmányában is megemlíti. Közvetlenül a Városháza kivitelezése előtt, 1907-ben hagyta el a nyomdát Malonyai Dezső antológiai jelentőségű kiadványa a kalotaszegi népi művészetről. A népi hímzés mellett a tervezők figyelmet szenteltek a már említett két régió népi fafaragásainak is, hiszen a Városháza e részében bőségesen használták a fát: a falakat faragott fával borították, a padok, az ajtók, a pódium mellvédje 90 91

92 dine u studiji o Kalotasegu, Janoša Jankoa (Jankó János). Uoči realizacije Gradske kuće, 1907. godine je izašlo iz štampe antologijsko izdanje o narodnoj umetnosti Kalotasega, Dežea Malonjaija (Malonyai Dezső), koje su graditelji Jakab i Komor takođe mogli koristiti. Osim narodnog veza, projektanti su pažnju obratili i na narodno drvorezbarstvo pomenuta dva područja, bogato koristeći drvo u ovom delu Gradske kuće: zidovi su obloženi rezbarenim drvetom, rezbarene su i klupe, vrata, ograda podijuma većnice i stolice. Više od svih motiva primenjenih u rezbarenom drvetu, o poreklu ornamenata govore izrezbareni stubovi postavljeni ujednačenim ritmom duž celog zida većnice u visini završetka drvene obloge. To su imitacije nadgrobnih stubova (koplyafa) reformata iz Sekeljfelda, sa određenim simboličnim značenjem u zavisnosti od vrste rezbarenih elemenata, a simbolišu muškarca ili ženu, te njihove generacijske i statusne karakteristike. Projektanti su preko njih načinili direktnu vezu sa delom zemlje sa koje su crpeli inspiraciju, a u čemu su im pomagale studije i knjige, pre svega, Jožefa Huske iznad svega knjiga o sekeljskoj kući Székely ház (1895). Takve ideje Jakaba i Komora se transparentno očitavaju na njihovom projektu vodotornja na Paliću, koji sledi elemente sekeljske kapije. és a székek is mind faragottak. A falburkolat zárásának magasságában, a tanácsterem falai mentén egyenletes ritmusban elhelyezett faragott kopjafák ékesszólóbban beszélnek a díszítmények eredetéről, mint a fafaragványokon alkalmazott motívumok. Ezek a motívumok a székelyföldi kopjafák bizonyos szimbolikus jelentést hordozó leképzései, s a faragott elemek típusától függően férfit vagy nőt, illetve ezek generációs és státusbeli jellemzőit szimbolizálják. A tervezők általuk építették ki a közvetlen kapcsolatot az ország azon részével, ahonnan az ihletet merítették, és amiben segítségükre voltak a tanulmányok és a könyvek, mindenekelőtt Huszka József munkái, de legfőképpen a Székely ház c. (1895) könyve. Jakab és Komor ezen elgondolása világosan kiolvasható a palicsi Víztorony általuk készített tervében is, mely a székely kapu elemeit követi. U znaku lale Lalu je kao mađarski narodni cvet prvi proglasio Jožef Huska, u jednom od svojih tekstova, 1885. godine, gde je tvrdio da je ona ušla u evropsku riznicu simbola sa mađarske narodne nošnje. 37 Takođe je tvrdio da su barokni majstori motiv lale, karanfila i ruže preuzeli iz narodne umetnosti, što je odmah opovrgao jedan od njegovih prvih kritičara, Karolj Pulski. 38 U prvom delu publikacije o mađarskom dekorativnom stilu, za neke oblike motiva lale tvrdi da su sasanidskog porekla 39 i zbog toga je smatra za vezu sa Istokom. 40 (Lala je iz svoje prapostojbine srednje Azije u Evropu stigla posredstvom Turaka, u Ugasrkoj se pojavila u 17. veku). Huska nije znao da su ovaj cvet smatrali svojim nacionalnim svetom i drugi narodi, te da je svoju veliku modu imala, na primer, u Holandiji u 17. veku. Huska, nešto kasnije (1898), u svojoj sudiji, lali posvećuje nešto manje pažnje, jer ovaj put za većinu oblika motiva lala tvrdi da su motivi ljiljana. 41 Ipak, svojim hipotezama o istočnom poreklu lale, uticao je na mnoge, koji su istraživali nacionalnu istoriju i likovne forme, pa i na Edena Lehnera, na čijoj zgradi na fasadi i u enterijeru u Muzeju primenjene umetnosti u Pešti, možemo naći motive lale. Takođe su poznati brojni primeri sa istim postupkom i kod drugih umetnika, na primer kod vlasnika pečujske fabrike Žolnai, Vilmoša Žolnaija. 42 Naravno, u to vreme je lala bila jedan od korišćenih motiva i drugih umetnika Evrope, pogotovo što se pokret secesije jednim delom bazirao na upotrebi floralnih motiva. 43 Godina 1905. je dala novu dimenziju i pojačala nacionalni kult lale kod Mađara. Uzrok je bio političke prirode: vladar Austro-ugarske monarhije je bez pitanja mađarskog parlamenta, imenovao Gezu Fehervarija (Fehérváry Géza) za formiranje vlade. Ovom gestu su se podjednako protivili mađarske demokratske i konzervativne političke struje krupni veleposednici na kraju sa pozitivnim rezultatom. Kakve su sve oblike koristili za izražavanje svog protesta, pokazuju dopisnice koje su se mogle kupiti i poslati poštom, kao što je to učinio subotički književnik Geza Čat (Csáth Géza, 1887 1919). On je sa studija medicine u Pešti, svojoj rodbini u Subotici 1905. godine, pisao na dopisnici sa motivom lale i trobojnice. 44 Prateći talas političkog nezadovoljstva, podržavanje do- A tulipán jegyében A tulipánt Huszka József tette magyar népies virággá az egyik 1885-ös szövegében, melyben azt állította, hogy a magyar népi viseletről a szűrről és a subáról került be az európai motívumkincsbe. 37 Szerinte a barokk mesterek is a népművészetből vették át a tulipán, a szegfű és a rózsa motívumát, amire kortársainak egyike, Pulszky Károly, cáfolattal reagált. 38 A Magyar díszítő styl című könyvének első kötetében Huszka kifejti, hogy a tulipán-motívum egyes formái szászáníd eredetűek, 39 ezért azokat a Kelettel való kapocsnak tekinti. 40 A tulipán valójában őshazájából, Közép-Ázsiából a törökök által jutott Európába, és Magyarországon a 17. században jelent meg. Huszka nem tudta, hogy más népek is nemzeti viráguknak tekintették, és hogy nagy divatja volt például a 17. században Hollandiában. Valamivel később, 1898-ban, Huszka egyik tanulmányában már kevesebb figyelmet szentel a tulipánnak, mivel, ez alkalommal, alakjainak nagy részérét liliom-motívumnak nevezi. 41 A tulipán keleti eredetére vonatkozó hipotézisével mégis sok, a nemzeti történelmet és képzőművészeti formákat kutató szakemberre gyakorolt hatást, köztük Lechner Ödönre is. Lechner egyik jelentős épületén, a pesti Iparművészeti Múzeum homlokzatán és belterében is visszaköszön a tulipán motívuma, de számos példát ismerünk más magyar művésznél is, például a pécsi Zsolnay gyár tulajdonosánál, Zsolnay Vilmosnál. 42 Természetesen ebben a korban a tulipánt Európában másutt is előszeretettel alkalmazták, főleg azért, mert a szecesszió mozgalma részben a virágmotívumok használatán alapult. 43 Az 1905-ös év új dimenziót adott a tulipán nemzeti kultuszának, és fokozta azt a magyarok körében egy politikai természetű esemény is: az Osztrák Magyar Monarchia uralkodója, a magyar parlament megkérdezése nélkül nevezte ki Fehérváry Gézát a kormányalakításra. A gesztust ellenezték mind a magyar demokratikus, mind a konzervatív nagybirtokosi politikai irányultságúak, és az ügy kedvezően végződött. Hogy milyen formákat használtak fel a tiltakozás kifejezésére, mutatják azok a képeslapok, melyeket postán lehetett küldeni, ahogyan azt Csáth Géza (1887 1919) is tette. Pesten folytatott orvosi tanulmányai alatt, 1905-ben, szabadkai rokonainak egy ilyen tulipán-motívumos és trikoloros képeslapot 93

94 maće industrije i zanatstva je dobilo novi zamah osnivanjem Uruženja tulipan-bašte, sa sedištem u Budimpešti, 1906. godine. Pokret je želeo služiti patriotske razloge i pospešiti kupovinu mađarskih industrijskih proizvoda uz bojkot austrijskih, u cilju podržavanja otpora prema Austriji. Cvet lale je postao simbol mađarskog patriotizma. Pokret je propagirao nošenje značke sa motivom lale kao izraz ljubavi prema domovini, a prihod od njene prodaje je bio namenjen nacionalnim ciljevima. 45 U okviru pokreta je u Subotici, 1906. godine, osnovan časopis Tulipán. Prijavu lista su podneli gradonačelniku 27. aprila 1906. godine, Gabor Oroslanj (Oroszlány Gábor), vlasnik lista i dr Bela Patek (Patek Béla) jedan od urednika. Planirano je da list bude književnog, a ne političkog karaktera i da izlazi dvonedeljno na 16 do 24 strana, te da se štampa u subotičkoj štampariji Kladek i Hamburger. 46 List je izlazio svake druge nedelje, a u zaglavlju naslovne strane malog broja sačuvanih brojeva se može pročitati da je polovina sume od njegove prodaje namenjena Tulipan pokretu, a polovina fondu za postavljanju Košutovog spomenika. O pokretu je u drugom broju lista govorio tekst predsednika Uruženja tulipan-bašte, grofa Lajoša Baćanjija (Batthyány Lajos), gde se iznosi podatak da se austrijska javnost zanatstvo, industrija i uopšte celo drušvo kroz novine i Parlament izjasnilo protiv pokreta. U trećem broju lista je Jene Rakoši (Rákosi Jenő) dodao:...ni jedna nauka, ni jedna umetnost, književnost, neće na svetu imati moralnu dobit, samo ta koja ima nacionalni karakter. 47 Ovakav list nije izlazi samo u Subotici, već i u drugim mestima na primer u Palanci, svake druge nedelje, takođe od 1906. godine, pod uredništvom Imrea Černičeka (Csernicsek Imre). 48 U Somboru, sedištu Bačko-Bodroške županije, postojalo je posebno udruženje ove vrste, 49 a postoji podatak i o baštenskoj zabavi novosadskog sličnog udruženja. 50 Iz autobiografskih zapisa Šarolte Cimer, udate Damjanov (1900 1983) saznajemo nešto više o odrazu među stanovništvom Subotice: Mi smo učili u školi, a i kod kuće sam tako čula, da je cvet mađarskog naroda muškatla. [ ] A onda su odjednom svi postali neverni prema njoj. Naš cvet je lala moglo se čuti, pa i novine su tako pisale [ ] odjednom su radnje postale pune robe sa lalama. U izloge su se postavili kartoni sa lalama, devojke i žene su hodale u suknjama na lale i nosile kecelju ukrašenu lalama. Na grudi su zabadale broševe sa motivom lale, a muškarci su na reveru, u rupici za dugme, nosili značku sa lalom. 51 Kada su Deže Jakab i Marcel Komor obasuli lalama subotičku Gradsku kuću uređenje enterijera je počelo 1910. godine pokret Uruženja tulipan-bašte više nije bio aktuelno, 52 ali su pri tome graditelji imali u írt. 44 A politikai elégedetlenség hullámát követve a hazai ipar és kézművesség támogatása új lendületet kapott a budapesti székhellyel, 1906-ban megalapított Magyar Tulipánkert Szövetséggel. A mozgalom hazafias ügyeket szándékozott szolgálni: szerette volna fellendíteni a magyar ipari termékek vásárlását az osztrák termékeket bojkottálva, ezzel támogatva az Ausztria-ellenes ellenállást. A tulipán a magyar hazafiasság szimbóluma lett. A mozgalom a haza iránti szeretetet kifejező tulipános jelvények viselését népszerűsítette, aminek az eladásából származó bevétel nemzeti célokra volt szánva. 45 A mozgalom keretében alakult meg 1906-ban Szabadkán a Tulipán folyóirat. A lap bejegyzési kérelmét 1906. április 27-én Oroszlány Gábor, a lap tulajdonosa és dr. Patek Béla társszerkesztő nyújtotta be a polgármesternek. Terveik szerint a lap irodalmi és nem politikai jellegű lett volna, és kéthetente jelentették volna meg 16-tól 24 oldalas terjedelemben, míg a nyomdai munkákat a szabadkai Kladek és Hamburger nyomda végezte volna. 46 A lap valóban kéthetente jelent meg, és a fennmaradt számok címlapjának fejlécéből tudjuk, hogy az eladásából származó bevételek fele a Tulipán-mozgalmat illeti meg, míg a másik fele a Kossuth-emlékmű felállításával megbízott alapot. Magáról a mozgalomról a lap második számában a Tulipánkert Szövetség elnökének, gróf Batthyány Lajosnak a cikke szól, melyből megtudjuk, hogy az osztrák közvélemény, a kézművesek, iparosok és általában az egész társadalom a sajtó és a parlament útján szót emelt a mozgalom ellen. A lap harmadik számában Rákosi Jenő hozzáteszi:... Semmiféle tudomány, művészet és irodalom a világon nem fog erkölcsi hasznot hajtani, csak az, melynek nemzeti jellege van. 47 Nemcsak Szabadkán jelent meg ilyen lap, hanem máshol is, például Palánkán is, minden második héten, szintén 1906-tól, Csernicsek Imre szerkesztésében. 48 Zomborban, Bács-Bodrog vármegye székvárosában külön ilyen jellegű egyesület létezett, 49 de adatok szólnak az újvidéki Tulipán Szövetség kerti mulatságáról is. 50 Damjanovné Zimmer Sarolta (1900 1983) önéletrajzából többet tudhatunk meg mindezen jelenségek lecsengéséről a szabadkai lakosok körében: Úgy tanultuk az iskolában, meg otthon is úgy hallottam, hogy a magyar nép virága a muskátli. [ ] Aztán egyszerre mindenki hűtlen lett a muskátlihoz. A mi virágunk a tulipán, ezt lehetett hallani, ezt írták az újságok [ ] egyszerre az üzletek is tele lettek tulipános dolgokkal. Tulipános kartonok kerültek a kirakatokba, lányok-asszonyok tulipános szoknyában jártak, tulipános kötényt hordtak. Tulipános brossokat tűztek a mellükre, a férfiak tulipános jelvényt a gomblyukukba. 51 Amikor Jakab Dezső és Komor Marcell elárasz- 95

vidu značenje lale, kao simbola kolektivnog identiteta. O tome svedoči novinski članak Dežea Jakaba objavljen 1906. godine u listu preduzimača Vállalkozók lapja. 53 On iznosi mišljenje kako je došlo vreme za ostvarivanje lehnerovske ideje o individualnom nacionalnom stilu, koji će se razlikovati od stilova drugih zemalja i istorijskih epoha, a zablještaće bogatim koloritom mađarskog tulipan-stila. I zaista, nigde se motiv lale nije primenjivao u umetnosti koliko u Ugarskoj, upravo u periodu secesije. Jakabovi i Komorovi radovi dobro ilustruju tu pojavu, a naročito subotička Gradska kuća. Na lalu možemo naići na svakom njenom, dekoracijom akcentovanom delu: gvozdena kapija svečanog ulaza je mreža vertikalno nanizanih lala; čeoni zid svečane većnice je oslikan tankim stabiljkama rascvetalih lala koje izrastaju odasvud: iz saksija, sa brežuljka, iz srca i iz drugog cveta balkon većnice je odozdo oslikan u obliku raširenog paunovog repa, strucima lale i ruže; lala se nalazi i u centralnom delu drvene ograde podijuma u većnici gvozdena kapija bivšeg žandarmerijskog ulaza, poseduje motiv lale, a unutrašnja drvena vrata prema dvorištu, shodno funkciji ovog dela građevine, ima motiv ukrštenih lala poput rešetki. Lale se pojavljuju i na prvom spratu poreskog odeljenja, urezane i obojene na stolicama oko stubova; vrh oboda krova na zabatu iznad svečanog ulaza formira konturu lale. Stanovništvo Subotice je za vreme Austro-ugarskog carstva 54 razumelo ovakav ikonografski kod. Međutim vremenom, tokom sto godina postojanja Gradske kuće, percepcija simbola se menjala, baš kao što su se menjale državne granice, društveni sistemi, pa i funkcija većnice (venčanja, koncerti, predavanja, književne večeri itd). Čitanje ovde prisutnog vizuelnog sistema u kome je lala dominantan motiv se u velikoj meri izmenilo, pa je ona ostala zračiti sa univerzalnim značenjem simbola cveta, 55 te kao asocijacija na narodnu umetnost i secesiju uopšte. tották tulipánokkal a szabadkai Városháza épületét a beltér díszítése 1910-ben kezdődött, a Tulipánkert Szövetség már nem volt aktuális, 52 mégis az építők szem előtt tartották a tulipán mint a kollektív identitás szimbólumának jelentőségét. Erről tanúskodik Jakab Dezső A Tulipán jegyében című újságcikke, amely 1906-ban jelent meg a Vállalkozók Lapjában. 53 Ebben kifejti azon véleményét, miszerint eljött az ideje, hogy megvalósuljon az a lechneri eszme, mely az egyedi, nemzeti stílust szorgalmazza, s mely különbözik majd más országok és történelmi korszakok stílusaitól és a magyar tulipán-stílus gazdag színvilágával ragyog fel. S valóban, sehol nem használták a tulipán motívumát a művészetben olyan mértékben, mint Magyarországon a szecesszió korában. Jakab és Komor munkái, különösen a szabadkai Városháza, jól szemléltetik ezt a jelenséget. Tulipánnal találkozhatunk a Városháza minden díszítménnyel hangsúlyozott részén: a díszbejárat vaskapuját vertikálisan felfűzött tulipánok hálója ékíti, a Díszterem homlokfalát minden irányból: a virágcserepekből, dombokból, a szívecskékből, más virágból kihajtó, vékony szárú, virágzó tulipánok díszítik, a terem erkélyének födémje alulról tulipán- és rózsaszálakból kialakított, széttárt pávafarok-formában került kialakításra, tulipánokat láthatunk a pódium fából készült mellvédjének központi részén, az egykori csendőrségi bejárat vaskapuján ott található a tulipán-motívum, míg az udvarra nyíló fakapu, az épület ezen részének rendeltetése szerint, rácsokba kereszteződő tulipán-motívumokkal díszített(!). A tulipánok vannak jelen az első emeleti adóügyi osztály termeiben is a pillérek körüli padokba vésve és azokra festve, valamint a díszbejárat feletti oromzat födémszegélyének csúcsán is, ahol a tulipán körvonalai rajzolódnak ki. Szabadka lakóssága 54 az Osztrák Magyar Monarchia idején megértette ezt az ikonográfiai kódot. Idővel azonban, a Városháza száz éves fennállása alatt, változott a szimbólum percepciója, ahogyan az országhatárok, a társadalmi rendszerek és a tanácsterem rendeltetése is (esküvők, koncertek, előadások, irodalmi estek stb.). Az épületen látható, dominánsan tulipán-motívumos vizuális rendszer olvasata nagymértékben megváltozott, de megmaradt univerzális virágszimbólum kisugárzása, 55 s mint ilyen, a népi művészetre és általában a szecesszióra asszociál. 96 97

98 U znaku kumulativnog procesa i borbe za novu umetnost Svojim nastankom, subotička Gradska kuća se vezuje za period ekonomskog, društvenog, pa i urbanističkog napretka, te modernizacije gradova Ugarske u doba dualizma. 56 Istaknutu ulogu pri tom razvoju dobija pojava železnice u Subotici od 1869. godine. Novi tehnološki izum je grad bez reke povezao sa svetom, pružajući nove mogućnosti ekonomskih i egzistencijalnih dimenzija, implicirajući porast stanovništva, razvoj građanstva i napredak kulturnog života. Gradska kuća svojim gabaritom i kompozicijom upravo označava snagu i tendenciju rasta, dok reprezentacija dobija vodeću ulogu u njenoj izvedbi, kako u formi, tako i u umetničkom sadržaju. Objekat pripada široj porodici gradskih kuća u Ugarskoj građenih u tom periodu, koje primenjuju najmodernija tehnička rešenja (centralno grejanje, električno osvetljenje, osvetljenje na plin, lift, itd) i deo su modernizacije opšteg urbanističkog plana. Jedan od prvih reprezentativnih primera predstavlja monumentalna gradska kuća u Kečkemetu (Kecskemét) projektovana od strane Edena Lehnera (vreme izgradnje: 1890 1896. godine). Njen primer je predstavljao izazov i bio je praćen serijom konkursa za zgrade iste funkcije drugih gradova: u Kaloči (Kalocsa, 1901), u Kiškunhalašu (Kiskunhalas, 1905), u Marošvašerhelju (Marosvásárhely [Târgu Mureş] 1905), u Nađsalonti (Nagyszalonta [Salonta], 1905), u Kiškunfeleđhazi (Kiskúnfélegyháza, 1906) i u Subotici (Szabadka, 1906). Na konkursima su svoje projekte predavali uglavnom Lehnerovi sledbenici, arhitekti koji su bili protivnici historicizma, eklektike i akademizma, iskušavajući se sa novom umetnošću, secesijom. 57 Mađarska varijanta secesije je uspešno proklamovana realizacijom Lehnerova dva impozantna projekta u Budimpešti, Muzeja primenjene umetnosti i Geografskog instituta, što je imalo velikog uticaja na arhitekte, naročito na mlađu generaciju. Međutim na konkursima, naročito od 1902. godine, najčešće nisu prolazili projekti u ovom novom stilu. Te godine je, naime, u listovima i Parlamentu počeo napad na mađarski secesijski stil. Borbu protiv Edena Lehnera i njegovog kruga je godinama vodio blok na čelu sa arhitektom Ignacom Alparom (Alpár Ignác), 58 a krugu je pripadao i ministar kulture Ugarske, Đula Vlašić (Wlassics Gyula), koji je u Parlamentu izjavio: Stil secesije ne volim, i pošto se veoma često pod mađarskim stilom podrazumeva samo secesija, mom ukusu ne odgovara ovaj stil [ ]u budućnosti neću dozvoliti ovakvu secesiju u mom krugu delatnosti, požuriću da je sprečim, ali pravi mađarski stil ne Kumulatív folyamatok az új muvészet jegyében Felépülésével a szabadkai Városháza a gazdasági, társadalmi, így városrendezési haladás korszakához kapcsolódik, illetve a dualizmus kori magyarországi városok modernizálásához. 56 Kiemelt szerepet kapott e fejlődésben a vasút megjelenése Szabadkán 1869-ben. Az új technológiai vívmány összekötötte a folyó nélküli várost a világgal, s a gazdasági és egzisztenciális dimenziók új lehetőségeit tárta fel, maga után vonva a lakosság számának növekedését, a polgárosodást és a művelődési élet fellendülését. Méreteivel és elrendezésével a Városháza az erőt és a növekedés tendenciáját jelzi, míg a reprezentáció a kivitelezésben kap vezető szerepet, mind a formákban, mind a művészeti tartalomban. Az épület a Magyarországon ebben a korban épült városházák nagyobb családjába tartozik, melyeken a legmodernebb technikai megoldásokat (központi fűtés, villanyvilágítás, gázlámpák, felvonók stb.) alkalmazták és részét képezték az általános városrendezési tervek korszerűsítésének. Az első jellemző példát a kecskeméti monumentális városháza képviseli, melyet Lechner Ödön tervezett (a kivitelezés időpontja: 1890 1896). Ezt az épületet egész sor hasonló rendeltetésű épületre kiírt pályázat követte egyéb városokban is: Kalocsán (1901-ben), Kiskunhalason (1905-ben), Marosvásárhelyen [Târgu Mureş] (1905-ben), Nagyszalontán [Salonta] (1905-ben), Kiskunfélegyházán (1906-ban) és Szabadkán (1906-ban). A pályázatokra főleg Lechner követői jelentkeztek, azok az építészek, akik ellenezték a historizmust, eklektikát és akadémizmust, s az új művészetben, a szecesszióban próbáltak megmérettetni. 57 A szecesszió magyar változatát sikeresen keltette életre Lechner két impozáns tervének a megvalósítása Budapesten, nevezetesen az Iparművészeti Múzeum és a Földtani Intézet épülete, melyek mély benyomást tettek az építészekre, különösen azok fiatalabb nemzedékére. A pályázatokon azonban, főleg 1902-től, az új stílusban kidolgozott tervek nagy gyakorisággal megbuktak. Ebben az évben ugyanis a lapokban és az Országházban megindultak a támadások a magyar szecessziós stílus ellen. A Lechner Ödön és köre ellen intézett támadásokat évekig az Alpár Ignác építésszel az élén levő tömb vezette. 58 Ehhez a körhöz tartozott az akkori magyar kultuszminiszter, Wlassics Gyula is, aki az Országházban kijelentette: a szecesszió stílust nem szeretem, és mivel igen gyakran a magyar stílus neve alatt a szecessziós stílussal találkozunk, az én ízlésemnek ezen szecessziós stílus nem felel meg [ ] ilyen szecessziós irányú podrazumevam pod njim. 59 Ipak, većina gradskih kuća u provinciji, izgrađenih ili započetih u periodu od 1902. do 1907. godine, realizovane su u mađarskom secesijskom stilu. Istoričarka umetnosti Ilona Šarmanj (Sármány Ilona) to objašnjava sa više činjenica: Alparov krug nije obraćao toliko pažnje na radove u provinciji, a u isto vreme je kulminirao talas nacionalizma izazvan političkom krizom, tokom koje je od posebne važnosti bilo isticanje mađarskog karaktera, intenzivnije izraženo u pojačano višenacionalnim sredinama. Ona takođe navodi činjenicu da je u gradovima sa ruralnim okruženjem moglo doći do veće percepcije mađarske varijante secesije, zbog toga što se ona bazirala na narodnoj umetnosti. 60 Podaci, međutim, pokazuju da su u Subotici, Jakab i Komor pobedili projektom baroknog stila, 61 jer je to bilo zadato u propozicijama konkursa objavljenog 1906. godine, 62 shodno arhitekturi istoricizma u kojoj je neobarok bio predviđen za gradnju javnih objekata u funkciji upravnih zgrada. Pri tome, barok je bio dominantan stil vremena Marije Terezije, kada je grad od carice dobio status slobodnog kraljevskog grada. Arhitekti su projekat preinačili u stil mađarske secesije tek nakon pobede na konkursu, kao što su to taktički učinili i ranije, u slučaju projekta gradske kuće za Marošvašarhelju. Oni su uspeli da ubede subotičkog gradonačelnika Karolja Biroa i članove gradske uprave, da se nova Gradska kuća izgradi u duhu graditeljstva Edena Lehnera, u modernom, mađarskom stilu. Svoj stav su izneli na sednici Saveta za izgradnju, 12. decembra 1907. godine jedan od argumenata je bilo značajno smanjenje troškova. Iako su Savet za izgradnju, gradonačelnik Biro, pa i Skupština prihvatili izmenu, nakon što je izmenjeni projekat poslat na odobrenje Ministarstvu, stigao je negativan odgovor, a najveća kritika se odnosila na novi stil. Arhitekti su i nakon toga istrajali u svom ubeđenju i primeni mađarske ornamentike. U njihovu odbranu je tada stao subotički arhitekta Đula Vali, koga je Biro imenovao za nadzorni organ projekta, a sam gradonačelnik je dodatne argumente potražio kod kolege, gradonačelnika Marošvašarhelja, Đerđa Bernadija (Bernády György). Bernadi je prilikom realizacije gradske kuće u Marošvašarhelju, takođe po projektu Jakaba i Komora, sa državnim vlastima imao sličan problem, a tamošnja gradska kuća je prilikom Biroove posete bila u završnoj fazi. 63 Nakon te posete, Biro je uspeo u Budimpešti konačno da dobije odobrenje za izgradnju. 64 stílus a vezetésemre bízott tárca körében a jövőre ne igen legyen lehetséges, iparkodni fogok ezt megakadályozni, de az igazi magyar stílust ez alatt nem értem. 59 Mégis a vidéki polgári házak nagy része, mely az 1902 és 1907 közötti időszakban épült, vagy melynek ekkor kezdődött meg az építése, a magyar szecessziós stílusban került kivitelezésre. Sármány Ilona művészettörténész ezt több tényezővel magyarázza: Alpár körei nem szenteltek annyi figyelmet a vidéki munkáknak, ugyanakkor a politikai válsággal előidézett nacionalizmus hulláma elérte tetőfokát, s ebben különösen fontos volt a magyar jelleg hangsúlyozása, ami fokozottabban jutott kifejezésre a többnemzetiségű közösségekben. Sármány megemlíti azt a tényt is, hogy a falusi környezetű városokban sokkal jobban érzékelték a szecesszió magyar változatát, mivel az a népművészeten alapult. 60 Az adatok viszont azt mutatják, hogy Szabadkán Jakab és Komor egy barokk stílusú tervvel 61 nyert, mivel az 1906-ban 62 megjelentetett pályázat feltételei ezt kívánták meg, a historista építészet szerint, melyben a neobarokk stílust látták elő a közigazgatási rendeltetésű középületek kivitelezésére. Mindazonáltal a barokk Mária Terézia korának domináns stílusa volt, annak a kornak, amikor a város a császárnőtől megkapta a szabad királyi városi rangot. Csak miután győztek a pályázaton, akkor módosították az építészek magyar szecessziós stílusra a tervet, ahogyan ezt, némi taktikával, már előbb is megtették a marosvásárhelyi városháza esetében. Sikerült meggyőzniük Biró Károly polgármestert és a városi közigazgatás tagjait, hogy az új városházát Lechner Ödön építészetének szellemében építsék, modern, magyar stílusban. Álláspontjukat az 1907. december 12-én megtartott tanácsülésen ismertették, s érveik közül az egyik a jelentős költségcsökkentés volt. Bár az Építési Tanács, Biró polgármester, sőt a közgyűlés is elfogadta a módosítást, miután a módosított tervet elküldték a minisztériumba jóváhagyásra, nemleges választ kaptak, melynek a legélesebb kritikája az új stílusra vonatkozott. Az építészek ezután is kitartottak meggyőződésükben, és magyar díszítményeket alkalmaztak. Védelmükben melléjük állt Szabadka főépítésze, Váli Gyula is, akit Biró a terv felügyeleti szervének nevezett ki, maga a polgármester pedig megkérte kollégáját, Marosvásárhely polgármesterét, Bernády Györgyöt, segítse ő is érveivel az ügyet. Bernády a szintén Jakab és Komor tervei szerint kivitelezett marosvásárhelyi városháza építésekor hasonló problémákba ütközött az állami hatóságoknál, Biró látogatása alkalmával pedig az ottani városházán már az utolsó simítások folytak. 63 A látogatás után Birónak sikerült kiharcolnia, hogy megkapja Budapest jóváhagyását az építkezésre. 64 99

100 Gradonacelnici ˇ i njihovi portreti Potrebno je istaći ulogu gradonačelnika gradova u kojima su se realizovale velike gradske kuće, kao simboli novih arhitektonskih tendencija i napretka urbanizma određenog grada. Takav je bio gradonačelnik Kečkemeta Elek Kada ili na primer Đula Ehen (Éhen Gyula) u Sombathelju (Szombathely) čija je knjiga A modern város (Moderan grad), štampana 1897. godine, 65 mogla imati uticaj na druge lidere gradova, a odražavala je opšta stremljenja svoga vremena. 66 Za vreme mandata subotičkog gradonačelnika Karolja Biroa, su izgrađena kapitalna dela arhitekture mađarske secesije u Subotici: po projektima Dežea Jakaba i Marcela Komora Sinagoga (1901 1903), upravna zgrada subotičke Trgovačke banke (1907 1908), Gradska kuća (1908 1912); te kompleks objekata palićke banje vodotoranj, Velika terasa i ženski štrand (1910 1912). Kako su se gradovi i gradona- A polgármesterek és arcképeik Ki kell emelni azon városok polgármestereinek a szerepét, ahol a nagy városházák mint az új építészeti tendenciák és egy bizonyos város városrendezési fejlődésének a szimbólumai épültek fel. Ilyen Kecskemét polgármestere, Kada Elek, vagy például Éhen Gyula Szombathelyen, akinek 1897-ben jelent meg A modern város 65 című könyve. A könyv hatással lehetett más városvezetőkre, és jól tükrözte a kor általános törekvéseit. 66 Biró Károly szabadkai polgármester mandátuma alatt épültek fel a magyar szecessziós építészet legjelentősebb épületei Szabadkán: Jakab Dezső és Komor Marcell tervei alapján a zsinagóga (1901 1903), a szabadkai Kereskedelmi Bank igazgatási épülete (1907 1908), a Városháza (1908 1912) és a palicsfürdői épület-komplexum a Víztorony, a Vigadó és a női fürdő (1910 1912). Milyen mértékben támogatták egymást és milyen hatás- čelnici međusobno pomagali i uticali jedno na drugog svedoči ne samo Birova poseta Bernadiju, nego i otvoreno interesovanje zamenika gradonačelnika Koložvara (Kolozsvár [Cluj-Napoca]) Bele Nađ Feketea (Fekete Nagy Béla) i glavnog inženjera Mihalja Pocija (Póczy Mihály) iz Koložvara, prilikom posete Subotici septembra 1912. godine. 67 Gradonačenik Sekešfehervara (Székesfehérvár), dr Đula Šar (Saár Gyula), na svečano otvaranje Gradske kuće takođe dolazi sa namerom da je prostudira, kao i poslove oko njene izgradnje, jer se kako u svom pismu piše u Sekešfehervaru planira izgradnja nove gradske kuće. 68 U Subotici je Karolj Biro (Bíró Károly), predvodnik Nacionalne stranke (Nemzeti Párt) sa agrarijanskim programom, postao gradonačelnik 1902. godine, smenivši svog prethodnika, Lazara Mamužića (1847 1916), predvodnika Liberalne stranke (Szabadelvű párt), koji je funkciju gradonačelnika izvršavao najduže u istoriji grada dugih osamnaest godina (1884 1902). 69 Da li je i koliko Biro uticao na umetnički program Gradske sal voltak egymásra a városok és a polgármesterek, tanúsítja, nem csak Bíró látogatása Bernádynál, hanem a kolozsvári polgármester-helyettes, Fekete Nagy Béla és Kolozsvár főépítésze, Póczy Mihály nyitott érdeklődése az 1912 szeptemberében tett szabadkai látogatásuk alkalmával. 67 Székesfehérvár polgármestere, dr. Saár Gyula szintén a tanulmányozás szándékával érkezett a Városháza ünnepélyes megnyitójára, mivel ahogyan levelében írja Székesfehérvárott is egy új városháza építését tervezik. 68 Szabadkán Bíró Károly, az agrárreformot szorgalmazó Nemzeti Párt vezetője 1902-ben vette át a polgármesteri tisztséget elődjétől, Mamuzsity Lázártól (1847 1916) a Szabadelvű Párt vezérétől, aki a város történelmében a leghosszabb ideig ült a polgármesteri székben: tizennyolc hosszú évig (1884 1902). 69 Hogy milyen mértékben volt hatással Bíró a Városháza művészeti programjára, láthatjuk abból, ahogyan kardoskodott az új stílus magyar változatának kivitelezéséért akkor, amikor a budapesti minisztérium nem támogatta az új tervet. Bíró 101

102 kuće, vidimo iz njegovog zalaganja za izvedbu mađarske varijante novog stila, u momentu kada ministarstvo iz Budimpešte ne podržava novi projekat. Za Biroovo ime se vezuje ponavljanje dve Mamužićeve inicijative: izgradnje nove Gradske kuće 70 i postavljanje portreta dotadašnjih gradonačelnika u većnici Gradske kuće 71 među njima, sada već i Lazara Mamužića. Svoj predlog Biro iznosi na prvoj sednici skupštine u novoj zgradi, 14. avgusta 1912. godine (uoči svečanog otvaranja Gradske kuće u septembru iste godine), kao prvu tačku dnevnog reda. Predlaže, s obzirom da Mamužićev portret još nije urađen da skupština zamoli njegovog prethodnika da pozira slikaru koji će mu se staviti na raspolaganje. Odluka je jednoglasno prihvaćena, a za njeno sprovođenje je izabran glavni gradski arhitekta, Đula Vali. 72 Međutim, odluka nije mogla biti isporučena, jer je Mamužić boravio na nepoznatom mestu. U septembru, Vali informiše skupštinu da se Mamužić vratio, ali mu je želja da dok je živ ne bude portretisan. Nakon Mamužićeve smrti 1916. godine, Vali januara 1918. obaveštava skupštinu o mogućnosti realizacije portreta. Skupština, 20. februara naručuje portret od Kornela Liube (1880 1953), profesora crtanja subotičkoj Gimnaziji, koji portretisanje započinje maja iste godine. Liuba podnosi račun na 1000 kruna koji biva isplaćen. 73 Sliku radi po ugledu na jedan stariji portret, putujućeg slikara Ištvana Kovasnai Kovača (Kovásznai Kovács István, 1864?), od koga je 1899. godine Mamužić naručio svoj portret i portrete svojih prethodnika. On je prikazan u svečanom mađarskom odelu, a dimenzije slike i stilske karakteristike se podudaraju sa ostalim portretima gradonačelnika koje je naslikao Ištvan Kovasnai Kovač, 1899. godine. Mamužić je regularno, prije naručivanja portreta tražio saglasnost skupštine. Namera mu je bila naručivanje portreta do prsa, u prirodnoj veličini svojih prethodnika: Stipana Kujundžića (Kuluncsits István), Janoša Mukića (Mukits János), Matije Lenarda (Lenárd Máté) i Miška Prčića (Pertich Mihaly). 74 Nakon saglasnosti skupštine, portreti su realizovani, međutim oko tih portreta izbija od ranije zahuktavan napad na Mamužića. U junu iste godine subotički nedeljnik Népszava pokreće optužbe protiv Mamužića, što kulminira u septembru lažnim optužba oko neisplate slikara. 75 Slikar to pobija, rekavši da je naslikao portret Lazara Mamužića u prirodnoj veličini i bio potom isplaćen, a da je ostao u gradu zbog nekih dodatnih narudžbi. 76 Na dan izlaska članka Lazar Mamužić se branio besedom čiji tekst je i danas poznat, 77 a napad na njega je bio deo dužeg procesa stranačkih previranja u gradu. 78 U vreme kada Karolj Biro naručuje njegov portret, Lazar Mamužić je rehabilitovan, o čemu svedoči i hvalospev subotičkog nevéhez fűződik két Mamuzsity által kezdeményezett terv újraindítása: az új Városháza felépítése 70 és az addigi polgármesterek arcképeinek elhelyezése a városháza tanácstermében. 71 Ez utóbbi javaslatát Bíró az új épületben tartott első közgyűlésen terjeszti fel 1912. augusztus 14-én (a Városháza ünnepélyes megnyitója előtt, melyet az év szeptemberében tartottak) a napirend első pontjaként. Javasolja, mivel Mamuzsity portréja még nem készült el, a közgyűlés kérje meg elődjét, üljön modellt a rendelkezésére álló festőnek. A határozatot egyhangúan elfogadta a testület, s a megvalósítással a városi főépítészt, Váli Gyulát bízták meg. 72 A határozatot azonban nem tudták kézbesíteni, mivel Mamuzsity ismeretlen címen tartózkodott. Szeptemberben Váli tájékoztatja a közgyűlést, hogy Mamuzsity visszatért, de az a kívánsága, hogy amíg él, ne készüljön róla portré. Mamuzsity 1916-os halála után Váli 1918 januárjában tájékoztatja a közgyűlést a portré elkészülésének lehetőségéről. A közgyűlés február 20-án rendeli meg az arcképet Liuba Kornéltól (1880 1953), a szabadkai gimnázium rajztanárától, aki még az év májusában megkezdi a munkát. Liuba 1000 koronára nyújt be számlát, és ezt az összeget meg is kapta. 73 A festményt egy korábbi arckép alapján készíti el, melyet Kovásznai Kovács István (1864-?) festett, akitől Mamuzsity saját és elődei arcképeit rendelte meg 1899-ben. Mamuzsityot díszmagyarban láthatjuk azon a festményen, melynek méretei és stílusvonásai megegyeznek a többi, Kovásznai Kovács István által 1899- ben készített polgármester-portéval. Ismeretes, hogy Mamuzsity a festmények megrendelése előtt kikérte a közgyűlés jóváhagyását. Polgármester elődei természetes nagyságú, derékig ábrázolt arcképeit szándékozta megrendelni: Kuluncsits Istvánét, Mukits Jánosét, Lénárd Mátéét és Pertich Mihályét. 74 A közgyűlés jóváhagyása után a portrék elkészültek, azonban Mamuzsity ellen egy már korábban szított támadást robbantottak ki. Az év júniusában a szabadkai Népszava hetilap vádakat indít Mamuzsity ellen, ami szeptemberben éri el tetőfokát a festmények ki nem fizetésének hamis vádjával. 75 A festő ezt cáfolja, állítva, hogy elkészítette Mamuzsity Lázár természetes nagyságú arcképét, majd azt ki is fizették, és azért maradt a városban, mivel újabb megrendeléseket kapott. 76 A cikk megjelenésének napján Mamuzsity Lázár védőbeszédet tartott, melynek szövege máig fennmaradt. 77 Az őt ért támadások egy hosszabb, a városban dúló pártpolitikai harc részét képezték. 78 Akkor, amikor Bíró Károly megrendeli arcképét, már rehabilitálták Mamuzsityot, erről tanúskodik 1905-ben a Bácsország című szabadkai hetilapban megjelenő dicshimnusz is. 79 A Kovásznai Kovács István által festett három polgármesteri nedeljnika Bácsország 1905. godine. 79 Porterti tri gradonačelnika autora Ištvana Kovasnai Kovača, kao i portret Lazara Mamužića Kornela Liube, čuvaju se u subotičkom Gradskom muzeju, zajedno sa portretom Karolja Biora, čiji autor je poznati subotički slikar, Šandor Olah (Oláh Sándor, 1886 1966). Takođe se tu nalazi i Olahov portret gradonačelnika Stipana Matijevića iz međuratnog perioda. 80 Međutim, navedeni portreti nisu nikada bili postavljeni u svečanu, tj. veliku većnicu. Na osnovu fotografije iz 1912. godine možemo pretpostaviti da su oni u tom periodu bili okačeni u sali, koja se nalazi pored svečane većnice i prvobitno se nazivala takođe većnicom (današnja Žuta sala tj. Mala sala za venčavanje ). 81 Tradicija postavljanja portreta u gradske kuće ima svoje korene u 19. veku, kada su se u zgradama ovakvih funkcija, na osnovu narudžbi mesnog stanovništva, počeli postavljati osim portreta kralja i kraljice i portreti značajnih istorijskih ličnosti, te gradonačelnika. Dve uljane slike i Henrik Acel Žuta sala Gradske kuće, prvobitno nazivana većnicom, nalazi se na prvom spratu, kraj svečane, velike većnice i ni malo ne odstupa od sveobuhvatne secesijske intonacije. U opštu sliku sale su podjednako uključeni drveni elementi sto, stolice i zidna obloga, plafon izdeljen na kazete, svetiljke i prozori, kao i dve uljane slike sa prikazom stare i nove Gradske kuće. Autor slike koja je nastala 1908. godine i prikazuje staru Gradsku kuću je Henrik Acel (Aczél Henrik, 1876 1946), a autor slike nastale 1912. godine, sa predstavom nove Gradske kuće je Ferenc Bence (1874 1926). 82 Slike, smeštene na zidove sa dve strane ulaza od strane predvorja, uokvirene su ramom nepravilnog oblika, karakterističnim za secesiju. To je oblik koji se sreće u arhitekturi i primenjenoj umetnosti secesije i ima u sredini malo udubljeni oblik sa jedne strane, a sa druge izvijen. Oblik je nalik zrnu pasulja, bubrega ili listova nekih biljki, npr. lokvanja. Talasaste linije i neobični, često floralno ili geometrijski ukrašeni ramovi su tipični elementi secesijske opreme slika, pogotovo ako je ona uklopljena u secesijsku celinu enterijera. U ovom slučaju ramovi su deo visokog drvenog zidnog obloga. Gradska kuća na Acelovoj slici nije u prvom planu, kao da je uvučena u dubinu slike i deo je veće kompozicije, dok je na slici Ferenca Bencea nova Gradska kuća centrirana u sredini, ukomponovana u donju polovinu slike, tako da je u prvom planu, dolazeći do punog izražaja, delujući transparentno i asocirajući na razliku izarcképet, valamint Liuba Mamuzsity portréját a szabadkai Városi Múzeum őrzi Bíró Károly portréjával együtt, amelyet Oláh Sándor (1886 1966), ismert szabadkai festőművész jegyez. Szintén itt található Oláh Stipan Matijević polgármesterről készült festménye a két háború közötti időszakból. 80 Az említett arcképek azonban soha nem kerültek fel a Városháza dísztermének falaira. Egy 1912-es fénykép alapján feltételezhető, hogy ebben az időben annak a teremnek a falait díszítették, mely a Díszterem, illetve tanácsterem mellett van, és amelyet szintén tanácsteremnek neveztek (a mai Sárga, illetve Esketési kisterem). 81 A hagyomány, mely szerint a városházák beltéri falait arcképekkel díszítik, a 19. században gyökerezik, amikor az ilyen rendeltetésű épületekben, a helyi lakosság megrendelése alapján, a király és királynő arcképei mellett a jelentősebb történelmi személyiségek, valamint a polgármesterek portréi is felkerültek a falakra. Két olajfestmény és Aczél Henrik A Városháza Sárga terme elsődlegesen szintén tanácsterem, az első emeleten található a Díszterem, illetve nagy tanácsterem mellet, és egy kicsit sem tér el a mindent átfogó szecessziós intonációtól. A terem általános képében egyenrangúan vannak jelen a fából készült elemek: az asztal, a székek és a falborítás, a kazettákra osztott mennyezet, a lámpák és ablakok, valamint két olajfestmény, melyek a régi és az új városházát ábrázolják. Az 1908-ban készült, a régi Városházát ábrázoló festmény szerzője Aczél Henrik (1876 1946), míg az 1912- ben készült, az új Városházát ábrázoló festmény Bencze Ferenc (1874 1926) alkotása. 82 Az előcsarnok felőli ajtó két oldalán elhelyezett képek a szecesszióra jellemző, szabálytalan keretben találhatóak. A keret formája megtalálható a szecessziós építészetben és iparművészetben egyaránt; egyik oldalán középen kissé bemélyed, a túloldalon pedig kipúposodik. Ez a forma babszemre, vesére vagy növényi elemre, pl. tavirózsa levelére emlékeztet. A hullámvonalas és a szokatlan, gyakran virág- vagy mértani motívumokkal díszített keretek tipikus elemei a szecessziós képkellékeknek, főleg, ha azok beillenek a beltér szecessziós egészébe. Esetünkben a keretek a magas falburkolat részét képezik. Aczél festményén a Városháza nem az előtérben helyezkedik el, a kép belsejébe van behúzva és egy nagyobb kompozíció részét képezi, míg Bencze Ferenc festményén az új Városháza a középpontban látható, a kép alsó felébe bekomponálva úgy, hogy azonnal szem- 103

među gabarita novog i starog zdanja. Obe građevine su naslikali iz istog ugla. Slika sa starom Gradskom kućom neznatno pomera glavni motiv iz centra u desnu stranu slikarskog polja, tako da se nazire Hotel Pešta sa jedne i Gimnazija sa druge strane. Horizontalna linija sačinjena od arhitektonskih objekata, preseca slikarsko polje na dva dela: u donjem delu, tj. pročelju slike, dolazi do izražaja gotovo prazan trg sa tramvajskim šinama i jednim crvenim tramvajem na izmaku pri levoj ivici slike, te po kojim ogoljenim stablom drveta, oglasnim stubom i retkim prolaznicima žena u dugačkoj građanskoj haljini i šeširu, dečak okrenut nama leđima; a u gornjem delu vidimo široko nadvijeno nebo sa teškim beličastim oblacima. Kod predstave nove Gradske kuće se u pročelju takođe vide krivudave tramvajske šine, a sa leve stubovi Hotel Pešta. Nova građevina je veća i šarena, sa tornjem kao strelom uperenom u nebo, ispred nje više nije pusti trg, već zelenilo i cveće posađeno po tadašnjim principima hortikulture. Kontrast između dve slike je vidljiv i u koloritu: Acelova slika je intonirana turobnim, teškim tonovima, skoro monohrome skale boja, dok kod Bencea dominiraju svetli tonovi i žive boje. Razlika među slikama je i u umetničkoj razini i stilu. Acelova prednjači u individualnosti i umetničkoj izvedbi, ekspresivnog je beötlik, teljes mértékben kifejezésre jut, transzparensen hat, és az új és a régi épület méretei közötti különbségre mutat rá. Mindkét épületet azonos szögből festették le. A régi Városházát ábrázoló képen a fő motívum, a középponthoz viszonyítva, egy kicsit a jobb oldalra van kitolva, így kirajzolódik a Pest Szálló az egyik oldalon és a gimnázium a másikon. A kép építészeti objektumaiból összeálló vízszintes vonal két részre osztja a vásznat: alul, tehát a kép homlokterében, az üres várostér kerül előtérbe a villamossínekkel és egy, a képből a bal oldalon kifelé kanyarodó piros villamossal, valamint néhány csupasz fával, hirdetőoszloppal és alig néhány járókelővel: egy hosszú polgári ruhában levő, kalapos asszonnyal, felénk háttal álló fiúval; a képmező felső részében a szélesen elterülő eget látjuk nehéz, fehéres felhőivel. Az új Városháza ábrázolásánál is láthatjuk a homloktérben a kanyargós villamossíneket, a bal oldalon pedig a Pest Szálló oszlopait. Az új épület nagyobb és tarkább, tornya nyílként szegeződik az égre, előtte már nem csupasz a tér, hanem zöld és az akkori kertészeti elvek szerint virágokkal beültetett. A két festmény közötti kontraszt a színhasználatban is látható: Aczél festményét komor, nehéz árnyalatok intonálják, szinte csak monokróm a színskála, míg Benczénél a világos, élénk színek dominálnak. A festmények között 104 105

106 gesta naginjući nemačkoj secesiji i primerima kao što su dela Franza fon Štuka (F. Stuck) i Tomasa Teodora Hajnea (T. T. Heine) ili pak ekspresivnom simbolizmu Edvarda Munka (E. Munch, 1863-1944) čija izložba iz 1892. godine je uticala na nastanak berlinske secesije. 83 Tome u prilog služi činjenica da su iste, 1905. godine, nastali dvojni dečiji portreti E. Munka Deca Eše, 84 Acelova manja varijanta slike Portret dva dečaka danas u subotičkom Gradskom muzeju 85 oba sa zatvorenim prostorom, bez prisustva pejzaža ili enterijera. Slična psihološka naznaka praznine se oseća na Acelovoj slici o staroj Gradskoj kući. Asimetrična kompozicija, koju pojačavaju kose linije tramvajskih šina u pročelju, unosi dinamiku, a beznadežno, sumorno raspoloženje pojačavaju gole grane, leđima okrenuta figura i tamni oker, smeđi tonovi gotovo pustog trga. Slika poseduje kovitlanje tipično za secesiju, što zbog plavog, bogato oslikanog neba, što zbog svojstveno vijugavog kretanja linija i boja sličnog delima Munka. Dve slike u žutoj sali su pandani dvaju vitraža sa istim motivima u prizemlju svečanog stepeništa Gradske kuće. One spajaju prošlost i sadašnjost, ukazujući na dvojnost doživljenog trenutka, uvodeći u umetnički program ideju invokacije i zavičajne istorije. Za transmisiju ideja i stvaralaštva secesije koja je u slikarstvu srasla sa simbolizmom, u naše područje je osim zračenja Lehnerove škole u arhitekturi, te kolonije u Gedeleu u sferi primenjene umetnosti, značaj imala aktivnost Henrika Acela, primenjenog umetnika i slikara, rodom iz Nađvarada (Nagyvárad [Oradea]) u Transilvaniji. On se ističe kao izraziti predstavnik secesije, kao svestran, obrazovan i angažovan umetnik i pedagog. Višu školu za primenjenu umetnost u Budimpešti je završio 1894. godine, na studijskom putovanju je boravio u Italiji, gde je izučavao obradu kože, tehnologiju nameštaja i izradu čipke, nakon čega je godinu dana boravio u Minhenu i učio slikarstvo. Od 1897 1899. je zaposlen u Muzeju primenjene umetnosti u Budimpešti, istom onom koji je projektovao Eden Lehner. 86 Izlaže na milenarnoj izložbi u Budimpešti (1896) i na godišnjoj izložbi mađarskih slikara u Umetničkoj hali (Műcsarnok, 1897), te na izložbama Nacionalnog salona. Tekstove objavljuje od 1902. godine u oblasti primenjene umetnosti i arhitekture, npr. u listu Pesti Hirlap. Kao primenjeni umetnik se najviše bavi obradom kože i tkanjem, a uspeh postiže kao portretista značajnih ličnosti. 87 U Subotici izvršava portretne zadatke od 1903. godine, a 1905. godine se tu i nastanjuje, kao ađutant muzeja. 88 Kada je u procesu decentralizacije osnovano Južnomađarsko prosvetno-kulturno udruženje (Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület) sa sedištem u Segedinu, a ogranak za primeművészeti szintben és stílusban is különbség mutatkozik meg. Aczélnál az egyediség és a művészeti kivitelezés kapta a hangsúlyt, festménye kifejező, a német szeceszszió munkái felé hajló, és olyan művészek alkotásaihoz áll közel, mint Franz von Stuck és Thomas Theodor Heine, vagy éppen Edward Munch (1863 1944), akinek 1892-es kiállítása a berlini szecesszió kialakulására is hatást gyakorolt. 83 Ezt támasztja alá a tény, hogy ebben az évben, 1905-ben készült Munch kettős gyermek-portréja, a Az Esche gyerekek 84 és Aczél Két kisfiú arcképe című kisebb méretű festménye melyet a szabadkai Városi Múzeum őriz. 85 Mindkettő zárt térben ábrázolja az alakokat, tájkép vagy enteriőr nélkül. Az üresség hasonló pszichológiai jelzését érezzük Aczél régi Városházáról készült festményén is. Az aszimmetrikus kompozíció, melyet a homloktérben látható villamossínek ferde vonalai csak felerősítenek, mozgást visznek a képbe, míg a kilátástalan, komor hangulatot a csupasz ágak, a háttal ábrázolt figura és a szinte néptelen tér sötétokker, illetve barnás tónusai hangsúlyozzák. A festményen tetten érhetjük a szecesszióra jellemző kavargást, részben a kék, pazarul megfestett égbolt, részben a vonalak sajátságos, tekervényes mozgása és a munch-i színhatással való hasonlóság miatt. A Sárga terem két festménye tükörképként megismétlődik a Városháza díszlépcsőjének földszintjén található festett üvegablakokon. A festmények és a festett üvegablakok összekötik a múltat a jelennel, rámutatva az átélt pillanat kettősségére és bevezetve a művészeti programba az invokációt és a lokális történelem eszméjét. Vidékünkön, a festészetben a szimbolizmussal egybefonódó szecesszió eszméinek és alkotásainak átadásában, az építészetben a lechneri iskola, valamint az iparművészet területén, a Gödöllői művésztelep kisugárzása mellett, jelentős volt még az a tevékenység is, melyet az erdélyi, nagyváradi [Oradea] születésű, iparművész és festő, Aczél Henrik fejtett ki. A szecesszió jellegzetes képviselőjeként emelkedik ki mint sokoldalú, művelt művész és pedagógus. Az iparművészeti főiskolát Budapesten fejezte 1894-ben, tanulmányúton volt Olaszországban, ahol a bőrmegmunkálást, a bútorkészítési technológiát és csipkekészítést tanulmányozta, majd egy évet töltött Münchenben, ahol festészetet tanult. 1897 és 1899 között a budapesti Iparművészeti Múzeumban dolgozott, abban az épületben tehát, melyet Lechner Ödön tervezett. 86 Kiállít a budapesti Millenniumi Kiállításon (1896) és a Műcsarnokban a magyar festők éves kiállításán (1897), valamint a Nemzeti Szalon tárlatain. 1902-től szövegeket közöl az iparművészet és építészet területéről, pl. a Pesti Hírlapban. Iparművészként leginkább a bőrmegmunkálás és a szövés foglalkoztatja, de sikereket ér el jelentős 107

108 njenu umetnost biva postavljen u Subotici, za sekretara je imenovan Acel. On 1907. piše elaborat kojim predlaže osnivanje muzeja industrije i primenjene umetnosti, te u njemu drvoprerađivačke škole, jer kako kaže, Subotica je centar trgovine ovom sirovinom (!), što nije nevažna činjenica, ako se uzme u obzir velika zastupljenost drveta kao materijala u sklopu Gradske kuće. Kao primere navodi Englesku i Nemačku gde kultura, umetnost i industrija napreduju ruku pod ruku. Acel zamišlja da ove institucije budu smeštene u istoj građevini koja bi simbolizovala njihovo bratstvo, što vidno dokazuje njegovo poznavanje duha koji se vezivao za pokret pod imenom Art&Crafts, iako znamo da je i Muzej primenjene umetnosti u Pešti građen po istom principu, te da se i danas kraj muzeja vrši edukacija u oblasti primenjene umetnosti. Međutim, uprkos opštem odobravanju subotičkih zanatlija, viša zanatska škola je osnovana u Segedinu, što Acela ne sprečava da istraje pri svojoj ideji. Februara 1908. godine drži predavanje u Slobodnom liceju o razvoju moderne primenjene umetnosti od vremena Raksina. Usvajajući stav po kome treba stvoriti mogućnost zapošljavanja žena, oktobra 1909. sa Kornelom Liubom osniva kurs likovne i primenjene umetnosti u prostorijama centralne osnovne škole. Program fokusira na primenjenu umetnost, a nastavak kursa, 1910. godine, predstavlja osnivanje Subotičke više ženske škole industrije i primenjene umetnosti (Felső Nőipar és Iparművészeti Szakiskola). Ustanova je sledila primer engleskog novog školskog programa, a bila je namenjena i siromašnijem sloju građanki. Direktor i jedan od predavača je bio Acel, a predavali su još Kornel Liuba, Šandor Olah, Bela Lešinger, Šandor Hofman i drugi, među kojima i žene, ali ne i prva akademski obrazovana slikarka grada, Jelena Čović. Uprkos uspešnom funkcionisanju, državna uprava, nakon godinu dana, traži ukidanje elementarnog dela ustanove, koji Acelu daje smisao čitavom projektu, primenjene umetnosti. Doživevši to kao uvredu, on se postepeno povlači iz javnog života. 89 Na njegovo povlačenje ukazuje i činjenica da je sliku sa novom Gradskom kućom izveo Bence, iako je kako iz arhivskih dokumenata saznajemo inicijativa za nastajanje ovih slika bila upravo njegova. O tome svedoči pismo gradskom senatu 3. aprila 1908. godine: uzimam za hrabrost priložiti svoju ponudu za slikanje stare gradske kuće i njenog okruženja... 90 Jakab i Komor su sličnu koncepciju primenili već ranije i kod gradske kuće u Marošvašarhelju, tako da Acelova ideja nije bila potpuno nova. 91 Acel možda nije bio spreman ni na prekrajanje svoje slike, kao što je to učinjeno prilikom njenog uklapanja u ram. Prema tvrdnji restauratora obe slike, Žužane Pap Korhec, Aceszemélyek portréfestőjeként is. 87 Szabadkán portréfestési feladatokat lát el 1903-tól, majd 1905-től le is telepszik a városban mint múzeumi adjutáns. 88 Amikor a decentralizációs folyamatokban megalakul a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, szegedi székhellyel, az egyesület iparművészeti tagozata Szabadkára kerül és a tagozat titkárává Aczélt nevezik ki. Elaborátumot ír 1907- ben, melyben javasolja az ipari és iparművészeti múzeum megalapítását, ezen belül pedig a fafeldolgozó iskola megindítását, mivel ahogyan ő fogalmaz Szabadka a központja az ezen nyersanyaggal történő kereskedelemnek (!), s ez nem egy elhanyagolandó tény, ha figyelembe vesszük, hogy a fa, mint anyag, jelentős mértékben jelen van a Városháza épületében. Példaként Angliát és Németországot hozza fel, ahol a kultúra, a művészet és az ipar kéz a kézben halad előre. Aczél úgy képzelte, hogy e két intézmény egy épületben kapjon otthont, amely szimbolizálná testvériségüket, s ez evidensen bizonyítja, hogy ismerte az Art&Crafts név alatt futó mozgalom szellemiségét, bár tudjuk, hogy a pesti Iparművészeti Múzeum is hasonló elvek alapján épült fel, ahol még ma is, a múzeum mellett, iparművészeti szakképzés folyik. Annak ellenére azonban, hogy a szabadkai iparosok széleskörűen támogatták az ötletet, a szakipari főiskola mégis Szegeden nyílt meg, ami nem akadályozta meg Aczélt abban, hogy kitartson elvei mellett. A Szabad Líceumban 1908 februárjában tart előadást a modern alkalmazott művészetek Ruskin korától tartó fejlődéséről. Elfogadván az álláspontot, hogy ki kell alakítani a lehetőséget a nők foglalkoztatására, 1909 októberében, Liuba Kornéllal, a központi általános iskola termeiben képzőművészeti és iparművészeti tanfolyamot indít. A tanfolyam programja az iparművészetre fókuszált, és 1910-es folytatása valójában a Felső Nőipari és Iparművészeti Szakközépiskola megalapítását jelenti. Az intézmény az angol új iskolai program példáját követte, és a polgárnők szegényebb rétegeit célozta meg. Az igazgató és az egyik előadó Aczél volt, de az oktatók között ott volt Liuba Kornél, Oláh Sándor, Lőschinger Béla, Hofmann Sándor és mások, közöttük nők is, de nem a város első, akadémiailag képzett festőnője, Csóvits Ilona. A sikeres működés ellenére, egy év múltán, a városi közigazgatás az intézmény alapképző, Aczél számára az egész iparművészeti projektnek értelmet adó részének a bezárását kéri. Ő ezt sértésként élhette meg, hiszen fokozatosan visszavonult a közéletből. 89 Visszavonulását igazolja az a tény is, hogy az új Városházát ábrázoló festményt már Bencze készítette, bár ahogyan ezt a levéltári dokumentumokból megtudjuk a festmények elkészítését éppen ő kezdeményezte. Erről tanúskodik a Városi Szenátushoz intézett, 1908. április 3-ai keltezésű levele:... bátor vagyok lova slika je prije postavljanja u okvir bila uobičajenog pravougaonog oblika, a prilikom montiranja u ram je na uglovima sasečena i dokrpljena na određenim delovima, tako da se dobije željeni oblik. Zbog te promene, autor je pomerio svoju signaturu i potpisao se u ovalnu izbočinu u donjem desnom delu, dok je oblik slike Ferenca Bencea već u startu bio identičan današnjem. 92 Bence je uputio pismo subotičkoj gradskoj upravi avgusta 1912. godine, znači samo mesec dana pre svečanog otvaranje zgrade, opisujući novu Gradsku kuću laskavim rečima i tražeći 600 kruna umesto 500, koliko je plaćeno Acelu za sliku, jer smatra da je novu Gradsku kuću komplikovanije naslikati. No, nije dobio veću sumu. 93 Bence je osnovnu i srednju školu završio u Subotici, pohađajući i privatne časove crtanja kod nastavnika crtanja Lajoša Šoljmošija. Tada nastaje njegova uljana slika Palićka obala (1891), danas u fondu subotičkog Gradskog muzeja. Potom pohađa Školu za nastavnike crtanja Mintarajztanoda u Budimpešti (1892), te Umetničku akademiju u Beču (1893 1896), gde mu predaju Franc Rumpler i August Ajzenmenger. Ovde dobija Desauerovu nagradu 1894. godine. Prilikom posete Subotici, avgusta 1896. godine, listovi Szabadka és Vidéke i Bácskai Ellenőr ga predstavljaju kao Subotičanina, dobrog portretistu. 94 Da li je Bencina slika bila gotova do svečanog otvaranja zgrade ne znamo, ali je sigurno da prilikom fotografisanja za potrebe knjige Henrika Brauna o novog Gradskoj kući 1912. godine, Acelova još nije bila montirana, a verovatno ni Bencina, jer im se imena nigde ne spominju. 95 Međutim, u Biroovom pregledu dešavanja o deset godina njegovog gradonačelničkog mandata, 1912. godine je štampana kao ilustracija i jedna fotografija na kojoj se vidi postavljena Bencina slika u kabinetu gradonačelnika. 96 Obe slike se od tada neprekidno nalaze na mestu koje im je predvideo arhitekta zadužen za rešavanje enterijera Gradske kuće, Deže Jakab. a régi városi székház s a közelében szintén lebontandó környékének megfestésére jelen ajánlatomat benyújtani... 90 Aczél ötlete nem volt teljesen új, mert Jakab és Komor hasonló megoldást alkalmaztak a marosvásárhelyi városháza esetében. 91 Aczél talán nem volt hajlandó változtatásokat eszközölni saját festményén, amit azonban a festmény keretbe illesztése megkívánt. Mindkét festmény restaurátora, Korhecz Papp Zsuzsanna szavai szerint Aczél festménye a keretezés előtt szokásos, szabályos négyszög alakú volt és a keretezés során vágták le a sarkait, majd foldozták ki bizonyos részeit ahhoz, hogy megkapják a kívánt formát. E változtatás miatt módosította az alkotóművész a szignóját, és a jobb alsó felén lévő ovális részen írta alá a festményt, míg Bencze Ferenc festményének alakja már a kezdetekben is olyan volt, ahogyan azt ma láthatjuk. 92 Bencze levelet intézett a szabadkai városi közigazgatáshoz 1912 augusztusában, tehát alig egy hónappal az épület ünnepélyes megnyitója előtt, melyben hízelgő szavakkal írta le az új Városházát és az Aczél-festményért fizetett 500 helyett 600 koronát kért annak lefestéséért, mivel, véleménye szerint, az új Városháza lefestése összetettebb festői feladat. A nagyobb összeget azonban nem kapta meg. 93 Bencze Szabadkán fejezte az általános és középiskolát, közben rajzból magánórákat vett Szolymosi Lajos rajztanártól. Ekkor készül el a Palicsi-tó partja (1891) című olajfestménye, mely ma a szabadkai Városi Múzeum gyűjteményében van. Ezután a budapesti Mintarajztanoda rajziskolában tanul (1892), majd a bécsi Művészeti Akadémián (1893 1896), ahol Franz Rumpler és Auguszt Eisenmenger voltak a tanárai. Itt 1894-ben megkapja a Desauer-díjat. Amikor 1896 augusztusában Szabadkára látogat, a Szabadka és Vidéke és a Bácskai Ellenőr úgy mutatják be, mint a jó portréfestő szabadkait. 94 Nem tudjuk, elkészült-e Bencze festménye az épület ünnepélyes megnyitásáig, de biztos, hogy Braun Henrik, az új városházáról szóló könyve fényképanyagának elkészítésekor, 1912-ben az Aczél-festmény még nem volt a falon, és valószínűleg Benczéé sem, mivel a neveiket sem említik sehol. 95 Bíró tízéves polgármesterkedésének eseményeit összegző, 1912- ben megjelenő könyvében azonban már illusztrációként ott láthatunk egy fényképet, melyen jól látszik a polgármester kabinetjének falára akasztott Bencze-festmény. 96 Mindkét festmény azóta is látható azon a helyen, melyet a Városháza belterének megoldásával megbízott építész, Jakab Dezső előlátott számukra. 109

Vitraºi i istorijska komponenta A festett üvegek és a történelmi komponens 110 Nastanak vitraži Gradske kuće se vezuje za period njenog unutrašnjeg uređenja. Njihova pojava pripada tipičnom secesijskom umetničkom efektu Gesamtkunstwerka objedinjavanja arhitekture sa slikarstvom i primenjenom umetnošću u istom stilu, te uskrsnuću vitražne tehnike. Vitraže Gradske kuće je izradio, kako je u donjem desnom uglu vitraža sa prikazom carice Marije Terezije naznačio: Mikša Rot, carski i kraljevski dvorski vitražista ( császári és királyi udvari üvegfestő ), u svojoj peštanskoj radionici, na osnovu svojih nacrta i nacrta slikara Šandora Nađa (Nagy Sándor, 1869 1950), u vremenskom rasponu od novembra 1911. do avgusta 1912. godine. 97 Mikša Rot (Róth Miksa, 1865 1944) je bio vodeći vitražista Ugarske sa međunarodnom reprutacijom. Zanat je učio kod svog oca Žigmonda, a radionicu-atelje vitraža i mozaika otvorio je 1885. godine. Nagrađivan je više puta od 1899. godine. Koristio se veštinom srednjovekovnih majstora, ali i novim materijalima i tehnikama. Smatra se osnivačem nacionalnog stila u domaćoj izradi vitraža. Prvi je u Ugarskoj uveo upotrebu opaloscentnog stakla sa površinom sličnom mermeru, a bavio se i tehnikom mozaika. Dobijao je najveće narudžbe i najveći broj poslova, a realizovao je radove i van Austro-ugarske. Bio je u kontaktu sa svim značajnim umetnicima projektantima vitraža u Ugarskoj, kao što je na primer slikar Jožef Ronai Ripl (Rippl-Rónai József). 98 Najduže i najplodonosnije je sarađivao sa članovima prve mađarske secesijske likovne kolonije u Gedeleu (Gödöllő): Aladarom Kriš Kerešfeiem (Körösfői Kriesch Aladár) i Šandorem Nađem. Njihova saradnja je bila vrhunac stvaralaštva Mikše Rota, 99 istovremeno, to je bio period naročito 1910. godina vrhunca vitražne umetnosti slikara Šandora Nađa. 100 On je studirao u Rimu i Parizu. Bavio se slikarstvom i primenjenom umetnošću fresko slikarstvom, grafikom, vitražom, tapiserijom, opremanjem knjiga itd. Iz Francuske se vratio u domovinu 1900. godine. Po njegovim nacrtima je Rot izveo sledeće vitraže: za Nacionalni salon (Nemzeti Szalon) sa Aladarom Kriš-Kerešfeiem (1907), za Mađarsku kuću u Veneciji (Velencei Magyar Ház, 1909), za subotičku Gradsku kuću (1911), za katoličku gimnaziju u Satmarnemediju (Szatmárnémeti, 1912), za Palatu kulture u Marošvašarhelju (Marosvásárhelyi Kultúrpalota, 1913), za kapelu u Lipotmezeu (Lipótmezei kápolna, 1913), za semenište u Temišvaru (Temesvári papnevelde, 1915) i za vilu Druker (Drucker villa, 1920). 101 Istoričar umetnosti Katalin Geler, za najimpresivnije, umetnički zrelo komponovano njegovo delo A Városháza festett üvegablakainak kidolgozása az épület belső kialakításának idején kezdődhetett meg. Megjelenésük a tipikus szecessziós művészeti hatások körébe tartozik, a Gesamtkunstwerkhez, ami az építészet festészettel és iparművészettel egyazon stílusban történő egyesítését jelenti, valamint az üvegfestés technikájának feltámadását jelzi. A Városháza üvegfestményeit, ahogyan az a Mária Terézia császárnőt ábrázoló üvegfestmény jobb alsó sarkában fel van jegyezve: Róth Miksa, császári és királyi udvari üvegfestő készítette pesti műhelyében, saját és Nagy Sándor (1869 1950) festő vázlatai alapján, az 1911. november és 1912 augusztusa közötti időszakban. 97 Róth Miksa (1865 1944) Magyarország vezető üvegfestője volt nemzetközi hírnévvel. A szakmát apjától, Zsigmondtól tanulta, mozaik- és üvegfestészeti műintézetét 1885-ben alapította. 1899-től több díjat is kapott. A középkori mesterek szakértelmét használta fel, új anyagokat és technikákat is alkalmazva. Magyarországon először alkalmazta a márvány felülethez hasonló opálfényű üveget, de a mozaik technikájával is foglalkozott. A nemzeti stílusú hazai üvegfestés alapítójának tekintik. A legnagyobb megrendeléseket és a legtöbb megbízást kapta Magyarországon, de megrendeléseknek tett eleget az Osztrák Magyar Monarchián kívül is. Kapcsolatot ápolt minden jelentősebb magyarországi művésszel, festettüveg-tervezővel, mint pl. Rippl-Rónai Józseffel, 98 de leghosszabb ideig és leggyümölcsözőbben a gödöllői, első magyar szecessziós művésztelep tagjaival működött együtt: Körösfői-Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral. A velük folytatott közös munka Róth Miksa munkásságának tetőpontját jelentette, ugyanakkor ez az időszak, de különösen 1910, Nagy Sándor üvegfestészeti művészetének a csúcspontja is. 100 Nagy Sándor Rómában és Párizsban tanult. Festészettel és iparművészettel foglalkozott, többek között freskófestészettel, grafikával, üvegfestéssel, faliszőnyeg-tervezéssel, könyvkötészettel stb. Franciaországból 1900-ban tért vissza hazájába. Vázlatai alapján Róth az alábbi épületek számára készített festett üveget: Nemzeti Szalon Körösfői-Kriesch Aladárral (1907), Velencei Magyar Ház (1909), a szabadkai Városháza (1911), a szatmárnémeti katolikus gimnázium (1912), a marosvásárhelyi Kultúrpalota (1913), a lipótmezei kápolna (1913), a temesvári papnevelde (1915) és a Drucker-villa (1920). 101 Gellér Katalin, művészettörténész, Róth legimpresszívebb, művészi érettséggel szerkesztett munkájának a marosvásárhelyi Kultúrpalota festett üvegeit tekinti. A szabadkai Vá- 111

112 smatra vitraže Palate kulture u Marošvašarhelju. Subotička Gradska kuća je međutim po svojoj funkciji, zahtevala svedenije i primereno rešenje. Narudžbu za izradu vitraža subotičke Gradske kuće Rot je primio početkom novembra 1911. godine, o čemu Deže Jakab i Marcel Komor sa zadovoljstvom izveštavaju glavnog arhitektu Đulu Valija. 102 Gotove vitraže je Rot isporučio u drugoj polovini maja i u avgustu 1912. godine, znači uoči svečanog otvaranja objekta. 103 Nacrte šest vitraža sa prikazom mađarskih kraljeva, postavljenih u dve bočne niše čeonog zida svečane većnice (Arpad, Sveti Stefan, Sveti Ladislav, Matija Korvin, Lajoš Veliki, Kenjveš Kalman / Árpád fejedelem, Szent István, Szent László, Corvin Mátyás, Nagy Lajos, Könyves Kálmán) je izradio Šandor Nađ, dok je Mikša Rot autor nacrta četiri vitraža u centralnoj niši sa prikazom cara Franca Jozefa i carice Marije Terezije, te dva paža, kao i šest vitraža za dva bočna zida sa prikazom istorijskih portreta (Janko Sibinjanin, Ištvan Verbeci, Ferenc Rakoci II, Ištvan Sečenji, Ferenc Deak i Lajoš Košut / Hunyadi János, Werbőczy István, II. Rákóczi Ferenc, Széchényi István, Deák Ferenc, rosháza azonban, rendeltetése alapján, visszafogottabb és alkalmasabb megoldást kívánt meg. A szabadkai Városháza festett üvegablakainak elkészítésére szóló megrendelést Róth 1911 novemberének elején kapta meg, melyről Jakab Dezső és Komor Marcell megelégedettséggel értesítik a főépítész Váli Gyulát. 102 Róth 1912 májusának második felében és augusztusában szállította le a kész festett üvegeket, tehát közvetlenül az új épület megnyitása előtt. 103 A Díszterem főhomlokzatának két oldali falfülkéjébe állított hat, a magyar királyokat (Árpád fejdelem, Szent István, Szent László, Corvin Mátyás, Nagy Lajos, Könyves Kálmán) bemutató festett üvegablak tervrajza Nagy Sándor munkája, míg Róth Miksa a központi falfülke négy, Ferenc Józsefet és Mária Teréziát, valamint két apródot, illetve az oldalfali hat történelmi személyiségeket ábrázoló ablakot tervezte meg (Hunyadi János, Werbőczy István, I. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos). 104 Róth a szerzője a díszlépcső legfelső fokán látható figuratív-szimbolikus festett üveg emblémáknak is. A szabadkai Történelmi Levéltár a Városháza fes- 113

114 Kossuth Lajos). 104 Rot je autor i dva vitraža u vrhu svečanog stepeništa sa figurativnim simboličnim amblemima. Dokumente subotičkog Istorijskog arhiva koji govore o vitražima Gradske kuće, prvi je prikazao arhivista Laslo Mađar. 105 Rotov predračun, pisan 16. novembra 1909. godine, predviđa troškove izrade vitraža Gradske kuće na sledeći način: 1) 27 prozora u većnici u dekorativno ornamentalnom izvođenju, po komadu u proseku 340, ukupno 9180 kruna 2) Aternativa: Istih 27 prozora, u gornjem delu dekorativno ornamentalna, u donjem bogato figurativna: 12 prozora sa ornamentikom po komadu 340 ukupno 4080, 15 prozora sa figurama po komadu 700 ukupno 10500. Sveukupno 14580 kruna. 3) 7 prozora u maloj sali, srednje bogato, ornamentalnih po komadu 200, ukupno 1400. 4) 11 velika prozora u sobama gradonačelnika i glavnog župana, kao i u sali za venčavanje, srednje bogato, ornamentano, po komadu 470, ukupno 5170. 5) 30.00 m srednje bogata vitraža za prozore stepeništa, po komadu 120, ukupno 3600 6) 70.00 m jednosavnijih vitraža za prozore vestibila, po komadu 80, ukupno 5600 7) 2 vitraža sa prizorom stare i nove Gradske kuće za dva prozora vestibila, po komadu 500, ukupno 1000 kruna. Ukupan trošak 25.950 kruna. 106 Današnji broj vitraža ukazuje na određena odstupanja od gore navedenog: u svečanoj većnici se nalazi sedamnaest figurativnih i trinaest ornamentalnih, ukupno trideset vitraža od predviđenih dvadeset i sedam. Do povećanja broja vitraža je verovatno došlo tokom rada i pregovora, dok se za vitraže u malim salama gradonačelnika i velikog župana ne zna. Na osnovu fotografije iz 1912. godine, znamo da je bio postavljen i jedan vitraž koga više nema, a nalazio se u prizemlju svečanog stepeništa, u oknu ispod vitraža sa prikazom stare Gradske kuće. Vitraž je imao motiv mađarskog grba sa krunom. 107 Pretpostavljamo da je naspram njega, na drugom prozoru, ispod vitraža sa novom Gradskom kućom, bio takođe grb, verovatno grb grada, analogno rasporedu grbova na vitražima paževa u svečanoj većnici. Nalazimo vitraže, kako je i bilo planirano, u hodniku spratnog dela svečanog stepeništa na ulazu u predvorje svečane većnice, tri sa jedne i tri sa druge strane, ornamentalna uska dekorativna venca, ukupno šest vitraža; takođe u spratnom delu svečanog stepeništa jedan sa jedne strane i jedan sa druge strane ornamentalna prozora sa figurativnim simboličnim amblemima, te nešto niže u stepeništu tri po tri ornamentalna vitraža različite veličine, ukupno osam vitraža. U prizemlju stepeništa nalaze se vitraži statett üvegeiről szóló dokumentumait elsőként Magyar László levéltáros adta közre. 105 Róth 1909. november 16- án írt előszámlája a Városháza festett üvegeinek előállítási költségeit az alábbi módon látja elő: 1) 27 ablak a közgyűlési teremben, díszes, ornamentális üvegfestészeti kivitelben, darabja átlag 340, összesen 9180 korona 2) Aternativa: Ugyanezen 27 ablak, a felső részek díszes, ornamentális üvegfestészeti kivitelben, az alsó részek gazdag, figurális üvegfestéssel: 12 ablak ornamentális darabja 340 összesen 4080, 15 ablak figurális, dbja 700 összesen 10500. Mindösszesen 14580 korona. 3) 7 ablak a kisteremben, középgazdagságú ornamentális üvegfestészeti kivitelben, darabja 200, összesen 1400. 4) 11 nagy ablak a polgármesteri és főispáni szobákban és az esketési teremben, középgazdagságú ornamentális üvegfestészeti kivitelben, darabja 470, összesen 5170. 5) 30.00 m középgazdagságú üvegfestészet a lépcsőház ablakaiba, átlag 120, összesen 3600 6) 70.00 m egyszerűbb üvegfestészet a a vesztibül ablakaiba, a 80, 5600 7) 2 üvegfestmény a régi és az új városháza képével a vesztibül ablakaiba a 500, 1000. Összesen kor. 25.950 106 A festett üvegek jelenlegi száma azt mutatja, hogy a fenti számításokhoz viszonyítva némi eltérés történt: a Díszteremben tizenhét alakábrázolásos és tizenhárom díszítményes, tehát összesen harminc festett ablaküveg készült el az előlátott huszonhét helyett. A festett üvegek számának növelése valószínűleg a munkák és a tárgyalások folyamán ment végbe, míg a polgármesteri és a főispáni kistermek festett ablaküvegeiről nem tudunk semmit. Egy 1912-es fénykép alapján értesülünk arról, hogy volt egy festett üvegablak, mely ma már nem létezik, és ez a díszlépcső földszinti részén volt látható, a régi Városházát ábrázoló festett üvegablak alatt. Ezen a festett üvegablakon a magyar címer volt látható. 107 Feltételezzük, hogy vele szemben, a másik ablakban, az új Városházát ábrázoló festett üvegablak alatt szintén egy címer volt, valószínűleg a város címere, hasonlóképpen, mint az apródokat ábrázoló festett üvegek címereinek elrendezésénél a Díszteremben. Ma is láthatóak azonban a díszlépcső emeleti részének folyosóján, a Díszterem előcsarnokának bejáratánál tervbe vett festett üvegablakok: három az egyik, három a másik oldalon, díszítményes, keskeny, dekoratív koszorúk, öszszesen tehát hat festett üveg, majd szintén a díszlépcső emeleti részén, mindkét oldalon, díszítményes ablakok vannak figuratív, szimbolikus emblémákkal, illetve kissé lejjebb a lépcsőn három-három, különböző nagyságú, re i nove Gradske kuće, te tri po tri ornamentalna vitraža sa lučnim prozorima i jedna po jedna rozeta, ukupno deset vitraža. Sa strane stepenište nekadašnjeg žandarmerijskog ulaza, u prostoru prvog sprata, nalazimo još četiri ornamentalna uzana vitraža. Prvi korak izrade vitraža je izrada planova, obično tehnikom akvarela, od kojih je u ovom slučaju poznato samo nekoliko komada, dok su kartoni izrađeni ugljenom u razmeri 1:1 sačuvani. Neke od priprema Šandora Nađa (Arpad, Sveti Stefan, Sveti Ladislav i Kalman Kenjeveš) je objavio istoričar umetnosti zaslužan za zaštitu i vraćanje vitraža na njihovo mesto, Bela Duranci, 1978. godine, 108 a potom su publikovani planovi u tehnici tuša i akvarela za vitraž Svetog Stefana, Svetog Ladislava. 109 Vremenom su reprodukovana još dva nova akvarela Matije Korvina i Lajoša Velikog, 110 te nacrti u tehnici crteža ugljem za vitraž kralja Matije Korvina, 111 Arpada i Svedíszítményes, összesen nyolc festett ablaküveg. A lépcső földszinti részén vannak a régi és új városházák festett üvegablakai, valamint három-három díszítményes, íves, festett üvegablak és egy-egy rozetta, összesen tíz festett üveg. Az egykori csendőrségi bejárat felőli lépcső oldalán, az első emeleti térben még négy díszítményes, keskeny festett üveget találunk. Az üvegfestés első lépése a tervek elkészítése, s ez általában akvarell-technikával készül, melyekből esetünkben alig néhány darab ismert, míg a szénkrétával készült, 1:1-es méretarányú kartonokat sikerült megőrizni. Nagy Sándor néhány vázlatrajzát (Árpád fejedelem, Szent István, Szent László és Könyves Kálmán) Bela Duranci, a festett üvegablakok védelmét és eredeti helyükre történő visszahelyezésüket szorgalmazó művészettörténész jelentette meg 1978-ban, 108 majd megjelentek a Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló festett üvegablakok tus és akvarell technikával készült tervei is. 109 Idővel napvilágot látott Corvin Mátyás és Nagy Lajos két új akvarelljének a reprodukciója is, 110 illetve a Corvin Mátyás királyt, 111 Árpád fejedelmet és Szent Istvánt ábrázoló üvegablakok szénkrétával készült vázlatai is. 112 Ez azt jelenti, hogy a királyokat ábrázoló festett üvegablakok terveit már ismeri a közönség, de nem az összes változatukat. Az 1911-es kisméretű akvarelleket a Magyar Építészeti Múzeumban őrzik, a nagyméretű, szénkrétával készült kartonokat pedig a gödöllői Városi Múzeum mint a Nagy Sándor Ház gyűjteményének részét. 113 Róth Miksa karton-terveiből eddig egyet sikerült megtalálni a Róth Miksa-hagyatékban, melyen az új Városházát ábrázoló festett üvegablak kidolgozásához ké- 115

116 tog Stefana. 112 Znači planovi vitraža kraljeva su poznati u javnosti, ali ne i sve varijante. Akvareli malog formata iz 1911. godine, nalaze se u Muzeju arhitekture Mađarske, a kartoni velikih formata u tehnici crteža s ugljem, u Gradskom muzeju u Gedeleu (Gödöllő), kao deo fonda Kuće Šandora Nađa. 113 Od kartona sa nacrtima Mikše Rota do sada je nađen jedan u zaostvaštini Mikše Rota, nastao za vitraž sa novom Gradskom kućom. 114 Nacrti figura istorijskih likova su u slučaju oba autora nastali na osnovu poznatih predložaka, tačnije ranijih primera portreta, kako je to bilo popularno i u doba istoricizma. Kao primer možemo navesti nacrt vitraža Šandora Nađa za figuru kralja Matije Korvina, gde je portret humanističkog kralja, prikazao u profilu sa lovorovim vencem na glavi, nalik antičkim portretima. Ovaj tip portreta kralja, koji je između ostalog zaslužan za širenje renesanse i koji je cenio Aleksandra Velikog, poznat je od davnina kao Imitacija Aleksandros (Alexandros imitáció). 115 Međutim, neposredni izvor ovakvog rešenja glave i cele figure, može biti monumentalna skulptura Janoša Fadrusa (Fadrusz János, 1858 1903) svečano postavljena 1902. godine na glavni trg rodnog mesta kralja, u Koložvaru (Kolozsvár [Cluj Napoca]). Ilustrovano izdanje štampano povodom tog događaja, sumira rezultate dotadašnja istraživanja ikonografije kralja Matije i posve je sigurno da ga je Šandor Nađ imao, kao što je sigurno da je dobro poznavao Fadrusovu skulpturu pogotovo što je ona bila izložena 1900. godine na svetskoj izložbi u Parizu, gde je i Nađ izlagao. 116 Rešenja centralnih vitraža, lik cara i carice, koje je Miška Rot radio po svojim nacrtima, preuzeta su sa dva poznata primera. Kao predložak za lik cara i mađarskog kralja Franca Jozefa (1830 1916) je poslužila uljana slika vodećeg slikara mađarskog istorijskog slikarstva, Đule Bencura (Benczúr Gyula, 1844 1920), izložena na milenarnoj izložbi 1896. godine (I. Ferenc József király Ő felségének arcképe, kat. 662). Bencur je vladara prikazao u odori Reda svetog Sefana, na grudima sa ordenom reda, baš kao što to vidimo na vitražu subotičke Gradske kuće. Isti karton je Rot primenio nešto ranije, 1907. godine na vitražu gradske kuće u Marošvašarhelju, ali u drugačijoj kompozicijskoj šemi prozora. 117 Slično je postupio i kod prsnog portreta Lajoša Košuta, koji je primenio i na peštanskoj palati Osiguravajućeg društva Grešam (Gresham, 1906). 118 Predložak za lik carice i mađarske kraljice Marije Terezije (1717 1790), mogao je preuzeti sa neke od varijanti portreta u ulju o Mariji Tereziji u mađarskoj odori, 119 kao što je portret Daniela Šmidelia (Daniel Schmiddeli) nastao u periodu 1743 1745, postavljen u dvoracu u Gedeleu (Gödöllő). 120 Istu vrstu predloška je szített vázlat látható. 114 A történelmi személyiségek tervrajzai, mindkét alkotó esetében, a már ismert minták szerint készültek, pontosabban korábbi portrék szerint, mint ahogy az a historizmus korában szokásban volt. Példaként említhetjük Nagy Sándor festett üveg-tervét Corvin Mátyás király alakjához, melyen a humanista király arcképét profilban ábrázolja, babérkoszorúval a fején, akár az antik portrékon. A reneszánszot népszerűsítő és Nagy Sándort nagyra értékelő király ezen arcképe Alexandros imitáció -ként ismert. 115 Mégis a fej és a teljes alak ilyen megoldásának közvetlen forrása lehetett Fadrusz János (1858 1903) monumentális szobra, melyet 1902-ben állítottak fel a király szülővárosának, Kolozsvárnak a főterén. Az ebből az alkalomból nyomtatott illusztrált kiadvány összegzi a Mátyás király ikonográfia addigi kutatásának eredményeit, s minden bizonnyal Nagy Sándor is rendelkezett vele, mint ahogyan jól ismerhette Fadrusz szobrát is, mivel azt bemutatták az 1900-as párizsi világkiállításon, ahol ő is kiállított. 116 A két központi, a császárt és a császárnét ábrázoló festett üvegablak megoldása, melyek Róth Miksa saját vázlatai alapján készültek, két ismert példa alapján történt. Ferenc József (1830 1916) császár és magyar király ábrázolásának előképeként Benczúr Gyula (1844 1920), a magyar történeti festészet vezető festőjének olajfestménye szolgált, melyet az 1896-os millenáris kiállításon állítottak ki (Ferenc József király Ő felségének arcképe, kat. 662). Benczúr az uralkodót Szent István rendi díszöltözetben ábrázolta, mellén a rend nagykereszt csillagával, pontosan úgy, ahogyan a szabadkai Városháza festett ablaküvegén láthatjuk. Ezt a kartont Róth korábban is használta: 1907-ben a marosvásárhelyi városháza festett üvegablakán, de ott más elrendezési elvek szerint. 117 Hasonlóképpen járt el Kossuth Lajos arcképénél is, melyet a pesti Gresham Biztosítótársaság palotájának (1906) épületén is felhasznált. 118 Mária Terézia (1717 1790) császárnő és magyar királynő ábrázolásához a mintát a Mária Teréziáról készült magyar ruhában ábrázolt arcképek valamelyik változatáról vehette, 119 mint amilyen pl. a Schmiddeli Dániel által 1743 1745 között festett arckép is, amely ma a Gödöllői kastélyban látható. 120 Ilyen előképet használt Than Mór is 1880-ban, a régi szabadkai városháza szükségleteire megrendelt, a császárnőt ábrázoló portré elkészítéséhez, mely, mint a többi addigi festmény, az új Városháza felépülése után a szabadkai múzeumba került a többi történelmi nagyság portréjával együtt. A szabadkai Városháza arcképcsarnoka a történelmi személyiségek hasonló galériáinak kontextusá- koristio i Mor Tan 1880. godine, za caričin portret naručen za staru subotičku Gradsku kuću, sliku koja je i sve dotadašnje, nakon izgradnje nove Gradske kuće sa portretima istorijskih velikana, dospela u subotički muzej. Galerija portreta subotičke Gradske kuće je nastala u kontekstu sličnih galerija istorijskih ličnosti u periodu istoricizma, intenzivirano tokom priprema milenarne proslave (1896). Jedan od takvih primera je već pomenuta gradska kuća u Kečkemetu, delo Edena Lehnera i Đule Partoša, 121 ali i Milenarni spomenik na Trgu heroja u Pešti, danas turistička atrakcija, delo Alberta Šikedansa i Đerđa Zale (Schickedanz Albert, Zala György) 1896. godine. 122 Umetnički program svečane većnice u Kečkemetu je sličan subotičkom, te se smatra da su sledbenici Lehnera, Jakab i Komor iskoristili dati obrazac, transformišući ga na svoj, nov način. U Kečkemetu je zidove većnice oslikao Bertalan Sekelj (Székely Bertalan, 1835 1910), koristeći se celinama sa prikazom istorijskih scena, što je u Subotici izostalo, a na čeonom zidu, slično subotičkom rešenju, je naslikao frontalno postavljene pojedinačne likove vladara i političara. 123 (Ovakva sinteza istorijskih scena i pojedinačnih likova se javlja i na Milenarnom spomeniku na Trgu heroja). U Subotici se desila inovacija: iako su koreni opšteg zadržaja poticali iz istoricističkog rešenja, Jakab i Deže su uvođenjem nove, vitražne tehnike, rešili zadatak na posve drugačiji način, koji se uklapao u duhovnost secesije. Galerija subotičkih portreta je putem svoje tehničke izvedbe postala specifičan akcenat zgrade koja, kao prava primenjena umetnosti, spaja funkciju i značenje. Ovakva metafizička primena, u osnovi konceptualne prirode, oblikovanje svetla i boje je doživljavala svoj procvat u gotici, te u secesiji na prekretnici vekova i početkom 20. veka. U periodu secesije je, međutim, postojao mali broj autora koji su eksperimentisali tehnikom vitraža, a samo nekolicini je pošlo za rukom nalaženje veštog majstora za izvođenje, koji bi znao izvesti dela srdono njihovim zamislima. Jedan od tih retkih slučajeva je bila dvanaestogodišnja saradnja Mikše Rota sa Gedelijancima. Osećaj Šandora Nađa prema vijugavim, snažnim konturnim linijama, na taj način se srećno spojio sa znalački izvedenim ritmom olovnih mreža Mikša Rota. 124 Vitraži svečane većnice subotičke Gradske kuće zato predstavljaju retku vrednost, ali i jedinstven primer galerije istorijskih portreta u tehnnici vitraža. Zanimljiv je podatak zavičajne istorije da je za vitraže sa prikazom paževa kraj cara i carice, Rot koristio fotografije dve Subotičanke. Za nešto više od šest meseci od prihvatanja narudžbe, 4. maja 1912. godine, dvojica projektanata izveštavaju Đulu Valija o svojoj poseti Rotu ban alakult ki a historizmus korában, s csak fokozódott a millenniumi ünnepségek (1896) előkészületei során. A példák egyike a már említett kecskeméti városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula alkotása, 121 illetve a ma már turistalátványosság, a Millenáris emlékmű a pesti Hősök terén Schickendanz Albert és Zala György 1896- ban elkészült műve. 122 A kecskeméti Díszterem művészeti programját vitte tovább a szabadkai Díszterem, illetve Lechner követői, Jakab és Komor az ott látott mintát használták és alakították sajátságos, új módon. Kecskeméten a falakat Székely Bertalan (1835 1910) festette, történelmi jeleneteket ábrázolva, ami Szabadkán elmaradt, míg a főhomlokzati falon, a szabadkai megoldáshoz hasonlóan, az uralkodók és politikusok egyenkénti alakjai láthatók falfestményeken, frontális beállításban. 123 Ilyen történelmi alakokokat láthatunk még a Millenáris emlékműn is, a Hősök terén. Szabadkán viszont innováció történt: bár az általános tartalom a historikus megoldásban gyökerezett, Jakab és Komor más módon oldották meg a feladatot az új, üvegfestéses-technika bevezetésével, amely beillett a szecesszió szellemiségébe. A szabadkai Díszterem arcképcsarnoka technikai kivitelezése révén vált az épület sajátságos hangsúly-elemévé, mely valódi iparművészetként összeköti a rendeltetést és a jelentést. A fények és színek alakításának ezen, alapjában véve konceptuális természetű metafizikai alkalmazása a gótikában élte virágkorát, illetve a századfordulós és a 20. század eleji szecesszióban. A szecesszió idején azonban kevés alkotó kísérletezett az üvegfestés technikájával, és alig néhánynak sikerült elképzeléseik megvalósításához megfelelő tudással rendelkező mesterembert találni a kivitelezéshez. A ritka esetek egyike Róth Miksa és a gödöllőiek tizenkét éves együttműködése. Nagy Sándor érzéke az erősen kontúros vonalak dinamikája iránt szerencsésen ötvöződött Róth Miksa ólomhálóinak mívesen kivitelezett ritmusával. 124 A szabadkai Városháza Dísztermének festett ablaküvegei ezért ritka értéket képviselnek, ugyanakkor ez az arcképcsarnok egyedülálló példája az üvegfestő-technikával készült, történelmi személyiségeket ábrázoló arcképcsarnokoknak. Helytörténeti adat, hogy a császárt és a császárnőt bemutató festett üvegablakok mellett látható apródok ábrázolásához Róth két szabadkai fiatal lány fényképét használta. A megrendelés elfogadásától számított valamivel több mint hat hónapon belül, 1912. május 4-én, a két tervező a Róthnál tett látogatásukról tájékoztatja Váli Gyulát, hogy már szinte elkészült a megbízással, kivéve a két apródot ábrázoló festett üvegablakot, melynek kidolgozásához homályos fényképeket kaptak, mi több, a fotókon a figurák elhelyezése nem megfelelő. 117

118 i navode da je on skoro gotov sa poslom, sem sa vitražima dva paža za čiju izradu su poslate mutne fotografije i još pri tome u obrnutom položaju od potrebnog. Navode, takođe, da će pored kralja stajati paž sa mađarskim grbom i zastavom, to jest ćerka velikog župana, a kraj Marije Terezije paž sa grbom i zastavom grada, to jest ćerka gradonačelnika, te da je Rot pribeležio boje kose i očiju, pa one neće morati doputovati u Peštu. 125 Mikša Rot upućuje pismo Đuli Valiju, 25. maja 1912, gde piše: Primio sam dve poslate fotografije, te sam sada već napravio i dva prozora sa figurama paževa. Iako je jedna od fotografija snimljena naopačke, mislim da ću uspeti savladati i ovu prepreku. 126 Sadržaj pisama potvrđuje činjenicu da su lica paževa modelovana na osnovu poslatih fotografija, te da su modeli ovih vitraža bile ćerke dvojice čelnika grada: glavnog župana Šandora Purglija i gradonačelnika Karolja Biroa, 127 konkretno poćerka gradonačelnika, Neli Brešćanski (Brestyánszky Nelli) i predivna starija ćerka kako beleži jedan savremenik glavnog župana Šandora Purglija, Irma Purgli (Púrgly Irma). 128 Uoči svečane predaje Gradske kuće novine Bá- Azt is megemlítik, hogy a király mellett a magyar címerrel és zászlóval álló apród a főispán lánya lesz, Mária Terézia mellett pedig a másik apród a polgármester lánya, a város címerével és zászlajával lesz látható. Azt is szóvá teszik, hogy Róth lejegyezte a hajuk és szemük színét, így nem kell Pestre felutazniuk. 125 Róth Miksa 1912. május 25-én intéz levelet Váli Gyulához, melyben értesíti, hogy megkapta az elküldött két fényképet, és már meg is csinálta a két ablakot az apródok figuráival. Bár az egyik fotográfia fordítva készült, úgy gondolja, sikerül majd leküzdenie ezt az akadályt. 126 A levelek tartalma alátámasztja azt a tényt, hogy Róth az apródok arcait az elküldött fényképek alapján formálta meg, valamint hogy ezen festett üvegablakok modelljei a város két elöljárójának a lányai voltak: Purgly Sándor főispáné és Bíró Károly polgármesteré, 127 pontosabban a polgármester fogadott lánya, Bresthánszky Nelli és Purgly Irma, a főispán, Purgly Sándor egyik kortárs szavaival élve gyönyörűséges, idősebb lánya. 128 Közvetlenül a Városháza ünnepélyes átadása előtt a Bácskai Hirlap is közölte ezt az adatot: az apródok alakjai elő modellek alapján készültek. A jobb cskai Hirlap su objavile podatak: Likovi paževa su nastali na osnovu živih modela. U pažu sa desne strane, možemo prepoznati ćerku gradonačelnika Karolja Biroa, a u onom sa leve strane, ćerku dr Šandora Purglija, glavnog župana. 129 Tokom vremena je sećanje na dve devojke izbledelo, pa su se ubrzo u likovima mogla videti samo dva paža koja se jedino razlikuju po boji odeće i rekvizitima: sa jedne strane u crvenom kaputiću je paž koji drži mađarsku zastavu i grb, a sa druge paž u zelenom kaputu, sa plavo belom zastavom i grbom grada Subotice. Rot je, a verovatno i tehnika kojom je vladao punih dvadeset i šest godina, uživao veliki ugled među izvođačima i naručiocima. Njegovo ime se nalazi na listi adresa naznačenih za slanje ilustrovane knjige o Gradskoj kući, u izdanju Henrika Brauna, pod brojem 108 po uputstvu gradonačelnika, knjiga je poslata na sto jedanaest adresa. 130 U samoj knjizi, koja je izašla iz štampe povodom svečanog otvaranja Gradske kuće u septembru 1912., Rotovo ime susrećemo na više mesta. Prvo se na njega osvrće u okviru svoga teksta projektant Deže Jakab: Ova dela, kako svojim bojama, tako i crtežom oldali apródban Bíró Károly polgármester lányára ismerhetünk, a baloldaliban, pedig, dr. Purgly Sándor, főispán lányára. 129 Idővel a két lány emléke megfakult, így igen gyorsan a két alakban már csak két apródot láttak az emberek, akik csupán ruházatuk színében és a kellékekben különböznek: az egyik oldalon vörös kabátkában áll az az apród, aki a magyar zászlót és címert tartja, a másikon meg az zöld kabátos apród, aki Szabadka város zászlaját és címerét tartja. Róth, és valószínűleg a technikai, melyet 26 teljes éven át művelt, nagy tekintélyt élvezett a kivitelezők és a megbízók körében. A neve ott szerepel a 108-as sorszám alatt azon a címlistán, melyre a Braun Henrik kiadásában megjelent, a Városházáról szóló illusztrált könyv, a polgármester utasítása szerint 111 címre elküldendő. 130 Magában a könyvben, amely a Városháza 1912 szeptemberében megtartott, ünnepélyes megnyitója alkalmából hagyta el a nyomdát, Róth nevét több helyen is ott találjuk. Először a tervező, Jakab Dezső tér ki a szövegében rá:... Ezek az alkotások, mind színükben, mind rajzukban, ritkaságot képviselnek. 131 A művész, Nagy Sándor neve 119

ªolnai keramika A Zsolnay kerámia 120 predstavljaju retkost. 131 Pri svemu tome ne navodi se ime, umetnika Šandora Nađa. O Rotu se piše nadalje pri pretstavljanju izvođača u odnosu na druge izvođače mnogo više. 132 Istini za volju, spominju ga na primer kod opisa vitraža sa kraljevskim i drugim figurama što je s obzirom na njihov značaj, opravdano. O tome, kada, koliko puta i kako je zapravo Mikša Rot dolazio u Suboticu nemamo precizne podatke, ali se zasigurno može tvrditi da je bio na svečanom otvaranju Gradske kuće 15. septembra 1912. godine. Kao što se iz njegovog jednog pisma može videti, prilikom pristizanja vitraža u Suboticu šalje svoje montere, što ne potvrđuje i njegov dolazak. 133 Takođe je nađeno njegovo pismo, kao odgovor na poziv subotičkog gradonačelnika povodom svečanog otvaranja Gradske kuće. Pismo je pisano pisaćom mašinom 11. septembra 1912. sa adrese Rotovog stana i radionice u ulici Nefelejcs br. 26. Rot se srdačno zahvaljuje i najavljuje svoje prisustvo. 134 Gradonačelnik Karolj Biro je. naime, uputio poziv osim predsedniku vlade, ministrima, gradonačelnicima, mesnim čelnicima i firmama, te majstorima koji su učestvovali u izgradnji i uređivanju zdanja. mindazonáltal, nem kerül említésre. Róthról szó esik még a kivitelezők bemutatásánál: a többi kivitelezőhöz viszonyítva, róla terjedelmesebben ír Jakab. 132 Szó ami szó, megemlíti például a királyi és egyéb figurás festett ablaküvegeknél, ami jelentőségüket tekintve igazolt is. Arról, hogy mikor, hányszor és hogyan jött Róth Miksa Szabadkára, nincsenek pontos adataink, de bizonyossággal állítható, hogy a Városháza ünnepélyes megnyitóján, 1912. szeptember 15-én ott volt. Mint az egyik leveléből is látszik, amikor a festett üvegablakok megérkeztek Szabadkára, a szerelőmestereit küldte el. 133 Róth levelét, melyet válaszként küldött a szabadkai polgármester meghívójára a Városháza ünnepélyes megnyitójára, írógéppel írta 1912. szeptember 11-én Nefelejcs utca 26. szám alatti műhely-lakásában. Szívélyesen megköszöni a meghívót és jelzi jelenlétét az ünnepségen. 134 Bíró Károly polgármester ugyanis meghívást intézett a kormányelnök mellett, a miniszterekhez, polgármesterekhez, helyi elöljárókhoz és mesteremberekhez, valamint az épület építésében és berendezésében részt vevő cégekhez. Saradnja Edena Lehnera i Vilmoša Žolnaija je uticala da keramika u oblasti srednje Evrope posluži oblikovanju arhitektonskog izraza. Razne tehnike ožbukavanja pročelja oprostive su kao surogati jedino na fasadama nekih jeftinih zgrada, ali nikako ne mogu poslužiti kao polazište za formiranje novih umetničkih oblika govorio je Lehner, dodajući: u moru panonskog blata, gde nema plemenitog kamena, manjka drvo i teško se dolazi do skupih metala, glina je sredstvo iskazivanja autentičnih prepoznatljivosti estetskog dara žitelja prostrane ravnice. Građevinska keramika Žolnai je odgovarala težnjama 19. veka u formiranju novog, monumentalnog velegradskog stila. 135 Istorijat poznate pečujske fabrike keramike Žolnai počinje 1852. godine, osnivanjem manufakture kamenog crepa Žolnai, vlasnika Mikloša Žolnaija (Zsolnay Miklós). Pod upravom njegovog sina, Vilmoša Žolnaija (Zsolnay Vilmos, 1828 1900) od 1865. godine manufaktura se razvila u progresivnu fabriku čiji proizvodi su postizali svetski uspeh, takmičeći se sa najboljim evropskim fabrikama 1873. dobija priznanje na svetskoj izložbi u Beču, a 1878. godine Grand prix na svetskoj izložbi u Parizu. Vilmoš Žolnai, školovani trgovac, te keramičar i umetnik autodidakta 136 je u težnji ka novim i boljim proizvodima, eksperimentišući materijalima, lansirao nove vrste keramike i glazure. Njegov je, između ostalog, pirogranit: vrsta keramike koja podnosi velike oscilacije temperature, te je pogodna za spoljašnju upotrebu. Od nje su pravljeni kolorisani crepovi za krovove i fasadna dekoracija, pre svega secesijske arhitekture. Do drugog značajnog noviteta Vilmoš Žolnai je došao sarađujući sa Vinceom Vartom (Warta Vince) na istraživanju nove glazure koja je dobila ime eozin. To je glazura specifične boje metalnog sjaja, koja je postala karakteristika proizvoda fabrike Žolnai pre svega onih u stilu secesije. 137 Eozin je fabrika Žolnai prikazala na milenarnoj izložni 1896. godine, iako ga je već i ranije upotrebljavala. 138 Metodama rada Vilmoša Žolnaija pripadala je i učešće umetnika u dizajniranju i izvedbi dekorativne keramike i keramoplastike. U tom procesu učestvuju i njegove ćerke, Julija i Tereza, zahvaljujući kojima predmeti u mađarskom i persijskom stilu postaju karakteristični proizvodi fabrike od 1873. do kraja 80-tih godina 19. veka. Žolnaijeva ćerke su vršile i etnološka istraživanja, prikupljanje građe na terenu Baranje. 139 U periodu 1880 1894. na svetskim izložbama u Melburnu, Kolumbiji, Čikagu i San Francisku, fabrika doživljavala uspeh sa dekorativnim predmetima u stilu istoricizma, a u prve dve decenije 20. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos együttműködése kihatott arra, hogy a kerámia Közép-Európában az építészeti kifejezés megformálását szolgálja. A homlokzat vakolásának különböző technikái... csak bizonyos olcsó épületek homlokzatán bocsáthatók meg mint pótló technikák, de semmiképpen sem szolgálhatnak kiinduló alapként az új, művészeti formák kialakítására mondta Lechner, majd hozzátette: a Pannon sár tengerében, ahol nincs nemes kőzet, kevés a fa és nehezen hozzáférhetőek a drágafémek, az agyag lett az széles alföld lakosai esztétikai tehetsége autentikus felismerhetősége kifejezésének az eszköze. A Zsolnay építészeti kerámia megfelelt a 19. század, az új, monumentális, nagyvárosi stílus kialakítására vonatkozó törekvéseinek. 135 Az ismert pécsi Zsolnay kerámiagyár története 1852-ben kezdődik a Zsolnay Miklós tulajdonát képező Zsolnay Keménycserép Manufaktúra megalapításával. Fia, Zsolnay Vilmos (1828 1900) vezetésével 1865-től a manufaktúra fokozatosan fejlődő gyárrá alakul, melynek termékei a világban is elismerést arattak a legjobb európai gyárakkal folytatott versenyben: 1873-ban, a bécsi világkiállításon elismerésben részesülnek, 1878-ban pedig megkapják a párizsi világkiállítás nagydíját. Zsolnay Vilmos, a képzett kereskedő, keramikus és autodidakta művész 136 az új és jobb termékek iránti törekvésében, az anyagokkal kísérletezve, új kerámia- és máz-típusokat fejlesztett ki. Ő találta fel többek között a pirogránitot, azt a kerámiát, mely jól tűri a nagyobb hőmérséklet-ingadozást, így kültéri alkalmazásra is alkalmas. Ebből készültek a festett tetőcserepek és a homlokzat-dekorációk, mindenekelőtt a szecessziós építészetben. Másik jelentős újításához a Warta Vincével folytatott együttműködés során jutott el, az új máz kifejlesztéséhez, mely az eozin nevet kapta. Az eozin sajátságos, fémes csillogású máz, mely a Zsolnay gyár jellemzője lett, elsősorban a szecessziós stílusban készült termékeiké. 137 Az eozint a Zsolnay gyár az 1896-os millenáris kiállításon mutatta be, bár már előbb is használta. 138 Zsolnay Vilmos munkamódszere magába foglalta a művészek bevonását a dekoratív kerámia és kerámia-plasztikák tervezésébe és kivitelezésébe. Ebben lányai, Júlia és Teréz is részt vettek, s az ő magyaros és perzsa stílusú díszműveik 1873-tól az 1880-as évek végéig a gyár jellegzetes termékeivé váltak. A Zsolnay lányok néprajzi kutatásokat is végeztek és anyagot gyűjtöttek Baranya területén. 139 Az 1880 1894-es időszakban a melbourne-i, columbiai, chicagói és San Franciscó-i világkiállításokon a gyár historizáló stílusban készült díszművei nagy sikert érnek el, 121

veka 140 se pravac izvoza fabrike orijentisao prema Parizu, Sanktpetersburgu, Milanu, Londonu, Fajenzi, Torini i Briselu. Na domaćem tržištu je dinamika izgradnje secesijskih objekata rezultirala da veliko tržište bojenih crepova od pirogranita postane južna oblast monarhije. Jedan od gradova u toj oblasti je i Subotica, sa nekoliko istaknutih primera, kako u umetničkom tako i u kvantitativnom smislu, među kojima je Gradska kuća. Žolnai keramika u Subotici je zasigurno bila prisutna u domovima imućnijih građana od 19. veka, pa i u ponekim javnim ustanovama, u vidu dekorativnih predmeta. Arhivski dokument iz 1900. godine govori o planiranju nabavke biste kralja i kraljice iz fabrike Žolnai, za potrebe novoizgrađene gimnazije. 141 Kao elemenat arhitekture Žolnai keramika se prvi put javlja, kao što smo već naveli, na palati Šimona Leovića (1893), kao i na Jakabovom samostalnom projektu dvospratnice trgovca Ignaca Kuneca (1894). Kolorisane pirogranit crepove fabrike Žolnai, Jakab i Komor koriste za pokrivanje krova sinagoge (1901 1903), na čijoj fasadi apliciraju i dekorativne elemente od terakote. Takođe se koriste, sada već bojenom keramikom na fasadi Upravne zgrade subotičke trgovačke banke (1907 1908). U međuvremenu se gradi palata arhitekte Ferenca Rajhla na kojoj Žolnai keramika takođe dolazi do izražaja. Osim navedenih, ovu vrstu materijala prije ili u toku izgradnje Gradske kuće, koriste i drugi arhitekti u Subotici, npr. na najamnoj kući Šalamona Sonenberga (Sonnenberg) 1910. godine (danas zgrada Mađarskog konzulata). 142 U knjigama uzoraka pečujske fabrike se susreću podaci o narudžbama standardnih modela: srcolikih elemenata, paunovog pera, biljnih motiva i geometrijski oblikovanih detalja, kolorisanih crepova za krov, figura i vaza za vrt itd, čiji najveći promet se odvijao posredstvom kako istoričar umetnosti, Bela Duranci utvrđuje poznatih i stalnih subotičkih mušterija: Majlata (Majláth), Karolja Molcera (Molcer Károly), Šalga Maćaša (Salga Mátyás). 143 Subotička Gradska kuća je bogato obložena Žolnai keramikom kako u spoljašnjoj tako i u unutrašnjosti strukturi. U velikoj meri je zastupljena kao krovni pokrivač u tri boje smeđoj, beloj i zelenoj. Kolorisani biber-crepovi oblikuju mustru sačinjenu od romboida, nalik na ornamente narodnog tekstila. Mustra može da asocira i na ukras muške narodne nošnje prišiven od prepleta gajtana. Estetski efekat krova se najbolje može osmotriti iz vazduha, a najlakše sa vidikovca tornja Gradske kuće, na koji danas odlaze brojni posetioci. Graditelji su svesno gradili sliku koja je od samog početka imala mogućnost sagledavanja sa te visine. Krov je izvezen belom i akcentima zelene tek u gornjoj polovini ili petini majd a 20. század első két évtizedében 140 a kivitel Párizs, Szentpétervár, Milánó, London, Faenza, Torino és Brüszszel felé irányul. A hazai piacon, a szecessziós épületek építési ütemének eredményeként a festett pirogránit tetőcserepek egyik nagy piaca a Monarchia déli része lett. Szabadka egyike ezen régió városainak, amely nemcsak művészeti, de mennyiségei értelemben is kiemelkedik, s a Városháza a reprezentatív példák között szerepel. Egészen biztos, hogy a Szabadkán a Zsolnay kerámia már a 19. századtól megtalálható volt a tehetősebb polgárok otthonaiban, sőt egyik-másik közintézményben is. Egy 1900-ból származó levéltári dokumentum a király és a királynő, a Zsolnay gyár által gyártott mellszobra beszerzésének tervéről tanúskodik az újonnan épült gimnázium számára. 141 Építészeti elemként a Zsolnay kerámia először ahogyan már említettük Leovics Simon palotáján (1893) jelenik meg, illetve Kunecz Ignác kereskedő kétszintes házán (Jakab önálló munkája, 1894). A Zsolnay gyár festett pirogránit tetőcserepeit Jakab és Komor a zsinagóga (1901 1903) héjazására alkalmazta, melynek homlokzatát dekoratív terrakotta elemekkel díszítették. Színes, mázas kerámiát használnak a szabadkai Kereskedelmi Bank igazgatósági épületén is (1907 1908). Időközben felépül Raichle Ferenc építész palotája is, melyen szintén kifejezésre jut a Zsolnay kerámia. Az említett példák mellett, ezt az anyagot, a Városháza építése előtt vagy alatta, használják más építészek is Szabadkán, pl. Sonnenberg Salamon bérházán 1910- ben (ma a Magyar Konzulátus épülete). 142 A pécsi gyár mintakönyvében a szabványmodell-rendelési adatokkal is találkozhatunk: szív alakú elemek, pávatoll, növényi motívumok és mértanilag formázott részek, festett tetőcserepek, kerti alak és váza stb., s ezekben a legnagyobb forgalmat Bela Duranci, művészettörténész kutatása szerint a jól ismert és állandó szabadkai ügyfelekkel bonyolították le Majláthtal, Molcer Károllyal, Salga Mátyással. 143 A Zsolnay kerámia a szabadkai Városháza mind külső, mind belső szerkezetében gazdagon jelen van. Kívülről a legszembetűnőbb a háromszínű, barna-fehér-zöld kerámia tetőfedés. A festett hódfarkú cserepek a népi szőttesek díszítményeire hasonlító romboid mintákat alkotnak. A tető esztétikai hatása legjobban a levegőből nézve látható, ami a legkönnyebben a Városháza tornyából érzékelhető, melyet ma már számos vendég látogat. Az építők tudatosan alakították ki ezt a képet, amelyet már a kezdetektől a magasból, illetve a kilátóból is át lehetett tekinteni. A tetőt csak annak felső részében vagy a héjazat felső ötödében hímezték ki zölddel hangsúlyozott fehér színű cseréppel, mégpedig mind a 122 123

124 krovnog plašta i to sa obe krovne ravni. Linija slemena obložena je Žolnai belim pirogranitom, tako da svaki pojedinačni segment polukružnog crepa ima na sredini trodelnu krestu koja se, doduše, sa velike razdaljine ne razaznaje. Bela šarenica krova korespondira sa sitnim belim geometrijskim ornamentima u nizu, koje graniče različite boje zida. Ova vrsta bele dekoracije, na crvenoj osnovi, podseća na licitarske kolače ukrašene belim ajzom, te nije slučajno što je Gradska kuća nekima ličila na jestivu poslasticu. No, i licitarski proizvodi su bili deo tradicionalne kulture. Jakab i Komor su primenili belu boju na krovnoj dekoraciji jedino kod subotičke Gradske kuće, čime se ona izdvaja od ostalih građevina u Subotici, ali i šire, kao i u opusu dvojice arhitekata. Obodi krovova na delovima zabata profilisanih u talasastim linijama obloženi su takođe Žolnai keramikom bele boje. 144 Kontrast između smeđih crepova, tamnije okrečenih zikét oldali tetősíkon. A szelemen vonalát fehér Zsolnay pirogránittal héjazták, úgy hogy a félkör alakú cserép minden egyes szegmensének a közepébe egy háromrészes taréj került, melynek részletei azonban nagyobb távolságról nem láthatóak. A tető fehér mintázata párbeszédet folytat a falak különböző színeit tagoló apró, fehér mértani díszítőszalagokkal. Ez a piros alapon alkalmazott fehér díszítmény a fehér ejzolt mézeskalácsokra emlékeztet, így nem véletlen, hogy vannak, akik számára a Városháza süteményre hasonlított. Nos, a mézeskalácstermékek szintén a hagyományos kultúra részei voltak. Jakab és Komor csupán a szabadkai Városházán alkalmazták a tetőhéjazat díszítésére a fehér színt, amivel az kitűnik a többi szabadkai épület közül, valamint a két építész opusából is. A tetőszegélyek a hullámos vonalakkal profilált oromfalrészeken szintén fehér színű Zsolnay borítást kaptak. 144 A barna cserepek, a sötétre festett dova i navedenih belih detalja na krovu, deluje svečano i reprezentativno. Glave dva lava sa bujnom secesijskom grivom, 145 sa dve strane zabata glavnog, severnog ulaza, simbolišu snagu i moć Žolnai keramika se u enterijeru Gradske kuće skoncentrisano javlja u njenom svečanom, dekoracijom i informacijama naglašenom delu, u vestibilu i stepeništu severnog ulaza, u obliku horizontalnih i vertikalnih bordura, zidnih pločica i pločica sa reljefima figurativnih prikaza, kao i u obliku dve trodimenzionalne ptice. Pri tome, u vestibilu, u horizontalnom keramičkom nizu dominira tirkizna boja i oblik lale sa strukom drugog, okruglog cveta u sredini, tako da prostor između dve lale formira srce; dok kod vertikalnih bordura dominira crvena boja šarana crnim konturnim linijama motiva ovnovih rogova poznatog u narodnoj umetnosti. Prešavši iz vestibila, gde je keramika bila tek ivični ukras oslikanog zida, ulafalak és az említett fehér részek közötti kontraszt a tetőn ünnepélyesen és tetszetősen hatnak. A két, dús szeceszsziós sörényű oroszlánfej 145 az északi főbejárat oromzatának két oldalán, az erőt és hatalmat szimbolizálja. A Városháza belterének ünnepélyes, dekorációval és információkkal hangsúlyozott részében, a vestibule-ben és az északi bejárat lépcsőterében, a Zsolnay kerámia koncentráltan vízszintes és függőleges szegélydíszek, fali burkolólapok és figuratív ábrázolású domborműves lapok, valamint két háromdimenziós madár formájában jelenik meg. Ily módon, a vestibule-ben, a vízszintes kerámiafüzéren a türkiz szín a domináns, illetve a közepén kerek virágos, hosszú szárú tulipánforma, így a két tulipán közötti tér szív alakot formál, míg a függőleges szegélydíszeken a népművészetből ismert kosszarv motívum fekete kontúrjaival díszített vörös szín van túlsúlyban. A vestibule-t elhagyva, ahol a kerámia csupán 125

126 zimo u svečano stepenište, gde je od prve do poslednje stepenice zid obložen blještavim, tamnozelenim tirkiznim pločicama, koje se pri vrhu završavaju bordurama od reljefnih pločica. Ove reljefne pločice, premazane eozinom, nosioci su takozvanih medaljona sa figurativnim prikazom simbola mesnih zanata (kolar, kovač, bravar, čizmar, papučar, stolar, šeširdžija, krojač), poljoprivrede (orač, sejač, kukuruz, žito, grožđe), agronomije (ćuran, bik, patka, petao kokoška, ovan, magare, svinja), ribarstva (ribar), trgovine (prodavac pereca, prodavac svinja, simbol trgovine), socijalne strukture (muškarac i žena u narodnoj nošnji) i istorije (vitez, plemić, grb grada). Na mestu gde se stepenice račvaju u dva kraka, na zidu odmorišta, postavljene su skulpture dve ptice, takođe od Žolnai keramike: mitska ptica turul (pretpostavlja se da je bila jedna vrsta sokola), simbol dolaska Mađara u Panonsku niziju i gavran sa prstenom u kljunu, simbol kraljevske loze Korvin. Dve ptice se razlikuju jedino po boji turul je smeđe oker boje, a gavran tamno plave i po prstenu u kljunu gavrana. Fabrika Žolnai je u svom računu obe ptice naznačila kao turul ptice. 146 Na pilastrima ispod zidnih lampi se nalaze stilizovani cvetovi koji su, kao i medaljoni i dve ptice, premazani eozinom. Neki od nacrta za keramičke dekorativne elemente Gradske kuće nalaze se u arhivi fabrike Žolnai u Pečuju, u dve sveske uzoraka (fazonkönyv) zvane Terrakotta i označene rednim brojevima. Terracotta 14 sadrži crtež za subotičku Gradsku kuću pod rednim brojem 3943; a Terracotta 15 (sveska je započeta 15. XI 1911), pod rednim brojem 4177, eozin reljefi na pilastrima svečanog stepeništa; pod brojevima 4197 4198 elementi dekoracije svečanog stepeništa ali u majolika izvedbi; pod brojem 4199 medaljoni zanata u svečanom stepeništu, samo jedan detaljno oslikan, ostali skicirani olovkom, napomena: nacrti detalja (részettervek) Geza Nikelski, datum 1912; pod brojem 4200 dekorativni motiv petla i ploče u luku labudov vrat, eozin tehnika; pod brojevima 4201. i 4202. plakete i geometrijski testerasti ukrasi u gres i eozin izvedbi datirani 13. IV 1912. 147 Bela Duranci, prvi istraživač Gradske kuće je 1986. godine ustanovio da je autor nacrta za medaljone, zatim dva petla u donjem trouglu pri račvaju stepenica, eozin reljefa na pilastrima i drugih akcenata dekorativne plastike, pečujski slikar Geza Nikelski (Nikelszky Géza, 1877 1966). Nikelski je od 1892. godine učio slikarstvo u peštanskoj Školi za primenjenu umetnost, a diplomirao je na odseku za dekorativno slikarstvo 1897. godine. Nakon godinu dana provedenih u Minhenu, dobija zaposlenje u fabrici Žolnai, gde ostaje do 1951. godine, kao dizajner, a potom kustos fabričkog muzeja. On je doa festett fal szegélydíszeként volt jelen, a díszlépcső terébe jutunk, ahol az első lépcsőtől az utolsóig a fal ragyogó, sötétzöldes-türkizes lapokkal van borítva, melyek lezárása a felső részben domborműves, eozinmázas kerámia lapokból kialakított szegélydísszel történt. Ezeken a lapokon látható medalionok figuratív ábrázolásban mutatják be a helyi kézműves mesterségek (bognár, kovács, lakatos, csizmadia, papucsos, asztalos, kalapos, szabó), a mezőgazdaság (arató, vető, kukorica, búza, szőlő), agronómia (pulykakakas, bika, kacsa, kakas, kos, szamár, disznó), a halászat (halász), a kereskedelem (perecárus, disznókereskedő, a kereskedelem szimbóluma), a társadalmi szerkezet (férfi és nő népviseletben) és a történelem (vitéz, nemes, a város szimbóluma) szimbólumait. Azon a helyen, ahol a lépcsősor kettéágazik, a pihenő falán két, szintén Zsolnay kerámiából készült madár áll: a turulmadár, a magyarok Kárpát-medencébe jövetelének szimbóluma, valamint a holló, csőrében gyűrűvel, a Corvin királyi család szimbóluma. A két madár alapvetően színében különbözik: a turulmadár barnás-okker színű, a holló sötétkék és a csőrében gyűrű van. A Zsolnay gyár számlájában mindkét madár turulként van feltüntetve. 146 A falilámpák alatti pilasztereken stilizált virágokat láthatunk, melyek, akár a medaillonok és a két madár, eozinmázat kaptak. A Városháza néhány dekoratív kerámiaelemének vázlata megtalálható a Zsolnay gyár levéltárában Pécsett két, Terracottának elnevezett fazonkönyvben és sorszámmal megjelölve. A Terracotta-14 a 3943-as sorszám alatt a szabadkai Városháza számára készült rajzot tartalmazza; a Terracotta-15 (a füzetet 1911. november 15-én kezdték meg) 4177-es sorszám alatt: eozindomborművek a díszlépcső falpillérein; a 4197-4198 számok alatt: a díszlépcső díszítőelemei, majolika kivitelezésben; 4199-es szám alatt: a díszlépcső medalionjai a kézműves mesterségekkel, melyek közül csak egy van részletesen lerajzolva, a többiről csak ceruzavázlat készült megjegyzés: részlettervek Nikelszky Géza, keltezés: 1912; a 4200-as sorszám alatt: a kakas dekoratív motívuma és a hattyúnyakas ív lapja, eozin technika; a 4201 és 4202 számok alatt: plakettek, mértani és fűrészes díszítmények grais és eozin kivitelezésben, keltezés: 1912. IV. 13. 147 Bela Duranci, a Városháza első kutatója, 1986- ban megállapította, hogy azokat a terveket, melyek a medalionokat, illetve a lépcső elágazása előtti alsó háromszögben látható két kakast, a falpillérek eozindomborműveit és a dekoratív plasztika egyéb hangsúlyos elemeit ábrázolják, Nikelszky Géza (1877 1966), pécsi festő készítette. Nikelszky 1892-től festészetet tanul a 127

128 minantna ličnost u fabričkoj grupi umetnika posvećenih secesiji, a njegova knjiga o umetnosti fabrike Žolnai je do danas vredan izvor podataka (1959). 148 Sačuvani dokumenti u subotičkom Istorijskom arhivu pokazuju tempo radova vezan za Žolnai fabriku i Gradsku kuću. Pismo vlasnika fabrike upućeno inženjerskom uredu Subotice, 7. avgusta 1911. godine, odnosi se na isplatu upotrebljenog pirogranita, što se podudara sa nama poznatim terminom po kome je izgradnja završena 1910. godine. 149 Tako je poznato da je prva sednica Gradskog veća u novom zdanju održana u Žutoj sali 20. jula 1911. godine. 150 Keramički radovi u enterijeru su se međutim, odvijali u zadnji čas. O tome svedoče i nacrti Geze Nikelskog datirani sa 1912-om godinom u svesci uzoraka Terracotta 15. 151 U pismu Vilmoša Žolnaija, pisanom 15. marta 1912. godine se iznosi podatak da se sa proizvodnjom počinje tek nakon toga, te da se planira njihovo postavljanje početkom maja. 152 Jakab i Komor obaveštavaju Deže Valija 4. maja, da su keramičke pločice sasvim gotove ali se čeka njihovo premazivanje eozinom, te da su proizvodi zadivljujuće lepote. Takođe navode da će Žolnai već sledeće nedelje poslati u Suboticu pločice i svoje zidare koji će ih ugraditi na predviđena mesta. U tom cilju mole da se radovi u stepeništu do tada završe i oslobode za nesmetani rad. Predviđaju završetak keramičkih radova na zgradi za kraj maja. 153 Saradnja Subotice sa fabrikom Žolnai doživela je svoj vrhunac pri izgradnji Gradske kuće. Naslednik Vilmoša Žolnaija, Mikloš Žolnai, oduševljen konačnim izgledom ovog zdanja i ulogom keramike u njoj, svestan da je keramika Žolnai ugrađena u gotovo sve kapitalne objekte gradskog jezgra, prilikom posete Subotici 1910. godine, poklanja dve plave vaze Subotici, koje i danas krase park na Paliću. 154 pesti Iparművészeti Iskolában, melynek dekoratív-festészeti szakán 1897-ben diplomázott. Miután egy évet tölt Münchenben, a Zsolnay gyárban helyezkedik el és egészen 1951-ig ott is dolgozik mint tervező, majd később a gyári múzeum őre. Domináns egyénisége a szecesszió elkötelezettjeit képező gyári csoportnak, a Zsolnay gyár művészetéről írott könyve a mai napig értékes adatforrás (1959). 148 A szabadkai Történelmi Levéltárban fennmaradt dokumentumokból megtudhatjuk a Városházához és a Zsolnay gyárhoz kapcsolódó munkák ütemét. A gyár tulajdonosának a szabadkai mérnöki hivatalhoz címzett, 1911. augusztus 7-ei keltezésű levele a felhasznált pirogránit kifizetésére vonatkozik, s ez egybeesik a számunkra ismert időponttal, miszerint az építés 1910-ben fejeződött be. 149 Azt is tudjuk, hogy a Városi Tanács első, az új épületben tartott ülése a Sárga teremben volt 1911. július 20-án. 150 A beltér kerámiamunkálatai azonban az utolsó pillanatig folytak. Erről tanúskodnak Nikelszky Géza 1912-es keltezésű tervei is a Terracotta-15 fazonkönyvben. 151 Zsolnay Vilmos 1912. március 15-én írt levelében közli, hogy a gyártás csak ezután kezdődik, és a termékek beépítését május elejére tervezik. 152 Jakab és Komor május 4-én értesítik Váli Gyulát, hogy a kerámiacsempék teljes mértékben elkészültek, de még az eozinmáz felvitelére várnak, és hogy a termékek káprázatos szépségűek. Azt is megemlítik, hogy Zsolnay már az elkövetkező héten elküldi Szabadkára a csempéket és saját kőműveseit, akik majd beépítik azokat a tervezett helyre. Ennek érdekében kérik, hogy addig fejezzék be a lépcső munkálatait és tegyék azt szabaddá a zavartalan munkához. Az épületen végzett kerámiamunkák befejezését május végére látták elő. 153 A Szabadka és a Zsolnay gyár közötti együttműködés csúcspontja a Városháza építése volt. Zsolnay Vilmos utódja, Zsolnay Miklós, el volt ragadtatva az épület végső küllemével és a kerámia abban betöltött szerepével, tudván tudva, hogy a Zsolnay kerámia a városmag szinte minden jelentősebb épületén jelen van, és 1910- es szabadkai látogatása alkalmával két kék vázát ajándékoz Szabadkának, melyek még ma is a palicsi parkot díszítik. 154 Spoj umetnosti i zanata Subotička Gradska kuća se gradila u vreme buđenja likovne scene Subotice i pojave arhitekture u sferi interesovanja subotičkog građanstva. Na prvoj velikoj kolektivnoj izložbi umetnika 1903. godine, na izložbi Nacionalnog salona u subotičkom Hotelu Pešta, među autorima dvesta pedeset eksponata, bili su i dvojica projektanta Gradske kuće, Marcel Komor i Deže Jakab. Izlagali su svoje projekte riječke Mornaričke akademije, zgrade Velike terase na Paliću (Vigadó) i hotela pod istim nazivom, subotičke sinagoge koji je ostvaren prethodne godine, te projekat pozorišta u Sombathelju (Szombathely) i još jednog pozorišta, kao i palate pošte u Bratislavi. 155 Subotičko građanstvo je moglo da se informiše o tendencijama u umetnosti, pa i u arhitekturi, u okviru ciklusa Slobodnog liceja 31. marta 1905. na predavanju glavnog arhitekte, Đule Valija, o modernim zadacima urbanizma, 9. aprila iste godine na predavanju o secesiji profesora Endrea Pastorija (Pásztory Endre), 18. februara 1906. na predavanju arhitekte Dežea Jakaba o stilskim tendencijama moderne arhitekture, februara 1908. na predavanju slikara i primenjenog umetnika, Henrika Acela, o razvoju moderne primenjene umetnosti itd. 156 Na jednoj od takvih prilika, Ištvan Lukači (Lukácsy István) je 1902. godine istakao da Subotica mora stupiti u više umetničke tokove, jer nije dovoljno da se bavimo samo muzikom i pozorištem. 157 Stupanje u više umetničke tokove je značilo i graditi zgrade u stilu tada moderne secesije. Gradska kuća funkcioniše kao umetničko delo i kao izvrstan udžbenik za sagledavanje suštine secesije kao stila, jer je dobar primer za jednu od njenih glavnih karakteristika, sintezu različitih grana likovne umetnosti Gesamkunstwerka. Prilikom izgradnje i uređenja Gradske kuće projektanti su se koristili raznim materijalima (drvo, gvožđe, keramika, staklo, platno itd) i tehnikama (slikanje, rezbarenje, kovanje, vitraž, itd), što je pri izvođenju bilo vezano za zanatske veštine, a to je u biti osnova svake umetnosti. Znači, prilikom nastajanja Gradske kuće do izražaja su došli razni zanati, čije predstavnike su graditelji birali velikim delom iz Subotice. Istorijski arhiv u Subotici čuva dokumentaciju vezanu za ovaj deo graditeljskog poslovanja i organizacije, 158 a imena zanatlija i industrijalaca koji su učestvovali u izgradnji i uređenju Gradske kuće, te nazivi njihovih firmi, zabeleženi su na kamenoj ploči u vestibilu Gradske kuće. Koliko su istaknutu ulogu oni imali u svesti graditelja i tadašnjeg društva, pokazuje i činjenica da su njihove radne biografije A muvészet és a kézművesség ötvözete A szabadkai Városháza a szabadkai képzőművészeti élet ébredezési időszakában épült, amikor az építészet is mint művészet jelent meg a szabadkai polgárság érdeklődési körében. A művészek első nagy, 1903-as kollektív tárlatán, a Nemzeti Szalon a szabadkai Pest Szállóban megrendezett kiállításán a kétszázötven kiállított alkotás szerzői között ott volt a Városháza két tervezője is, Komor Marcell és Jakab Dezső. Kiállították a fiumei Tengerészeti Akadémia, a palicsi Vigadó és az ugyanazon nevű szálloda általuk készített terveit, valamint az előző évben megvalósult szabadkai zsinagóga, illetve a szombathelyi színház és még egy színház, valamint a pozsonyi Postapalota terveit. 155 A szabadkai polgárok betekintést kaphattak a művészeti, így az építészeti tendenciákról a Szabad Líceum-ciklus keretében is: 1905. március 31-én, a városi főépítész, Váli Gyula tartott előadást a kortárs városrendezés feladatairól, ez év április 9-én Pásztory Endre professzor adott elő a szecesszióról, 1906. február 18-án pedig Jakab Dezső a modern építészeti stílusok irányzatairól, majd 1908 februárjában Aczél Henrik, festő és iparművész beszélt a modern iparművészet fejlődéséről stb. 156 Az egyik ilyen líceum alkalmával 1902-ben, Lukácsy István kiemelte, hogy Szabadkának a magasabb művészeti folyamatokba kell belépnie, mivel nem elég az, hogy csak zenével és színházzal foglalkozzunk. 157 A magasabb művészeti folyamatokba való belépés az akkor modern szecesszió stílusában építendő épületeket is jelentette. A Városháza műalkotásként funkcionál és kitűnő tankönyv a szecesszió mint stílus lényegének áttekintésére, mivel jó példát szolgáltat annak egyik fő jellemzőjére, nevezetesen a képzőművészet legkülönbözőbb ágainak szintézisére, a Gesamtkunstwerk -re. A Városháza építésekor és berendezésekor a tervezők a legkülönbözőbb anyagokat (fa, vas, kerámia, üveg, textil stb.) és technikákat (festés, faragás, kovácsolás, üvegfestés stb.) használták, s ez a kivitelezést kézműves-szakértelemhez kötötte, ami lényegében minden művészet alapja. Ez azt jelenti, hogy a Városháza megszületésében a különböző kézműves mesterségek jutottak kifejezésre, ezek képviselőit az építők nagy részben Szabadkáról választották ki. A szabadkai Történelmi Levéltár őrzi az építkezési gazdálkodásra és szervezésre vonatkozó dokumentumokat, 158 míg a Városháza építésében és berendezésében részt vevő kézműves-mesterek és gyáriparosok nevei, illetve cégeik elnevezése a Városháza vestibule-jának falán elhelyezett kőtáblába vannak vésve. Azt, hogy 129

130 pored biografija projektanata bile sastvani deo publikacije o Gradskoj kući, objavljene 1912. godine u izdanju Henrika Brauna. 159 Pošto slavimo sto godina od završetka radova na objektu, koji nam još uvek dobro služi, red je da se i mi podsetimo izvođača iz Subotice građevinski izvođači: Ferenc Nađ i Lukač Kladek (Nagy Ferenc, Kladek Lukács), kamenorezac: Mor Levi (Lőwy Mór), stolari: Lajoš Šefčić i Karolj Šipoš (Sefcsics Lajos, Sipos Károly), izrada stilskog nameštaja svečane sale i druge dve manje sale: udovica Mihalja Hofmana (Hoffmann Mihály özvegye), bravarski radovi: Pal Pukel i Šamuel Krompeher (Pukkel Pál, Krompecher Sámuel), pokrivanje krova crepovima: Šandor Horvat (Horváth Sándor), izrada i postavljanje keramičkih ploča hodnika i ostali keramički radovi: Antal Morvai (Morvai Antal), asfaltiranje i cementiranje trotoara oko zgrade i oblaganje keramitom dvorišta zgrade: Bertalan Karšai (Karsai Bertalan), staklarski radovi: Karolj Krauser (Krauser Károly), izrada vodovoda: Janoš Antal Vajs (Weisz János Antal), dostavljač kreča, cementa, gipsa, azbesta i drugih građevinskih materijala: Žigmond Ajsler (Eisler Zsigmond), farbanje drvenih delova enterijera: Žigmond Štern (Stern Zsigmond), osvetljenje na gas: Fabrika gasa i njen direktor, inženjer Alfonz Šerajner (Szabadkai légszergyár vezetője Seereiner Alfonz), limarski radovi: Mihalj Abrašić (Abrasich Mihály); iz Budimpešte vitraži: Mikša Rot (Róth Miksa), vajarski radovi, štukatura i rabic: braća Jožef i Lajoš Halm (Halm József, Halm Lajos), gvozdene konstrukcije: Fabrika Nikolson (Nicholson gyár), elementi fasade od veštačkog kamena: Fabrika kamena iz Budimpešte (Budapesti kőgyár), molerski radovi: Jožef Kurbel (Kurbel József); iz Pečuja pirogranit crepovi krova, zidne pločice sa eozinom i gres pločice: Mikoš Žolnai (Zsolnay Miklós); iz Segedina tesar: Janoš Bito (Bittó János, ácsmester). Spominju se još i izrađivač betonskog korita za pozemnu vodu: Žigmond Šilinger (Schillinger Zsigmond), zatim izrađivač centralnog kazana za grejanje Törzs és Ormai, kao i fabrika metala i svetiljki Magyar fém és lámpaárúgyár te Subotička korporacija rasvete i tramvaja Szabadkai villamosvasut és világitási részvénytársaság. S obzirom da zanatstvo i industrija Subotice sa prekretnice vekova još nije doživela svoju monografsku obradu, podaci vezani za navedene zanatlije i industrijalce imaju i danas veliki značaj. Želimo sa time istaći i vrednost izdanja Hernika Brauna sa temom Gradske kuće, koja je ujedno dugo bila i jedina monografija te vrste. 160 Pored toga što je jedna od glavnih karakteristika secesije bila oživljavanje starih zanata, među njima i narodne radinosti, pitanje zanatstva je bilo aktuleno kako u širem području, tako i u Subotici. Tendencija podržavanja milyen kiemelt szerepet játszottak az építők az akkori társadalom tudatában, mutatja az a tény, hogy szakmai életrajzuk a tervezők életrajza mellett Braun Henrik 1912-ben kiadott, a Városházáról szóló kiadványának szerves részét képezte. 159 Mivel a még mindig jól szolgáló épület felépítési munkáinak századik évét ünnepeljük, illendő lenne, hogy mi is megemlékezzünk a szabadkai kivitelezőkről. Az építési kivitelezők: Nagy Ferenc és Kladek Lukács, a kőfaragó: Lőwy Mór, az asztalosok: Sefcsics Lajos és Sipos Károly, a Díszterem és a két kisebb terem stílbútorainak készítője: Hoffmann Mihály özvegye, lakatos munkák: Pukkel Pál és Krompecher Sámuel, cserépfedő: Horváth Sándor, a folyosók kerámiacsempéinek kidolgozása és lerakása, valamint egyéb kerámiamunkák: Morvai Antal, az épület körüli járda aszfaltozása és cementezése, az épület udvarának keramit-burkolása: Karsai Bertalan, üvegesmunkák: Krauser Károly, vízvezeték-szerelés: Weisz János Antal, a meszet, cementet, gipszet, azbesztet és egyéb építkezési anyagok szállítója: Eisler Zsigmond, a beltér fából készült részeinek festése: Stern Zsigmond, gázvilágítás: a szabadkai légszergyár vezetője, Seereiner Alfonz mérnök, bádogos munkák: 131

132 domaćeg zanatstva i industrije je već pomenuta u poglavlju: U znaku lale. Zato nije slučajno da su se na dekoracijom naglašenim mestima, u istaknutoj sferi Gradske kuće u Subotici, našli simboli određenih zanata. Kao prvo, na zabatu severne fasade, iznad svečanog ulaza, nalazi se šest simbola: makaze, kifla, šešir, katanac, renda za struganje drveta i dve ukrštene papuče, što znači da je visoko iznad glavnog ulaza istaknuto šest, u istoriji i aktulnoj situaciji grada istaknutih zanata: krojački, pekarski, šeširdžijski, bravarski, stolarski i papučarski. 161 Na severnoj fasadi Gradske kuće, na bočnim zidovima od ulaza, simboli zanata se nastavljaju sledećim redosledom: sa desne strane na zidu su tri simbola (testera, točak i dve ukrštene sekire), a na erkeru do njega pet simbola (sekira i testera, čekić i potkovica, dva ukrštena noža, čizma, dve ukrštene papuče); sa leve strane od ulaza, na zidu su takođe tri simbola (trougao, glava grčkog stuba u korintskom stilu, dva ukrštena čekića), a na erkeru do ovog zida je opet pet simbola (makaze i pegla, konjanik na ko- Abrasich Mihály. Budapesti közreműködők festett ablaküvegek: Róth Miksa, szobrászmunkák, stukatúr és rabitz: Halm testvérek, József és Lajos, vasszerkezetek: a Nicholson gyár, homlokzati műkőelemek: Budapesti Kőgyár, szobafestő munkák: Kurbel József. Pécsi közreműködők: pirogránit tetőcserép, eozin és grais csempék: Zsolnay Miklós; Szegedről: ácsmunkák: Bittó János ácsmester. Megmelítik még a talajvíz ellenni védelmet szolgáló betonágy kivitelezőjét, Schillinger Zsigmondot, valamint a fűtési rendszer központi kazánjának készítőjét, a Törzs és Ormai céget, a Magyar Fém- és Lámpaárugyárat, illetve a Szabadkai Villamosvasút és Világítási Részvénytársaságot. Tekintettel arra, hogy a századforduló szabadkai kézműves iparát és iparát még nem dolgozták fel monográfia formájában, a nevezett kisiparosmesterekre és kézművesekre vonatkozó adatok említése még ma is jelentőséggel bír. Ezzel szeretnénk kiemelni Braun Henrik Városházáról szóló kiadványának értékét, mivel az sokáig az egyetlen ilyen jellegű monográfia volt. 160 Amellett, hogy a szecesszió egyik fő jellemvonása a régi mesterségek, köztük a népi háziipar újraélesztése volt, a kézművesség kérdése mind a szélesebb régióban, mind Szabadkán igen aktuális volt. A hazai kézművesség és ipar támogatásának tendenciáját már említettük A tulipán jegyében c. fejezetben. Nem véletlen tehát, hogy a díszítményekkel hangsúlyozott helyeken, a szabadkai Városháza kiemelt részein, ott találhatók bizonyos kézműves mesterségek szimbólumai. Mindenekelőtt az északi homlokzat oromfalán, a díszbejárat fölött hat szimbólumot látunk: ollót, kiflit, kalapot, lakatot, fagyalút és két egymást keresztező papucsot, s ez azt jelenti, hogy magasan a főbejárat felett látható a hat, a város történelmében és aktuális helyzetében kiemelkedő kézműves mesterség: szabó, pék, kalapos, lakatos, ács és papucsos mesterségek. 161 A Városháza északi homlokzatán, a bejárat oldalfalain a kézműves-szimbólumok az alábbi sorrendben sorakoznak: a fal bal oldalán három szimbólum van (fűrész, kerék és két egymást keresztező fejsze), a mellette lévő zárt erkélyen pedig öt jelkép van (fejsze és balta, kalapács és patkó, két egymást keresztező kés, csizma, két egymást keresztező papucs). A bejárat bal oldali falán szintén három szimbólum van (háromszög, egy korinthoszi görög szobor feje, két egymást keresztező kalapács), s a fal melletti zárt erkélyen ismét öt szimbólum van (olló és vasaló, lovon ülő lovas, háromszög és egy derékszög-vonalzó csákánnyal). Ezek a tárgyak a város néhány tipikus, a bemutatott szerszámokat használó kézművesek csoportjait képviselik, kivéve néhány, a bejárattól balra eső, a szabadkőművességet jelképező szimbólumot (háromszög, oszlopfő), melyről a következő fejezetek egyikében szólunk bővebben. A kézműves mesterségek bemutatása folytatódik az északi, ünnepi oldal kapuján belül is, a Zsolnay kerámiával burkolt lépcsőház falain. Ábrázolásuk egyegy férfialakkal történt, akik az adott tevékenységre jellemző munkafolyamatot végzik (bognár, kovács, lakatos, csizmadia, papucsos, asztalos, kalapos, szabó). Ebben a részben azonban, mint már az előző fejezetben is említettük, ezek az ábrázolások keverednek a mezőgazdaság, agronómia, halászat, kereskedelem, társadalmi szerkezet és történelem szimbólumaival. A lépcsősor végén, az első emeleten két festett, figuratív emblémás üvegablak található, melyek a Zsolnay 133

134 nju, točak, perec, trougao i ugaoni lenjir sa krampom). Nabrojani predmeti predstavljaju neke od tipičnih grupa zanata u gradu koji imaju za sredstvo rada ovde prikazane alate, sem nekoliko simbola sa leve strane od ulaza, koji predstavljaju slobodno zidarstvo (trogao, glava stuba) o čemu će biti reči u jednom od narednih poglavlja. Zastupljenost zanata se nastavlja i nakon ulaska na kapiji ove severne, svečane strane, na stepeništu obloženom Žolnai keramikom. Predstavljeni su sa po jednom muškom figurom u procesu rada karakterističnom za određenu delatnost (kolar, kovač, bravar, čizmar, papučar, stolar, šeširdžija, krojač). Međutim, u ovom delu, kako smo naveli u prethodnom poglavlju, se mešaju sa simboličnim prikazima poljoprivrede, agronomije, ribarstva, trgovine, socijalne strukture i istorije. Pri kraju stepeništa, na prvom spratu, dva vitražna prozora sa figurativnim amblemima nastavljaju narativu Žolnai medaljona sa po sedam simboličnih prikaza. Na jednom prozoru su: 1. govedo 2. košnica sa pčelama 3. trougao, lenjiri i šestar 4. presa za grožđe 5. ašov, vile, srp i kanta za polivanje 6. snop žita 7. ular za konja; a na drugom: 1. Merkurov štap, tradicionalni simbol trgovine 2. ribe 3. potkovica, točak, čekić i klešta 4. vinova loza sa bogatim grozdovima grožđa 5. propeti konj 6. vepar 7. čekić, klješte i metalni točak. Ovi simboli govore o tipičnim granama subotičke privrede i trogovine: poljoprivreda, baštovanstvo, stočarstvo, ribarstvo, vinogradarstvo, pčelasrtvo, konjarstvo, lov, industrija, trgovina i građevinarstvo ovaj poslednji može biti i asocijacija na slobodno zidarstvo. Svi prikazi su izvedeni od belog stakla na plavoj ili crvenoj pozadini, na način da se u sredini nalaze tri sa crvenom pozadinom, a sa strane po dva sa plavom pozadinom. Tako su u svojom pozicijom i bojom istaknuti konjarstvo, vinogradarstvo, kolarski i kovački zanat, te poljoprivreda i baštovanstvo, sa građevinarstvom, tj. slobodnim zidarstvom. Red simbola započet na severnoj fasadi pročelja Gradske kuće ovde se završava i zatvara prikazom lavova u dnu navedna dva vitraža, čineći tako završnicu vizuelne rečenice započete akcentom dve lavlje glave na fasadi. Ova rečenica o zanatima, industriji, trgovini itd. Subotice smeštena je na svečani deo Gradske kuće kao uvod u većnicu, koja je predviđena za većanje čelnika grada i donošenje važnih odluka. Osim opisanog, postoji još jedan segment, gde se javljaju simboli zanata i drugih privrednih grana, a to je predvorje poreske uprave, na prvom spratu južne strane objekta, gde su svi ovakvi delatnici dolazili da uplatite porez. Simboli su izvedeni tehnikom slikanja al secco, sa četiri strane glave stubova na sredini hola, te na slobodnim stranama glava pilastra postavljenih na delovima medaillionok narratívái hét-hét szimbolikus ábrázolással. Az egyik ablakon a következők szerepelnek: 1. tehén, 2. méhkas, 3. háromszög, vonalzó és szögmérő, 4. szőlőprés, 5. ásó, villa, sarló és locsolókanna, 6. búzaköteg, 7. kötőfék a ló számára, a másikon: 1. Merkúr-pálca, a kereskedelem hagyományos szimbóluma, 2. halak, 3. patkó, kerék, kalapács és véső, 4. szőlőtőke, méretes szőlőfürttel, 5. ágaskodó ló, 6. vadkan, 7. kalapács, véső és fémkerék. Ezek a szimbólumok a szabadkai gazdaság és kereskedelem jellegzetes ágazatairól árulkodnak: mezőgazdaság, kertészet, állattenyésztés, halászat, szőlészet, méhészet, lovászat, vadászat, ipar, kereskedelem és építőipar ez utóbbi akár a szabadkőművességre is asszociálhat. Az ábrázolások kivitelezése kék vagy vörös alapú fehér üvegre történt úgy, hogy középen három üveg van vörös háttérrel, oldalról pedig kettő-kettő kék háttérrel. Ilyetén elhelyezésükkel és színükkel kiemelték a lovászatot, szőlészetet, a bognár- és kovács-mesterséget, illetve a mezőgazdaságot és kertészetet az építőiparral, pontosabban szabadkőművességgel. A Városháza főhomlokzatának északi részén megkezdett szimbólumsor itt befejeződik, és az említett két festett üvegablak alján található oroszlán-ábrázolással zárul, ami a homlokzati két hangsúlyos oroszlánfejjel megindított vizuális mondat befejezése. Ez a szabadkai mesterségekről, iparról, kereskedelemről stb. szóló mondat a Városháza ünnepélyes részébe került, akár egy bevezető a tanácsterembe, mely a városatyák tanácskozására és fontos döntések meghozatalára lett előlátva. A fentiek mellett van még egy szegmens, ahol szintén megjelennek a mesterségek és egyéb gazdasági ágak szimbólumai, ez pedig az adóügyi osztály előtere az épület déli oldalának első emeletén, melyet az ilyen foglalkozásokat űzők adófizetési feladattal látogattak. A szimbólumok falra festéséhez az al secco technikát használták a terem közepén sorakozó pillérek mind a négy oldalán, illetve az irodák közötti faltagozatokra támasztott falpillérfejek szabad oldalain. A fehér alapon sötét kontúrvonalakkal ábrázolt motívumok hasonlóak, mint az északi homlokzaton, mivel ezek is csak a tárgyat, növény- vagy zoomorf motívumot ábrázolnak, nem pedig emberi alakot. Az összesen hetvenkét motívum közül néhány többször, maximum háromszor is megjelenik: a mérleg, az egyik kerek domborműben szívvel a másikban oklevéllel, kézi daráló üvegekkel és tölcsérrel, ló-figura, véső és a csiszolt fadarabba vert balta. Feltételezzük, hogy e motívumok kiemelése nem véletlen, s ezzel a jogi szolgálat, a lovászat és a fához kötődő tevékenységek jelentőségét emelték ki. 162 Kétszer jelennek meg az alábbi motívumok: kerámiacsupor, balta és fűrész, 135

136 zida između kancelarija. Na beloj osnovi, tamnim konturnim linijama izvedeni motivi su slični onima sa severne fasade, jer je prikazan samo predmet, biljka ili zoomrfni motiv, a ne i ljudska figura. Od ukopno sedamdeset i dva motiva, neki se ponavljaju više puta, najviše u tri navrata: vaga sa srcem u jednom i sa poveljom u drugom tasu, ručni žrvanj sa bocama i levkom, figura konja, dleto sa sekirom zabijenom u parče hoblovanog drveta. Pretpostavljamo da isicanje ovih motiva nije slučajno i da se time isiče značaj pravne službe, konjarstva i delatnosti vezane za drvo. 162 Dva puta se javljaju sledeći motivi: keramički ćup, sekira sa testerom, šešir, vatrogasni šlem sa lestvama, električni uređaj, 163 pekarski proizvodi hleb, kifla i zemlička, glava bika, košnica, satara sa nožem i okačenom šunkom, pegla i makaze, čizme, knjige, fabrika sa dimnjakom koji se dimi, kosa sa grabuljama i srpom, svinjska glava, dve ribe sa mrežom. U oba slučaja vidimo većinu motiva sa kojima se srećemo i na severnoj fasadi te svečanom stepeništu, ali i nove, više puta ponovljene elemente (pravo, telegraf, hemijska industrija, tj. apotekarstvo, vatrogasna služba, fabrika i knjige što bi moglo biti štamparstvo i prosveta). Samo se jednom javljaju sledeći motivi: lenjir sa ručnom hoblericom za drvo, odžačarska četka, fotelja od pletenog pruća, zaprežna kola, sedlo za konja i šilo, tapacirani tabure i fotelja, uže, šestar sa čekićem, testil sa mustrama, molerske četke, dve potkovice sa čekićem, snopovi žita, listovi duvana, grozd grožđa, bure sa šestarom, note sa muzičkim instrumentima klarinet i violina, sova nad otvorenom knjigom, knjiga sa smotuljkom papira, kupa šećera sa bocama pića, vetrenjača, nakovanj sa čekićem i mašinskim točkom, plug sa nožem. Među prikazima nalazimo i dva motiva koja upućuju na slobodno zidarstvo: glava stuba i šahovske figure sa šestarom, što znači da su graditelji simbole masonstva postavili na delove dekoracijom obogaćena mesta objekta, upravo i izričito u kontekstu zanatstva, industrije i trgovine. Takođe, među spomenutom zidnom dekoracijom poreskog odeljenja nalazimo i dva motiva vezana za Palić: vodotoranj i palićko jezero sa Velikom terasom, što je refleksija na arhitektonska zdanja Jakaba i Komora izrađenih paralelno sa Gradskom kućom, ali i asocijacija na turizam, što je gradu takođe donosilo prihode. Na kraju, možemo zaključiti da su se projektanti, Jakab i Komor, prilikom odabira zanata i drugih delatnosti svakako mogli koristiti najsvežijom subotičkom literaturom koja je dobro odražavala odnose snaga određenih delatnosti, Adresarom Šandora Maluševa, štampanim 1906. godine u subotičkoj štampariji Kladek i Hamburger. 164 kalap, tűzoltósisak létrával, villamos berendezés, 163 pékáru: kenyér, kifli, zsemle, bikafej, méhkaptár, bárd, kés és felakasztott sonka, vasaló és olló, csizmák, könyvek, gyár füstölő gyárkéménnyel, kaszás gereblyével és sarlóval, disznófej, két hal hálóval. Mindkét esetben olyan motívumokat láthatunk, melyekkel már az északi homlokzaton, illetve a díszlépcső falán is találkoztunk, de vannak itt új elemek, amelyek többször is ismétlődnek (jog, telegráf, vegyipar, gyógyszerészet, tűzoltóság, gyár és könyv, ami a nyomdászatot, de a tanügyet is jelképezheti). Csupán egyszer jelentkeznek az alábbi motívumok: vonalzó kézi gyaluval, kéményseprőkefe, vesszőből font karosszék, fogatos kocsi, nyereg és siló, kárpitozott taburé és fotel, kötél, körző és kalapács, mintás textil, szobafestő ecset, két patkó kalapáccsal, búzakötegek, dohánylevelek, szőlőfürt, hordó és körző, kották klarinéttel és hegedűvel, bagoly nyitott könyv felett, könyv tekerccsel, cukorsüveg italosüvegekkel, szélmalom, üllő kalapáccsal és gépkerékkel, eke késsel. Az ábrázolások között két motívummal is találkozunk, melyek a szabadkőművességre utalnak: oszlopfejjel és a sakkfigurákkal, s ez azt jelenti, hogy az építők a szabadkőműves szimbólumokat az épület díszítményekkel gazdagított részére helyeztették, mégpedig kifejezetten a kézművesmesterségek, ipar és kereskedelem szövegkörnyezetében. Az adóügyi hivatal folyosójának már említett fali dekorációi között két Palicshoz kötődő motívummal is találkozunk: a Víztoronnyal és a Vigadóval ábrázolt Palicsi-tóval, ami kitekintés Jakab és Komor a Városháza építésével párhuzamosan kivitelezett építményeire, ugyanakkor aszszociáció a turizmusra, mely a városnak akkor már bevételeket hozott. Végül megállapíthatjuk, hogy a tervezők, Jakab és Komor, amikor a bemutatandó mesterségeket és egyéb tevékenységeket válogatták, felhasználhatták az akkori legfrissebb szabadkai irodalmat, mely tükrözte az egyes tevékenységek közötti erőmegoszlást, nevezetesen Malusev Sándor névjegyzékét, mely 1906-ban hagyta el a szabadkai Kladek és Hamburger nyomdát. 164 137

Fusnote Lábjegyzetek 1 http://www.artnouveau.eu/en/cities.php 2 U izboru koji je nekoliko meseci vodio nedeljni Magazin beogradskog lista Politika, među sedam ravnopravnih graditeljskih čuda Srbije čitaoci su odabrali subotičku Gradsku kuću, Kalemegdan, Hram svetog Save, Studenicu, Visoke Dečane, Šargansku osmicu i Feliks Romulijanu. 3 Duranci, Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini, prilog počecima izučavanja, Novi Sad, 1976, 91 97; Duranci, Bela, Mađarska varijanta arhitekture secesije u Subotici, Ohrid, 1976, 91 97; Duranci, Bela, A vajdasági építészeti szecesszió, Novi Sad, 1983; Duranci, Bela, Mađarska varijanta arhitekture secesije u Vojvodini, Beograd, 1985; Martinović Cvijin, Kata, Uticaj mađarske secesije na vojvođansku arhitekturu, Beograd, 1985; Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica, 1988; Krstić, Boško, Gradska kuća subotičko čudo Városháza a szabadkai csoda Town Hall the Miracle od Subotica, Subotica, 1999, 2003; Secesija u Subotici Szecesszió Szabadkán, urednik B. Krstić, Subotica Budapest, 2002; Duranci, Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini, Grafoprodukt, Subotica 2005. 4 Odluka Skupštine Srbije, Službeni glasnik R. S. br. 16. 5 Radi upoznavanja secesije, došlo do plaćenog studijskog boravka Bele Durancija u Beču, Pragu i Mađarskoj. = Izveštaj istoričara umetnosti Gradskog muzeja Subotica za godinu 1965. Rukopis. Umetničko odeljenje Gradskog muzeja Subotica 6 Rudinski, Antun, Stara gradska kuća i velika većnica, Rukovet, Subotica, 19; ; Krstić, Boško, n. d., 64 65. 7 Sinkó Katalin, Az ornamentikai mintalapok és az előkép mozgalom 1850 és 1900 között, Budapest, 2006, 134 135. 8 Katona Júlia György Judit, Díszítmények és ideák vonzásában, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2010. 9 Sinkó Katalin, navedeno delo, 134. 10 Felix Lay, Südslavische Ornamente, Hanau, 1871. 11 Pulski je prikazao motive sa nekih od predmeta izloženih na svetskoj izložbi u Beču 1873. godine. = Pulszky Károly, A magyar háziipar díszítményei Ornamente der Hausindustrie Ungarns Ornaments de L Industrie Domestique de la Hongrie, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1879. 12 Schöer, K. J., Das Bauerhaus mit seiner Einrichtung und seinem Geräthe (Gruppe XX.) Officieller Ausstellungs Bericht Weltausstellung 1873. Wien 1874. Na 24. strani: Das Szekler Haus. 13 Pulszky Károly, Iparművészet és stíl, Művészi Ipar, I. 1885/86., 195. 14 Album je izdalo Mađarsko ministarstvo prosvete, 1885. godine, sa pedagoškim ciljem. 15 Podatke objavljenih tekstova polemike iznosi: Kresz Mária, Népi díszítőművészetünk fejlődésének útjai, Budapest 1952, fusnota: 17. 16 Huszka József, a rajzoló gyűjtő József Huszka, Collector and Sketch Artist, Budapest, 2006., 123. 17 Novaković, Katarina, Istraživanje narodnih tekstilnih rukotvorina kod Srba krajem 19. veka i početkom 20. veka, magistarski rad, Beograd 2003, 36. 18 Jožef Huska je gimnaziju završio u Segedinu i Sentešu (Szeged, Szentes), a od ranih dana se interesovao za ukrasni vez krznara sa Alfelda, što je kasnije obradio i publikovao u više navrata. Svoj sakupljački rad započinje kao nastavnik crtanja u Sepšisentđerđu, 1878. godine. = Huszka József, a rajzoló gyűjtő József Huszka, Collector and Sketch Artist, Budapest, 2006; Prije toga, godinu dana je bio zaposlen kao nastavnik crtanja Gimnazije u Senti, ali o njegovom radu mimo škole nema podataka. = Ninkov Kovačev Olga, Profesori likovnog vaspitanja senćanske gimnazije, Senta, 1996., 3. 1 http://www.artnouveau.eu/en/cities.php 2 A kiválasztásban, melyet néhány hónapon át a belgrádi Politika napilap Magazin című heti melléklete folytatott, a hét egyenrangú, szerbiai építészeti csoda közül az olvasók a szabadkai Városházát, Kalemegdánt, a Szent Száva-szentélyt, Studenicát, Visoke Dečanet, a Šargani nyolcast és Felix Romulianumot választották ki. 3 A szecesszió jobb megismerése érdekében Bela Duranci Bécsben, Prágában és Magyarországon volt fizetett tanulmányúton. = A szabadkai Városi Múzeum művészettörténészek jelentése az 1965-ös évre. Kézirat. A szabadkai Városi Múzeum Művészeti osztálya. 4 A Szerb Köztársaság képviselőházának határozata, a SZK Hivatalos Közlönyének 16. száma. 5 Duranci, Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini, prilog počecima izučavanja, Novi Sad, 1976, 91 97; Duranci, Bela, Mađarska varijanta arhitekture secesije u Subotici, Ohrid, 1976, 91 97; Duranci, Bela, A vajdasági építészeti szecesszió, Újvidék, 1983; Duranci, Bela, Mađarska varijanta arhitekture secesije u Vojvodini, Belgrád, 1985; Martinović Cvijin, Kata, Uticaj mađarske secesije na vojvođansku arhitekturu, Belgrád, 1985; Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica, 1988; Krstić, Boško, Gradska kuća subotičko čudo Városháza a szabadkai csoda Town Hall the Miracle od Subotica, Subotica/Szabadka, 1999, 2003; Secesija u Subotici Szecesszió Szabadkán, szerkesztette Krstić, B., Szabadka Budapest, 2002; Duranci, Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini, Grafoprodukt, Szabadka 2005. 6 Rudinski, Antun, Stara gradska kuća i velika većnica, Rukovet, Szabadka, 19; Krstić, Boško, ibid, 64 65. 7 Sinkó Katalin, Az ornamentikai mintalapok és az előkép mozgalom 1850 és 1900 között, Budapest, 2006, 134 135. 8 Katona Júlia György Judit, Díszítmények és ideák vonzásában, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2010. 9 Sinkó Katalin, i. m., 134. 10 Felix Lay, Südslavische Ornamente, Hanau, 1871. 11 Pulszky bemutatta az 1873-as bécsi világkiállításon kiállított néhány tárgy motívumait. = Pulszky Károly, A magyar háziipar díszítményei Ornamente der Hausindustrie Ungarns Ornaments de L Industrie Domestique de la Hongrie, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1879. 12 Schöer, K. J., Das Bauerhaus mit seiner Einrichtung und seinem Geräthe (Gruppe XX.) Officieller Ausstellungs Bericht Weltausstellung 1873. Wien 1874. A 24. oldalon: Das Szekler Haus. 13 Pulszky Károly, Iparművészet és stíl, Művészi Ipar, I. 1885/86, 195. 14 A mintakönyvet a magyar Oktatásügyi Minisztérium adta ki 1885-ben, oktatási célzattal. 15 A vita megjelent szövegeit ismerteti: Kresz Mária, Népi díszítőművészetünk fejlődésének útjai, Budapest 1952, 17. lábjegyzet 16 Huszka József, a rajzoló gyűjtő József Huszka, Collector and Sketch Artist, Budapest, 2006, 123. 17 Novaković, Katarina, Istraživanje narodnih tekstilnih rukotvorina kod Srba krajem 19. veka i početkom 20. veka, magiszteri munka, Belgrád 2003, 36. 18 Huszka József Szegeden és Szentesen fejezte a gimnáziumot és korán elkezdett érdeklődni az alföldi szűcsök díszítőhímzése iránt, melyet később feldolgozott és több alkalommal is közölt. Gyűjtőmunkáját rajztanárként kezdi Sepsiszentgyörgyön, 1878-ban. = Huszka József, a rajzoló gyűjtő József Huszka, Collector and Sketch Artist, Budapest, 2006; Ez előtt egy évig dolgozott rajztanárként a zentai gimnáziumban, de iskolai munkáin kívül nincsenek adataink más jellegű munkáiról. = Ninkov Kovačev Olga, A Zentai Gimnázium rajztanárai, Zenta, 1996. 19 Kósa László, A magyar néprajz tudománytörténete, Budapest, 138 139

140 19 Kósa László, A magyar néprajz tudománytörténete, Budapest, 2001, 115. 20 Ideju o azijskom poreklu mađarskog naroda, u periodu od 1771. do 1849, širi i popularan udžbenik Ištvana Manjokija Lošoncija (Losontzi Mányoki István) Hármas Kis Tükör, na koju se pozivaju Kazinci, Košut i Aranj (Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Arany János). 21Jožef Boršoš (Borsos József): Emir iz Libanona. Slikar, koji je takođe živeo u Beču je portret naslikao nakon povrataka grofa Zičija sa putovanja po istoku i posete Sulejman paše (1842), na čijoj baštenskoj zabavi je nosio isto tursko odelo, koje je potom poneo sa sobom u Beč. = Szabó Júlia, A 19. század festészete Magyarországon, Budapest, 1985. 147. Portret pripada i grupi likovnih dela novog talasa evropskog orijentalizma tokom 18. veka, među čijim istaknutim predstavnicima je i slikar Liotard (Jean Étienne Liotard), omiljeni slikar carice Marije Terezije, koji je portretisao caricu u turskoj haljini. 22 Huszka József, A magyar turáni ornamentika története, 1930. 3. 23 Kresz Mária, A magyar népművészet felfedezése, Ethnographia LXXIX, Budapest 1968., 12. 24 Lechner Ödön, Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, Művészet, 1906. = ponovo publikovano: Lechner Ödön, Budapest, 2003, 35 42. 25 Gábor Eszter, Az építészet stílusproblémái, Budapest 1981, 99. 26 Autobiografski zapis Edena Lehnera = Lechner Ödön, Budapest, 2003, 18 19. 27 Huszka József, a rajzoló gyűjtő József Huszka, Collector and Sketch Artist, Budapest, 2006, 246. 28 isto, 246, 270. 29 Várallyay Réka, Komor Marcell Jakab Dezső, Budapest, 2006, 15 16. 30 Gábor Eszter, A 20. század első felének építészete. = Beke Gábor Prakfalvi Sisa Szabó, Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Budapest, 2002, 207 209. 31 Prčić Vujnović, G. Aladžić, V. Grlica, M., Gradotvorci, I, Subotica, 2004, 104 109. 32 Aladžić, Viktorija, Nove ideje na pragu novog veka, Novi Sad, 2010, 16. 33 Prčić Vujnović, G. Aladžić, V. Grlica, M., Gradotvorci, II, Subotica, 2006, 152 155. 34 Rajhl je 1899. godine projektovao dve prizemne zgrade u današnjoj ulici Vase Stajića 11 i 13, koje su, na veliku žalost, 2010. godine porušene. Titus Mačković je iste godine projektovao najamnu palatu za arhitektu Lajoša Fazekaša, u današnjoj ulici Age Mamužiča pod brojem 13. = Aladžić Viktorija, n. d. 15 16. 35 Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica, 1988, 34. 36 Takav simbol je npr. postao na svetskoj izložbi u Londonu 1851. bogato izvezen deo muške mađarske kabanice cifraszűr ili narodna umetnost oblasti Kalotaseg 1885. godine. = Kresz Mária, A magyar népművészet felfedezése, Ethnographia LXXIX, Budapest 1968., 7 8. Kod Srba je pirotski ćilim, nastao u Turskoj imperiji, dobio ulogu srpskog nacionalnog simbola krajem 19. veka i početkom 20. veka. = Cvetković, Marina, Doprinos Savke Subotić proučavanju tradicionalne tekstilne radinosti, Beograd 2006, 274. 37 Huszka József, A debreczeni czifra szűr, Művészi Ipar, Budapest, 1885/86., 88 89. Podatak iznosi: Gellér Katalin, A tulipánkert-mozgalom, Budapest, 2005, 51. 38 Gellér Katalin, n. d., 51. 39 Dinastija Sasanida je naziv za kraljeve sasanidskog Persijskog velikog kraljevstva od 224. do 651. godine naše ere. Sasanidi su svoje kraljevstvo zvali Iran ili Eranshahr. 2001, 115. 20 A magyar nemzet ázsiai eredetének eszméjét 1771 és 1849 között terjeszti Losontzi Mányoki István népszerű A Hármas Kis Tükör című tankönyve, melyre hivatkozik Kazinczy, Kossuth és Arany is. 21 Borsos József: Libanoni emir. A szintén Bécsben élő festő azután festette le Zichy grófot, miután az visszatért keleti útjáról és a Szulejmán pasánál tett látogatásáról (1842), s az ő kerti mulatságán viselte ugyanazt a török viseletet, melyet később magával vitt Bécsbe. = Szabó Júlia, A 19. század festészete Magyarországon, Budapest, 1985, 147. A portré a 18. századi, európai orientalista festészet új hullámának képzőművészeti alkotásai közé sorolható, melynek egyik kiemelkedő képviselője Jean Étienne Liotard, Mária Terézia császárnő kedvenc festője, aki a császárnőt török ruhában festette le. 22 Huszka József, A magyar turáni ornamentika története, 1930, 3. 23 Kresz Mária, A magyar népművészet felfedezése, Ethnographia LXXIX, Budapest, 1968, 12. 24 Lechner Ödön, Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, Művészet, 1906. = újra kiadva: Lechner Ödön, Budapest, 2003, 35 42. 25 Gábor Eszter, Az építészet stílusproblémái, Budapest, 1981, 99. 26 Lechner Ödön önéletrajzi jegyzetei = Lechner Ödön, Budapest, 2003, 18 19. 27 Huszka József, a rajzoló gyűjtő József Huszka, Collector and Sketch Artist, Budapest, 2006, 246. 28 ibid, 246, 270. 29 Várallyay Réka, Komor Marcell Jakab Dezső, Budapest, 2006, 15 16. 30 Gábor Eszter, A 20. század első felének építészete. = Beke Gábor Prakfalvi Sisa Szabó, Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Budapest, 2002, 207 209. 31 Prčić Vujnović, G. Aladžić, V. Grlica, M., Gradotvorci Városteremtők, I., Szabadka, 2004, 104 109. 32 Aladžić, Viktorija, Nove ideje na pragu novog veka, Újvidék, 2010, 16. 33 Prčić Vujnović, G. Aladžić, V. Grlica, M., Gradotvorci Városteremtők, II., Szabadka, 2006, 152 155. 34 Raichle 1899-ben két földszintes házat tervezett a mai Vasa Stajić utca 11. és 13. alatt, melyeket, sajnos, 2012-ben lebontottak. Macskovics Titusz 1899-ben bérpalotát tervezett az építész, Fazekas Lajos számára a mai Ago Mamuzsity 13. alatt. = Aladžić Viktorija, i. m. 15 16. 35 Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, Szabadka, 1988, 34. 36 Ilyen szimbólum lett pl. az 1851-es londoni világkiállításon a magyar népi férfi öltözet gazdagon hímzett köpönyege, a cifraszűr, vagy 1885-ben a kalotaszegi népművészet. = Kresz Mária, A magyar népművészet felfedezése, Ethnographia LXXIX, Budapest, 1968, 7 8. A szerbeknél a piroti szőttes a török hódoltság alatt alakult ki és a 19. század végén és a 20. század elején lett szerb nemzeti szimbólum. = Cvetković, Marina, Doprinos Savke Subotić proučavanju tradicionalne tekstilne radinosti, Belgrád, 2006, 274. 37 Huszka József, A debreczeni czifra szűr, Művészi Ipar, Budapest, 1885/86., 88 89. Az adatot közli: Gellér Katalin, A tulipánkert-mozgalom, Budapest, 2005, 51. 38 Gellér Katalin, i. m. 51. 39 A Szászánída Birodalom elnevezés a Szászánít Perzsa nagykirályság királyaira vonatkozik az i.e. 224-től 651-ig terjedő időszakra. A szászánídák királyaikat Irannak vagy Eranshahrnak hívták. 40 Huszka József, Magyar díszítő styl, I. rész. Budapest, 1885. 41 Huszka József, Magyar ornamentika, Budapest, 1898, 4. 40 Huszka József, Magyar díszítő styl, I. rész. Budapest, 1885. 41 Huszka József, Magyar ornamentika, Budapest, 1898, 4. 42 Gellér Katalin, n. d., 53. 43 Neki od primera: Metro-lala Hektora Gijmara (Hector Guimard, oko 1899 1900), tapete Henria van de Veldea (oko 1897), svileni i vuneni proizvodi engleskog Silver Studia za robnu kuću Liberty, nameštaj Čarlsa Roberta Ešbija (Charles Robert Ashbee). 44 Reprodukcija dopisnice objavljena: Csáth Géza, 1000 x ölel Józsi Családi levelek 1904 1908., Szabadka, 2007, 171. 45 Gellér Katalin, n. d., 56 62. 46 Istorijski arhiv Subotica (u daljem tekstu: IAS), polg. 618/1906. 47 Kolozsi Tibor, Szabadkai sajtó (1848 1919), Szabadka, 1973, 492 293. 48 Molnár Fábián, Bácskai lapok, www.kosztolanyioldal.hu, http:// kosztolanyioldal.hu/sites/default/files/b%c3%a1cskai%20lapok.pdf 49 Magyarország Vármegyéi és Városai Bács-Bodrog vármegye II. (szerk. Borovszky Sámuel), Budapest, 1909, 553. 50 Gellér Katalin, n. d., 60. 51 Damjanovné Zimmer Sarolta emlékiratai, Így éltünk Szabadkán, Budapest Zagreb, 2003, 76 77. 52 Gellér Katalin, n. d., 61. 53 Jakab Dezső, A Tulipán jegyében, Vállalkozók lapja, Budapest, 1906. március 28. = Članak je objavlje i u knjizi: Várallyai Réka, n. d., 202 203. 54 Grlica, Mirko, Secesijska Subotica grad kontrasta, Secesija u Subotici, Subotica Budapest, 2002., 5. Karolj Kelti (Keleti Károly) u svojoj statistici Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából (Pest, 1871, 1873) iznosi da je Subotica, početkom sedamdesetih godina 19. veka, imala blizu sto hiljada stanovnika i bila treći grad po veličini u Ugarskoj, posle Budimpešte i Segedina = Podatak prenosi i Sármány Ilona, Magyaros stílusban épült városházák a századelőn, Ars Hungarica, Budapest, 1994/1. 55 Premda svaki cvet poseduje vlastiti simbol određen njegovom bojom i oblikom, cvet je uopšteno simbol pasivnog principa, a cvetna čaša ili kupa stecište nebeske aktivnosti kojoj su simboli kiša i rosa. Rast sveta iz zemlje i vode simbolizuje razvoj pojavnog sveta. Kod Novalisa cvet je simbol ljubavi i sklada koji su vladali u praiskonskoj prirodi; cvet se poistovećuje i sa edenskim stanjem. Cvet se često pojavljuje kao arhetipski lik duše i kao duhovno središte. = Chevalier, J. Gheerbrant, A., Rječnik simbola, Zagreb, 1987, 81, 83. 56 Magyarország története 1848 1890., Akadémia Kiadó, Budapest, 1979., II. kötet, 1137 1144. 57 Sármány Ilona, n. d., 149. 58 Vámos Ferenc, Lajta Béla, 1970, 349 350; Historizmus és a magyar ornamentika, In: Huszka József, a rajzoló gyűjtő, Budapest 2006, 278 281. 59 Komlós, Aladár, A szecesszió körül, Művészet, Budapest 1963., 74. = Podatak objavila: Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica, 1988, 29. Videti još: Lechner Ödön, (urednik: Gerle János), Budapest 2003., 29. 60 Sármány Ilona, n. d., 150. 61 Magyar Pályázatok, 1907, V. évf. 3. szám, 5 7. 62 Magyar Pályázatok, 1906, IV. évf. 18. szám, 36. 63 Várallay Réka, n. d., 88. 64 Városháza, (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912, 10 16, 18 19. 65 http://mtdaportal.extra.hu/books/a_modern_varos.pdf 66 Sármány Ilona, n. d. 152. 42 Gellér Katalin, i. m. 53. 43 Néhány példa: Hector Guimard (1899 1900 körül) metró-tulipánja, Henry van de Velde faliszőnyegei (1897 körül), az angliai Silver Studia selyem és gyapjú termékei a Liberty áruház részére, Charles Robert Ashbee bútorai. 44 A levelezőlap reprodukciója megjelent: Csáth Géza, 1000 x ölel Józsi Családi levelek 1904 1908., Szabadka, 2007, 171. 45 Gellér Katalin, i. m., 56 62. 46 Szabadkai Történelmi Levéltár (a továbbiakban SzTL), polg. 618/1906. 47 Kolozsi Tibor, Szabadkai sajtó (1848 1919), Szabadka, 1973, 492 293. 48 Molnár Fábián, Bácskai lapok, www.kosztolanyioldal.hu, http://kosztolanyioldal.hu/sites/default/files/b%c3%a1cskai%20lapok.pdf 49 Magyarország Vármegyéi és Városai Bács-Bodrog vármegye II. (szerk. Borovszky Sámuel), Budapest, 1909, 553. 50 Gellér Katalin, i. m., 60. 51 Damjanovné Zimmer Sarolta emlékiratai, Így éltünk Szabadkán, Budapest Zagreb, 2003, 76 77. 52 Gellér Katalin, i. m., 61. 53 Jakab Dezső, A Tulipán jegyében, Vállalkozók Lapja, Budapest, 1906. március 28. = A cikk megjelent: Várallyai Réka, i. m., 202 203. 54 Grlica, Mirko, Secesijska Subotica grad kontrasta /A szecessziós Szabadka az ellentétek városa, Szabadka Budapest, 2002, 5. Keleti Károly is a Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából c. statisztikája (Pest, 1871, 1873) azt írja, hogy Szabadkának a 19. század hetvenes éveinek elején közel százezer lakosa volt és Magyarország harmadik legnagyobb városa volt Budapest és Szeged mögött. = Az adatot említi Sármány Ilona is, Magyaros stílusban épült városházák a századelőn című művében, Ars Hungarica, Budapest, 1994/1. 55 Bár minden virágnak megvan a maga, színével és formájával meghatározott szimbóluma, általában véve a virág a passzív princípium jelképe, a virágkehely vagy kehely az égi tevékenységek érintkezőpontja, melynek az eső és a harmat a szimbólumai. A virág kifejlődése a földből és a vízből az érzékelhető világ fejlődését jelképezik, Novalisnál a virág, a szerelem és az őskori természet összhangjának szimbóluma; a virágot azonosítjuk még az édeni állapottal is. A virág gyakran úgy jelenik meg, mint a lélek őstípusa, mint szellemi központ. = Chevalier, J. Gheerbrant, A., Rječnik simbola, Zágráb, 1987, 81, 83. 56 Magyarország története 1848 1890, Akadémia Kiadó, Budapest, 1979, II. kötet, 1137 1144. 57 Sármány Ilona, i. m., 149. 58 Vámos Ferenc, Lajta Béla, 1970, 349 350; Historizmus és a magyar ornamentika, In: Huszka József, a rajzoló gyűjtő, Budapest, 2006, 278 281. 59 Komlós, Aladár, A szecesszió körül, Művészet, Budapest, 1963, 74. = Az adatot közli: Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica, 1988, 29. Lásd még: Lechner Ödön, (szerk. Gerle János), Budapest, 2003, 29. 60 Sármány Ilona, i. m., 150. 61 Magyar Pályázatok, 1907, V. évf. 3. szám, 5 7. 62 Magyar Pályázatok, 1906, IV. évf. 18. szám, 36. 63 Várallay Réka, i. m., 88. 64 Városháza, (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912, 10 16., 18 19. 65 http://mtdaportal.extra.hu/books/a_modern_varos.pdf 141

142 67 Akik Szabadkára jöttek városépítést tanulni, Bácsmegyei Napló, Szabadka, 1912. szeptember 18, 2. 68 IAS Fond: 2.3308. Upravni spisi 1906, XV. 97. II. 69 Grlica Mirko, Lazar Mamužić, uspon, uspeh i pad, Rukovet, Subotica, 2003, 5 12. Lazar Mamužić, jedan od najznačajnijih subotičkih političara, bio je gradonačelnik Subotice tokom osamnaest godina (1884 1902). Jedan je od inicijatora Pučke kasine, poslanik Ugarskog parlamenta, predsednik Radanovačkog lovačkog društva od njegovog osnivanja, 1893. godine. 70 Aladžić, Viktorija, n. d., 20. 71 O Biroovom predlogu kasnije piše u svojoj hronici perioda 1890 1920 Ištvan Frankl = Frankl István, Harminc év Szabadka életében 1890 1920, Szabadka, 1942, 91. 72 Krstić, Boško, Gradska kuća subotičko čudo Városháza a szabadkai csoda Town Hall the Miracle od Subotica, 2003, 39. 73 Gajdos Tibor, Szabadka képzőművészete, Szabadka, 1995, 127. 74 Törvényhatósági közgyűlés, Bácskai Ellenőr XX/33. Szabadka, 1899. április 23, 1. Članak navodi, da bi portreti pojedinačno koštali 80 forinti, a ukupno 320 forinti. 75 Sajtóper, Bácskai Ellenőr XX/48., 1899. június 15. 2; Vigilis, Számadást kérünk, Népszava, VII/36., Szabadka, 1899. szeptember 3, 1. 76 Nyilatkozat, Bácskai Ujság, Szabadka, I/196., 1899 szeptember 5. 3. 77 Mamuzsich Lázár Szabadka szab. kir. város polgármesterének védelme, Szabadka, Krausz és Fischer Könyvnyomdája, 1902; Mamuzsich Lázár védőbeszédje ISA F:2. XII. 973/1899; Odbrana Lazara Mamužića, gradonačelnika slobodnog kraljevskg grada Subotice, Rukovet, XLVIII/4 7, Subotica, 41 64. 78 Grlica Mirko, n. d., 8 12. 79 Mamusich Lázár, Bácsország, II/36, Szabadka, 1905. szeptember 7, 11. 80 Ištvan Kovasnai Kovač: Portret Matije Lenarda, gradonačelnika Subotice 1867 1872., 1899., ulje na platnu, 98 x 59,5 cm, inventarski broj U 539; Ištvan Kovasnai Kovač: Portret Janoša Mukića, gradonačelnika Subotice (1872 1884), 1899, ulje na platnu, 99 x 59 cm, inventarski broj U-538; Ištvan Kovasnai Kovač: Portret Miška Prčića, gradonačelnika Subotice (1884), 1899, ulje na platnu, 89,3 x 59,5 cm, inventarski broj U 537; Kornel Liuba: Portet Lazara Mamužića, gradonačelnika Subotice (1884 1902), 1918, ulje na kartonu, 93 x 71,5 cm, inventarski broj U 746; Šandor Olah: Porter Karolja Biroa, gradonačelnika Subotice (1902 1918), oko 1912 1918, ulje na platnu, 93 x 72 cm, inventarski broj U 747; Šandor Olah: Porter Stipana Matijevića, gradonačelnika Subotice (1918 1920), oko 1918 1920, ulje na platnu, 94 x 73 cm, inventarski broj U 530. 81 Szabadka szab. kir város Közigazgatása az 1902 1912. években, Szabadka 1912, 39. Naziv većnica nalazimo za ovu salu i u knjizi Városháza (urednik Braun Henrik) objavljene 1912, na strani 40. 82 Dimenzije slike Henrika Acela su 145,5 x 184 cm, a Ferenca Bencea 126,5 x 199 cm. Obe slike su izvedene u tehnici ulje na platnu. 83 Fahr Becker, Gabriele, Jugendstil, Königswinter, 2004, 255 258. 84 Fahr Becker, Gabriele, n.d. 278. 85 Henrik Acel: Portret dva dečaka, 1905, ulje na platnu, 63,5 x 79 cm, Gradski muzej Subotica, inventarski broj: U 608. 86 Anketni list sa kratkim biografskim podacima, svojeručno popunjenim od strane Henrika Acela. Magyar Nemzeti Galéria Archívuma (Arhiva Nacionalne galerije u Budimpešti). MMA 1/1920. 87 Acel portretiše Gabora Baroša, Kalmana Tisu, Mora Varmana, Đulu Ludviga, Lea Lancija itd. 88 U Suboticu 1903. godine, Acel dolazi povodom narudžbe 66 Sármány Ilona, i. m. 152. 67 Akik Szabadkára jöttek városépítést tanulni, Bácsmegyei Napló, Szabadka, 1912. szeptember 18., 2. 68 SzTL Fundus: 2.3308. Közigazgatási iratok 1906., XV. 97. II. 69 Grlica Mirko, Mamusich Lázár. Üzenet, XXXIII. évf. ősz, Szabadka, 2003. Mamuzsity Lázár az egyik legjelentősebb szabadkai politikus, tizennyolc éven át volt Szabadka polgármestere (1884 1902). A Népi Kaszinó egyik kezdeményezője, a magyar parlament küldötte, a radanováci vadász-egyesület elnöke a megalakulástól, 1893-tól. 70 Aladžić, Viktorija, i. m., 20. 71 Bíró javaslatáról később Frankl István ír az 1890 1920 közötti időszakra vonatkozó krónikájában. = Frankl István, Harminc év Szabadka életében 1890 1920, Szabadka, 1942, 91. 72 Krstić, Boško, Gradska kuća subotičko čudo Városháza a szabadkai csoda Town Hall the Miracle od Subotica, 2003, 39. 73 Gajdos Tibor, Szabadka képzőművészete, Szabadka, 1995, 127. 74 Törvényhatósági közgyűlés, Bácskai Ellenőr XX/33. Szabadka, 1899. április 23., 1. A cikk megemlíti, hogy a portrék egyenként 80 forintba kerülnének, összesen pedig 320 forintba. 75 Sajtóper, Bácskai Ellenőr XX/48., 1899. június 15., 2; Vigilis, Számadást kérünk, Népszava, VII/36., Szabadka, 1899. szeptember 3., 1. 76 Nyilatkozat, Bácskai Ujság, Szabadka, I/196., 1899. szeptember 5., 3. 77 Mamuzsich Lázár Szabadka szab. kir. város polgármesterének védelme, Szabadka, Krausz és Fischer Könyvnyomdája, 1902; Mamuzsich Lázár védőbeszédje ISA F:2. XII. 973/1899; Odbrana Lazara Mamužića, gradonačelnika slobodnog kraljevskog grada Subotice, Rukovet, XLVI- II/4 7., Szabadka, 41 64. 78 Grlica Mirko, i. m., 8 12. 79 Mamusich Lázár, Bácsország, II/36, Szabadka, 1905. szeptember 7., 11. 80 Kovásznai Kovács István: Lénárd Mátyás portréja, 1867 1872 között Szabadka polgármestere, 1899, olaj vásznon, 98 x 59,5 cm, leltári száma U-539; Kovásznai Kovács István: Mukits János portréja (1872 1884 között Szabadka polgármestere), 1899, olaj vásznon, 99 x 59 cm, leltári száma U-538; Kovásznai Kovács István: Prcsics Misko portréja (1884-ben Szabadka polgármestere), 1899, olaj vásznon, 89,3 x 59,5 cm, leltári száma U-537; Liuba Kornél: Mamuzsity Lázár portréja (1884 1902 között Szabadka polgármestere), 1918, olaj kartonon, 93 x 71,5 cm, leltári száma U-746; Oláh Sándor: Bíró Károly portréja (1902 1918 között Szabadka polgármestere), 1912 1918 körül, olaj vásznon, 93 x 72 cm, leltári száma U-747; Oláh Sándor: Stipan Matijevic portréja (1918 1920 között Szabadka polgármestere), 1918 1920, olaj vásznon, 94 x 73 cm, leltári száma U-530. 81 Szabadka szab. kir város Közigazgatása az 1902 1912. években, Szabadka, 1912, 39. A tanácsterem megnevezés szerepel a Városháza (szerk. Braun Henrik) 1912-ben megjelenő kiadványa 40. oldalán is. 82 Aczél Henrik festményének mérete 145,5 x 184 cm, a Bencze Ferencé 126,5 x 199 cm. Mindkét festmény olajjal készült vászonra. 83 Fahr Becker, Gabriele, Jugendstil, Königswinter, 2004, 255 258. 84 Fahr Becker, Gabriele, i.m. 278. 85 Aczél Henrik: Két kisfiú arcképe, 1905, olaj vásznon, 63,5 x 79 cm, szabadkai Városi Múzeum, leltári szám: U 608. 86 A rövid életrajzi adatokat tartalmazó kérdőívet Aczél Henrik töltötte ki saját kezűleg. A Magyar Nemzeti Galéria Archívuma. MMA 1/1920. 87 Aczél megfesti Baross Gábor, Tisza Kálmán, Wahrmann Mór, Ludwig Gyula, Lánczi Leó stb. portréját. 88 Aczél 1903-ban érkezik Szabadkára, mivel megrendelést kap a portreta predsednika subotičke jevrejske crkvene zajednice, Marka Frojdenberga koga portretiše čak dva puta. Avgusta 1904. godine, gradonačelnik dr Karolj Biro podseća Gradski senat na rešenje od 30. juna 1896. o izraditi portreta Bodoga Corde (1828 1904) za većnicu Gradske kuće, a među prijavljenim slikarima izbor pada na Acela, koji 1905. godine izrađuje portret uglednog advokata, pisca i političara. Iste, godine izrađuje naslovnu stranu subotičkog porodičnog nedeljnika Bácsország. 89 Magyar, László, Aczél Henrik Szabadkán, Életjel Miniatűrök 47., Szabadka, 1992. 27. Od 1915. živi u Budimpešti, gde poseduje atelje i bavi se primenjenom umetnošću, slikarstvom i restauracijom. 90 Magyar László, n. d. 46 47. 91 U delu svečanog stepeništa, među vitražima se nalazi veliki vitraž sa prikazom gradske kuće u centralnom delu kompozicije, ispod čega sledi prikaz starih kuća koje su stajale na mestu novoizgrađenog objekta. U vitražu se nalazio i grb grada koji su kasnije izvadili i stavili na njegovo mesto jednobojno staklo. = Keresztes Gyula, Marosvásárhely régi épületei, Marosvásárhely, 1998. 92 Slike je restaurisala Žužana Pap Korhec (Korhecz Papp Zsuzsanna), 2000. godine. Zahvaljujemo joj se na ustupljenim podacima. 93 Istorijski arhiv Subotice, 224/1912; 18743/1912. Podatke prvi iznosi Tibor Gajdoš, n. d. 1995. 94 Jedan od najpoznatijih Bencinih portreta je nastao o princu Fridrihu u prirodnoj veličini (1902), za koji je princ više puta pozirao u vojnoj komandi u Bratislavi. Radeći u Bratislavi i Baji, potom se nastanivši u Ujpešti, sve vreme održava vezu sa Suboticom. Samostalnu izložbu priređuje u Baji (1916). 95 Városháza, (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912, 39 40. 96 Szabadka szab. kir város Közigazgatása az 1902 1912. években, Szabadka 1912, 39. 97 Njegova radionica i stan danas funkcionišu kao muzej: Spomen kuća Mikše Rota. 98 Gellér Katalin, Róth Miksa (1865-1944) a magyar üvegablakművészet fénykora, Művészettörténeti Értesítő, Budapest, 1980, 150; Mester Éva, Üvegfestő műhelyek kialakulása Budapesten a századforduló idején, Városok és Műhelyek a századfordulón konferenciakatalógus, Budapest, 2000., 78 81. 99 Gellér Katalin, Nagy Sándor üvegablakművészete és történeti előzményei, Ars Hungarica 2, Budapest, 1977, 253. 100 isto, 255. 101 isto, 265. 102 U prilog Vam šaljemo akta koja ste nam poslali i imamo zadovoljstvo obavestiti Vas kako je Mikša Rot prihvatio uraditi stavke I XII za 21000 kruna, te da će kartone dati gradu na raspolaganje. Portrebno mu je 5 meseci i smeštaj, a termin početka radova je odmah. Iduće nedelje će doputovati dole jedan njegov čovek, uzeti tačne mere i moli da mu tom prilikom pružite neophodnu pomoć. On će se, gospodine kolega, obratiti Vama. Molimo Vas da tom prilikom i pismenim putem sa njim ozvaničite dogovor. IAS Gradsko veće Városi Tanács XV.87/1906. = Mađar, Laslo, ( ) Po stilu naš je projekat sasvim originalan, Rukovet, Subotica, 1998, 33. 103 Magyar László, Tovatűnő évszázadok, Szabadka, 2001, 182 184. 104 Duranci, Bela, Vitraži Gradske kuće u Subotici, Građa za proučavanje spomenika kulture Material for the Study of the Cultural monuments of Voyvodina, Pokrajinski zavod za zaštitu kulture, Novi Sad 1978, 313 314; Gabrić Počuča, Vera, Obnova vitraža Velike većnice Gradske kuće u Subotici, Glasnik Društva konzervatora Srbije 29, 132. 105 Magyar László, n. d. 2001, 182 183. Dokumenti su prije toga objavljeni 1997. u časopisu Híd, br. 2. Novi Sad szabadkai zsidó közösség elnöke, Freudenberg Márk portréjának elkészítésére, s róla két arcképet is készít. 1904 augusztusában, a polgármester, dr. Biró Károly emlékezteti a Városi Szenátust az 1896. június 30-ai keltezésű Czorda Bódog (1828 1904) arcképének lefestésére szóló végzésre a Városháza szükségleteire, és a jelentkező festők közül Aczélra esik a választás, aki 1905-ben elkészíti a neves ügyvéd, író és politikus arcképét. Ugyanebben az évben elkészíti a Bácsország című szabadkai családi lap címoldalát. 89 Magyar, László, Aczél Henrik Szabadkán, Életjel Miniatűrök 47., Szabadka, 1992, 27. 1915-től Budapesten él, ahol műterme van és iparművészettel, festészettel és restaurálással foglalkozik. 90 Magyar, László, i. m. 46 47. 91 A főlépcső pihenőjén, a nagy ablak ólomba rakott üvegfestményei közül a nagy kép a székházat ábrázolja, az alatta lévő képek a korabeli házak képét, emlékeztetve a szemlélőt arra a földszintes házsorra, mely a székház helyén állott. A berakásos üvegablak díszítése között eredetileg a város színes címere is helyett kapott, de azt később kivették, helyére, az ólomkeretbe, közönséges üveget tettek. = Keresztes Gyula, Marosvásárhely régi épületei, Marosvásárhely, 1998. 92 A festményeket Korhecz Papp Zsuzsanna restaurálta 2000-ben. Köszönjük a rendelkezésünkre bocsátott adatokat. 93 SzTL, 224/1912; 18743/1912. Az adatokat először Gajdos Tibor közli, e.m. 1995. 94 Míg Pozsonyban és Baján dolgozik, s miután letelepszik Újpesten, továbbra is tartja a kapcsolatot Szabadkával. Önálló tárlatát Baján rendezik (1916). 95 Városháza, (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912, 39 40. 96 Szabadka szab. kir város Közigazgatása az 1902 1912. években, Szabadka, 1912, 39. 97 Műhelye és lakása ma múzeum: Róth Miksa Emlékház. 98 Gellér Katalin, Róth Miksa (1865-1944) a magyar üvegablakművészet fénykora, Művészettörténeti Értesítő, Budapest, 1980, 150; Mester Éva, Üvegfestő műhelyek kialakulása Budapesten a századforduló idején, Városok és Műhelyek a századfordulón konferenciakatalógus, Budapest, 2000, 78 81. 99 Gellér Katalin, Nagy Sándor üvegablakművészete és történeti előzményei, Ars Hungarica 2, Budapest, 1977, 253. 100 ibid, 255. 101 ibid, 265. 102 Levelükben arról számolnak be, hogy Róth Miksa elvállalta az I XII tételek kivitelezését 21000 korona összegben, és hogy a kartonokat a város rendelkezésére fogja bocsátani. Öt hónapra és szállásra van szüksége, a munkát pedig rögtön kezdené. A jövő héten utazik Szabadkára egy embere, hogy pontos méreteket vegyen, és kéri, hogy ez alkalommal segítsenek neki. Arra kérik Váli Gyulát, hogy ekkor hitelesítsék a szerződést is. SzTL Városi Tanács XV.87/1906. = Mađar, Laslo, ( ) Po stilu naš je projekat sasvim originalan, Rukovet, Subotica, 1998, 33. 103 Magyar László, Tovatűnő évszázadok, Szabadka, 2001, 182 184. 104 Duranci, Bela, Vitraži Gradske kuće u Subotici, Građa za proučavanje spomenika kulture Material for the Study of the Cultural monuments of Voyvodina, Pokrajinski zavod za zaštitu kulture, Novi Sad, 1978, 313 314; Gabrić Počuča, Vera, Obnova vitraža Velike većnice Gradske kuće u Subotici, Glasnik Društva konzervatora Srbije 29., 132. 105 Magyar László, i. m. 2001, 182 183. A dokumentumokat korábban 1997-ben jelentették meg a Híd folyóirat 2. számában, Újvidék 106 SzTL Városi Tanács XV.87/1906. 107 Szabadka szab. kir. város közigazgatása az 1902 1912. években, Szabadka, 1912, 168. 143

144 106 IAS Gradsko veće Városi Tanács XV.87/1906. 107 Szabadka szab. kir. város közigazgatása az 1902 1912. években, Szabadka, 1912, 168. 108 Bela Duranci, Vitraži gradske kuće u Subotici, Novi Sad, 1978, 309 316. 109 Sveti Stefan (štamparskom greškom naznačeno kao Arpad), tuš, akverel, karton; 22 x 9 cm, Sveti Ladislav, tuš, akverel, karton; 66 x 35 cm. Oba nacrta se nalaze u Muzeju arhitekture u Budimpešti (OMF Építészeti Múzeum) pod inventarskim bojevima 71.032.41/1. i 71.03225. = Gellér Katalin Keserű Katalin, Gödöllői Művésztelep, Budapest, 1987.,145, 243. 110 Krstić, Boško, n. d., 61. 111 Ninkov K. Olga, A szabadkai Városháza Corvin Mátyás üvegablaka, Létünk, Újvidék, 2008, 88 99. 112 A Gödöllői Művésztelep 1901 1920. Gödöllő, 2003. 298. Ova dva crteža su i kasnije reprodukovana: Korhecz Papp Zsuzsanna, Vitrázsok a Vajdaságban Vitraži u Vojvodini Glasgemälde in der Vojvodina, Subotica, 2010, 42. 113 Dimenzije 185 x 75 cm. Inventarski broj: M.320. 1-6. Na podatku se zahvaljujem istoričarki umetnosti Ceciliji Eri Nađ (Őriné Nagy Cecília). 114 Dimenzije 150 x 154 cm. Inventarski broj: MKCS-C-I-58/419. Hadik Andraš, Mađarska izložba u Japanu, Rukovet, Subotica, 1998, 83 84. 115 Balogh Jolán, Mátyás király arcképei. Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. Szerk. Lukinich Imre. I. Bp., é.n. 1940. 479 482. = Közli Mikó Árpád, Mátyás Király all antica arcképei. Történelem Kép, Budapest, 2003, 39 40. 116 Nagy Ildikó, A műfajok hierarchiája a historizmus szobrászatában. A historizmus művészete Magyarországon, Budapest, 1993, 114. 117 Vitraži gradske kuće u Marošvašarhelju su 1921. godine skinuti i odnešeni u podrum (analogno slučaju subotičkih vitraža). Restaurisani su tek nedavno i 2011. godine postavljeni u salu susedne zgrade, Doma kulture, u sklopu izložbe o socesiji. = http://szoborlap. hu/15685_az_egykori_varoshaza_tanacstermenek_uvegablakai_ marosvasarhely_roth_miksa_1908.html 118 Duranci, Bela, Vitraži kao kruna secesije. Bela Duranci o sopstvenom otkriću vitraža, Rukovet XLVIII/8 12, Subotica, 2003, 7. 119 Österreich zur Zeit Kaiser Josephs II. Mitregent Kaiserin Maria Theresias, Kaiser und Landesfürst, Stift Melk, Wien, 1980., slika pod kataloškim brojem: 558. 120 Daniel Šmideli (Daniel Schmiddeli), Portret Marije Terezije, 1743 1745, 281,5 x 190,5 cm, ulje na platnu. Na preciznim podacima ove slike se zahvaljujem Evi Kovač iz muzeja dvorca, gde slika pripada. 121 Sümegi György, A kecskeméti városháza, Kecskemét, 1996. 122 Sinkó Katalin, A továbbélő historizmus. A Milleniumi emlékmű mint szimbolikus társadalmi akciók színtere, Budapest, 1993, 277 293. 123 Sümegi György, n. d. 35 42. 124 Gordon Bowe, Nicola, A fénnyel festők. = A Gödöllői Művésztelep 1901 1920 The Artists Colony of Gödöllő. (szerk. Gellér Katalin G. Merva Mária Őriné Nagy Cecília), Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2003, 62 70. 125 Pismo Komora Marcela i Dežea Jakaba Đuli Valiju, Budimpešta, 4. maj 1912. = IAS, Fond: 002.3310, XV. 87/1906, kutija IV. Upravni spisi. 126 Pismo Mikše Rota Đuli Valiju, Pečuj, 25. maj 1912. = IAS, Fond: 002.3310., Gradski senat Városi Tanács XV.87/1906. kutija IV. Upravni spisi. 127 Duranci, Bela, n.d., 1978., 309. 128 Damjanovné Zimmer Sarolta, n. d., 62. 108 Bela Duranci, Vitraži gradske kuće u Subotici, Újvidék, 1978, 309 316. 109 Szent István (nyomdai hiba miatt úgy van feltüntetve, mint Árpád), tus, akvarell, karton; 22 x 9 cm, Szent László, tus, akvarell, karton; 66 x 35 cm. Mindkét rajz az OMF Építészeti Múzeumában található, 71.032.41/1. és 71.03225leltári szám alatt. = Gellér Katalin Keserű Katalin, Gödöllői Művésztelep, Budapest, 1987,145, 243. 110 Krstić, Boško, i. m., 61. 111 Ninkov K. Olga, A szabadkai Városháza Corvin Mátyás üvegablaka, Létünk, Újvidék, 2008, 88 99. 112 A Gödöllői Művésztelep 1901 1920. Gödöllő, 2003, 298. E két rajz reprodukciója később is megjelent: Korhecz Papp Zsuzsanna, Vitrázsok a Vajdaságban Vitraži u Vojvodini Glasgemälde in der Vojvodina, Subotica, 2010, 42. 113 Méretei: 185 x 75 cm. leltári szám: M.320. 16. Az adatokért köszönetet mondunk Őriné Nagy Cecília művészettörténésznek. 114 Méretei: 150 x 154 cm. Leltári szám: MKCS-C-I-58/419. Hadik Andraš, Mađarska izložba u Japanu, Rukovet, Szabadka, 1998, 83 84. 115 Balogh Jolán, Mátyás király arcképei. Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. Szerk. Lukinich Imre. I. Bp., é.n. 1940, 479 482. = Közli Mikó Árpád, Mátyás Király all antica arcképei. Történelem Kép, Budapest, 2003, 39 40. 116 Nagy Ildikó, A műfajok hierarchiája a historizmus szobrászatában. A historizmus művészete Magyarországon, Budapest, 1993, 114. 117 A marosvásárhelyi városháza festett üvegeit 1921-ben levették és az épület pincéjébe vitték (a szabadkai festett ablaküvegek esetéhez hasonlóan). Helyreállításuk nem olyan régen történt, és 2011-ben állították ki őket a szomszédos épület, a Kultúrpalota egyik termében, az egyik szecessziót bemutató kiállítás keretében. = http://szoborlap. hu/15685_az_egykori_varoshaza_tanacstermenek_uvegablakai_marosvasarhely_roth_miksa_1908.html 118 Duranci, Bela, Vitraži kao kruna secesije. Bela Duranci o sopstvenom otkriću vitraža, Rukovet XLVIII/8 12, Szabadka, 2003, 7. 119 Österreich zur Zeit Kaiser Josephs II. Mitregent Kaiserin Maria Theresias, Kaiser und Landesfürst, Stift Melk, Wien, 1980, A festmény katalogszáma: 558. 120 Daniel Schmiddeli, Mária Terézia portréja, 1743 1745, 281,5 x 190,5 cm, olaj vásznon. A pontos adatokért köszönetet mondunk Kovács Évának a palotamúzeumból, ahol a képet őrzik. 121 Sümegi György, A kecskeméti városháza, Kecskemét, 1996. 122 Sinkó Katalin, A továbbélő historizmus. A Milleniumi emlékmű mint szimbolikus társadalmi akciók színtere, Budapest, 1993, 277 293. 123 Sümegi György, i. m. 35 42. 124 Gordon Bowe, Nicola, A fénnyel festők. = A Gödöllői Művésztelep 1901 1920 The Artists Colony of Gödöllő. (szerk. Gellér Katalin G. Merva Mária Őriné Nagy Cecília), Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2003, 62 70. 125 Komor Marcell és Jakab Dezső levele Váli Gyulának, Budapest, 1912. május 4. = SzTL, Fundus: 002.3310., XV. 87/1906., IV. doboz. Közigazgatási iratok. 126 Róth Miksa levele Váli Gyulának, Pécs, 1912. május 25. = SzTL Fundus: 002.3310., Városi Tanács XV.87/1906. IV. doboz. Közigazgatási iratok. 127 Duranci, Bela, i. m. 1978, 309. 128 Damjanovné Zimmer Sarolta, i. m., 62. A két apród modellje a polgármester mostohalánya, Brestyánszky Nelli és Púrgly főispán gyönyörű idősebb lánya, Púrgly Irma lesznek. Ezt mind részletesen megbeszélték nálunk. 129 A városháza díszterme. Az üvegfestmények, Bácskai Hírlap, XVI/198., Szabadka, 1912. szeptember 1, 3. 130 IAS F. 002. XV. 87/1906. II kutija 131 Városháza, (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912, 20. 132 isto, 25 26. 133 IAS Gradski senat Városi Tanács XV.87/1906. 134 IAS F. 002. XV. 87/1906. III kutija. 135 Morvánszky Ákos, Formiranje modernog arhitektonskog izraza i građevna keramika Zsolnay, Keramika Zsolnay, Zagreb, 1989, 97. 136 Kovács Orsolya, A Zsolnay díszkerámia szecessziós korszaka, Üzenet, XXXI/tél, Szabadka, 2001, 32. 137 Na ovogodišnjoj izložbi subotičkog Gradskog muzeja Secesija u gradskim riznicama prikazana je zdela sa dve figure vuka, u funkciji držača vizit karte, gleđosana eozinom, proizvodom fabrike Žolnai. Zdela je vlasništvo Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture Subotica. 138 Kovács Orsolya, Zsolnay, Osijek, 2007, 15. 139 Vízy László, Káprázatos pártázatok, A Zsolnay építészeti kerámia mesterei, Budapest, 2009, 54; Kovács Orsolya, n. d., Osijek, 2007, 26. 140 Nakon smrti Vilmoša Žolnaija 1900. godine, rukovođenje fabrikom je preuzeo njegov sin, spretan trgovac, Mikloš Žolnai (Zsolnay Miklós, 1857 1922). 141 IAS, inženjerski ured 693/1900. Pismo iz fabrike Žolnai, upućeno 15. avgusta 1900. Inženjerskom uredu grada, nakon posete gospodina Baloga Đuli Valiju, u vezi nabavke biste kralja i kraljice za subotičku gimnaziju. Pismo sadrži cenovnik i preporuku određenih primeraka te postamenata, tako na primer: bista kralja (fabrički boje 1607) bez postamenta košta 100 kruna, bista kraljice (fabrički boje 2501) bez postamenta košta 160 kruna, a postament pod fabričkim brojem 2606, bez natpisa 140 kruna i postament pod fabričkim brojem 1108. visine 114, bez natpisa 120 kruna. 142 Bela Duranci, Keramika Žolnai A Zsolnay kerámiáról = Secesija u Subotici, Subotica Budapest, 2002, 146, 147. 143 Duranci, Bela, Keramika Žolnai na građevinama Jugoslavije = Keramika Žolnai, Zagreb 1989, 106. 144 Szabadkai városháza elszámolási terve. Oromfalak lefedése zománcozott cseréppel. IAS, Fond: 275, kutija 54. Zbirka projekata. 145 Neki od istraživača smatraju da su ovo glave grifona, što nije tačno jer grifon ima glavu orla i telo lava, što ovde nije slučaj. 146 Račun fabrike Žolnai od 6. jula 1912. IAS, Fond: 002.3310., XV. 87/1906., kutija IV. Upravni spisi. 147 Bela Duranci, n. d., Subotica Budapest, 2002. 146 148, 147 149. 148 Nikelszky Géza, A Zsolnai gyár művészete, Pécs 1959. = http:// artportal.hu/lexikon/muveszek/nikelszky_geza/ 149 Pismo Vilmoša Žolnaija subotičkom inženjerskom uredu, Pečuj, 7. avgust 1911 = IAS, Fond: 23309, XV. 87/1906, kutija III. Upravni spisi. 150 Magyar László, Iratvallató, Szabadka 1999, 109. 151 Bela Duranci, n. d., Subotica Budapest, 2002, 148 149. 152 Pismo Vilmoša Žolnaija subotičkom inženjerskom uredu. IAS, Fond: 002.3310, XV. 87/1906, kutija IV. Upravni spisi. 153 Pismo Komora Marcela i Dežea Jakaba Đuli Valiju. IAS, Fond: 002.3310., XV. 87/1906, kutija IV. Upravni spisi. 154 Bela Duranci, n. d., Subotica Budapest, 2002, 108. Autori, Fridrih Oman (Friedrich Ohmann) i Josef Hakhofer (Josef Hackhofer), su nacrte dve vaze prvobitno izveli (1898 1903) za park u Beču, ali je Žol- 129 A városháza díszterme. Az üvegfestmények, Bácskai Hírlap, XVI/198., Szabadka, 1912. szeptember 1., 3. 130 SzTL F. 002. XV. 87/1906. II. doboz. 131 Városháza, (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912, 20. 132 ibid, 25 26. 133 SzTL Városi Tanács XV.87/1906. 134 SzTL F. 002. XV. 87/1906. III, doboz. 135 Morvánszky Ákos, Formiranje modernog arhitektonskog izraza i građevna keramika Zsolnay, Keramika Zsolnay, Zágráb, 1989, 97. 136 Kovács Orsolya, A Zsolnay díszkerámia szecessziós korszaka, Üzenet, XXXI/tél, Szabadka, 2001, 32. 137 A szabadkai Városi Múzeum idei A szecesszió a város kincsestárában című kiállításán egy Zsolnay gyártású, eozin mázas, farkas-figurás névjegykártyatartó, került bemutatásra. Az edény a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet tulajdona. 138 Kovács Orsolya, Zsolnay, Eszék, 2007, 15. 139 Vízy László, Káprázatos pártázatok, A Zsolnay építészeti kerámia mesterei, Budapest, 2009, 54; Kovács Orsolya, i. m., Osijek, 2007, 26. 140 Zsolnay Vilmos halála után, 1900-ban, a gyár vezetését fia, Zsolnay Miklós (1857 1922) veszi át. 141 SzTL, mérnöki hivatal 693/1900. A pécsi Zsolnay gyárból érkezett levél 1900. augusztus 15. Szabadka szab.k.v. Mérnöki Hivatalának. Balog úr látogatása után Váli Gyula városi mérnöknél, a szabadkai gimnázium számára ő felsége a király és királyné mellszobrának beszerzése tervbe van véve. A levélben ajánlatot tesznek erre és a posztamensekre: 1. Őfelsége a király mellszobra, gyári száma 1607, talapzat nélkül 100 korona 2. Őfelsége a király mellszobra, gyári száma 2501, talapzat nélkül 160 korona 3. 2606 gy. számú postamens névfelirat nélkül 140 korona 4. 1108 gy. számú postamens névfelirat nélkül 114 magas 120 korona. 142 Bela Duranci, Keramika Žolnai A Zsolnay kerámiáról = Secesija u Subotici, Szabadka Budapest, 2002, 146., 147. 143 Duranci, Bela, Keramika Žolnai na građevinama Jugoslavije = Keramika Žolnai, Zágráb, 1989, 106. 144 Szabadkai Városháza elszámolási terve. Oromfalak lefedése zománcozott cseréppel. SzTL Fundus: 275., 54. doboz, tervek gyűjteménye. 145 Néhány kutató szerint ezek griffmadarak, ami nem helyes, mivel a griffmadárnak oroszlán teste és sas feje van, ami esetünkben nem áll fenn. 146 A Zsolnay gyár, 1912. július 6. keltezésű Keresetkimutatása. SzTL Fundus: 002.3310., XV. 87/1906., IV. doboz. Közigazgatási iratok. 147 Bela Duranci, i. m., Szabadka Budapest, 2002. 146 148., 147 149. 148 Nikelszky Géza, A Zsolnai gyár művészete, Pécs 1959. = http:// artportal.hu/lexikon/muveszek/nikelszky_geza/ 149 Zsolnay Vilmos levele a szabadkai mérnöki hivatalnak, Pécs, 1911. augusztus 7. = SzTL Fundus: 23309., XV. 87/1906., III. doboz. Közigazgatási iratok. 150 Magyar László, Iratvallató, Szabadka 1999., 109. 151 Bela Duranci, i. m., Szabadka Budapest, 2002, 148 149. 152 Zsolnay Vilmos levele a szabadkai mérnöki hivatalnak, Pécs. SzTL Fundus: 002.3310., XV. 87/1906., IV. doboz Közigazgatási iratok. 153 Komor Marcell és Jakab Dezső levele Váli Gyulához, SzTL Fundus : 002.3310., XV. 87/1906., IV. doboz. Közigazgatási iratok. 145

nai proziveo više komada = Aladžić Viktorija, Stogodišnjica Plavih vaza A kék vázás századik évfordulója, Secesija u Subotici, Subotica, 150 151. 155 Nikov K. Olga, Prva izložba Nacionalnog salona u Subotici (1903), Museion 11, Subotica, 2012. 156 Káich Katalin, Szabad líceumok Bácskában és Bánátban, Újvidék, 1979, 108 109. 157 Szabadka és Vidéke, 1902. február 2; február 9. 158 IAS Fond: 2.3311. Upravni spisi 1906. XV. 87. Zidanje Gradske kuće V. 159 Autor teksta Viktora Geze Lanjija (Lányi Géza Viktor); fotografije su nastale u ateljeu subotičkog fotografa Šandora Vajde (Vajda Sándor) = Városháza, (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912. 160 Városháza (Braun Henrik), Nagyvárad, 1912. 161 Zanati kao npr. krojač, cipelar, bravar, postoje u gradu i prije dobijanja statusa slobodnog kraljevskog grada (1779). Navedena carska privilegija će umnogome doprineti razvitku Subotice, pa i zanatstva, ali će još veći dopronos tom razvitku dati železnica, zahvaljujući kojoj Subotica postaje trgovački centar Bačke. Popis iz 1900. godine pokazuje da je najviše radnika zaposleno u zanatima kao što su: krojački (551), cipelarski (309), drvoprerađivački zanati i industrija (288), itd. = Bács Bodrog vármegye (szerk. Borovszky Samu), Budapest, 1909, 196. Adresar subotičkih zanatlija i trgovaca iz 1906. godine navodi 142 muška krojača i 60 ženskih krojača, 26 pekara (sütők), 21 šeširdžja ženskih i muških, 34 bravara, 81 stolara, 71 papučara = Malusev Sándor, Szabadka sz. kir. káros czím- és lakjegyzéke, Szabadka, 1906, 117 121. 162 Zna se da je Bačka važila za centar uzgoja i trgovinu konjima. Adresar zanatlija i trgovaca iz 1906. godine navodi 53 trgovca konjima = Malusev Sándor, Szabadka sz. kir. káros czím- és lakjegyzéke, Szabadka, 1906, 127; a Acel Henrik u svom elaboratu 1907. godine piše, da je Subotica u novije vreme centar južne Ugarske, po pitanju trgovine drvetom, iako nema velikih šuma. = Magyar László, Aczél Henrik Szabadkán, 1992, 45 46; Adresar zanatlija i trgovaca iz 1906. godine navodi 2 fabrike nameštaja, 81 stolara, te 19 tesara. = Malusev Sándor, n. d., 100 101. 163 U gradu tada postoji četiri radionice elektrotehnike = Malusev Sándor, n. d., 107. 164 Malusev Sándor, n. d. 154 Bela Duranci, i. m., Szabadka Budapest, 2002, 108. A szerzők, Friedrich Ohmann és Josef Hackhofer, a két váza tervét elsődlegesen egy bécsi park számára készítették (1898 1903), de Zsolnay több darabot is készített. = Aladžić Viktorija, Stogodišnjica Plavih vaza- A kék vázás századik évfordulója, Szabadka, 150 151. 155 Ninkov K. Olga, A Nemzeti Szalon első szabadkai tárlata és Csáth, Létünk, Újvidék, 2010; Nikov K. Olga, Prva izložba Nacionalnog salona u Subotici (1903), Museion, Subotica, 2012. 156 Káich Katalin, Szabad líceumok Bácskában és Bánátban, Újvidék, 1979., 108 109. 157 Szabadka és Vidéke, 1902. február 2; február 9. 158 SzTl Fundus: 2.3311. Közigazgatási iratok 1906. XV. 87. A városháza építése V. 159 A szöveg szerzője Lányi Géza Viktor; a fényképek a szabadkai fotográfus, Vajda Sándor műtermében készültek. = Városháza, (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912. 160 Városháza (Braun Henrik), Nagyvárad, 1912. 161 Egyes mesterségeket, mint pl. szabó, cipész, lakatos, már a szabad királyi városi rang (1779) megszerzése előtt is űztek az itt élő emberek. Az említett császári előjog nagyban hozzájárul Szabadka, ezzel pedig a kézműves mesterségek fejlődéséhez, de ehhez a fejlődéshez sokkal nagyobb mértékben járul majd hozzá a vasút, melynek köszönhetően Szabadka Bácska kereskedelmi központja lett. Az 1900- as népszámlálás adatai szerint a legtöbb munkást az olyan mesterségek foglalkoztatták, mint a szabóság (551), cipészet (309), fafeldolgozó mesterségek és ipar (288). = Bács Bodrog vármegye (szerk. Borovszky Samu), Budapest, 1909, 196. A szabadkai kézművesek és kereskedők 1906-os címjegyzékében 142 férfi szabót és 60 női szabót, 26 sütőt, 21 kalapost férfit is, nőit is, 34 lakatost, 81 asztalost, 71 papucsost találunk. = Malusev Sándor, Szabadka sz. kir. város czím- és lakjegyzéke, Szabadka, 1906, 117 121. 162 Tudnivaló, hogy Bácska a lótenyésztés és -kereskedelem központjának számított. A kézművesek és kereskedők 1906-os címjegyzéke 53 lókereskedőt sorol fel. = Malusev Sándor, Szabadka sz. kir. káros czím- és lakjegyzéke, Szabadka, 1906, 127; Míg Aczél Henrik 1907-es tanulmányában azt írja, hogy Szabadka az utóbbi időben Dél-Magyarország központja lett fakereskedelem terén, bár nem rendelkezik nagy erdőséggel. = Magyar László, Aczél Henrik Szabadkán, 1992, 45 46; A kézművesmesterek és kereskedők 1906-os címjegyzékében 2 bútorgyárat, 81 asztalost és 19 ácsot találunk. = Malusev Sándor, i. m., 100 101. 163 A városban 4 elektrotechnikai műhely van. = Malusev Sándor, i. m., 107. 164 Malusev Sándor, i. m. 146 147

148 IZVORI I LITERATURA / FORRÁSOK ÉS IRODALOM Arhivski izvori / Levéltári források: Istorijski arhiv Subotica (u daljem tekstu: IAS) / Szabadkai Történelmi Levéltár (a további szövegben SzTL) IAS / SzTL, polg. 618/1906. IAS / SzTL, Gradsko veće Városi Tanács XV.87/1906. IAS / SzTL, F: 2.3311, 1906. XV. 87, V. IAS / SzTL, F: 002.3310, XV. 87/1906, IV. IAS / SzTL, F: 002. XV. 87/1906. II. IAS / SzTL, F: 2.3308, 1906, XV. 97. II. IAS / SzTL, F. 002. XV. 87/1906. III. IAS / SzTL, F: 275, 54. Zbirka projekata. Novinski članci / Korabeli lapok Akik Szabadkára jöttek városépítést tanulni, Bácsmegyei Napló, Szabadka, 1912. szeptember 18., 2. Nyilatkozat, Bácskai Ujság, Szabadka, I/196., 1899. szeptember 5., 3. Sajtóper, Bácskai Ellenőr XX/48., 1899. június 15., 2. Törvényhatósági közgyűlés, Bácskai Ellenőr XX/33. Szabadka, 1899. április 23., 1. Vigilis, Számadást kérünk, Népszava, VII/36., Szabadka, 1899. szeptember 3., 1. A városháza díszterme. Az üvegfestmények, Bácskai Hírlap, XVI/198., Szabadka, 1912. szeptember 1., 3. Szabadka és Vidéke, 1902. február 2; február 9. Mamusich Lázár, Bácsország, II/36, Szabadka, 1905. szeptember 7., 11. Druge publikacije / Forrásértékű publikációk Bács Bodrog vármegye (szerk. Borovszky Samu), Országos Monográfiai Társaság, Budapest, 1909. Csáth Géza, 1000 x ölel Józsi Családi levelek 1904 1908. Életjel, Szabadka, 2007. Damjanovné Zimmer Sarolta, Így éltünk Szabadkán. Bookmaker Kiadó, Budapest Zagráb, 2003. Frankl István, Harminc év Szabadka életében 1890 1920. Szabadka, 1942. Huszka József, Magyar díszítő styl. Magyar Művelődési Minisztrétium, Budapest, 1885. Huszka József, Magyar ornamentika. Pátria, Budapest, 1898. Huszka József, A magyar turáni ornamentika története. Budapest, 1930. Lay, Felix, Südslavische Ornamente. Hanau, 1871. Magyar Pályázatok, IV. évf. 18. szám, Budapest, 1906. Magyar Pályázatok, V. évf. 3. szám, Budapest, 1907. Magyarország Vármegyéi és Városai Bács-Bodrog vármegye, II. (szerkesztő: Borovszky Sámuel), Budapest, 1909. Malusev Sándor, Szabadka sz. kir. város czím- és lakjegyzéke. Kladek és Hamburger, Szabadka, 1906. Pulszky Károly, A magyar háziipar díszítményei Ornamente der Hausindustrie Ungarns Ornaments de L Industrie Domestique de la Hongrie. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1879. Pulszky Károly, Iparművészet és stíl. Művészi Ipar, I. 1885/86., 195. Schöer, K. J., Das Bauerhaus mit seiner Einrichtung und seinem Geräthe (Gruppe XX.) Officieller Ausstellungs Bericht Weltausstellung 1873, Wien, 1874. Szabadka szab. kir város Közigazgatása az 1902 1912. években. Szabadka, 1912. Városháza (szerk. Braun Henrik), Nagyvárad, 1912. LITERATURA / IRODALOM Aladžić Viktorija, Stogodišnjica Plavih vaza A kék vázák századik évfordulója. Secesija u Subotici (urednik: Boško Krstić) A szecesszió Szabadkán (szerkesztő: Boško Krstić). Književna zajednica Subotica Íróközösség Szabadka / Kijárat Kiadó, Budapest, 2002, 150 151. Aladžić Viktorija, Nove ideje na pragu novog veka. Ideologije i ideali. Prilozi istraživanju arhitekture 20. veka u Vojvodini Ideologies and Ideals. Contributions to Research of the 20th century architecture in Vojvodina, Muzej savremen umetnosti Vojvodine Museum of Contemporary Art Vojvodina, Novi Sad, 2010, 15 23. Cvetković, Marina, Doprinos Savke Subotić proučavanju tradicionalne tekstilne radinosti. Glasnik Etnografskog muzeja u Beogradu, 70, Beograd, 2006, 271 289. Duranci, Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini, prilog počecima izučavanja. Građa za proučavanje spomenika kulture Vojvodine Material for the Study of the Cultural monuments of Voyvodina, Pokrajinski zavod za zaštitu culture, Novi Sad, 1976, 91 97. Duranci, Bela, Mađarska varijanta arhitekture secesije u Subotici, Zbornik radova I kongresa Saveza društava istoričara umetnosti SFRJ, Ohrid, 1976, 91 97. Duranci, Bela, Vitraži Gradske kuće u Subotici. Građa za proučavanje spomenika kulture Material for the Study of the Cultural monuments of Voyvodina, Pokrajinski zavod za zaštitu kulture, VIII IX, Novi Sad, 1978, 310 316. Duranci, Bela, A vajdasági építészeti szecesszió. Forum, Novi Sad, 1983. Duranci, Bela, Mađarska varijanta arhitekture secesije u Vojvodini. Zbornik Narodnog muzeja XII-2, Beograd, 1985, 61 72. Duranci, Bela, Keramika Žolnai na građevinama Jugoslavije. Keramika Žolnai, Muzejsko galerijski centar, Zagreb, 1989, 102 109. Bela Duranci, Keramika Žolnai A Zsolnay kerámiáról. Secesija u Subotici (urednik: Boško Krstić) A szecesszió Szabadkán (szerkesztő: Boško Krstić). Književna zajednica Subotica Íróközösség Szabadka / Kijárat Kiadó, Budapest, 2002, 138 149. Duranci, Bela, Vitraži kao kruna secesije. Bela Duranci o sopstvenom otkriću vitraža (zabeležio Smiljan Njagul). Rukovet XLVIII/8 12, Subotica, 2003, 6 10. Duranci, Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini. Grafoprodukt, Subotica, 2005. Fahr Becker, Gabriele, Jugendstil. Könemann, Königswinter, 2004. Frankl István, Harminc év Szabadka életében 1890 1920. Szabadka, 1942. Gábor Eszter, A 20. század első felének építészete. Beke Gábor Prakfalvi Sisa Szabó, Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Egyetemi Könyvtár, Budapest, 2002, 203 253. Gábor Eszter, Az építészet stílusproblémái. Magyar Művészet 1890 1919, I., (szerk. Németh Lajos), Budapest, 1981, 97 101. Gabrić Počuča, Vera, Obnova vitraža Velike većnice Gradske kuće u Subotici. Glasnik Društva konzervatora Srbije 29., Beograd, 2005, 132. Gajdos Tibor, Szabadka képzőművészete. Életjel, Szabadka, 1995. Gellér Katalin, Nagy Sándor üvegablakművészete és történeti előzményei. Ars Hungarica, V/2, Budapest, 1977, 251 265. Gellér Katalin, Róth Miksa (1865 1944) a magyar üvegablakművészet fénykora. Művészettörténeti Értesítő XXIX/2, Budapest, 1980, 148 153. Gellér Katalin Keserű Katalin, Gödöllői Művésztelep. Corvina, Budapest, 1987. Gellér Katalin, A tulipánkert-mozgalom. Angyalokra szükség van, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2005, 51 62. Gordon Bowe, Nicola, A fénnyel festők. A Gödöllői Művésztelep 1901 1920 The Artists Colony of Gödöllő (szerk. Gellér Katalin G. Merva Mária Őriné Nagy Cecília), Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2003, 62 70. Grlica, Mirko, Secesijska Subotica grad kontrasta / A szecessziós Szabadka az ellentétek városa. Secesija u Subotici (urednik: Boško Krstić) A szecesszió Szabadkán (szerkesztő: Boško Krstić). Književna zajednica Subotica Íróközösség Szabadka / Kijárat Kiadó, Budapest, 2002, 4 9. 149

Grlica Mirko, Lazar Mamužić, uspon, uspeh i pad. Rukovet, XLVIII/4 7, Subotica, 2003, 5 12. A Gödöllői Művésztelep 1901 1920. (szerkeszette: Gellér Katalin, G. Merva Mária, Őriné Nagy Cecília), Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2003. Hadik Andraš, Mađarska izložba u Japanu. Rukovet, 4 6., Subotica, 1998, 83 84. Huszka József, a rajzoló gyűjtő József Huszka, Collector and Sketch Artist. Néprajzi Múzeum Museum of Ethnography, Budapest, 2006. Katona Júlia György Judit, Díszítmények és ideák vonzásában. Magyar Képzőművészeti egyetem, Budapest, 2010. Káich Katalin, Szabad líceumok Bácskában és Bánátban. Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, Újvidék, 1979. Keresztes Gyula, Marosvásárhely régi épületei. Marosvásárhely, 1998. Kolozsi Tibor, Szabadkai sajtó (1848 1919). Életjel, Szabadka, 1973. Korhecz Papp Zsuzsanna, Vitrázsok a Vajdaságban Vitraži u Vojvodini Glasgemälde in der Vojvodina. Gradski muzej Subotica Városi Múzeum, Szabadka, 2010. Kósa László, A magyar néprajz tudománytörténete. Osiris, Budapest, 2001. Kovács Orsolya, A Zsolnay díszkerámia szecessziós korszaka. Üzenet, XXXI/tél, Szabadka, 2001, 28 38. Kovács Orsolya, Zsolnay. Muzej Slavonije, Osijek, 2007. Kresz Mária, Népi díszítőművészetünk fejlődésének útjai. Ethnographia LXIII, Budapest, 1952, 10 43. Kresz Mária, A magyar népművészet felfedezése. Ethnographia LXXIX, Budapest, 1968, 1 32. Krstić, Boško, Gradska kuća subotičko čudo Városháza a szabadkai csoda Town Hall the Miracle od Subotica. Subotica, 1999, 2003. Lechner Ödön (szerk. Gerle János). Holnap Kiadó, Budapest, 2003. Magyar László, Aczél Henrik Szabadkán. Életjel Miniatűrök 47., Szabadka, 1992. Mađar, Laslo, ( ) Po stilu naš je projekat sasvim originalan. Rukovet, XLIII/4 6, Subotica, 1998, 22 35. Magyar László, Iratvallató. Életjel, Szabadka, 1999. Magyar László, Tovatűnő évszázadok. Életjel, Szabadka, 2001. Magyarország története 1848 1890, II. kötet. Akadémia Kiadó, Budapest, 1979. Rudinski, Antun, Stara gradska kuća i velika većnica. Rukovet, XLIII/4 6, Subotica, 17 21. Sármány Ilona, Magyaros stílusban épült városházák a századelőn. Ars Hungarica, XXXI /1, Budapest, 1994, 147 152. Secesija u Subotici Szecesszió Szabadkán (urednik: Krstić, Boško). Književna zajednica, Subotica Kijárat Kiadó, Budapest, 2002. Sinkó Katalin, A továbbélő historizmus. A Milleniumi emlékmű mint szimbolikus társadalmi akciók színtere. A historizmus művészete Magyarországon, Magyar tudományos akadémia Művészettörténeti kutató Intézete, Budapest, 1993, 277 293. Sinkó Katalin, Az ornamentikai mintalapok és az előkép mozgalom 1850 és 1900 között. Huszka József, a rajzoló gyűjtő József Huszka, Collector and Sketch Artist. Néprajzi Múzeum Museum of Ethnography, Budapest, 2006, 134 135. Sümegi György, A kecskeméti városháza. Kecskemét, 1996. Szabó Júlia, A 19. század festészete Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 1985. Vámos Ferenc, Lajta Béla. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. Várallyay Réka, Komor Marcell Jakab Dezső. Holnap Kiadó, Budapest, 2006. Vízy László, Káprázatos pártázatok. A Zsolnay építészeti kerámia mesterei. Hinterland Mérnöki Iroda, Budapest, 2009. Priručnici, leksikoni / Kézikönyvek, lexikonok Chevalier, J. Gheerbrant, A., Rječnik simbola. Nakladni zavod MH, Zagreb, 1987. Elektronski dokumenti / Elektronikus dokumentumok Art Nouveau European Route. http://www.artnouveau.eu/en/cities.php Grlica Mirko, Mamusich Lázár. Bíró Károly. Üzenet, XXXIII. évf. ősz, Szabadka, 2003. http://www.zetna.org/zek/ folyoiratok/81/grlica1.html 150 Martinović Cvijin, Kata, Uticaj mađarske secesije na vojvođansku arhitekturu. Zbornik Narodnog muzeja XII/2, Beograd, 1985, 33 44. Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba. NIO Subotičke novine, Subotica, 1988. Mester Éva, Üvegfestő műhelyek kialakulása Budapesten a századforduló idején. Városok és Műhelyek a századfordulón konferenciakatalógus, Budapest, 2000. Mikó Árpád, Mátyás Király all antica arcképei. Történelem Kép, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003, 39 40. Morvánszky Ákos, Formiranje modernog arhitektonskog izraza i građevna keramika Zsolnay. Keramika Zsolnay, Muzejsko-galerijski Centar, Zagreb, 1989, 97 101. Nagy Ildikó, A műfajok hierarchiája a historizmus szobrászatában. A historizmus művészete Magyarországon (szerk. Zádor Anna), MTA-MKI, Budapest, 1993. Ninkov Kovačev Olga, Profesori likovnog vaspitanja senćanske gimnazije. Gradski muzej, Senta, 1996. (Kovačev) Ninkov Olga, A Zentai Gimnázium rajztanárai. Városi Múzeum, Múzeumi Füzetek 1., Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Zenta, 1996. Ninkov K. Olga, A szabadkai Városháza Corvin Mátyás üvegablaka. Létünk, XXXVIII/2., Újvidék, 2008, 88 99. Ninkov K. Olga, A Nemzeti Szalon első szabadkai tárlata és Csáth. Létünk, XL/3., Újvidék, 2010, 49 69. Nikov K. Olga, Prva izložba Nacionalnog salona u Subotici (1903), Museion, 11, Gradski muzej, Subotica, 2012, 122 135. Novaković, Katarina, Istraživanje narodnih tekstilnih rukotvorina kod Srba krajem 19. veka i početkom 20. veka, magistarski rad. Filozofski fakultet, Odeljenje za etnologiju i antropologiju, Beograd, 2003. Österreich zur Zeit Kaiser Josephs II. Mitregent Kaiserin Maria Theresias, Kaiser und Landesfürst. Stift Melk, Wien, 1980. Prčić Vujnović, Gordana Aladžić, Viktorija Grlica, Mirko, Gradotvorci Városteremtők. I, Gradski muzej, Subotica Városi Múzeum, Szabadka, 2004. Prčić Vujnović, Gordana Aladžić, Viktorija Grlica, Mirko, Gradotvorci Városteremtők. II, Gradski muzej, Subotica Városi Múzeum, Szabadka, 2006. Molnár Fábián, Bácskai lapok, www.kosztolanyioldal.hu, http://kosztolanyioldal.hu/sites/default/files/ B%C3%A1cskai%20lapok.pdf Szoborlap. Az egykori Városháza tanácstermének üvegablakai. http://szoborlap.hu/15685_az_egykori_varoshaza_tanacstermenek_uvegablakai_marosvasarhely_roth_ miksa_1908.html 151

Gabor Demeter, arhitekta / építész Lehnerovski pravac A Lechneri irányzat Arhitektura Marcela Komora i Dežea Jakaba, po dr Rudolfu Klajnu, iz ideološkog aspekta spada u liberalno-lehnerovski pravac na polju razvoja arhitekture mađarske na početku XX veka. Pored nacionalne mađarske oblikovnosti, pojavio se tako-dosad-nije-bilo, novi, moderni, liberalni, pristup preduzimačkog duha, koji dozvoljava slobodno fabrikovanje nacionalnog stila. 1 Ideju stvaranja Mađarske nacionalne arhitekture je prvi put začeo Grof Ištvan Sečenji 30-tih godina XIX veka. Prvi pokušaji krajem XIX veka - po Lehnerovoj autobiografiji - mogu se pripisati arhitektama Miklošu Iblu (Ybl Mikós), Jožefu Hildu (Hild József), Antalu Veberu (Weber Antal) i Mihalju Polaku (Pollack Mihály), mada su oni nakon tih početničkih pokušaja odustali, i negirali realnu mogućnost realizacije tog cilja. Vigado u Pešti Friđeša Fesla (Feszl Frigyes) je prvi objekat od tih pokušaja koji je opstao do današnjih dana. Na zgradi, pored dominantnog stila romanticizma, pojavljuju se ukrasni elementi inspirisani mađarskim narodnim motivima. Prateći društveno-politička dešavanja, krajem XIX veka traganje za identitetom i pravcima daljeg razvoja arhitekture upalo je u ozbiljnu krizu širom Evrope. Izređali su se već svi neo-stilovi u raznim eklektičkim kombinacijama bazirani na antičke i srednjovekovne arhetipove. Sa jedne strane stvorila se potreba potrage za novom suštinom i novim formama primenjivim u oblikovanju arhitektonskog prostora uopšte, a sa druge strane kod manjih nacija, koje su do tada živele u senci velikih, Komor Marcell és Jakab Dezső építészete, dr. Klein Rudolf szerint, ideológiai szempontból a liberális-lechneri irányzathoz tartozik a magyarországi építészet fejlődésének terén a XX. század elején. A nemzeti, a magyar formanyelv mellett felbukkan a még-eddig-nemvolt, az új, a modern, és a liberális, vállalkozó szellemű attitűd, mely megengedi, hogy szabadon fabrikáljanak nemzeti stílust. 1 A magyar nemzeti építészet kialakításának ötletét először gróf Széchenyi István vetette fel az 1830-as években. Lechner önéletrajza alapján a XIX. század végén megtett első próbálkozásokat Ybl Miklós, Hild József, Weber Antal és Pollack Mihály építészeknek tulajdoníthatjuk, bár ők a kezdeti nekifutások után elálltak ettől és tagadták e cél megvalósításának reális lehetőségét. A napjainkig fennmaradt, Feszl Frigyes által tervezett pesti Vigadó az első épület az ilyen jellegű próbálkozások terén. A domináns romanticista stílusjegyek mellett a magyar népi motívumok által ihletett díszítőelemek is megjelennek az épületen. A társadalmi-politikai eseményeket követve, a XIX. század végén, az azonosságtudat keresése és az építészet további fejlődésének irányzatai komoly válságot éltek át Európa-szerte. Addigra már felsorakozott minden neo-stílus a legkülönbözőbb eklektikus, antik és középkori őstípusokon alapuló kombinációban. Egyfelől kialakult az új lényegi kérdések és az építészeti tér megformálásában alkalmazandó új formák iránti igény, 153

154 unutar multunacionalnih, centralističkih država, kao što je bila i Austrougarska monarhija, pojavila se potreba potrage za svojim nacionalnim identitetom, i unikatnim načinom izražavanja na svim poljima društvene svesti, tako i u arhitekturi. Za Edena Lehnera, i razvoj njegove ideje o stvaranju mađarskog nacionalnog stila u arhitekturi, sudbonosne su bile godine (1876 79) boravka po Francuskoj (gde se uglavnom bavio restauracijom dvoraca na Loari), kao i stvaralaštvo Ota Vagnera, koji je stvarao u Beču negirajući eklekticizam, polažući osnove savremene arhitekture. Za Lechnera je formiranje nacionalne arhitekture značilo mnogo više od primene arhaične istočnjačke ili mađarske vernakularne ornamentike, on je težio ka novim prostornim koncepcijama, funkcionalnim rasporedima, konstruktivnim rešenjima i materijalima reformisanju suštine arhitekture u celosti. U pojavi prepoznatljivih karakteristika materijalizacije Lehnerovih objekata, presudno je bilo njegovo blisko prijateljstvo sa Vilmošem Žolnaijem, članom slobodno-zidarske lože u Budimpešti i Pečuju, vlasnikom fabrike keramike iz Pečuja, sa kojim je - projektujući zgrade sa masovnom primenom glazirane fasadne keramike - ostvarivao dugogodišnju plodonosnu saradnju. Prvi objekti u ovom prepoznatljivom stilu su podignuti krajem 80-ih i početkom 90-ih godina XIX veka. Tonet-kuća na Vaci ulici u Budimpešti sagrađena je 1888-1889. u savremenom stilu, cela ulična fasada je obložena keramikom. Gradska kuća u Kečkemetu projektovana je za konkurs raspisan 1890. godine, a izvedena je tek 1893 1896. u stilu koji se još nalazi na granici eklektike (sa francuskim uticajem) i novog Lehnerovskog pravca. Isti je slučaj sa palatom Šimona Leoviča u Subotici (1891-1893), koji svojim blagim secesijskim uticajem predstavlja jedan od prvih objekata tog stila u gradu. Muzej primenjene umetnosti u Budimpešti (projekat 1891, izvedba 1893-1896) već nosi sve osnovne karakteristike Lehnerove nove nacionalne arhitekture. Govorivši o Lehnerovom pravcu, nekorektno bi bilo izostaviti njegovog dugogodišnjeg partnera u projektovanju, Đulu Partoša (1845-1916), rođenog u Apatinu, koji je možda imao mnogo više uticaja na majstora, i na tok događaja, nego što se smatra. Partoš je imao presudan uticaj prilikom projektovanja Pravoslavne srpske gimnazije u Sremskim Karlovcima, koja je izgrađena 1889-1891. godine. Objekat već nosi sve karakteristike prepoznatljive kasnije kod Gradske kuće u Kečkemetu, ali osnovna koncepcija i dekorativni elementi se ne baziraju na mađarskim vernakularnim arhetipovima, već vuku srpsko-vizantijske korene, u skladu sa funkcijom objekta. U to vreme, posredstvom Partoša dobijaju narudžbu projekta za Leovićevu palatu u Subotici, kada másfelől pedig a kisebb népeknél, akik addig a nagyok árnyékában éltek a többnemzetiségű, központosított államokban, mint amilyen az Osztrák Magyar Monarchia is volt, a szükségszerűség szintjén jelent meg a saját nemzeti azonosságtudat keresése, illetve a sajátságos kifejezésmód a társadalmi tudat minden területén, így az építészetben is. Lechner Ödön és a magyar nemzeti építészeti stílus kialakítására vonatkozó ötletének a továbbgondolása tekintetében a Franciaországban töltött évek (1876 79) voltak sorsdöntőek (ahol főleg Loire-völgyi kastélyok helyreállításával foglalkozott), illetve a Bécsben alkotó, eklekticizmus-tagadó, de a modern építészet alapjait lefektető Wagner Ottó munkássága. Lechner számára a nemzeti építészet kialakítása jóval többet jelentett az archaikus, keleties vagy magyar népies ornamentika használatánál: törekvéseit az új térkoncepciók, funkcionális tagolások, konstruktív megoldások és anyagok jellemezték, tehát az építészet lényegének teljes reformja. A lechneri formák jól felismerhető materializációs jellemzőinek kialakítására sorsdöntő hatással volt közeli barátsága Zsolnay Vilmossal, a budapesti és pécsi szabadkőműves páholy tagjával, a pécsi kerámiagyár tulajdonosával, akivel hosszú, gyümölcsöző együttműködést ápolt olyan épületek tervezése révén, melyeken nagymértékben alkalmazta a mázas, homlokzati kerámiát. A rá jellemző stílusban épült első épületek az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején készültek el. A Budapest, Váci utcai Thonet-ház 1888-1889-ben épült, kortárs stílusban és a teljes utcai homlokzatát kerámia borítja. A kecskeméti Városháza tervei az 1890-ben kiírt pályázatra készültek, de az építkezés csak 1893-ban kezdődött, és 1896-ban fejeződött be, s az épület, stílus tekintetében, még az (érezhetően francia hatás alatti) eklektika és az új, lechneri irányzat határát súrolja. Vonatkozik ez a szabadkai Leovics Simon által építtetett palotára is (1891 1893), mely szelíd, szecessziós hatásával a stílus egyik első képviselője a városban. A budapesti Iparművészeti Múzeum (tervei 1891-ben készültek, 1893 és 1896 között épült) már magán viseli Lechner új, nemzeti építészetének alapvető jellemzőit. Ha a lechneri irányzatról beszélünk, inkorrekt lenne nem megemlíteni, hogy az apatini születésű Pártos Gyula (Apatin, 1845 Budapest, 1916), aki hosszú időn át társa volt a tervezésben, talán sokkal nagyobb hatással volt a mesterre, valamint a dolgok alakulására, mint azt sokan hiszik. Pártos sorsdöntő hatással volt az 1889 1891 között épült karlócai Szerb Pravoszláv Gimnázium terveinek kidolgozására. Ezen az épületen már ott van minden jellemző, mely később a kecskeméti Városházán is visszaköszön, bár magát az ötletet és a díszítőelemek alapját nem a magyar népies őstípusok (~1899-1990) koristi priliku da pozove u Suboticu svog zemljaka, poznanika, mladog arhitektu Ferenca Rajhla, takođe rođenog u Apatinu. Ministar kulture - kome se uopšte nije dopala nova prešarena i seljačka arhitektura - je 1902. doneo odluku po kojoj je iz državnih budžetskih sredstava bilo zabranjeno finansirati zgrade projektovane u stilu mađarske varijante secesije, prepolovivši na taj način Lehnerovu karijeru u usponu, i znatno otežavši dalje dobijanje značajnih narudžbi. Neki istoričari arhitekture arhitektonsku secesiju (Ar-nuvo, Jugendstil, itd.), kao i lehnerovski pravac (pored ostalih pravaca arhitekture na prekretnici XIX i XX veka) smatraju poslednjim stilom u istoriji arhitekture, a drugi prvim pravcem posle stilova na razvojnom putu ka moderni. Nije ni bitno ko je u pravu, ali činjenica je da je Lehner formirao osnovna načela jedne nove, prepoznatljive arhitekture na tlu Mađarske na prekretnici XIX i XX veka, sa bezbroj varijanti oblika, tekstura i magičnih prostora, koji nikoga ne ostavlja ravnodušnim, već pokreće maštu i kreativnost. Verovatno je to razlog što je stekao toliko sledbenika-stvaralaca u svoje doba, među kojima su možda najistaknutiji Deže Jakab i Marcel Komor, projektanti subotičke Gradske kuće. Sledbenici Lehnera sve su smatrali mađarskim, što je bilo prožeto mađarskom duhovnošću, te nisu osećali posebnu potrebu za generisanjem posebnih napora, da bi se oformila mađarska arhitektura. Oni nisu osećali nikakvu razliku između mađarske i evropske (zapadne) duhovnosti. 2 Od osnivanja zajedničkog projektantskog biroa 1897. godine, na početku svoje karijere Komor i Jakab su u svojim ranijim delima dosledno sprovodili lehnerovski pravac u svom ideološkom i oblikovnom kontekstu. To se jasno može raspoznati i na njihovim ranijim projektima rađenim još u stilu eklektike na kraju 90-ih godina, kao i na zgradi subotičke sinagoge (1900-02), i jevrejske opštine (1904). Sopstveni, prepoznatljivi arhitektonski jezik su razvili tek nešto kasnije, tokom projektovanja Gradske kuće i Palate kulture u Targu Murešu, odnosno Gradske kuće u Subotici. I pored jevrejskog porekla, jedan od njihovih glavnih ciljeva je bio da pomoću sopstvenog arhitektonskog jezika istražuju korene mađarskog nacionalnog identiteta i da promovišu mađarsku nacionalnu svest i duhovnost, naročito u višenacionalnim sredinama kao što je to Subotica i tada bila. Radili su to veoma smelo i inteligentno, profinivši - za puno njih neprihvatljive - vernakularne, seljačke forme te dižući ih sa pežorativne paorske konotacije na jedan salonski društveni nivo prihvaćen i od strane plemstva i od strane građanskog društva toga doba. Svojevremeképezik, hanem azok szerb-bizánci gyökerekre vezethetőek vissza, az épület rendeltetésével összhangban. Ebben az időben, Pártos segítségével, rendelést kapnak a szabadkai Leovics-palota terveinek elkészítésére, s Pártos ekkor (~1899-1900 tájékán) él az alkalommal és Szabadkára hívja földijét, ismerősét, a fiatal építészt és a szintén apatini születésű, Raichle Ferencet. A kultuszminiszter, akinek egyébként egyáltalán nem tetszett az új, túlságosan színes és parasztos építészet, 1902-ben határozatot hoz, melynek értelmében az állami költségvetési eszközökből tilos volt a szecesszió magyar változatában tervezett épületek finanszírozása, ezzel pedig derékba törte Lechner szépen ívelő karrierjét és megnehezítette a további, jelentős megrendelések megszerzését. Egyes építésztörténészek szerint az építészeti szecesszió (Art nouveau, Jugendstil stb.), illetve a lechneri irányzat (a XIX. és XX. századok fordulójának egyéb építészeti irányzata mellett) az építészet történetének utolsó stílusa, míg mások a modernizmus felé vezető fejlődési útvonal stílusai utáni első irányzatnak tekintik. Lényegtelen, kinek van igaza, tény azonban, hogy Lechner alakította ki egy új, jellegzetes építészet alapelveit Magyarország területén a XIX. és XX. század fordulóján, s ennek számtalan formaváltozata, textúrája és bűvös tere volt, ami senkit sem hagy hidegen, hanem beindítja a képzeletet és kreativitást. Lehet, hogy ennek tudható be, hogy annak idején számos alkotóművész-követője akadt, s közöttük ott találjuk a talán legkiemelkedőbbeket, Jakab Dezsőt és Komor Marcellt, a szabadkai Városháza tervezőit is. A liberális tábor mindent magyarnak tartott, amit áthatott a magyar szellem, nem tartva szükségesnek különleges erőfeszítéseket az építészet magyarrá tétele érdekében. Ezen fölfogás építészei nem érzékelnek semmi különbséget a magyar és európai (nyugati) szellem között. 2 Miután közös tervezőirodát alapítanak 1897-ben, karrierjük kezdetén Komor és Jakab kezdeti munkáikban következetesen alkalmazták a lechneri irányzat alapelveit saját ideológiai és kialakítási olvasatukban. Ez egyértelműen felismerhető korai terveiken is, melyeket még eklektikus stílusban dolgoztak ki az 1890-es évek végén, illetve a szabadkai zsinagóga (1900-02) és a zsidó hitközség (1904) épületein. Sajátságos, jól felismerhető építészeti kifejezésmódjukat majd csak később finomítják, a marosvásárhelyi Városháza és Kultúrpalota, valamint a szabadkai Városháza megtervezése során. Zsidó származásuk ellenére egyik fő céljuk volt, hogy sajátságos építészeti kifejezésmódjuk segítségével kutassák a magyar nemzeti önazonosság gyökereit és fejlesszék a magyar 155

no, bio je to jedan revolucionaran proces, usled opšte ekonomske konjunkture, koji je jednom zauvek grubo prekinut izbijanjem I svetskog rata, 1914. godine. nemzeti tudatot és szellemiséget, legfőképpen a többnemzetiségű környezetekben, mint amilyen akkortájt Szabadka is volt. S tették ezt igen bátran és értelmiségiekhez méltóan, kifinomítva a sokak számára elfogadhatatlan, népies, paraszti formákat, amivel a pejoratív paraszti konnotáció szintjéről a szalonok társadalmi szintjére emelték őket, melyet mind a kor nemessége, mind polgári társadalma elfogadott. Annakidején ez igazi forradalmi folyamatnak számított az általános gazdasági konjunktúra miatt, melyet egyszer s mindenkorra az első világháború 1914-es kitörése szakított meg durván. Simboli tajni Gradske kuce Titkos szimbólumok Városházák Prema literaturi, slobodno zidarstvo je organizacija Az irodalom szerint a szabadkőművesség titkos sa tajnom skup slobodnih ljudi na dobrom glasu, koji szerveződés, jó hírben álló, szabad emberek csoport- teže kosmičkom saznanju, moralnom i duhovnom usavršavanju ja, akik a kozmikus megismerést, önmaguk erkölcsi és Fusnote Lábjegyzetek samoga sebe, te zajedno rade na vaspitavanju szellemi tökéletesítését tűzték ki célul, ezért közösen čoveka i čovečanstva do čovečnosti. cselekszenek az ember és emberiség tanításán az emberségesség eléréséig. 1 Klein, Rudolf, Épitészet és identitás A huszadik századi magyar 1 Klein, Rudolf, ÉPÍTÉSZET ÉS IDENTITÁS A huszadik századi magyar építészet rövid története, A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai, XX. Simbolom nazivamo takav izraz, ime ili sliku, építészet rövid története, A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai, XX. Századi Műemlékek és Védelmük, az Egri Nyári Egyetem Intéző Bizottsága, a Heves megyei TIT és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Busága, a Heves megyei TIT és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Bunog života, ipak, pored svog uobičajenog značenja pojezés, név vagy kép, amely bár a hétköznapi életben is- Századi Műemlékek és Védelmük, az Egri Nyári Egyetem Intéző Bizott- koja, mada može da nam se čini poznatim iz svakodnev- Amit mi szimbólumnak nevezünk, olyan kifedimpešta, 1996, 18. (u daljem tekstu: Klein R., Epiteszet es identitas...) 2 Klein, R., Épitészet és identitás, 21. dapest, 1996, 18.(a továbbiakban: Klein R., Építészet és identitás...) 2 Klein, R., Épiteszet és identitás, 21. seduje posebnu konotaciju. Nosi u sebi i neko - za nas maglovito, nepoznato, skriveno značenje. 1 merős lehet, mégis a szokásos és kézenfekvő jelentése mellett sajátos konnotációval bír. 1 Na vrhu tornja iznad Žute sale (gde su se oduvek A szabadkai Városháza Sárga terme feletti torony venčanja održavala) Gradske kuće u Subotici, nalazi se tetején (ahol eredetileg a főispán székelt, ma pedig esküvőket ukrasna (nebeska) kugla majstorski izrađena od kovanog tartanak) egy mesteri megmunkálású, kovácsolt- gvožđa - masonski globus simbol univerzuma sa skrivenim vas (égi) díszgömb található, a szabadkőműves glóbusz, horoskopskim znakovima po obodu. Po hermetič- az univerzum szimbóluma, melynek főkörén (egyenlítővas kim učenjima planete upravljaju sudbinama svih nas, te jén) rejtett állatövi jegyek futnak körbe. A hermetikus tanok određuju glavne crte ljudske ličnosti. Nad zelenom salom szerint sorsunkat a bolygók irányítják és határozzák u kojoj gradonačelnici već ceo vek drže sastanke meg az ember személyiségének főbb vonalait. A Zöld terem sa najuticajnijim ličnostima iz javnog života i odbornicima, felett, ahol a polgármesterek immáron egy évszáza- upravljajući tako gradom, nalazi se 76 metara visok da találkoznak a közélet jeles személyiségeivel és a képviselőkkel, toranj: prema originalnom projektu, sa predstavom sunca így teljesítve városirányítási teendőiket, egy na vrhu - simbolom izvora svetla, života i vrhunskog 76 méter magas torony található: az eredeti terv szerint boga po slobodnim zidarima Velikog neimara svih svetova, a csúcsán a Nap ábrázolása lett volna, ami a szabadkő- koji upravlja univerzumom. Pre tačno sto godina, műves elvek szerint a fény, az élet és a mindenható Isten nakon perioda nedoumice u vremenu završetka izgradnje, szimbóluma, a Világmindenség Nagy Építőmesteréé, aki gradski oci su se opredelili da se umesto planom az univerzumot irányítja. Pontosan száz évvel ezelőtt, predviđenog neuobičajenog sunca ipak postavi krst miután eloszlottak a kételyek az épület befejezésének na vrhu tornja, iznad kovanog grba grada (koji izdaleka időpontját illetően, a városatyák úgy döntöttek, hogy a ipak malo liči na sunce). Grb i krst su nove komunističke terv szerinti különleges Nap helyett inkább keresztet vlasti dale demontirati 1949. godine, te su postavili novi helyeztetnek a torony csúcsára, a város kovácsoltvas predmet obožavanja - crvenu petokraku umesto njega címere fölé (ami, távolból, mégis egy kicsit Napra hasonlít). (napomena: i petokraka zvezda Pentagram - je slobodno-zidarski Az új kommunista hatalom 1949-ben levetette simbol, s time da ne mora biti crvena, ali a címert és a keresztet, s helyükbe egy új bálványt, vörös, mora biti plamena ). Krst je ponovo vraćen na vrh tornja ötágú csillagot szereltettek fel. (Megjegyzés: Az ötá- 18. septembra 1994. godine. Simboli sunca nalaze se i gú csillag, a pentagram, is szabadkőműves szimbólum, danas na dva niža tornja Gradske kuće (tornjevi prema azzal, hogy nem kell szükségszerűen vörösnek lennie, 156 severo-istoku, i jugo-zapadu), a sunčevi zraci uokviruju csupán lángolónak.) A kereszt 1994. szeptember 18-án 157

Masonski globus na vrhu tornja iznad Žute sale i simbol Sunca na vrhu (sa upisanim krstom) tornja. A Városháza a Nap jelképével tornya csúcsán (beleírt kereszttel) a szerző gyűjteményéből i grb grada na nekoliko mesta. Na vrhu plitkih tornjeva koji se nalaze na severo-zapadnom, severo-istočnom i jugo-istočnom uglu zgrade, nalaze se tri identična tajanstvena simbola izrađena od Žolnai-majolike, glazirane u belu boju. Oni liče na kamene cvetove sa stručkom, iz kojeg cvetaju cvetovi u obliku srca ka svim nebeskim pravcima. Ovaj oblik u secesiju verovatno dolazi iz gotike, gde se na vrhu potpornih zidova (kontrafora) nalaze vitki tornjići, tzv. fijale (grčki: phiale bunar, čaša.) sa šiljatim završecima u obliku kamenih cvetova. Oni u svojoj transformaciji ka vernakularnoj secesiji najviše podsećaju na cvet nezaboravak (Myosotis sylvatica), neoficijelni znak prepoznavanja slobodnih zidara, istovremeno simbol darivanja u dobrotvorne svrhe. U enterijeru Gradske kuće takođe možemo otkriti skrivene slobodnozidarske simbole. Jedan od tih znakova je lik petla sa bočne strane podnožja svečanog stepeništa, izrađen od Žolnai-keramike sa eosinskom glazurom, koji je postao jedan od simbola Gradske kuće. Petao u slobodno-zidarskoj simbolici predstavlja budnost i dolazak inicijacijske svetlosti. Nije slučajno postavljen na podnožju stepelišta čiji levi került vissza a torony csúcsára. A Nap-szimbólumok még ma is ott láthatóak a Városháza két alacsonyabb tornyán (az északkeleti és a délnyugati tornyokon), míg a város címerét több helyen is napsugarak övezik. Az épület északnyugati, északkeleti és délkeleti sarkán található lapos tornyok csúcsán egy-egy azonos, titokzatos, Zsolnay majolikából készült, fehér mázas szimbólum látható. Száras kővirágokra hasonlítanak, melyekből az égtájak felé szív alakú virágocskák nőnek ki. Valószínűsíthető, hogy ez az alakzat a gótikából került a szecesszióba, ahol a támfalak csúcsára kecses tornyocskák, ún. fiálék (görögül: phiale kút, pohár) kerültek, s ezeknek a lezárása történt csúcsos kőrózsákkal. A népies szecesszióba történő átalakulások során már inkább a kerti nefelejcsre (Myosotis sylvatica) hasonlítanak, ami a szabadkőművesek nem hivatalos ismertetőjele, ugyanakkor a jótékonysági adakozás szimbóluma is. Rejtett szabadkőműves szimbólumokat fedezhetünk fel a Városháza belterében is. Az egyik ilyen jelkép a fődíszlépcső aljának oldalán látható, Zsolnay kerámiából készült, eozin-mázas kakas-ábrázolás, ami a Városháza egyik szimbóluma lett. A 158 Gradska kuća u Subotici A szabadkai Városháza 159

160 Lik petla sa bočne strane podnožja svečanog stepeništa. A fődíszlépcső aljának oldalán látható Eosin-mázas kakas ábrázolás. krak pored sokola mudrosti sa prstenom u kljunu (simbol mađarskog kralja Matije Korvina) vodi do vitraža na vrhu stepeništa na kojoj se nalazi slobodnozidarski simbol, trougao i šestar. U prikazanom kontekstu, u društvu sa drugim zidarskim alatkama karakterističnim za građevinarstvo, ovaj znak može da predstavlja i samo građevinarstvo, kao esnafski zanat, mada po položaju šestara i trougla nesumnjivo aludira na slobodno zidarstvo. Simboli radnih stepena slobodnog zidarstva zavise od položaja trougla i šestara u odnosu jedan prema drugom. U ovom slučaju, njihov položaj je dvosmislen, neodređen, virtuelan, prosto neizvodljiv u stvarnosti. Mogli bismo do beskraja da istražujemo, otkrivamo tajne simbole ostavljene manje-više skriveno za pokoljenja u eksterijeru i enterijeru Gradske kuće, ali to su samo sitni skriveni znakovi na nivou mikrokosmosa. Suština je genijalnosti projektanata da je celina zgrade sa svojim brižno planiranim proporcijama (makrokosmos) u potpunom skladu sa najsitnijim detaljom, ukazujući na to, kako u stvari univerzum funkcioniše kao nedeljiva, povezana celina. Možda se nekome čini da prenaglašavamo uticaj slobodno-zidarske duhovnosti i prisustva oko nastanka Gradske kuće, i razvoja grada Subotice uopšte, na početku XX veka, ali o tome se tokom poslednjih sto godina postojanja Gradske kuće veoma malo govorilo, znalo, priznajmo, bila je to na neki način tabu tema. Razlozi su veoma jasni. Tokom duge i burne istorije masonerije periodi prosperiteta i padova su se više puta smenjivali zavisno od trenutne političke situacije. Bilo je vremena Vitraža sa slobodnozidarskim simbolom trougla i šestara. Szögmérő és körző üvegfestmény szabadkőműves szimbólumok között a kakas az éberséget és az eredendő/beavatási fény eljövetelét jelképezi. Nem véletlenül került a lépcső lábazatához, melynek bal lépcsőkara a csőrében gyűrűvel ábrázolt bölcsesség-sólyom (Corvin Mátyás, magyar király szimbóluma) mellett vezet a lépcső csúcsán található festett üvegig, melyben a szögmérő és a körző, a szabadkőművesség ősi jelképei láthatók. Az ábrázolt kontextusba és az egyéb, az építőmesterségre jellemző kőműves szerszámok mellett ez a szimbólum jelképezheti magát az építőmesterséget, mint céhes szakmát, bár a körző és a szögmérő elhelyezése kétségkívül a szabadkőművességre céloz. A szabadkőművesség bizonyos fokozatainak szimbólumai a körző és a szögmérő kölcsönös elhelyezkedésének viszonyától függnek. Esetünkben elhelyezkedésük kétértelmű, nem meghatározható, virtuális, valóságban szinte kivitelezhetetlen. A végtelenségig kutathatnánk, vizsgálgathatnánk a Városháza kül- és belterében kisebb-nagyobb mértékben elrejtett titkos szimbólumokat, ezek azonban csupán aprócska, mikrokozmosz szintű jelzések. A tervezők kada je slobodno zidarstvo bilo zabranjeno, braća su čak proganjana, a iz razloga njegove suštinske tajnovitosti kao organizacija, u asocijacijama široke javnosti većinom dobijala, kao i danas, negativnu konotaciju. Nakon II svetskog rata, za vreme socijalizma, organizacija je bila zabranjena kao dekadentna pojava vezana za buržoasko, građansko društvo, prema tome o njoj se nije smelo otvoreno ni govoriti. U to vreme je i sam stil secesije, naročito pravac sa nacionalnim prizvukom trpeo pežorativni stav tadašnjih vlasti. U današnje vreme, kada obnova građanskog društva doživljava svoju stratešku revalorizaciju u tranzicionom procesu bivših socijalističkih država centralno-istočne Evrope, otvaraju se nove mogućnosti i pravci u istraživanjima društvenih uticaja na istoriju razvoja grada i arhitektonske baštine. U datom istorijskom momentu u duhovnom i materijalnom razvoju malog, ponekad prašnjavog, ponekad blatnjavog, učmalog, uspavanog grada, izgradnjom najveće i najlepše Gradske kuće na tadašnjoj teritoriji Mađarske, izvršena / nametnuta je prava civilizacijska i kulturološka inicijacija urbane građanske svesti desila se prava masonska zavera koja je na svim nivoima izvršila elementarni uticaj na dalji urbanistički i arhitektonski razvoj grada. Da li je u tome uspela i na intelektualnom i duhovnom nivou? Procenite sami... Iste godine, kada je za gradonačelnika Subotice na mesto Lazara Mamužića (1847 1916) gradograditelja, izabran Karolj Biro (1864 1952) graditelj Gradske kuće i Banje Palić, u jednom veoma sličnom, ponekad prašnjavom, ponekad blatnjavom, učmalom, uspavanom transilvanijskom gradu na obali reke Moriš, sa velikim pijačnim trgom u centru - Targu Murešu - imenovan je novi gradonačelnik, dr Đerđ Bernadi (1864 1938) gradograditelj. U njihovo doba, oba grada su doživela najdinamičniji prosperitet tokom svoje istorije razvoja. Zahvaljujući uspešnoj ekonomskoj politici novog gradonačelnika, Targu Mureš postaje kreditno sposoban grad i kreće u podizanje zajmova čak od pet velikih bankarskih kuća. Počinje period korenitog preuređenja grada: slede premeravanja, parcelacije, ekspropriacije, sređivanje zemljišnih knjiga, arhitektonski konkursi, javne nabavke, otvaranje novih ulica, formiranje novih trgova i parkova, kaldrmisanja, asfaltiranja, uvođenje najsavremenije infrastrukture, izgradnja škola, javnih ustanova, itd. Dr Bernadi i arhitekte Deže Jakab i Marcel Komor dobro su se poznavali, bili su braća slobodni zidari. Gradonačelnik je bio starešina lokalne lože Betlen Gabor, a tandem arhitekata je pripadao matičnoj budimpeštanskoj loži Galilei. Zahvaljujući toj nesvakidašnjoj duhovnoj i personalnoj vezi Jakab i Komor su dobili veliki broj zsenialitásának lényege, hogy a teljes épület, minden aprólékosan megtervezett arányában (makrokozmosz), tökéletes összhangban áll a legapróbb részlettel is, rámutatva így arra, hogy a világegyetem valójában oszthatatlan, összefüggő egészként működik. Úgy tűnhet, hogy a Városháza felépítésével és, általánosságban, Szabadka város század eleji fejlődésével kapcsolatban túlontúl kiemeljük a szabadkőműves szellemiség és jelenlét hatását, de erről a Városháza száz éves fennállása alatt igazán kevés szó esett, keveset tudtunk róla és, ismerjük el, egyfajta tabutéma volt, nagyon is érthető okok miatt. A szabadkőművesség hosszú és viszontagságos történelme alatt egymást váltogatták a pillanatnyi politikai helyzettől függő prosperitás, illetve hanyatlás időszakai. Voltak korszakok, amikor a szabadkőművesség tiltott volt, tagjait üldözték, s mivel szervezetként lényegét a titkosság képezte, a tágabb közéletben általában, mint ma is, negatív mellékjelentést kapott. A második világháború után, a szocializmus idején, a szabadkőműves szervezkedés, mint dekadens, a burzsoá-polgári társadalomhoz kapcsolható jelenség, tiltott volt, így nem volt szabad róla nyíltan beszélni. Abban az időben a szecessziós stílushoz, s legfőképpen annak nemzeti mellékzöngéjű irányzataihoz, az akkori hatóságok rosszallóan viszonyultak. Ma már, amikor a polgári társadalom visszaállítása stratégiailag is újraértékelődik a közép-kelet-európai, volt szocialista országok tranzíciós folyamataiban, új lehetőségek és irányok nyílnak meg a város fejlődéstörténetére és építészeti örökségére ható társadalmi folyamatok kutatásában. Az adott történelmi pillanatban, a néha poros, néha saras, tespedt, szunyókáló kisvárosban, az akkori Magyarország legnagyobb és legszebb városházának a felépítése jelentette az urbánus polgári tudat civilizációs és kulturológiai beavatását / rákényszerítését egy igazi szabadkőműves összeesküvést, mely minden szinten elemi hatást gyakorolt a város további urbánus és építészeti fejlődésére. Sikerült-e ez a beavatás értelmiségi és szellemiségi szinten is? Ítéljék meg önök... Abban az évben, amikor Mamuzsity Lázárt (1847 1916), a városépítő polgármestert Bíró Károly (1864 1952), a Városháza és Palicsfürdő építtetője váltotta fel a polgármesteri székben, egy nagyon hasonló, szintén néha poros, néha saras, tespedt, szunyókáló, nagy, központi piacteres erdélyi kisvárosban a Maros mentén, Marosvásárhelyen, új polgármestert neveztek ki, mégpedig dr. Bernády Györgyöt (1864 1938), a városépítőt. Polgármesterkedésük idején mindkét város fejlődéstörténetének legerőteljesebb prosperitását élte meg. Az új polgármester sikeres gazdaságpolitikájának 161

162 Gradska kuća u Targu Murešu. A marosvásárhelyi Városháza. Gradska kuća u Subotici severna fasada. A szabadkai Városháza északi homlokzata. narudžbi, te isprojektovali mnoštvo urbanističkih planova i zgrada za potrebe grada, čak su presudan uticaj imali na formiranje glavnog trga, na kojem će uskoro stajati nova Gradska kuća. Za formiranje novog, reprezentativnog gradskog centra, bilo je neophodno porušiti veliki broj starih, neuglednih kuća. Ideju o izgradnji nove Gradske kuće gradonačelnik je prvi put izneo pred gradsku skupštinu 24. oktobra 1903. godine. Sledio je period od skoro dve godine žučnih rasprava u lokalnom parlamentu o opravdanosti izgradnje tako velike i reprezentativne Gradske kuće za beznačajni gradić kao što je Targu Mureš, ali nakon elokventnih obrazloženja gradonačelnika, gradsko veće je 16. maja 1905. godine izglasalo izgradnju. Arhitektonski konkurs je raspisan sa rokom od 30. aprila 1905. godine, na koji je stiglo 14 konkursnih radova. Naravno, pobednici konkursa su, kao što se nešto kasnije desilo i u Subotici, bili tandem Komor i Jakab. Ne može se utvrditi da li su na pobedu uticale njihove slobodno zidarske veze sa gradonačelnikom Bernadijem. Prema konkursnom projektu, nova Gradska kuća je trebala da bude građena u stilu baroka (u to vreme opšte prihvaćenog za gradnju javnih objekata sa društvenim autoritetom), da ima tri nivoa (suteren, prizemlje i sprat) i dva dvorišta, sa visokim tornjem postavljenim u osu simetrije glavne, reprezentativne fasade, kao i naglašene ugaone rizalite, koje nadvisuju plitki tornjevi na uglovima. Nakon procesa preprojektovanja, planovi su prilagođeni funkcionalnim i estetskim prohtevima naručioca: dvorišta su spojena u jedno, dodat je još jedan sprat, a toranj je postavljen asimetrično da bi se u potpunosti uklopio u urbanističku koncepciju trga, vizure grada i estetsku celinu objekta. Akcentirani, ugaoni rizaliti sa plitkim tornjevima su dizajnirani pod projektantskim uticajem Janoša Bobule, arhitekte iz Budimpešte, čiji je konkursni rad takođe dobio nagradu. Na podnožju ukrasnog vrha tornja iznad glavnog ulaza i ovde nalazimo slobodno-zidarske simbole Meseca i Sunca, vešto skrivene od pogleda uobičajenih prolaznika. Tokom preprojektovanja 1906. godine, arhitekti su prema svojoj često primenjivanoj taktici uspeli da ubede gradske oce, da se iz prvenstvenog razloga ekonomičnosti odstupi od prvobitnog baroknog stila, i da se primeni nova mađarska savremena arhitektura stil nacionalne varijante secesije. Nekoliko godina kasnije, ista strategija je primenjena i kod izgradnje subotičke Gradske kuće. Radovi su počeli 1906. a završeni 1908. godine, iste godine kada je otpočela izgradnja subotičke Gradske kuće. Uporednom analizom paralelne vremenske horizontale procesa nastanka obe Gradske kuće, možemo köszönhetően Marosvásárhely hitelképes város lesz, és immáron megkezdődhet a hitelek felvétele, mégpedig öt nagy banktól. Megindul a város gyökeres átalakítása: következnek a felmérések, parcellázások, kisajátítások, a kataszteri könyvek rendezése, építészeti pályázatok kiírása, új utcák, terek és parkok kialakítása, az utcák kikövezése, aszfaltozása, modern infrastruktúra bevezetése, iskolák, középületek építése stb. Dr. Bernády és az építészek, Jakab Dezső és Komor Marcell jól ismerték egymást, szabadkőműves testvérek voltak. A polgármester a helyi Bethlen Gábor Páholy főmestere, az építész-páros pedig a budapesti Galilei Páholy tagja volt. E nem mindennapi szellemi és személyes kapcsolatnak köszönhetően Jakab és Komor számos megrendelést kapott, így ők dolgozhatták ki a város szükségleteire a szép számú városrendezési tervet, illetve az épületek terveit, s még a Városházának hamarosan teret adó főtér kialakítására is döntő hatással voltak. Az új, reprezentatív városközpont kialakításához sok öreg, jelentéktelen épületet kellett elbontani. Az új Városháza felépítésének ötletét a polgármester 1903. október 24-én terjesztette a városi közgyűlés elé. Ezt egy majd két éves, heves vita követte a helyi parlamentben az építkezés indokoltsága tekintetében, hogy kell-e egy ilyen jelentéktelen városkának, mint Marosvásárhely egy ekkora és ilyen mértékben reprezentatív Városháza, de, a polgármester ékesszóló megindoklása után, a városi tanács 1905. május 16- án megszavazta az építkezést. Az építészeti pályázatot 1905. április 30-ai határidővel írták ki, s erre 14 pályamunka érkezett be. Természetesen a pályázat nyertese, mint később Szabadkán is, a Komor-Jakab páros volt. Ma már nem tudjuk megállapítani, hogy pályázati sikerükre hatással volt-e a Bernády polgármesterrel ápolt szabadkőműves kapcsolatuk. A pályázatra benyújtott terv szerint az új Városházát (az akkoriban a hatósági középületek építésében általánosan elfogadott) barokk stílusban kellett volna felépíteni háromszintesre (alagsor, földszint és emelet), két udvarral, magas, a tetszetős főhomlokzat szimmetriatengelyébe helyezett toronnyal, illetve hangsúlyos sarokrizalitokkal, melyek fölé lapos tornyok emelkednek. Az áttervezés folyamatában a terveket a megrendelő rendeltetési és esztétikai kívánalmai szerint módosították: az udvarokat egybekötötték, még egy emeletet hozzáadtak az épülethez, a tornyot pedig aszimmetrikusan helyezték el, annak érdekében, hogy teljes mértékben illeszkedjen a tér városrendezési koncepciójába, a város látképébe és az épület esztétikai egységébe. A hangsúlyos, lapos tornyos sarokrizalitok tervezésére a budapesti építész, Bobula János munkája 163

Karakteristični detalji fasade Gradske kuće u Subotici. Jellegzetes oromzatkiképzés a szabadkai Városházánál. 164 Karakteristični detalji fasade Gradske kuće u Targu Murešu. (foto: Gabor Demeter) Jellegzetes oromzatkiképzés a marosvásárhelyi Városházánál. (a szerző) dobiti odgovore u vezi podudarnosti okolnosti oko nastanka i razloga očigledne sličnosti oba zdanja. Izgradnja subotičke Gradske kuće nije finansirana od bankarskih kredita, već je uprkos velikih otpora od strane opozicionih odbornika, 31. avgusta 1905. skupština grada prihvatila ideju gradonačelnika Karolja Biroa u vezi prodaje oko dve hiljade jutara peska i neobrađene zemlje u okolini Subotice, radi finansiranja izgradnje. Već na sednici 22. marta 1906. godine, gradonačelnik je objavio da finansijska pozadina za podizanje zgrade stoji na raspolaganju, te je donesena odluka, da se raspiše arhitektonski konkurs sa rokom do 1. januara 1907. godine. U to vreme izgradnja Gradske kuće u Targu Murešu je još bila u toku. Karolj Biro je bio predsednik konkursne komisije (za njega nema podataka da li je pripadao slobodno-zidarskom bratstvu), a među članovima, osim najuticajnijih ljudi u gradu, nalazio se i Đula Vali ( - 1930), arhitekta, kasniji član 1909. novoformirane is hatással volt, mivel az ő pályamunkája is díjat kapott. A főbejárat feletti torony díszes csúcsának lábazatánál, ennél az épületnél is ott láthatjuk az egyszerű járó-kelők tekintetétől ügyesen elrejtett szabadkőműves szimbólumokat, a Holdat és a Napot. Amíg az épület áttervezésével foglalkoztak 1906-ban, az építészek gyakran alkalmazott taktikájukkal sikeresen meggyőzték a városatyákat, hogy elsődleges, gazdaságossági okok miatt álljanak el az eredeti barokk stílustól és inkább alkalmazzák az új, magyar kortárs építészet, a szecesszió nemzeti változatát. Egy évvel később ugyanezt a stratégiát vetették be a szabadkai Városháza építésénél is. A munkálatok 1906- ban kezdődtek és 1908-ban fejeződtek, akkor, amikor megkezdődött a szabadkai Városháza építése. Ha a két városháza felépítésének horizontális idősíkjában összehasonlító elemzést végzünk, választ kaphatunk a két épület közötti szemmel látható hasonlóságokra és a két épület felépítésének körülményei közötti subotičke slobodnozidarske lože Alkotaš Stvaranje, i glavni građevinski nadzor na izgradnji Gradske kuće. Da li je njihovo prisustvo u žiriju uticalo na izbor pobednika konkursa, nikad nećemo saznati, ali činjenica je da je od deset pristiglih radova pobedu odneo projekat sa lozinkom Pod tornjem Komora i Jakaba, sa konkursnim rešenjem - slično primeru iz Targu Mureša - u stilu Marija Terezijanskog baroka. Prema predračunu, troškovi izgradnje su bili skoro dvostruki (1.232.000 kruna) u odnosu na troškove Gradske kuće u Targu Murešu (700.000 kruna), ali je i zgrada bila mnogo veća, sa četiri unutrašnja dvorišta, iz početka projektovana kao dvospratna sa suterenom. Uprkos uočljivih sličnosti, mogu se primetiti znatne raznike u funkcionalnom rasporedu dve zgrade. Prema konkursnom programu za jednospratnu varijantu Gradske kuće u Targu Murešu, u suterenu je predviđeno nekoliko domarskih stanova, pritvorske ćelije, magacini vatrogasaca i druge prateće prostorije. U prizemlju su se predvidele kancelarije uprave, policijska stanica, opštinski sud, poresko i inženjersko odeljenje, arhiv, biblioteka, átfedésekre. A szabadkai Városháza építésének pénzelése nem bankkölcsönökből történt, hanem, az ellenzéki képviselők heves ellenállásának ellenére, a városi közgyűlés 1905. augusztus 31-én elfogadta Bíró Károly polgármester ötletét, hogy értékesítsenek kétezer hold Szabadka környéki homokföldet erre a célra. A polgármester már az 1906. március 22-i ülésen bejelentette, hogy rendelkezésre áll az épület felépítéséhez szükséges anyagi háttér, így a testület határozatot hozott a tervpályázat kiírásáról, 1907. január 1-jei határidővel. Ekkor még folyt az építkezés a marosvásárhelyi Városházán. Bíró Károly (akiről nem tudjuk, hogy tagja volt-e a szabadkőműves testvériségnek) volt a pályázati bizottság elnöke, a bizottsági tagok között a város legbefolyásosabb személyiségei mellett ott volt Váli Gyula (1866 1930) építész, majd később a szabadkai Alkotás- Stvaranje szabadkőműves páholy tagja és a Városháza építését felügyelő művezető. Soha nem tudjuk meg, hogy jelenlétük a zsűriben hatással volt-e a pályázat győztesének kiválasz- 165

166 Karakteristični detalji fasade Gradske kuće u Targu Murešu. (foto: Gabor Demeter) A marosvásárhelyi Kultúrpalota (a szerző) itd. Na spratu bi se smestile kancelarije gradonačelnika, svečana sala na dva nivoa, skupštinska sala, te sala za venčavanje. Izvedeno stanje se ipak donekle razlikuje od predviđenog, naknadnim ubacivanjem celog drugog sprata. Komor i Jakab su vešto iskoristivši projekte i iskustva iz Targu Mureša, na subotičkom konkursu unapredili funkcionalni raspored, veoma mudro smestivši poslovne prostore najuticajnijih trgovaca grada u prizemlju nove Gradske kuće, obezbedivši na taj način stalne prihode gradu i potrebna sredstva za tekuće održavanje objekta. Na poluspratu su smeštene prostorije pisarnice i arhiv, a na prvom spratu slično slučaju Targu Mureša, reprezentativna skupštinska sala, kancelarije gradonačelnika i gradske uprave, plava sala za sastanke i žuta za venčanja, kao i dugačak hodnik u transilvanijskom stilu sa kancelarijama poreske i drugih uprava. Drugi sprat je predviđen za kancelarije gradske administracije, a treći za policiju i zatvorske ćelije sa pristupom iz pomoćnog stepeništa. Vatrogasci su zauzeli toranj, odakle su budno čuvali grad od požara. U oba slučaja, sanitarni čvorovi tására, tény azonban, hogy a tíz beérkezett pályamunka közül Komor és Jakab Torony alatt jelszóval benyújtott terve lett a győztes, melyben a pályázati kívánalmak megoldására a marosvásárhelyi példához hasonló a Mária Terézia-féle barokk stílust kínáltak fel. Az előszámítások szerint az építkezés költségei a marosvásárhelyi Városháza építési költségeinek (700.000 korona) majd a kétszeresét (1.232.000 koronát) tették ki, de az épület is nagyobb volt, négy belső udvarral és már eredetileg is kétszintesre tervezték, alagsorral. A szemmel látható hasonlóságok ellenére jelentős különbségek vannak a két épület funkcionális elrendezésében. A pályázati kiírás értelmében a marosvásárhelyi Városháza egyemeletes tervváltozatában az alagsorban néhány házmesteri lakás, zárka, tűzoltósági raktár és egyéb mellékhelyiség kapott helyet. A földszintre tervezték a közigazgatási irodákat, rendőrállomást, a községi bírósági, az adó- és mérnöki hivatalt, az irattárat, a könyvtárat stb. Az emeletre került volna a polgármesteri iroda, a kétszintes díszterem, a közgyűlés ülésterme, illetve az esketési terem. Karakteristični detalji fasade Gradske kuće u Targu Murešu. (foto: Gabor Demeter) A marosvásárhelyi Kultúrpalota jellegzetes homlokzateleme erkély. (a szerző) su grupisani oko stepenišnih prostora u skladu sa principima savremenog projektovanja. U prizemlju severne, reprezentativne fasade se javljaju arkade sa pokrivenim prolazom duž fasade pod uticajem italijanskog graditeljstva, dok kod slučaja Gradske kuće u Targu Murešu samo je glavni ulaz istaknut natkrivenim prostorom sa arkadama. Reprezentativni ulaz u Subotici akcentiran je visokim baroknim zabatom koji je kasnije dobio secesijsku transformaciju. Toranj je smešten asimetrično u odnosu na osu reprezentativnog ulaza, tačno u zlatni presek plana severne fasade, dok je u Targu Murešu dobio ugaoni položaj. Reprezentativni ulazni hol, stepenišni prostor, foaje na spratu, a naročito skupštinska sala je u oba slučaja prostorno i oblikovno veoma slično rešena i ukrašena, sa istim elementima - razlike proističu iz prefinjenih, veštih dizajnerskih modifikacija detalja. Primena materijala je takođe skoro identična. Sličnosti između dve zgrade su toliko uočljive da ako bismo bili zlonamerni, mogli bismo reći da su u slučaju Subotice Komor i Jakab sami sebe plagirali po uzoru na Gradsku kuću u Targu Murešu. U A megvalósult állapot mégis némileg különbözik a tervezettől, mivel az épület utólag kapott még egy emeletet. Ügyesen kihasználva a marosvásárhelyi terveket és tapasztalatokat, Komor és Jakab a szabadkai pályázaton már fejlettebb funkcionális elrendezéssel indultak, s azzal, hogy nagyon bölcsen a város legbefolyásosabb kereskedőinek üzlethelyiségeit a Városháza földszintjére tervezték, biztosították a város számára az állandó bevételeket és az épület fenntartásához szükséges eszközöket. A félemeleten találjuk az iktató és az irattár helyiségeit, míg az első emeleten vannak, a marosvásárhelyi megoldáshoz hasonlóan, a tetszetős közgyűlési ülésterem, a polgármesteri és a városigazgatási irodák, a kék ülésterem és a sárga esketési terem, valamint az erdélyi stílusban kialakított hosszú folyosó, melyről az adó- és egyéb közigazgatási irodák nyílnak. A második emeletet a városi közigazgatás irodái számára látták elő, a harmadikat a rendőrség szükségleteire, ahol a melléklépcsőn át megközelíthető börtöncellák is voltak. A tűzoltók foglalták el a tornyot, ahonnan éberen őrizték a várost a tűvésztől. Mindkét esetben a vizes csomópontok csoportosítása a lépcső körüli térben történt, a kor tervezési elveivel összhangban. Az északi, reprezentatív homlokzat földszinti részén jelennek meg, az olasz építészet hatására a homlokzat mentén a fedett árkádok, míg a marosvásárhelyi Városháza esetében csupán a főbejáratot hangsúlyozza a fedett árkádos rész. A szabadkai épület díszbejáratát magas, barokkos oromfal emeli ki, melyet később szecesszióssá alakítottak át. Itt a torony a díszbejárat tengelyéhez mérten aszimmetrikusan helyezkedik el, pontosan az északi homlokzati felület aranymetszésében, míg Marosvásárhelyen a torony sarok elhelyezésű. A díszbejárat előtere, a lépcsőtér, az emeleti előcsarnok (foyer), de különösen az ülésterem, mindkét esetben, térbelileg és formailag nagyon hasonló kialakítást és díszítést kapott, egyazon elemek használatával, s a különbséget a részletek kifinomult, ügyes tervezői módosításai adják. Hasonlóképpen az anyaghasználat is szinte azonos. A két épület közötti hasonlóság olyannyira szembeötlő, hogy ha rosszakarók lennénk, elmondhatnánk, hogy Szabadka esetében Komor és Jakab saját magukat plagizálták a marosvásárhelyi Városháza mintájára. Valójában e két épületen fejlesztették ki sajátságos, jellegzetes tervezői stílusukat. Marosvásárhely esetében sokkal kevésbé tértek el az eredeti barokkos koncepciótól a formák kialakításában. Egyszerűen a barokk vázszerkezetre alkalmazták az erdélyi népművészetből átvett formákat, az alapformák legszükségesebb változtatásával, míg Szabadka esetében ezt az elvet már, az eredeti koncepciótól eltérve, bátrabban és átfogóbban valósították meg. 167

168 stvari su preko ove dve građevine razvili svoj jedinstveni, prepoznatljivi projektantski stil. U slučaju Targu Mureša su u mnogo manjoj meri odstupili od osnovnog baroknog koncepta kod dizajniranja formi. Oni su, u stvari, na barokni skelet prosto aplicirali oblike preuzete iz vernakularne umetnosti Transilvanije, uz najmanje potrebnu modifikaciju osnovnih formi, dok su u slučaju Subotice taj pricip već sproveli mnogo hrabrije i radikalnije odstupajući od osnovnog koncepta. Priča o čudnoj povezanosti dva grada se nastavlja još iste godine, kada je počela izgradnja subotičke Gradske kuće, 1908. kada su Komor i Jakab izradili projekte Palate kulture, naručene od strane gradske skupštine Targu Mureša dana 4. jula. 1907. Godine. Palata kulture je pozicionirana u neposrednom susedstvu Gradske kuće, svojim položajem još markantnije definišući novi glavni trg, a čineći sa njom jedinstvenu urbanističku, arhitektonsku i stilsku celinu. Planirana je za dvospratnicu, a u njoj su trebali biti smešteni: koncertna dvorana, muzička škola, muzej i biblioteka, a u prizemlju već po uzoru na ideju iz projekta subotičke Gradske kuće poslovni prostori, i kafana, koji će doprineti rentabilnosti i finansiranju kulturnih sadržaja. Nova Palata kulture, svojim izgledom, enterijerom, materijalizacijom i arhitektonskim jezikom u potpunosti nastavlja priču započetu izgradnjom susedne Gradske kuće. Prisutni su ugaoni rizaliti sa plitkim tornjićima, atike sa lučnim prozorima i površinama ukrašenim mozaicima ili reljefima sa tematikom iz mađarske i transilvanijske istorije i mitologije. Objekat nesumnjivo asocira na subotičku Gradsku kuću, jedino mu nedostaje toranj, a osnovne proporcije su pomalo poremećene naknadnim ubacivanjem trećeg sprata. U poređenju sa obe Gradske kuće, kod Palate kulture Komor i Jakab prave pomak ka modernoj arhitekturi, primenjujući više geometrizovanih, ravnih formi, karakterističnih za bečku secesiju. Deže Jakab i Marcel Komor su 1905. godine konkurisali i za izgradnju Gradske kuće u Salonti (Nagyszalonta) u Rumuniji, gde su osvojili II nagradu, te 1907. godine izradili planove za adaptaciju Gradske kuće u Bratislavi, Slovačka. U oba slučaja ideje su ostale neostvarene, na nivou projekata. Fusnote 1 C.G. Jung, Az Ember és Szimbólumai, Đer (Győr), 17. (prevod iz mađarskog: autor) A két város furcsa összekapcsolódásának története még ugyanabban az évben folytatódik, ugyanis 1908-ban megkezdődik a szabadkai Városháza építése, amikor Komor és Jakab kidolgozzák a marosvásárhelyi közgyűlés által július 4-én megrendelt Kultúrpalota terveit. 1907-ben a Városháza tőszomszédságába pozicionált Kultúrpalota elhelyezkedésével még markánsabban meghatározza az új főteret, s városrendezési, építészeti és stílusegységet képez azzal. Kétszintesre tervezték a koncertteremnek, zeneiskolának, múzeumnak és könyvtárnak helyet adó épületet, melynek földszintjén a szabadkai Városháza tervében foglalt ötlet alapján üzlethelyiségek és kávéház volt, s ezek a kultúrtartalmak jövedelmezőségét és pénzelését biztosították. Az új Kultúrpalota küllemével, belterével, kialakításával és építészeti nyelvezetével teljes egészében a szomszédos Városháza építésével megkezdett történet folytatását jelenti. Itt is megtalálhatjuk a lapos tornyos sarokrizalitokat, az íves ablakos attikát és a magyar, illetve erdélyi történelem és mitológia témáit ábrázoló mozaikokkal vagy domborművekkel díszített felületeket. Kétséget kizáróan az épület a szabadkai Városházára asszociál, egyedül a torony hiányzik róla, s az alapvető méretarányokat is némileg megbontja az utólag hozzáépített harmadik emelet. A két városházával összehasonlítva a Kultúrpalotánál már Komor és Jakab a modern építészet irányába lépnek ki, és több, a bécsi szecesszióra jellemző mértani, egyenes formát alkalmaznak. Jakab Dezső és Komor Marcell 1905-ben pályázott a romániai Nagyszalontán megépülő városháza megtervezésére is, ahol a II. díjat kapták, majd 1907-ben kidolgozták a pozsonyi (Szlovákia) Városháza felújítására vonatkozó terveket. Az ötletek egyik esetben sem valósultak meg, maradtak a tervek szintjén. Lábjegyzetek 1 C. G. Jung, Az Ember és Szimbólumai, Győr, 17. Stepenicama ka A nagy mu nepomucenom lépcsofokain savr enstvu velikog haladva a letisztult dela - detalji iz tökéletesség felé a horoskopa Gradske szabadkai Városháza kuce u subotici 1 horoszkópja 1 Uspeh svake operacije je čvrsto povezan sa uzajamnom raspoređenošću nebeskih zvezda. Dvanaest znakova Zodijaka netremice posmatra sa nebesa, odlučujući o ishodu «zlatno-srebrnih» alhemičarevih želja, dok stoji na raskrsnici četiri Aristotelove stihije. 2 Pre nekoliko godina, među svojim spisima sam nabasao na zanimljivi dokumenat, o kojem ni dan danas nemam predstavu, kako je dospeo tamo, ili od koga sam dobio. Radi se o bledoj fotokopiji jednog jedva čitljivog teksta, u kojem su neka slova i reči naknadno ručno pojačavana, radi bolje čitljivosti. U zaglavlju teksta se nalazi jedno za mene potpuno nečitko ime autora, a originalni naslov glasi u prevodu: Fragmenti iz horoskopa Subotičke Gradske kuće. Jezički kontekst, duh i raspoloženje teksta upućuje na izvornost i savremenost, odnosno na mogućnost, da je nastao u vreme izgradnje Gradske kuće. Ovu pretpostavku potkrepljuje i činjenica, da od niza planeta nedostaje Pluton, koji je otkriven tek 1930. godine, što bi značilo da je dokumenat nastao pre 1930. godine. Sledeća pretpostavka bi mogla biti, da je sam postavljeni horoskop netačan i pogrešan zbog nedostajuće planete. Ipak, ova pretpostavka bi mogla da opstane samo između 1930. I 2006. godine, kada su naučnici došli do zaključka da Pluton ipak ne spada među planete našeg sunčevog sistema, pa su ga brisali sa liste planeta. Zaključak može da bude, da je predskazanje horoskopa ipak verodostojno. Po mom mišljenju, ovu dilemu neka razreši poštovani čitalac, a tekst ću da prezentiram po originalu, kao zanimljivi, savremeni literalni biser, koji Minden tett sikere szoros összefüggésben áll a csillagok egymás közötti állásával. A tizenkét állatövi jel szemrebbenés nélkül figyel az égből, és eldönti az alkímikus»aranyos-ezüstös«vágyainak sorsát, amíg ő Arisztotelesz négy elemének kereszteződésében ácsorog. 2 Néhány évvel ezelőtt irataim között egy érdekes irományra leltem, amelyről máig fogalmam sincs, hogyan került oda, kitől kaptam. Egy gépelt szöveg nagyon nehezen olvasható fénymásolatáról van szó, amelybe a könnyebb olvashatóság érdekében valaki kézírással belepótolt, hogy hangsúlyozza a túl halvány betűket, szövegrészeket. A szöveg kezdetén egy számomra olvashatatlan szerzői név található, a szöveg eredeti címe pedig: Részletek Szabadka Városházának horoszkópjából. A szöveg nyelvezete, hangvitele, hangulata arra utal, hogy korabeli eredetű lehet. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a bolygóállásból hiányzik a Plútó, amelyet csak 1930-ban fedeztek fel, tehát a szöveg 1930 előtt íródhatott. Ez arra a következtetésre utal, hogy maga a felállított horoszkóp is egy pontatlan melléfogás a hiányzó bolygó miatt. Igen ám, de ez a feltételezés csak 1930 és 2006 között lehetett érvényben, mert a tudósok 2006-ban arra a következtetésre jutottak, hogy a Plútó mégsem naprendszerünk bolygója, és megszüntették státuszát. Így talán mégis hiteles a jövendölés? Ezt szerintem döntse el a tisztelt olvasó, a szöveget pedig, mint egy érdekes korrajzot, úgy jelentetem meg, minden utólagos hozzáfűzés nélkül. 1912. szept. 15-én ünnepi ülés volt a Városházán, 169

Masonski globusa ukrašava vrh tornja Gradske kuće. A Városháza tornyát ékesítő szabadkőműves glóbusz Masonski globus izložen na drugom spratu Gradske kuće. A városháza második emeletén kiállított szabadkőműves glóbusz 170 nam govori o duhu i ambijentu vremena svog nastanka, bez ličnog komentara. Neka svako odluči, da li se predskazanje obistinilo. 15. septembra 1912. godine, održana je svečana sednica u Gradskoj kući, zatim svečani ručak. Povod je bilo rođenje nove Gradske kuće. Tog datuma astrološki časovnik po Griniču pokazivao je 11 sati, 36 minuta i 19 sekundi. Položaj bogova po tom časovniku je bio sledeći: Sunce u 9. kući na 22. stepenu znaka Device; Mesec je u 12. kući na 19. stepenu znaka Škorpija; Merkur u 9. kući na 7. stepenu znaka Device; Venera u 10. kući na 11. stepenu znaka Vage; Mars takođe u 10. kući, ali na 8. stepenu znaka Vage; Jupiter u 1. kući na 8. stepenu znaka Strelca; Saturn u 6. kući na 4. stepenu znaka Blizanaca; Uran u 2. kući na 30. stepenu znaka Jarca; i na kraju Neptun u 8. kući na 25. stepenu Raka. Ascendent Gradske kuće se nalazi na 7. stepenu znaka Strelca, a to znači, da se Gradska kuća rodila u znaku Strelca. Od toga bolju konstelaciju, jedva da smo mogli očekivati, naime još su astrolozi Staroga veka smautána díszebéd. Megszületett a Városháza. A Greenwich-i csillagidő ezen a napon 11 óra 36 perc és 19 másodperc. Az istenek felállása a következő: a Nap a 9. házban a Szűz jegyének 22. fokán, a Hold a 12. házban a Skorpió 19. fokán, a Merkúr a 9. házban a Szűz 7. fokán, a Vénusz a 10. házban a Mérleg 11. fokán a Mars ugyancsak a 10. házban a Mérleg 8. fokán, a Jupiter az első házban a Nyilas jegyének 8. fokán, a Szaturnusz a 6. házban az Ikrek 4. fokán, az Uránusz a 2. házban a Bak 30. fokán és végül a Neptunusz a 8. házban a Rák 25. fokán. A Városháza aszcendense (felkelő nap) a Nyilas jegyének 7. fokán van. Ez azt jelenti, hogy a városháza a Nyilas jegyében született. Ennél jobbat nem is várhattunk. Ugyanis már az ókori csillagjósok is úgy tartották, hogy a mi vidékünk a Nyilas jegyének uralma alatt áll. E vidék égi urának tetszésére került, hát ide a városháza. Az állatövi jegyeknek is vannak urai, ezek a bolygóistenek. A Nyilas uralkodója a Jupiter, a főisten. Szabadka városházának horoszkópjában a Jupiter kozmikus pozíciója rendkívül jó. A Nyilas jegyének 8. fokán áll, 171

172 trali, da naše podneblje stoji pod uticajem znaka Strelca, prema tome, u skladu sa voljom i na zadovoljstvo božanstva ovog podneblja nastala je tu, naša nova Gradska kuća. Horoskopski znaci imaju svoje gospodare, a to su božanstva nebeskih tela. Gospodar Strelca je Jupiter, glavno božanstvo. Kosmička pozicija Jupitera unutar horoskopa subotičke Gradske kuće, je izuzetno dobra. Pored toga što se nalazi unutar sopstvenog znaka, na 8. stepenu Strelca, kao izlazeća planeta, zajedno stoji sa sopstvenim ascendentom, što donosi veliku sreću. Istovremeno Jupiter se nalazi i u prvoj kući horoskopa, što znači, da su karakteristike Gradske kuće predodređene prevenstveno datostima Jupitera. To su sklonost ka vođstvu, i upravljanju pravosuđem, javnim poslovima te institucijama opšteg interesa na kvalitetnom i visokom nivou, pošto je položaj Jupitera, kao što smo već spomenuli, veoma harmoničan. Ako je 15. szeptembra, na svečanom ručku, među gradskim ocima sedeo i astrolog, koji je izložio gore navedene činjenice, njegove reči su zasigurno naišle na opšte odobravanje, i zadovoljstvo, mada pošteni astrolog ne bi prećutao ni negativne uticaje zvezda, kojih nesumnjivo ima. Najuočljivije je, da Merkur, koji se nalazi u 9. kući u znaku Device, a koji je takođe njegov sopstveni znak, odlučno napada izlazeću tačku. Baca svetlost na njega pod uglom od 90, za koje astrolozi kažu, da baca loše svetlo na njega. Zla svetlost, koje potiče od Merkura nosi značenje: trgovci, poslovni ljudi ugrožavaju plemenite crte Gradske kuće, za koje je Jupiter zaslužan. Ako bi se na ove reči gradski oci uplašili, da će naša nova i voljena Gradska kuća pasti u ruke pohlepnim poslovnim ljudima, i isključivo bude služila sebične trgovačko-materijalne interese pojedinaca, astrolog bi ih umirio rečima, da od strane uticaja Merkura i ne preti toliko velika opasnost, pošto na strani Gradske kuće, i građana poštenih namera stoji velika zaštitnica, boginja Venera. Ona se nalazi između Merkura i Jupitera, i to na takvom položaju, da baca dobro svetlo na Jupiter, i na izlazeću tačku, te sa tom svetlošću, koji pada pod uglom od 30, umirujuće deluje na negativne uticaje Merkura. Iz 10. kuće, u kojoj Venera boravi zrači društveno priznanje, slavu i naravno lepotu Graskoj kući. Svetlost, koji ublažava negativne uticaje Merkura još znači, da će se boginja Venera potruditi, da unutar Gradske kuće obezbedi mesta i sveopštoj ljubavi, umetnosti, te smirenim, uzvišenim, i humanim ciljevima. U horoskopu, materijalistička strana se nalazi u 2. kući, koja kod Gradske kuće pripada znacima Jarca i Vodolije. U drugoj kući, samo jedan planet boravi, a to je Uran, koji se kreće unazad, a to ne sluti Detalj masonskog globusa A szabadkőműves glóbusz részlete. vagyis a saját jegyében van, azon kívül, mint felkelő bolygó együtt áll az aszcendenssel, és ez nagy szerencsét jelent. Ugyanakkor a Jupiter a horoszkóp első házában is benne van. Ez azt jelenti, hogy arculatát elsősorban a Jupiter adományai határozzák meg. Jellemző lesz rá a vezetés, igazgatás, igazságszolgáltatás, általában az intézményesített ügyek magas szintű rendezése és igazán jó igazgatása, mert a Jupiter helyzete, mint már említettük rendkívülien harmonikus. Ha a szeptember 15-i díszebéden a városatyák között csillagjós is ült, és elmondta ezeket, mindenféleképp tetszést váltott ki. Ám becsületes csillagjós nem hallgathatja el az ég felől áramló rossz hatásokat sem. A legszembetűnőbb, hogy a 9. házas Merkúr a Szűz jegyéből, ami neki ugyancsak saját jegye, határozottan támadja a felkelő pontot. 90 fokos fényt vet rá, amit a csillagjósok úgy mondanak, hogy rossz fényt vet rá. A Merkúrtól jövő rossz fény jelentése: kereskedők, üzletemberek veszélyeztetik azokat a nemes vonásait a városházának, amit a Jupiter adományoz. Ha, netán, a városatyák megijedtek, hogy szeretett városházuk a kereskedők tulajdonává válhat, és a kereskedelmet szolgálja, a csillagjós megnyugtathatta őket, nem olyan komoly veszély ez a befurakodó Merkúr részéről. A horoszkóp szerint a városháza oldalán nagy pártfogó áll: Vénusz istennő. A Vénusz a Merkúr és a Jupiter között helyezkedik el, méghozzá úgy, hogy hatodfényt, vagyis jó fényt vet a Jupiterre meg a felkelő pontra, és 30 fokos fényszögével engeszteli a Merkúrt. A 10. ház, ahol a Vénusz tartózkodik, a társadalmi megbecsülés, a hírnév háza. A Vénusz jó fénye ebből a házból megbecsülést, hírnevet biztosít a városházának, és természetesen szépséget. Merkúrra vetett rá engesztelő fénye pedig azt jelenti, hogy a Vénusz istennő igyekszik a városházában a szeretetnek, a művészeteknek, a békés, humánus céloknak is Natalna karta horoskopa Gradske kuće. A Városháza natális horoszkópja. na dobro. Mora se istaći, da položaj ove kuće bi mogao biti krajnje nepovoljan, jer gospodar kuće, Mesec je u lošem odnosu sa Škorpiom, na koji Jupiter baca pozitivno svetlo. Ovi uticaji bi se mogli protumačiti kroz analizu stepena materijalnog blagostanja Gradske kuće, koje bi u nekim periodima bilo prosto bezizlazno, a u drugima, zahvaljujući sreći, potpuno zadovoljavajuće. A koji period dolazi na prvo mesto? Horoskop i na to daje odgovor. U životu gradske kuće, nakon početnog dobrog, neposredno sledi jedan zabrinjavajuće loš period na materijalnom planu. (TAKO SU ZACRTALI BOGOVI) Fusnote 1 Prevod teksta sa mađarskog, nepoznatog autora, i nepoznatog izvora. 2 Michelspacher S. Cabala. Speculum Artis et Naturae in Alcymia, Augsburg 1654. helyet biztosítani. A horoszkópban az anyagiak háza a 2. ház. A városháza horoszkópjában ez a Bak és a Vízöntő jegyekbe esik. A 2. házban egyetlen bolygó tartózkodik, az Uránusz. Az Uránusz hátráló mozgást végez, így nem sok jót ígér. Sőt, e ház helyzete végzetesen rossz lenne, mert a ház ura, a Hold, romlásba van a Skorpióban, és arra jó fényt vet a Jupiter. Ezeket a hatásokat értelmezhetjük, hogy a városháza anyagi helyzete néha szinte kilátástalan, máskor viszont szerencse folytán jó. És melyik van előbb, a horoszkópból ez is kiolvasható. A városháza életében a szerencse folyamán jót közvetlen követi egy aggasztóan rossz anyagi helyzet. (ÍGY AKARTÁK AZ ISTENEK) Lábjegyzetek 1 Ez a cikk a magyarországi OTKA (T/11, F/11) által támogatott TO37745 számú kutatóprogram eredményeként jött létre. Ismeretlen forrású írott anyag. 2 Michelspacher S. Cabala. Speculum Artis et Naturae in Alcymia, Augsburg 1654. 173

Gradska kuća 15. septembar 1912., 12.00 po Srednje-evropskom računanju vremena [CET]: po Griniču +1 sat. Subotica: istočna geografska dužina 19 o 36`, severna geografska širina 46 o 06` 1912. szeptember 15., 12.00, közép-európai időszámítás [CET]: greenwichi időszámítás +1 óra. Szabadka: keleti hosszúság 19o 36`, északi szélesség 46o 06` IME - NEVE PLANET - BOLYGÓ POLOŽAJ - HELYZETE U ZODIJAČKOM ZNAKU - U KUĆI - HÁZBAN ÁLLATÖVI JEGYBEN SUNCE - NAP MESEC HOLD MERKUR - MERKÚR VENERA - VÉNUSZ MARS JUPITER SATURN - SZATURNUSZ URAN - URÁNUSZ NEPTUN - NEPTUNUSZ PUTON - PLÚTÓ IZLAZEĆI MESEČEV ČVOR - FELKELŐ HOLDCSOMÓPONT ASC MC Sunce - Nap Devica - Szűz 22 o 13` 9. Mesec - Hold Škorpion - Skorpió 18 o 37` 12. Merkur - Merkúr Devica - Szűz 06 o 57` 9. Venera - Vénusz Vaga - Mérleg 11 o 38` X SUNCE - NAP MESEC - HOLD 60 o Mars - Mars Vaga - Mérleg 08 o 17` X Jupiter - Jupiter Srelac - Nyilas 08 o 21` I Saturn - Szaturnusz Blizanci - Ikrek 04 o 07` 6. Uran Uránusz (R) Jarac Bak 29 o 45` 2. Neptun - Neptunusz Rak Rák 25 o 29` 8. MERKUR - MERKÚR VENERA - VÉNUSZ MARS 0 o Pluton - Plútó Rak Rák 00 o 02` VII Izlazeći Mesečev čvor Felkelő holdcsomópont (R) Ovan Kos 13 o 26` IV JUPITER 90 o 60 o 60 o SATURN - SZATURNUSZ 90 o 120 o 120 o 180 o VRHOVI KUĆA PO PLACIDUSOVOM SISTEMU KUĆA HÁZCSÚCSOK PLACIDUS HÁZRENDSZER SZERINT URAN - URÁNUSZ 120 o 120 o I, Ascendent - Ascendens Strelac - Nyilas 26 o 28` 2. Jarac Bak 10 o 14` 3. Vodolija Vízöntő 21 o 03` IV, Imum Coeli Ribe Halak 28 o 31` 5. Ovan Kos 26 o 55` 6. Bik Bika 18 o 29` NEPTUN - NEPTUNUSZ PLUTON - PLÚTÓ IZLAZEĆI MESEČEV ČVOR FELKELŐ HOLDCSOMÓPONT 60 o 120 o 180 o 90 o 90 o 150 o 180 o VII, Descendent - Descendens Blizanci - Ikrek 6 o 28` 8. Rak Rák 10 o 14` ASC 90 o 0 o 90 o 9. Lav - Oroszlán 21 o 03` MC 0 o 0 o 120 o 120 o X, Medium Coeli Devica - Szűz 28 o 31` 174 11. Vaga Mérleg 26 o 55` 12. Škorpija Skorpió 18 o 29` Subotica, 28. 03. 2008. 175

176 Marcel Komor i Deºe Jakab Marcel Komor Marcel Komor (Komor Marcell) (Pešta, 6. novembar 1868 Šopronkerestur, 29. novembar 1944) rođen u porodici jevrejskog porekla, kao šesto, od ukupno sedmoro dece. Otac, Šalamon Kon (Kohn Salamon), rabin i verski učitelj, nakon rođenja dece mađarizovao je ime porodice na Komor. Majka, Lujza Eibušic (Eibuschitz Lujza) poreklom iz Krakova podarila je muža sa sedmoro dece, redosledom: Izidor, Arnold, Sigfrid, Režin (Rezsin), Đula (Gyula), Marcel (Marcell) i Kamila (Kamilla). Osim rođene, vodili su brigu i o usvojenom sinu, Pal-u Ujlaki (Újlaki Pál). Marcelova braća su takođe imali sjajnu karijeru tokom života. Starija braća Izidor i Zigfrid su trgovali starinama u Šangaju te Hangčou u Kini, pa su se posle II svetskog rata preselili u Ameriku. Mlađa sestra, Regina se takođe preselila u Kinu za mužem, ali su se oni vratili u Budimpeštu da žive. Arnold je bio građevinski inženjer, postao je glavni gradski inženjer grada Solnoka. Projektovao je most na Tisi, koji je uništen u ratu. Đula je diplomirao pravo, te postao je daktilograf u parlamentu, šampion Mađarske u šahu, novinar, urednik, a na kraju dramaturg pozorišta Vig (Vígszínház) u Budimpešti. Kamila se udala za profesora geografije iz Budimpešte, a Pal Ujlaki je postao dvorski lekar holandske kraljice Vilme. 1 Svi su oni završili višu školu ili fakultet. Marcel, onižeg i krhkog stasa, sa braćom i sestrama je vaspitan u progresivnom i patriotskom duhu mađarskog intelektualca, karakterističnom za budimpeštanske građanske porodice u drugoj polovini XIX veka. Pored mađarskog, cela porodica se služila nemačkim na nivou maternjeg jezika, a deca su učila i francuski. Cela familija je sve do jednoga odlično svirala klavir, a dueti su im bila glavna porodična zabava. Marcel, real-školu je završio u Budimpešti, a diplomirao je na budimpeštanskom Tehničkom univerzitetu 1891. Na početku karijere radio je u projektantskom birou Đezea Ciglera (Cziegler Győző), arhitekte, koji je puno projektovao po naručbi gradskih vlasti, u stilu Komor Marcell és Jakab Dezso Komor Marcell Komor Marcell (Pest, 1868. november 6. Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) Zsidó családba született, mint hatodik gyerek a hét közül. Apja, Kohn Salamon rabbi és vallástanár, a gyerekek világrajövetele után Komorra magyarosította a család vezetéknevét. Anyja, Eibuschitz Lujza, krakkói származású és hét gyermekkel ajándékozta meg férjét. Születésük sorrendjében: Izidor, Arnold, Sigfried, Rezsin, Gyula, Marcell és Kamilla. Saját gyermekei mellett fogadott fiúkat, Újlaki Pált is nevelték. Marcell fivérei szintén sikeres karriert futottak be életük során. Idősebb fivérei, Izidor és Sigfried régiségkereskedők voltak Sanghajban és a kínai Hangcsouban, majd a második világháború után Amerikába költöztek. Húga, Regina, szintén Kínába költözött a férjével, de később visszatértek Budapestre. Arnold építőmérnök lett, városi főépítész volt Szolnokon. Ő tervezte a háborúban tönkrement tiszai hidat. Gyula jogot tanult és írnok lett a parlamentben. Magyarország bajnoka volt sakkban, újságíró, szerkesztő, majd végül a budapesti Vígszínház dramaturgja. Kamilla egy budapesti földrajztanárhoz ment feleségül, Újlaki Pál pedig Vilma, holland királynő udvari orvosa lett. 1 Tehát mindannyian főiskolát vagy egyetemet fejeztek. Az alacsony növésű és törékeny termetű Marcell és fivérei, illetve nővérei, a magyar értelmiségre jellemző haladó és patrióta szellemben nevelkedtek, ami a XIX. század második felében jellemző volt a budapesti polgári családokra. A magyar mellett a család minden tagja anyanyelvi szinten beszélte a német nyelvet, s a gyerekek franciául is tanultak. A család minden egyes tagja kitűnően zongorázott és a duettek jelentették a fő családi szórakozást. Marcell Budapesten fejezte a reálgimnáziumot, majd 1891-ben diplomázott a budapesti Műegyetemen. Karrierje kezdetén Cziegler Győző építész tervezőirodájában dolgozott, aki sokat tervezett a városi hatóságok megrendelésére eklektikus stílusban. Később átment egyetemi tanárnak Hauszmann Alajos Marcel Komor Komor Marcell eklektike. Kasnije je peršao u biro svog univerzitetskog profesora Alajoša Hausmana (Hauszmann Alajos), gde se susretao sa projektantskim zadatcima u stilu neorenesanse i neobaroka. Mladi arhitekta željan savremenih trendova i primene novih materijala u arhitekturi, prvi put oduševljeno se sreće sa čeličnim šipkama, armiranim betonom, kao i ornamentima sa mađarskim narodnim motivima - arhetipovima Nove mađarske nacionalne arhitekture. Napustivši Hausmanov atelje udružuje se sa Imreom Frančekom (id. Francsek Imre) starijim, u čijem ateljeu prvi put sreće svog kasnijeg ortaka, Dežea Jakaba. Najraniji samostalni radovi su mu bili: sinagoga u Đenđešu (Gyöngyös) 1893 i zgrada Fondacije za siromašnu decu u Budimpešti 1894, za koje je dobio drugu nagradu na konkursu. 1894. dobija prvu nagradu Mađarskog udruženja inženjera i arhitekata na konkursu Ibl (Ybl-pályázat). Sledeća, možda najbitnija stanica na putu prema slavi ga je vodila u projektantski biro Edena Lehnera (Lechner Ödön), oca i tvorca Nove mađarske nacionalne arhitekture, odnosno mađarske nacionalne varijante secesije. Tu je surađivao sa Dežeom Jakabom na projektu enterijera Muzeja i škole primenjene umetnosti u Budimpešti, kasnije na izradi izvođačkog projekta zgrade Geološkog instituta. Krajem 1890-ih, Marcel se oženio Bertom Valdman (Waldmann Berta) iz Temišvara, lepom, simpatčnom ženom dobrog vaspitanja i humora, sa čim je dopunila eksplozivnu životnu radost svog muža. Bio je to ljubav do kraja života. Na početku XX veka živeli su u Budimpešti u prostranom stanu na bulevaru Terez, zajedno sa mamom Lujzom, sinom Janošem (rođen 1900.) i ćerkom Anom (rođena 1902.). 12. novembra 1944., jednog kišovitog popodneva, tokom zamračivanja, deda Marci je odšetao kod svoje usamljene sestre Kamile u ulicu Falk Mikša, da joj odnese namirnice. Naravno seli su za klavir da odsviraju duet, i zaboravili su na zabranu kretanja. Krenuvši kući, na ulici ga je uhapsila milicija. U zimskom kaputu i sa probušenom cipelom, bez ikakve opreme marširao je prema Austriji. Na tom putu, 29. novembra okončale su mu se patnje. Imao je 76 godina. 2 Značajno mesto zauzima u karijeri Marcela Komora njegova delatnost kao pisac stručnih članaka i publicista. Od 1894. godine redovito publicira u stručnom časopisu Epito ipar (Építő Ipar). Godine 1895-1897. sa njegovim komentarima je štampana publikacija sa crtežima kolega arhitekata nastala tokom stručnih putovanja. 3 U svom članku sa naslovom Arhitekta Rihard Vagner 4, godine 1895. oštro kritikuje poznatog kompozitora i njegov odnos prema arhitekturi. Često piše pod pseudonimom Ezrei (Ezrey), koji je izabrao asocirajući na veliku proslavu milenijumske prekretnice. Uredno publikuje u časopisiirodájába, ahol neoreneszánsz és neobarokk tervezési feladatokkal találta magát szemben. Ez volt a fiatal, az új trendek és az új anyagok használata után éhes építész első, felbuzdító találkozása az acélrudakkal, vasbetonnal és a magyar népi motívumos ornamentikával az új magyar nemzeti építészet alaptípusaival. Miután otthagyja Hauszmann irodáját, id. Francsek Imréhez csatlakozott, s az ő műhelyében találkozik először későbbi társával, Jakab Dezsővel. Korai önálló munkái: a gyöngyösi zsinagóga 1893 és a budapesti Szegényházi Alap épülete 1894, melyért második díjat kapott a pályázaton. 1894-ben megkapja a Magyar Mérnök és Építész Egylet első díját az Ybl-pályázaton. A következő, a hírnév felé vezető útjának talán legfontosabb állomása elviszi Lechner Ödön, az új magyar nemzeti építészet, illetve a szecesszió magyar változatának atyja és megteremtője tervezőirodájába. Közösen készítette el Jakab Dezsővel a budapesti Iparművészeti Múzeum és Iskola beltéri terveit, majd később a Földtani Intézet épületének kivitelezési terveit. Az 1890-es évek végén feleségül veszi Waldmann Bertát, a jó nevelésű, szép és szimpatikus temesvári lányt, aki humorával egészítette ki férje kicsattanó életörömét. Sírig tartó szerelem volt ez. A XX. század elején Budapesten éltek egy Teréz körúti tágas lakásban Lujza mamával 177

178 ma Muveset (Művészet), Pešti Hirlap (Pesti Hírlap), u časopisima Udruženja Inženjera i Arhitekata, i u Valalkozok lapja (Vállalkozók Lapja) čiji je urednik od 1901. godine. Deºe Jakab Deže Jakab (Jakab Dezső) (Biharrev, 04. novembar 1864. Budimpešta, 05. avgust 1932.) rođen je u porodici oca trgovca. Real-školu je završio u Oradei (Nagyvárad), a 1893. diplomirao je na Tehničkom univerzitetu u Budimpešti. U vreme studentskih dana, zbog skromne finansijske situacije bio je primoran da drži privatne časove, a zbog izuzetnog talenta, primao je i crtačke poslove. Volontersku vojnu službu je služio u Oradei, a kasnije, kao rezervni oficir dobio prekomandu za Subotički garnizon mađarske armije. Tu je upoznao kasniju suprugu, Irenu Tausig (Taussig Irén), kćer Vilmosa Tausiga, trgovca tekstilom. Tako je omiljeni grad Subotica postao njegov drugi dom, i poprište nadahnutog stvaralačkog rada. Nakon studija, učestvovao na studijskim putovanjima po Evropi, posetio je Nemačku, Italiju, Francusku, Englesku, Holandiju i Belgiju. Stručnu karijeru je počeo u ateljeu arhitekte Imrea Frančeka (id. Francsek Imre) starijeg, gde prvi put radi zajedno sa svojim kasnijim ortakom, Marcelom Komorom. Nakon toga je radio u studijima Šamua Peca (Petz Samu), Floriša Korba (Korb Flóris), Kalmana Girgla (Giergl Kálmán), Edena Lehnera (Lechner Ödön), kod preduzimača Lembergera, pored Ferenca Pfafa és János fiukkal (aki 1900-ban született), valamint Anna lányukkal (aki 1902-ben született). 1944. november 12. esős délutánján, az elsötétített városon át Marci papa elment egyedül maradt Kamilla nővéréhez a Falk Miksa utcába, hogy segítséget vigyen neki. Természetesen leültek négykezesezni, és közben elfelejtkeztek a kijárási tilalomról. Hazafelé indult, de az utcán a nyilasok elfogták. Egy szál télikabátban, lyukas cipőben, mindenféle felszerelés nélkül gyalogolt Ausztriába, ahol november 29-én szenvedése véget ért. 76 éves volt. 2 Komor Marcell karrierjében jelentős helyet foglalnak el szakmai cikkei és publicisztikai munkái. 1894-től rendszeresen megjelenteti írásait az Építő Ipar szaklapban. 1895 1897 között került ki a nyomdából az építészkollégák tanulmány-útjaik alatt készült rajzaira adott kommentárjai. 3 Az építész Wágner Richárd 4 című, 1895-ben megjelent cikkében élesen bírálja a zeneszerzőt és építészet iránti viszonyát. Gyakran a millenniumi ünnepségekre utaló Ezrey álnév alatt jelentette meg írásait. Rendszeresen jelentett meg írásokat a Művészetben, a Pesti Hírlapban, a Mérnökök és Építészek Egyletének lapjaiban és a Vállal. Jakab Dezso Jakab Dezső (Biharrév, 1864 Budapest, 1932. augusztus 5.) Kereskedő családba született. Nagyváradon fejezte a reálgimnáziumot, majd 1893-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen. Egyetemi évei alatt, szerény anyagi lehetőségei miatt, kénytelen volt magánórákat adni, s mivel kivételes tehetség volt, rajzmunkákat is elvállalt. Nagyváradon töltötte le az önkéntes katonai szolgálatot, majd később tartalékos tisztként áthelyezik a Magyar Hadsereg szabadkai helyőrségébe. Itt ismeri meg későbbi feleségét, Taussig Irént, Taussig Vilmos textilkereskedő lányát. Így lett kedvenc városa, Szabadka a második otthona, és lelkes alkotómunkásságának színtere/működési tere. Tanulmányai befejeztével körbeutazta Európát: ellátogat Németországba, Olaszországba, Franciaországba, Angliába, Hollandiába és Belgiumba. Szakmai karrierjét id. Francsek Imre építész műhelyében kezdi, ahol először dolgozik együtt későbbi társával, Komor Marcellal. Ezután Petz Samu, Korb Flóris, Giergl Kálmán, Lechner Ödön tervezőirodájában dolgozik, majd a vállalkozó Lembergernél, később Pfaff Ferenc mellett, illetve a MÁV magasépítészeti osztályán. 1896-ban a Földművelésügyi Minisztérium kiállítási csarnok tervezési osztályán (Pfaff Ferenc), kao i u odeljenju visokogradnje Mađarske željeznice (MÁV). 1896. zaposlio se na odeljenju za projektovanje sajmova Ministarstva za zemljoradnju. Tu je radio na projektima više zgrada Milenijumskog sajma. 1897. udružuje se sa Marcelom Komorem, a od 1899.godine vode zajednički projektantski biro. Ovo plodonosno udruživanje traje do 1918. godine, i rezultira mnoštvom konkursnih radova, projekata i izvedenih objekata širom teritorije Mađarske. Početkom 1920-ih godina udružuje se sa svojim zetom, Aladarem Šošem (Sós Aladár), zajedno projektuju dogradnju objekta Kase radničkog osiguranja (OTI) 1930. Pored arhitektonskog projektovanja piše članke u domaćim i stranim stručnim časopisima. Umro je 1932. u Budimpešti. Prema kazivanju onih, koji su ga poznavali, Jakab je bio strastven čovek, koji se svim sredstvima, neumorno borio u interesu ostvarivanja svojih ideja. Znao je da bude i neprijatan prema sagovornicima prilikom isterivanja svog prava. Tokom rasprava često je oponirao, napadao, kada je sugestivno pokušavao da ubedi drugu stranu. Obdaren umetničkom žicom u tandemu on je bio taj, koji je tokom zajedničkog procesa projektovanja preuzeo dizajnerski deo posla, naročito kod osmišljavanja detalja. Ako želimo istaći najvažnije uticaje na stvaralaštvo Komora i Jakaba, ne smemo zaobići značajnu činjenicu, da su oni osim ortakluka, i prijateljstva bila i braća slobodni zidari, članovi budimpeštanske slobodno zidarske lože Galilei. Bratske veze po celoj teritoriji Mađarske mogle su imati bitan uticaj i prilikom dobijanja najznačajnijih poslova, naročito u Targu Murešu i Subotici. Deže Jakab Jakab Dezső helyezkedik el. Itt a Millenniumi Kiállítás több épületének a tervén dolgozott. 1897-ben társul Komor Marcellal és 1899-től közös tervezőirodát vezetnek. Ez a gyümölcsöző társulás egészen 1918-ig tart, és számos pályamunkát, tervet és felépített épületet eredményez Magyarország-szerte. Az 1920-as évek elején társul vejével, Sós Aladárral. Az építészeti tervek mellett hazai és külföldi szaklapoknak is írt. 1932-ben halt meg Budapesten. Ismerősei szenvedélyes emberként tartották számon Jakabot, aki minden eszközzel, fáradhatatlanul harcolt ötletei megvalósulásáért. Kellemetlen is tudott lenni beszélgetőpartnereivel igaza bizonygatásában. A viták során gyakran kötözködött, támadott, ha szuggesztív módon próbálta meggyőzni a másik felet. Művészi vénával megáldott építészként, ő volt a páros azon tagja, aki a tervezés közös folyamatában magára vállalta a munka tervezési részét, főleg a részletek kidolgozását. A Komor Jakab életmű legfontosabb hatásainak kiemelésében nem szabad szem elől téveszteni azt a fontos tényt, hogy amellett, hogy társak és barátok voltak összekötötte őket a szabadkőműves testvériség is, mivel mindketten a budapesti Galilei Szabadkőműves Páholy tagjai voltak. A szabadkőműves testvériségi kapcsolatok egész Magyarország területén jelentősen hathattak a legfontosabb munkák elnyerésére, főleg Marosvásárhelyen és Szabadkán. 179

180 Hronologija stvaralaštva Marcela Komora i Deºea Jakaba 5 1893 Marcel Komor: Sinagoga u Đenđešu (Gyöngyös) projekat; 1894 Marcel Komor: Zgrada Fondacije za siromašnu decu u Budimpešti projekat, II nagrada; 1894 Deže Jakab: Zgrada Đavoljeg mlina (Ördögmalom), projekat, srebrna medalja Udruženja Inženjera i Arhitekata; 1894 Marcel Komor: Projekat tavanice trpezarije, Ibl-konkurs (Ybl), I nagrada 1894 Deže Jakab: Kuća Mihalja Dr. Gereba (dr. Geréb Mihály) u ul. Maksima Gorkog br. 22, Subotica; 1894 1895 - Deže Jakab: Kuća trgovca Ignaca Kuneca (Kunecz Ignácz) u ul. Petra Drapšina br. 2 (na uglu Štrosmajerove ulice), Subotica; 1895 1896 Deže Jakab: Izložbeni paviljoni Milenarnog sajma (paviljon poljoprivrede, Kancelarija zemljoradničke izložbe, Paviljon ergela, Paviljon proizvodnje svile, Meteorološki paviljon, Paviljon županije Torontal, Paviljon grofa Jožefa Batorija (Báthory József), Paviljon šampanjca braće Braun, Štala, Naslam za kola i restoran izložbe životinja, Varosliget, Budimpešta. Svi objekti su porušeni osim zemljoradničkog paviljona, koji danas stoji kao stambena zgrada na putu Meksikoi br. 52, XIV okrug, Budimpešta; 1895 1896 Marcel Komor: Izložbeni paviljoni Milenarnog sajma izložbeni paviljon roletnara Sandora Justusa (Justus Sándor), Varosliget, Budimpešta porušen; 1895 Pozorište, Pečuj, Mađarska; 1896 1899 Hotel Petefi i dvorana za zabavu u ul. Lajoša Kosuta u Sentešu I nagrada (1897), izveden 1898-1899; 1897 Zgrada za zabavu u Satu Mare, Rumunija projekat; 1898 Projekat izložbenog paviljona Mađarske na Svetskoj izložbi u Parizu II nagrada; 1898 Marcel Komor Izložba Austro-ugarske u Rusiji nameštaj za trpezariju od hrastovine u mađarskom stilu; 1898 1900 Zgrada sedišta korporacije poljoprivredne štedionice u Solnoku, ul. Lajoša Košuta br. 5; 1899 Zgrada Palate berze u Budimpešti, konkurs; 1899 Stambena zgrada u ul. Čengeri br. 76, VI okrug, Budimpešta; 1899 Zgrada za zabavu u Banskim Stiavnicama, Slovačka projekat; 1899 Projekat Štedione i kreditne banke u Lučenecu, Slovačka II nagrada; Komor Marcell és Jakab Dezso munkásságának idorendi bemutatása 5 1893 Komor Marcell: A gyöngyösi zsinagóga terv; 1894 Komor Marcell: A budapesti Szegény Gyermekekért Alapítvány épülete terv, II. díj; 1894 Jakab Dezső: Az Ördögmalom épülete terv, a Magyar Mérnök és Építész Egylet ezüstérme; 1894 Komor Marcell: Ebédlő mennyezetterve Ybl-pályázat, I. díj; 1894 Jakab Dezső: dr. Geréb Mihály lakóháza, Szabadka, Maxim Gorkij utca 22.; 1894 1895 Jakab Dezső: Kunecz Ignácz kereskedő háza, Petar Drapšin utca 2. alatt (a Strossmayer utca sarkán), Szabadka; 1895 1896 Jakab Dezső: Az Ezredéves Kiállítás pavilonjai (Mezőgazdasági csarnok, Földművelésügyi kiállítás irodája, Ménesbirtokok pavilonja, Selyemtenyésztési csarnok, Meteorológiai pavilon, Torontál vármegye pavilonja, gróf Batthyány József pavilonja, Braun testvérek pezsgőpavilonja, Állatkiállítás istállója, kocsiszínje és vendéglője, Városliget, Budapest.) Minden épületet lebontottak, kivéve a földművelési kiállítás pavilonját, amely ma lakóházként áll a Mexikói út 52. szám alatt Budapest XIV. kerületében; 1895 1896 Komor Marcell: Az Ezredéves Kiállítás pavilonjai, Justus Sándor görredőnygyáros kiállítási pavilonja, Városliget, Budapest elbontották; 1895 Színház, Pécs, Magyarország; 1896 1899 Petőfi Szálló és Vigadó terve a Kossuth Lajos utcában, Szentesen I. díj (1897), épült: 1898 1899; 1897 Vigadó épülete Szatmárnémetiben, Románia terv; 1898 Magyarország pavilonja a párizsi világkiállításon II. díj; 1898 Komor Marcell: Az Osztrák Magyar Monarchia kiállítása Oroszországban: tölgyfából készült, magyaros stílusú ebédlőbútor; 1898 1900 A Mezőgazdasági Takarékpénztár Rt. székháza, Szolnok, Kossuth Lajos u. 5.; 1899 A budapesti Áru- és Értéktőzsde palotájának terve, pályázat; 1899 Lakóépület a Csengery u. 76. alatt, Budapest VI. kerület; 1899 Vigadó terve Selmecbányán, Szlovákia terv; 1899 A losonci (Szlovákia) Takarék- és Hitelbank épületének terve II. díj; 1899 A szegedi zsinagóga terve, pályázat. Megvétel biztosított; 1899 Projekat sinagoge u Segedinu. Konkurs. Obezbeđen otkup; 1900 Projekat Gradskog pozorišta u Targu Murešu, Rumunija I nagrada; 1900 Projekat sinagoge u Miškolcu; 1900 Projekat zgrade za zabavu u Hodmezovašarhelju. 1900 Zgrada Poljoprivredne banke u Solnoku, Mađarska 1900 Projekat zgrade poljoprivredne štedionice u Targu Murešu, Rumunija projekat je pohvaljen; Oko 1900 - Stambene zgrade u ul. Šandor Peterfi, VII okrug, Budimpešta; Oko 1900 - Stambena zgrada u ul. Dembinski br. 45, VII okrug, Budimpešta; 1900 1902 Sinagoga u Subotici sa obrednom klanicom, trg Jakaba i Komora (nekada trg Sinagoge) 6; 1901 Projekat Pomorske akademije i internata, Rijeka, Hrvatska; 1901 Projekat Upravne zgrade pošte u Pečuju. Konkurs, III nagrada; 1901 (ili 1902) Deže Jakab: Projekat pozorišta, zlatna medalja Udruženja Inženjera i Arhitekata; 1901 Projekat Mauzoleja Košuta na groblju na Fijumei putu (zajedno sa vajarom Markom Vedrešem) 6. Konkurs. VIII okrug, Budimpešta; 1902 Projekat zgrade Pošte i telegramske centrale u Bratislavi; 1902 Projekat zgrade Trgovinske i zanatske komore u Bratislavi. Konkurs. I nagrada; Oko 1902 Stambena zgrada na trgu Debrentei br. 5, I okrug, Budimpešta u međuvremenu srušena; 1902 1903 Projekat prve Adorjanove kuće u ul. Patriotilor br. 6, u Oradei, Rumunija; 1902 1904 Krajer-kuća (Krayer), ul. Radnoti Mikloš br. 4-6, XIII okrug, Budimpešta u međuvremenu preinačena; 1903 Stambena zgrada u ul. Šturova br. 12, Bratislava, Slovačka; 1903 Palata pošte, Bratislava. Konkurs; 1903 Hala sajmišta, Bratislava. Konkurs; 1903 Projekat zgrade sedišta Trgovinske i zanatske komore u Banskim Bistricama, Slovačka; 1903 Projekat zgrade sinagoge u Trstu, Italija (zajedno sa Gezom Markušem 7 ); 1903-1904 Zgrada upravne zgrade Trgovinske banke i štedionice na bulevaru Šagvari u Solnoku, Mađarska u međuvremenu je srušena; 1903 Zgrada pozorišta u Sombathelju (zajedno sa Gezom Markušem); 1903-1904 Most u Nišu, arhitektonski i konstruktivni projekat čelične konstrukcije; 1900 A marosvásárhelyi (Románia) Városi Színház terve I. díj; 1900 A miskolci zsinagóga terve; 1900 A hódmezővásárhelyi Vigadó terve; 1900 A szolnoki Mezőgazdasági Bank épülete; 1900 A marosvásárhelyi (Románia) Agrár Takarékpénztár épületének terve a terv dicséretben részesült; 1900 körül Lakóépületek a Péterfy Sándor utcában, Budapest VII. kerület; 1900 Lakóépület a Dembinszky u. 45. alatt, Budapest VII. kerület; 1900 1902 A szabadkai zsinagóga épülete a kóser mészárszékkel, Jakab és Komor tér (egykor: Zsinagóga tér) 6.; 1901 A fiumei (Rijeka, Horvátország) Tengerészeti Akadémia és Internátus épületének terve; 1901 A pécsi Postaigazgatóság épületének terve, pályázat, III. díj; 1901 (vagy 1902) Jakab Dezső: Színház-terv, a Magyar Mérnök és Építész Egylet aranyérme; 1901 A Fiumei úti temető Kossuth mauzóleumának terve (Vedres Márk szobrászművésszel), pályázat, Budapest VIII. kerület; 1902 A pozsonyi Posta és Távírda épületének terve; 1902 A pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara épületének terve, pályázat, I. díj; 1902 körül Lakóépület a Döbrentei tér 5. szám alatt, Budapest I. kerület, időközben elbontották; 1902 1903 Az első Adorján-ház terve, Patrioţilor utca 6., Nagyvárad (Románia); 1902 1904 A Krayer-ház, Radnóti Miklós utca 4-6., Budapest XIII. kerület, azóta átalakították; 1903 Lakóépület a Šturova utca 12. szám alatt, Pozsony, Szlovákia; 1903 A Postaigazgatóság Palotája, Pozsony, pályázat; 1903 Árucsarnok terve, Pozsony, pályázat; 1903 A Kereskedelmi és Iparkamara székházának terve Besztercebányán (Szlovákia), III. díj; 1903 A trieszti (Olaszország) zsinagóga épületének terve (Márkus Gézával); 1903 1904 Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár Rt. székháza Szolnokon, a Ságvári körúton, időközben lebontották; 1903 A szombathelyi színház épülete (Márkus Gézával); 1903 1904 a niši (Szerbia) közúti híd, az acélszerkezet építészeti és szerkezeti terve; 1904 A kolozsvári (Románia) egyetemi könyvtár terve (Márkus Gézával); 1904 A szabadkai (Szerbia) Zsidó Hitközség épülete a Dimitrije Tucović utca 13. alatt; 181

182 1904 Projekat Univerzitetske biblioteke u Klužu, Rumunija (zajedno sa Gezom Markušem) 1904 Zgrada jevrejske crkvene opštine, ul. Dimitrija Tucovića br.13, Subotica, Srbija 1904 Projekat Gradskog pozorišta i Centralne škole u Kiškunfeleđhaza (Kiskunfélegyháza). Konkurs, II nagrada (zajedno sa Mihaljom Gestešijem 8 ); 1904 Projekat hotela i pozorišta u Kiškunhalašu (zajedno sa Gezom Markušem). Konkurs, I-II nagrada; 1904 Projekat Više devojačke škole i internata u Trenčinu, Slovačka. Projekat je otkupljen; 1904 (ili 1905) Projekat Šaroš kupatila, Budimpešta (zajedno sa Gezom Markušem). Konkurs, obezbeđen otkup; 1904 1905 - Projekat Adorjanovih kuća. Ugao ulica Str. Moscovei i Str. Patriotilor br. 6., u Oradei, Rumunija; 1904 1905 Projekat palate Štern u ul. Republici br. 10 u Oradei, Rumunija; 1904 1907 Zgrada Doma zanatlija na trgu Sečenji (Széchenyi) u Kečkemetu. Konkurs, I nagrada; 1904 1906 Sinagoga u Marcaliju u ul. Eržebet znatno je preuređena; 1905 Idejni projekat sinagoge (zajedno sa Gezom Markušem); 1905 Projekat palate Ministarstva kulture u Budimpešti (zajedno sa Gezom Markušem). Konkurs; 1905 Projekat Kipa Slobode u Budimpešti (zajedno sa Gezom Markušem i Edeom Kalošem 9 ); 1905 Projekat Gradske kuće u Salonti, Rumunija. Konkurs, II nagrada; 1905 Marcel Komor: Projekat Štedionice i najamne zgrade u Vespremu; III nagrada; 1905 (1906?) Projekat Državne glavne gimnazije, VI okrug, Budimpešta. Konkurs; 1905 1907 Vila Balaš šipeki, put Hermina br. 47, XIV okrug, Budimpešta (zajedno sa Edenom Lehnerom); 1905 1909 Gradska kuća u Targu Murešu, Rumunija, ul. Primareiei 2. Konkurs, I nagrada; 1906 1908 Hotel Fekete Šaš, Pta. Uniri br. 2-4., Oradea, Rumunija 1906-1907 Sedište Trgovinske i zanatske komore u ul. Duliu Zamfiresku br. 3, Oradea, Rumunija; 1906 Projekat sedišta Centralne štedionice u Oradei, Rumunija. Konkurs, II nagrada; 1906 1912 Gradska kuća, Trg Slobode 1., Subotica; 1906 1912 Velika terasa, Vodotoranj, Žensko kupalište, muzički paviljon, Spomen fontana, Palić; 1906 1919 Zgrada za zabavu (Vigadó) u ul. Plackeho br. 2, Bratislava, Slovačka; 1904 a Városi Színház és a Központi Iskola terve Kiskunfélegyházán, pályázat, II. díj (Gesztesi Mihállyal); 1904 A kiskunhalasi szálloda és színház terve (Márkus Gézával), pályázat, I-II. díj; 1904 A Felsőbb Leányiskola és Internátus terve, Trencsén (Szlovákia), megvásárlás biztosítva; 1904 (vagy 1905) A Sáros-fürdő terve, Budapest (Márkus Gézával), pályázat, megvásárlás biztosítva; 1904 1905 az Adorján-házak tervei a Moscovei utca és a Patrioţilor utca 4. sarka, Nagyvárad, Románia; 1904 1905 a Stern-palota terve a Republicii utca 10. szám alatt, Arad (Románia); 1904 1907 A kecskeméti Iparos Otthon épülete a Széchenyi téren, pályázat, I. díj; 1904 1906 Zsinagóga Marcaliban, az Erzsébet utcában lebontva; 1905 Zsinagóga ideálterve (Márkus Gézával); 1905 A budapesti Kultuszminisztérium palotájának terve (Márkus Gézával), pályázat; 1905 A budapesti Szabadság-szobor terve (Márkus Gézával és Kallós Edével); 1905 A nagyszalontai (Románia) Városháza terve, pályázat, II. díj; 1905 Komor Marcell: a veszprémi Takarékpénztár és Bérpalota terve, III. díj; 1905 (1906?) Főgimnázium terve, Budapest VI. kerület, pályázat; 1905 1907 Sipeki Balás-villa, Hermina út 47., Budapest XIV. kerület (Lechner Ödön munkatársaként); 1905 1909 A marosvásárhelyi (Románia) Városháza, Primariei utca 2., pályázat, I. díj; 1906 1908 Fekete Sas Szálló és Vigadó, Pta. Unirii 2-4., Nagyvárad (Románia); 1906 1907 A Kereskedelmi és Iparkamara székháza, Duliu Zamfiresku utca 3., Nagyvárad (Románia); 1906 A Központi Takarékpénztár székházának terve, Nagyvárad (Románia), pályázat, II. díj, 1906 1912 Városháza, Szabadság tér 1., Szabadka (Szerbia); 1906 1912 Vigadó, Víztorony, Női Fürdő, Zene-pavilon, Emlékkút, Palics (Szerbia); 1906 1919 Vigadó épülete a Palackého u. 2. sz. alatt, Pozsony (Szlovákia); 1906 A Kereskedelmi és Gazdasági Bank épülete, Gyöngyös (Magyarország); 1907 A pozsonyi (Szlovákia) Városháza átalakítási terve; 1907 A budapesti Munkásbeteg-segélyező Pénztár székházának terve, pályázat a tervet megvásárolták; 1907 A szabadkai (Szerbia) Taussig-ház átalakítása a Maxim Gorkij u. 21. alatt; 1906 Zgrada Trgovačke i privredne banke, Đenđeš, Mađarska. 1907 Projekat adaptacije Gradske kuće u Bratislavi, Slovačka; 1907 Projekat upravne zgrade Kase radničkog socijalnog osiguranja u Budimpešti. Konkurs projekat je otkupljen; 1907 Adaptacija kuće Tausig u ul. Maksima Gorkog br. 21, Subotica; 1907 1908 Zgada Regionalne trgovinske banke A. D. 10 U ul. Korzo br. 4, Subotica; 1907 1908 Zgrada Trgovinske banke u Str. Aleksandri br. 11, Temišvar, Rumunija; 1907 Gradska kuća, Subotica. Konkurs, I nagrada. Izvedena (1908-1910); 1908 Projekat Centralne štedionice, Budimpešta; 1908 Projekat skulpture Lajoša Košuta na trgu Košut, V. okrug, Budimpešta, VI mesto (zajedno sa Edeom Kalošem); 1908 Projekat Ministarstva rata 11 u Beču. Konkurs, III nagrada; 1908 Projekat zgrade Doma saveza građevinskih radika, Budimpešta, II nagrada; 1908 Projekat Situacionog plana radničkih stambenih kuća u Kišpeštu, XIX okrug, Budimpešta (zajedno sa Aladarem Pirovičem 12 ) projekat je otkupljen; 1908 Projekti sajamske hale i gradskih najamnih zgrada, Kečkemet. Konkurs; 1908 Zgrada Kasina, Oradea, Rumunija. Oko 1908 Marcel Komor i Deže Jakab?: Vila, Solnok, bulevar Šagvari br. 19; Oko 1908 Stambena zgrada, trg Debrentei, Budimpešta, I okrug - u međuvremenu srušena; 1908 1909 Zgrada trgovinske banke i štedionice, Solnok. U međuvremenu srušena; 1908 1909 Zgrada sanatorija Liget u ul. Bencur br. 47, VI okrug, Budimpešta; 1908 1911 Gradsko pozorište i najamna zgrada na Glavnoj ulici, Deva, Rumunija u međuvremenu srušeni; 1908 1913 Palata kulture u ul. George Enesku br. 2, Targu Mureš, Rumunija; 1909 Projekat zgrade sedišta županije Moriš Turda, Targu Mureš, Rumunija. Konkurs, I nagrada; 1909 Stambena zgrada u ul. Mečet br. 8, II okrug, Budimpešta; 1909 1910 Najamna zgrada sa malim stanovima u ulici Đula Hegediš br. 94, XIII okrug, Budimpešta; 1909 1910 Kuća-Lefevr u ul. Sinjei Merše br. 21, Budimpešta, VI. okrug; 1909 1911 Sopstvene vile-blizanci i najamne kuće 1907 1908 A Szabadka Vidéki Kereskedelmi Bank épülete, Korzó 4., Szabadka (Szerbia); 1907 1908 A Kereskedelmi Bank épülete a Str. Alecsandri 11. alatt, Temesvár (Románia); 1907 Városháza, Szabadka (Szerbia), pályázat, I. díj, kivitelezve (1908 1912); 1908 A Belvárosi Takarékpénztár terve, Budapest; 1908 Kossuth Lajos Kossuth téri szobrának terve, Budapest V. kerület, VI. hely (Kallós Edével); 1908 A bécsi (Ausztria) Kriegsministerium terve, pályázat, III. díj; 1908 Az Építőmunkások Szövetsége otthonának terve, Budapest, II. díj; 1908 A kispesti munkáslakóházak elrendezési terve, Budapest XIX. kerület (Pirovits Aladárral) a tervet megvásárolták; 1908 Vásárcsarnok és városi bérházak tervei, Kecskemét (Magyarország), pályázat; 1908 A Kaszinó épülete, Nagyvárad (Románia); 1908 körül Komor Marcell és Jakab Dezső (?): Villa, Szolnok (Magyarország), Ságvári sugárút 19.; 1908 körül Lakóépület, Döbrentei tér, Budapest I. kerület, időközben lebontották; 1908 1909 A Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár épülete, Szolnok (Magyarország), időközben lebontották; 1908 1909 A Liget Szanatórium épülete, Benczúr u. 47., Budapest VI. kerület; 1908 1911 A Városi Színház és bérház a Fő utcán, Déva (Románia), időközben lebontották; 1908 1913 A marosvásárhelyi (Románia) Kultúrpalota a George Enescu utca 2. alatt; 1909 Maros-Torda vármegye székházának terve Marosvásárhely (Románia), pályázat, I. díj; 1909 Lakóépület a Mecset utca 8. alatt, Budapest II. kerület; 1909 1910 Kislakásos bérház a Hegedűs Gyula utca 94. alatt, Budapest XIII. kerület; 1909 1910 A Lefévre-ház a Szinyei Merse utca 21. alatt, Budapest VI. kerület; 1909 1911 Komor-Jakab ikervilla és bérházak a Keleti Károly utca 29 31. alatt, Budapest; 1910 A Zeneiskola épülete, Pozsony (Szlovákia); 1910 1911 A Palace Szálló a Rákóczi út 43. alatt, Budapest VIII. kerület; 1910 1911 A Népopera épülete a Köztársaság tér 15. alatt, Budapest (Márkus Gézával), jelentősen átalakítva; 1910 1913 A Kerületi Munkásbiztosító Pénztár (OTI) székháza a Fiumei út 19. alatt, Budapest VIII. ker., pályázat, I. díj (első ütem); 183

Komor Jakab u ul. Keleti Karolj br. 29 31, Budimpešta; 1910 Zgrada Muzičke Škole, Bratislava. 1910 1911 Hotel Palas na putu Rakoci br. 43, Budimpešta, VIII okrug; 1910 1911 Zgrada Narodne opere na trgu Keztaršašag br. 15, Budimpešta (sa Gezom Markušem) znatno preuređena; 1910 1913 Zgrada okružne kase radničkog osiguranja na putu Fijumei br. 19, VIII okrug, Budimpešta. Konkurs, I nagrada (prva etapa); 1911 Projekat Palate željezničkog i brodarskog kluba u Budimpešti, I-II nagrada; 1911 Projekat palate D. D. Budimpeštanske banke, Budimpešta; 1911 Vila Švarc, danas dečja bolnica, 1911. 1911 1912 Sanatorij Park na putu Doža Đerđ br. 84, Budimpešta, VII okrug u međuvremenu srušen; 1912 Stambena zgrada na trgu Jokai br. 10, VI okrug, Budimpešta; 1912 Adaptacija zgrade palate Banke Delvideki 13 u ul. Korzo br. 5, Subotica; 1912 Projekat budimske sinagoge, Budimpešta. Konkurs; 1912 (ili 1913) Projekat Nacionalnog teatra, Budimpešta; 1912 1914 Palata bugarskog cara Ferdinanda Koburga, Muranj, Slovačka. Konkurs, I nagrada ne zna se njena današnja sudbina; 1912 Zgrada slobodnozidarske lože u Šenoinoj ul. br. 139, Subotica u međuvremenu srušena Pre 1913 Projekti proširenja Gradskog pozorišta, pozorišnog trga, Gradske kuće, letnje pozornice i muzeja u Targu Mureš, Rumunija; 1913 Projekat Nacionalnog teatra na trgu Košut u Targu Murešu, Rumunija; 1913 Zgrada Državne gimnazije, Rijeka, Hrvatska; 1916 Projekat Plućnog sanatorija u Banskim Bistricama, Slovačka; 1918 Projekat sinagoge u Đenđešu; 1929 1930 Palata Državnog zdavstvenog osiguranja na putu Fiumei br. 19, Budimpešta (druga etapa) zajedno sa sinom Janošem Komorem i Aladarom Šošom; 1911 A vasúti és hajózási klub palotájának terve, Budapest, I-II. díj; 1911 A Budapesti Bank Rt. palotájának terve, Budapest; 1911 A Schwarz-villa, ma gyermekkórház; 1911 1912 A Park Szanatórium a Dózsa György út 84. alatt, Budapest VII. kerület, időközben elbontották; 1912 Lakóépület a Jókai tér 10. szám alatt, Budapest VI. kerület; 1912 A Délvidéki Bank palotájának átalakítása a Korzó 5. alatt, Szabadka (Szerbia); 1912 A budai zsinagóga terve, Budapest, pályázat; 1912 (vagy 1913) A Nemzeti Színház terve, Budapest; 1912 1914 I. Ferdinánd bolgár cár nyaralója, Murány (Szlovákia), pályázat, I. díj jelenlegi sorsa nem ismeretes; 1912 A szabadkőműves páholy épülete a Šenoa utca 139. alatt, Szabadka (Szerbia), elbontották; 1913 előtt Tervek a Városi Színházhoz, a színháztérhez, a Városháza bővítéséhez, a nyári színkörhöz és a Múzeumhoz, Marosvásárhely (Románia); 1913 A Kossuth téri Nemzeti Színház tervei, Marosvásárhely (Románia); 1913 Az Állami Gimnázium épülete, Rijeka (Horvátország); 1916 A besztercebányai (Szlovákia) tüdőbeteg-szanatórium tervei, megvétel biztosított 1918 A gyöngyösi (Magyarország) zsinagóga terve; 1929 1930 Komor Marcell: Az OTI palotája a Fiumei út 19. alatt, Budapest (második ütem) fiával, Komor Jánossal és Sós Aladárral. Fusnote 1 Várallyay Réka, Komor Marcell, Jakab Dezső, Budimpešta, 2006., 11. ( u daljem tekstu: Várallyay Réka, Komor, Jakab ) 2 Várallyay Réka, Komor, Jakab, 222. 3 Naslov publikacije u originalu: Az Építő Ipar Vázlatkönyve 4 Naslov publikacije u originalu: Az építész Wágner Richárd, 1895 5 Objedinjena lista na osnovu navedene literature: Várallyai Réka: Komor Marcell, Jakab Dezső, Az építészet mesterei, Holnap kiadó, 2006, Budapest, pp. 191 193.; Gerle János Kovács Attila Makovecz Imre, A századforduló Magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó Bonex, Békéscsaba, 1990, pp. 84-90.; Kata Martinović Cvijin, Subotički opus Komora i Jakaba, NIO Subotičke Novine, Edicija: Studije, 1988. Subotica, pp. 74. 6 Vedres Márk szobrászművész. 7 Márkus Géza 8 Gesztesi Mihály 9 Kallós Ede. 10 Szabadka Vidéki Kereskedelmi Bank R. T. 11 Kriegsministerium 12 Pirovits Aladár 13 Délvidéki Bank palotája BIBLIOGRAFIJA / FELHASZNÁLT IRODALOM: Lábjegyzetek 1 Várallyay Réka, Komor Marcell, Jakab Dezső, Budapest, 2006, 11. ( a továbbiakban: Várallyay Réka, Komor, Jakab ) 2 Várallyay Réka, Komor, Jakab, 222. 3 A kiadvány eredeti elnevezése: Az Építő Ipar Vázlatkönyve 4 A kiadvány eredeti elnevezése: Az építész Wágner Richárd, 1895 5 A következő irodalom alapján egységesített jegyzék: Várallyai Réka: Komor Marcell, Jakab Dezső, Az építészet mesterei, Holnap kiadó, 2006, Budapest, pp. 191 193.; Gerle János Kovács Attila Makovecz Imre, A századforduló Magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó Bonex, Békéscsaba, 1990, pp. 84-90.; Kata Martinović Cvijin, Subotički opus Komora i Jakaba, NIO Subotičke Novine, Tanulmányok sorozat, 1988. Szabadka, pp. 74. 1. Bakonyi Tibor Kubinszy Mihály: Lechner Ödön, Budapest, 1981. 2. Duranci, Bela: Vajdasági Építészeti Szecesszió, Újvidék, 1983. 3. Duranci, Bela: Vajdasági Építészeti Szecesszió, Szabadka, 2005. 4. Gerle János Kovács Attila Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, Békéscsaba, 1990. 5. http://hu.wikipedia.org/wiki/jakab_dezső 6. http://hu.wikipedia.org/wiki/komor_marcell 7. Klein, Rudolf: ÉPÍTÉSZET ÉS IDENTITÁS A huszadik századi magyar építészet rövid története. A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai, XX. Századi Műemlékek és Védelmük, az Egri Nyári Egyetem Intéző Bizottsága, a Heves megyei TIT és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, 1996. 8. Krstić, Boško: Gradska kuća subotičko čudo Városháza a szabadkai csoda, Szabadka, 1999. 9. Krstić, Boško, Subotica - Szabadka, 1995. 10. Martinović Cvijin, Kata: Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica, 1988. 11. Nikolić, V. Stevan: Kraljevska umetnost Tri veka slobodnog zidarstva, Beograd, 2007. 12. Várallyay Réka: Komor Marcell, Jakab Dezső, Budapest, 2006. 13. Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Budapest, 1984. 184 185

Gradska kuca i Subotica (1912 2012) trajanje, promene A Városháza és Szabadka (1912 2012) állandóság, változások

Stevan Mackovic, ˇ istoricar ˇ / történész Gradska kuca i A városháza és Subotica Szabadka (1912-2012) (1912 2012) Subotička Gradska kuća zauzevši i odredivši sam centar grada, upravo kao i dve ranije varoške kuće, bila je u proteklih sto godina nemim svedokom burnih društvenih promena i događanja, smenjivanja perioda mira i ratova, nestajanja i nastajanja država, ideologija, političkih sistema, masivnih demografskih izmena. Sve te pojave nisu imale izvorište, nisu kreirane niti su poticale odavde. U Subotici su možda imale pristalica i učesnika, protivnika i oponenata, pa su ipak kao veliki neizbežni i neumitni talasi, koji su krenuli sa udaljenih tačaka u svetu ili okolini, zapljuskivali, ispirali i menjali grad. Samo dve kratke godine nakon njenog svečanog otvaranja 1912. godine, okončao se dugi mirni period koji je i u Subotici rezultirao velikim talasom celokupnog društvenog uzleta i izgradnjom arhitekture koja će je trajno označiti i obeležiti. Sledi krvavi Veliki rat koji kao da je samo bio uvod u Drugi svetski rat, nakon 23 godine pokušaja izgradnje i stabilizacije proklamovane nove jugoslovenske zajednice. A u njemu, ispostaviće se, nije bilo najznačajnije to što su se stari računi pokušali naplatiti vraćanjem bivših granica, cepanjem i komadanjem države, nego to što su se domaće snage spremne za promene, predvođene komunistima, pronašle rezonantni ključ u širim evropskim okvirima koji im je omogućio da sačuvaju državni okvir i time kao nesporni upravljači svim društvenim segmentima, vode državu i društvo u novih 45 godina stabilnosti bez rata. S početkom devedesetih pucaju šavovi i veze koje su spajale Jugoslaviju A város központját elfoglaló és meghatározó épület a mai szabadkai Városháza, a két előző városházához hasonlóan, néma tanúja volt az elmúlt száz év viharos társadalmi változásainak és eseményeinek, a békés és háborús időszakok váltakozásának, az államok, ideológiák, politikai rendszerek kialakulásának és eltűnésének, jelentős demográfiai átalakulásoknak. Ezeknek a változásoknak a forrása, eredete, kezdete mégsem itt keresendő. Meglehet, Szabadkán is voltak pártfogói és résztvevői, ellenszegülői és ellenzői ezeknek a folyamatoknak, mégis mint a világ távoli pontjairól vagy a közvetlen környezetünkből induló, hatalmas, elkerülhetetlen és feltartózhatatlan hullámok csapdosták, elmosták és változtatták a várost. Mindössze két rövid évvel a Városháza díszmegnyitóját követően, 1912-ben véget ért az a hosszú, békés időszak, amely Szabadkán is egy nagymértékű, átfogó társadalmi felemelkedést és egy olyan építészet létrejöttét eredményezte, amely hosszútávon határozta meg és nyomta rá bélyegét a város arculatára. 23 évvel az újonnan kikiáltott jugoszláv közösség kiépítésére és megszilárdítására való törekvések után elkezdődik a véres nagy háború, mely mintha csak bevezetője lett volna a második világháborúnak. Ahogyan az később kiderül, ekkor nem az volt a legjelentősebb, hogy a korábbi határok visszaállításával, az ország szétszakításával és feldarabolásával próbálják kiegyenlíteni a régi számlákat, hanem hogy a változásra kész hazai erők, élükön a kom- 189

190 i ona se u neočekivano krvavim i brutalnim ratnim operacijama raspada. Nakon svakoga od tih ratova gubici su bili veliki. Oni nenadoknadivi, u životima naših sugrađana, mere se desetinama hiljada 1. Pored toga mnogi ekonomski ali i drugi društveni pokazatelji mogli bi nam posvedočiti koliko je teško i dugotrajno bilo dosegnuti kvalitet života i standard iz doba pre rata. I pored svega toga Gradska kuća kao objekat je opstojavala, tek tu i tamo okrznuta mecima, njen monumentalni toranj dominirao je svojom visinom i služio generacijama Subotičana kao orijentir u ravnici, ali i kao simbol koga oni nose u sebi. Promene u društvu ostavljale su tragove u sadržaju kojim je ona bivala ispunjena. Zamišljena i realizovana kao sedište gradske vlasti i administracije i reprezentativnih najamnih prostora, morala je u tom delu odražavati upravo sve promene koje su se odvijale oko nje. Ako taj period od sto godina, pokušamo da ocrtamo na jednoj istorijskoj vertikali i pratimo samo kroz promene državnih formacija, kroz koje je prolazila Subotica, morali bi da ih nabrojimo čak jedanaest. Pre 1918. - Austrougarska monarhija 01.11.1918. - Kraljevstvo Srba, Hrvata i Slovenaca, 28.06.1921. - Kraljevina Srba, Hrvata i Slovenaca 03.10.1929. - Kraljevina Jugoslavija 12.04.1941. - period okupacije i vraćanja pod krunu sv. Stefana (Magyar királyság) od 7.03. do 29.11.1945. - Demokratska Federativna Jugoslavija. 29.11.1945. - Federativna Narodna Republika Jugoslavija 07.04.1963. - Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija 27.04.1992. - Savezna Republika Jugoslavija 04.02.2003. - Državna zajednica Srbija i Crna Gora 03.06.2006. - Republika Srbija Upravo i iz tog razloga u praćenju odnosa i mesta koje je Gradska kuća imala u tom vremenu, kroz jedan sažeti istorijski osvrt, služićemo se podelom na uobičajene periode: Austrougarske monarhije, Kraljevine Jugoslavije, ratni period, period socijalističke Jugoslavije i najnoviji. U njima izlažemo najkarakterističnije istorijske okvire, pratimo i dajemo ocenu uloge koju je Gradska kuća i administracija u njoj imala. Isto tako dajemo i pregled prvih ljudi gradske uprave, gradonačelnika u tim periodima. munistákkal, kellő visszhangra találnak a tágabb európai kereten belül, amely lehetővé teszi az állam kereteinek megtartását, ezáltal a társadalom valamennyi szegmensének vitathatatlan irányítóiként bevezetik az országot és a társadalmat egy újabb, negyvenöt évnyi háború nélküli, stabil időszakba. A kilencvenes évek kezdetén elszakadnak a Jugoszláviát összetartó kötelékek és kapcsolatok, aminek következtében az ország széthullik egy addig elképzelhetetlennek tartott véres és kegyetlen háború során. Ezek a háborúk mindegyike hatalmas veszteségekkel járt. A pótolhatatlanok, melyek polgártársaink életét jelentik, tízezrekben mérhetők. 1 Ugyanakkor számos gazdasági és egyéb társadalmi mutató is arról tanúskodik, mennyire nehéz és hosszú folyamat volt viszszaállítani a háborút megelőző időszak életminőségét és színvonalát. Mindemellett a Városháza, mint épület, fennmaradt; csak itt-ott karcolták meg a golyók, a monumentális torony pedig magasságával szabadkaiak generációinak szolgált iránytűként a síkságon, de szimbólum is egyben, melyet az itt élők magukban hordoznak. A társadalmi változások nyomot hagytak a Városházát kitöltő tartalomban. Az épületen, melyet a városi hatalom az adminisztráció és reprezentatív bérhelyiségek székhelyének tervezett és épített, vissza kell tükröződnie mindazon változásoknak, melyek körülötte zajlanak. Amennyiben ezt a százéves időszakot egy történelmi egyenesen ábrázolnánk és csupán az államberendezéseket jelölnénk, amelyeken Szabadka keresztülment, legalább tizenegyet kellene felsorolnunk. 1918 előtt - Osztrák Magyar Monarchia 1918. 11. 01. - Szerb Horvát Szlovén Állam 1921. 06. 28. - Szerb Horvát Szlovén Királyság 1929. 10. 03. - Jugoszláv Királyság 1941. 04. 12. - a megszállás időszaka és a Szt. István-i korona területeihez való visszacsatolása (Magyar Királyság) 1945. 03. 07-től 11. 29-ig - Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaság 1945. 11. 29. - Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság 1963. 04. 07. - Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1992. 04. 27 - Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 2003. 02. 04 - Szerbia és Montenegró államközössége 2006. 06. 03 - Szerb Köztársaság Éppen ebből az okból kifolyólag a Városháza viszonyrendszerének és helyzetének korabeli meghatározásakor, egy tömörebb történelmi visszatekintésen keresztül, a megszokott időszakokra való felosztást hasz- Fusnote 1 Na utvrđivanju broja žrtava u periodu Drugog sv. rata je dosta rađeno a sinteza, popis sa 7032 imena je dat u delu: Imenik žrtava Drugog svetskog rata na području subotičke opštine, Subotica 2000, čiji su autori Mirko Grlica, dr Antal Hegediš, Milan Dubajić, Lazar Marković. No, za period 1914-1918. nema sličnih radova. Gradska kuca nakon izgradnje A városháza az építés után náljuk: Osztrák Magyar Monarchia, Jugoszláv Királyság, háborús időszak, a szocialista Jugoszlávia időszaka és a legújabb időszak. Ezeken belül fejtjük ki a legjellegzetesebb történelmi kereteket, követjük és értékeljük a Városháza és az adminisztráció szerepét. Ugyanakkor áttekintést nyújtunk a városvezetés első embereiről, a jelzett időszakok polgármestereiről. Lábjegyzetek 1 A második világháború áldozatainak számbeli meghatározásán sokan dolgoztak. Ez a munka a 7032 nevet számláló listát veszi alapul, mely a A II. világháború áldozatainak névsora a szabadkai község területén, Szabadka 2000, című kötetben jelent meg. Szerzői: Mirko Grlica, dr. Hegedűs Antal, Milan Dubajić, Lazar Marković. Viszont az 1914-1918 közötti időszakra vonatkozóan nincsenek hasonló munkák és adatok. 191

Gradska kuca (1912-1918) A Városháza (1912 1918) O Gradskim kucama A Városházákról 192 Stare gradske kuće svojom ulogom i izgledom obeležavale su istorijske epohe te predstavljaju predmet istraživanja za lokalnu istoriju svakog grada. Služile su kao sedišta gradske vlasti i administracije, gradonačelnika, gradskog veća i njegovih tela. Zgrade sa takvom namenom zauzimale su centralni položaj u gradu. Građene su u duhu vremena, bile su moderne, impresivne, dominantne. Kao dokaz ekonomskog prosperiteta, gradovi posebnu pažnju posvećuju upravo gradnji gradskih kuća koje, neretko, predstavljaju izuzetna dela sa aspekta arhitekture i istorije umetnosti. Kao utelovljenje vlasti, bile su u tim davnim vremenima otuđene od stanovništva, koje ih je redovno doživljavalo sa strahopoštovanjem. Istorija subotičkih gradskih kuća počinje sredinom XVIII veka kada Privilegijom komorske varoši, 1743. godine, Subotica stiče municipalnu samostalnost i dobija građansku samoupravu. U nedostatku odgovarajuće zgrade, prema istraživanjima subotičkog istoriografa Ištvana Ivanjija (Iványi István ) sastanci Gradskog veća održavani su u kućama senatora, a malobrojna gradska administracija nalazila se u kući Ištvana Andorta (Ándort István ). Takvo stanje je ostalo sve do 1751. godine, kada je sagrađena prva Gradska kuća na glavnom trgu Subotice, gotovo na istom mestu na kojem su kasnije podignute i druga i sadašnja. Glavna zgrada sagrađena je od cigala i čerpića, a imala je svega četiri prostorije: većnicu, opštu i kancelariju poreznika i arhivu. Novi zatvor i u dvorištu kuhinja, ostava, ambar i dve štale dograđeni su 1754. godine. Posle proglašenja Subotice slobodnim kraljevskim gradom, 1779. godine, Gradska kuća postaje tesna za sve veću administraciju pa je 1781/82. godine znatnije proširena i pri tome je promenjen izgled. Postojećem objektu dodan je sprat, a fasada je ukrašena ranim baroknim elementima. Sliku te, modernizovane Gradske kuće, zajedno sa detaljnom panoramom Subotice s po- A régi városházák szerepükkel és kinézetükkel megjelölik a történelmi korokat és kutatások tárgyát képezik valamennyi város helyi történelmének feltárásában. A városi hatalom, az adminisztráció, a polgármester, a városi közgyűlés és annak szervei központjaként szolgálnak. Az ilyen rendeltetésű épületek központi helyet foglalnak el a városban. A kor szellemében építették őket, modernek, impresszívek és meghatározóak voltak. A gazdasági fejlődés bizonyítékaként a városok megkülönböztetett figyelmet szentelnek a városházák építésének, melyek nem ritkán kiemelkedő alkotásoknak számítanak az építészet és a művészettörténet szemszögéből. A hatalom megtestesítőiként azokban a régi időkben gyakran elidegenedtek a lakosságtól, amely félelemmel teli tisztelettel tekintett rájuk. A szabadkai városházák története a 18. század közepén veszi kezdetét, amikor 1743-ban Szabadka kamarai mezővárosi rangra emelkedik és községi önállóságot, valamint polgári önigazgatást kap. A megfelelő épület hiányában Iványi István, a szabadkai történész kutatásai szerint a városi tanács gyűléseit a szenátorok házaiban tartották meg, amíg a kisszámú városi adminisztráció Ándort István házában székelt. Ez az állapot 1751-ig maradt fenn, amikor az első Városháza megépült Szabadka főterén, majdnem ugyanazon a helyen, ahol a későbbi és a mai városházákat emelték. A főépület téglából és vályogtéglából épült, és mindössze négy helyiséggel rendelkezett: ülésterem, általános- és adófizetők irodája és az archívum. Az új börtön, valamint az udvari konyha, raktár, hangár és a két istálló 1754-ben lett hozzáépítve. Szabadka szabad királyi várossá való kikiáltása után, 1779-ben a Városháza szűk lesz az egyre növekvő adminisztráció számára, így 1781/82-ben jelentősen kibővítik, miközben a külseje is megváltozik. A meglévő épületre egy újabb emeletet húznak, míg a homlokzatot kora barokk elemekkel díszítik. Plan rekonstrukcije prve gradske kuće, IAS, F:8.24 B.53/Glu. 1780. Az első Városháza rekonstrukciós terve SzTL, F:8.24 B.53/Glu. 1780 četka XIX veka, možemo videti na cehovskom pismu subotičkih tesara, koje je nastalo između 1815. i 1817. godine. Panorama grada je ugravirana u bakrorez i utisnuta je na pomenuto cehovsko pismo. Porastom ekonomske moći vladajuće klase u Subotici se javlja tendencija za izgradnjom bogatijih i raskošnijih građevina. Grad se razvijo takvom brzinom da je već 1828. godine Subotica sa 34.358 duša zauzela visoko, peto mesto po broju stanovnika u zemlji. Skladno tome, usledio je i rast zaposlenih u političkoj vlasti i administraciji. Sve to, dovelo je do potrebe da se izgradi zgrada po novom ukusu, prilagođena naraslim potrebama grada. Već 1820. godine, komisija sastavljena od: gradonačelnika, tri senatora, predsednika Zaklete opštine i gradskog građevinskog inspektora odgovornog za izgled unutrašnjosti grada, predložila je izgradnju nove gradske kuće. Teritorija Subotice, Bauer 1805. Szabadka területe, Bauer 1805 A hatalmon lévő osztály gazdasági erejének növekedésével kialakul az igény egy gazdagabb és fényűzőbb épület megépítésére. A város olyan sebességgel fejlődik, hogy már 1828-ban a 34.358 lelket számláló Szabadka az országban a magas, ötödik helyen állt a lakosság számának tekintetében. Ennek értelmében növekedés állt be a politikai hatalom és adminisztráció foglalkoztatottjainak számában is. Mindez ahhoz vezetett, hogy egy, az új ízlésnek és a város megnövekedett igényeinek megfelelő épületet építsenek fel. Már 1820-ban felállítanak egy bizottságot, amely a polgármesterből, három szenátorból, a felesküdött községi tanács elnökéből és a belváros kinézetéért felelős városépítészeti felügyelőből állt, akik felterjesztették az új Városháza megépítését. Mindössze pár évvel a kezdeményezés után lerombolták a meglévő Városházát és ugyanazon a helyen, de nagyobb területen, 1826 1828 között megépült az 193

Tek, nekoliko godina posle inicijative srušena je postojeća i na istom mestu, ali na većoj površini sagrađena nova, druga po redu Gradska kuća u Subotici, 1826-1828. godine. Podignuta je spratna, barokna zgrada sa tornjem kojeg su krasili zvono i sat. U tornju je bila smeštena i vatrogasna osmatračnica. Interesantno je ovde opet citirati Ištvana Ivanjija, koji u svojoj monografiji povodom otkrivanja Gradske kuće, 1828. godine, između ostalog, piše: Povodom proslave rođendana kralja Franje, 12. februara, svečano je postavljen i blagoslovljen kamen temeljac - ili bolje rečeno završni kamen - za novu Gradsku kuću, uz uobičajenu ceremoniju, misu, muziku, iluminaciju, transparente koji se odnose na Franju, topovsku paljbu, prigodne govore itd. Zgradu i završni kamen blagoslovio je župnik Antun Šarčević. Završni kamen postavljen je na severozapadnom uglu zgrade, na mestu sadašnjeg Arhiva, a ispod njega su pohranjene, prema običaju, novčanice koje su tada bile u modi i spisak tadašnjih državnih dostojanstvenika i gradskih službenika. új, a sorban a második Városháza Szabadkán. Egyemeletes, barokk épületet emeltek fel egy toronnyal, melyet harang és óra díszített. A toronyban került elhelyezésre a tűzvédelmi kilátó. Érdekes Iványi Istvánt idéznünk, aki az új Városháza 1828-as felavatása kapcsán többek között ekként tudósít monográfiájában: Febr. 12-én pedig Ferenc király születésnapi ünnepélye alkalmával az új városház ünnepélyes alapkő vagy inkább zárókő letételét és beszentelését is tartották a szokott (sic!) ceremoniák, mise, zene, (sic!) illuminátió, Ferencre vonatkozó (sic!) transparent, mozsárlövések, alkalmi beszédek stb. kiséretében. Sárcsevics Antal plébános szentelte meg a házat és a záró alapkövet, amelyet az (sic!) északny. sarkon, a mostani levéltárban tettek le, alá helyezvén, szokás szerint, az akkor divatozó pénznemeket és az akkori országos méltóságok, városi tisztviselők névsorát. A tőkés fejlődés időszakában azonban már ez az épület is elavultnak bizonyult. Így ír erről Iványi István 1892-ben:...a város főterén a legnevezetesebb épület (...) a városháza (...). Magában véve elég csinos és arányos Karta grada 1884.) A város térképe 1884 194 Razglednica sa početka XX veka. Képeslap a 20. század elejéről Ubrzo sa napretkom kapitalističkog razvoja, međutim, i ova građevina postaje prevaziđena. Godine 1892. Ivanji piše:...na glavnom trgu grada najpoznatija zgrada je Gradska kuća... Sama po sebi zgrada je dosta zgodna i skladna, ali je sada već pomalo niska i sa tornja se jedva pruža pogled na susedne ulice, gde već ima viših kuća...neke kancelarije je trebalo smestiti u privatne kuće... Početkom veka su, između ostalog, i ovako goépület, de most már kissé alacsony, és a tornyáról is nehezen nyílik a kilátás a szomszéd utcákba, ahol már magasabb házak is vannak (...) egyes hivatalokat magánházakba kellett elhelyezni (...). Majd a század elején többek között így vélekedtek a Városházáról: Bizony senki sem sajnálta a tisztességben megőszült vén kőrakást, mikor arról volt szó, hogy átépítsék, vagy újat emeljenek helyébe. Ami főkép annak tudható be, hogy az épület mint 195

196 vorili o Gradskoj kući: Niko nije žalio dobru staru hrpu kamenja kada se radilo o njenoj obnovi ili ponovnoj gradnji. To znači da zgrada nije bila pošteđena ni kao starina ni kao spomenik kulture, ukoliko joj je nedostajalo građevinske i ornamentalne lepote, a estetski aspekti očigledno su govorili više protiv nje nego u njenu korist. 1 Izgradnja nove ili treće Gradske kuće počela je 1908. godine. Pregovori o novoj Gradskoj kući su počeli 1906. godine i u njima je glavnu ulogu imao Karolj Biro (dr. Bíró Károly), gradonačelnik Subotice. Na tom položaju je bio od izbora krajem 1902. godine, kada je porazio protivkandidata, dotadašnjeg gradonačelnika i neospornog vođu Lazu Mamužića, čiju ideju o rušenju stare i podizanju nove varoške kuće, upravo on realizuje. Bivši gradonačelnik, ne samo da nije uspeo u svom naumu, nego u žestokim političkim borbama biva optužen za malverzacije i poražen, te ubrzo i umire. Razvoj grada u narednom periodu biće obeležen pečatom ruke Karolja Biroa. Za realizaciju izgradnje tako velelepnog objekta kakva je Gradska kuća neophodna su bila velika sredstva, do kojih je grad došao prodajom 2000 jutara zemlje peska i zemlje. Zbog toga je ostala uzrečica da je Gradska kuća nastala na pesku i od (prodaje prim. aut.) peska. Fijakerska stanica, 1904. Bérkocsi állomás, 1904. Pogled na Gradsku kuću Kilátás a Városházára Sa druge strane, Subotičani su navikli na staru Gradsku kuću i nisu se radovali njenom rušenju. Tadašnje novine pratile su događaje i bile su veoma kritične. Zbog izgradnje nove Gradske kuće srušeno je i nekoliko zgrada pored stare Gradske kuće. Stanovništvo je i u vreme izgradnje bilo dosta kritično. Projektanti nove Gradske kuće su Marcel Komor i Deže Jakab. Obojica su bili iskusni projektanti, a u Subotici su bili poznati i po subotičkoj sinagogi za neološku jevrejsku zajednicu. U gradskom veću mnogi su mislili da bi nova gradska kuće trebala da bude u neobaroknom Izgradnja 1910. Építkezés 1910. stilu, kao gest poštoavanja prema Mariji Tereziji (koja je gradu dodelila privilegije, 1779. godine). Ipak, odluka je bila da ona bude projektovana u stilu mađarske secesije. Secesija mađarskog tipa u mnogome se razlikovala od zapadne varijante, jer je ona integrisala elemente narodnog građevinarstva. Stlizovane lale i izrezbareni elementi u drvetu podsećaju na narodne rukotvorine. Ali, građevina je imala i karakter modernih zdanja, na primer u virtuozno izrađenom ukrasnom ulazu od gvožđa i u keramičkim reljefima i kipovima pečujske fabrike Žolnai. Gradska kuća je sa svim njenim delovima izgrađena 1910. godine, i 20.8.1910. osvećena, radnje u prizemlju su useljene početkom novembra, počeo je i rad pojedinih gradskih službi, ali je u potpunoj funkciji tek od 1912. godine, jer je tada završeno ukrašavanje enterijera. Na unutrašnjim zidovima je mnoštvo ornamentičkih ukrasa, sa slikama delatnosti lokalnog stanovništva i ukrasima simboličnog karaktera. Najkarakterističniji deo Gradske kuće, toranj visok 76 metara, nalik je tornju Upravne palate u Targu Murešu (Rumunija), koju su projektovali isti autori. Visoki toranj vremenom je postao zaštitni znak grada i nalazi se na najraznovrsnijim izdanjima koja govore o Subotici. Toranj je projektovan tako da je vidljiv iz svakog dela grada. Neven,19.5.1909. Neven, 1909. 5. 19. régiség, mint műemlék sem érdemelt kíméletet, amenynyiben nélkülözött minden építészeti és ornamentális szépséget, tehát az esztétikai szempontok is inkább ellene, mint mellette szólottak. 1 Az új, azaz a harmadik városháza megépítése 1908-ban kezdődik. A tárgyalások az új városháza megépítéséről 1906-ban kezdődnek meg, és a tárgyalások során a vezető szerepet dr. Bíró Károly, Szabadka akkori polgármestere tölti be. A polgármesteri tisztséget az 1902. év végi választásoktól kezdődően tölti be, amikor legyőzi ellenfelét, az addigi polgármestert és a vitathatatlan vezetőt, Lazo Mamužićot, akinek az ötletét a régi Vitražna stakla na kojima su važni likovi iz istorikor fejeződött be a belső terek díszítése. 197 városháza lebontásáról és az új megépítéséről éppen ő viszi véghez. A régi polgármesternek nemcsak, hogy nem sikerült keresztülvinnie a tervét, hanem a heves politikai harcokban csalásokkal vádolják, majd legyőzik, és ezután hamarosan meghal. A város fejlődése a következő időszakban dr. Bíró Károly kezének nyomát viseli. Egy ilyen nagyszerű épület, mint amilyen a Városháza megépítésének kivitelezéséhez tetemes összegre volt szükség, amihez a város 2000 hold homokföld és föld eladásával jutott. Ezért maradt fenn a szólás, hogy a Városháza a homokon és a homokból (eladásából a szerző megj.) jött létre. Ugyanakkor a szabadkaiak megszokták a régi Városházát, és nem örültek a lebontásának. Az akkori újságok követték az eseményeket és felettébb kritikus hangnemben szólnak az ügyről. Az új Városháza megépítése miatt néhány, a régi Városháza mellett található épületet is le kellett bontani. A lakosság az építkezések alatt is felettébb kritikus volt. Az új városháza tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Mindketten tapasztalt tervezők voltak, és Szabadkán a neológ zsidó hitközség szabadkai zsinagógájáról voltak ismertek. A városi tanácsban többen úgy gondolták, hogy az új Városházának neobarokk stílusban kell épülnie Mária Terézia (aki 1779-ben a városnak a kiváltságjogokat adományozta) tiszteletére. Azonban az a döntés született, hogy a Városházát a magyar szeceszszió stílusában tervezik. A Városháza minden elemével 1910-ben épült meg, és 1910. 08. 20-án szentelték fel, a földszinten található üzletek november elején költöztek be, az egyes városi szolgáltatóirodák munkája is megkezdődött, de valódi rendeltetésének csak 1912-ben adták át, mivel ak-

Svečanost osvećenja A felszentelés ünnepsége Bácsmegyei Napló, 6.11.1910. Bácsmegyei Napló, 1910. 11. 06 je Ugarske napravljena su u radionici proslavljenog vitražiste Mikše Rota. Tadašnji gradski predstavnici organizovali su izgradnju Gradske kuće tako da su subotički mali privrednici dobili posao u izgradnji. Bácsmegyei Napló, 25.12.1910. Bácsmegyei Napló, 1910. 12. 25 Subotica, grad u razvoju Szabadka, a fejlodo város Krajem XIX i početakom XX veka Subotica se A XIX. század végén és a XX. század elején Szabadka menja, napreduje i izgrađuje. To se opaža kako na privredno-ekonomskom, átalakul, fejlődik és épül. Ezt megfigyelhetjük mind az ipar, kulturnom i urbanističkom, tako a gazdaság, a kultúra és a városkép, mind a demográfia i demografskom polju. Tako je Subotica 1870. godine terén. Így Szabadka 1870-ben Magyarország harmadik treći grad Ugarske, odmah iza Budimpešte, koja ima 270 legnagyobb települése a 270685 lakosú Budapest és a 685 i Segedina sa 71 022 stanovnika. Novi Sad ih tada 71022 lakosú Szeged után. Újvidéknek ekkor 19303, míg ima 19 303 a Sombor 24 27. Od 1880. godine, po rezultatima Zombornak 2427 lakosa volt. 1880-tól a tízévente megszerdine, državnih popisa koji su obavljani svake desete govezett állami népszámlálások eredményei szerint városunk stanovništvo našeg grada beleži konstantan rast. lakossága állandóan növekszik. Rast broja stanovnika Subotice je bio specifičan u Szabadka lakosságának növekedése sajátságos volt okvirima drugih mađarskih županija, pošto je bio veliki a többi magyar vármegyéhez viszonyítva, mivel nagy volt prirodni priraštaj i pored izraženog mortaliteta u prvim a természetes népszaporulat a kezdeti években tapasztalt godinama, a manje se oslanjao na doseljenike. Tako je magas elhalálozás mellett, és a népességnövekedés prirodni priraštaj za period 1901-1910. bio 7794, a doselilo kevésbé támaszkodott a betelepülőkre. Így a születések se tek 3223. lica. száma az 1901 1910 közötti időszakban 7794 volt, míg Razglednica iz 1912 198 Képeslap 1912-ből mindössze 3223 személy vándorolt be. 199

200 Demografska statistika u gradu Subotici 2 od 1900. do 1947. godine GODINA ÉV ROĐENIH SZÜLETÉSEK UMRLIH HALÁLOZÁSOK 1900. 3479 2595 + 884 PRIRAŠTAJ NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS PRIMEDBA MEGFIGYELÉSEK 1901. 3522 2326 + 1207 1207 najveći priraštaj negnagyobb népességnövekedés 1902. 3630 2836 + 794 1903. 3562 2716 + 846 1904. 3660 2740 + 920 1905. 3476 3240 + 236 3240 najviše umrlih legtöbb elhalálozás 1906. 3850 3222 + 628 1907. 3796 3282 + 514 1908. 3899 3087 + 812 1909. 3952 3179 + 773 3952 najviše rođenih legkevesebb születés 1910. 3927 2914 + 1013 1911. 3823 2761 + 1062 1912. 3409 2405 + 1004 1913. 3112 2505 + 607 1914. 2682 2113 + 569 1915. 2178 2481-303 1916. 1500 2242-742 1917. 1387 2497-1110 1918. 1361 3021-1660 1361 najmanje rođenih, najveći negativni priraštaj legnagyobb negatív népességnövekedés 1919. 1997 1707 + 290 1920. 2116 1852 + 264 1921. 2289 2018 + 271 1922. 2120 1984 + 136 1923. 2281 1768 + 514 1924. 2104 1910 + 194 1925. 2222 1851 + 371 1926. 3 2227 1871 + 356 Szabadka város demográfiai statisztikája 1900 és 1947 között Zahvajujući segedinsko - somborskoj železničkoj pruzi (1869) a zatim i budimpeštansko beogradskoj i izrastanju u prometno čvorište, ubrzava se urbani razvoj. Zasuta je bara koja je odvajala železničku stanicu od grada. Dalji ulaz ka centru varoši vodio je ulicom koja će izrasti u jednu od glavnih gradskih šetališnih odrednica tzv. korzo. Ona izlazi na glavni trg kojim je dominirala upravo Gradska kuća. Kao plod privrednog razvoja, u zadnja dva desetleća XIX veka i grad ubrzano menja svoj izgled. Na njegovom uređivanju je počeo da radi već gradonačelnik Lazar Mamužić 4, koji je dao da se izradi regulacioni plan, započinje kaldrmisanje, a od 1891. godine i asfaltiranje ulica i uvođenje kanalizacije. Osvetljavaju se gradske ulice, prvo petroleumskim lampama, zatim gasnim 5 i na kraju od 1897. godine električnim. Od samoga kraja XIX i početkom novoga veka Subotica dobija nekoliko javnih objekata. Tako je objekat Nacionalne kasine (danas Biblioteka) izgrađen 1894. godine, Gradska bolnica Marija Valerija 1897, kasarna na palićkom putu 1899. godine, zgrada stare Kolevke 1900, crkve sv. Roka 1896. i sv. Đurđa 1897. godine. Izgrađene su salaške škole, zabavišta, železnička stanica. Godine 1910. unutrašnji deo grada ima 622 hektara, 250 ulica i 14 trgova. U osam gradskih kvartova (krugova) i Šandoru živelo je 1910. godine 46 762 osoba, dok je na široj teritoriji grada živelo 46 470 stanovnika. 6 Secesijska Subotica bila je grad mladih. Samo četrvtina stanovništva bila je 1910. godine starija od 40 godina, a mladi do 20 godina činili su gotovo polovinu stanovništva. Slika bi bila još upečatljivija da Subotica nije bila neslavni rekorder među gradovima, i to na državnom nivou, po smrtnosti dece. U ukupnom broju umrlih deca koja su okončala živort do navršene 5. godine starosti činila su danas neshvatljivih 50-60%. 7 Između 1903. i 1912. grad ulaže velike sume u popločavanje ulica. U tom periodu površina od 126 684 kv. metara kolnika je dobila odgovarajuće pokrove ili bila popločana. Pločnika ima 74 km, od čega ih je 36 km asfatiranih, 18 popločanih ciglom. Snabdevanje vodom su obezbeđivali bunari, otvorenog tipa, koji se sve više zamenjuju onima sa pumpom i arteskim. Grad nije imao vodovod. Vesnici prodora modernih tekovina na ove prostore bili su i: pojava prvog automobila 1901, prvi let avionom Ivana Sarića - 1910. kao i prvi stalni bioskop iste godine. O značaju Gradske kuće u očima vladajuće gradske elite, govori podatak da su 30.11.1912. godine gradske vlasti donele odluku da se na Svetskoj izložbi građe- A városi fejlődés felgyorsul a Szeged Zombor vasútvonal (1869), majd a Budapest Belgrád vasútvonal megépítésével, és annak köszönhetően, hogy a város egy forgalmas közlekedési gócponttá növi ki magát. A vasútállomást és a várost elválasztó mocsarat feltöltik. A város központjába vezető utca az egyik fő városi sétány lesz, az ún. korzó. A sétány a főtérre vezet, amelyet a városháza ural. Az ipari fejlődés eredményeként a XIX. század utolsó két évtizedében a város is gyorsan változtatja arculatát. A városarculat rendezésén már Lazar Mamužić 2 polgármester is elkezdett dolgozni, aki egy rendszerezési terv kidolgozására adott rendeletet, elkezdődik az utak macskakövezése, 1891-től az utak aszfaltozása, valamint a szennyvízhálózat kiépítése is. Megvilágítják a városi utcákat, kezdetben petróleumlámpákkal, majd gázlámpákkal, 3 végül pedig az elektromos közvilágítást is bevezetik 1897-től. A XIX. század végén és az új század kezdetén Szabadka néhány új középületet kap. Így a Nemzeti Kaszinó (a mai Könyvtár) épülete 1894-ben épül meg, a Mária Valéria Városi Kórház 1897-ben, a palicsi úti kaszárnya 1899-ben, a régi Kolevka épülete 1900-ban, a Szent Rókus-templom 1896-ban, a Szent György-templom pedig 1897-ben. Több tanyasi iskola, óvoda és a vasútállomás is megépül. 1910-ben a város belső része 622 hektáron fekszik, 250 utcával és 14 térrel. A nyolc városi kerületben és Sándorban 1910-ben 46 762 lakos élt, míg a város tágabb területén 46 470 lakos volt. 4 A szecessziós Szabadka a fiatalok városa volt. A lakosság mindössze egynegyede volt idősebb 40 évesnél 1910-ben, ugyanakkor a 20 évnél fiatalabbak a lakosság közel felét tették ki. A kép még hatásosabb lett volna, ha Szabadka nem járt volna élen a gyermekek elhalálozásnak tekintetében országos szinten. Az elhalálozott gyermekek számának 50-60%-át az ötödik életévük előtt elhunyt gyermekek tették ki, ami mára már felfoghatatlan arány. 5 1903 és 1912 között a város nagy összegeket fektet be az utcák lefedésébe. Abban az időszakban egy 126 684 m² nagyságú kocsiút kapott megfelelő burkolatot vagy kövezetet. A burkolat 74 km hosszúságú, ebből 36 km aszfalt, 18 km pedig téglaburkolat. A vízszolgáltatást nyitott kutak biztosítják, amelyeket mind gyakrabban pumpás és artézi típusú kutak cserélnek le. A város nem rendelkezett vízvezetékkel. A modern áttörések hírnökei ezen a területen: az első gépjármű megjelenése 1901-ben, Ivan Sarić első repülőútja 1910-ben, valamint az első állandó mozite- 201

vinarstva u Lajpzigu 1913. godine Subotica predstavi upravo sa novoizgrađenim objektima na Paliću i sa Gradskom kućom. Grad, daleko od linije sukoba i frontova, u čitavom periodu 1914-1918. nije za vreme rata trpeo razaranja. rem megnyitása is ugyanabban az évben. Arról, hogy a Városháza milyen fontos volt a hatalmon lévő városi elit részére az is árulkodik, hogy 1912. 11. 30-án a város vezetői döntést hoztak, hogy az 1913- as lipcsei építészeti világkiállításon Szabadka az új palicsi épületekkel és a Városházával jelenjen meg. A város a harcoktól és a frontvonalaktól távol esett, így 1914 1918 között nem szenvedett el jelentősebb rombolásokat. Vlast- gradonacelnici ˇ Slobodni kraljevski grad Subotica, po statusu u rangu županije, na čelu je imao gradonačelnika, pored velikog župana. Gradonačelnik je predsedavao i vodio rad gradskog veća. Obuhvatala je teritoriju 169 190 katastarskih jutara i 507 kv. hvati. A hatalom polgármesterek Szabadka szabad királyi város és vármegye státuszú helység élén a főispán mellett a polgármester állt. A polgármester a városi tanács elnöki tisztségét töltötte be és a városi tanács munkáját vezette. Szabadka város 169 190 kataszteri holdon és 507 négyzetölön terült el. Karolj Biro, 1912. i 1948. Dr. Bíró Károly, 1912 és 1948 DR KAROLJ BIRO (Bíró Károly) (21. 1. 1864-21. 2. 1952 ) Školovao se u Subotici i Budimpešti, doktor pravnih nauka postao je 1887. Od 1889. radi kao advokat. Na izborima krajem 1902. godine, Karolj Biro izabran je za novog gradonačelnika. Po dužini obavljanja funkcije drugi je u subotičkoj istoriji, iza svoga prethodnika Lazara Mamužića, koji je grad vodio 18 godina (1884-1902). Neraskidivo je vezan za podizanje Gradske kuće. Zahvaljujući upravo njemu i njegovoj inicijativi došlo se do realizacije toga projekta. Nakon promena imperiuma nastavio je da živi i radi u Subotici. Na funkciji gradonačelnika: 21.12.1902-11.11.1918. Dr. BÍRÓ KÁROLY (1864. 1. 21-1952. 2. 21) Szabadkán és Budapesten folytatta tanulmányait, 1887-ben szerzett doktori címet jogból. 1889-től ügyvédként dolgozik. Az 1902-es évvégi választásokon választják meg az új polgármesterré. A tisztség betöltésének időtartamát tekintve a második leghosszabb ideig hatalmon lévő polgármesterről van szó; Laza Mamužićot, az elődjét követően, aki a várost 18 éven keresztül vezette (1884 1902). Nevéhez fűződik a Városháza felépítése. Neki köszönhetően, ill. az ő kezdeményezésére jött létre ez a beruházás. A hatalomváltást követően továbbra is Szabadkán élt és dolgozott. A polgármesteri tisztséget 1902. 12. 21. és 1918. 11. 11. között töltötte be. 202 Gradonačelnik i funkcioneri. 15.9.1912. Polgármester és tisztségviselők 1912. 09. 15 DR LUKA PLESKOVIĆ ( dr. Pleszkovich Lukács) Studije i doktorat prava okončava u Budimpešti. Kao komesar mađarske vlade u Budimpešti vršio dužnosti gradonačelnika i velikog župana. U kasnijem periodu nastavio da deluje u pravcu afirmacije mađarskih interesa u gradu. Bio je istaknuti član Mađarske partije i predsednik udruženja Nepker (Népkör). Na funkciji v.d. gradonačelnika: 12.11.1918 19.11.1918. Dr. PLESZKOVICH LUKÁCS Budapesten fejezi be tanulmányait és a jogi doktori címet is ott szerzi meg. A budapesti kormány biztosaként tölti be a város polgármesteri és főispáni tisztjét. A későbbiekben is a magyar érdekeket képviselési és azok érvényesülését szorgalmazza. A Magyar Párt kiemelkedő tagja és a Népkör egyesület elnöke. Kinevezett polgármester, a tisztséget 1918. 11. 12. és 1918. 11. 19. között töltötte be. 203

Fusnote 1 Városháza-Szabadka 1912-felavatásának ünnepére. Szerkesztette és kiadja Braun Henrik, Nagyvárad 1912. (Gradska kuća Subotica, Svečanost otvaranja 1912. godine, Priredio i izdao Henrik Braun, Veliki Varadin ( Rumunija) 1912. 2 IAS, F:68.V. 139/1948. Dopis Ministarstvu socijalne politike. U periodu pre 1918. godine postojalo je 5 samostalnih matičnih okruga, jedan u gradu i 4 na vanjskim teritorijama, po razgraničenju je jedan pripao Mađarskoj. Od 1932. su oni spojeni, ali su nastavili da vode evidencije za svoje područja. To znači da su matičari posebno vodili podatke za okolna naselja. Tako je na pr. 1926. godine u Šupljaku rođeno 241, a umrlo 125 lica, venčanih je bilo 63. U Žedniku znamo da je rođeno 427, umrlo 179, venčano 57, u Tavankutu ima 276 rođenih, 181 umrlih i 68 venčanih, itd. (IAS, F:47. I 25/1927) Lábjegyzetek 1 Városháza - Szabadka 1912 a felavatási ünnepség. Szerk. és kiadó Braun Henrik, Nagyvárad 1912. 2 Mamužić Lazar (1847. 03. 01. 1916. 07. 25.) Grazban és Budapesten hallgatott jogot. Ügyvédi irodája volt Szabadkán. 1881-ben a magyar Országház képviselőjének választják meg, majd 1884-ben polgármesterré választják. Lásd: Aladžić Viktorija: Két szabadkai polgármester a századfordulón, Rukovet 9/10/11/12, Szabadka 2000, 39-43. 3 A gázműveket 1890-ben alapították, amikor a vezetékeket is lefektetik. Kezdetben magánszemély vezetése alatt áll, majd 1917-től a város felvásárolja, és saját fennhatósága alá helyezi. 4 Grlica, Mirko, Szabadka lakossága 1867-1914, Museîon, 1, Subotica, 2001, 205. Gradska kuca u A városháza és novoj Kraljevini Szabadka az új (1918-1941) királyságban (1918 1941) 204 3 Broj venčanih je iznosio 782. (IAS, F:47. I 25/1927.) 4 Lazar Mamužić (1.3.1847-25.7.1916 ) studirao pravo u Gracu i Budimpešti. Imao advokatsku kancelariju u Subotici, izabran 1881. za poslanika Ugarskog sabora, a za gradonačelnika 1884. godine. Vidi: Viktorija Aladžić, Dva gradonačelnika graditelja Subotice na prekretnici vekova, Rukovet 9-10-11-12, Subotica 2000, 39-43. 5 Plinara je osnovana 1890. godine kada se polažu i vodovi. Prvo je bila pod upravom privatnika a od 1917. je otkupljena i stavljena u gradsku nadležnost. 6 Grlica, Mirko, Stanovništvo Subotice 1867-1914. godine, Museîon, 1, Subotica 2001, 205. 7 Grlica, Mirko, Secesijska Subotica grad kontrasta, Secesija u Subotici, Budapest 2002, 7. 5 Grlica, Mirko: A szecessziós Szabadka Az ellentétek városa, Budapest, 2002, 7. Ulaskom voza koji je nosio VIII pešadijski puk srpske vojske, na železničku stanicu, 13.11.1918. godine, smatra se da je započela promena imperiuma. Istorijski događaji do kraja te godine su se odvijali velikom brzinom. U Novom Sadu je 25.11.1918. godine proglašeno otcepljenje ovih teritorija od Ugarske i pripajanje Kraljevini Srbiji, a nesumnjivo najznačajni od svih bio je trenutak formiranja nove države južnih Slovena 1. decembra iste godine. No međutim, sve do potpisivanja tzv. Trianonskog sporazuma 4. 6. 1920. godine, u međunarodno pravnim okvirima koji su bitno determinisali i društvenu klimu, vladao je jedan državno - pravni provizorijum. Povlačenjem demarakacione, odnosno kako će pokazati nove granične linije, Subotica je izgubila jednu petinu svoje teritorije, Mađarskoj je pripalo 16 996 jutara (195 kv. km), delovi pustara Tompa, Kelebija i Čikerija, sa oko 8000 svojih stanovnika salašara. Po ulasku u novu državnu formaciju koja je imala istorijski vrlo kratko, ali sadržinom zbijeno i gusto trajanje - nepune 23 godine, Subotica je u svoj punoći i složenosti društvenog života, odavala niz svojih specifičnosti isto kao što je oslikavala sve teškoće i bremenitosti kojima je obilovala Kraljevina SHS. Centralna vlast je već 27. 01. 1920. godine kraljevim ukazom osnovala u Subotici Pravni fakultet. Tim činom je jasno pokazala sa koliko sigurnosti u krajnji ishod se odnosi prema najsevernijoj tački novih teritorija. Teške socijalne prilike u gradu uz one koje su se prelivale iz susedne Mađarske, gde je bila revolucija, rezultirale su 18. 04. 1920. godine tzv. Zelićevim pučem. Pobuna je ugušena, a sam Zelić pritvoren i kako se smatra bačen sa III sprata Gradske kuće 1. Veliko slavlje je bilo 20. 06. 1920. godine. Tada se proslavljalo potpisivanja mira sa Mađarskom, pekao se A hatalomváltás kezdetét a VIII. szerb gyalogos hadosztályt szállító vonat jelenti, amely 1918. 11. 13-án érkezik meg a szabadkai vasútállomásra. A történelmi események az év végéig nagy gyorsasággal zajlanak le. Újvidéken 1918. 11. 25-én kihirdetik ezeknek a területeknek Magyarországtól való elszakadását és a Szerb Királysághoz való csatolását, de a legjelentősebb történelmi esemény abban az évben, minden kétségen felül, a délszlávok új államának megalakítása december 1-jén. Azonban az ún. trianoni szerződés aláírásáig, azaz 1920. 06. 4-ig, az általános társadalmi légkörre is nagy hatással bíró nemzetközi jogi keretek értelmében a hatalmon egy állami és jogi provizórium volt. A demarkációs vonal megszűnésével és az új határok meghúzásával Szabadka területének mintegy egyötödét veszíti el, így Magyarországnak 16996 hold (195 km²) jut, azaz a tompai, a kelebiai és csikéri pusztaság részei, ami egy közel 8000 lakosú tanyavilágot jelent. Az új államformáció felettébb rövid ideig, mindössze 23 évig állt fenn, de ugyanakkor tartalmas történelmi időszakot jelentett. Szabadka társadalmi élete egy sor különlegességet mutatott tartalmát és összetettségét tekintve, ugyanakkor tükrözte az SZHSZ Királyságra jellemző nehézségeket és terhességet. A központi hatalom már 1920. 01. 27-én királyi rendelettel megalkotta a szabadkai jogi kart. Ezzel a tettel világosan kimutatta, hogy milyen bizonyossággal tekint az új területek legészakibb pontjának sorsát illetően. A városban uralkodó nehéz társadalmi körülmények és a Magyarországról átszivárgó nehézségek, ahol forradalom volt, az ún. Zelić puccsba torkolltak 1920. 04. 18-án. A felkelést leverték, Zelićet pedig bezárták és az elmondások szerint a Városháza III. emeletéről letaszították. 1 205

206 Karta sa ubeleženim novim granicama, 1923. Az új határokat jelölő térkép, 1923 vo na ražnju na Trgu. Sa balkona Gradske kuće skup je pozdravio i dr Vranje Sudarević, veliki župan. Op ti podaci o gradu Od samih početaka povarošivanja, izrastanja u gradsko naselje, od polovine XVIII stoleća, Suboticu kao administrativo upravnu celinu odlikuju neke osobine koje se kao konstanta protežu maltene sve do danas. Tako se može istaći da se prostire na velikoj površini, da užem gradu gravitiraju okolna naselja i salaši a to sa sobom povlači i vrlo specifičan teritorijalni raspored populacije. U 1925. godini, približno polovina se nalazila u užem gradu, sa naznakama karakteristika građanskog sloja, a druga polovina po okolnim mjestima i salašima, sa osobinama i karakteristikama bližim stanovništvu sela. Suboticu ili kako je glasio zvanični naziv - Slobodni kraljevski grad Suboticu (Szabad királyi város), od dobivanja tog A nagy ünnepségre 1920. 06. 20-án került sor. Ekkor ünnepelték meg a Magyarországgal megkötött békeszerződést ökörpecsenye sütéssel a főtéren. Az egybegyűlteket dr. Vranje Sudarević főispán is köszöntötte a Városháza erkélyéről. A város reprezentatív központ és elmaradott peremvidék statusa 1779. pa i po ulasku u novu državnu formaciju 1918. godine, kada je izgubljen svaki sadržaj toga pojma, kao političko - administrativno područje činili su teritorija užeg grada (unutrašnji grad) sa okolnim pustarama naseljima (spoljašnji grad). Ona je zuzimala površinu od ukupno 974,5 km². Po podacima gradskog inženjera Koste Petrovića iz publikacije Kr. Slobodni grad Subotica i kupalište Palić štampane 1928. u Nutarnjem gradu je bilo oko 60 000 stanovnika, u Kupalištu Palić 2 500, a na Pustarama oko 40 000. U celini mora se govoriti o relativnoj zaostalosti u oblasti gradsko komunalne infrastrukture. Dovoljno je samo reći da Subotica u čitavom međuratnom periodu nije dobila javnu vodovodnu mrežu, snabdevanje je vršeno sa javnih (arteških ili dubinskih) i privatnih bunara, kanalizacija je bila izgrađena samo u manjoj dužini, a i ta je bila dobrim delom otvorenog tipa, većina puteva je bila bez kamenog kolovoza (kaldrme) ili asfaltnog sloja, to jest bili su to tzv. letnji putevi, zimi gotovo neupotrebljivi zbog blata, javno osvetljenje je pokrivalo samo manji deo centra grada. 2 Upravo samo taj deo, oko monumentalne Gradske kuće, odavao je sliku i utisak grada, tu su bile koncentrisane zgrade javnih ustanova, kuće i palače bogatih građana, trgovačke i druge radnje, tu je bila tramvajska pruga, ulice kao i trotoari popločani. Već samo nekoliko blokova dalje od tog blještavog reprezentativnog dela bile su skromne kuće od naboja siromašnijih Subotičana. Uobičajeno je bilo da se privatne kuće na periferiji grade od naboja, čepića (zemlje) sa pokrovom od trske ili crijepa. Većina izgrađenih su prizemne, rijetke su spratnice. U Aleksandrovu, na zemljištu (tzv. Novo selo) dobijenom od Ministrstva za agrarnu reformu, grade se kuće naseljenicima. U 1922. godini Subotica ima 15 520 kuća, od toga ¾ su građene od naboja. Takva situacija menjaće se vrlo sporo.(prilog-karta (1950) o materijalima gradnje u Subotici) Periferija je još više ličila na selo, kako po tipu nastambi, tako i po odsustvu infrastrukture, sa blatnjavim ulicama bez ikakvog osvetljenja. Možda i u tim činjenicama treba tražiti korene raspostranjenog označavanja Subotice kao najvećeg evropskg sela. A ona je zaista bila velika po površini, toliko da bi se po pokazataljima nekih drugih gradova, tamo moglo smestiti tri puta više stanovnika. Jeste da se i ogromna većina stanovništva bavila poljoprivredom, ali Subotica nikako nije bila selo. Pre bi se moglo reći da je ona posedovala i izgrađivala sve ono što karakteriše gradove, počevši od materijalne A XVIII. század közepétől, azaz a városiasság kezdeteitől, a várossá alakulástól, Szabadkára, mint adminisztratív-közigazgatási központra, bizonyos tulajdonságok a mai napig jellemzőek. Így kiemelhetjük azt, hogy nagy területen fekszik, a szűkebb város vonzásköréhez tartoznak a környező települések és tanyák, ami maga után vonja a város lakosságának sajátos területi eloszlását. 1925-ben a lakosság közel fele a szűkebb központban lakott és a polgári réteg jellegzetességeit hordozta magán, míg a másik fele a környező településeken és tanyákon élt falusi jellegű életvitellel. Szabadkát a hivatalos elnevezés szerint: szabad királyi várost, a státusz osnove, privrede, ekonomije, poljoprivrede, trgovine, zőgazdaságot, kereskedelmet és bankügyet; valamint a elnyerésétől, 1779-től egészen az új államalakulatba való bankarstva, preko saobraćajnih komunikacija, železnič- közlekedést, így a vasutakat és a villamoshálózatot; de 207 belépésig 1918-ban, amikor a fentebb említett hivatalos elnevezés elvesztette értelmét mint politikai-adminisztratív területet a szűkebb város (belváros) és a környező pusztaságok és települések (külváros) képezték. A területe 974,5 km² volt. Koste Petrović városi mérnök adatai szerint, amelyeket a Szabadka, Szabad királyi város és Palicsfürdő kiadványban publikált 1928-ban a belvárosban közel 60000, Palicsfürdőn 2500, míg pusztakon közel 40000 lakos élt. A város kommunális infrastruktúráját illetően relatív elmaradottságról beszélhetünk. Elég csak annyit megemlíteni, hogy Szabadka a két háború közötti időszakban nem kapott vízhálózatot, az ellátást nyilvános (artézi és mély kutakból), valamint magánkutakból biztosították, a szennyvízhálózatot csak egy alacsonyabb mélységben fektették le, annak nagy része nyitott volt, az utak többsége nem volt kő- vagy aszfaltburkolattal lefedve, azaz csak ún. nyári utak voltak, melyek a tél folyamán gyakorlatilag használhatatlanokká váltak a sár miatt, a közvilágítás pedig csak a város központjának kisebb területét fedte le. 2 Igazából csak a nagyszabású Városháza körüli városrész keltette a városiasság benyomását, itt összpontosultak a közszolgálati intézmények, a gazdag polgárok házai és palotái, kereskedelmi üzletek és más műhelyek, itt közlekedett a villamos is, az utcákat és a járdákat pedig burkolat fedte. Ettől a fényűző, reprezentatív városrésztől mindössze néhány tömbbel odébb a szegényebb szabadkaiak szerény, vertfalú házai álltak. A külvárosra jellemző volt a vert-, vályogfalú házak építése, cserépvagy nádfedéllel. A házak többnyire földszintesek, az emeletes házak pedig ritkák voltak. Sándorban az Agrárreform Minisztériumtól kapott földterületen (ún. Újfalu) a betelepülőknek építettek házakat. 1922-ben Szabadkán 15520 ház van, ennek ¾-e vertfalú. Ez a helyzet felettébb lassan változik. A külváros még inkább hasonlított egy falura, mind a lakóépületek típusa, mind az infrastruktúra hiánya alapján, sáros utcákkal, közvilágítás nélkül. Lehet, hogy innen ered a mondás, hogy Szabadka a legnagyobb európai falu. Szabadka valóban nagy területen feküdt, oly mértékben, hogy más városok adataihoz viszonyítva területén akár háromszor több lakos is elférne. Bár igaz, hogy a lakosság zöme mezőgazdasággal foglalkozott, Szabadka semmiképpen sem nevezhető falunak. Inkább azt mondhatnánk, hogy Szabadkának megvolt mindene, ami a városokra jellemző, azaz megteremtette azokat; így többek között az anyagi alapokat, azaz az ipart, gazdaságot, me-

208 kih ali i tramvajskih pruga, do dometa u oblasti kulture i prosvete, pozorišta, fakulteta i škola. Ipak, zadržavala je usađene osnove ravničarskih naselja. Imala je gradsko jezgro i tanak sloj građana, oko koga se koncentrisalo ostalo mnogobrojno stanovništvo. Drugi gradovi poput Beograda, Zagreba ili nama bližeg Novog Sada, koji su uneli u novu državu slične ili znatno manje demografske potencijale, razvijali su se mnogo brže i uspješnije od Subotice. Otežavajuće okolnosti za Suboticu u tom vremenu su bili njen pogranični položaj, relativna demografska dominacija mađarskog stanovništva, njen dominantno poljoprivredni karakter u produkciji, malobrojnost slovenskog (srpskog, hrvatsko - bunjevačkog) građanskog sloja. Jedna od karakteristika Subotice je bila da se teritorija grada prostirala na velikoj površini. Tako nalazimo podatke da je atar grada 1914. godine iznosio 169 192 jutara i 334 hvati, od toga 118 883 jutara i 881 hvati oranica, a 1918. godine se smanjio na 116 928 jutara, od toga 9686 jutara i 1105 hvati oranica. 3 Grad je imao u svom posedu i davao u zakup zemlju. O važnosti tog načina finasiranja gradske blagajne govori i sam put kako je došao da novca za izgradnju Gradske kuće, ali se pravdao i za stagnaciju u kasnijem vremenu: Subotica danas, od dana do dana sve više propada, pošto je izgubila veći deo svoga imanja, i to: a) razgraničenjem otpalo je Mađarskoj 16 884 kat. jutara, b) agrarnom reformom oduzeto je 11 163 kat. jut. Dakle Subotica izgubila je 28 047 kat. jut. 4 Broj stanovnika Subotice 1702-2002 a kultúra és a tanügy terén is a színházakat, egyetemet és az iskolákat. Ugyanakkor megőrizte a mezővárosokra jellemző vonásokat is. Városi maggal és egy szűk rétegű polgári lakossággal rendelkezett, akik köré csoportosult a többi nagyszámú lakosság. Más városok, mint amilyenek Belgrád, Zágráb vagy a hozzánk közelebb álló Újvidék, melyek az új államba hasonló vagy kevésbé jelentős demográfiai előnyöket hoztak, sokkal gyorsabban és sikeresebben fejlődtek Szabadkánál. A körülményeket súlyosbító tény abban az időben Szabadka az országhatárhoz közeli helyzete, a magyarság relatív demográfiai dominanciája, a jellegzetes földművelési karaktere, valamint a kisszámú szláv eredetű (szerb, horvát-bunyevác) polgári réteg. Szabadka egyik jellegzetessége az, hogy a város nagy területen helyezkedik el. Így olyan adatokat találunk 1914-ből, miszerint a város határa 169192 holdon és 334 ölön feküdt, amiből 118883 hold és 881 öl szántóföld, míg 1918-ra 116928 holdra csökkent a területe, ebből 9686 hold és 1105 öl szántó. 3 A város saját tulajdonában volt föld is, amit bérbe adott. A városi kassza ilyen jellegű finanszírozásának jelentősége mellett szól az is, ahogyan a város a Városháza felépítéséhez szükséges pénzhez jutott, de ugyanakkor gyakran ezzel igazolják a későbbi gazdasági stagnálást: Szabadka manapság napról-napra megy tönkre, mert vagyonának nagyrészét elveszítette, így: a) az új határok meghúzásával Magyarországhoz került 16884 kat. hold, b) az agrárreformmal elvett földterület 11163 kat hold Azaz, Szabadka összesen elveszített földterületei 24047 kat hold. 4 Szabadkai lakosság száma 1702-2002 GODINA / ÉV BROJ STANOVNIKA / NÉPESSÉG 1702. 1 969 1751. 1. GRADSKA KUĆA / VÁROSHÁZA 1765. 9 556 1770. 9 840 1772. 10 364 1778. 21 471 1787. 20 708 1828. 34 258 2. GRADSKA KUĆA / VÁROSHÁZA 1850 49 958 1870. 56 816 1900. 82 835 1910. 93 232 3. GRADSKA KUĆA / VÁROSHÁZA 1919. 101 286 1921. 90 961 1931. 100 058 1961 111 030 2002. 150 534 Nacionalizacija Gradske kuce Jasno je da vladajućoj ideologiji i praksi nisu odgovarali elementi iz mađarske nacionalne istorije i kulture koji su bili ugrađeni u Gradsku kuću. Oni su bili sklonjeni ili zamenjeni. Tako su npr. skinuti i sklonjeni vitraži iz velike većnice, dok su plastike sa grbnom ornamentikom na spoljašnjim delovima zamenjene. Tako je inž. Iso Starsburger dobio nagradu za postavljanje državnih grbova na Gradsku kuću. 5 U 1921. godini vrši se nabavka natpisa ćirilicom i latinicom, nacionalnih grbova i jugoslovenske trobojke od fabrike Žolnai. 6 Dva lifta su počela da se upotrebljavaju za prevoz stranaka i posetilaca od 1. juna 1920. 7 Liftovođe su naplaćaivale i karte u zavisnosti da li se ide na I, II ili III sprat. Samo su nameštenici u zgradi i vojni invalidi mogli da se voze besplatno. U 1928. godini vrši se nabavka 300 kg ulja za patose, a u ponudi je stajalo da je prvoklasno i bez nesnošljiva mirisa. Redovne popravke i održavanje objekta su vršene 8 kontinuirano. S početka dvadesetih godinama i Ministarstvo unutrašnjih dela se interesuje za umetnička dela koja su ostala iz mađarskog perioda. Tako po njihovom naređenju br. 348/1924 koje je klasifikovano kao poverljivo, gradski inženjerski ured dostavlja popis umetničkih dela kojima su autori Mađari. On je razvrstan na grupe. Tako su popisane: A) slike na staklu od Mikše Rota (18 komada), B) slike sa masnom bojom (21 delo), C) kiparske radnje ( dva dela). To pitanje je intrigiralo subotičku javnost i pojedince. Tako je jedan revnosni detektiv Državnog tajnog redarstva za B.B.B. svojim dopisom od 30. 01. 1926. godine skrenuo pažnju svome šefu da se na ulazu u Veliku većnicu, na stubovima još i danas nalaze simboli mađarske krune, na zidovima spomen natpisi, a u prozorima A Varosháza épületében A hatalmon lévő ideológiának és gyakorlatnak egyértelműen nem feleltek meg a Városházába beépített magyar nemzeti történelem és kultúra elemei. Így azokat eltávolították, vagy lecserélték. A Díszteremben található vitrázsokat levették és eltették, míg az épület külső részén található műanyag címerornamentikát kicserélték. Az új állami címerek Városházára való felhelyezéséért Iso Starsburger mérnök díjat kapott. 5 1921-ben történik a cirill és latin betűs feliratok, a nemzeti címerek és a jugoszláv trikolor beszerzése a Zsolnai gyártól. 6 1920. június 1-jén két felvonót helyeztek üzembe az ügyfelek és a látogatók részére. 7 Attól függően, hogy a látogatók az I., II. vagy a III. emeletre mentek, a liftkezelők változó árú jegyeket fizettettek meg. Kizárólag az épületben dolgozók, ill. a hadirokkantak vehették igénybe ingyenesen a felvonókat. 1928-ban 300 kg olajat szereznek be a padlózat karbantartására, az ajánlatban az áll, hogy első osztályú és kellemetlen szagoktól mentes áruról van szó. A rendszeres javítások és karbantartások folyamatosan zajlottak. 8 A húszas évek kezdetétől az akkori belügyminisztérium is érdeklődik a magyar korszakból fennmaradt műalkotások iránt. Így a titkosnak minősített 348/1924- es rendelet alapján a városi mérnöki iroda számba veszi azokat a műalkotásokat, amelyeknek az alkotói magyar nemzetiségűek. Ezt három csoportba sorolják. Így összeírják: A) Róth Miksa üvegfestményeit (18 darab), B) olajfestményeket (21 alkotás), C) szoborműveket (2 alkotás). Ez a kérdés felkeltette a szabadkai közvélemény és lakosság érdeklődését. Így az állami titkosrendőrség egy buzgó nyomozója az 1926. 01. 30-i jelentésében felhívja felettesének a figyelmét arra, hogy a Díszterem bejáratánál lévő oszlopokon még megtalálhatóak a 209

a ona su i dalje ostala u gradskom vlasništvu sakrivena u podrumima Gradske kuće, čekajući neka druga vremena. Jasno je da se Stipićeva namera ukalapala u tadašnju praksu prema mađarskoj ostavštini, a koja je bila vođena smernicama tada vladajuće ideologije. kerül az is, hogy a város polgármestere, Albe Malagurski, valamint a szenátus tagjai is egyetértenek az ötlettel. A vezetőség mégis elállt az értékes műalkotások eladásától, és azok továbbra is a város tulajdonában maradtak a Városháza pincéiben elrejtve, jobb napokra várva. Egyértelmű, hogy Stipić szándékai azonosak a magyar hagyaték iránti viszonyulás gyakorlatával, amely a kor vezető ideológiáját követte. Oko i u Gradskoj kuci A Varosházán és akörül 210 IAS, F:47. XV 234/1928 SzTL, F:47. XV 234/1928 izrađeno slikano nova gradska kuća i stara a više njih stoji ispisano mađarskim slovima Szabatka szabad kiralyi varos... Detektiv smatra da te stvari treba odmah ukloniti, da nas ne bi neprijatelji ismevali. Kao rezultat toga inženjerski ured pokreće postupak preinake građevnih ukrasa u varoškoj kući, koji napominju staru mađarsku vladavinu i sastavlja predračun o tim poslovima. On je iznosio 19 800 dinara. Ali pošto gradsko računovodstvo piše da nema toliko novaca u proračunu, tim radovima se nije pristupilo. Sličnog je sadržaja i predmet sa dopisom poznatog subotičkog novinara i pisca Lazara Stipića. On piše gradskim vlastima 30.03.1926. godine i postavlja pitanje šta nameravaju učiniti sa onim mađarskim historijskim slikama i staklenim mozaicima, koje imaju veoma veliku vrednost, ali su zbog svoje sadržine osuđene na potpuno isključenje iz javnosti. Dalje novodi da su one izložene propadanju. Upravo zbog toga, kada grad već ne može imati druge koristi od ovih skupocenih stvari on daje predlog da bi ih trebalo što pre prodati, pa bi time Grad došao do kapitala. Navodi da se i gradonačelnik Albe Malagusrki kao i članovi Senata slažu sa tom idejom. Ipak se odustalo od prodaje tih vrednih umetničkih dela, A Városházán és körülötte számos olyan esemény történt, amely tükrözte a kor szellemét és a társadalmi körülményeket. Voltak itt politikai gyűlések, összejövetelek, látogatások, kiállítások, előadások stb. A szabadkai társulatok és egyesületek, a vendégtársulatokkal egyetemben, rendszeresen éltek a lehetőséggel, hogy előadásaikat, koncertjeiket, mulatságaikat a Városi Színházban, az Arany Bárány Szállodában, a Városháza Dísztermében vagy másutt rendezzék meg. Ehhez a társulatoknak először a szenátushoz kellett fordulniuk, az pedig kiadta az engedélyeket a rendezvények lebonyolítására, meghatározta a járulék összegét, a belépőkre kirótt városi adót, az elektromos energia, takarítás és más, a város által szolgáltatott költségek árát. Így a Városháza is helyet adott néhány fontos eseménynek. Ugyanakkor a díszterem, az átrium és más helyiségek is vendégül láttak számos fontos látogatót. A következő időrendi felsorolás csak néhány fontos eseményre tér ki, amelyek ezekhez a helyszínekhez kapcsolódtak: 1910 novemberében a kereskedők beköltöztek a földszinten található üzletekhelyiségekbe, amelyeknek rendeltetése azóta is változatlan. A Bunyevác és Szerb Népbizottság ülése a szerb katonaságot szállító vonat megérkezésének napján, 1918. 11. 13-án. 1919. 03. 24-én a Díszteremben megkezdődött Bácska, Bánát és Baranya szociáldemokrata szervezeteinek kongresszusa. 9 Őfelsége Sándor régens trónörökös meglátogatta Szabadkát és a Városházán szállt meg 1919. 07. 26-án. 10 A Városháza erkélyén köszöntőbeszédet mondott, amelyben kihangsúlyozta, hogy Szabadka a miénk és a miénk is marad! 1920. 03. 28-án a Városházán megtartották a mozgássérültek kongresszusát, és bejelentették a következő U Gradskoj kući i oko nje dešavalo se mnogo toga što je odražavalo vreme i društvenu klimu pojedinih perioda. Bilo je tu političkih skupova, mitinga, poseta, izložbi, predstava... Subotička društva i udruženja, kao i one gostujuće, redovno koriste mogućnost da održavaju svoje predstave, koncerte, zabave u Gradskom pozorištu, Hotelu Zlatno jagnje, Velikoj većnici Gradske kuće, ali u drugim prostorima. Radi toga oni su morali prvo da se obrate Senatu, a on im je izdavao odobrenja, odnosno dozvole za održavanje, određivao takse, gradski porez na ulaznice, cene za troškove struje, čišćenja i ostalih usluga koje su dobijali od gradskih službi. Tako je i Gradska kuća bila mesto nekoliko značajnih događanja. Isto tako, Velika većnica, atrium i drugi prostori poslužili su da ugoste mnogobrojne značajne goste. U kratkoj hronologiji ističemo samo neka događanja koja su vezana za te prostore: Novembra 1910. godine su useljeni trgovci u radnje u prizemlju i od tada taj prostor ima takvu funkciju. Zasedanje Narodnog odbora Bunjevaca i Srba na dan dolaska voza sa srpskom vojskom 13. 11. 1918. godine. U Velikoj većnici otpočeo je 24. 03. 1919. godine Kongres socijademokratskih organizacija Bačke, Banata i Baranje 9. Njegovo veličanstvo regent prestolonaslednik Aleksandar posetio je Suboticu i prenoćio upravo u Gradskoj kući 26. 07. 1919. godine. 10 Održao je i pozdravni govor sa balkona u kome je istakao da je Subotica naša i ostaće naša! Održan je kongres invalida u Gradskoj kući 28. 03. 1920. godine i najavljen štrajk od sledeceg dana. Opšti štrajk železničara započeo je u noći 15./16. 04. 1920. godine u čitavoj zemlji. Mase sveta kretale su se i ulicama oko Gradske kuće. U noći 19/20. 04. 1920. godine manja grupa pro- magyar korona szimbólumai, a falakon emlékiratok, az ablakokon az új és a régi városházról készült képek és több helyen magyar betűkkel az áll, hogy Szabatka szabad kiralyi varos... A nyomozó véleménye szerint ezeket a dolgokat azonnali hatállyal el kell távolítani, hogy ne nevessenek ki bennünket ellenségeink. Ennek eredményeként a mérnöki iroda elindítja a Városháza azon építészeti díszeinek módosítását, amelyek a régi magyar hatalomra emlékeztetnek, és kiállítja a munkákról szóló előszámlát. Az előszámla 19800 dinárról szólt. Mivel a városi könyvelőség jelentése szerint nincs ennyi pénz a költségvetésben, ezért a munkálatok nem kezdődnek el. Hasonló tartalmú és tárgyú az ismert szabadkai újságíró és író, Lazar Stipić jelentése is. Ő a városi hatalomhoz intézett 1926. 03. 30-án keltezett levelében felteszi a kérdést, hogy a vezetésnek mi a szándéka azokkal a magyar történelmi képekkel és üvegmozaikokkal, amelyek igen értékesek, viszont tartalmuk miatt a köztudatból való teljes kizárásra ítéltettek. Továbbá kifejti, hogy ezek az alkotások pusztulásra vannak ítélve. Éppen ezért ha már a városnak nincs más haszna ezekből az értékes dolgokból, azt az ajánlatot teszi, hogy ezeket mielőbb el kellene adni, és ezáltal a város tőkéhez jutna. Említésre letera i seljaka, predvođena Ištvanom Rutaijem i Josipom napon kezdődő sztrájkot. 211

212 Zelićem 11 izvodi pokušaj puča. Uhapšen je i po policijskom izveštaju izvršio samoubistvo skokom sa III sprata Gradske kuće (dok je verovatnije da je bačen). U 1922. godini usledila je nova poseta Kralja. 12 Novoosnovana Jugoslavenska Napredna Nacionalna Omladina u Subotici na Trgu slobode pred Varoškom kućom 13 održala zbor da prosveduje protiv italijanskog napada na Rijeku, protiv italijanskog imperijalizma i madžarske iredente. 14 Zemaljski poljoprivredni sajam spojen sa Vojvođanskom industrijskom zanatlijskom izložbom planiran je da se održi od 21. do 31.VII. 1925. godine u kasarni 3. Konjičkog puka na palićkom putu. Zbog toga su jedinice izmještene na taborovanje u hrastovačku šumu. Grad je pruduzeo još neke korake da posetiteljima učini ugodnijim boravak u Subotici. Na zahtev Inženjerskog ureda Senat je odlučio da se pojača osvetljenje ulica, sa 130 na 440 plinskih lampi, što je i prihvaćeno. O značaju ove izložbe za državu i potpori koju je uživala, svedoči da je na otvorenju bio prisutan ministar trgovine dr. Krajač. Drugi veliki skup te 1925. godine je bio kongres učitelja 27, 28. i 29. avgusta. O pripremama za dolazak oko 4 000 učitelja iz čitave zemlje govori dopis s molbom Mesnog školskog odbora grada Subotice o uvođenje električnog osvetljenja u osnovnim školama u II, III, IV i V krugu grada. Taj posao se mora dovršiti do 31. 07. 1925. godine kada će u Subotici biti održan učiteljski kongres. Pored toga određena je i suma od 30 000 dinara za pomoć u prihvatanju gostiju. Na neposrednim pripremama su radili školski nadzornici Radomir Vujić i Aleksandar Mikić. Smeštaj tako velikog broja posetilaca organizovan je po kućama domaćina i u zgradama 4 osnovne škole. I šahisti su imali svoj kongres u Subotici. Molba Subotičkog šahovskog kluba koga zastupa dr Miloš Rafajlović da se osiguraju uveti za prijem i smeštaj dvadesetak šahista koji dolaze na Kongres i šahovski meč od 3. do 24. 08. 1925. godine, govori o pripremama za njega. Stjepan Radić održao na glavnom trgu skup u nedelju 17. 01. 1926. pred 7 000 ljudi. Stjepan Radić je održao na glavnom trgu skup 17. 01.1926. godine pred 7 000 ljudi. 15 Na sednici gradske skupštine 26. 08. 1927, pred- Skica plana postavljanja spomenika Az emlékmű felállításának tervrajza stavnici Mađarske stranke prvi put govorili mađarskim jezikom na zasedanjima od 1918. godine. Veliki događaj je bio 27. 11. 1927. godine kada je otkriven spomenik caru Jovanu Nenadu. Predsednik vlade general Petar Živković i ban Dunavske banovine Radosav Dunjić posećuju Suboticu 04. 05. 1930. godine. Primljeni su u Gradskoj kući. 16 Veliki zbor 09.04.1933. godine na Trgu slobode protiv revizije mirovnog ugovora sa Mađarskom. Sokolski slet održan je od 26. do 30. 06. 1936. Godine. 17 Tom prilikom grad je posetila delegacija vlade i održala govor sa balkona Gradske kuće. Okupacione mađarske trupe 12. 04. 1941. godine vrše streljanja civila oko Gradske kuće. Svečanostima proslave mađarskog hleba 27. 07. 1941.godine prisustvuje i Mikloš Horti. Tokom rata bombardovanjima iz vazduha nisu naneta oštećenja Gradskoj kući. Gradska kuca i funkcija vlasti U novom sistemu vlasti, do 1927. godine dolazi do obnavljanja, samo po formi, administrativno upravnog sistema iz perioda Austrougarske. Subotica, Slobodni kraljevski grad (Szabad királyi város), po mađarskom administrativno teritorijalnom ustrojstvu, bila je u rangu županije i imala svog Velikog župana, državnog činovnika kojeg je postavljala vlada u Budimpešti. Subotica će zadržati taj naziv i status ali u novim državno pravnim i političkim okolnostima, on će biti sasvim formalnog karaktera. Za razliku od nekadašnjeg sistema gde se u popunjavanju gradske skupštine, pored imovno poreznog cenzusa koristio i specifičan izborni sistem 18, u novim uslovima su gradski funkcioneri u gradskoj upravi - Senatu, (Gradskom načelstvu, Gradskom poglavarstvu od 1934.) počevši od gradonačelnika, zatim i svi odbornici, u gradskom predstavničkom telu - Narodnom odboru (do 29. 08. 1919), zatim Proširenom Senatu, Gradskom odboru (od 1929) i Gradskom veću (od 1934) imenovani od strane centralnih vlasti, a time samoupravnost slobodnih kraljevskih gradova nije poštovana u temelju. 19 Gradski izvršni organ vlasti bio je Senat. Skupština sa svojim telima, odborima i stručnim odborima imala je precizno određen delokrug. A vasutasok általános munkabeszüntetése az 1920. 04. 15-ről 16-ra virradó éjszakán kezdődött el az egész ország területén. A tömegek a Városháza körüli utcákon tüntettek. 1920. 04. 19-ről 20-ra virradó éjszakán egy kisebb csapat proletár és paraszt Rutai István és Zelić Josip 11 vezetésével puccsot kísérel meg. Utóbbit letartóztatják, és a rendőri jelentés szerint öngyilkosságot követ el, amikor leugrik a Városháza III. emeletéről (valószínűbb azonban, hogy letaszítják az emeletről). 1922-ben a király újabb látogatására kerül sor. 12 Az újonnan alapított Jugoszláv Haladó Nemzeti Ifjúság Szabadkán a Szabadság téren, a Városháza 13 előtt gyűlést tart, hogy tiltakozzon a Rijeka elleni olasz Na čelu Subotice nalazio se gradski načelnik (grazett. támadás, valamint az olasz imperializmus és a magyar 213 irredentum ellen. 14 A városi közgyűlés 1927. 08. 26-án megtartott ülésén a Magyar Párt képviselői először szólaltak fel magyar nyelven 1918 óta. 1927. 11. 27-én nagy eseménynek számított a Cserni Jován cár emlékére emelt szobor felavatása. Petar Živković generális, a kormány elnöke és Radosav Dunjić, a Dunai bánság vezetője meglátogatják Szabadkát 1930. 05. 4-én. A Városházán fogadják őket. 15 Nagygyűlés a Szabadság téren a Magyarországgal kötött békeszerződés reviziója ellen 1933. 04. 9-én. Megtartják a Sokolski slet elnevezésű rendezvényt 1936. 06. 26-tól 30-ig. 16 Ez alkalommal a várost meglátogatja a kormány küldöttsége is, és a küldöttség beszédet tart a Városháza erkélyén. 1941. 04. 12-én a magyar megszállók civileket végeznek ki a Városháza előtt. A magyar kenyér ünnepélyén, 1941. 07. 27-én részt vesz Horthy Miklós is. A háború folyamán történő bombázások alatt a Városháza megrongálódik. A Varosháza és a hatalmi funkciók Az új hatalmi rendszerben 1927-ig az osztrák magyar időszakra jellemző adminisztratív és közigazgatási rendszer formális megújulására kerül sor. Szabadka, mint szabad királyi város, a magyar adminisztratív területi felosztás szerint vármegyei rangon volt, saját főispánnal, azaz olyan állami köztisztviselővel, akit a budapesti kormány nevezett ki. Szabadka megtartja ezt az elnevezést és státuszt, viszont az új állami, jogi és politikai körülmények között ez csupán formális jellegű. A régi rendszerrel ellentétben, ahol a városi képviselők kinevezése a vagyonadóra vonatkozó cenzusi gyakorlat mellett egy különleges választási rendszer 17 alapján is történt, az új rendszerben a városi tisztségviselőket, így a város vezetőségét a Szenátust (Városi Elöljáróság Gradsko načelstvo, Gradsko poglavarstvo 1934-től), a polgármestert, de a városi képviselő-testület tagjait is a Népi Bizottságot (1919. 08. 29-ig), továbbá a bővített Szenátust, a Városi Bizottságot (1929-től) és a Városi Tanácsot (1934-től) a központi hatalom nevezi ki, ezáltal figyelmen kívül hagyja a Szabad királyi városok önigazgatásának elvét. 18 A városi hatalom végrehajtó szerve a Szenátus volt. A közgyűlés, a maga szerveivel, bizottságaival és szakbizottságaival, meghatározott hatáskörrel rendelke-

214 donačelnik). Pored njega do 1931. godine postoji i mesto Velikog župana, kao direktnog predstavnika centralnih vlasti. Na te funkcije se dolazilo imenovanjima 20 od strane centralnih vlasti. Samo one lokalne političke opcije koje su imale većinu u državnom parlamentu, mogle su da očekuju da kaniduju svoje ljude na ta mesta. Samo u jednom slučaju - 1927. godine, zbog naraslih pritisaka i zahteva za uvođenjem minimuma demokratičnosti, održani su lokalni izbori 21, a na osnovu njih i izabran gradonačelnik. 22 Polje rada gradske uprave odslikava podela na odeljenja: administrativno, ekonomsko, kulturno socijalno, tehničko, finansijsko, odvetništvo, fizikat, vojno i ured gradonačelnika (do 1931.); koja je sa manjim izmenama postojala u čitavom međuratnom periodu. Predstavničko telo je imalo različit broj članova, znatno manji nego pre rata, u 1921. godini - 200, 1927-100, 1929-60, 1934-72. Tom broju se dodavao određen broj funkcionera koji su po dužnosti bili njegovi članovi. Ukupan broj službenika je isto varirao, od 516-1923. godine, do 340 početkom 1934. godine. Treba imati u vidu da je to samo osoblje u upravi, a ukupan broj svih gradskih službenika, uključivši i druge gradske institucija - biblioteku, muzičku školu, bolnicu, redarstvo (do 1929), veterinarsku službu, putare, vatrogasce i druge bio je mnogo veći. Uvođenje sistema oblasti, koje su predviđene još 1922. godine 23, a parcijalno zaživele 1923. godine, karakteriše period od 1927. do 1929. godine. Sedište Bačke oblasti u kojoj se nalazila i Subotica, bilo je u Somboru. Promenama administrativno-teritorijalnog sistema 1929. godine u skladu sa tada izvršenim političkim promenama, Zakonom o nazivu i podeli Kraljevine Jugoslavije na upravna područja, uvedena je krajem te godine podela na banovine. One su se delile na srezove i opštine, te samoupravne gradove kakav je status imala i Subotica, koja se nalazila u Dunavskoj banovini. Zakonom o gradskim opštinama iz 1934. godine Subotica dobija status gradske opštine. Tim zakonom su regulisana pitanja i oblasti koja su u nadležnosti opštinskih, gradskih uprava i razgraničena od nadležnosti državnih upravnih tela, kakvi su bili srezovi. Zakonom o obrazovanju novog sreza subotičkog 20. 07. 1934. godine obrazovan je...novi srez subotički sa sedištem u Subotici u Dunavskoj banovini u koji ulazi područje gradske opštine Subotica. 24 To je značilo da se njegova teritorijalna nanadležnost poklapala sa opštinskom. Reakcije subotičke javnosti bile su dosta burne, pa je upravo zbog toga predsednik opštine i održao sledeći Szabadka élén a város elöljárója (polgármester) állt. Mellette 1931-ig létezik a főispán tisztsége is, mint a központi hatalom közvetlen képviselője. Ezekre a tisztségekre a központi hatalom részéről történt a kinevezés. 19 Csak azok a helyi politikai erők állíthattak jelölteket a különböző tisztségek betöltésére, amelyek az állami parlamenti többséghez tartoztak. Mindössze egyetlen esetben, 1927-ben történt meg, hogy a növekvő nyomásnak engedve, a minimális demokratikusság bevezetésének céljából tartottak helyhatósági választásokat 20, és ez alapján választottak polgármestert is. 21 A városi közigazgatás munkaterületeit osztályokra osztják fel: adminisztratív, gazdasági, kulturális-társadalmi, technikai, pénzügyi, jogi, közegészségügyi, katonai osztályokra, valamint a polgármesteri hivatalra (1931-ig); ez a felosztás kisebb változtatásokkal a két háború közötti időszakra volt jellemző. A képviselő-testületnek különböző számú tagja volt, jelentősen kevesebb, mint a háború előtt, 1921-ben 100, 1927-ben 200, 1929-ben 60, 1934-ben 72. Ehhez a számhoz egy meghatározott számú tisztségviselő is hozzáadódott, akik hivatalból voltak a testület tagjai. A köztisztviselők száma is változó: 516-tól 1923-ban, 340-ig 1934 kezdetén. Figyelembe kell venni, hogy ez csak a közigazgatás tagságának a száma, az összes városi köztisztviselő, beleértve más városi intézmények dolgozóinak számát is (könyvtár, zeneiskola, kórház, csendőrség, állatorvosi szolgálat, útfelügyelet, tűzoltók és mások) sokkal nagyobb volt. A területekre való felosztás rendszere az 1927-től 1929-ig terjedő időszakra jellemző, bevezetését már 1922-ben előrelátták, 22 és részlegesen 1923-ban életbe is lépett. A bácskai terület székhelye, amelyhez Szabadka is tartozott, Zomborban volt. Az adminisztratív-területi rendszer megváltozásával, az akkor életbelépő politikai változásokkal összhangban az 1929-es év végén bevezetik a bánságokra történő felosztást a Jugoszláv Királyság elnevezéséről és annak végrehajtói területekre való felosztásáról szóló törvény értelmében. A bánságokat járásokra és községekre osztották, valamint önigazgatási városokra, amilyen státusszal a Dunai bánságban található Szabadka is rendelkezett. Az 1934-es Városi községekről szóló törvény értelmében Szabadka városi községi státuszt nyer. Ezzel a törvénnyel a városi és községi vezetés hatáskörébe tartozó kérdéseket és területeket szabályozták, és elhatárolták a városok hatásköreit az állami közigazgatási szervek hatásköreitől, mint amilyenek a járások is voltak. Az új szabadkai járás létrehozásáról szóló törvény értelmében Kandidatska lista dr Stipića Dr. Stipić jelölt listája govor u Gradskom predstavništvu, septembra 1934. godine: Ovom prilikom želim razbiti neke zablude, koje se izgleda hotimično šire među građanstvom sa namerom, da se stvori neraspoloženje. Pronose se glasovi da je grad prestao biti grad i da će novim Zakonom postati selo to sve sa providnom tendencijom. Zna se da je sl. kr. grad kao takav već odavno prestao, ostala je samo titula koja potiče još iz starog feudalnog doba. U ona doba 1934. 07. 20-án megalkották...az új szabadkai járást, Szabadka székhellyel a Dunai bánságban, amelyhez hozzátartozik Szabadka város községe. 23 Ezek szerint a szabadkai járás területi hatásköre megegyezett a városéval. A döntésre a szabadkaiak felettébb viharosan reagáltak, és éppen ezért a község elnöke a közvetkezőket fogalmazta meg 1934 szeptemberében a városi 215

216 dr Veljko Momirović s titulom ovom pripadale su i neke privilegije, a one su već davno ukinute. Donošenjem novog Zakona ukinuta je samo ona titula, koja inače nije ništa značila i ovim Zakonom su postali svi gradovi kraljevski i slobodni. Protestuje se i protiv zablude, da je donošenjem Zakona o Sreskom načelstvu pao nivo grada na seosku opštinu. Sresko načelstvo je opšta upravna vlast prvog stepena i autoritativnije će pretstavljati državnu vlast, dok prema gradskoj opštini kao samoupravnom telu nema nikakve ingerencije, jer gradovi podležu neposredno nadzoru Kr. Banske Uprave. 25 Samouprava gradova, pa tako ni Subotice neće poprimiti realne sadržaje ni u narednom periodu. Uklapanjem u novu strukturu organizacije vlasti, subotička opština će samo izgubiti deo ingerencija kojima je do tada raspolagala. Jedno od objašnjenja za stvaranje sreza subotičkog, svakako je i sledeće: Ovaj srez je oformljen zbog pribavljanja većeg autoriteta administrativno - teritorijalnoj vlasti u Subotici, obzirom da se nalazila u graničnom području, uz to još i najprometnijem u képviselő-testületben megtartott beszédében. Ez alkalommal szeretnék bizonyos téveszméket eloszlatni, amelyeket úgy tűnik szándékosan terjesztenek a lakosság körében, azzal a céllal, hogy ellenszenv alakuljon ki. Olyan hangok jutnak kifejezésre, hogy a város megszűnt városnak lenni és hogy az új törvény értelmében faluvá válik, mindez átlátszó módon történik. Közismert tény, hogy a Szabad királyi város, mint olyan már rég megszűnt és csak a titulus maradt meg, mely még a régi feudális korból ered. Azokban az időkben ezzel a ranggal bizonyos privilégiumok is jártak, azonban ezek már rég megszűntek. Az új törvény meghozatalával csak az a titulus szűnt meg, amely már egyébként sem jelentett semmit, és ezzel a törvénnyel valamennyi város királyivá és szabaddá lett. Tiltakozunk az a téveszme ellen is, hogy a járások elvét megalapozó törvény értelmében a város színvonala egy falusi község szintjére esett. A járásokról szóló elv egy elsőrendű általános közigazgatási hatalmat jelent, és tekintélyesebben fogja képviselni az állami hatalmat, míg a városi községekre, mint önigazgatási szervekre nem fejti ki hatáskörét, hiszen a városok közvetlenül a Királyi Bánsági Igazgatóság fennhatósága alá tartoznak. 24 putničkom i drugom saobraćaju sa susednom Mađarskom. Srez je bio pod ingerencijama centralnih vlasti. Prvi načelnik je bio dr Svetozar Stričević, pravnik, a nakon njega od januara 1935. godine dr Veljko Momirović, isto pravnik. Predsednik opštine, inž. Ivan Ivković Ivandekić, tokom avgusta 1934. godine, na osnovu naređenja KBU I br. 18934 od 13. 08, organizuje useljenje Sreskog načelstva u prostorije Gradske kuće. On izdaje naređenja podređenim službama u okviru Tehničkog odeljenja za pripremu kancelarija za novu državnu ustanovu, koja u Gradskoj kući, dobija na korišćenje prostorije br. 127 i 128 na II spratu, te za postavljanje naslovne table na ulazu. Tokom 1939. godine i kroz rad Načelstva provejava dah ratne atmosfere. Mada su mobilizacioni planovi bili u nadležnosti gradskog Vojnog odeljenja, civilne vlasti, pa tako i Načelstvo dobijaju niz naredbi i okružnica u vezi snabdevanja stanovništva, vežbi evakuacije u slučaju napada iz vazduha, zamračivanja... U trenutku ulaska mađarskih trupa u Suboticu, 12. aprila 1941. godine, na funkciji predsednika opštine bio je advokat Vladislav Lipozenčić a na mestu sreskog načelnika - Đura Rebić. a városi katonai ügyosztály fennhatósága alá tartoztak, ennek ellenére a civil hatalom, így az elöljáróság is, egy sor parancsot és körözvényt kap a lakosság ellátásával, ill. egy esetleges légitámadásra felkészítő evakuációs gyakorlattal kapcsolatban. A magyar seregek bevonulásának pillanatában, 1941. április 12-én a szabadkai község elnöke Vladislav Lipozenčić ügyvéd volt, míg a járási elöljáró Đura Rebić. A városok önigazgatása az elkövetkező időszakban sem bővül valós tartalommal, így Szabadkáé sem. A hatalom új szerkezetébe való beilleszke- (1912-1944) Ustanove u Gradskoj kuci Intézmének a Vásrosházában déssel a szabadkai község addigi hatásköreinek csak (1912-1944) egy részét veszíti el. A szabadkai járás létrehozásának egyik magyarázata így hangzik: Ezt a járás azért Period ustanova sprat soba FÖISPÁNI HIVATAL hozták létre, hogy az adminisztratív-területi hatalom Szabadkán nagyobb tekintélyre tegyen szert tekintettel arra, hogy a város a határmenti övezetben található és 1912-1918 Föispáni hivatal I 29 emellett a szomszédos Magyarország felé vezető legforgalmasabb VELIKI ŽUPAN személyi és egyéb közlekedési útvonalak 1918-1929 Veliki župan I 29 mentén fekszik. 25 A járás a központi hatalom hatásköre FÖISPÁNI HIVATAL alá tartozott. 1941-1944 Föispáni hivatal I 29 Az első elöljáró dr. Svetozar Stričević jogász volt, őt dr. Veljko Momirović követte 1935 januárjától, aki szintén 1944- jogász volt. A község elnöke Ivan Ivković Ivandekić GRADSKA UPRAVA 1934 augusztusa folyamán a Királyi Báni Igazgatóság az 18934 sz., 08. 13-i rendelete alapján megszervezi a járási 1912- Polgármesteri hivatal I 75 elöljáróság beköltöztetését a Városháza helyiségeibe. 1918- Gradonačelnički ured I 75 Kiadja a parancsot a műszaki osztály keretében működő szolgálatoknak, hogy készítsék elő az új állami intéz- 1941-1944 Polgármesteri hivatal I 73-76 mény számára az irodákat, amellyel a Városháza II. emeletén található 127-es és 128-as sz. helyiségeket veszik 1918 Državno matičarsko zvanje I 34 használatba, és tegyék fel a névtáblát a bejáratra. Finansijsko i ekonomsko odeljenje I 41 Az 1939-es év folyamán az elöljáróság munkáját is áthatja a háborús légkör. Bár a mobilizációs tervek Socijalno i vojno odeljenje I 133 217

VÁROSI SZÉKHÁZ 1941-1944 Katanai ügyostály I 123-128, 129, 133, 135, 1918-1941 Kulturno i administrativno odeljenje I 67 Gradsko računovodstvo I 38 Gradsko porezno odeljenje I 61 Gradsko odvetništvo I 72 Siročadsko odeljenje II 92 Građevinsko odeljenje II 92 Siročadsko odeljenje II 92 Gradski fizikat III 149 GRADSKA POLICIJA Šef Policije II 120 Političko odeljenje II 119 Krivično odeljenje II 115 Policija mesta II 107, 108 Obrtno odeljenje II 127 Prijavno odeljenje II 124 Dežurni organi II 108 1912-1944 Policijski pritvor III GRADSKO TROŠARINSKO ODELJENJE Šef trošarine II 81 URED ZA JAVNU ČISTOĆU polusprat 15 OBLASNA ZAŠTITA DECE I MLADEŽI 1925 Oblasna državna zaštita dece i mladeži III / II SUD ZA STANOVE 1925 II/III DRŽAVNA BAKTERIOLOŠKA STANICA 1921 Bakteriološka stanica III 147 1921 Pasterov zavod III 147 1921 Hemijski laboratorij III 147 1941-1944 VÁROSI BAKTEREOLÓGIAI INTÉZET III 147 Vlast-gradonacelnici, ˇ predsednici op tine DR STIPAN MATIJEVIĆ (Subotica, 1872 1939) Rođen je u Subotici 1872. godine. Stipan Matijević je po profesiji bio pravnik koji je nakon školovanja u Subotici pravne nauke završio u Budimpešti. I pre rata je bio angažovan u javnom životu. Nakon smenjivanja je radio kao javni beležnik. Napisao je 1928. godine memoarsko delo: Događaji koji su se odigrali za vreme mog javnog delovanja. O značaju uloge dr Matijevića, i samog perioda u kome je on gradonačelnik, najbolje svedoče reči zahvle koje njemu lično i saradnicima upućuje Narodna uprava za Vojvodinu, na savesnom i ˇrodoljubivom radu koji su... omogućili da uspešno obavimo jedan od najvažih poslova u istoriji naroda srbskog, posao odkidanja ovih bogatih pokraina Ugarske i pripajanje istih Kraljevstvu Srba, Hrvata i Slovenaca. Za svoje zasluge, odlikovan je 1925. godine ordenom svetog Save. Preminuo je 1939. godine. Na funkciji gradonačelnika od 20. 11. 1918 03. 05. 1920. ( Obavljao je i funkciju Velikog župana 20. 11. 1918. 3.05. 1920.) A hatalom - polgármesterek, a község elnökei DR. STIPAN MATIJEVIĆ Szabadkán született 1872-ben. Stipan Matijević végzettsége szerint ügyvéd, aki szabadkai iskoláztatása után Budapesten fejezte be jogtudományi tanulmányait. Már a háború előtt is részt vett a közéletben. Leváltása után közjegyzőként dolgozott. 1928-ban megírta a memoárját: Események, amelyek a közéletben eltöltött szolgálatom ideje alatt történtek. Dr. Matijević szerepéről és a korszak jelentőségéről, amelyben ő a polgármester, legjobban azok a köszönő szavak tanúskodnak, amelyeket neki személyesen, valamint munkatársainak intézett Vajdaság Népi Igazgatósága a lelkiismeretes és hazaszerető munkáért, amely...lehetővé tette, hogy sikeresen elvégezzük a szerb nép történelmének az egyik legfontosabb feladatát, ezen gazdag tartományok elszakítását Magyarországtól és azoknak a Szerb Horvát Szlovén Királysághoz való csatolását. Érdemeiért 1925- ben Szent Száva érdemrenddel tüntették ki. 1939-ben hunyt el. A polgármesteri tisztséget 1918. 11. 20-tól 1920. 05. 3-ig töltötte be. (A főispáni tisztséget 1918. 11. 20-tól 1920. 05. 03-ig töltötte be.) 218 DR VRANJE SUDAREVIĆ (Subotica, 19. 9. 1868 Subotica 14. 05. 1924) Potiče iz bogate zemljoposedničke bunjevačke porodice. Tako je i sam bio virilista (na osnovu visine poreza) u mađarsko vreme i postavljen je u gradsku skupštinu. Studirao je medicinu u Budimpešti. Zbog očeve smrti prekinuo je studije, ali ipak 1899. postaje lekar. Društveno aktivan za vreme školovanja, bio je poverenik Matice hrvatske za Suboticu, saradnik u Kolu mladeži, među osnivačima je Zemljodilske štedionice (1904), i Bunjevačke stranke (1906), urednik Nevena od 1903. do 1910. Bio je narodni zastupnik u Konsituanti (1920), i Narodnoj DR. VRANJE SUDAREVIĆ Szabadka, 1868. 09. 19 Szabadka, 1924. 05. 14). Egy gazdag bunyevác földtulajdonos családból származik. Így a magyarok ideje alatt ő maga is virilista (az adó mértékét tekintve), és ennek köszönhetően a városi tanácsban is helyet kap. Budapesten orvostanhallgató volt. Apja halála miatt megszakítja tanulmányait, mégis 1899-ben orvos lesz. Iskoláztatása ideje alatt társadalmilag aktív, így volt a Matica hrvatska biztosa Szabadkán, a Kolu mladeži munkatársa, a földügyi takarékszövetkezet (Zemljodilska štedionia) egyik alapítója (1904), és a Bunyevác Párt egyik alapítója is (1906), a Neven szer- 219

220 skupštini (1923). Na funkciju gradonačelnika postavljen je kao član Bunjevačko - šokačke stranke ( BŠS). Na funkciji gradonačelnika od 04. 05. 1920 08. 11. 1920. (Veliki župan 04. 05. 1920 08. 11. 1920 ) DR ANDRIJA PLETIKOSIĆ (dr. Pletikoszich András) ( 1885??) Pravnik, advokat. Potiče iz ugledne bunjevačke familije. Pletikosić je u Subotici završio osnovnu školu i gimnaziju, a onda je otišao na studije u Budimpeštu gde se družio s ostalim bunjevačkim studentima, od kojih će mnogi kasnije igrati važnu ulogu u bunjevačkom društvenom i političkom životu (Mirko Ivković Ivandekić, Babijan Malagurski, Stipan Matijević, Vranje Sudarević). U Budimpešti je Pletikosić položio doktorat i pravne studije. Posle povratka u Suboticu ušao je Pletikosić u političke vode, angažuje u Nezavisnoj (Košutovoj) stranci i započinje da radi kao advokat. Smatrali su ga za mađarizovanog Bunjevca. Nakon rata on je dugo bio izvan glavnih političkih događaja. Zbog svoje promađarske orijentacije nije uživao poverenje Bunjevaca. Međutim, kada je demokratsko-radikalna vlast 1920. godine odlučila smeniti hrvatsku gradsku upravu, uzeli su upravo Pletikosića kao Bunjevca da obavi taj nezgodni politički posao. Od 1924. do 1934. obavljao je funkciju javnog beležnika u Bačkoj Topoli. 27 Na funkciji gradonačelnika od 08. 11. 1920-02. 09. 1922. (Bio je i Veliki župan 26. 11. 1922 23. 04. 1924.) NIKOLA TABAKOVIĆ (Budimpešta, 1863 -?) podgradonačelnik do 20. 11. 1924, a nakon toga 1924. gradonačelnik Velike Kikinde. Na funkciji v.d. gradonačelnika u periodu 02. 09. 1922. 31. 12. 1922. kesztője 1903-tól 1910-ig. A Konsituanti (1920), valamint a Népgyűlés (1923) képviselője. A polgármesteri tisztséget a Bunyevác Sokác Párt tagjaként töltötte be. A polgármesteri tisztséget 1920. 05. 4-től 1920. 11. 8-ig töltötte be. (A főispáni tisztséget 1920. 05. 4-től 1920. 11. 8-ig töltötte be.) DR. ANDRIJA PLETIKOSIĆ (dr. Pletikoszich András) ( 1885??) Jogász, ügyvéd. Egy tekintélyes bunyevác családból származik. Pletikoszich Szabadkán fejezte be az általános iskolát és a gimnáziumot, majd Budapestre ment egyetemre, ahol a többi bunyevác hallgatóval barátkozott, akik közül később sokan fontos szerepet töltenek be a bunyevác társadalmi és politikai életben (Mirko Ivković Ivandekić, Babijan Malagurski, Stipan Matijević, Vranje Sudarević). Pletikoszich Budapesten végzett jogon és tette le a doktori fokozatot. Szabadkára való visszatérése után politikai vizekre evezett, szerepet vállal a Független (Kossuth-féle) Pártban, majd ügyvédként kezd el dolgozni. Magyarizált bunyevácnak tekintették. A háború után sokáig a politikai történéseken kívül állt. A magyarpárti beállítottsága miatt nem élvezte a bunyevácok bizalmát. Viszont amikor a demokrata-radikális hatalom 1920-ban úgy döntött, hogy leváltja a horvát városi vezetést, Pletikoszichot mint bunyevácot bízták meg ezzel a kellemetlen politikai munkával. 1924-től 1934-ig Topolya közjegyzői tisztségét töltötte be. A polgármesteri tisztséget 1920. 11. 8-tól 1922. 09. 2-ig töltötte be. (A főispáni tisztséget 1922. 11. 26-tól 1924. 04. 23-ig töltötte be.) DR ANDRIJA PLETIKOSIĆ Na funkciji gradonačelnika po drugi put: 31. 12. 1922-23. 04. 1924. ALBA ČURČIĆ MALAGURSKI (Subotica, 1881 Subotica, 10.06.1927) Završio je Gimnaziju i devet semestara medicine, ali ga je rat sprečio da postane lekar. Studirao u Budimpešti, gde je upoznao i svoju buduću suprugu Srpkinju po nacionalnosti. Angažovan u pripremama i organizovanju preuzimanja vlasti od Mađara u gradu, 1918. godine. Bio je među osnivačima Bunjevačko-srpskog narodnog obora. Od 1919. nalazio se u gradskoj službi. Bio je član Radikalne stranke i kao takav zastupao njene stavove i na mestu prvog čoveka grada, pošto je postavljen na mesto gradonačelnika 1924. Na toj funkciji ostao je do 1926, kada je penzionisan zbog bolesti. Umro je naredne 1927. godine. Javljao se i kao urednik Danice. Na funkciji gradonačelnika od 23. 04. 1924-12. 10. 1924. DR MIRKO IVKOVIĆ IVANDEKIĆ (Subotica, 12.02.1884 - Subotica, 13.12.1974) Pravnik, advokat. U Subotici završio Gimnaziju, a pravo u Budimpešti. Od 1911. godine ima advokatsku kancelariju u Subotici. U prelomim trenucima okončanja rata 1918. deluje u grupi mladih hrvatskih intelektualaca koji su se pojavili kao jasna politička snaga, spremna da odgovori na tadašnju kriznu situaciju. Tako je kao predstavnik Narodnoga vijeća iz Subotice, uz Blaška Rajića, Stipana Vojnić Tunića sudelovao na sednici Hrvatskoga sabora 29. 10. 1918, na kojoj je proglašeno otcepljenje Hrvatske od Austrougarske i uspostava Države Slovenaca, Hrvata i Srba. Bio je glavni gradski DR. ANDRIJA PLETIKOSIĆ Másodszor tölti be a polgármesteri tisztséget 1922. 12. 31. és 1924. 04. 23. között. ALBA ČURČIĆ MALAGURSKI (Szabadka, 1881 Szabadka, 1927. 06. 10) Befejezte a gimnáziumot és az orvosi kar kilenc szemeszterét, de a háború megakadályozta abban, hogy orvos legyen. Budapesten tanult, ahol megismerte a jövendőbeli feleségét aki szerb nemzetiségű volt. 1918-ban szerepet vállalt a magyaroktól való hatalomátvétel előkészületében és szervezésében. Az egyik alapítója volt a Bunyevác-Szerb Népi Tanácsnak. 1919-től a város szolgálatába állt. A Radikális Párt tagja volt és a párt álláspontját képviselte, amikor a város első emberének választották, 1924- ben nevezték ki polgármesterré. Ebben a tisztségben 1926-ig maradt, amikor betegség miatt nyugdíjba vonult. 1927-ben hunyt el. A Danica szerkesztője volt. A polgármesteri tisztséget 1924. 04. 23-tól 1924. 10. 12-ig töltötte be. DR. MIRKO IVKOVIĆ IVANDEKIĆ (Szabadka, 1884. 02. 12 Szabadka, 1974. 12. 13.) Jogász, ügyvéd. Szabadkán fejezte be a gimnáziumot, a jogot pedig Budapesten. 1911-ben ügyvédi irodát nyit Szabadkán. 1918-ban, a háború végét jelentő áttörő pillanatokban azon fiatal horvát entellektüelek körében tevékenykedik, akik azt a rátermett politikai erőt képviselték, amely kész volt az akkori válsághelyzetre válaszokkal szolgálni. Így a szabadkai Népi Tanács (Narodno vijeće) képviselője, Blaško Rajić és Stipan Vojnić Tunić mellett részt vesz a Horvát Szábor 1918. 10. 29-i ülésén, melyen kikiálltják Horvátország elszakadását az Osztrák Magyar Monarchiától, valamint megala- NIKOLA TABAKOVIĆ (Budapest, 1863?) alpolgármester 1924. 11. 20-ig, majd 1924-től Nagykikinda polgármestere. Kinevezett polgármester 1922.09. 2. és 1922. 12. 31. között. odvetnik od 20.03.1920. godine, a potom i veliki župan i gradonačelnik. Postavljen kítják a Szlovén Horvát és Szerb Államot. 1920. 03. 20-tól a város főügyésze volt, 221

od strane kratkotrajne Davidovićeve vlade, pa će odmah nakon njenog pada i biti smenjen. 28 Preuzeo dužnost 11.10. a zakletvu položio 14.10. u Beogradu. Na političkom polju, u početku istanknuti član BŠS, zatim HSS, a kasnije prorežimskih stranaka. Tako je uspeo da bude izabran za narodnog poslnika na parlamentarnim izborima 1931. godine. Na funkciji gradonačelnika od 13. 10. 1924-14. 11. 1924. (Veliki župan 12. 10. 1924 14. 11. 1924) FRANO VUKIĆ (Franz Mayer) (Dubrovnik, 29. 04. 1890 - ) Diplomirao pravo 1911. u Beču, optirao za KSHS 1919. godine kada i menja prezime. Dolazi u Suboticu gde je obavljao niz funkcija u gradskoj policiji i vlasti, 29 Na funkciji v.d. gradonačelnika od 15. 11. 1924-14. 12. 1924. majd főispán és polgármester. A rövid ideig tartó Davidović-kormány nevezi ki, majd annak megbukását követően le is váltják. 26 Október 11-én lépett hivatalba, majd 14-én Belgrádban tette le az esküt. A politika terén kezdetben a Bunyevác Sokác Párt kiemelkedő tagja, majd a HPP, később pedig az uralkodó pártok tagja. Ennek köszönhetően 1931-ben a parlamenti választásokon képviselőnek választják meg. A polgármesteri tisztséget 1924. 10. 13-tól 1924. 11. 14-ig töltötte be. (A főispáni tisztséget 1924. 10. 12-től 1924. 11. 14-ig töltötte be.) FRANO VUKIĆ (Franz Mayer) (Dubrovnik, 1890. 04. 29 ) 1911-ben jogi diplomát szerzett Bécsben. 1919-ben az SZHSZ Királyság mellett kötelezte el magát, ekkor a vezetéknevét is megváltoztatja. Szabadkára jön, ahol számos közhivatali tisztséget tölt be a városi rendőrség és hatalom keretein belül. 27 Kinevezett polgármester 1924. 11. 15. és 1924. 12. 14. között. državnoj upravi. Istaknut član Narodne radikalne stranke, JRZ,... Na funkciji gradonačelnika od 14. 10. 1926-19. 05. 1927. (Veliki župan 23. 04. 1924-12. 10. 1924.; 11. 11. 1924 13. 10. 1926 ) DR DRAGUTIN STIPIĆ ( Subotica, 17. 01. 1883 -?) U I sv. ratu zarobljen u Rusiji, ostao sve do 1920. godine. Bio je doktor pravnih nauka, radio je u gradskoj službi. U 1926. godini postavljen za Velikog župana. Na jedinim lokalnim izborima u Subotici, 1927. godine 30, glasovima svojih sugrađana dobio poverenje da obavlja funkciju gradonačelnika. Tako mu je 27. 04. 1927. Ministar MUD naložio telegramom dr Stipiću da se preuzme ured gradonačelnika Dragoslava Đorđevića, koji sutradan predaje dužnost i odlazi u penziju. Od 06. 01. 1929. razrešen dužnosti gradonačelnika, ali je u v.d. svojstvu ostao do 23. 03. 1929. godine. Na funkciji gradonačelnika od 19. 05. 1927 23. 03. 1929. (Veliki župan 14. 10. 1926 30. 04. 1927.) Radikális Párt kiemelkedő tagja. A polgármesteri tisztséget 1926. 10. 14-től 1927. 05. 19-ig töltötte be. (A főispáni tisztséget 1924. 04. 23-tól 1924. 10. 12-ig, ill. 1924. 11. 11-től 1926. 10. 13- ig töltötte be.) DR. DRAGUTIN STIPIĆ (Szabadka, 1883. 01. 17.?) Az első világháború alatt hadifogságba esett és Oroszországba került 1920-ig. Ő is a jogtudományok doktora volt, a városnak szolgált. 1926-ban főispánná nevezték ki. 1927-ben a helyi választásokon 28 polgármesterré választották. Így 1927. 04. 27-én a belügyminiszter a hozzá intézett telegramjában arra utasítja, hogy vegye át a polgármesteri hivatalt Dragoslav Đorđevićtől, aki másnap átadja a hivatalt és nyugdíjba vonul. 1929. 01. 6-án függesztik fel a polgármesteri tisztség alól, de megbízott polgármesterként 1929. 03. 23-ig tölti be a hivatalt. A polgármesteri tisztséget 1927. 05. 19. és 1929. 03. 23. között tölti be. (A főispáni tisztséget 1926. 10. 14. és 1927. 04. 30. között tölti be.) 222 ALBA MALAGURSKI Na funkciji gradonačelnika, postavljen po drugi put od 15. 12. 1924 13. 10. 1926. DRAGOSLAV ĐORĐEVIĆ (Zakuta /opština Kraljevo/, 14. 01. 1887 -?) Profesor, političar. U godinama 1911, 1912 predavač u privatnoj Gimnaziji u Paraćinu. Kao komadant artiljerijske baterije sa srpskom vojskom ušao u Suboticu 13. 11. 1918. U prvim danima nakon toga obavljao je funkciju šefa vojne cenzure. Godine 1919. Venčao se sa Marom Malagurski. Radio 1924. kao profesor u subotičkoj Gimnaziji, pa sa toga mesta dolazi na funkciju Velikog župana. Nakon predaje dužnosti gradonačelnika 28. 04. 1927. obavljao još nekoliko funkcija u ALBA MALAGURSKI Másodszor tölti be a polgármesteri tisztséget 1924. 12. 15. és 1926. 10. 13. között. SELIMIR OSTOJIĆ (Beograd, 14. 07. 1875-19. 10. 1931.) Vojnik, brigadni general. Službovao nakon rata od 1921. do 1924. kao zamenik zapovednika Zetske i Savske divizije. Od 1923. unapređen u čin brigadnog generala, od 1924. do 1927. zamenik zapovednika Jadranske divizije. Kao penzioner, postavljen na mesto prvog čoveka grada Subotice, odmah nakon proglašenja šestojanuarske diktature. Preminuo na dužnosti, u Beogradu, gde je i sahranjen. Kum prethodnika, Dragutina Stipića. Na funkciji gradonačelnika od 23. 03. 1929-19. 10. 1931. SELIMIR OSTOJIĆ (Belgrád, 1875. 07. 14. 1931. 10. 19.) Katona, dandártábornok. 1921 és 1924 között a zetai és szávai hadosztály helyettesparancsnokaként teljesít szolgálatot. 1923-ban dandárparancsnokká nevezik ki, majd 1924 és 1927 között az adriai hadosztály helyettesparancsnoka. Nyugdíjasként Szabadka első emberének nevezik ki, rögtön a január 6-i diktatúra kihirdetését követően. Hivatala alatt éri a halál és Belgrádban temetik el. Az őt megelőző Dragutin Stipić komája volt. A polgármesteri tisztséget 1929. 03. 23-a és 1931. 10. 19-e között tölti be. DRAGOSLAV ĐORĐEVIĆ (Zakuta /Kraljevo község/, 1887. 01. 14?) Professzor, politikus. 1911-ben és 1912-ben a paraćini magángimnázium előadója, a tüzérségi hadosztály élén a szerb hadsereggel érkezik Szabadkára 1918. 11. 13-án. Ez után a katonai cenzúra főnökének tisztségét tölti be. 1919- ben összeházasodik Mara Malagurskival. 1924-ben a szabadkai gimnázium professzora, majd innen lép a főispáni tisztségre. A polgármesteri szolgálat leadása után, 1927. 04. 28-án még néhány tisztséget tölt be az államigazgatásban. A Népi 223

224 FRANO VUKIĆ Na funkciji v.d. gradonačelnika od 20. 10. 1931 29. 03. 1933. INŽ. IVAN IVKOVIĆ IVANDEKIĆ ( Subotica, 26. 05. 1882 06. 11. 1968 ) Nakon završene gimnazije 1901, odlazi da studira u Budimpeštu na Tehnički fakultet, koji završava 1905. i postaje inženjer geodezije/arhitekture. Aktivan u javnom kulturnom životu i pre Prvog svetskog rata. Kao vojnik honvedskoga puka iz Osijeka zarobljen je 1915. na ruskom frontu. U vreme raspada Austrougarske, s bratom Mirkom bio je član Bunjevačko-srpskog narodnog odbora u Subotici, a bio je i član subotičke delegacije na Velikoj narodnoj skupštini u Novom Sadu 25. 11. 1918, koja je proglasila otcepljenje od Austrougarske. Od toga doba, s potiskivanjem Mađara s vlasti u Subotici, započinje i njegov uspon kao političara. Angažovanje je započeo u Bunjevačko-šokačkoj stranci (BŠS) a posle je delovao u Hrvatskoj seljačkoj stranci (HSS). Od 1931. menja pozicije i sa bratom deluje u vladinoj Jugoslovenskoj radikalnoj seljačkoj demokratiji (kasnije preimenovana u Jugoslovensku nacionalnu stranku) i posle u Jugoslovenskoj radikalnoj zajednici. Položaj prvog čoveka grada - gradonačelnika imao 1933.-34., a od tada predsednika opštine 1934.-38. Time je ovaj položaj zadržao najduže od svih gradonačelnika u međuratnom razdoblju. Stanovao u Šenoinoj ulici 28. Na funkciji gradonačelnika, odnosno predsednika opštine od 29. 03. 1933 /25. 07. 1934/ - 17. 11. 1938. MARKO JURIĆ (Subotica 25. 04. 1880 Subotica 24. 10. 1949) Zemljoposednik, političar. Nakon školovanja u Subotici vodio je porodični posed na Žedniku. Baveći se stočarstvom i trgovinom stokom te izvozom svinja, kao vojni dobavljač u vreme Prvoga svet- FRANO VUKIĆ Kinevezett polgármester 1931. 10. 20-a és 1933. 03. 29-e között. IVAN IVKOVIĆ IVANDEKIĆ ( Szabadka, 1882. 05. 26. 1968. 11. 06.) A gimnázium befejezése után, 1901-ben a Budapesti Műszaki Egyetemre megy tanulni, ahol építészeti és földmérő mérnök lesz. A kulturális közéletben aktív szerepet tölt be már az első világháború előtt, és az eszéki honvédségi század katonájaként 1915-ben hadifogságba esik az orosz fronton. Az Osztrák Magyar Monarchia széthullásának idején testvérével, Mirkoval a Bunyevác-Szerb Nemzeti Bizottság tagja, de az újvidéki nagy népgyűlés szabadkai küldöttségi tagja is 1918. 11. 25-én, amikor a Magyarországtól való elszakadást kikiáltották. Ettől az időtől kezdve a magyarok hatalomból való kiszorításával indul el sikeres politikai karrierje. A Bunyevác-Sokác Pártban vállal aktív szerepet, majd a Horvát Parasztpártban tevékenykedik. 1931-től testvérével együtt politikai álláspontot változtat és a Jugoszláv Radkális Paraszt Demokráciában tevékenykedik (amelyet később Jugoszláv Nemzeti Párttá neveznek át), majd később a Jugoszláv Radikális Közösségben tevékenykedik. 1933 34-ben tölti be a város polgármesteri tisztségét, 1934-től 1938-ig a község elnökének tisztségét, ezáltal ezt a tisztséget a legtovább ő tartja meg valamennyi két háború közötti polgármester közül. A Šenoa utca 28-as szám alatt lakott. Polgármester, azaz a községi tanács elnöke 1933. 03. 29. (1934. 07. 25.) 1938. 11. 17 között. skog rata stekao je velik imetak. Potkraj 1920. posedovao je kuću u Štrosmajerovoj ulici i 293 jutra zemlje na Žedniku. Sudelovao je u prelomnim društvenim događajima u jesen 1918; bio je član subotičkoga Bunjevačko-srpskoga narodnoga odbora, osnovanoga 10. 11. 1918. u velikoj dvorani hotela Hungaria, te član subotičkoga izaslanstva na Velikoj narodnoj skupštini 25. 11. 1918. u Novom Sadu, na kojoj je proglašeno otcepljenje Banata, Bačke i Baranje od Ugarske. Kao pristalica međuratnih srpskih režimskih političkih struja, isprva Narodne radikalne stranke (NRS), čijeg je subotičkoga ogranka neko vreme bio predsednik, a zatim Jugoslavenske radikalne zajednice (JRZ), biran je na parlamentarnim izborima za zastupnika u Narodnu skupštinu Kraljevine SHS, odnosno Jugoslavije, 1923, 1924, 1927. i 1938. Banski većnik Dunavske banovine bio je 1930-38, a u tom je razdoblju vršio i visoke stranačke dužnosti u JRZ-u. Imenovan je za i gradonačelnika Subotice, ali je na tom položaju ostao srazmerno kratko od 18. 11. 1938. do 24. 06.1939., kad ga je nasledio Ladislav Lipozenčić. U više navrata od 1919. imenovan je i u gradski parlament prošireni senat. Subotički prohrvatski tisak nazivao ga je radikalskim harambašom. Žestoko je negirao hrvatstvo Bunjevaca. Na funkciji predsednika opštine od 17. 11. 1938 25. 06. 1939. DR VLADISLAV LIPOZENČIĆ (Subotica 05. 07. 1895 Subotica, novembra 1944) Iz imućne bunjevačke porodice. Studirao pravo u Budimpešti i Minhenu. Godine 1927. položio advokatski ispit, a od 1928. radio kao advokat. Predsednik subotičkog Rotari kluba 1939-1940. Sledbenik vladajućeg režima. Postao poslednji gradonačelnik u periodu Kraljevine Jugoslavije. Stradao po dolasku komunista. világháború alatt katonai beszállítóként nagy vagyonra tett szert. Az 1920-as évek végén a Strossmayer utcában volt háza, valamint 293 hold földje Nagyfényen. 1918 őszén részt vett a legfontosabb történelmi eseményekben, a szabadkai Bunyevác-Szerb Népi Bizottság tagja, amelyet 1918. 11. 10-én alapítottak a Hungária hotel dísztermében, ugyanakkor az újvidéki nagy népgyűlés szabadkai küldöttségének is a tagja 1918. 11. 25-én, amikor Bácska, Bánát és Baranya Magyarországtól való elszakadást kikiáltották. A két háború közötti szerb rezsim politikai erőinek híveként kezdetben a Népi Radikális Párt tagja, amely szabadkai szervezetének egy ideig az elnöke is volt, majd a Jugoszláv Radikális Közösség tagja. Az SZHSZ Királyság nemzetgyűlésének küldöttje, majd Jugoszláviáé 1923-ban, 1924-ben, 1927-ben és 1938-ban. Bánsági képviselő a Dunai bánságban 1930 és 1938 között, ebben az időben magas poszton volt a Jugoszláv Radikális Közösségben. Polgármesterré is kinevezték, de ezen a tisztségen kevés ideig maradt, 1938. 11. 18-a és 1939. 06. 24-e között, ekkor Ladislav Lipozenčić követi őt ezen a tisztségen. 1919-től több alkalommal a városi parlamentbe is kinevezik. A szabadkai horvátpárti sajtó radikális rablóvezérnek nevezte. Erősen ellenezte a bunyevácok horvátságát. A községi tanács elnöke 1938. 11. 17-e és 1939. 06. 25-e között. DR. VLADISLAV LIPOZENČIĆ (Szabadka, 1895. 07. 5. Szabadka, 1944 novembere) Egy jómódú bunyevác családból származik. Jogot Budapesten és Münchenben hallgat, 1927-ben letette az ügyvédi vizsgát és 1928-tól ügyvédként dolgozik. A szabadkai Rotary Klub elnöke 1939/1940-ben. A hatalmon lévő rezsim követője. A Jugoszláv Királyság utolsó polgármestere. A kommunisták megérkezése az életének a végét jelentette. MARKO JURIĆ (Szabadka, 1880. 04. 25. Szabadka,1949. 10. 24.) Földtulajdonos, politikus. A szabadkai iskoláztatása után a családi birtokot vezette Nagyfényen. Állattenyésztéssel és kereskedelemmel, valamint Na funkciji predsednika opštine u A községi tanács elnöke 1939. 06. disznó-exporttal foglalkozott, az első periodu 25. 06. 1939 12.04.1941. 25-e és 1941. 04. 12-e között. 225

226 Pored navedenih gradonačelnika koji su vršili i funkciju Velikog župana, na tom mestu su nalazila samo još dve ličnosti: PAJA DOBANOVAČKI? - Srbobran,? 04. 1941.) Posednik iz Srbobrana. Imenovan je 9. a preuzeo funkciju 13. 11. 1921. godine. Zamenio ga 1.1.1923. dr Andrija Pletikosić. DUŠAN MANOJLOVIĆ (Subotica, 08. 03. 1883 Subotica,? ) Potiče iz ugledne subotičke srpske porodice. Obavljao niz funkcija u poratnoj gradskoj vlasti i bio je gradski kapetan, i njegov otac Stevan bio je veliki župan u mađarskom sistemu vlasti. Imenovan 17.5.1927. On je bio zadnji na tom položaju, pošto je 17. 01. 1929. Uredbom ukinuto veliko župansko zvanje. Az említett polgármesterek mellett, akik egyben a főispáni tisztséget is betöltötték, további két személyt tartunk nyilván: PAJA DOBANOVAČKI (? Szenttamás, 1941. 04.?) Szenntamási földbirtokos. 9-én nevezik ki, tisztségét 1921. 11. 13-án veszi át. 1923. 01. 1-jén dr. Andrija Pletikosić váltja le. DUŠAN MANOJLOVIĆ (Szabadka, 1883. 03. 08 Szabadka,? ) Egy tekintélyes szabadkai szerb nemzetiségű családból származik. A háború utáni időszakban több tisztséget tölt be a városi hatalomban, városi kapitány volt, apja Stevan is főispán volt a magyar hatalomrendszer idején. 1927. 05. 17-én nevezik ki. Ő volt az utolsó, aki ezt a tisztséget betöltötte, mert 1929. 01. 17-én ez a tisztséget egy rendelettel megszüntetik. Fusnote 1 Zvanična policijska varijanta je da je skočio i izvršio samoubistvo. 2 Inž. Kosta Petrović predlagao je 1925. godine u 5 tačaka plan za rešavanje komunalnih problema: 1. izgradnja vanjskih puteva, 2. kaldmrisanje ulica u gradu 3. izgradnja vodovoda i kanalizacije 4. izgradnja moderne klaonice 5. izgradnja pozorišta. IAS, F:47. Gr. 1891/1925 3 Narodne novine, 12.2.1928. 4 IAS, F: 047. XV 255/1925. Na dopis Ministarstva za agrarnu reformu Senat upućuje predstavku objašnjavajuću spremnost na kooperativnost ali ih mole da se konačno sredi pitanje agrarne reforme jer je to interes opštine Subotica. 5 IAS, F 47. 1373. 60 XV/1922 6 IAS, F:47. III 406/1923 7 IAS, F:47. XVI 30/1923 8 IAS, F:47. 234/1928 9 Dubajić, Milan, Radnički pokret u Subotici od kraja 1918-1921. godine, Subotica 1966, 49. 10 Šokčić, Joso, Subotica pre i posle oslobođenja, građa za istoriju Subotice, Subotica 1934, 197. U levom krilu Gradske kuće domaćini su ispraznili 16 prostorija za visokog gosta i njegovu delegaciju. 11 Isto, 82, 83. Josip Zelić (Subotica 1898 3.05.1920) Berberski pomoćnik, aktivan u komunističkom pokretu. 12 IAS, F:47. I 1/1922. Izveštaj gradonačelnika obuhvata i opis Kraljeve posete. 13 Sloga, list demokratskih zemljoradnika u Vojvodini br. 11-12, Subotica 18-25. 03. 1922. 14 Prisutne bile sve demokratske organizacije pod barjacima. Pred blizu 10 hiljada našeg bunjevačkog naroda zbor otvorio omladinac Mate Kumarić, a zatim rodoljunim govorom nastupio narodni poslanik Ivan Crnković, te omladinac Ivica Pešutić /govorio o opasnostima od Mađara/, advokat Lovro Skaljer o patnjama naše braće pod Italijanima, predsednik demokratske organizacije III kruga Lacika Rudić vrstan pučki govornik, sudija dr Ivo Milić pokazao razorni rad domaćih separatistističkih organizacija. Advokat Zvonimir Piškulić pozvao na jedinstvo sav narod, Čitav je zbor najodrešitije osudio politiku onih naših partija, koje ne priznaju narodno i državno jedinstvo Jugoslavije, već idu za nekim federacijama i autonomijama, koje su samo voda na mlin našim vanjskim neprijateljima. Prisustvovali veliki župan Pajo Dobanovački, gradski načelnik Andrija Pletikosić, veliki kapetan Gavra Karakešvić, narodni poslanik Ivo Matić, dr Joca Manojlović Blaška Rajića i njegove patriotske družine naravno ni blizu, kad se radi o vanjskim našim neprijateljima... 15 Hirlap, 19.1.1926. 16 IAS, F:47. Zapisnik 1930, str. 131. 17 IAS, F:47. I 4224/1936 18 Od 338 mesta u municipijskom odboru, polovinu su sačinjavali oni državljani koji na području grada plaćaju najviše državnog neposrednog poreza a u drugoj polovini oni po biračima izabrani. (postojalo je 12 izbornih okruga). IAS,F:47.1821. Radna, nedovršena verzija prevoda na srpskohrvatski jezik statuta - Organizacioni statut opštine grada Subotice, koja nikada i nije dovršena. Lábjegyzetek 1 A hivatalos, rendőri változat szerint leugrott és ezzel öngyilkosságot követett el. 2 Kosta Petrović mérnök egy ötpontos tervet terjesztett fel a város kommunális problémáinak megoldására:1. Külső bekötőutak megépítése, 2. a városi utcák macskakövezése, 3. víz- és szennyvízhálózat kiépítése, 4. egy korszerű vágóhíd felépítése, 5. egy színház felépítése. IAS, F:47. Gr. 1891/1925 3 Narodne novine, 12.2.1928. 4 SzTL, F: 047. XV 255/1925. A minisztériumnak küldött levélben a szenátus kifejezi az együttműködésre való hajlamát és kérelmezi, hogy mielőbb rendeződjön az agrárreform kérdése, mivel ez áll Szabadka község érdekében. 5 SzTL, F 47. 1373. 60 XV/1922 6 SzTL, F 47. III 406/1923 7 SzTL, F:47. XVI 30/1923 8 SzTL, F:47. 234/1928 9 Milan Dubajić, A munkásmozgalom Szabadkán 1918 végétől 1921-ig, Szabadka, 1966, 49. old. 10 Joso Šokčić, Szabadka a felszabadulás előtt és után, Szabadka 1934, 197. old. A Városháza bal szárnyának tizenhat helyiségét kiürítették a magasrangú vendég és küldöttsége számára. 11 Uo. 82.,83. old. Josip Zelić (Szabadka 1898. 1920. 05. 3.) borbélyinas, a kommunista mozgalom aktivistája. 12 SzTL, F:47. I 1/1922, a polgármester jelentést tesz a királyi látogatásról is. 13 Sloga, a demokrata földművesek lapja a Vajdaságban 11-12. szám, Szabadka, 1922. 03. 18 25. 14 A zászlók alatt két demokratikus szervezet vonult fel. A bunyevác népünk közel 10 ezer képviselője előtt a gyűlést Mate Kumarić ifjú nyitotta meg, majd hazafias beszédet tartott Ivan Crnković képviselő, majd Ivica Pešutić ifjú /beszélt a magyar veszélyről/, Lovro Skajler ügyvéd szólt az olaszok alatt lévő testvéreink szenvedéseiről, felszólalt Lacika Rudić a demokrata szervezet III. kerületének ékesszóló elnöke, dr. Ivo Milić rámutatott a hazai szeparatista szervezetek romboló munkájára. Zvonimir Piškulić ügyvéd egységre szólította fel a népet, a teljes táborunk a legkeményebben elítéli azoknak a pártoknak a politikáját, akik nem ismerik el Jugoszlávia népi és állami egységét, hanem valamiféle föderációk és autonómiák után mennek, amelyek csak a külföldi ellenségeink malmára hajtják a vizet. Részt vettek Pajo Dobanovački, Andrija Pletikosić városi elöljáró, Gavra Karakašević kapitány, Ivo Matić képviselő és dr. Joca Manojlović, viszont Blaško Rajić és az ő patrióta csapatai természetesen a közelben sincsenek, amikor a mi külföldi ellenségeinkről van szó... 15 SzTL, F:47. Jegyzőkönyv 1930, 131. old. 16 SzTL, F:47. I 4224/1936 17 A községi képviselő-testület 338 helyének felét azok az állampolgárok töltötték be, akik a város területén a legtöbb közvetlen állami adót fizették, míg a másik felét azok, akiket a választók delegáltak. (12 választókörzet létezett). SzTL, F: 47.1821 A Szabadka község szervezési statútumának befejezetlen szerbhorvát fordítási munkaverziója alap- 227

19 Rezultati parlamentarnih izbora, od prvih 1921. godine pa do zadnjih 1938. godine, bili su korektivni kriterijum da se prema njima proporcionalno raspodeljuju mandati na lokalnom nivou - imenovanjima. Nakon izbora 1921. godine, u gradsku skupštinu, koja je imala 200 članova, kao najjače stranke ulaze, tada koalicioni partneri, Demokratska stranka sa 36 i Narodna radikalna stranka sa 31 predstavnikom. Pored zabranjene KPJ u lokalnu vlast nisu ušli ni predstavnici Hrvatske Pučke stranke, koji su odbili ponuđenih 10 mandata. 20 Ponekada je od imenovanja do preuzimanja dužnosti proteklo određeno vreme. Sve je zavisilo od trenutne političke situacije. 21 Prvi i jedini lokalni, opštinski izbori, koji su predlagani i traženi u ranijem periodu, organizovani su 6. 11. 1927. godine. Na njima se za 100 mandata u Gradskom predstavništvu borilo 9 političkih stranaka ili grupa. 22 To je bio dotadašnji gradonačelnik Dragutin Stipić. Izabran je, odnosno potvrđen, sa 52 glasa - za i 46 protiv. U svom nastupnom govoru, pored ostalog je istakao:...nalazimo se u još nesređenim administrativnim prilikama, kada se položaji zauzimaju ne na temelju izbora, nego se jednostavno mesta popunjavaju naimenovanjem od strane državne vrhovne uprave. 23 Zakon o ustanovljenju oblasti i Uredba o podeli zemlje na oblasti donešene su 1922. godine. Politički problemi, sukobi dve oprečne koncepcije sistema državnog uređenja, centralističke sa federalističkom, odlagali su punu primenu podele zemlje na oblasti. 24 Službene novine Kraljevine Jugoslavije, br. 169, XLIII, 25.07.1934. 25 IAS, F:47.11. Zapisnik 1934-34, br. 161 G.P. Iz izlaganje gradskog načelnika ( ubuduće pretsednika opštine inženjera Ivković Ivandekić Ivana ) na vanrednoj sednici Predstavništva grada 22. 09. 1934. godine. 26 Palić, Milenko, Pregled administrativno - teritorijalnih promena u Vojvodini 1918-1941, Zbornik za društvene nauke, sv. 38, Novi Sad 1954, str.155. 27 IAS, F:412. 28 Skenderović, Robert, Bunjevačko-šokačka stranka 1920-1926. Časopis za suvremenu povijest, br. 3, 809. 29 IAS, F:228.67. Pov. 30/1935 30 Izbori za 100 članova gradske skupštine proširenog Senata održani su 07. 11. 1927. godine. Pobedila je upravo lista koju je predvodio dr Stipić. ján, melynek végleges formája sohasem készült el. 18 A parlamenti választások eredményei, az elsőtől 1921-ben az utolsóig 1938-ban, korrektív kritériumként szolgáltak, hogy általuk proporcionálisan osszák meg helyi szinten a mandátumokat- kinevezéseket. Az 1921-es választásokat követően a városi közgyűlésbe, amelynek akkor 200 tagja volt, a legerősebb pártokként az akkori koalíciós partnerek, a Demokrata Párt (36 képviselővel) és a Népi Radikális Párt (31 képviselővel) jutnak be. A betiltott Jugoszláv Kommunista Párt mellett a helyi hatalomgyakorlásban nem vesz részt a Horvát Párt sem, amely visszautasítja a számukra felajánlott tíz mandátumot. 19 Olykor a kinevezéstől a hatalom átvételéig eltelt egy bizonyos idő. Minden a pillanatnyi politikai helyzettől függött. 20 Az első és egyetlen helyhatósági választást, amelyre korábban is igény mutatkozott, 1927. 11. 6-án tartották meg. A választásokon (100 mandátum) 9 politikai párt vagy csoportosulás vett részt. 21 Ez Dragutin Stipić, az előző polgármester lett, megválasztását 52 igen és 46 ellenszavazat mellett fogadták el. Beiktatási beszéde során, többek között, kihangsúlyozta:...jelenleg még rendezetlen adminisztratív körülmények uralkodnak, amikor a tisztségeket nem választások útján, hanem egyszerűen az állami csúcs kinevezése által töltik be. 22 A Területek létrehozásáról szóló törvényt és az Ország területekre való felosztásáról szóló rendeletet 1922-ben hozták meg. A politikai problémák, valamint a társadalmi berendezés rendszeréről kialakult két ellentétes koncepció (központi és föderális) miatt elhalasztották az ország területekre való felosztásának teljeskörű alkalmazását. 23 A Jugoszláv Királyság közlönye, 169. szám, XLIII, 1934. 07. 25. 24 SzTL, F:47.11. Jegyzőkönyv 1934-34, 161.szám G.P. A városi elöljáró (a jövőben a község elnöke Ivković Ivandekić Ivan ) felszólalásából az 1934. 09. 22-i képviselői testület rendkívüli ülésén. 25 Milenko Palić, Az adminisztartív-területi változások áttekintése Vajdaságban 1918 1941, A társadalomtudományok gyűjteménye, 38, Újvidék, 1954, 155. old. 26 Skenderović, Robert, Bunyevác-Sokác Párt 1920-1926. A modern történelem folyóirata (Časopis za suvremenu povijest), 3. szám, 809. 27 SzTL, F:228.67. Fej. 30/1935 28 A városi közgyűlés 100 tagjának, azaz a bővített Szenátusnak a megválasztása 1927. 11. 7-én történt meg. A dr. Stipić által vezetett lista győzedelmeskedett. 228

Tibor Halas, istoricar ˇ / történész Gradska kuca (1941 1944) A Városháza (1941 1944) Aprilskim ratom 1941. godine dolazi do poraza, a potom i do okupacije Kraljevine Jugoslavije. Posle brzih nemačkih pobeda i Mađarska se pridružuje napadu na Jugoslaviju. Guverner Mađarske, Horti Mikloš (Horthy Miklós) 10. aprila 1941. godine izdaje naredbu vojsci da počne napad na Jugoslaviju, a dan kasnije mađarske trupe prelaze granicu. Mađarske trupe, većinom iz sastava 14. pešadijske brigade pod komandom generala Marcela Stoma (Stomm Marcel), ulaze 12. aprila 1941. godine u Suboticu. Dva dana kasnije pridružuju im se i snage Mađarske kraljevske policije. Pošto su jedinice Jugoslovenske vojske već ranije napustile Bačku, do velikih borbi nije došlo, a jedino je bilo neorganizovanog otpora grupa i pojedinca. Odmah su počele racije, masovna hapšenja, interniranja i streljanja. Masovno javno streljanje izvršeno je pod zidinama Gradske kuće, već 14. aprila streljan je gradski službenik Nemanja Stojanović, a kao mesto njegovog ubistva spominje se Gradska kuća. 1 U narednom periodu otpor okupatoru organizovao je KPJ, članovi SKOJ-a i njihovi simpatizeri, trpeći velike žrtve u toj borbi. Az 1941. áprilisi háború vereséggel zárult, miután a Jugoszláv Királyság megszállás alá kerül. A gyors német győzelmeket követően Magyarország is csatlakozik a Jugoszlávia elleni támadáshoz. 1941. április 10-én Magyarország kormányzója, Horthy Miklós kiadja a katonai parancsot a Jugoszlávia elleni támadás megkezdésére, és egy nappal később a magyar seregek átlépik a határt. 1941. április 12-én a zömében a 14. gyalogos hadosztály katonáiból álló magyar sereg, Stomm Marcell tábornok vezetésével bevonul Szabadkára. Két nappal később a csapatokhoz csatlakozik a Magyar Királyi Rendőrség is. Mivel a jugoszláv hadsereg egységei már korábban elhagyták Bácskát, ezért nagyobb összecsapásra nem került sor, csupán szervezetlen csapatok és személyek álltak ellen a megszállóknak. Máris megkezdődtek a razziák, a tömeges letartóztatások, bebörtönzések és kivégzések. Stojanović Nemanját április 14-én golyó által végezték ki, meggyilkolásának helyszíneként a Városházát jelölik meg. 1 Az elkövetkező időszakban a megszállókkal szembeni ellenállást a JKP, a JKISZ tagjai, valamint szimpatizánsai szervezik meg nagy áldozatok árán. 231

Gradska kuca i funkcija vlasti A Varosháza és a hatalmi funkciók Posle okupacije Bačke uvedena je vojna uprava. Bácskát a megszállást követően katonai közigazgatás Svu vlast je imala Komanda vojno-upravne grupe Južne alá vonták. A teljes körű hatalmat a Déli hadsereg armije, a njen komandant je bio general Bela Novakovič katonai-közigazgatási csoportjának parancsnoksága (Novákovits Béla). Njemu su bili podređeni gradski i sreski gyakorolta, melynek parancsnoka Novákovits Béla tá- vojni komandanti. Vojni komandant grada Subotice bornok volt. A városi és járási katonai parancsnokok az je bio general Deže Bito (Bittó Dezső), a njegov zamenik ő irányítása alatt álltak. Szabadka város katonai parancs- pukovnik Elemer Damo (Damó Elemér). U proglasu noka Bittó Dezső tábornok volt, a helyettese pedig Damó od 16. aprila 2 vojni komandant obaveštava stanovništvo Elemér ezredes. A katonai parancsnok az április 16-i kiáltványban Subotice da je preuzeo vlast u gradu i da mu je sedište 2 értesíti Szabadka lakosságát arról, hogy a u Gradskoj kući. Svi su dužni poštovati naredbe vojnih városban átvette a hatalmat, valamint hogy székhelye a vlasti i odmah predati oružje. Zabranjuju se svi skupovi Városháza épületébe került. Mindenki köteles tiszteletben građana i zavodi se policijski čas uveče od 20 sati do 6 tartani a katonai hatóságok rendeleteit, és azonnali sati ujutro. Uveče, i kuće i stanovi obavezno moraju biti hatállyal be kell szolgáltatniuk fegyvereiket. Tilos ezentúl zaključane i zamračeni. Sudsku vlast vršiće vojni sudovi i bármiféle polgári gyülekezés, és este 8-tól reggel 6-ig kijárási bilo kakva neposlušnost biće najstrože kažnjena. tilalom lép életbe. Esténként a lakosok kötelesek U okviru vojne komande organizovani su posebni bezárni és elsötétíteni otthonaikat. A bírósági hatalmat a resori za upravu nad gradom, a na čelu su im stajali referenti. haditörvényszékek gyakorolják és minden jellegű enge- 3 Organizovani su resori za štampu, za prigradske detlenséget a legszigorúbb büntetéssel sújtanak. teritorije, za finansije, za upravu nad računovodstvom, za A katonai parancsnokságon belül szakosztályokat ekonomiju, za javno snabdevanje, za kontrolu cena, za létesítettek a városi adminisztratív feladatokra. Doček mađarskih vojnika Ezek élén az ún. közigazgatási előadók álltak. 3 Külön A magyar katonaság üdvözlése szakosztályt kapott a sajtóügy, a külterület, a pénzügy, valamint a számvevőség, gazdaság, közellátás, árszabályozás, tanügy, szociális ügyek, egészségügy, iparügy, állategészségügy, tűzoltóság és a közigazgatás. Ezenkívül létrehoztak még két különálló hivatalt, egyiket a katonai ügyek (rövidítése: sgt), másikat a lakossági ügyek (rövidítése: P) iktatására. A Magyar Királyi Rendőrség is a Városháza épületébe helyezte székhelyét, és átvette a harmadik emeleti börtönt is. Az új börtön túl kicsinek bizonyult a nagyszámú letartóztatás miatt, így a magyar rendőrség felhasználta e célra a Strossmayer utca 11-es házszám alatti épületet is (a hírhedt Sárga Házat). 1942. május 1-je 4 után a rendőrséget teljes egészében áthelyezték a Városházáról a Sárga Házba. A magyar kormány rendelete alapján a katonai közigazgatás egyik legfőbb feladata a táborokba való internálás és az 1918. október 31. után Bácskába települt lakosok kitoloncolása volt. Több ezer szabadkai lakos szenvedett ennek következtében, többségükben szerbek, sokukat magyarországi táborokba szállították. A katonai közigazgatás Szabadkán, a Palicsi úton is létesített egy internálótábort és egy katonai fogolytábort, melyekben több ezer férfi, nő és gyermek fordult meg. Vrata ćelija, spremišta Arhiva 2007. 1941. augusztus 16-án megszüntetik a katonai 232?? Cellaajtó, Archívum 2007 közigazgatást és a hatalmat a civil közigazgatás veszi át. 233

234 prosvetu, za socijalna pitanja, za zdravstvo, za industriju, za vođenje ureda veterinara, za zaštitu od požara, za civilnu administraciju i dve posebne pisarnice za zavođenje vojnih i građanskih predmeta. Gradska kuća je postala i sedište Mađarske kraljevske policije, koja je preuzela i zatvor na trećem spratu. Pošto je taj zatvor postao pretesan zbog velikog broja uhapšenih, mađarska policija je počela da koristi i zgradu u Štrosmajerovoj ulici broj 11 (zloglasnu Žutu kuću ). Iz Gradske kuće policija se počela iseljavati tek od 1. maja 1942. godine 4 i Žuta kuća postaje njeno sedište. Jedan od najvažnijih zadataka vojne uprave, po odluci mađarske vlade, bilo je interniranje u logore i prinudno iseljavanje stanovništva doseljenog u Bačku posle 31. oktobra 1918. godine. Kroz te patnje prošlo je mnogo hiljada Subotičana, većinom Srba, od kojih su mnogi odvedeni u logore u Mađarskoj. U Subotici je vojna uprava formirala dva logora na Palićkom putu, jedan za interniranje i jedan za ratne zarobljenike i kroz te logore je prošlo više hiljada muškaraca, žena i dece. Vojna uprava se ukida 16. avgusta 1941. godine i vlast se predaje civilnoj administraciji. Po mađarskom državnom pravu Subotici je vraćen status slobodnog kraljevskog grada i za njenog velikog župana je postavljen dr Andor Reek (dr. Reök Andor). Za gradonačelnika Subotice imenovan je dr Janoš Velđi (dr. Völgyi János), koji je ranije bio na dužnosti referenta za civilnu administraciju, a za njegovog zamenika je postavljen dr Jene Sekelj (dr. Székely Jenő). Po odluci gradonačelnika od 16. avgusta formirana su odeljenja gradske uprave, imenovani načelnici i određen delokrug njihovog rada. 5 Naknadno, 8. oktobra iste godine Predsedničko odeljenje (ured gradonačelnika) je izuzeto i gradska uprava je funkcionisala u okviru sedam odeljenja. 6 Odeljenje su bila: I odeljenje (ured zamenika gradonačelnika) pitanja vezana za vođenje matičnih knjiga, vojna pitanja, evidencije o regrutima, briga o vojnim invalidima i porodicama pripadnika vojske, fondacije, groblja, drugostepeni upravni organ, prekršaji u drugom stepenu. II odeljenje (ured velikog beležnika) personalna pitanja, disciplinska pitanja, državljanstvo, zavičajnost, odnos sa verskim zajednicama, pitanja vezana za rad gradske skupštine, izbori, statistike, popis stanovništva, nadzor nad pisarnicom i gradskom arhivom, socijalna pitanja. III odeljenje (kulturno odeljenje) pitanja vezana za prosvetu, rad škola, pozorišta, raznih udruženja, sport- dr Andor Reek (dr. Reök Andor) A magyar jogrendszer értelmében Szabadka visszakapja a szabad királyi város státuszát, és dr. Reök Andort bízzák meg a főispáni tisztség betöltésével. Dr. Völgyi János nevezik ki polgármesterré, aki korábban a civil közigazgatás előadójaként tevékenykedett, helyettese dr. Székely Jenő lesz. Augusztus 16-án a polgármester döntése alapján megalakítják a városi vezetőség osztályait, kinevezik az elöljárókat és megszabják a hatáskörüket. 5 Utólagosan, október 8-án megszünik az Elnöki osztály, és a városi vezetőség hét osztály keretén belül működik. 6 Az osztályok a következők: I. osztály (a polgármester-helyettes hivatala) az anyakönyvvezetés, a katonaság, az újonc hadkötelesek nyilvántartása, a hadirokkantak és a katonák családjainak ellátása, pénzügyi alapok, temetők, másodfokú vezetőségi szerv, másodfokú kihágások kérdéseivel foglalkozó osztály. II. osztály (a főjegyző hivatala) személyes kérdések, fegyelmi kérdések, állampolgárság, a honosság, a vallási felekezetekkel való viszony, a városi képviselő-testület, választások, statisztika, népszámlálás, az irattár és az archívum feletti felügyelet, szociális kérdések. Komandant Parancsnok VOJNA KOMANDA GRADA SUBOTICE * / SZABADKA VÁROS KATONAI PARANCSNOKSÁGA Funkcija / Funkció Ime / Név Kancelarija / Iroda Bito Deže, general I/42 Bittó Dezső, tábornok Zamenik komandanta Parancsnokhelyettes Pomoćni oficir Segédtiszt Vojni ekonom Gazdasági tiszt Referent za prigradske teritorije Külterületi beosztott Referent za štampu Sajtóügyi előadó Referent za civilnu administraciju Közigazgatási előadó Referent za finansije Pénzügyi előadó Referent za računovodstvo Számvevőségi előadó Inspektor za ekonomiju Gazdasági felügyelő Referent za javno snabdevanje Közellátási előadó Referent za kontrolu cena Árszabályozási előadó Referent za prosvetu Tanügyi előadó Referent za socijalna pitanja Szociális előadó Referent za zdravstvo Egészségügyi előadó Referent za stočne bolesti Állategészségügyi előadó Referent za zaštitu od požara Tűzoltósági előadó Kapetan policije Rendőr-főkapitány Sudija za prekršaje Rendőri büntetőbíró Referent za industriju Iparügyi előadó * IAS, F.60, sgt. 23/1941. Damo Elemer, pukovnik Damó Elemér, ezredes dr Boroš Ištvan, natporučnik dr. Boros István, főhadnagy Kalmar Antal, kapetan Kalmár Antal, százados Geher Pal, kapetan Géher Pál, százados Nerai Janoš, natporučnik Néray János, főhadnagy dr Borbiro Ferenc, dr Sebešćen Lajoš dr. Borbíró Ferencz, dr Sebestyén Lajos dr Kiš Geza, Majtenji Laslo dr. Kiss Géza, Majthényi László Koš Šandor, Vilhelm Laslo, Mošoci Ištvan, Afra Janoš Kós Sándor,Wilhelmb László, Mosóczi István, Áfra János Kovač Mikloš Kovács Miklós Timar Arpad, Vereš Jožef Timár Árpád, Veress József Altorjai Ervin Altorjai Ervin Dolak Laslo, dr Juhas Janoš Dolák László, dr Juhász János dr Vizi Andraš dr. Vizi András dr Mesaroš Ferenc dr. Mészáros Ferencz Fabian Nandor Fábián Nándor dr Benedek Mihalj dr. Benedek Mihály dr Buoc Bela dr. Buóc Béla dr Sabo Žigmond dr. Szabó Zsigmond Varnai Imre Várnay Imre I/39 I/39 I/36 I/39 I/42 I/44 poreski ured adóhivatal I/47 II/93 polusprat/16 polusprat/16 III/179 polusprat/15 III/151 II/130 Damjanićeva 53 Damjanics u. 53. II/123 II/127 II/90a 235

236 skih organizacija, dečjih domova, skautskih udruženja, zaštita dece, pitanja vezana za nauku, književnost i umetnost, postavljenje spomenika i spomen-ploča, organizacija kulturnih manifestacija, turizam, odnos sa medijima. IV odeljenje (ekonomsko odeljenje) pitanja vezana za javno snabdevanje, uprava nad gradskim dobrima, posedima i šumama, izdavanje u zakup gradskih nekretnina, nabavke za grad, čišćenje ulica, briga o parkovima, nadzor i uprava nad firmama i palićkim kupalištem, briga o grejanju službenih prostorija. V odeljenje (finansijsko odeljenje) izrada budžeta, isplate, pitanja kredita i dugovanja, izrada cenovnika, pitanja u vezi penzija, nadzor nad gradskom blagajnom, trošarinskim uredom, gradskom klanicom. VI odeljenje (prvostepeni upravni organ) upravni organ u prvom stepenu u vezi zanatstva i industrije, zaštite od vazdušne opasnosti, zaštite od požara, nege pacijenata u bolnici, izdavanje raznih uverenja i svedočanstva, prekršajni sud u prvom stepenu. VII odeljenje (tehničko odeljenje) pitanja vezana za izgradnju javnih i privatnih zgrada i objekata, održavanje gradskih zgrada i objekata, gradnja i održavanje puteva i kanala, uređivanje grada. Kasnije dolazi do formiranja još dva odelenja. Odlukom gradonačelnika od 19. oktobra 1942. godine osnovano je 7 VIII odeljenje (odeljenje za javno snabdevanje) Odlukom gradonačelnika od 22. maja 1944. godine osnovano je: 8 IX odeljenje zaduženo za vojna pitanja, vođenje evidencije o regrutima, za popis imovine Jevreja. Gradski uredi i službe su bile: siročadski sto, gradsko odvetništvo, gradski fizikat, ured veterinara, gradski poreski ured, trošarinski ured, urudžbeni ured, ured za izdavanje stočnih listova, gradsko računovodstvo, ured matičara, socijalno odeljenje, odsek za politiku poseda, pisarnica i gradska arhiva, stanica za hemijsku analizu, vatrogasna služba. Gradska skupština (Törvényhatósági bizottság) konstituisana je na svečanoj sednici 24. januara 1942. godine. 9 Skupština je imala 78 članova. Deo članova je imenovao ministar unutrašnjih poslova (zemljoposednici, pravnici, lekari, sveštenici, trgovci itd), deo njih je to postalo po pravu stručnosti (većinom predstavnici centralnih državnih organa), a deo njih po službenoj dužnosti (gradonačelnik, njegov zamenik, veliki beležnik, savetnici). 10 Gradsku skupštinu je sazivao i njome predsedavao veliki župan, a u njegovom odsustvu gradonačelnik. Na istoj svečanoj sednici je zvanično ustoličen veliki župan grada Subotice dr Reek Andor (dr. Reök Andor), koji je tu III. osztály (kulturális osztály) az oktatással kapcsolatos kérdések, az iskolák, színházak, különböző egyesületek, sportszervezetek, gyermekotthonok, cserkészegyesületek munkája, gyermekvédelem, a tudománnyal, irodalommal és művészetekkel kapcsolatos kérdések, emlékmű és emléktábla állítása, idegenforgalom, a sajtóügyek. IV. osztály (gazdasági osztály) a közellátással kapcsolatos kérdések, a városi javak, birtokok és erdők feletti igazgatás, a városi ingatlanok bérbeadása, közbeszerzés, utcák takarítása, a parkok védelme, a cégek és a Palicsfürdő igazgatása és felügyelete, a hivatalos városi épületek fűtése. V. osztály (pénzügyi osztály) a költségvetés kidolgozása, kifizetések, hitelek és tartozások kérdései, árjegyzékek készítése, a nyugdíjügyek, a városi pénztár, a jövedéki hivatal és a városi vágóhíd felügyelete. VI. osztály (az elsőfokú igazgatási szerv) az kisipar és az ipar elsőfokú szerve, légvédelem, tűzvédelem, betegellátás, különböző igazolások és bizonyítványok kiadása, elsőfokú kihágási bíróság. VII. osztály (műszaki osztály) a köz- és magánépületek építésével kapcsolatos kérdések, a városi épületek fenntartása, csatornák és utak építése és fenntartása, városrendezés. Később még két osztályt alapítanak. A polgármester 1942. október 19-i döntése alapján megalapítják Centar grada na karti iz 1943. A város központja az 1943-as térképen a 7 VIII. osztályt (a közellátási osztály). A polgármester 1944. május 22-i döntése alapján megalapítják a 8 IX., a katonai kérdésekkel kapcsolatos osztályt, ahol vezetik a sorkötelesek nyilvántartását, a zsidók vagyonának összeírását. A városi hivatalok és szolgálatok a következők: árvaszék, városi ügyészség, városi tisztiorvosi szolgálat, állatorvosi hivatal, adóhivatal, kézbesítési hivatal, jövedéki hivatal, a jószág járatleveleinek kiadásával foglalkozó hivatal, városi könyvelőség, az anyakönyvvezető hivatala, szociális osztály, a tulajdonjogi hivatal, iktatóiroda és archívum, kémiai analízis állomás, tűzoltóság. A törvényhatósági bizottságott 1942. január 24- én alakitották meg a diszülésen. 9 A közgyűlés 78 tagból állt. A tagok egy részét a belügyminiszter jelölte ki (földtulajdonosok, jogászok, orvosok, egyházi személyek, kereskedők stb.), a tagságot részben a szakértői jog alapján kinevezett személyek képezték (javarészt a központi állami szervek képviselői), míg mások hivatalból lettek a bizottság tagjai (polgármester, a polgármester-helyettes, főjegyző, tanácsadók). 10 A közgyűlést a főispán hívta össze, és ő elnökölt a gyűléseken, amennyiben a főispán nem volt jelen a gyűléseken, akkor a polgármester elnödužnost obavljao već mesecima. Na sednici 10. februara skupština je formirala svoje stručne komisije i izabrala njene članove. 11 Gradske stručne komisije su bile: za finansije, za ekonomiju, za pravna pitanja, za zdravstvo, za socijalna pitanja, za pozorište, za bolnicu, za siročadsku blagajnu, za uređivanje i ulepšavanje grada, za pitanja u vezi omladinaca na predvojničkoj obuci, za šegrtsku školu, za trgovačku školu i za pitanja u vezi stočarstva. U organizaciji vlasti važnu ulogu je imao administrativno-upravni odbor (Közigazgatási bizottság), jer je vršio nadzor nad radom lokalnih vlasti. Odbor je imao dvadesetak članova i radio je pod predsedništvom velikog župana, a sa radom je počeo 12. maja 1942. godine. Odbor je dobijao mesečne, odnosno polugodišnje izveštaje o radu od gradonačelnika, siročadskog stola, prosvetnog inspektora, zdravstvene službe, sudskog pritvora, o javnoj bezbednosti itd., a njegov ekonomski pododbor je davao saglasnost na sklopljene ugovore o kupovini, odnosno o zakupu poljoprivrednog zemljišta i nekretnina. költ. A már említett díszgyűlésen iktatták be Szabadka akkori főispánját, dr. Reök Andort, aki ezt a tisztséget már hónapokkal azelőtt betöltötte. A február 10-i ülésen a bizottság megalakítja a különböző albizottságokat és megválasztják a tagságot. A városi szakbizottságok a következők voltak: pénzügyi, gazdasági, jogi, egészségügyi, szociális kérdések, színházi, kórházi, az árvaszék pénztára, a városrendezési, a hadköteles fiatalokkal foglalkozó, az inasiskolai, a kereskedelmi iskolai és az állattenyésztéssel foglalkozó bizottság. A közigazgatási bizottság fontos szerepet töltött be a hatalom megszervezésében, mivel hatáskörébe tartozott a helyi hatalmi szervek felügyelete. A bizottság kb. húsz tagból állt, a főispán elnökölt a gyűléseken, a munkát 1942. május 12-én kezdte meg. 12 A bizottság havi, illetve féléves jelentéseket kapott a polgármester, az árvaszék, az oktatásügyi felügyelő, az egészségszolgálat, az előzetes letartóztatási és a közbiztonsági szervek munkájáról; a gazdasági albizottsága pedig jóváhagyta a különböző beszerzési, illetve bérbeadási szerződéseket. 237

238 Vlast-gradonacelnici, ˇ veliki ºupani DR JANOŠ VELĐI (dr. Völgyi János) Rođen je 24. maja 1880. godine u Subotici. Pravnik po zanimanju. Od 1905. godine radio je u upravi grada Subotice. Pošto je odbio da položi zakletvu Kraljevini SHS, u martu 1920. godine je razrešen dužnosti zamenika velikog beležnika. Privremeno se bavio novinarstvom, kada je optužen za špijunažu i osuđen na pet godina robije. Pobegao je iz zatvora 1922. i prebegao u Mađarsku. Živeo je u Budimpešti i radio je u Društvu svetog Gerharda (Szent Gellért Társaság) kao referent za štampu i ekonomiju Južnih krajeva. U aprilu 1941. godine vraća se u Suboticu i bio je na dužnosti referenta za civilnu administraciju. Od 16. avgusta 1941. do 31. avgusta 1943. godine bio je gradonačelnik Subotice, kada je penzionisan. Posle rata streljan je kao saradnik okupatora. DR JENE SEKELJ (dr. Székely Jenő) Rođen je 17. oktobra 1895. godine u gradu Maramarošsiget (danas u Rumuniji). Studirao je pravo u svom rodnom gradu, a doktorirao je 1922. godine u Budimpešti. Od 1915. borio se u Prvom svetskom ratu kao poručnik austrougarske vojske, a od 1918. radio je kao inspektor mađarske granične policije. Oženio se 1924. godine i imao je dvoje dece sa suprugom Margitom. Od 1925. godine radio je u upravi grada Mađarovara u rangu zamenika gradonačelnikovog savetnika. Imenovan je za zamenika gradonačelnika Subotice16. avgusta 1941. Od 1. septembra 1943. do 10. oktobra 1944. godine je bio gradonačelnik Subotice. Dr Andor Reek (dr. Reök Andor) Rođen je 20. januara 1899. godine u Segedinu. Najpre je 1941. godine imenovan, a 24. januara 1942. godine na svečanoj sednici gradske skupštine ustoličen A hatalom - polgármesterek, foispánok Dr. Völgyi János 1880. május 24-én született Szabadkán. Jogász. 1905-től dolgozik a városi közigazgatásban. Miután elutasította, hogy letegye az esküt a SZHSZ Királyságnak, 1920 márciusában felmentik a főjegyzői szolgálat alól. Ideiglenesen újságírással foglalkozik, amikor kémkedés vádjával elítélik. 1922-ben a börtönből Magyarországra szökik. Budapesten él, ahol a Szent Gellért Társaság sajtóelőadójaként és a Délvidék gazdasági előadójaként dolgozik. 1941 áprilisában visszaköltözik Szabadkára és a civil közigazgatás előadójaként tevékenykedik. 1941. augusztus 16-a és 1943. augusztus 31-e között Szabadka polgármestere nyugdíjaztatásáig. Később golyó által kivégzik a megszállókkal való együttműködés miatt. Dr. Székely Jenő 1895. október 17-én született Máramarosszigeten (a mai Romániában). Szülővárosában tanult jogot, 1922-ben lett a jogtudományok doktora Budapesten. 1915-től az osztrák magyar seregben szolgált mint hadnagy; 1918-tól pedig a magyar határőrrendőrség felügyelője. 1924-ben nősült, két gyermekük volt a feleségével, Margitával. 1925- től Magyaróvár városi vezetőségében dolgozott, a polgármester tanácsosának helyettesi tisztségét töltötte be. 1941. augusztus 16-án Szabadka polgármester-helyettesének nevezik ki. 1943. szeptember 1-től 1944. október 10-ig Szabadka polgármestere. Dr. Reök Andor 1899. január 20-án született Szegeden. 1941-ben nevezték ki, majd 1942. január 24-én iktatták be Szabadka főispáni tisztségébe. 1943 januárjában Baja za velikog župana Subotice. 23. januara 1943. godine imenoven je i za velikog župana grada Baje. Na svoj zahtev 9. maja 1944. godine razrešen je dužnosti i povukao se na svoj posed u Horgošu. Đula Vojnič mlađi (ifj. Vojnits Gyula) Rođen je 18. februara 1899. godine u Subotici. Zemljoposednik, od 1942. godine član gradske skupštine. Poslanik grada Subotice u donjem domu Mađarskog parlamenta. 9. maja 1944. godine imenovan, a 25. maja na svečanoj sednici gradske skupštine ustoličen za velikog župana Subotice. Na toj dužnosti ostao je do 10. oktobra 1944. godine. O Gradskoj kuci Gradska kuća je bila sedište najvažnijih institucija koja su upravljale gradom i u tim ratnim vremenima moralo se misliti na zaštitu od bombardovanja. Zbog toga su podrumske prostorije pretvorena u sklonište, a merenja i izrada nacrta plana urađene su po nalogu vojnih vlasti. 13 Tokom rata u bombardovanjima iz vazduha nisu naneta oštećenja Gradskoj kući. Tokom 1943. godine izvršeno je renoviranje i popravka spoljne fasade i svih spoljnih prozora i kapija Gradske kuće. Radove na renoviranju fasade izvršio je Jožef Bašler (Basler József), građevinski preduzetnik iz Sombora, a za popravke i farbanje spoljnih prozora, izloga i kapija bio je zadužen subotički majstor Janoš Farkaš (Farkas János). 14 Čuveni vitraži subotičke Gradske kuće, skinuti po naredbi jugoslovenskih vlasti, ponovo su vraćeni na njihova mesta u svečanoj sali. Za očuvanje tih vitraža najzaslužniji je bio Pimisker Mikloš (Pimiszker Miklós), radnik na održavanju, koji ih je netaknute sačuvao i predao mađarskim vlastima, a zbog toga je pohvaljen i nagrađen. 15 Na svoja mesta vraćene su i mermerne ploče postavljene u spomen na izgradnju Gradske kuće, a skinute od strane jugoslovenskih vlasti. Predlog da se one vrate dao je bivši gradonačelnik dr Karolj Biro (dr. Biró Károly), a u svojoj molbi naveo je i mesto čuvanja tih polomljenih ploča. Sastavljene i popravljene spomen-ploče vraćene su u vestibil Gradske kuće maja 1943. godine. 16 Iste godine Subotica je slavila 200. godišnjicu od proglašenja za főispánjává nevezik ki. Saját kérelmére 1944. május 9-én felmentik a szolgálatból, és visszavonul a horgosi birtokára. Ifj. Vojnits Gyula 1899. február 18-án született Szabadkán. Földbirtokos, 1942-től a városi közgyűlés tagja. Szabadka város képviselője a magyar parlament alsóházában. 1944. május 9-én nevezik ki, majd a május 25-i díszgyűlésen iktatják be Szabadka város főispáni tisztségébe, amit 1944. október 10-ig töltött be. A Városházáról A Városháza a várost igazgató legfontosabb intézmények székhelye, és a háborús idők alatt gondoskodni kellett a légitámadások elleni védelemről. Ezért a pincehelyiségeket óvóhelyekké alakították át, a méréseket és az alaprajzokat pedig a katonai hatalom utasításai alapján végezték el. 13 A Városháza nem szenvedett komolyabb károkat a légitámadások során. 1943-ban elvégezték a legfontosabb tatarozási és felújítási munkákat a homlokzaton, a külső ablakokon és a kapukon. Basler Józsefet, egy zombori építész-vállalkozót bíztak meg a homlokzati munkálatok elvégzésével, míg Farkas János szabadkai mester végezte el a külső ablakok, kirakatok és kapuk újrafestését és javítását. 14 A Városháza Dísztermének híres vitrázsait viszszahelyezték, amelyeket a jugoszláv hatalom távolított el. A vitrázsok megőrzése Pimiszker Miklós érdeme, aki a Városháza karbantartási osztályán dolgozott. Ő adta át érintetlenül és megőrzött állapotban a vitrázsokat a magyar hatalomnak, amiért dicséretben részesült és kitüntetést kapott. 15 A Városháza megépítésének emlékét őrző márványlapok is visszakerültek a helyükre, melyeket a jugoszláv hatalom távolítatott el. A visszaállításukra dr. Bíró Károly (Szabadka volt polgármestere) tett javaslatot, kérvényében feltüntette a széttört táblák megőrzésének helyét is. A táblákat összerakták és felújították, majd 1943 májusában a Városháza előcsarnokába viszszahelyezték. 16 Abban az évben ünnepelte Szabadka a 239

Parada oslobodilaca oktobra 1944 A felszabadítók ünnepi felvonulása 1944 októberében 240 1942. grad pod imenom Sent Marija. Proslava i svečana sednica gradske skupštine održana je 29. jula 1943. godine, na dan kada su članovi prvog magistrata položili zakletvu, a u okviru tih svečanosti otkrivena je spomen-ploča u čast kraljice Marije Terezije i prvog magistrata. Tokom 1943. godine oformljen je jedan mali muzej na trećem spratu Gradske kuće od eksponata koji su se dotad čuvali u potkrovlju. Izložba tih predmeta postavljena je u tri prostorije okrenute prema pozorištu, a sa ciljem da se ti vredni eksponati stave na uvid građanima. 17 U Gradskoj kući i oko nje organizovane su razne manifestacije, zborovi i proslave mađarskih nacionalnih 200. évfordulóját annak, hogy Szent Mária néven várossá kiáltották ki. Az ünnepségre és a díszülésre 1943. június 29-én került sor, azon a napon, amikor az első magisztrátus letette az esküt, és az ünnepségek keretén belül Mária Terézia és az első magisztrátus emlékére felavatták az emléktáblát. 1943-ban megalakítottak egy kisebb múzeumot, amelynek a tárlatanyagát azok a tárgyak képezték, amelyeket addig a Városháza padlásán őriztek. A kiállítást három helyiségben szervezték meg, amelyek a színházra néznek, annak érdekében, hogy a lakosságnak bemutassák ezeket az értékes tárgyakat. 17 A Városházán és környékén számos rendezvényt, praznika. Velika proslava u čast dolaska mađarske vojske u Suboticu održana je 4. maja 1941. godine na Trgu svetog Stefana 18 u prisustvu od oko 22000 ljudi. Kasnije, taj dan se uvek praznovao 12. aprila. Krajem maja proslavljao se Dan heroja u spomen na poginule vojnike. Prvi put je organizovan 25. maja iste godine, takođe na Trgu svetog Stefana u prisustvu od oko 20000 ljudi. Jedna od najvećih svečanosti je bila Proslava mađarskog hleba, koja se održavala u julu. Prva je održana 27. jula 1941. godine i na njoj je prisustvovao i guverner Mikloš Horti. Svake godine 6. oktobra organizovana je svečanost u spomen na 13 generala pogubljenih posle revolucije 1848/1849. godine, kada su đaci i omladinci trčali štafetu iz centra Subotice do groblja na Senćanskom putu i nazad, na mesto gde su bili sahranjeni poginuli mađarski vojnici u bici kod Kaponje. Veliki praznik je bio i 6. decembar, imendan guvernera Mikloša Hortija. Proslava je održavana u svečanoj sali Gradske kuće uz prigodne govore i kulturno-umetnički program. gyűlést és a magyar nemzeti ünnepek megemlékezéseit tartották meg. 1941. május 4-én megünnepelték a magyar hadsereg bevonulását a Szent István téren, 18 közel 22 000 ember részvételével. Később ezt az alkalmat április 12-én ünnepelték. Május végén a hősök napját ünnepelték, amit az elesett katonák emlékére alapítottak meg. Először 1941. május 25-én tartották meg, közel 20 000 ember részvételével, szintén a Szent István téren. Az egyik legnagyobb ünnepség a magyar kenyér napja, amelyet júliusban ünnepeltek meg. Az első ünnepségre 1941. július 27-én került sor, Horthy Miklós is részt vett az eseményen. Minden év október 6-án az 1848/1849- es forradalom után kivégzett 13 tábornokra emlékeztek. Ekkor az iskolás gyermekek és a fiatalok stafétát vittek a Zentai úti temetőig, ahol a kaponyai csatában elhunyt magyar katonák sírhelyei vannak. Nagy ünnepnek számított december 6-a is, Horthy Miklós névnapja. Az ünnepség keretén belül beszédek hangzottak el, és emlékműsort tartottak. 241

1944. Savezničko bombardovanje Subotice je u stvari već nagoveštavalo konačnu pobedu nad fašističkim državama. U avgustu 1944. formiran je Subotički partizanski odred, koji je posle manjih akcija i diverzija, 10. oktobra krenuo u oslobođenje Subotice. Zauzete su najvažnije zgrade u gradu, a odlučujući okršaj se odigrao kod železničke stanice, gde je smrtno ranjen komandant odreda, Jovan Mikić Spartak. Sutradan, u tada već oslobođenoj Subotici, održana je sednica Narodnooslobodilačkog odbora na kome je za gradonačelnika izabran Lajčo Jaramazović i time je i formalno uspostavljena vlast jugoslovenske države. Az 1944-es év A szövetségesek Szabadka ellen intézett légitámadása a fasiszta államok feletti végső győzelem előhírnöke volt. 1944-ben megalakítják a szabadkai partizánosztagot, amely, kisebb elterelő hadműveletek után, október 10-én megkezdi Szabadka felszabadítását. A fontosabb városi épületeket elfoglalják, a döntő csatára pedig a vasútállomásnál kerül sor, amikor az osztag parancsnoka, Jovan Mikić Spartak halálos sebet kap. Másnap a már felszabadított Szabadkán megtartják a Népfelszabadító Tanács ülését, ahol Lajčo Jaramazovićot választják meg polgármesternek, és ezzel formálisan is megalakul a jugoszláv hatalom Szabadkán. Fusnote 1 IAS, F.60, XX 1370/1943. 2 IAS, F.60, sgt. 41/1941. 3 IAS, F.60, sgt. 23/1941. 4 IAS, F.60, 11678/1942. 5 IAS, F.60, II 40754/1943. 6 IAS, F.60, II 40754/1943. 7 IAS, F.60, II 40754/1943. 8 IAS, F.60, II 23824/1944. 9 IAS, F.60, 610/1942. 10 IAS, F.60, 5339/1942. 11 IAS, F.60, 3053/1942. 12 IAS, F.60, K.B. 17/1942. 13 IAS, F.60, P 18834/1941. 14 IAS, F.60, XVIII 40790/1943. U konkursnoj dokumentaciji nalazi se broj i mere svih prozora, izloga i kapija prizemlja, spratova i tornjeva. 15 IAS, F.60, eln. 79/1942. 16 IAS, F.60, V 13998/1943. 17 IAS, F.60, V 599/1943. Prostorije broj 176, 177 i 178. 18 Današnji Trg Republike. Lábjegyzetek 1 SZTL, F.60, XX 1370/1943. 2 SZTL, F.60, sgt. 41/1941. 3 SZTL, F.60, sgt. 23/1941. 4 SZTL, F.60, 11678/1942. 5 SZTL, F.60, II 40754/1943. 6 SZTL, F.60, II 40754/1943. 7 SZTL, F.60, II 40754/1943. 8 SZTL, F.60, II 23824/1944. 9 SZTL, F.60, 610/1942. 10 SZTL, F.60, 5339/1942. 11 SZTL, F.60, 3053/1942. 12 SZTL, F.60, K.B. 17/1942. 13 SZTL, F.60, P 18834/1941. 14 SZTL, F.60, XVIII 40790/1943. A pályázati dokumentáció tartalmazza a földszinti, emeleti és toronyablakok, kirakatok és kapuk számát és méreteit. 15 SZTL, F.60, eln. 79/1942. 16 SZTL, F.60, V 13998/1943. 17 SZTL, F.60, V 599/1943. 176-os, 177-es és 178-as helyiségek 18 A mai Köztársaság tér. 242 243

Tatjana Segedincev, ˇ istoricar ˇ / történész Gradska kuca u periodu od 1944. godine A városháza 1944 után Događaji koji su se nizali krajem leta 1944. godine učiniće da Gradska kuća, ne prvi put od izgradnje, postane mesto gde će se donositi važne odluke koje će uticati na budućnost Subotičana. Građevina izgrađena u centru grada, biće svedok velikih društveno-političkih promena koje će nastupiti završetkom Drugog svetskog rata. Još u toku narodnooslobodilačke borbe (1941-1944) nastaje i razvija se narodna vlast koja će biti uspostavljena 1944. godine. Njenu osnovu su činili narodnooslobodilački odbori koji su se počeli stvarati i razvijati sa prvim danima oružane borbe u ratu. Od prvih dana svoga postojanja bili su organi političke borbe i organi revolucije. Narodnooslobodilački odbori su od osnivanja imali obeležje državnih organa vlasti. 1 Ovi organi vlasti svoje sedište će uspostaviti u Gradskoj kući od prvoga dana nakon oslobođenja. Usled razvoja događaja početkom oktobra 1944. godine, prateći novonastalu situaciju u zemlji, na zasedanju ilegalnog narodnooslobodilačkog odbora grada Subotice, od 10. oktobra 1944. godine u zgradi Grge Skenderovića, veterinara iz Subotice, na Beogradskom putu, na kome su pored odbornika bili prisutni i učestvovali i predstavnici partizanskih odreda Bačke i Baranje sa Jovanom Mikićem Spartakom, komandantom Bačkobaranjskih partizanskih odreda, odlučeno je da partizanski odredi, odnosno jedinice ovih odreda uđu u grad. Osim toga odlučeno je o podeli funkcija među Az 1944 késő nyarán sorjázó események folyományaképp a Városháza fennállása óta nem először olyan fontos döntések színterévé vált, melyek jelentős mértékben kihatnak majd a szabadkaiak jövőjére. A város központjában emelt épület a második világháború után fellépő döntő társadalmi-politikai változások tanúja lesz. 1944-ben megalakultak a népfelszabadító harc (1941 1944) idején kialakuló és fejlődő néphatalom szervei. Alapját a népfelszabadító bizottságok képezték, melyek még a háború alatt, a fegyveres harc első napjaiban kezdtek kialakulni, s fennállásuk kezdetétől a politikai harc és a forradalom szerveiként működtek. A népfelszabadító bizottságok alapításuktól kezdve az államhatalmi szervek jegyeit viselték. 1 E hatalmi szerveknek már a felszabadulást követő napokban a Városháza épülete szolgált székhelyül. 1944 októberének elején az események alakulása következtében, az országban kialakult új helyzethez igazodva, Szabadka város illegális népfelszabadító bizottsága az 1944. október 10-én, Skenderović Grgo szabadkai állatorvos Belgrádi úti házában megtartott ülésén, melyen a bizottsági tag mellett jelen voltak a bácskai és baranyai partizánosztagok képviselői és parancsnokuk, Jovan Mikić Spartak is, a testület úgy döntött, hogy a partizánosztagok, illetve azok egységei bevonulnak a városba. Ezen kívül a bizottsági tagok felosztották egymás között a tisztségeket, vagyis eldöntötték, a partizánegy- 245

odbornicima, ko će od njih i na kom mestu po ulaskih partizanskih jedinica i po oslobođenju grada, organizovati preuzimanje vlasti u Gradskoj kući, ustanovama i preduzećima na području grada. 2 Najjasniju sliku ovih događaja uočavamo čitajući memoare samih učesnika. Tako Jovica Jerkov učesnik ovih događaja kaže: Nekoliko dana kasnije-bio je 10. oktobar-čuli smo da su se sovjetske jedinice približile Subotici. Vest nismo mogli proveriti, ali smo je odmah primili kao istinitu, a kako i ne bi kad smo mesecima i godinama očekivali taj dan. - Doneta je odluka da odmah napadnemo Suboticu. Vest smo primili po podne oko 16 časova. Do večeri je razrađen plan napada. Prema nekim obaveštenjima pretpostavili smo da su se neke fašističke jedinice već povukle iz Subotice. Plan je bio jednostavan-prodreti do centra grada, zaposesti važnije zgrade i napasti na kasarnu na putu prema Paliću. 3 Opisujući grad dalje kaže: U koloni jedan po jedan, oprezno, korak po korak, ušli smo u grad.ulice su bile puste. Grad je izgledao kao zamro. Jedino su pri ulazu kod prvih kuća psi remetili tišinu svojim lavežom. Neprijatelj se nije pojavljivao. Bilo nam je prosto čudno da ne nailazimo ni na kog. Dođosmo do centra grada. Crnela se pred nama silueta Gradske kuće sa njenim tornjem. Niko se nije pojavljivao. 4 Već sledećeg dana Gradska kuća će postati mesto gde će se otvoriti nove stranice u istoriji grada. ségek bevonulása és a város felszabadítása után közülük ki és milyen helyen fogja megszervezni a hatalomátvételt a Városházán, illetve a városban működő intézményekben és vállalatokban. 2 Ezekről az eseményekről legteljesebb képet a résztvevők visszaemlékezéseit olvasva nyerhetünk. Jovica Jerkov, a történések egyik szereplője például így emlékezik: Néhány nappal később október 10-én hallottuk, hogy a szovjet csapatok megközelítették Szabadkát. A hírt nem tudtuk leellenőrizni, de azonnal valós tényként fogadtuk el. Nem csoda, hiszen hónapok, sőt évek óta vártunk erre a napra. Meghoztuk a döntést, hogy azonnal támadást intézünk Szabadka ellen. A hírről délután 16 óra körül szereztünk tudomást, és estig már ki is dolgoztuk a haditervet. Bizonyos értesülések alapján feltételeztük, hogy egyes fasiszta alakulatok már kivonultak Szabadkáról. A terv egyszerű volt: behatolni a város központjába, elfoglalni a fontosabb épületeket és megtámadni a Palicsi úti kaszárnyát. 3 A várost a következőképpen jellemzi: Egyenként felsorakozva, óvatosan lépdelve vonultunk be a városba. Az utcák néptelenek voltak, a város kihaltnak tűnt. Az első házakhoz érve egyedül a kutyák ugatása zavarta meg a csendet. Az ellenségnek se híre, se hamva. Szinte furcsa volt, hogy senkivel sem találkozunk. Elértünk a város központjáig, s előttünk kirajzolódtak a Városháza és tornya sötét körvonalai. Egyetlen lélek sem bukkant fel. 4 Másnap a Városháza már olyan események színterévé vált, melyek új fejezetet nyitottak a város történetében. tu, čija borbenost i odanost u stvari oslobođenja beše neograničena. Ne štedeći sebe i svoju obitelj g. Jaramazović je i moralno i materijalno toliko doprineo učvršćenju pokreta i održanju partizanskih odreda da se ukazuje najdostojnijim na ovo visoko mesto. 5 Izabrani su odbori i to: - Odbor za ispitivanje i utvrđivanje krivica za vreme okupacije kao i ratnih zločinaca - Odbor za procenu i utvrđivanje štete nastale za vreme okupacije - Kulturno-prosvetni i zdravstveni odbor - Redakcioni odbor - Odbor za normalizovanje privrednog života. 6 Pod tačkom razno predloženo je da se pali borci sahrane u zajedničku grobnicu u parku između Gradske kuće i pozorišta i da se na tom mestu podigne spomenik. Ova sahrana je održana 13. oktobra 1944. godine. 7 Na sahrani je prisustvovalo mnoštvo sveta a ovaj događaj je ostao zabeležen na fotografijama. U zgradi Gradske kuće su bila smeštena odeljenja koja su činila upravu grada. Sa manjim izmenama, raspored odeljenja koja su činila strukturu vlasti u gradu je zadržan iz predratnog perioda. Na čelu grada se nalazio gradonačelnik, a svako odeljenje je imalo poverenika. mélyében, aki jelentős tevékenységet fejtett ki a népfelszabadító mozgalomban, s aki határtalan bátorsággal és odaadással küzdött a felszabadításért. Nem kímélve se magát, sem családját, Jaramazović úr erkölcsileg és anyagilag is oly mértékben járult hozzá a mozgalom erősítéséhez és a partizán alakulatok fenntartásához, hogy mindenek közül a legméltóbb e magas tisztség betöltésére. 5 Megválasztották a következő bizottságokat: - A megszállás alatt elkövetett bűnöket és a háborús bűnösöket kivizsgáló bizottság, - A megszállás alatt keletkezett károkat felbecsülő bizottság, - Közművelődési és egészségügyi bizottság, - Szerkesztőbizottság, - A gazdasági élet helyreállításával megbízott bizottság. 6 Az egyéb napirendi pont alatt javaslat történt arra, hogy az elesett harcosokat egy közös sírba temessék a városháza és a színház közötti parkban, és azon a helyen állítsanak emlékművet. A temetésre 1944. október 13-án került sor. 7 A szertartáson sokan megjelentek és az eseményt fényképeken is megörökítették. A Városháza épületében kaptak helyet a közigazgatást ellátó főosztályok. A hatalom szerkezetét képező Uspostavljanje nove vlasti Megalakulnak az új hatóságok 246 Posle tek završenih ratnih operacija u gradu 11. oktobra 1944. godine sa početkom u 17, 20 časova u velikoj većnici Gradske kuće počela je prva legalna sednica Narodnooslobodilačkog odbora za Suboticu. Ovom sednicom su legalizovane tekovine koje su tokom rata bile utemeljene a tiču se organizovanja i ustrojstva države čija je osnovna ideološka karakteristika bila da celokupna vlast pripada narodu. U svečanoj sali sednicu je otvorio pop Blaško Rajić pozdravljajući visoku delegaciju Crvene armije koja je bila prisutna na sednici. Prvi deo sednice je protekao u upućivanju pozdravnih govora. Posle svečanog dela zasedanja prešlo se na radni deo. Izabrani su članovi Narodnooslobodilačkih odbora. Na ovoj sednici je za prvog gradonačelnika posle Drugog svetskog rata u Subotici izabran Lajčo Jaramazović. Istaknut je njegov rad u narodnooslobodilačkom pokre- Közvetlenül a városban folyó hadműveletek után, 1944. október 11-én, a Városháza Dísztermében 17 óra 20 peres kezdettel megtartották a szabadkai népfelszabadító bizottság első legális ülését. Ekkor törvényesítették a háború alatt megalapozott, az állam megszervezésére és berendezésére vonatkozó nézeteket, melyek alapvető ideológiai jellemzője, hogy a teljes körű hatalom a népet illeti meg. A Díszteremben tartott ülést Blaško Rajić tiszteletes nyitotta meg, üdvözölve a Vörös Hadsereg jelenlévő magas rangú küldöttségét. A tanácskozás első, ünnepélyes része az üdvözlőbeszédekkel telt el, majd ezt követően áttértek a munkára. Megválasztották a népfelszabadító bizottságok tagjait. Ezen az ülésen választották meg Szabadka háború utáni első polgármesterét, Lajčo Jaramazović sze- Sahrana Jovana Mikića Spartaka na trgu ispred Gradske kuće, IAS, F.176, 55. Jovan Mikić Spartak temetése a Városháza előtti téren, Szabadkai Történelmi Levéltár (a továbbiakban SzTL), F.176, 55. 247

248 Raspored i delokrug upravnih odeljenja je bio sledeći: Gradonačelnik 1. Lajčo Jaramazović, delokrug: upravlja i nadzire celokupnu administraciju i poslovanja grada i opštine, nalazio se na I spratu, soba br.73 2. Administrativno odeljenje - Delokrug: prijem pismenih podnesaka, molba, žalba, tužba, ekspedovanje akata, dostavljanje akata, obnarodavanje arhiva, organizacija gradske službe, evidencije personala, članstvo (zavičajnost) i statistika, nalazili se na poluspratu, soba br.13 3. Siročadski sto - Delokrug: tutorska vlast I stepena, inventarisanje ostavine. Nalazili se u Gradskoj muzičkoj školi 4.Vojno odeljenje - Delokrug: svi poslovi po Zakonu o ustrojstvu vojske i mornarice koje je grad dužan da obavlja, nalazili se na II spratu, soba br.125 5. Matičarsko zvanje - Delokrug: vođenje matica rođenih, umrlih i venčanih, nalazili se u Dudovoj šumi (zgrada) 6. Stambeni ured - Delokrug: stambeni poslovi, nalazio se na II spratu, soba br. 106 7. Kulturno-prosvetno odeljenje - Delokrug: poslovi po školskim prosvetnim zakonima, gradska biblioteka, muzej, pozorište, bioskop, muzička škola, pomaganje svih umetnosti i nauke. Verska pitanja, groblja. Turistika, kupališta, zadužbine, prosvetna, nacionalna, humana, sportska udruženja. Dečija obdaništa i skloništa, telesno vaspitanje, nalazilo se na II spratu, soba br.93 8. Socijalno odeljenje - Delokrug: pripomoć porodicama vojnih obveznika, invalidnina, socijalno staranje, uboški dom, nalazilo se na II spratu, soba br.114 9. Gradski fizikat - Delokrug: zdravstvena služba, organizacija i nadzor zdravstvenih ustanova, nalazio se na II spratu, soba br.122 10. Veterinarsko odeljenje - Delokrug: veterinarsko-zdravstvena služba, organizacije i nadzor veterinarsko-zdravstvenih ustanova, nalazilo se na III spratu, soba br.149 11. Finansijsko odeljenje - Delokrug: opštinska finansijska služba, naplata javnih dažbina, poslovi oko isplate računa, prinadležnosti službenika i penzionera, nalazilo se na I spratu, soba br. 39 12. Ekonomsko odeljenje - Delokrug: staranje o pokretnoj i nepokretnoj gradskoj imovini, vrši nabavke za gradsku opštinu i prodaje főosztályok korábban alkalmazott beosztását, kisebb módosításokkal, megtartották. A város élén a polgármester állt, az egyes főosztályokat pedig megbízottak irányították. A város közigazgatását képező főosztályok beosztása és feladatköre a következő volt: 1. Polgármester Lajčo Jaramazović, feladatköre: irányítja és felügyeli a teljes adminisztrációt, a város és a község gazdálkodását, az I. emeleti 73. irodában volt elhelyezve. 2. Adminisztrációs főosztály - Feladatköre: a beadványok, kérelmek, panaszok, keresetek átvétele, ügyiratkezelés, ügyiratok továbbítása, az irattári anyag közzététele, a városi szolgálatok megszervezése, az alkalmazottak nyilvántartása, honossági ügyek és a statisztika vezetése, a félemelet 13. irodájában működött. 3. Árvaszék - Feladatköre: első fokú gyámhatóság, a hagyatékok leltározása. A városi zenede épületében működött. 4. Katonai főosztály - Feladatköre: a katonaság és tengerészet ügyeit szabályozó törvény értelmében a város hatáskörébe tartozó valamennyi teendő ellátása, a II. emeleti 125. irodában Izveštaj o brojnom stanju službenika po odeljenjima, IAS, F.483, VI 116/1945. működött. A hivatalnokok főosztályok szerinti létszámjelentése, SzTL, F.483, VI 116/1945. 5. Anyakönyvi hivatal - Feladatköre: a születési, halotti és házassági anyakönyvek vezetése, a sétaerdei épületben működött. 6. Lakásügyi hivatal - Feladatköre: lakásügyek intézése, a II. emeleti 106. irodában működött. 7. Közművelődési főosztály - Feladatköre: az iskolákkal és tanüggyel foglalkozó törvényekkel előírt feladatok ellátása, a városi könyvtár, a múzeum, a színház, a mozi, a zeneiskola ügyei, a művészetek és a tudomány támogatása. Vallási kérdések, temetők. Idegenforgalom, fürdők, hagyatékok, a tanügyi, nemzeti, humán- és sportegyesületek. Óvodák, menhelyek, testnevelés, a II. emeleti 93. irodában működött. 8. Szociális főosztály - Feladatköre: a katonai személyek családjainak megsegítése, rokkant járadékok, szociális ellátás, aggok háza, a II. emeleti 114. irodában működött. 9. Városi tisztiorvosi hivatal - Feladatköre: egészségügyi szolgálat, az egészségügyi intézmények munkájának megszervezése és felügyelete, a II. emeleti 122. irodában működött. 10. Állategészségügyi főosztály - Feladatköre: állat-egészségügyi szolgálat, az állat-egészségügyi intézmények munkájának meg- A népfelszabadító háborúról szóló kiállítás a Városháza előcsarnokában, SzTL, F.176, 881. Izložba o NOB-u u holu Gradske kuće, IAS, F.176, 881. 249

Zamena zvezde i krsta na tornju Gradske kuće, IAS, Časopis za književnost, umetnost i kulturu Rukovet, 6-7/1994, Augustin Juriga Lecserélik a csillagot és a keresztet a Városháza tornyán, SzTL, Rukovet irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat, 6-7/1994, Augustin Juriga 250 Odavanje počasti poginulima u ratu u Velikoj većnici, IAS, F.176, 930. Végső tiszteletadás a háború áldozatai előtt a Díszteremben, SzTL, F.176, 930. proizvode ekonomije, nalazilo se na II spratu, soba broj 84 13. Šumarski odsek - Delokrug: stručno upravljanje i iskorišćavanje celokupnog šumskog poseda kupališta Palić i parkova, nalazio se na II spratu, soba broj 116 14. Poresko odeljenje - Delokrug: primanje priloga, naplata gradskih i državnih prireza i poreza kao i razrez istih, izdavanje uverenja o imovnom stanju, katastar, nalazilo se na I spratu, soba broj 61 15. Trošarinsko odeljenje - Deloktug: prikupljanje i naplata gradske trošarine, nalazilo se na polu spratu, soba broj 16 16. Gradsko računovodstvo - Delokrug: poslovi oko izvršenja budžeta, knjigovodstvo, likvidacija prinadležnosti službenika i penzionera i likvidacija računa, nalazilo se na I spratu, soba broj 40 17. Glavna blagajna - Delokrug: prima uplate i vrši isplate, nalazila se na I spratu, soba broj 50 18. Opšte odeljenje - Delokrug: zanatlijsko-trgovački poslovi, opštinski sud, izdavanje uverenja koja po predmetu ne spadaju u delokrug ostalih odeljenja, nalazilo se na II spratu, soba broj 89 19. Tehničko odeljenje - Delokrug: građevinska služba gradske opštine, privatne i javne građevine, vatrogasna služba, javna čistoća, poslovi u vezi sa bivšim agrarnim i sada napuštenim imanjima, nalazilo se na II spratu, soba broj 94 20. Odeljenje za javnu ishranu - Delokrug: staranje o ishrani stanovništva i opskrbi gorivom, nalazilo se u zgradi gradskog pozorišta. Zgrada je svoju namenu administrativno-upravnog centra zadržala i nakon Drugog svetskog rata. Uspostavljanje vlasti bilo je završeno de jure i de facto. Predstavnici vlasti će svoju dominaciju prikazati i simbolično zamenom krsta na tornju Gradske kuće postavljajući zvezdu petoktaku. Skupština gradskog-sreskog narodnog odbora u Subotici je ovu odluku donela 23. decembra 1945. godine. 8 (građevina će u svom istorijatu doživeti još jednom zamenu simbola na tornju 1994. godine, kada je ponovo vraćen krst, prim. autora) latos teendők ellátása, könyvvitel, a hivatalnokokkal és nyugdíjasokkal kapcsolatos számfejtés, számlafejtés, az I. emeleti 40. irodában működött. 17. Főpénztár - Feladatköre: befizetések fogadása és kifizetések, az I. emeleti 50. irodában működött. 18. Általános ügyosztály - Feladatköre: kisiparos és kereskedelmi ügyek intézése, községi bíróság, olyan bizonylatok kiadása, melyek nem tartoznak a többi főosztály feladatkörébe, a II. emeleti 89. irodában működött. 19. Műszaki főosztály - Feladatköre: a városi község építésügyi szolgálata, magán- és középületekkel kapcsolatos ügyek, tűzoltószolgálat, köztisztaság, az elhagyott egykori mezőgazdasági birtokokkal kapcsolatos ügyek, a II. emeleti 94. irodában működött. 20. Közétkeztetési főosztály - Feladatköre: a lakosság étkeztetéséről és üzemanyaggal történő ellátásáról való gondoskodás, a városi színház épületében működött. Az épület a második világháború után is adminisztrációs és közigazgatási központként szolgált. A hatósági szervek de jure és de facto is megalakultak. Az új hatalom képviselői domináns helyzetüket egy szimbolikus cselekedettel is hangsúlyozták, azzal, hogy a városháza tornyán lévő keresztet ötágú csillagra cserélték. A szabadkai városi-járási népbizottság képviselő-testülete erről 1945. december 23-án döntött. 8 (Az épület történelme során még egy szimbólumcserét szervezése és felügyelete, a III. emeleti 149. irodában működött. 11. Pénzügyi főosztály - Feladatköre: községi pénzügyi szolgálat, adók behajtása, számlák kifizetése, hivatalnokok és nyugdíjasok, az I. emeleti 39. irodában működött. 12. Gazdasági főosztály - Feladatköre: a város ingó és ingatlan vagyonáról való gondoskodás, beszerzések és a gazdaság termékeinek eladása, a II. emeleti 84. irodában működött. 13. Erdészeti részleg - Feladatköre: a palicsi fürdő erdős birtokainak és a parkok szakszerű kezelése és használata, a II. emeleti 116. irodában működött. 14. Adóhivatal - Feladatköre: adományok fogadása, a városi és állami adók behajtása és kivetése, vagyonigazolások kiadása, kataszter vezetése, az I. emeleti 61. irodában működött. 15. Fogyasztói adóhivatal - Feladatköre: a városi fogyasztói adó begyűjtése és behajtása, a félemeleten, a 16. irodában működött. 16. Városi számvevőség megért, amikor 1994-ben tornyára ismét felkerült a kereszt, a szerző megj.) - Feladatköre: a költségvetés végrehajtásával kapcso- 251

252 Funkcionalni prostor Uspostavljena funkcionalna šema Gradske kuće se nastavlja dalje. Prostor u prizemlju je i dalje javnog karaktera sa trgovinama, apotekom i kafanom. Prvobitna namena zgrade kao administrativno-upravnog centra donekle je izmenjena izmenom na prostoru drugog i trećeg sprata. Još pre Drugog svetskog rata na drugi sprat se uselila Geodetska uprava i Inžinjerski ured, tu se nalazila gradska policija, kao i na trećem spratu gde se nalazio zatvor sa zatvorskim ćelijama i policija sa posebnim ulazom na južnoj fasadi. Za ćelije se kaže da su bile prozračne i dobro osvetljene i odgovarale su najsavremenijim higijenskim zahtevima. Na delu ravnog krova postojalo je čak i dvorište za šetnju zatvorenika 9 U prostore na trećem spratu kasnije (1950. godine) će se useliti Arhivsko središte kao institucija koja se bavila prikupljanjem i zaštitom arhivske građe. Zatvorske ćelije postaće depoi gde će se čuvati arhivska građa. Bivši zatvor na trećem spratu Gradske kuće, IAS, F.180, dokumentacija. Az egykori börtön a Városháza harmadik emeletén, SzTL, F.180, dokumentáció. Az épület funkcionális térbeosztása A Városháza korábban kialakított funkcionális szerkezete ezután sem változott. A földszint továbbra is közcélokat szolgált, üzletekkel, gyógyszertárral és kocsmával. Az épület eredeti rendeltetése, mint adminisztrációs és közigazgatási hivatal, némiképp módosult a második és harmadik emeleten eszközölt változtatásokkal. Még a második világháború előtt a második emeletre beköltözött a földmérő hivatal és a tervezőiroda, s itt működött a városi rendőrség is, míg a harmadik emeleten a börtön kapott helyet. Itt voltak a börtöncellák és a rendőrség, külön bejárattal a déli kapun át. A cellák szellősek és világosak voltak, s eleget tettek a legkorszerűbb higiéniai követelményeknek. A lapostető egy részén pedig még udvart is kialakítottak, ahol a rabok sétálhattak. 9 A harmadik emeletre később (1950-ben) a Levéltári központ költözött, amely a levéltári anyag begyűjtését, őrzését és megóvását látta el. A börtöncellák raktár- Istorijski arhiv Subotica, IAS, F.180, dokumentacija. Szabadkai Történelmi Levéltár, SzTL, F.180, dokumentáció. Iako se Ustanova useljava pedesetih godina u Gradsku kuću, čuvanje arhivskih dokumenata arhivalija u ovoj zgradi datira od prvog dana postojanja Gradske kuće. Interesantan je podatak da od 1751. godine, od vremena izgradnje prve gradske kuće, postoji prostorija koja je bila namenjena za čuvanje arhive. Ta gradska kuća je imala četiri prostorije a jedna od njih je bila arhiva. Kasnije su izgrađene još dve gradske kuće gotovo na istom mestu (1828. i 1910. godine), a kontinuitet čuvanja arhivalija u Gradskoj kući se nastavio do današnjih dana jer se i današnja Ustanova Istorijski arhiv nalazi ovde. Krajem 1950. godine arhivu je dodeljeno jedanaest prostorija na trećem spratu (kako se tada zvanično zvala) zgradi Glavnog narodnog odbora, odnosno ranijoj i sadašnjoj Gradskoj kući. 10 U naredne dve godine institucija se širi za još dve prostorije na trećem spratu, u koje se smešta arhivska građa sa teritorije grada. Dalji razvoj institucije se nastavlja 1952. godine kada ona postaje samostalna ustanova pod nazivom Gradska državna arhiva u Subotici. Glavni zadatak po osnivanju ustanove pod rukovođenjem upravnika Emila Vojnovića je bio preuzimanje arhive grada od Izvršnog odbora Gradskog narodnog odbora, odnosno upravnih vlasti iz perioda od 1743. do 1918. godine. Ta građa je već bila smeštena na trećem spratu, u dvema velikim dvoranama, namenski sagrađenim za potrebe arhiva Magistrata. Dvorane su bile tehnički obezbeđene od požara, a u njima je uspela da se sačuva arhivska građa tokom Prvog i Drugog svetskog rata, do 1947. godine kada je rasparčana i preneta, deo u Gradsku biblioteku, a deo u Gradski muzej. 11 Rasparčavanje je urađeno mimo svih arhivističkih principa i načela o čuvanju i zaštiti arhivskih dokumenata kao kulturnog dobra. Od 1964. godine ustanova dobija naziv Istorijski arhiv Subotica na osnovu rešenja Skupštine sreza Subotice. Vremenom se ustanova razvijala, povećavala svoje kapacitete i arhivsku građu koju čuva. Uporedo sa razvojem grada i njegovim institucijama, povećavala se dokumentacija predviđena za trajno čuvanje. Prostor u Gradskoj kući predviđen za čuvanje podataka iz prošlosti grada postaje nedovoljan, te tako danas Arhiv dokumentaciju čuva još na pet lokacija u gradu. Ipak podaci o samoj Gradskoj kući, njenoj izgradnji i nastanku, značajne diplome, povelje, zapisnici, karte, planovi, plakati i projekti, čuvaju se pod svodovima ove kuće već sto godina. U sačuvanim dokumentima nailazimo da se na trećem spratu nalazila Hemijska labaratorija. Nakon rata ponovo organizovanje ove labaratorije je povereno inžinjeru Ivanu Simiću, bivšem šefu državne hemijske lahelyiségekké alakultak át, ahol a levéltári anyagot őrzik. Bár az intézmény csak az ötvenes években költözött a Városházára, az épületben annak fennállása óta őriztek levéltári anyagot, vagyis folytattak levéltári tevékenységet. Érdekes adat, hogy már 1751-ben, amikor az első városháza épült, létezett kijelölt hely a levéltári anyag őrzésére. E közigazgatási épület négy helyiségéből egy levéltárként szolgált. Később, gyakorlatilag ugyanazon a helyen kétszer is teljesen új városházát építettek (1828-ban és 1910-ben), s az a hagyomány, hogy a levéltári anyagot a városházán őrzik, a mai napig fennmaradt, ugyanis a jelenlegi Történelmi Levéltár is itt működik. Az 1950-es évek végén a levéltár tizenegy helyiséget kapott az akkori hivatalos nevén Népi Főbizottság épületének harmadik emeletén, vagyis a Városházán. 10 A következő két évben az intézmény további két helyiséggel bővült a harmadik emeleten, ahová a város területéről származó levéltári anyagot helyezték el. Az intézmény 1952-ben tovább fejlődik és Szabadkai Városi Állami Levéltár néven önállósodik. Az Emil Vojnović igazgató vezetése alatt álló intézmény fő feladata ekkor a város levéltári anyagának átvétele a városi népbizottság végrehajtó bizottságától, amely 1743 és 1918 között látta el a közigazgatási hatóság szerepét. Az iratanyag a harmadik emeleten, a városi magisztrátus levéltárának szükségleteire épített két tágas teremben volt elhelyezve. A termeket tűzvédelmi rendszerrel látták el, és a levéltári anyagot sikerült megőrizni mind az első, mind a második világháború alatt is, egészen 1947-ig, amikor szétdarabolták, egy részét a Városi Könyvtárba, a másikat pedig a Városi Múzeumba szállították át. 11 A felosztás során nem vették figyelembe a levéltári iratanyag kulturális értékként való őrzésére és védelmére vonatkozó szakmai elveket és követelményeket. 1964-től az intézmény felveszi a Szabadkai Történelmi Levéltár nevet, a Szabadkai Járás Képviselő-testületének határozata alapján. Idővel az intézmény fejlődött, növelte kapacitásait és az általa őrzött levéltári anyag egyre bővült. A város és intézményeinek fejlődésével párhuzamosan növekedett a tartós megőrzést igénylő iratanyag mennyisége is. Egy idő után a múlt írásos emlékeinek őrzésére kijelölt hely a Városháza épületében szűkösnek bizonyult, s így a levéltár ma a dokumentumokat további öt helyen tárolja a város területén. Viszont a Városháza épületére, létrehozására és kiépítésére vonatkozó adatokat, a jelentősebb okleveleket, alapokmányokat, jegyzőkönyveket, térképeket, plakátokat és építési terveket már száz éve ennek az épületnek a falai között őrzik. 253

254 baratorije u Subotici. Hemijska labaratorija se nalazila na trećem spratu desno od stepeništa. Prilikom ponovnog organizovanja rada, formirana je komisija koja je trebala da izvrši pregled ovih prostorija. Član komisije Ivan Simić, prilikom pregleda konstatuje da su sve prostorije bile zaključane i specijalnim bravama osigurane, a bivši šef odeljenja je napustio grad. Zbog toga su uz prisustvo poverenika zdravstva dr Bele Ostrogonca prostorije nasilno otvorene. Prostorije su bile u neredu, a 35 zatvorenih sanduka inventara ove labaratorije, bilo je spremno za evakuaciju. U skloništu Gradske kuće su nađena još četiri sanduka, od osoblja je ostala u gradu samo jedna laborantica. 12 Nakon iseljavanja, na vratima prostorija na mlečnom staklu se sve do adaptacije 2006. godine moglo pročitati labaratorija. Zbog svoje atraktivne lokacije, sva značajnija dešavanja u gradu su bila povezana sa Gradskom kućom. Može se reći da je sama građevina bila uključena u život grada. Sve najznačajnije vesti prenosile su se putem razglasa koji je oktobra 1944. godine bio postavljen na zgradi Gradske kuće. Ovaj razglas je bio postaviljen naspram portirnice. Informacije su subotičani mogli čuti na relaciji od Gradske kuće preko korzoa do parka pred železničkom stanicom. 13 Prvu radio stanicu Subotičani će dobiti krajem 1948. godine. Kasnije, Radio Subotica svoje mesto će takođe naći u zgradi Gradske kuće. Svoju namenu administrativno-upravnog centra, u najvećem delu, građevina će zadržati do 1967. godine kada dolazi do funkcionalnih promena. U prizemlju zgrade se i dalje nalaze prodajni prostori, a gradska administracija na višim spratovima. Izgradnja Nove op tine Period od 1960. godine karakterišu administrativno-teritorijalne promene u subotičkom srezu. Subotički srez nastaje novom administrativnom podelom u smislu Zakona o područjima opština i srezova u NRS (Narodnoj Republici Srbiji), spajanjem tri sreza, koja su činila jedinstvenu teritoriju nekadašnjih srezova: Subotice, Sente i Bačke Topole. Sa svojih 9 opština subotički srez je činio ekonomsku celinu i bio je jedan od najvećih srezova APV, posle Novoga Sada, Subotica je bila A megőrzött dokumentumokból megtudhatjuk, hogy a harmadik emeleten vegyészeti laboratórium működött. A háború után a laboratórium újbóli megszervezésével Simić Ivan mérnököt, az Állami Vegyészeti Laboratórium szabadkai részlegének egykori vezetőjét bízták meg. A vegyészeti laboratórium a harmadik emeleten, a lépcsőtől jobbra kapott helyet. A labor újraindítása kapcsán bizottságot alakítottak azzal a feladattal, hogy átvizsgálja az egykor e célra használt helyiségeket. Az egyik bizottsági tag, Ivan Simić a vizsgálat során tett megállapítása szerint valamennyi helyiség be volt zárva és különleges zárral volt ellátva, a főosztály egykori vezetője pedig elhagyta a várost. Ezért az egészségügyi megbízott, dr. Bela Ostrogonac jelenlétében az ajtókat felfeszítették. A helyiségekben nagy felfordulást és harmincöt lezárt, laboratóriumi felszereléssel teli ládát találtak, evakuációra készen. A városháza óvóhelyén még négy ládára leltek, a személyzetből pedig a városban csupán egy laboránsnő maradt. 12 A kiköltöztetés után, a helyiségek ajtajának tejüvegén egészen a 2006-os felújításig olvasható volt a laboratórium felirat. Vonzó elhelyezkedése miatt a város valamennyi jelentős eseménye kapcsolódott a Városháza épületéhez, amely szerves részét képezte a város életének. A legfontosabb hírekről a lakosság a hangosbemondó révén szerzett tudomást, amit 1944 októberében szereltek fel a Városháza épületére, a portásfülkével szemben. A tájékoztatásokat a szabadkaiak hallhatták a Városházától a korzón keresztül egészen a vasútállomás előtti parkig. 13 Az első rádióállomás Szabadkán 1948 végén kezdte sugározni műsorát, s a későbbi Szabadkai Rádió szintén a Városháza épületében kapott helyet. 1967-ig az épület túlnyomórészt adminisztrációs-közigazgatási célokat szolgált, amikor is funkcionális változásokra került sor. A földszinten továbbra is üzletek működtek, a közigazgatási hivatal pedig a felsőbb emeleteken helyezkedett el. Az Új Városháza építése Nova opština, IAS, F.180, dokumentacija Új Városháza, SzTL, F.180, dokumentáció najveći privredni i kulturni centar, prostirao se na površini od 2.710 km2 sa 286.039 stanovnika. Bruto produkt tadašnje subotičke privrede je iznosio 115,000.000.000 dinara. Do 1960. godine do spajanja srezova, bivši Narodni odbor sreza Subotica sa svojim organima je bio smešten u Gradskoj kući. Međutim spajanjem srezova, a čime je usledilo i spajanje bivših opština na području bivšeg sreza Subotica, nametnula se potreba za rešavanjem pitanja smeštaja organa Narodnog odbora sreza Subotica i Narodnog odbora opštine Subotica, pa se Narodni odbor opštine Subotica smestio, obzirom na veliki broj službenika; u Gradskoj kući, a Narodni odbor sreza privremeno se smestio u zgradu bivšeg Narodnog odbora opštine Donji grad. U zgradi Gradske kuće su se još nalazili neki organi Javnog pravobranilaštva, Katastra i Službe statistike. Zbog smeštajnih potreba donosi se odluka krajem 1960. godine da se pristupi izgradnji nove administrativne zgrade u kojoj bi se obezbedili uslovi rada za 160 službenika NOS Subotica, za rad saveta i održavanje sednica. Izgradnja nove zgrade je započeta marta 1961. godine. Po izgradnji zgrade, radovi na uređenju teku tokom 1961, 1962, 1963, podatak iz maja 1964. godine gde se navodi da je ostalo još da se izgradi pristupni put, Újvidék után Szabadka volt a legnagyobb gazdasági és művelődési központ, 2710 km²-nyi területtel és 286.039 lakossal. A szabadkai gazdaság akkori bruttó terméke elérte a 115,000.000.000 dinárt. A járások 1960-as egyesítéséig a szabadkai járás egykori népbizottsága és hatósági szervei a Városházán működtek. Viszont a járások egyesítése, s ebből eredően az egykori járás területén lévő községek egyesítése miatt meg kellett oldani a Szabadkai Járás Népbizottsága, illetve a Szabadka Község Népbizottsága szerveinek elhelyezését, s így tekintettel hivatalnokainak nagy számára Szabadka Község Népbizottsága a Városházán kapott helyet, míg a járás népbizottsága ideiglenesen az Alsóváros egykori községi népbizottságának épületébe költözött. A Városháza épületében voltak elhelyezve a vagyonjogi ügyészség, a kataszterhivatal és a statisztikai hivatal egyes szervei is. A növekvő helyigény miatt 1960 végén döntés született egy új közigazgatási épület létesítéséről, melyben helyet biztosítanának a Szabadkai Járási Népbizottság 160 alkalmazottja számára, és feltételeket teremtenének a tanácsok munkájához és az ülések megtartásához. Az építkezést 1961 márciusában kezdték meg. Miután az épület tető alá került, berendezésén 1961-ben, 1962-ben és 1963-ban is folytak a munkálatok, egy 1964 májusából származó adat szerint már csak a csatlakozó utat, a parkolót és az épület közvilágítását kell kiépíteni. A községi képviselő-testület átköltözése az új épületbe és a Városháza kiürülése lehetőséget teremtett néhány, a művelődési intézményekkel kapcsolatos probléma megoldására. A felszabadult termekben kapott elhelyezést a Városi Múzeum, a könyvtár, a levéltár és más intézmények és szervezetek. 14 E vállalkozással a Városháza, ez az egyedülálló építmény és Szabadka szimbóluma a kulturális élet központjává válna, szépsége pedig feltárulna a polgárok, a járókelők és a turisták előtt. 15 Ezzel kapcsolatban Szabadka község képviselő-testületének művelődési tanácsa az 1966. június 25-én (az Új Városháza épületében megtartott) ülésén indítványozta a képviselő-testület előtt az alábbi döntések meghozatalát: 1. Terjesszék a megfelelő hatóságok elé, hogy a Városházát, mint művelődési és történelmi szempontból jelentős építményt, helyezzék védelem alá. 2. A Városháza épülete adjon otthont a város művelődési intézményeinek. 3. A következő ülések egyikén hozzák meg a szükséges határozatokat és rendeleteket, melyekkel szabályoz- Az 1960 utáni időszakban a szabadkai járás területi közigazgatásában változások következtek be. A szabadkai járás az SZNK (Szerb Népköztársaság) községeinek és járásainak területéről szóló törvény értelmében alakult, három járás egyesítésével, amely Szabadka, Zenta és Topolya egykori járások területét foglalta egységbe. Kilenc községével a szabadkai járás gazdasági egységet képezett, és egyike volt a legnagyobb parking plato i rasveta ispred objekta. zák a Városháza jogállását, a munka megszervezését és járásoknak a Vajdaság Autonóm Tartomány területén. 255

256 Nakon preseljenja Opštinske skupštine u novu zgradu i pražnjenja Gradske kuće stvoreni su uslovi za rešavanje nekoliko problema koji su bili povezani sa kulturnim ustanovama. Otvoren je prostor za smeštaj Gradskog muzeja, Biblioteke, Arhiva i drugih institucija i organizacija. 14 Preko ostvarivanja ovakvog poduhvata, Gradska kuća kao jedinstven objekat i simbol Subotice, pretvorila bi se u atraktivni centar kulturnog života, njena lepota otkrila bi se građanima, prolaznicima i turistima. 15 S tim u vezi Savet za kulturu Skupštine opštine Subotica na svojoj sednici od 25. juna 1966. godine (koja je održana u novoj zgradi opštine) doneo je zaključak da se predloži Skupštini opštine Subotica, donošenje sledećih odluka: 1. Da se predloži odgovarajućim organima da se Gradska kuća kao objekat od značajne kulturno-istorijske vrednosti stavi pod zaštitu 2. Da se Gradska kuća nameni za smeštaj kulturnih institucija 3. Da se na jednoj od narednih sednica donesu potrebna rešenja i odluke kojima bi se regulisao i utvrdio status gradske kuće, organizacija rada i način finansiranja. Postupak je započet prikupljanjem traženih podataka i njihovim dostavljanjem Pokrajinskom zavodu za zaštitu spomenika kulture septembra 1966. godine. Period od 1967. godine - zgrada kao palata kulture Sagledavajući vremenski period od proteklih sto godina značajnu godinu u istoriji zgrade predstavlja 1967. godina. Te godine je odlukom Skupštine opštine na zajedničkoj sednici Opštinskog veća i Veća radnih zajednica održanoj 18. aprila, osnovana ustanova Gradska kuća Dom kulture u Subotici. 16 Od tada administrativno središte grada prerasta u Dom kulture. Gradske birokratske službe se vremenom iseljavaju u novoizgrađenu zgradu opštine, a u staru se smeštaju institucije kulture. U Rešenju se navodi da je sedište Doma kulture na adresi Trg slobode broj 1, da je ustanova samostalna i samoupravna radna organizacija, koja vrši delatnost od posebnog društvenog interesa. Dalje se kaže da Ustanova ima svojstva pravnog lica. 2. Delatnost i zadaci ustanove su: - staranje, održavanje i čuvanje objekta Gradska kuća u Subotici, Trg slobode broj 1, kao spomenika kulture; pénzelésének módját. Az eljárást a szükséges adatok begyűjtésével kezdték meg, és azokat 1966 szeptemberében továbbították a Tartományi Műemlékvédelmi Intézethez. Az 1967 utáni idoszak az épület mint a muvelodés palotája - pružanje usluga kulturno-prosvetnim ustanovama sa područja opštine Subotica u cilju obezbeđenja potrebnih prostorija za njihovu delatnost; - pružanje usluga u pogledu obezbeđenja prostorija i drugim ustanovama i privrednim organizacijama, čija je delatnost u vezi sa razvojem turizma, kulture i fizičke kulture. 3. Ustanova je obavezna svoju delatnost i usluge vršiti prvenstveno za potrebe Skupštine opštine Subotica. Ustanova je dužna dostavljati Skupštini opštine na mišljenje, pre konačnog usvajanja, nacrt statuta, plana i programa rada, kao i druge opšte akte kojima se uređuju način i uslovi vršenja delatnosti i usluga ustanove. 4. Ustanova ima pravo upravljanja nad sledećom imovinom: - celom zgradom Gradska kuća u Subotici, Trg slobode broj 1, čije pravo korišćenja će se preneti na ustanovu posebnim aktom Skupštine opštine Subotica, - celokupnim uređajem zgrade i nameštajem prema posebnom inventarskom spisku, koji će se sačiniti prilikom preuzimanja zgrade. 5. Potrebna finansijska sredstva za osnivanje i početak rada ustanove u iznosu od 20.000 n. dinara obezbeđuju se iz budžeta Opštine Subotica. 6. Osnivač ustanove je: Skupština opštine Subotica. 7. Radi izvršenja pripremnih radnji za konstituisanje ustanove, za vršioca dužnosti direktora imenuje se Antun Kovačić, referent za kulturu Skupštine opštine Subotica. Vršilac dužnosti direktora se ovlašćuje na preuzimanje svih mera potrebnih za konstituisanje ustanove, s tim da će ove poslove obavljati pod nadzorom Saveta za kulturu Skupštine opštine Subotica. Do konstituisanja i izbora organa upravljanja ustanove, obrazuje se Savet od 7 članova, od kojih 3 člana imenuje Skupština opštine Subotica kao osnivač ustanove, a po jednog delegiraju: Kulturno-prosvetna zajednica Subotica, Gradska biblioteka, Gradski muzej i Istorijski arhiv Subotica. 8. Konstituisanje ustanove ima se izvršiti u roku od 6 meseci. 9. Nadzor nad zakonitošću rada ustanove vršiće Savet za kulturu Skupštine opštine Subotica. 10.Osnivanje ustanove ima se prijaviti Okružnom privrednom sudu u Subotici radi upisivanja u registar. 11. O izvršenju ovoga rešenja staraće se Odeljenje za društvene službe Skupštine opštine Subotica. 12. Ovo rešenje ima se objaviti u Službenom listu opštine Subotica. 17 Rešenje je potpisao tadašnji predsednik SO Subotica Matija Sedlak. Rešenjem je regulisan rad Gradske fenntartása és megőrizése; - szolgáltatást nyújtani a Szabadka Község területén működő művelődési és oktatási intézményeknek, a működésükhöz szükséges helyiségek biztosítása érdekében; - helyiségeket biztosítani más intézményeknek és gazdasági szervezeteknek, melyek tevékenysége kapcsolatban áll a turizmus, a kultúra és a testnevelés fejlesztésével. 3. Az intézmény tevékenységét és szolgáltatásait köteles elsősorban Szabadka Város Képviselő-testületének szükségletére végezni. Az intézmény köteles a községi képviselő-testülettől véleményt kérni alapszabályának, működési terveinek és programjainak tervezetére, valamint más, az intézmény tevékenységét és szolgáltatásait szabályozó általános okiratokra, azok végleges elfogadása előtt. 4. Az intézmény az alábbi vagyon felett rendelkezik: - a szabadkai városháza Szabadság tér 1. szám alatti teljes épülete, mely ingatlan feletti használati jogot Szabadka Község Képviselő-testülete külön okirattal ruházza majd át az intézményre, - az épület teljes felszerelése és bútorzata, külön leltári jegyzék szerint, melyet az épület átvételekor kell elkészíteni. 5. Az intézmény megalapításához és működésének megkezdéséhez szükséges pénzeszközöket 20.000 új dinár összegben Szabadka község költségvetéséből kell biztosítani. 6. Az intézmény alapítója Szabadka Község Képviselő-testülete. 7. Az intézményalapítás előkészületeinek lebonyolítására megbízott igazgatóvá a testület Kovačić Antunt, Szabadka Község Képviselő-testületének művelődési ügyekkel megbízott előadóját nevezi ki. A megbízott igazgató felhatalmazást kap az intézmény megalapításához szükséges minden intézkedésre, mely teendőket Szabadka Község Képviselő-testülete Művelődési Tanácsának felügyelete alatt látja el. Az intézmény megalakításáig és irányító szerveinek megválasztásáig egy 7 tagú bizottság alakul, melyekből 3 tagot Szabadka község Képviselő-testülete, mint alapító nevez ki, egy-egy tagot pedig a Szabadkai Közművelődési Közösség, a Városi Könyvtár, a Városi Múzeum és a Szabadkai Történelmi Levéltár jelöl. 8. Az intézményt 6 hónapon belül meg kell alakítani. 9. Az intézmény működésének törvényessége felett Szabadka Község Képviselő-testületének Művelődési Ta- Az elmúlt egy évszázados időszakot áttekintve az 1967. év jelentős fordulópont volt az épület történetében. Ebben az esztendőben, a községi tanács és a munkaközösségek tanácsának április 18-án megtartott együttes ülésén a községi képviselő-testület döntésével megalakult a Városháza Művelődési Otthon elnevezésű intézmény. 16 Attól kezdve a város közigazgatási központja lassan átalakult művelődési házzá. A városi hivatalok idővel átköltöztek a községi közigazgatás új épületébe, a régi Városházán pedig a művelődési intézmények kaptak elhelyezést. A határozat értelmében a Művelődési Otthon székhelye a Szabadság tér 1. cím alatt található, az intézmény önálló és önigazgató munkaszervezet, amely kiemelt társadalmi érdekű tevékenységet folytat. Továbbá, hogy az intézmény jogi személyiséggel bír. 2. Az intézmény tevékenysége és feladatai: - a szabadkai városháza Szabadság tér 1. cím alatti kuće kao ustanove. nácsa gyakorol felügyeletet. épületéről mint műemlékről való gondoskodás, annak 10. Az intézmény megalapítását be kell jegyezni a 257

258 Došlo je do nove preraspodele prostora u zgradi. Svoje kancelarije na delu prvoga sprata zadržava Sekretarijat za finansije i Matični ured kao rudiment opštinske administracije (verovatno zbog arhaične tradicije poreske službe na istome mestu). 18 Geodetska uprava kao i Istorijski arhiv zadržavaju svoje prostore, takođe Zavod za urbanizam i geodeziju, a nove kancelarije dobija administracija Komunalne radne organizacije. U Gradsku kuću se iz ubrzo useljavaju Gradski muzej (preseljen iz Rajhlove palate), Radio Subotica, i kasnije SIZ kulture. Ovde će svoje prostore dobiti kulturno-umetnička društva i umetnički ateljei. Stremljenje ka pretvaranju Gradske kuće u zgradu kulture, u kojoj će arhitektura secesije sa svojim umetničkim karakteristikama doći do punog izražaja, započelo je preseljenjem Muzeja u prostorije Gradske kuće 1967. godine. Iako je Muzej je otvoren za javnost 29. novembra 1948. godine, rad na prikupljanju muzejskih predmeta počinje završetkom Drugog svetskog rata. Zalaganjem delatnika kulturno - prosvetnog odbora Gradskog narodnog odbora u okviru Sekcije za muzej, 19 prikupljeni su značajni umetnički predmeti. Tokom 1945. godine prikupljeno je više slika, a u sačuvanim dokumentima se pominje i prikupljen nameštaj. Propisi koji su upućivani od pokrajinskih organa vlasti nalagali su preduzimanje mera kako bi se organizovao rad u muzejskoj struci. Među dokumentima koji se čuvaju u Istorijskom arhivu pronalazimo interesantne podatke o Muzeju koji datiraju od marta 1948. godine. U dokumentu se kaže: 1. da su nabavljeni predmeti: - kupljeni 113 - darovani 548 2. da je Muzej iako još nije bio otvoren imao prve posetioce: - grupne, 2 grupe 52 posetioca, struktura gimnazija - pojedinačne 28 posetilaca stručnjaci 3. da su muzejski službenici : 1 kustos, 2 stručna saradnika, 1 čuvar doma. Osim ovih službenika Muzej je imao i svoje poverenike. 4. da je muzejsko stručno osoblje održalo na raznim mestima, školama i organizacijama predavanja sa tumačenjima o važnosti sakupljanja muzejskih predmeta i tom prilikom pridobilo mnogo muzejskih poverenika i prijatelja. Kako je teklo organizovanje rada u Muzeju vidimo iz dokumenta koji predstavlja plan rada za period april-juni 1948. godine, kojeg je sastavio kustos muzeja, dr Mirko Šulman. Po njemu je bilo predviđeno: - da sprovede organizacija muzejskih poverenika na Szabadkai Körzeti Gazdasági Bíróság cégjegyzékébe. 11. A jelen határozat végrehajtásáról Szabadka Község Képviselő-testületének társadalmi ügyekkel megbízott főosztálya gondoskodik. 12. A jelen határozat megjelenik Szabadka Község Hivatalos Lapjában. 17 A határozatot Szabadka Község Képviselő-testületének akkori elnöke, Matija Sedlak írta alá. A határozat a városháza intézményként való működését szabályozta. Az épület irodáinak használatát átszervezik. A Pénzügyi Titkárság és az Anyakönyvi Hivatal, a közigazgatás múltbéli maradványaként (valószínűleg mert már hagyománnyá vált, hogy az adóhivatal mindig is itt működött), az első emelet egy részén megtartja irodáit. 18 A Földmérő Hivatal és a Történelmi Levéltár, valamint a Városrendezési és Földmérői Intézet szintén a régi helyén marad, a Közterületi Munkaszervezet adminisztrációja viszont új irodákat kap. A Városházára hamarosan beköltözik a Városi Múzeum (a Raichle-palotából), a Szabadkai Rádió, és később a Művelődési Érdekközösség, de itt kapnak helyet a művelődési egyesületek és műtermek is. Azon törekvések, hogy a Városháza a kultúra házává váljon, melyben a szecessziós építészet művészi jellemvonásai teljes mértékben kifejezésre juthatnak, a múzeum 1967-es átköltöztetésével vették kezdetüket. Bár a Múzeum csak 1948. november 29-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, a muzeális tárgyak gyűjtése már a második világháború befejeztével megkezdődött. A Városi Népbizottság közművelődési bizottsága dolgozói a múzeumi részleg keretében 19 jelentős műtárgyakat szereztek be. Az 1945. év folyamán több festmény gyűlt össze, a megőrzött dokumentumok pedig bútorokról is említést tesznek. A tartományi hatóságok előírásokkal rendelték el a múzeumi tevékenység megszervezését. A Történelmi Levéltárban őrzött iratanyag között érdekes adatokat találunk a múzeumról. Egy 1948 márciusából származó dokumentumban olvashatjuk: 1. hogy a beszerzett tárgyak közül: - 113 vásárolt és - 548 ajándékba kapott 2. hogy bár a múzeumot még nem nyitották meg, már voltak látogatói: - csoportosan: 2 csoport 52 látogató, összetételük gimnazisták - egyéni: 28 látogató, szakemberek 3. hogy a múzeum alkalmazottai: 1 múzeumőr (custos), celom području muzeja, a u samom muzeju da se održavaju kursevi za osposobljavanje stručnih kadrova. - da se nastavi sa inventarisanjem muzejskih predmeta i prepariranjem prirodnjačke zbirke - da se intenzivira terenski rad, da se skupi što više predmeta za etnografsku zbirku - da se počne sa iskopavanjima na arheološkom nalazištu Hinga - da se na celom muzejskom području održe predavanja o važnosti muzeja i sakupljanja muzejskih predmeta, naročito za etnografsku i arheološku zbirku. - da se izvrši adaptacija prostorija za prirodnjačku zbirku - da se nabavi nameštaj i vitrine za smeštaj zbirki. Gradski muzej se u Gradskoj kući nalazio od 1967. do 2008. godine. U ovom periodu muzej izlaže svoje postavke: arheološku, etnološku i istorijsku. Decembra 1967. godine, u četiri bivše kancelarije na prvom spratu otvorena je Zavičajna galerija, zatim izložba stranih majstora i slike Šandora Olaha. 20 Potom 1969. otvorena je i stalna postavka arheologije, istorije i etnologije. Zbog nedostatka prostora nije bila izložena prirodnjačka zbirka. Prve postavke naslediće kasnije savremenije izložbene postavke. Izložbe su obuhvatale likovno, kulturno-istorijsko, etnološko, arheološko i biološko područje sa materijalima iz domaćeg muzeja kao i iz gostujućih muzeja saradnika. ken, iskolákban és szervezetekben előadásokat tartott a muzeális tárgyak begyűjtésének fontosságáról, és ily módon számos megbízottra és barátra tettek szert. Arról, hogyan is szervezték meg a múzeum tevékenységét, az intézmény 1948. április-június időszakra vonatkozó munkatervéből szerezhetünk tudomást, melyet dr. Mirko Šulman múzeumőr állított össze. A terv a következő teendőket irányozta elő: - Megszervezni a múzeumi megbízottak tevékenységét az intézmény teljes gyűjtőterületén, továbbá a múzeum telephelyén tanfolyamokat tartani a szakszemélyzet kiképzésére. - Folytatni a múzeumi tárgyak leltárba vételét és a természetrajzi gyűjtemény preparálását. - Fokozni a terepi kutatómunkát, minél több tárgyat begyűjteni a néprajzi gyűjtemény számára. - Megkezdeni az ásatásokat a Hinga-halom régészeti lelőhelyen. - A múzeum teljes gyűjtőterületén előadásokat tartani a múzeum tevékenységének és a múzeumi tárgyak begyűjtésének fontosságáról, különösen a néprajzi és a régészeti gyűjtemény gazdagítására. - Átalakítani a helyiségeket a természetrajzi gyűjtemény számára. - Bútorokat és vitrineket beszerezni a gyűjtemények elhelyezésére. A Városi Múzeum 1967-től 2008-ig működött a Városháza épületében. Ebben az időszakban a múzeum régészeti, néprajzi és történelmi kiállításokat rendez. 1967 decemberében az első emeleten négy egykori irodában megnyílt a helyi képtár, a külföldi művészek kiállítása és az Oláh Sándor festményeit bemutató tárlat. 20 Majd 1969-ben megnyílt az állandó régészeti, történelmi és néprajzi kiállítás is. Helyszűke miatt a természetrajzi gyűjtemény nem került bemutatásra. Az első kiállításokat később korszerűbbek követik majd. A tárlatok felölelték a képzőművészet, a művelődéstörténet, a néprajz, a régészet és a biológia területét, melyeket az anyamúzeum és más vendégintézmények anyagából állítottak össze, melyek közül csak néhányat említünk meg: 1967. az Oskar Vojnić munkásságának szentelt kiállítás, 1967, Szabadkai Városi Múzeum. Női divat a 19. század derekától, Belgrádi Iparművészeti Múzeum 1973. Az újabb szerzemények kiállítása, 1973. 03. 10. 2 szakmunkatárs, 1 őr. A felsorolt dolgozók mellett a Bivši izložbeni prostor muzeja na prvom spratu Gradske kuće, IAS,. A vajdasági magyar képzőművészet: 1830 1930, 1973. múzeumnak voltak megbízottai is. F.180, dokumentacija 11. 27. 1974. 01. 05. A múzeum egykori kiállítótermei a Városháza első emeletén, SzTL, 4. hogy a múzeum szakszemélyzete különböző helye- F.180, dokumentáció 259

260 Pomenućemo neke: 1967.. Izložba posvećena Oskaru Vojniću, 1967, Gradski muzej Subotica. Ženska moda od sredine 19. veka, Muzej primenjene umetnosti, Beograd 1973.. Izložba novih akvizicija, 10. 03. 1973.. Likovno stvaralaštvo Mađara u Vojvodini: 1830-1930, 27. 11. 1973-5. 1. 1974. 1983.. Ana Bešlić retrospektivna izložba, april-juni 1983. 1994. Spomen na subotičke Jevreje, 10. 7. 1994. Uz kulturne baštine drevne i savremene Kine, 23. 06. 1995, Ambasada NR Kine, Arhiv Jugoslavije. Izložbe su bile realizovane u prostoru Gradske kuće. Svoju Stalnu postavku muzej upriličava 7. maja 1991. godine. Ona je zauzimala deo prvoga sprata. Izložba nije bila kompletna jer je predviđeno da se zavičajno likovno stvaralaštvo i savremena kulturno-istorijska zbivanja prikažu na drugom spratu Gradske kuće, ali taj deo postavke nikada nije realizovan. 21 Plan po kome bi se Gradska kuća pretvorila u Dom kulture, a muzej proširio svoje prostorije, nije ostvaren. Muzej je iseljen 2008. godine u zgradu bivše štamparije Minerva. U zgradi Gradske kuće se nalazi još jedna ustanova kulture - Međuopštinski zavod za zaštitu spomenika kulture Severna Bačka Subotica (tadašnji naziv). Ova ustanova je osnovana pri Domu kulture kao jedinica za zaštitu spomenika kulture 1. aprila 1975, kao početni oblik centra ili zavoda za zaštitu, koja bi se u skladu sa Pokrajinskim zavodom imala zasnovati kao opštinski ili regionalni zavod. Sklopljen je radni odnos sa istoričarem umetnosti (Belom Durancijem) od 1. aprila 1975. i od toga dana služba radi na poslovima zaštite Gradske kuće i zaštite spomenika kulture na području opštine. Do kraja 1979. godine služba je koristila dve radne prostorije na drugom spratu Gradske kuće. Decembra te godine služba se seli na treći sprat u bivše prostorije Subotičke radio stanice, koja se odavde iseljava 1977. godine u jednu prostoriju. 22 Te godine počinju pripreme za formiranje Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture. Služba je radila sa četiri radnika: istoričarem umetnosti rukovodiocem službe, arhitektom, tehničarem dokumentaristom i akademskim vajarem. Zavod je počeo sa radom 11. jula 1980. godine. Najpre se konstituiše radna zajednica 1. septembra, a 1. oktobra se Zavodu pridružuje Služba zaštite spomenika kulture. Sedište se nalazilo u Gradskoj kući na III spratu, 1983. Ana Bešlić retrospektív kiállítás, 1983. április-június 1994 soba broj 344-8. Pored Zakonom predviđenih zadataka na istraživanju i registraciji spomeničnih vrednosti i eventualnih - a város központjában található épülettömb ( háromszög ) anyagának feldolgozása és revitalizációs tanulmányának kidolgozása; Megemlékezés a szabadkai zsidókról, 1994. 07. 10. intervenicja obavljani su i poslovi predviđeni planom za - javaslat és tanulmány készítése a Sárga ház egy Ízelítő az ősi és a mai Kína kulturális örökségéből, 1995. 06. 23., Kínai Nagykövetség, Jugoszlávia Levéltára. A kiállításokat a Városháza termeiben rendezték. Állandó tárlatát a múzeum 1991. május 7-én rendezte be, ami az első emelet egy részét foglalta el. A kiállítás nem volt teljes, ugyanis a tervek szerint a helyi képzőművészek alkotásai és a kortárs művészettörténeti események a Városháza második emeletén lettek volna bemutatva, erre azonban soha sem került sor. 21 A terv, amely szerint a Városháza a kultúra otthonává vált volna, a múzeum pedig nagyobb teret kapott volna az épületben, nem valósult meg. A múzeum 2008-ban átköltözött az egykori Minerva nyomda épületébe. A Városháza épületében még egy kulturális intézmény működik az (akkori nevén) Észak-bácskai Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka. Az intézmény a Művelődési Otthon keretében, annak egyik egységeként alakult meg 1975. április 1-jén, egy műemlékvédelmi központ vagy intézet kezdeti formájaként, amely a tartományi intézethez hasonlóan községi vagy körzeti intézetté alakult volna. 1975. április 1-jétől Bela Duranci művészettörténészt alkalmazták, és a szolgálat attól a pojedine godine. Tako je u planu za 1980. godinu bilo predviđeno: - priprema elaborata i radovi na zaštiti sinagoge; - obrada bloka zgrada ( trougao ) u centru grada i priprema elaborata za revitalizaciju istog; - predlog, sa elaboratom rekonstrukcije dela Žute kuće za muzejsku postavku; - predlozi i elaborati restauracije i revitalizacije: Fekete čarde (Hajdukovo) i kompleksa salaške arhitekture Gradina (Đurđin). 23 Danas je ustanova prerasla u modernu instituciju, koja se bavi zaštitom spomenika kulture u više opština. Stručnjaci ove institucije pored ostalih poslova intenzivno rade na zaštiti Gradske kuće kao kulturnog dobra. Na očuvanju, popravkama i zaštiti najpoznatije građevine Subotice radilo se od vremena neposredno posle njene izgradnje. Na podatke o popravkama na zgradi nailazimo već u međuratnom periodu kada su pojedine prostorije krečene. Zgrada je doživljavala razne popravke kako fasade tako i unutrašnjosti. részének felújítására és múzeumi kiállítótérré alakítására; - javaslatok és tanulmányok kidolgozása a hajdújárási Fekete csárda és a györgyéni Gradina tanyák felújítására és revitalizálására. 23 Mára az intézet korszerű intézménnyé fejlődött, amely több község területén látja el a műemlékvédelmi feladatokat. Szakemberei az egyéb teendők mellett intenzíven munkálkodnak a Városháza mint kulturális érték megőrzésén és védelmén. Szabadka legismertebb épületének megőrzésén, javításán és védelmén közvetlenül a felépítését követő idők óta dolgoznak. A javítási munkálatokról találunk már adatokat a két háború közötti időszakból is, amikor is egyes helyiségeket átmeszeltek, de azóta különféle javításokat végeztek mind az épület homlokzatán, mind belső terén. naptól kezdve folytatja tevékenységét a Városháza és a Za tita, restauracija i Az épület védelme, község területén található műemlékek védelméért. adaptacija prostora felújítása és átalakítása 1979 végéig a szolgálat két irodát használt a Városháza második emeletén, majd decemberben átköltözött a harmadik emeletre, a Szabadkai Rádió egykori he- spomeniku kulture radi se intenzivnije na njenoj zaštiti. tet műemlékként kell kezelni, védelmére is fokozottabb Od vremena donošenja Rešenja o zgradi kao o Mióta megszületett a határozat, hogy az épülelyiségeibe, melyekből az 1977-ben költözött el. 22 Ebben Zgrada je 1990. godine proglašena za kulturno dobro od gondot fordítanak, 1990-ben pedig kiemelt jelentőségű az évben kezdődnek meg a Községközi Műemlékvédelmi Intézet megalakításának előkészületei. A szolgálat ek- Za popravke i radove na zgradi izdvajala su se A javítási munkálatokhoz szükséges pénzeszkö- izuzetnog značaja. kulturális értékké nyilvánították. kor négy alkalmazottat foglalkoztat: a szolgálatot vezető novčana sredstva koja su odobravana od strane Izvršnog zöket a községi képviselő-testület végrehajtó bizottsága művészettörténészt, egy építészt, egy dokumentátort és veća Skupštine opštine. hagyta jóvá. egy szobrászművészt. Tokom svoje prošlosti građevina je više puta popravljana i renovirana. Prvi podatak o ovim poslovima tást is végeztek. Az első adatok, melyeket a háború után Fennállása óta az épületen több javítást és felújí- Az intézet 1980. július 11-én kezdte meg működését. Először, szeptember 1-jén a munkaközösség alakult meg, majd október 1-jén az intézethez csatlakozott je ona bila zgrada Narodnog odbora. Tada se farbao svenak, amikor említést tesznek arról, hogy ebben az épü- nakon rata, nalazimo 1953. godine, kada se pominje da végzett munkálatokról találhatunk, 1953-ból származ- a Műemlékvédelmi Szolgálat is. Az intézmény székhelyét čani ulaz u zgradu na isti način kao i prilikom njene izgradnje. Svi radovi su obavljani ručno pa su poslovi tekli díszbejáratát festették újra, ugyanolyan módszerrel, mint letben székelt a népbizottság. Abban az időben az épület a Városháza harmadik emeletére helyezték, a 344-8. irodákba. sporo. Ovo je bilo prvo renoviranje ovoga dela zgrade od építésekor. Minden munkálatot kézzel végeztek, ezért a A műemlék jellegű értékek felkutatásával és bejegyzésével kapcsolatos törvénnyel előírt feladatok és az vremena njene izgradnje. 24 munka igen lassan folyt. Az épület ezen részét felépítése Kako su poslovi renoviranja zgrade izgledali 1975. óta ekkor újították fel először. 24 esetleges beavatkozások mellett az intézmény az egyes godine vidimo u izveštaju radne grupe o stanju Gradske Arról, hogyan folytak a renoválási munkálatok évekre előirányzott teendőket is ellátta. Így például az kuće, koji je podnet na sednici Izvršnog veća Skupštine 1975-ben, a felújítást végző munkacsoportnak az épület 1980. évre a következőket tervezték elvégezni: opštine Subotica 15. aprila 1975. godine. Predložen je i állapotáról szóló jelentéséből értesülhetünk, melyet Szabadka Község Képviselő-testülete végrehajtó bizottságá- - tanulmány kidolgozása és a zsinagóga megóvásán način finansiranja neophodnih radova sa zaključcima, végzendő munkák; predlozima i dopunama: nak 1975. április 15-én megtartott ülésén ismertettek. Ja- 261

262 - da se noću osvetljava ne samo Gradska kuća, nego ceo trg, tj. i zgrada Narodnog pozorišta i Narodna biblioteka - da je na objektu Gradska kuća neophodno u što skorije vreme preduzeti mere za opravku fasade sa olucima, jer njihovo nedovođenje u red predstavlja opasnost za građane i šetače. Da je za ove namene neophodno obezbediti ukupno 1,529.942 dinara. Ova sredstva bi se utrošila na poravak južne fasade po predračunskoj vrednosti u iznosu od 830.652 - din poravak fasade glavnog tornja u iznosu od 486.000 - din limarski radovi uličnih fasada 213.290 - din Svega: 1,529.942 - din. 25 Sredstva za adaptaciju su obezbeđivana iz više izvora finansiranja. Adaptiranjem prostora na prizemlju 1977. godine otvoren je Degustacioni centar Agros sa restoranom. Godinama je ovaj prostor bio omiljeni centar sastajanja mladih u gradu. Veća adaptacija je takođe izvršena 1986. godine. U adaptirane prostorije nekadašnjeg gradonačelnika i njegovih saradnika na prvom spratu se useljavaju Predsednik skupštine opštine i Predsednik saveta za razvoj i uređenje opštine. Na istom spratu se smešta i nova služba Uprave Gradske kuće, prevodilačka služba, a Gradski muzej dobija nove prostorije na ovoj etaži. 26 Zavod za urbanizam i geodeziju se iseljava a u te prostorije se smešta Sekretarijat za finansije. Poslednji veći restauratorski zahvat je vršen 1991. godine kada je izvršena restauracija Velike većnice Gradske kuće. Urađena je konzervacija enterijera najlepše prostorije u zgradi - spomeniku kulture. Osim radova na samoj zgradi više puta je popravljan i sat na tornju Gradske kuće. Popravka sata je ovekovečena na fotografijama iz 1961. i 1971. godine. Renoviranja su vršena i zbog izmene funkcionalnog prostora zgrade. Svoju namenu administrativno-upravne zgrade Gradska kuća menja 80-ih godina prošloga veka. Još pre proglašenja zgrade Domom kulture javljaju se ideje o prenameni zgrade u kojoj će njena funkcija ići u pravcu kulture. Izrađene su studije koje o rešavanju problematike korišćenja prostora u Gradskoj kući. Posebna studija je izrađena kao predlog za uređenje atrijuma. Studija Atrijum je predviđala otvaranje dvorišta Gradske kuće, otvaranjem istočne i zapadne kapije, čime bi se otvorio pešački prolaz kroz kuću. Na ovaj način bi se prostorno i namenski otvorio ovaj prostor. Ovim projektom bi se ostvarila kulturna, trgovačka, ugostiteljska i turistička funkcija same zgrade. vaslat történt a szükséges munkálatok finanszírozásának módját illetően is, a következő záradékokkal, ajánlatokkal és kiegészítésekkel: - hogy éjszakára ne csupán a Városházát, de az egész teret, vagyis a Népszínház és a Népkönyvtár épületét is világítsák meg, - hogy lehetőleg minél sürgősebben lépéseket kell tenni a Városháza homlokzatának és esőcsatornáinak javítása érdekében, mert ilyen állapotban veszélyeztetik a polgárok és a járókelők biztonságát, - hogy erre a célra összesen 1,529.942 dinárt kell biztosítani, ami az alábbi munkálatokra lenne felhasználva: a déli homlokzat javítása, becsült értéke 830.652 - din a torony homlokzatának javítása 486.000 - din bádogos munkák az utcai homlokzaton 213.290 - din Összesen: 1,529.942 - din 25 Az adaptációhoz különböző forrásokból biztosítottak pénzt. Az 1977-ben végzett átalakítás után a földszinten megnyílt az Agros kóstolda és étterem, amely évekig a fiatalok kedvelt gyülekezőhelye volt a városban. Jelentősebb átalakítások történtek 1986-ban is. Az egykori polgármester és munkatársai átalakított irodáit az első emeleten a képviselő-testület elnöke és a Községfejlesztési Popravka sata 1972. godine, IAS, F.180, dokumentacija. A toronyóra javítása 1972-ben, SzTL, F.180, dokumentáció Renoviranje atrijuma u Gradskoj kući, GBS, Subotičke novine, 17, 1982. A Városháza belső udvarának felújítása, SzVK, Subotičke novine, 17, 1982. Tanács elnöke foglalták el. Ezen az emeleten kapott helyet a Városháza új közigazgatási szolgálata és a fordítószolgálat, a Városi Múzeum pedig új termekkel bővült. A Városrendezési és Földmérő Intézet kiköltözése után irodáit a Pénzügyi Titkárság vette birtokba. Az utolsó nagyobb méretű restaurációs beavatkozásra 1991-ben került sor, amikor a Városháza Dísztermét állították helyre, konzerválva a műemlék jellegű épület legszebb termének belső terét. Az épületen végzett munkálatok mellett több ízben javították a toronyóra szerkezetét is. Az óra javítását az 1961-ből és 1971-ből származó fényképeken örökítették meg. Felújítási munkálatok történtek a tér rendeltetésének és funkciójának módosítása céljából is. A múlt század 80-as éveiben a Városháza adminisztrációs-közigazgatási jellege változáson megy keresztül. Már kultúrotthonná nyilvánítása előtt felmerült az ötlet, hogy az épület rendeltetését, funkcióját a kultúra irányába kellene elmozdítani. Tanulmányok is készültek a Városháza belső térhasználatának megoldására. Külön tervtanulmányt dolgoztak ki például az átrium hasznosításának lehetőségeiről, amely szerint a Városháza belső udvarát a keleti és nyugati kapukon keresztül megnyitnák a gyalogos forgalom előtt, egy belső átjárót alakítva U cilju ostvarivanja ovoga projekta su vršene adaptacije. Rušenjem betonske ploče koja se nalazila u prvom dvorištu 1982. godine otvorena su vrata malim prodavnicama i kafićima. Izrađen je plan za kulturne aktivnosti koje će se odvijati tokom leta. 27 Predviđeno je održavanje koncerata, večernjih kulturnih kružooka. Subotičke novine u svom broju od 28. maja 1982. godine su objavile tekst kako počinje Subotičko leto u dvorištu Gradske kuće. Ovim načinom zgrada je otvorena ka široj javnosti. Iako je projekat zaživeo, nije realizovan u potpunosti, a sami programi u atrijumu su trajali kraći vremenski period. Od predviđene studije Atrijum realizovan je manji deo. Od devedesetih godina prošloga veka zgrada gubi svoj karakter Doma kulture. U zgradu se ponovo vraćaju administrativne službe. Iseljavanjem Gradskog muzeja (2008. godine) u Gradsku kuću se vraćaju odeljenja uprave grada a sama zgrada ponovo postaje centar gradske administracije. nálisan is megnyílna, és e projektum révén megvalósulhatna az épület kulturális, kereskedelmi, vendéglátói és turisztikai funkciója is. A projektum megvalósítása érdekében átalakításokat is végeztek. Lebontották az első udvarban álló betonlapot, majd 1982-ben megnyitották a kapukat a kis üzletecskék és kávézók előtt, és terv is készült arról, milyen kulturális rendezvényeket és eseményeket szerveznek majd a nyár folyamán. 27 A tervben koncertek, művelődési estek rendezése szerepelt. A Subotičke novine 1982. május 28-i számában megjelent cikkében arról tudósít, hogy a Városháza udvarában megkezdődött a Szabadkai nyár rendezvénysorozat. Ily módon az épület nyitottá vált a széles nyilvánosság előtt. Bár a projekt beindult, teljes egészében mégsem valósult meg, és az átriumban rendezett programok rövid életűek voltak. Így a hasznosításáról szóló tanulmánynak csupán csak egy kisebb része valósult meg a gyakorlatban. A múlt század 90-es éveitől kezdve az épület lassan elveszíti kultúrotthon jellegét, és belső terét ismét a közszolgálati hivatalok népesítik be. A Városi Múzeum kiköltöztetése (2008) után a Városházára visszatérnek a közigazgatási hivatal főosztályai, az épület pedig ismét a városi adminisztráció központjává válik. ki az épületen át. Ily módon ez a tér fizikailag és funkcio- 263

Zgrada koja je obeleºila vreme A történelmi korok jegyeit magán hordozó épület 264 Gradska kuća je nastala početkom XX veka. Njen izgled karakteriše kako momumentalnost tako i kolorit, kao i vreme nastanka bogato ekonomski ali i spremnošću za inovacijama. Od svoga nastanka bila je nemi pratilac vremena sa događajima koje je ono iznedravalo. A takvih događaja je bilo mnogo kao i mnogih promena u društvu. Tokom svoje istorije građevina je menjala programske orijentacije. Od administrativno-upravne funkcije do Doma kulture, u većini vremena sa prvom namenom. Razne službe, institucije, kulturna društva i trgovine su nalazile prostore pod njenim krovom. U skladu sa time menjao se i unutrašnji raspored kancelarija i zakupaca. Zgrada je tokom svojih sto godina, zadržala ekskluzivan prostor pojedinih prostorija koje su imale ograničenu socijalnu upotrebu, kao što je nadaleko poznata Velika većnica sa svojim vitražima. Deo njene istorije su ljudi i događaji. Marcel Komor i Deže Jakab arhitekte, njeni projektanti. Kalman Vidaković, graditelj (1893-1979), jedan od mnogih koji je učestvovao u njenoj izgradnji. Kao petnaestogodišnjak radio je kao pomoćnik poslovođe. Opisujući izgradnju ističe da je celo gradilište bilo ograđeno velikom drvenom ogradom na kojoj su bile na sve četiri strane kapije. Radilo je oko stotinak radnika, nadnice za zidare su iznosile 5 a za nadničare 2 ili 3 krune. Radno vreme je bilo od 6 ujutro do 6 uveče. Kako su se subotičani navikavali na novu građevinu ostalo je zabeleženo u anegdotama. Deo njene istorije su učesnici raznih događaja i ličnosti koje su obeležile prošli vek a boravili su u Gradskoj kući. Na primer zabeležena je poseta Josipa Broza Tita bivšeg predsednika Jugoslavije Subotici 27. maja 1960. godine kada je prijem održan u Gradskoj kući. Toga dana njegov automobil se zaustavio pred Gradskom kućom gde ga je primilo društveno-političko rukovodstvo grada. U Gradskoj kući su organizovani osim poseta, skupovi, promocije i koncerti. Iste godine nešto ranije 13. marta 1960, u Velikoj većnici je nastupio jedan od najistaknutijih američkih pijanista Teodor Letvin iz Njujorka (SAD). Veliki skup povodom otvaranja Ekonomskog fakulteta takođe je održan te godine, 22. oktobra u Velikoj većnici. A Városháza a XX. század elején épült. Külső megjelenését a monumentalitás és színpompa jellemzi, de magán viseli annak az anyagiakban és újító szellemben gazdag kornak a jegyeit is, melyben keletkezett. Fennállása óta néma szemlélője az idő múlásának és a kor szülte eseményeknek. Ilyen eseményekből pedig akadt bőven, úgy, mint társadalmi változásokból is. Története során az épület különböző célokat szolgált, az adminisztrációs-közigazgatási funkciótól a kultúrotthonig, többségében az előbbi szolgálatában. Falai között a különféle hivatalok, intézmények, művelődési egyesületek és boltok, üzletek kaptak helyet, s ennek megfelelően változott az irodák, termek, üzlethelyiségek beosztása, belső elrendezése, és váltakoztak a helyiségek bérlői is. Egyes, közcélokra csak korlátozottan hasznosított helyiség azonban az épület fennállásának száz éve alatt is megtartották exkluzív jellegüket, mint például a meszsze földön híres Díszterem, festett ólomüveg ablakaival. Történetének részét képezik az emberek és az események is. Tervezői: Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek. Kalman Vidaković építőmester (1893 1979), egyike azon sokaknak, akik részt vettek a Városháza építésében. Tizenöt évesen a munkavezető segédjeként dolgozott az építkezésen. Elmondása szerint a teljes építési terület nagy fakerítéssel volt körülkerítve, mind a négy oldalról egy-egy kapuval. Az építkezésen száz-egynéhány munkás dolgozott, a kőművesek napidíja 5, a napszámosoké pedig 2 vagy 3 korona volt. A munkaidő reggel hattól este hatig tartott. Arról, hogyan barátkoztak meg a szabadkaiak az új építménnyel, számos anekdota maradt fenn. Történetének részét képezik a különféle események szereplői és a múlt század történelmét meghatározó személyiségek, akik falai közt jártak. Mint például Josip Broz Tito, Jugoszlávia egykori elnöke, aki 1960. május 27-én látogatott el Szabadkára, amikor is a Városházán rendeztek számára fogadást. Aznap az őt szállító autó megállt a Városháza előtt, ahol a város társadalmi-politikai vezetősége fogadta. A látogatások mellett a Városházán összejöveteleket, bemutatókat és koncerteket is szerveztek. Ugyanebben az évben, de valamivel korábban, 1960. március 13-án a Díszteremben az egyik legkivá- Tito ispred svečanog ulaza u Gradsku kuću, GBS, Subotičke novine, 22, 1960. Tito a Városháza díszbejárata előtt, SzVK, Subotičke novine, 22, 1960. 265

U vestibilu Gradske kuće oktobra 1965. godine predstavljena je izložba cveća. Ovde su takođe održani mnogi skupovi lekara, kao što su bili X Internistički dani, III naučni sastanak gastroenterologa Jugoslavije održan od 24-28. juna 1970. godine. Zgrada je proslavljala i svoje jubileje. Interesantan povod je proslava 80. godišnjice izgradnje Gradske kuće 25. jula 1988. godine kada je počeo multimedijalni festival posvećen ovom događaju. Tvorci ovoga projekta su bili reditelj Ištvan Lalić i glumac Deneš Debrei. Gradska kuća je prikazana na vedutama, poštanskim markama, suvenirima i kalendarima kao najprepoznatljiviji simbol grada. Navedeni događaji i činjenice potvrđuju da subotička Gradska kuća simbolizuje kontinuitet u prolaznosti vremena. Zbog svog značaja i svoga trajanja postala je baština koja je ostavila dubog trag u prošlosti grada i njegovih stanovnika. lóbb amerikai zongoraművész, Theodore Lettvin vendégszerepelt New Yorkból. A Közgazdasági Kar megnyitója alkalmából rendezett nagyszabású összejövetelt szintén a Díszteremben tartották meg, ugyanezen év október 22-én. 1965 októberében a Városháza előcsarnokában virágkiállítást rendeztek. A Városháza Díszterme helyszínül szolgált számos orvosi összejövetelnek is, mint például a X. Belgyógyászati Napok, vagy a Jugoszláviai Gasztroenteorológusok III. Tudományos Találkozója, melyet 1970. június 24. és 28. között tartottak meg. Az épület több évfordulót is megünnepelt. Érdekes volt például a Városháza 80. évfordulójára rendezett multimediális fesztivál, amely 1988. július 25-én vette kezdetét. A projektet Lálity István rendező és Döbrei Dénes színész hozták létre. A Városháza épületét, mint a város legjellegzetesebb szimbólumát, különféle látképeken, postai bélyegeken, ajándéktárgyakon és naptárakon is megjelenítik. A felsorolt események és tények igazolják, hogy a szabadkai Városháza a folytonosságot jelképezi a múló időben. Jelentősége és időtállósága folytán olyan örökséggé vált, amely mély nyomot hagyott a város és lakóinak múltjában. Naslov knjige - ilustracija, IAS, Biblioteka, knjiga 1584. 266 A könyv címe - illusztráció, SzTL, Könyvtár, 1584-es számú könyv. 267

268 Fusnote 1 Petranović, Branko, Istorija Jugoslavije 1918-1988, druga knjiga, Beograd, 194. 2 Iz referata napisanog po sećanju Grge Zelića iz Subotice, učesnika na aktivnom i organizacionom radu u NOB, bivšeg sekretara narodnooslobodilačkog odbora III kvarta, personalnog referenta komande mesta u Subotici. 3 Monografija Subotica, Sećanja učesnika radničkog pokreta i NOR-a Subotice 1920-1944, Subotica, 1985, Edicija: Zapisi knjiga I, 659. 4 Isto, 660. 5 IAS, F.68, Prvi Zapisnik sednica Gradskog narodnog odbora Subotice 1944-1950. godina, 6. (u daljem tekstu: IAS, F.68, Prvi zapisnik...) 6 IAS, F.68, Prvi zapisnik... 7 Na ovom mestu su sahranjeni Jovan Mikić-Spartak i Felegi Tivadar- Radenko, kao i pet krasno armejaca. Kasnije su oni preneti na druga groblja. 8 IAS, F.68, Prvi Zapisnik, 46. 9 Martinović, Goran, Arhitektura gradske kuće u Subotici, Časopis za književnost, umetnost i društvena pitanja, Rukovet, 4/1987, 378. 10 Emil Vojnović, Arhivist, Beograd 1/1955, 45 11 IAS, 60 godina delatnosti Istorijskog arhiva Subotica, Istorijat i delatnost arhiva (1946/1947 2007), Subotica, 2007, 13-14. 12 IAS, F.166, 6/1944, od 25. IX. godine 13 Fleis, Rita, Četrdeset godina postojanja Radio Subotice, Ex Pannonia 12-13, Subotica, 2009, 19. 14 IAS, F. 468, Zapisnici sa zajedničkih sednica opštinskog veća i veća radnih zajednica skupštine opštine Subotica 1966, 41 sednica, 489. 15 Isto, 490. 16 Službeni list opštine Subotica, broj 9/1967, 296. 17 Isto, 296-297. 18 Martinović, Goran, Arhitektura Gradske kuće u Subotici, Časopis za književnost, umetnost i društvena pitanja, Rukovet, 4/1987, 380. 19 IAS, F.68, Prva knjiga Zapisnika, Izveštaj o radu prosvetnog odeljka od 23. decembra 1945. godine. 20 Kovačev Ninkov, Olga, Istorijat umetničkog odeljenja Gradskog muzeja Subotica (1894-2004) Museion, 4, Subotica, 2004, 228. 21 Duranci, Bela, Stalna izložbena postavka Gradskog muzeja u Subotici Časopis za književnost, umetnost i društvena pitanja, Rukovet, 4-5, 1991, 398. 22 Međuopštinski zavod za zaštitu spomenika kulture Subotica (u daljem tekstu: MZZZSK Subotica), Izveštaj o radu za 1979. godinu, Služba zaštite spomenika kulture pri Domu kulture - Kulturotthon Subotica 23 MZZZSK subotica, Programska orijentacija rada službe zaštite spomenika kulture od 11.12 1979. 24 Gradska biblioteka Subotica (u daljem tekstu: GBS), Hrvatska riječ, broj 36, 4. septembar 1953. godine 25 Izvod iz Zapisnika i materijala sa 52. sednice Izvršnog veća Skupštine opštine Subotica, 15. april 1975. godine. 26 Martinović, Goran, Arhitektura Gradske kuće u Subotici, Časopis za književnost, umetnost i drštvena pitanja, Rukovet, 4/1987, 381. 27 GBS, Subotičke novine, broj 17, 29. april 1982, 17 Lábjegyzetek 1 Petranović, Branko, Istorija Jugoslavije 1918-1988 (Jugoszlávia történelme 1918 1988), második kötet, Belgrád, 194. 2 Grgo Zelić, a népfelszabadító háború résztvevőjének, a III. kvart népfelszabadító bizottsága egykori titkárának, a szabadkai parancsnokság személyi referensének visszaemlékezéseiből. 3 Szabadka monográfia, A munkásmozgalom és a népfelszabadító háború szabadkai résztvevőinek visszaemlékezései 1920-1944, Szabadka, 1985, Kiadvány: Jegyzetek I. könyv, 659. 4 Ugyanott, 660. 5 Szabadkai Történelmi Levéltár, F.68, Szabadka Város Népfelszabadító Bizottsága üléseinek első jegyzőkönyve 1944-1950., 6. (a továbbiakban: SzTL, F.68, Első jegyzőkönyv...) 6 SzTL, F.68, Első jegyzőkönyv... 7 Ezen a helyen lettek eltemetve Jovan Mikić Spartak és Fellegi Tivadar Radenko, valamint a Vörös Hadsereg öt katonája. Földi maradványaikat később más temetőkbe helyezték át. 8 SzTL, F.68, Első jegyzőkönyv, 46. 9 Martinović, Goran, Arhitektura Gradske kuće u Subotici, Rukovet irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat, 4/1987, 378. (A szabadkai Városháza építészete) 10 Emil Vojnović, levéltáros, Belgrád 1/1955, 45 11 SzTL 60 godina delatnosti Istorijskog arhiva Subotica, Istorijat i delatnost arhiva (1946/1947 2007) (A Szabadkai Történelmi Levéltár 60 éve, a levéltár története és tevékenysége), Szabadka, 2007, 13-14. 12 SzTL, F.166, 6/1944, IX. 25. 13 Fleis, Rita, Četrdeset godina postojanja Radio Subotice (A Szabadkai Rádió fennállásának negyven éve), Ex Pannonia 12-13, Szabadka, 2009, 19. 14 SzTL, F. 468, Jegyzőkönyvek Szabadka Község Képviselő-testülete községi tanácsának és munkaközösségei tanácsának együttes üléseiről 1966, 41. ülés, 489. 15 Ugyanott, 490. 16 Szabadka Község Hivatalos Lapja, 9/1967 szám, 296. 17 Ugyanott, 296-297. 18 Martinović, Goran, Arhitektura gradske kuće u Subotici (A szabadkai városháza építészete), Rukovet irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat, 4/1987, 380. 19 SzTL, F.68, A jegyzőkönyvek első kötete, A közoktatási részleg munkájára vonatkozó 1945. december 23-án kelt jelentés. 20 Kovačev Ninkov, Olga, Istorijat umetničkog odeljenja Gradskog muzeja Subotica (1894-2004) (A Szabadkai Város Múzeum művészeti osztályának története), Museion, 4, Szabadka, 2004, 228. 21 Duranci, Bela, Stalna izložbena postavka Gradskog muzeja u Subotici (A Szabadkai Város Múzeum állandó tárlata), Rukovet irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat, 4-5, 1991, 398. 22 Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet (a továbbiakban: SzKMI), Az 1979. évi működésről szóló jelentés, A Dom kulture - Kultúrotthon Szabadka keretében működő műemlékvédelmi szolgálat 23 SzKMI, Programska orijentacija rada službe zaštite spomenika kulture od 11.12 1979. A Műemlékvédelmi Szolgálat működésének programorientációja 1979. 12. 11-től 24 Szabadkai Városi Könyvtár (a továbbiaban: SzVK), Hrvatska riječ, 36. szám, 1953. szeptember 4. 25 Kivonat Szabadka Község Képviselő-testülete Végrehajtó Bizottságának 52. üléséről készült jegyzőkönyvből, 1975. április 15. 26 Martinović, Goran, Arhitektura gradske kuće u Subotici (A szabadkai városháza építészete), Rukovet irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat, 4/1987, 381. 27 SzVK, Subotičke novine, 17 szám, 1982. április 29, 17. Predsednici NOO, NO, op tine, grada Organi vlasti novih vlasti - NOO kao i NO delovali su kao skupštine 1, a imali su i svoje Izvršne odbore kao uža tela. Slična organizacija vlasti zadržala se do današnjih vremena. Kao pandan funkciji gradonačelnika u ovome delu dajemo kratke biografske podatke o predsednicima tih tela vlasti. BLAŠKO RAJIĆ (Subotica, 07. 01. 1878 Subotica, 03. 01. 1951) Sveštenik, književnik, političar. U rodnom gradu završava pučku školu, gimnaziju i bogoslovske nauke u Kaloči. Po završetku studija, zaređen je za sveštenika 24. 4. 1902. godine. Isprva je kapelan u Dušnoku, hrvatskom selu u južnoj Ugarskoj (1902-1903). Nakon smrti Paje Kujundžića 1915, on je preuzeo čelnu ulogu među hrvatskim sveštnicima u Bačkoj. Do rata je bio pripadnik bačke Kršćansko-socijalističke stranke, osnovane 1907. Agilno se zalagao za to da Bačka uđe u jedinstvenu južnoslovensku državu, 22. septembra 1919. je bio je u bunjevačkom poslanstvu koje je otputovalo u Pariz na Mirovnu konferenciju. U političkom radu, vodio Bunjevačko šokačku stranku, nakon toga Vojvođansku pučku stranku, i na kraju se priključio Stjepanu Radiću (HSS). Bio je među istaknutim članovima Bunjevačko-šokačke stranke. Kao član te stranke je na izborima 1920. bio među četvoro bačkih Hrvata koji su ušli u Ustavotvornu skupštinu, uz Stipana Vojnića Tunića, Vranju Sudarevića i Ivana Evetovića. Blaško Rajić je ušao kao predstavnik iz subotičke jedinice. Krajem rata, septembra 1944. na sastanku održanom u Kerskoj plebaniji u ilegali, postao je predsednik NOO Subotice. Po oslobođenju izabran za predsednika Sreskog NOO. A népfelszabadító bizottságok és népi bizottságok elnökei, a községi elnökök és a városelnökök Az új kormány kormányzati szervei, a Népfelszabadító Bizottságok, illetve a Népi Bizottságok közgyűlésekként jártak el 1, emelett pedig megvoltak a maguk külön-külön végrehajtó bizottságaik az alsóbb szinteken. Mind a mai napig hasonlít ehhez a kormányzati szervek felállítása. A polgármesteri tisztség ellentételezéseképpen az alábbi részben rövid életrajzi adatokkal szolgálunk a fent említett kormányzati szervek elnökeiről. BLAŠKO RAJIĆ (1878. január 7., Szabadka 1951. január 3., Szabadka) Pap, író, politikus. Az elemi iskolát a szülővárosában végezte, Kalocsán pedig a gimnáziumot és a papneveldét. Tanulmányai végeztével, 1902. április 24-én pappá szentelték. Eleinte káplán a dél-magyarországi horvátlakta Dusnok faluban (1902 1903). Paja Kujundžić halála után, 1915-ben Blaško átvette a horvát papok vezetését Bácskában. A háború előtt tagja volt az 1907-ben alakult bácskai Keresztény Szocialista Pártnak. Szorgalmazta Bácska belépését az egyedülálló jugoszláv államba. 1919. szeptember 22-én bunyevác küldöttként részt vett a Párizsi Békekonferencián. Politikai szinteken a Bunyevác-Sokác Párt vezetője volt, ezután pedig a Vajdasági Népi Párt élén állt, míg végül csatlakozott Stjepan Radićhoz (HSS Horvát Parasztpárt). A Bunyevác-Sokác Párt kiemelkedő tagja volt. Az 1920-as választásokon pártja képviseletében három bácskai horvát képviselőtársával az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagja lett Stipan Vojnić Tunić, Vranja Sudarević és Ivan Evetović társaságában. Blaško Rajić volt itt a szabadkai egység képviselője. A háború után, 1944 szeptemberében, a Kér városrészben levő plébánián megtartott titkos gyűlésen a szabadkai Népfelszabadító Bizottság elnökévé választották. A felszabadítás után kinevezték a Megyei Népfelszabadító Bizottság elnökévé. 269

ALOJZIJE MIHALJČEVIĆ (Subotica, 05. 07. 1914 Novi Sad, 13. 05. 1994 ) Diplomirao je na Pravnom fakultetu u Subotici 1940. godine. Na skupštini Okružnog narodnog odbora 29. 10. 1945. godine Mihaljčević je kao dosadašnji pretsednik Vrhovnog suda jednoglasno izabran za pretsednika Okružnog narodnog odbora 2. Sve do ukidanja tog organa 28.9.1946. bio na njegovm čelu. Nakon toga izabran za predsednika NO Subotice 27. 04. 1947. godine. Ostao na tom položaju do kraja 1948. Obavljao je funkcije predsednika Okružnog privrednog suda, sudije i predsednika Vrhovnog privrednog suda u Novom Sadu, bio je predavač na Višoj upravnoj školi u Novom Sadu, i poslanik Savezne skupštine 1964. godine. ALOJZIJE MIHALJČEVIĆ (1914. július 5., Szabadka 1994. május 13., Újvidék) Szabadkán szerzett diplomát a Jogtudományi Karon 1940-ben. 1945. október 29-én a Kerületi Népi Bizottság gyűlésén egyöntetűen elnökké választották, mint a Legfelsőbb Bíróság addigi elnökét. 2 Egészen 1946. szeptember 28-ig az élén maradt, amikor is megszűnt ez a szerv. Ezután megválasztották a szabadkai Népi Bizottság elnökévé, amely szerepet 1948 végéig be is töltötte. A Kerületi Gazdasági Bíróság elnöke volt, továbbá az újvidéki Legfelsőbb Gazdasági Bíróság elnöke és bírója, az újvidéki Közigazgatási Főiskola előadója, 1964-ben pedig a Szövetségi Gyűlés küldöttje. IVAN MILANKOVIĆ (? - Subotica, 24. 07. 1947) Po oslobođenju Subotice bio je šef socijalnog odeljenja ONOO, šef odseka za unutrašnje poslove ONOO, član Izvršnog odbora Gradskog NO a odatle je 1945. izabran 4 za predsednika 5 Gradskog NOO, na kom mestu je bio do 27. 04. 1947. kada je zbog bolesti sprečen da dalje vodi to telo. ő lesz a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság egyik alelnöke a legmagasabb kormányzati szerv Vajdaságban. Mindezen magas tisztségek betöltése mellett ő volt a szabadkai Spartak Labdarúgó Klub első elnöke is. IVAN MILANKOVIĆ (? 1947. július 24., Szabadka) Szabadka felszabadítását követően a Kerületi Népfelszabadító Bizottság szociális részlegének vezetője, ugyanezen bizottság Belügyi osztályának vezetője, a Városi Népi Bizottság végrehajtó bizottságának tagja, majd 1945-ben innen választják 4 meg a Városi Népfelszabadító Bizottság elnökévé. 5 Ezt a pozíciót egészen 1947. április 27-ig töltötte be, amikor is betegsége miatt már nem tudott tovább ezen szerv élén állni. IVAN MILANKOVIĆ 270 LAJČO JARAMAZOVIĆ (Subotica, 09. 09. 1905 Subotica, 18. 04. 1963) Školovao se u rodnom gradu, a zatim vodio veliko očevo imanje 3 u Gornjem Tavankutu. Za vreme rata na salašima koji su pripadali tom posedu pomagao narodnooslobodilački pokret. To mu je omogućilo da postane vrlo uspešni politički funkcioner. Obavljao niz visokih političkih funkcija, tako je bio član vojvođanske delegacije na zasedanju AVNOJ-a, zatin narodni poslanik Ustavotvorne skupštine, Narodne skupštine FNRJ, član glavnog odbora APV, ministar bez portfelja i ministar komunalnih poslova u vladi NRS. Bio je jedan od vodećih ljudi zajednice subotičkih Hrvata nakon oslobođenja. Na prvoj sednici GNOO u velikoj većnici 11. 10. 1945. izabran za gradonačelnika. Od 1944. do 1945. je bio predsednik gradskog Narodnog odbora, zatim predsednik Okružnog NOO, a januara 1945. odlazi u Novi Sad gde je jedan od potpredsednika GNOOV - najvišeg organa vlasti u Vojvodini. Pored niza visokih funkcija bio je i prvi predsednik FK,,Spartak iz Subotice. LAJČO JARAMAZOVIĆ (1905. szeptember 9., Szabadka 1963. április 18., Szabadka) GEZA TIKVICKI (Subotica, 02. 12. 1917 Beograd, 03. 12. 1999) TIKVICKI GÉZA (1917. december 2., Szabadka 1999. december 3., Belgrád) Szülővárosában tanult, majd Završio je nižu gimnaziju i Zanatsku Szabadkán végezte tanulmányait: édesapja nagybirtokát vezette Felsőtavankúton. A háború alatt a gazdasághoz tartozó birtokokon segítette a Népfelszabadító Mozgalmat. Ez lehetővé tette számára, hogy sikeres politikai funkcióra tegyen szert. Ilyen jellegű tevékenységei: a Jugoszláv Antifasiszta Népfelszabadító Tanács (AVNOJ) ülésén a vajdasági küldöttség tagja, az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben népképviselő, ugyanígy népképviselő a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Népképviselőházában, Vajdaság školu u Subotici. Do Drugog svetskog rata je radio kao metalski radnik. U mlađem dobu se politički aktivirao, KPJ-u je pristupio 1939. Bio je prvoborac, u NOB-u je stupio od prvih dana. Nakon rata je bio sekretar u Okružnom komitetu u Subotici a zatim i predsednik NOO Subotice. Vodio NO Subotice od 08. 12. 1947. godine. Od 1948. do 1950. je bio ministar u vladi NR Srbije. Bio je predsednik Izvršnog veća SAP Vojvodine (pokrajinske Vlade) od 1953. do 1962. godine, a nakon toga az alapfokú gimnáziumot, majd a kereskedelmi iskolát. A második világháború kezdetéig ötvösként dolgozott. Fiatalon kezdett politikával foglalkozni, 1939-ben már belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. Az első harcosok között volt, a Népfelszabadító Harcban már az első napoktól részt vett. A háború után a Kerületi Népi Bizottság titkára lett, majd a szabadkai Népfelszabadító Bizottság elnöke is. 1947. december 8-tól irányítója volt a szabadkai Népi Bizottságnak. 1948 Autonóm Tartomány Főbizottságának i ambasador u Mađarskoj. U CK SKJ od és 1950 között a Szerb Népköztársaság tagja, tárca nélküli miniszter, valamint a Szerb Népköztársaság kommunális ügyeinek minisztere is. A felszabadítás után a szabadkai horvátok egyik vezető egyénisége volt. 1945. október 11-én, a Népfelszabadító Főbizottság első ülésén, amely a szabadkai Városháza Dísztermében került megszervezésre, polgármesterré választják. 1944 és 1945 között a Városi Népi Bizottság elnöke volt, majd a Kerületi Népfelszabadító Bizottság elnöke. 1958. do 1968. godine. U penziji je od 1979. godine, a živeo je u Beogradu. kormányának egyik minisztere volt. A Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke 1953-tól 1962-ig, majd Magyarországon is nagykövet. A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságában 1958-tól 1968-ig tevékenykedik. 1979-ben vonult nyugdíjba és élete végéig Belgrádban élt. 1945 januárjában Újvidékre megy, ahol 271

272 MARKO BAČLIJA (Subotica, 27. 04. 1914-29. 10. 2009) Pravnik po obrazovanju, studije završio u Subotici 1937. godine. Pre početka rata radio kao advokat. Nakon rata obavljao niz funkcija u organima novih vlasti 6 mada nikada nije bio član KPJ. Tako je postao i predsednik Gradskog NO od 11. 09. 1948 do 1952. godine. Dok je bio na toj dužnosti, pokazao se sposobnim za vođenje rodnog grada. Pokrenuo je osnivanje brojnih ustanova u Subotici, na Zobnatici je utemeljio konjičku ergelu, a dao je i zamisao da se napravi zoološki vrt na Paliću. Nakon toga imenovan je za prvog javnog pravobranioca Vojvodine. Radio u pokrajinskoj administraciji. Penzionisan 1975. Još pre rata je bio član Pučke kasine (od 1933), a do kraja života je bio njen najstariji član. Bio je jednan od suosnivača HKUD-a Matija Gubec. Sahranjen je u Subotici 31. 10. 2009. na Kerskom groblju. MARKO HORVACKI 7 (Subotica, 05. 04. 1913 Novi Sad, 10. 09. 1995) Školovao se u Subotici, gde je 1937. završio Pravni fakultet. Radio kao advokatski i sudski pripravnik, sudija. Pre rata pripadao Hrvatskoj seljačkoj stranci i bio angažovan u radu sportskih i kulturnih društava bačkih Hrvata. Od 1945. godine izabran za sudiju sreskog suda, zatim gradskog javnog tužioca (1948), pa za (1952-1953) predsednika NO Subotice. Predsednik Okružnog suda u Subotici postao 1960, a sudija Vrhovnog suda Vojvodine 1963. godine. Bio je u nekoliko mandata i narodni poslanik. 8 Jedan od osnivača Bunjevačkog kola 1970. godine, član uredništva časopisa Rukovet, od 1990. član stranke DSHV 9. MARKO BAČLIJA (1914. április 27., Szabadka 2009. október 29.) 1937-ben szerzett jogász diplomát Szabadkán. A háború előtt is ügyvédként dolgozott. A háborút követő időszakban számos tisztséget töltött be az új kormányban 6, annak ellenére, hogy soha nem volt a Jugoszláv Kommunista Párt tagja. Jelesül, a Városi Népi Bizottság elnöke volt 1948. szeptember 11-től 1952-ig. Az itteni szolgálata alapján alkalmasnak mutatkozott saját szülővárosa vezetésére. Számos szabadkai intézmény létrehozását kezdeményezte, megalapította a zobnaticai lovardát és előhozakodott a palicsi állatkert kiépítésének ötletével is. Kinevezték Vajdaság első nyilvános jogi védelmezőjévé. A tartományi közigazgatásban dolgozott. Már a háború előtt, 1933-tól a Népi Kaszinó tagja volt, ahol élete végéig a legidősebb tagnak számított. Társalapítója volt a Matija Gubec Horvát Művészeti Társaságnak. 2009. október 31-én temették Szabadkán a Kéri temetőben. MARKO HORVACKI 7 (1913. április 5., Szabadka 1995. szeptember 10., Újvidék) Szabadkán tanult, ahol 1937-ben jogász diplomát szerzett. Ügyvédjelöltként, bírósági gyakornokként és bíróként dolgozott. A háború előtt a Horvát Parasztpárt tagja volt, valamint bekapcsolódott a bácskai horvátok sport- és kulturális egyesületeinek tevékenységeibe. 1945- ben megválasztják a megyei bíróság bírájává, majd városi közvádlóvá (1948), ezután pedig Szabadka Népi Bizottságának elnökévé (1952 1953). 1960-ban lett a Kerületi Bíróság elnöke, 1963-tól pedig ő Vajdaság Legfelsőbb Bíróságának bírája. Népképviselő is volt néhány mandátum erejéig. 8 Egyike az 1970-ben létrehozott Bunyevác Kör alapítóinak, a Rukovet folyóirat szerkesztőségének is tagja, 1990- től pedig a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) 9 tagja. ANTUN MILANKOVIĆ (Tuniša) 10 (Subotica, 03. 12. 1916 - Subotica, 22. 12. 1997) Školovao se u Subotici, imao je malu maturu. Bio je borac VIII V.U.B, više puta je ranjavan. Član KPJ postaje 1946. godine. Direktor gradskog Pogrebnog preduzeća od 1949. do 1958. kada biva izabran za predsednika NO Donji grad. Po isteku mandata vratio se u to preduzeće, odatle je penzionisan. VINKO LENDVAI (Subotica, 17. 07. 1910 Subotica, 08. 04. 1970) Lendvai je bio krojački radnik po zanimanju. Početkom 30-ih godina XX veka se uključuje u organizovanu borbu radničke klase. Bio je borac VIII V.U.B. Februara 1945. godine postaje član KPJ. Po završetku rata osniva vojnu krojačku radionicu za potrebe fronta a kasnije i krojačku radionicu za potrebe Ranopoza (Radničke zadruge). Poverenik za privredu NO I reona grada postaje 1947. godine. Bio je sekretar Gradskog odbora narodnog fronta u vreme kada su udareni temelji socijalističkog društvenog privređivanja. Rukovodio je preduzećem,,titovka koje se kasnije spaja sa,,željezničarem. Odlikovan je Ordenom rada III reda. U 1947. godini izabran je za predsednika NO I reona. VOJISLAV KOVAČIĆ (Subotica, 29. 11. 1924 Subotica, 21. 06. 2003.) Po zanimanju je bio bravarski radnik. Član SKJ je od 1945. godine. Bio je predsednik opštine Novi Grad. Po isteku mandata i ukidanja opštine Novi Grad bio je direktor preduzeća,,dinamotrans gde je ostao do penzije. ANTUN MILANKOVIĆ (Tuniša) 10 (1916. december 3., Szabadka 1997. december 22., Szabadka) Szabadkán járt iskolába, kisérettségit szerzett. A VIII. Vajdasági Rohambrigád harcosa volt, több alkalommal is sérüléseket szenvedett. A Jugoszláv Kommunista Párt tagja 1946-ban lesz. A városi Temetkezési Vállalat igazgatója 1949 és 1958 között, amikor is az alsóvárosi Népi Bizottság elnökévé választják. A megbízatása lejártával visszatért a vállalathoz és innen ment nyugdíjba. VINKO LENDVAI (1910. július 17., Szabadka 1970. április 8., Szabadka) Foglalkozását tekintve Lendvai szabászati szakmunkás volt. A harmincas években bekapcsolódott a munkásosztály szervezett harcába. A VIII. Vajdasági Rohambrigád harcosa volt, és 1945-ben a Jugoszláv Kommunista Párthoz is csatlakozik. A háború után katonai szabóműhelyt létesít a népi front szükségleteinek kielégítésére, később pedig egy másikat a Ranopoza (Munkásszövetkezetek) szükségleteihez. 1947 után a Népi Bizottság I. reonjának (kerületének) gazdasági biztosa. A Városi Bizottság Népfrontjának titkára abban az időben, amikor lefektették a szocialista társadalmi és gazdasági tevékenységek alapjait. Ő vezette a Titovka vállalatot, amely később egybeolvad a Željezničarral. Kitüntették a III. hadsereg munkaérdemrendjével. 1947-ben a Népi Bizottság I. reonjának elnökévé választják. VOJISLAV KOVAČIĆ (1924. november 29., Szabadka 2003. június 21., Szabadka) Mestersége lakatos volt. A Jugoszláv Kommunista Szövetség tagja 1945- től. Betöltötte Újváros Helyi Közösség elnöki posztját. Mandátuma lejártával és egyben Újváros Helyi Közösség megszüntetését követően a Dinamotrans vállalat igazgatója lett és nyugdíjba vonulásáig itt is maradt. 273

274 MIKLOŠ KALMAR (Kalmár Miklós) (Subotica 25. 05. 1913 - Subotica, 01. 03. 1994) Bio je radnik. Nakon rata 1948. postaje član SKJ, završava partijski kurs za rukovodioce. Na funkciji je bio od 1954. godine. Nakon toga postaje direktor preduzeća,,dimnjačar 1963. godine. STIPAN MARUŠIĆ Predsednik Narodnog odbora grada je bio u periodu od 1. marta 1954. do jula 1955. godine. IŠTVAN BUDAI (Budai István) (Subotica 22. 09. 1922 - Subotica, 22. 12. 2005) Po struci je bio obućarski radnik. Završio je zanatsku i nižu partijsku školu. Od 10. 01. 1946. direktor,,prve petoljetke (do 1955), pa zatim funkcioner, a vratio se na mesto upravnik Uprave za ozelenjavanje. Od 01. 09. 1955. do 31. 12. 1959. je predsednik Opštine Stari grad. Pored velikog broja drugih funkcija bio je potpredsednik Kulturno umetničkog društva Nepker. Predsednik Zanatske komore u Subotici i član organizacionog odbora Dužijance 1968-1972, sa zadatkom da organizuje sajam zanatstva. Član Opštinskog sindikalnog veća i drugih tela, kao i odbornik. U 1957. godini funkcioneri - predsednici Opština na teritoriji Subotice su bili: Predsednik Opštine Donji grad Antun Milanković Predsednik Opštine Novi grad Lajoš Filep, Vojislav Kovačević Predsednik Opštine Stari grad Ištvan Budai Predsednik Opštine Bikovo Antun Babijanović Predsednik Opštine Palić KALMÁR MIKLÓS (1913. május 25., Szabadka 1994. március 1., Szabadka) Egyszerű munkás volt. 1948- ban, a háború után a Jugoszláv Kommunista Szövetség tagja lesz, és elvégzi a párt vezetőségi tanfolyamát. 1954-től állt hivatalba. Ezután a szabadkai Dimnjačar (Kéményseprő Kommunális Közvállalat) igazgatója lesz, 1963-ban. STIPAN MARUŠIĆ A Városi Népi Bizottság elnöke 1954. március 1-től 1955 júliusáig. BUDAI ISTVÁN (1922. szeptember 22., Szabadka 2005. december 22., Szabadka) Szakmája cipész volt. Elvégezte a kereskedelmi iskolát és az alapfokú pártiskolát. 1946. január 10-től a Prva Petoletka gyár igazgatója (1955-ig), majd tisztviselő. Visszatért a Megújítási Igazgatás élére. 1955. szeptember 1-től 1959. december 31-ig Óváros Helyi Közösség elnöke. Számos tisztsége mellett a Népkör Magyar Művelődési Központ alelnöke is volt. A szabadkai Ipari Kamara elnöke és a Dužijanca szervezőbizottságának tagja az 1968 és 1972 közötti periódusban, azzal a feladattal, hogy megszervezze az Ipari Vásárt. A Községi Szakszervezeti Tanács és más szervek tagja, valamint bizottsági tag. Tisztviselők 1957-ben a szabadkai Községi Képviselő-testület elnökei: Stjepan Gabor Predsednik Opštine Žednik Petar Gabrić Predsednik Opštine Tavankut Blaško Prćić IVAN VUKOVIĆ (Bajmok, 15. 05. 1915 - Sremska Kamenica, 07. 06. 1990) Završio je subotički Pravni fakultet 1939. godine. Radio kao advokatski pripravnik 1940. godine. Bio je član SKJ od 01.09. 1944. godine. Postavljen na položaj okružnog javnog tužioca (1946-1949) a zatim pomoćnika javnog tužioca APV u Novom Sadu (1949-1951). U 1959. godini bio je sudija i predsednik Okružnog suda. Predsednik Narodnog odbora opštine Subotica od 01. 01. 1960. do 30. 06. 1963. godine. Nakon toga biran za predsednika Vrhovnog suda Vojvodine. Pored toga bio je predsednik gimnastičkog društava,,partizan. MARKO POLJAKOVIĆ ( Subotica, 11. 04. 1924 Subotica, 07. 08. 1984) Školovao se u Subotici i stekao zvanje KV kovača, a naknadno stekao srednje obrazovanje i diplomirao na subotičkom Ekonomskom fakultetau. Rano se uključio u radnički i sindikalni pokret. Za vreme rata održava vezu sa narodnooslobodilčkim pokretom, a u 1944. se priključio VIII vojvođanskoj udarnoj brigadi. Nakon rata obavljao više društveno- političkih funkcija. Bio je predsednik Opštinske skupštine Subotica 1960. godine. Od 03. 06. 1963. do 1965. na mestu predsednika Opštine Subotica. Nakon toga direktor u JKP,, Čistoća, Subotičkom tramvaju. Obavljao i funkciju predsednika Hrvačkog kluba,,spartak. Gabor Stjepan Nagyfény Község elnöke: Petar Gabrić Tavankút Község elnöke: Blaško Prćić IVAN VUKOVIĆ (1915. május 15., Bajmok 1990. június 7., Kamanc) 1939-ben végzett a szabadkai Jogtudományi Karon. Ügyvédgyakornokként dolgozik 1940-ig. A Jugoszláv Kommunista Szövetség tagja 1944. szeptember 1-től. Községi közvádló lesz (1946 1949), majd a Vajdaság Autonóm Tartomány közvádlójának asszisztense Újvidéken (1949 1951). 1959-ben a Kerületi Bíróság elnöke és bíró is. Szabadka község Népi Bizottságának 1960. január 1-től 1963. június 30-ig az elnöke. Ezután Vajdaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé választják. Emellett a Partizan Tornaegyesület elnöke is. MARKO POLJAKOVIĆ (1924. április 11., Szabadka 1984. augusztus 7., Szabadka) Szabadkán tanult, ahol képesített kovács címet szerzett, majd utólagosan középiskolai oktatásban is részesült, és a szabadkai Közgazdasági Egyetemen diplomázott. Korán csatlakozott a munkás- és szakszervezeti mozgalomhoz. A háború ideje alatt tartja a kapcsolatot a népfelszabadító mozgalommal, 1944- ben pedig csatlakozott a VIII. Vajdasági Rohambrigádhoz. A háború után számos társadalmi-politikai pozíciót töltött be. 1960-ban Szabadka község közgyűlésének elnöke volt. 1963. június 3-tól 1965-ig községi elnök. Ezt követően a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat elnöke és a szabadkai villamos-közlekedési részlegé is. A Spartak birkózóklub elnöke is. Alsóváros Község elnöke: Antun Milanković Újváros Község elnöke: Fülöp Lajos, Vojislav Kovačević Óváros Község elnöke: Budai István Békova Község elnöke: Antun Babijanović Palics Község elnöke: 275

276 MATIJA SEDLAK ( Subotica, 11. 08. 1924 Subotica, 07. 08. 1984) Rođen je u Subotici, 11. 08. 1928. godine. Završio Trgovačku školu u Subotici i Ekonomski fakultet u Beogradu. Obavljao niz visokih funkcija, bio je predsednik Opštinske konferencije SSRNJ, 1964. izabran za sekretara Opštinskog komiteta SKJ Subotice, a 1965-1967. izabran za predsednik Skupštine opštine. Nakon toga u dva mandata izabran za republičkog poslanika. Obavljao i funkcije u Skupštini Vojvodine, potpredsednik 1974-1978, a zatim i predsednik. Od 1978. do 1982. potpredsednik predsedništva SAPV Vojvodine i zamenik Radovana Vlajkovića za vreme njegove bolesti. Direktor SDK 1968-1970, od 1972-1975. član predsedništva SSRRNV; bio je u dva mandata član predsedništva Stalne konferencije gradova SFRJ, potpredsednik sreza Subotica sve do ukidanja 1964 (istovremeno predsednik Opštine Stari grad (1960-1964). Sekretar saveta sreske Trgovineske komore u Subotici. KAROLJ BAGI (Bagi Károly) (Horgoš, 14. 11. 1930 - Subotica, 20. 07. 1999) Bio je učitelj po struci, završio je Učiteljsku školu u Subotici 1946-1950. i dve godine fakulteta u Novom Sadu. Primljen u SKJ 1948. Radio je u Šupljaku, u internatu u Subotici, kao upravnik radničkog univerziteta (1955) u Subotici. Završio je i Političku školu CK 1959/60. Sekretar Opštinskog komiteta SKS, gde mu je prestao radni odnos 08. 05. 1967. pošto je izabran za predsednika 08. 05. 1967. na sednici Opštinske skupštine. Od tada je po evidencijama politički radnik. Bio je član Opštinskog udruženja predavača. MATIJA SEDLAK (1928. augusztus 11., Szabadka?) Szabadkán született 1928. augusztus 11-én. A szabadkai kereskedelmi iskola után Belgrádban tanult a Közgazdasági Egyetemen. Számos tisztség betöltése mellett a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége községi közgyűlésének elnöke, 1964-ben pedig megválasztják a Jugoszláv Kommunista Szövetség Szabadka Községi Bizottságának titkárává. 1965-től 1967-ig pedig ő a községi képviselő-testület elnöke. Ezután két mandátum erejéig köztársasági képviselő lett. A Vajdasági képviselő-testületben alelnök volt 1974 és 1978 között, majd elnök is. Az 1978-tól 1982-ig terjedő időszakban a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány elnökségének élén áll, Radovan Vlajković betegsége idején pedig annak helyettese. A Paraszt-Demokrata Koalíció igazgatója 1968 és 1970 közt, 1972-től 1975-ig pedig a Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének elnökségi tagja. Két mandátumban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állandó városi értekezletének elnökségi tagja, valamint Szabadka kerületi alelnöke, egészen annak 1964-es megszűnéséig (ezzel egyidejűleg Óváros Község elnöke 1960 és 1964 között). Szabadkán a megyei Kereskedelmi Kamara tanácsának titkára. JOŽEF DEKANJ (Dékány József) (N. Kneževac, 18. 03. 1922 Subotica, 23. 08. 2008) Bio je član Saveza komunista od 1948. godine. Radio je kao visokokvalifikovani radnik u radnoj organizaciji 29. novembar i bio je dugogodišnji društveno-politički radnik. Jedan je od prvih predsednika radničkog saveta u vreme uvođenja radničkog samoupravljanja. Više puta je biran u organe samoupravljanja, za odbornika Sreske i Opštinske skupštine i poslanika republičkog Privrednog veća. Bio je član Opštinskog komiteta SK, a više puta je biran za člana sekretarijata organizacije SK u kolektivu. Delegat u Skupštini SFRJ je bio 1978. godine. Odlikovan je ordenom rada i dobitnik je Oktobarske nagrade grada Subotice. Funkciju predsednika Skupštine opštine je vršio od 01. 05. 1974. do 09. 12. 1976. godine. U penziji od 01. 02. 1979. aznap választják a községi képviselő-testület ülésén elnökké. Attól a naptól fogva van politikai munkásként nyilvántartva. A községi Pedagógusegyesület tagja volt. DÉKÁNY JÓZSEF (1922. március 18., Törökkanizsa 2008. augusztus 23., Szabadka) A Kommunista Szövetség tagja volt 1948-tól. A November 29. munkaszövetkezetben magasan képzett munkavállalóként helyezkedett el, és több éven keresztül társadalmi-politikai munkát végzett. Az elsők között lett az üzemi tanács elnöke abban az időben, amikor bevezették a munkás-önigazgatását. Többször is beválasztották az önigazgatási szervekbe, megyei- és községi képviselő-testületek tanácstagjaként és a Köztársasági Gazdasági Tanács képviselőjeként. A Kommunista Szövetség Kerületi Bizottságának tagja, és nem egyszer megválasztották a szövetség szervezeti titkársági tagjává is. A JSZSZK képviselőházában képviselő volt 1978-ban. Kitüntették munkaérdemrenddel és elnyerte Szabadka város Októberi-díját is. A Községi Képviselő-testület elnöke volt 1974. május 1-től 1976. december 9-ig. 1979. február 1-jén nyugdíjba vonult. BELA VAŠ (Vass Bélá) VASS BÉLA (Subotica, 28. 09. 1928 (1928. szeptember 28., Szabadka Subotica, 06. 07. 2004) 2004. július 6., Szabadka) BAGI KÁROLY (1930. november 11., Horgos 1999. július 20., Szabadka) Eredetileg tanár volt, a szabadkai Tanítóképző Főiskolán tanult 1946 és 1950 között. Két évig hallgatta az Újvidéki Egyetem előadásait is. 1948-ban felveszik a Jugoszláv Kommunista Szövetség soraiba. Dolgozott Ludason, de a szabadkai középiskolás kollégium épületében is, valamint a Munkásegyetem vezetője volt 1955-ben. A Vöröskereszt politikai iskoláján végzett 1959/60-ban. A Szerbiai Kommunista Szövetség községi bizottságának titkára. Itt 1967. május Rođen u Subotici gde se i školovao, vojni rok služio u Bileći. Radio kao službenik i društveno politički radnik. Bio je predsednik Opštinskog sindaklnog veća. Od 1.5.1978. godine je izabran na mesto predsednika Skupštine opštine Subotica. Na tu funkciju došao sa mesta direktora Dinamotransa gde se i vratio nakon mandata. Član SKJ od 1951, stanovnik Palića. Bio je i istaknuti sportista, kao član beogradskog,,partizana rekorder države u nekoliko atletskih skakačkih disciplina. Szabadkán született és tanult, katonai szolgálatát pedig Bileća városban teljesítette. Tisztviselő és társadalmi-politikai munkás volt. A községi Szakszervezeti Tanács elnöke volt. 1978. május 1-jén Szabadka Községi Képviselő-testületének elnökévé választják. Elfogadta ezt a szerepkört, és otthagyta a Dinamotrans igazgatói székét, de amikor lejárt a mandátuma, mégis visszatért. A JKSZ tagja 1951 óta. Palicsi lakos. Kiemelkedő sportoló volt, a belgrádi Partizan tagja és néhány atlétikai-ugró sportágban országos rekordtartó is. 8-án megszűnik a munkaviszonya, mivel 277

278 STJEPAN MILAŠIN (Subotica, 05. 07. 1931 Subotica, 02. 06. 1985.) Završio je Pravni fakultet. Član SKJ od 1949. godine. Radio kao sudija Sreskog suda 1955. Bio je na čelu Izvršnog veća Skupštine SAP Vojvodine, odakle dolazi na funkciju predsednika Skupštine opštine Subotica 1982. godine. JANKO PEJANOVIĆ (Sokolac, 06. 12. 1931?) Rodom je iz Sokolca (BiH), gde rođen je 06. 12. 1931. godine. Član SKOJ-a od 1945. a KPJ od 1946. godine. Od 1947. javlja se kao funkcioner u partijskim organizacijama, prvo na Paliću, gde je nastanjen, a zatim i u širim okvirima. Bio je predsednik sindikalnog veća. Radio u Pošti - 32 godine, generalni direktor tog preduzeća za područje severne Bačke, kao i predsednik Poštanske štedionice. Na funkciji potpredsednika Opštine od 1978, a nakon toga i predsednika Opštine sa skraćenim mandatom od 1981. do maja 1984. godine. Bio je i sekretar (od 1978) opštinskog komiteta SKJ u 2 mandata. Član najvišeg partijskog organa Srbije - Centralnog komiteta je bio 8 godina. Sportski radnik, predsednik FSJ (1984-1986). Sportski centar na Paliću nosi njegovo ime. PROF. DR ĐERĐ SORAD (Szórád György) (Subotica, 10.4.1939) Penzionisani redovni profesor Univerziteta u Novom Sadu. Rođen je 10. aprila 1939. u Subotici. Osnovnu i ekonomsku srednju školu završio je u rodnom gradu, a studije i magistarske studije na Ekonomskom fakultetu u Beogradu. Doktorirao u Ljubljani. Objavio je desetinu knjiga i četrdesetak radova iz oblasti metoda optimiranja i informatike. Bio je predsednik Opštine Subotica od maja 1984. do aprila 1985. i predsednik Saveta za razvoj grada od 1985. do 1989. Iako je STJEPAN MILAŠIN (1931. július 5., Szabadka 1985. június 2., Szabadka) Jogi egyetemet végzett 1949 óta a JKSZ tagja. A Megyei Bíróság bírája volt 1955-ben. A Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának élén állt, ahonnan 1982-ben átkerül a Községi Képviselő-testület elnöki posztjára. JANKO PEJANOVIĆ (1931. december 6., Sokolac?) Sokolaci születésű (Bosznia-Hercegovina), 1931. december 6-án született. A Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja 1945-től, majd a Jugoszláv Kommunista Párt tagja 1946-tól. Pártfunkcionáriusként 1947-től találkozhatunk vele, először Palicson, ahol élt, majd tágabb környezetében is. A szakszervezeti tanács elnöke volt. A Postán dolgozott 32 éven át, mint a vállalat észak-bácskai körzetének főigazgatója, illetve a Postatakarék elnöke. A községi alelnöki tisztséget 1978-tól tölti be, majd a község elnöke lesz, rövidített mandátummal, 1981-től 1984 májusáig. A Jugoszláv Kommunista Párt községi bizottságának titkára volt (1978-tól) két megbízatási időszakon át. A legfőbb szerbiai pártszerv, a Központi Bizottság tagja volt 8 éven át. Sportmunkás, a Jugoszláv Labdarúgó Szövetség elnöke (1984 1986). A palicsi Sportközpont az ő nevét viseli. relativno kratko bio na mestu predsednika, ostao je upamćen po izuzetnoj energiji i predanosti ideji opšteg preporoda Subotice. Među velikim projektima u kojima je učestvovao, pamte se, izgradnja centra grada (slobodna pešačka zona, fontana, Štrosmajerova, Robna kuća,,beograd, reorganizacija poslovnog prostora u centru grada), revitalizacija objekata secesije, reafirmacija Subotice kao kulturnog centra, organizacija Konferencije gradova Jugoslavije 1986, podizanje građanske svesti i plebiscitarno uključivanje ogromnog broja građana u pitanja razvoja Subotice. Kao predsednik Saveta za razvoj grada okupio je veliki broj stručnih i kreativnih ljudi s kojima je započeo niz razvojnih projekata koji su imali za cilj izgradnju Subotice u jedan od najznačajnijih privrednih i kulturnih centara u zemlji. Grad mu je dodelio nagradu Počasni građanin. JOŽEF PALENČAR (Palencsár József) ( Subotica, 02. 10. 1940) Studirao na Poljoprivrednom fakultetu u Beogradu, gde je i diplomirao 1965. na smeru stočarstvo, te je postao inženjer poljoprivrede. Radio u velikim poljoprivrednim preduzećima Peščari, 29 novembru, Agros. Na društveno političkim funkcijama od 1979. kada je postao predsednik Opštinskog veća sindikata. Od 1985. do marta 1989. je predsednik skupštine opštine. U tom periodu predsedništvo i neki organi skupštine opštine vraćeni su u staru Gradsku kuću. Dao je ostavku. Penzionisan 1990. godine. Tanács elnöke 1985 és 1989 között. Igaz, viszonylag rövid ideig volt az elnöki székben, kivételes energiája és elkötelezettsége Szabadka általános felújításának ötlete mellett, sokáig megmaradt az emberek emlékezetében. A nagyobb projektek, melyekben részt vett, felölelik a városközpont kiépítését (sétálóutcák, szökőkút, a Strossmayer utca, a Belgrád Áruház, az üzlethelyiségek átszervezése a városközpontban), a szecessziós épületek felújítása, Szabadka kultúrközpontként történő fejlesztése, a jugoszláviai városok konferenciájának megszervezése 1986-ban, a polgári tudat erősítése és a szabadkai polgári tömeges, plebiszcitárius bekapcsolása a városfejlesztési kérdések megvitatásába. A Városfejlesztési Tanács elnökeként számos szakembert és kreatív embert gyűjtött maga köré, akikkel egy egész sor fejlesztési projektet indított meg, melyek célja az volt, hogy Szabadka az ország egyik legjelentősebb gazdasági és művelődési központjává nője ki magát. A város díszpolgárává választotta Szórád Györgyöt. PALENCSÁR JÓZSEF (Szabadka, 1940. 10. 2.) A belgrádi Mezőgazdasági Karon tanult, ahol 1965-ben diplomázott állattenyésztési szakon, és mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett. A nagy mezőgazdasági vállalatokban: a Peščaraban, a November 29-ben és az Agrosban dolgozott. Társadalmi-politikai tisztségeket 1979-től tölt be, amikor a Szakszervezet községi tanácsának elnöke lett. 1985-től 1989 márciusáig volt a Községi Képviselő-testület elnöke. Ebben az időszakban az elnökséget, valamint a Községi Képviselő-testület egyes szerveit visszahelyezték a régi Városházába. Lemondott tisztségéről. 1990-től nyugdíjas. PROF. DR. SZÓRÁD GYÖRGY (Szabadka, 1939. 04. 10.) Az Újvidéki Egyetem nyugalmazott, rendes tanára. Szabadkán született 1939. árpilis 10-én. Az általános és a közgazdasági középiskolát szülővárosában fejezte be, majd a belgrádi Közgazdaságtudományi JOŽEF KASA (Kasza József) KASZA JÓZSEF Karon folytatta tanulmányait, ahol mesterfokozatot szerzett, később Ljubljanában Rođen u Subotici 06. 02. 1945. gde Szabadkán született 1945. február (Subotica, 06. 02. 1945) (Szabadka, 1945. február 6.) doktorált. Több tíz könyv és majd negyven je završio osnovnu i srednju školu, kao i 6-án, ahol befejezte az elemei és középiskolát, illetve tanulmányait a Közgazda- tanulmány szerzője az optimalizáció és studije na Ekonomskom fakultetu. Obavljao je funkciju predsednika opštine u peságtudományi Karon folytatta. A község informatika módszertanának területén. Szabadka községi elnöke volt 1984 májusától 1985 áprilisáig, majd a Városfejlesztési bilnost jugoslovenske državne zajednice ban töltötte be, amikor inogni kezdett a riodu kada je počela da se narušava sta- elnökének tisztségét abban az időszak- 279

280 i do tada vladajuće državne ideologije. Bio na čalu grada od početka uvođenja višepartijskog političkog sistema. Kao diplomirani ekonomista proveo je nekoliko godina na dužnosti finansijskog direktora u Hemijskoj industriji,,zorka. Za predsednika Skupštine opštine izabran je 1989. godine i tu je dužnost obavljao neprekidno sve do 8. februara 2001. godine, kada mu prestaje mandat jer je izabran za potpredsednika Vlade Republike Srbije. Od 1992. godine neprekidno je poslanik u Narodnoj skupštini Republike Srbije. Savezni je poslanik u Veću republika Savezne skupštine Jugoslavije, odbornik Skupštine opštine Subotica i predsednik Saveza vojvođanskih Mađara. IŠTVAN IŠPANOVIĆ (Ispánovics István) (Padej, 02. 09. 1939 Kečkemet, 13. 04. 2011) On je rođen 02. 09. 1939. u Padeju. Osnovnu i srednju školu završio je u Subotici, a univerzitetsku diplomu stiče u Beogradu na Pravnom fakultetu. Radio je kao sudija Opštinskog suda u Subotici (1987-1992). Bio je u periodu 1999. i 2007. pokrajinski i narodni poslanik, potpredsednik Republičke vlade 1997. godine. Politički angažovan u radu VMDK 11 i kao osnivač i funkcioner VMSZ 12 a nakon toga kao član G17 Plus (2004-2007). Do 29. 05. 2003. predsednik Skupštine opštine, mada se već i tada titulira kao gradonačelnik Subotice. GEZA KUČERA( Kucsera Géza) (Dobričevo, 20. 09. 1948 ) Rodio se 20. 09. 1948. godine Dobričevu (Udvarszálás). Osnovnu školu završio u Vršcu, a srednju i višu učiteljsku u Subotici. Bio je, naizmenično, učitelj - nastavnik - direktor škole pa opet učitelj, da bi od juna 2003. bio na funkciji predsednika S.O. Subotica. Na neposrednim izborima 2004. godine, kao kandidat SVM za samo 113 glasova pobedio kandidata DS i postao novi gradonačelnik. jugoszláv államközösség, illetve az addig uralkodó állami ideológia stabilitása. A város élén állt a többpártrendszer bevezetésének idején. Diplomás közgazdászként néhány évig a Zorka Vegyipari gyár gazdasági igazgatójának tisztségét töltötte be. 1989-ben választották meg a Községi Képviselő-testület élére, és ezt a tisztséget, megszakítás nélkül, 2001. február 8-ig töltötte be, amikor mandátuma megszűnt, mivel megválasztották a Szerb Köztársaság Kormánya alelnökévé. 1992-től, megszakítás nélkül, képviselő a Szerb Köztársaság Képviselőházában. Szövetségi képviselő volt a Köztársaságok Tanácsában Jugoszlávia Szövetségi Képviselőházban, Szabadka Község Képviselő-testületének tanácsnoka és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. ISPÁNOVICS ISTVÁN (Padé 1939. 09. 2. Kecskemét, 2011. 04. 13.) Padén született 1939. 09. 2-án. Az általános és középiskolát Szabadkán fejezte, majd egyetemi diplomát szerzett a belgrádi Jogtudományi Karon. A szabadkai Községi Bíróság bírájaként dolgozott (1987 1992). 1999 és 2007 között tartományi és népképviselő volt, majd 1997-ben a köztársasági kormány alelnöke. Politikai munkát fejtett ki a VMDK-ban 11, alapítója és tisztségviselője volt a VMSZ-nek 12, majd a G17 Plus tagja volt (2004 2007). 2003. 05. 29-ig volt a község elnöke, bár ezt a tisztséget már ekkor ismét polgármesteri tisztségnek kezdték nevezni. SAŠA VUČINIĆ (Istok, 07. 10. 1973 ) Rođen je 07. 10. 1973. na Kosovu i Metohiji (Istok). Po obrazovanju je diplomirani ekonomista. Član Demokratske stranke 13 od 1996. godine. U Subotici je radio niz projekata u okviru rada Otvorenog univerziteta, gde je bio zaposlen kao koordinator informatičke nastave. Od 7. oktobra 2000. godine do marta 2003. godine je bio poslanik u Veću građana Skupštine SRJ i član Odbora za bezbednost i odbranu. Od marta 2003. godine do januara 2004. godine je poslanik Skupštine SCG i član Komisije za kontrolu službi bezbednosti. Od maja 2002. godine do novembra 2004. godine obavljao je dužnost potpredsednika Skupštine opštine Subotica. Od novembra 2004. godine do 3. jula 2008. godine obavljao je dužnost predsednika Skupštine opštine Subotica. Od jula 2008. godine na funkciji gradonačelnika Subotice i time prvi koji je obavlja nakon vraćanja statusa grada. U prvoj godini mandata u čast 100 godina početka gradnje Gradske kuće urađena je dekorativna rasveta ovog zdanja. U ovom periodu započeta je obnova Velikog parka na Paliću, završena rekonstrukcija Velike terase i započeta rekonstrukcija Ženskog štranda. Period od 2008 do 2012. godine obeležilo je i formiranje nove industrijske zone i investicije poznatih svetskih kompanija. Istovremeno, grad je postao vlasnik vojne imovine i popularnog subotičkog buvljaka. Najbrojnije subotičko naselje, Prozivka, osim parka dobilo je i svoje šetalište kao i prvi zatvoreni bazen u Subotici. Urađena je i rekonstruzkcija parka u Dudovoj šumi gde je osim staze za trčanje izgrađeno i veštačko jezero koje je dalo novi vizuelni identitet parku. Dve omiljene gradske ulice, B. Radića i D. Tuciovića dobile su svoj novi identitet kroz popločanje i uređenje fasada. Grad Subotica u ovom periodu dobio je brojna priznanja za kreiranje poslovnog ambijenta od kojih je najvažnije priznanje SAŠA VUČINIĆ (Istok, 1973. 10. 07.) Koszovó és Metóhiában (Istokon) született 1973. 10. 7-én. Okleveles közgazdász. A Demokrata Párt 13 tagja 1996- tól. A Szabadegyetemen kifejtett munkája keretében, ahol az informatika-tanítás koordinátoraként alkalmazták, több projektet valósított meg Szabadkán. 2000. október 7-től 2003 márciusáig a JSZK Képviselőháza Polgárok Tanácsának küldötte és a Biztonságpolitikai és Védelmi Bizottság tagja. 2003 márciusától 2004 januárjáig Szerbia és Montenegró Képviselőházának képviselője és a biztonsági szolgálatok ellenőrzésével foglalkozó bizottság tagja. 2002 májusától 2004 novemberéig töltötte be a Szabadkai Községi Képviselő-testület alelnöki tisztségét. 2004 novemberétől 2008. július 3-ig volt Szabadka Község Képviselő-testületének az elnöke. A város polgármesteri tisztjét 2008 júliusától töltötte be, s ezzel ő volt az első polgármester a városi rang visszaszerzése után. Mandátuma első évében, a Városháza építése megkezdésének 100 éves évfordulójára, kivitelezésre került az épület díszkivilágítása. Ebben az időszakban kezdődött meg a palicsi Nagypark és a Női Fürdő felújítása, valamint befejeződött a Vigadó felújítása. A 2008 és 2012 közötti időszakot az új ipari övezet kialakítása és az ismert világcégek befektetései jellemezték. Ugyanakkor a város tulajdonába került egy katonai ingatlan és a népszerű szabadkai Bolhapiac is. Szabadka legnépesebb városrésze, a Harcosok Sorakozója Lakótelep, a park mellett sétálóutcát kapott, s itt épült fel Szabadka első fedett medencéje is. Megtörtént a sétaerdei park felújítása is, ahol a futópálya mellett kialakítottak egy, a park új vizuális identitását meghatározó mesterséges tavat. A város két közkedvelt utcája, a Rudics és a Dimitrije Tucović utca új identitást kapott az új járófelületek kialakításával és a homlokzatok felújításával. Szabadka városa ebben az időszakban KUCSERA GÉZA (Szabadka, 1948. 09. 20.) Udvarszálláson született 1948. 09. 20-án. Versecen fejezte az általános iskolát, majd a szabadkai Tanítóképző Főiskolát. Felváltva volt tanító, tanár, iskolaigazgató, majd ismét tanító és 2003 júniusától a Szabadkai Községi Képviselő-testület elnöke. A 2004-es közvetlen választásokon, a VMSZ jelöltjeként 113 szavazattal nyert a DP jelöltje előtt, és a város új polgármestere lett. magazina Financial Times- Evropski grad budućnosti, našavši se među 10 gradova számos elismerést kapott az üzletbarát környezet kialakításáért, s ezek közül a 281

sa najboljom strategijom privlačenja direktnih stranih investicija. MODEST DULIĆ (Beograd, 01. 10. 1973) Modest Dulić je rođen 01. 10. 1973. godine u Beogradu. Diplomirao je 1998. godine na Fakultetu fizičke kulture u Beogradu. Član je Demokratske stranke i predsednik Gradskog odbora Subotica od 2010. godine. Oktobra 2000. godine izabran je za člana Izvršnog odbora Skupštine opštine Subotica, zaduženog za sport i omladinu. Od 2004. godine je obavljao funkciju člana pokrajinske Vlade gde je bio zadužen za sport i omladinu. Izabaran je za gradonačelnika 10.07.2012. godine. legjelentősebb a Financial Times által odaítélt A jövő európai városa díj, melylyel Szabadka bekerült a külföldi közvetlen tőkebefektetés vonzására kidolgozott stratégiával rendelkező 10 legjobb város közé. MODEST DULIĆ (Beograd, 1973. 10. 01.) Modest Dulić 1973. 10. 1-jén született Belgrádban. A belgrádi Testnevelési Karon diplomázott 1998-ban. 2008-tól a Demokrata Párt tagja és a párt szabadkai városi szervezetének elnöke 2010-től. 2000 októberében megválasztják Szabadka Község Képviselő-testülete Végrehajtó Bizottságának, sporttal és ifjúsági kérdésekkel megbízott tagjává. 2004-től a tartományi kormány sporttal és ifjúsági kérdésekkel megbízott tagjának a tisztségét töltötte be. Polgármesternek 2012. 07. 10-én választották meg. 282 Fusnote 1 Prvi privremeni poslovnik od 03. 03. 1946. je odredio da se četiri puta održava redovno zasedanje Skupštine. 2 IAS, F 70. 22 982 /1945. Za sekretara je izabran Milan Martinović. 3 Posed je imao 189 k.j. U evidencijama 1945. vođen kao posednik. IAS, F:70.45.1. Zapisnik konferencije mesnih i sreskih delegata NOO. 4 Na izborima 11. 11. 1945. izabran je i za saveznog poslanika u Skupštini naroda. 5 Potpredsednik je bio dr Aleksandar Magarašević 6 Tako je izabran na izborima 26. 03. 1950. za poslanika u Veću naroda. 7 IAS, F:57.187/1936. 328. Molba Marka Horvacki, pravnika, za izdavanje uverenja o državljanstvu. 8 Leksikon podunavskih Hrvata-Bunjevaca i Šokaca, sv. 9, Subotica 2009, str. 52-53. 9 Demokratski sevez vojvođanskih Hrvata (DSHV), vidi: http://www.dshv.net/ 10 U prikupljanju podataka o ličnostima iz ovog perioda sudelovao je i Grgo Bačlija. 11 VMDK (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége - Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara), vidi: http://www.vmdk.org.rs/ 12 VMSZ (Vajdasági Magyar Szövetség - Savez vojvođanskih Mađara, SVM), vidi: http://www.vmsz. org.rs/hu/fooldal 13 Demokratska stranka, vidi: http://www. ds.org.rs/ Lábjegyzetek 1 Az első ideiglenes házszabály 1946. március 3-tól előírta, hogy négyszer össze kell hívni a Közgyűlés rendes ülését. 2 SzTL, F 70. 22 982 /1945. Milan Martinović lett a titkár. 3 A birtok területe 189 telekkönyvi holdat tett ki. Az 1945-ös nyilvántartásokban földbirtokosként van vezetve. SzTL, F:70.45.1. A helyi és megyei Népfelszabadító Bizottság küldöttei konferenciájának Jegyzőkönyve. 4 Az 1945. november 11-ei választásokon megválasztják szövetségi küldöttnek a Népek Közgyűlésébe. 5 Dr. Aleksandar Magarašević volt az alelnök. 6 Így az 1950. március 26-ai választásokon a Nemzeti Tanács küldöttjévé választották. 7 7 SzTL F:57.187/1936. 328. Marko Horvacki jogász kérvénye az állampolgársága igazolásának kiadására. 8 8 A Dunamelléki Horvátok, Bunyevácok és Sokácok Lexikona, 9. kötet, 2009, Szabadka, 52 53 old. 9 9 Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV), lásd: http://www.dshv.net/ 10 10 Grgo Bačlija is részt vett ezen periódus szereplőiről való adatgyűjtésben. 11 VMDK (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége), lásd: http://www.vmdk.org.rs/ 12 VMSZ (Vajdasági Magyar Szövetség), lásd: http://www.vmsz.org.rs/hu/fooldal 13 Demokrata Párt, lásd: http://www.ds.org.rs/

Konzervatorsko restauratorski radovi Állagvédelmi helyreállítási munkák

Aleksandra Jeftic, slikar restaurator / festo konzervátor Konzervatorsko restauratorski radovi na vitraºima u Velikoj vecnici Gradske kuce Állagvédelmi helyreállítási munkák a városháza dísztermének festett üvegein Vitraž kao tehnika zidnog slikarstva predstavlja jedan od načina oblikovanja stakla i čini sastavni deo arhitekture. U Velikoj većnici Gradske kuće nalazi se šesnaest vitraža koji svojim dimenzijama i položajem dominiraju prostorom i predstavljaju krunu zanatske veštine i umetničkog izražavanja. Ispred većnica, u svečanom stepenišnom prostoru, nalaze se četiri prozora sa vitražnom bordurom, šest velikih vitraža sa stilizovanim floralnim motivima i dva sa prikazanim simbolima starih zanata. U foajeu, ispred svečanog stepeništa, smeštena su dva kružna dekorativna vitraža, dva prozora sa vitražnom bordurom i dva velika vitraža na kojima su predstavljene stara i novoizgrađena Gradska kuća, koje je izradio Mikša Rot. U hodniku, nasuprot ulaznih vrata službenog dela, postavljena su još četiri manja, dekorativna vitraža koja celom prostoru daju plemenitije i prijatnije svetlo. Kako bi se opisalo stanje vitraža pre konzervatorsko-restauratorskih radova, neophodno je imati u vidu šta se s njima dešavalo od 1912-2004. godine. Prva polovina XX veka je za vitraže u Velikoj većnici Gradske kuće bila buran period. Završetak I svetskog rata, doneo je promenu države, a vitražima sa predstavljenim važnim ličnostima iz Austrougarske istorije, doneo je sasvim neizvesnu sudbinu. Tokom II svetskog rata, vitraži su na kratko ugledali svetlost dana, ali nakon oslobođenja, ponovo su vraćeni u podrume, gde su bez odgovarajućih uslova, ostavljeni na milost i nemilost zubu vreme- Az üvegfestés, mint falfestészeti technika, az üvegformálás egyik módja és az építészet szerves részét képezi. A Városháza Dísztermében tizenhat festett üveg van, melyek méreteikkel és elhelyezésükkel uralják a teret, és a mesteri mívesség és művészi kifejezésforma koronáját képezik. Az ülésterem előtt, a díszlépcső terében négy festett üveges szegélyű ablak, hat nagyobb méretű, stilizált virágmintás és kettő, a régi mesterségek szimbólumait bemutató festett üveg található. Az előtérben, a díszlépcső előtt, két kör alakú, dekoratív festett üveg van, két festett üvegszegélyű ablak és két nagyobb, a régi Városházát és az újonnan felépítettet ábrázoló, Róth Miksa által készített festett üveg látható. A folyosón, a hivatali rész bejáratával átellenben még négy kisebb, dekoratív festett üveg van, melyek az egész térnek kifinomultabb és kellemesebb megvilágítást kölcsönöznek. Ahhoz, hogy a festett üvegek állagmegőrzési-helyreállítási munkálatok előtti állapotát leírhassuk, nem szabad megfeledkeznünk arról, ami velük történt az 1912 és 2004 közötti időszakban. A XX. század első fele viharos időszakot jelentett a Városháza Dísztermének festett üvegei számára. Az első világháború befejezésével megváltozott az állam, s ez bizonytalanná tette az Osztrák Magyar Monarchia fontos személyiségeit ábrázoló festett üvegek sorsát is. A második világháború alatt egy rövid időre napvilágra kerültek a festett üvegek, de a felszabadulás után ismét visszavitték őket a pincé- 287

288 289 Vitraž sa predstavama simbola starih zanata u svečanom stepenišnom prostoru Gradske kuće A régi mesterségek szimbólumait ábrázoló festett üveg a Városháza díszlépcsőjének terében Vitraž sa predstavama simbola starih zanata u svečanom stepenišnom prostoru Gradske kuće A régi mesterségek szimbólumait ábrázoló festett üveg a Városháza díszlépcsőjének terében

Fotografija vitražerske radionice Stanišić iz 1908. godine. Fotografija je vlasništvo Milana Stanišića A Stanišić-féle üvegfestő műhely fényképe 1908-ból. A fénykép Milan Stanišić tulajdona na 1. Sedamdesetih godina XX veka, već pomalo zaboravljeni vitraži su izvađeni iz podruma i u veoma lošem stanju transportovani u Sombor, u radionicu Stevana Stanišića 2, gde su podvrgnuti konzervatorsko-restauratorskim tretmanima 3. Vitraži su bez originalnih natpisa, 26.09.1977. godine, vraćeni na svoja mesta u Velikoj većnici, ali su još mesecima bili prekriveni zavesama. Tek 2004. godine, na vitraže iz Velike većnice su vraćeni i natpisi sa imenima prikazanih ličnosti. be, ahol megfelelő feltételek hiányában ki voltak téve az idő vasfogának. 1 A már-már elfelejtett festett üvegek a XX. század hetvenes éveiben ismét előkerültek a pincéből, és igen rossz állapotban szállították őket Zomborba, Stevan Stanišić 2 műhelyébe, ahol elvégezték rajtuk az állagbiztosítási-helyreállítási eljárásokata festett üvegek 1977. szeptember 26-án kerültek vissza a Díszterembe, a helyükre, de az eredeti feliratok nélkül, és még hónapokig függönnyel voltak eltakarva. A feliratok, az ábrázolt személyek nevei csak 2004- ben kerülnek újra fel a Díszterem festett üvegablakaira. Konzervatorsko-restauratorski radovi A Díszterem festett üvegein elvégzett na vitraºima iz Velike vecnice állagmegorzési-helyreállítási munkák Pisana i foto dokumentacija o konzervatorsko-restauratorskm A Díszterem festett üvegein végzett állagmegőr- radovima na vitražima iz Velike većnice ne zési-helyreállítási munkákról nem maradt fenn sem írott, postoji. Usmeni podaci o tome šta je rađeno na njima, sem fotódokumentáció. Az elvégzett munkákra vonatkozó dobijeni su ljubaznošću Stevana Stanišića, unuka Milana szóbeli adatokat Stevan Stanišićtól, a kivitelező Mi- Stanišića koji je izvodio radove. lan Stanišić unokájától kaptuk. Kada su 1975. godine vitraži iz Velike većnice Amikor 1975-ben a Díszterem festett üvegeit állagmegőrzési-helyreállítási podvrgnuti konzervatorsko restauratorskom tretmanu eljárásnak vetették alá az 290 u vitražerskoj radionici, primarno je bilo identifikovati üvegfestő műhelyben, a legfontosabb feladat a ron- 291 Vitraž sa prikazom nove Gradske kuće Az új Városházát ábrázoló festett üveg

Primer oštećenja vitraža A megrongálódott festett üveg egy példája gálódás típusának, fokának és okozati tényezőjének a megállapítása volt. A Városháza festett üvegablakainak tekintetében a károsodást kiváltó tényezőket két alapvető csoportra kell osztani: külső és belső kiváltó tényezőkre, melyek lehetnek kémiai (nedvesség jelenléte, savhatás stb.), biológiai (algák, gombák, zuzmók, mohák stb.) és fizikai tényezőkre (fagyhatás és jégeső, melegfeszültség, fényhatások, emberi tényező által okozott degradáció). Tekintet nélkül arra, hogy kézi vagy gépi kidolgozású-e, minden üvegdarab egyedi példányt képvisel, így a velük való bánásmódot is ez a tény határozza meg. Az állagmegőrzési-helyreállítási munkák során a figyelem az üveg szerkezetében, a fakeretekben és az üveg és a fakeretek közötti tömítésben kiváltott rongálódásra irányult. Fontos volt még a pigmens-stabilitás és a festett üvegek szennyeződési típusának a kivizsgálása is. Mivel festett ablaküvegekről van szó, melyek állandóan érintkeznek az atmoszfériliákkal, a gyakori elázás miatt megrongálódtak a festett üvegeket övező fakeretek. A fa állandóan működik, tágul és szűkül, ezért az üveg- és fafelületeket tömítő gitt megtöredezett és levált. A tömítés hiánya teret adott a nedvesség beszivárgásának, s ez utóbbi kedvezőtlenül hatott mind a fakeretre, mind magára az üvegre is. A víz visszatartása az üvegfelületek kifakulását okozta. Az, hogy a festett üvegeket a Városháza nedves alagsorában tartották, csak felgyorsította a rongálódás folyamatát. Csak a kivizsgálási munkák után lehetett meghatározni a leghatékonyabb állagmegőrzési-helyreállítási módszereket. Az állagmegőrzés célja a festett üvegek fennálló állapotának megőrzése és további károsodásának megelőzése. A helyreállítás egy rendbe hozási és javítási folyamat, melynek célja, hogy a műalkotás, esetünkben a festett üveg, visszanyerje eredeti állapotát. Az állagmegőrzési-helyreállítási előkészületek első szakaszában lenyomatokat vettünk a festett üvegekről, azért, hogy később pontosan ki tudjuk vágni a hiányzó üvegrészeket. A hiányzó festett üvegrészek re- 292 sve vrste, stepen i uzroke oštećenja. Kada su u pitanju prozorski vitraži Gradske kuće, uzročnike propadanja treba podeliti u dve osnovne grupe: spoljašnje i unutrašnje uzročnike koji mogu biti hemijski (prisustvo vlage, dejstvo kiselina itd.), biološki (alge, gljivice, lišajevi, mahovina itd.) i fizički (uticaj mraza i pojava grada, toplotni napon, uticaj svetlosti, degradacija izazvana ljudskim faktorom). Bilo da je ručno izrađen ili mašinski, svaki komad stakla je jedinstven, te ga tako treba i tretirati. Prilikom konzervatorsko-restauratorskih radova, pažnja je bila usmerena na oštećenja u strukturi stakla, olovnih spojeva, drvenih okvira i zaptivne mase između stakla i drvenih okvira. Bilo je veoma važno ispitati stabilnost pigmenta i vrstu nečistoće na površini vitraža. Kako su u pitanju prozorski vitraži koji imaju stalan kontakt s atmosferilijama, drveni ramovi koji uokviruju vitraže su bili oštećeni usled čestog kvašenja. Drvo konstantno radi, širi se i skuplja, te je kit koji je zaptivao staklene i drvene površine popucao i otpao. Nedostatak zaptivne mase omogućio je prodor vlage koja je negativno uticala kako na drveni ram, tako i na samo staklo. Zadržavanje vode izazvalo je obezbojenje staklenih površina. Boravak vitraža u vlažnim podrumima Gradske kuće, ubrazao je proces propadanja. Tek nakon ispitivačkih radova, mogle su se odrediti najefikasnije konzervatorsko-restauratorske metode. Cilj konzervacije je očuvanje postojećeg stanja vitraža i Vitraži pre konzervatorsko-restauratorskih radova: Ferenc Deak, Marija Terezija, Ferenc Rakoci, Lajoš Košut, Jožef Ferenc, Ištvan Sečenji, Ištvan Verboci, predupređivanje njegove dalje degradacije. Restauracija konstruálása a régi fényképek alapján történt. Janoš Hunjadi, Matija Korvin, paž; Kalman Kenjveš, Arpad prvi kralj, Sent Ištvan, Sent Laslo, Nađ Lajoš predstavalja proces obnavljanja i popravljanja s ciljem A következő szakaszban megtörtént a festett üve- A festett üvegek az állagvédelmi-helyreállítási munkák előtt: Deák Ferenc, Mária Terézia, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Ferenc József, 293 Széchenyi István, Verbőczy István, Hunyadi János, Corvin Mátyás, apród; Könyves Kálmán, I. Árpád király, apród;szent István, Szent László, Nagy Lajos

294 da se umetničko delo, u ovom slučaju vitraž, vrati u prvobitno stanje. U prvoj fazi pripreme za konzervatorsko restauratorski tretman, uzeti su otisci vitraža kako bi se kasnije precizno izrezali delovi stakla koji nedostaju. Rekonstrukcija delova vitraža koji su nedostajali, izvedena je na osnovu starih fotografija. U sledećoj fazi, vitraži su se rastavljali. Skidali su se olovni profili koji drže delove obojenog stakla. Zatim se rezalo staklo kojim se popunilo polje gde ono nedostaje na skinutim šablonima. Ti delovi od stakla potrebni za rekonstrukciju su se oslikavali bojama napravljenih od metal-oksidnih pigmenata, a zatim su se termički obrađivali. Vitraži u Gradskoj kući su izrađeni od mnogobrojnih, sitno izrezanih komada stakla, a sitniji detalji kao što su oči, brada, kosa su slikani, što je prilično otežalo rekonstrukciju i retuš oštećenih površina. Kako su zanemareni vitraži dugo ležali u podrumu, njihova oštećenja nisu bila samo mehanička. Debele naslage raznih nečistoća su prekrivale sve površine vitraža. Slojevi nečistoća su se uklanjali hemijsko mehanički uz upotrebu slabih hemijskih rastvora. Nakon svih ovih tretmana, stakleni obojeni delovi su se ponovo sastavljali novim olovnim profilima (spojevima) koji su zatim cinovani. Da bi vitraž postao stabilan i vodootporan, između drvenih okvira i delova stakla postavljen je novi kit. Konzervirani i restaurirani vitraži su vraćeni i montirani u drvene ramove. Jedan od bitnih uzročnika propadanja prozorskih vitraža je degradacija izazvana ljudskim faktorom, odnnosno vandalizmom. Problem se najčešće rešava postavljanjem oplate sa spoljne strane vitraža. Oplata može biti od različitih materijala, ali mora da obezbedi dovoljnu infiltraciju svetlosti kao i provetravanje kako bi se sprečilo kondenzovanje vlage. Sa spoljne strane vitraža u Velikoj većnici postavljena je staklena oplata, dok je ostali vitraži u Gradskoj kući nemaju. Vitraži su 1977. godine, vraćeni na svoja mesta u Velikoj većnici, ali bez originalnih natpisa. Skupština opštine Subotica je 2004. godine, odlučila da natpisi, odnosno imena budu vraćena na vitraže. Na osnovu starih fotografija vitraža na kojima se jasno vide originalni natpisi, izvršena je rekonstrukcija i vraćanje vitraža u prvobitno stanje. Natpisi sa fotografija su uvećani do prirodne veličine, a zatim su izrađena slova koja odgovaraju originalu. Ono što ne odgovara prvobitnom stanju je staklo koje je obojeno u žuto, dok je u originalu bilo bezbojno. Staklo žute boje je izabrano jer je po teksturi najsličnije originalu. Nakon procesa pripremanja, natpisi su montirani pregek szétbontása. Eltávolítottuk a festett üvegrészeket összefogó ablakólom-profilokat. Majd, a sablon-másolatok alapján, megtörtént a hiányzó mezőket kitöltő üveglapok kivágása. A rekonstrukcióhoz szükséges üveglapok festése fém-oxid pigmensekből készült színezékkel történt, majd a lapokat hőkezelésnek vetettük alá. A Városháza festett üvegei számos, apró üveglapból állnak, míg a legapróbb részletek, mint a szemek, a szakáll, a haj kidolgozása ráfestéssel történt, ami lényegesen megnehezítette a sérült részek rekonstrukcióját és retusálását. Mivel az elhanyagolt festett üvegek hosszú időn át feküdtek a pince mélyén, rongálódásaik nem csupán mechanikai jellegűek voltak. A festett üvegek teljes felületét vastag szennyeződési réteg borította. A szenynyeződési rétegek eltávolítása kémiai-mechanikai úton történt, gyengébb kémiai oldat használata mellett. E kezelések után a festett üvegrészeket új ablakólom-profilokkal ismét összeillesztettük, majd cineztük. A festett üvegablakok stabilitásának és vízhatlanságának biztosítására friss gittet vittünk fel a fakeretek és az üvegrészek közé. Az állagukban biztosított és helyreállított festett üvegeket visszahelyeztük a fakeretekbe. A festett üvegablakok rongálódásának egyik fontos kiváltó oka az emberi tényező, nevezetesen a vandalizmus által okozott degradáció. E a probléma megoldását leggyakrabban a festett üvegek külső részére elhelyezett borítás jelenti. Ez a borítás különböző anyagból készülhet, lényege azonban, hogy elegendő fényt ereszszen át és biztosítsa a szellőzést, a nedvesség-kondenzáció megelőzésének érdekében. A Díszterem festett üvegablakainak külső oldalára üvegborítás került, míg a Városháza többi festett üvege nem kapott ilyen borítást. A festett üvegek 1977-ben kerültek vissza a Díszterembe, a helyükre, de az eredeti feliratok nélkül. A Izgled vitraža sa predstavom Marije Terezije nakon konzervatorsko-restauratorskih radova, bez natpisaa Stanišić-féle 12. A Mária Teréziát ábrázoló festett ablaküveg az állagvédelmi-helyreállítási munkák után, felirat nélkül szabadkai képviselő-testület 2004-ben hozott határozata értelmében a festett üvegablakokra visszakerültek a feliratok, ill. az ábrázolt személyek nevei. A festett üvegablakok régi fényképei alapján, melyeken jól láthatóak a feliratok is, elvégeztük a rekonstrukciót és a festett üvegablakok eredeti állapotukba történő helyreállítását. A fényképekről leolvasható feliratokat természetes nagyságúra kinagyítottuk, majd kidolgoztuk az eredetinek megfelelő betűnagyságot. Egyedül a sárgára festett Izgled vitraža sa predstavom Marije Terezije nakon izrade natpisa üveg nem felel meg az eredeti állapotnak, mivel az eredetileg színtelen volt. A sárga színű üvegre azért esett a Fotografija na osnovu koje je izvedena rekonstrukcija natpisa A Mária Teréziát ábrázoló festett ablaküveg a felirat kidolgozása után választás, mert textúra szempontjából ez hasonlított leginkább az eredetire. Az előkészületek után és a grafikai A fénykép, mely alapján a feliratok rekonstrukciója megtörtént séma alapján felhelyeztük a feliratokat a már meglévő ólomprofilokra. Az üveg hosszát a helyszínen határoz- 295

ma grafičkoj šemi u već postojeće olovne profile. Dužina stakla je određivana na licu mesta, da bi se tekst mogao centrirati u predviđeno polje. Ove radove su izveli Rudolf Mesaroš i Jožef Kovač 4. Konzervatorsko-restauratorski radovi su se izvodili na svim vitražima iz Velike većnice: 1. Janoš Hunjadi Mikša Rot; 2. Ištvan Verbeci Mikša Rot; 3. Ferenc Rakoci Mikša Rot; 4. Arpad prvi kralj Šandor Nađ; 5. Sv. Ištvan Šandor Nađ; 6. Sv. Laslo Šandor Nađ; 7. Paž Mikša Rot; 8. Ferenc Jožef Mikša Rot; 9. Marija Terezija Mikša Rot; 10. Paž Mikša Rot; 11. Matija Korvin Šandor Nađ; 12. Lajoš Veliki Šandor Nađ; 13. Kalman Kenjveš Šandor Nađ; 14. Ištvan Sečenji Šandor Nađ; 15. Ferenc Deak Šandor Nađ; 16. Lajoš Košut Mikša Rot. tuk meg annak érdekében, hogy a szöveget be tudjuk centerezni a megfelelő mezőbe. A munkákat Mészáros Rudolf és Kovács József végezte el. 3 Az állagmegőrzési-helyreállítási munkákat a Díszterem minden festett üvegablakán elvégeztük, éspedig: 1. Hunyadi János Róth Miksa 2. Verbőczy István Róth Miksa 3. Rákóczi Ferenc Róth Miksa 4. I. Árpád király Nagy Sándor 5. Szent István Nagy Sándor 6. Szent László Nagy Sándor 7. Apród Róth Miksa 8. Ferenc József Róth Miksa 9. Mária Terézia Róth Miksa 10. Apród Róth Miksa 11. Corvin Mátyás Nagy Sándor 12. Nagy Lajos Nagy Sándor 13. Könyves Kálmán Nagy Sándor 14. Széchenyi István Nagy Sándor 15. Deák Ferenc Nagy Sándor 16. Kossuth Lajos Róth Miksa Izgled vitraža pre vraćanja natpisa, detalj Festett ablaküveg a szöveg visszaállítása előtt, részlet Izgled vitraža nakon vraćanja natpisa, detalj Festett ablaküveg a szöveg visszaállítása után, részlet Vitraži nakon konzervatorsko-restauratorskih radova s leva na desno: Maćaš Korvin, Lajoš Nađ, Kalman Kenjveš 296 297 A festett üvegek az állagvédelmi-helyreállítási munkák után, balról jobbra: Corvin Mátyás, Nagy Lajos, Könyves Kálmán

Vitraži nakon konzervatorsko-restauratorskih radova s leva na desno: Ištvan Sečenji, Ferenc Deak, Lajoš KošutA festett üvegek az állagvédelmi-he21. A festett üvegek az állagvédelmi-helyreállítási munkák után, balról jobbra: Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos Vitraži nakon konzervatorsko-restauratorskih radova s leva na desno: Arpad prvi kralj, Sent Ištvan, Sent LasloA festett üvegek az állagvédelmi-he18. A festett üvegek az állagvédelmi-helyreállítási munkák után, balról jobbra: I. Árpád király, Szent István, Szent László Vitraži nakon konzervatorsko-restauratorskih radova s leva na desno: Ištvan Sečenji, Ferenc Deak, Lajoš KošutA festett üvegek az állagvédelmi-he21. A festett üvegek az állagvédelmi-helyreállítási munkák után, balról jobbra: Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos Vitraži nakon konzervatorsko-restauratorskih radova s leva na desno: paž, Ferenc Jožef, Marija Terezija, paž A festett üvegek az állagvédelmi-helyreállítási munkák után, balról jobbra: apród, Ferenc József, Mária Terézia, apród

Zakljucak ˇ Cilj konzervacije vitraža je da se očuva originalna kompozicija, materijali i estetska vrednost, a cilj restauracije da se vitraži vrate u prvobitno stanje i originalnu formu. Očuvanje vitraža zavisi od redovnog održavanja i odnosa prema njima s poštovanjem. Fusnote 1 Krstić, Boško, Gradska kuća subotičko čudo, Subotica 2007, 60-62. 2 Vitražerska radionica Stanišić, osnovana je 1908. u Somboru. Osnivač je bio Milan Stanišić (Segedin 1876-Sombor 1955.). 3 Duranci, Bela, Vitraži Gradske kuće u Subotici, Građa za proučavanje spomenika kulture Vojvodine, VIII IX, 1978. 4 Dokumentacija MZZSK Subotica-Vera Gabrić Počuča-Vitraži LITERATURA / IRODALOM Megállapítások A festett üvegek állagvédelmének célja az eredeti kompozíció, anyagok és esztétikai érték megőrzése, a helyreállítás célja pedig a festett üvegek visszaállítása elsődleges állapotukba és eredeti formájukba. A festett üvegek megőrzése a rendszeres karbantartástól és az irántuk tanúsított, tiszteletteljes viszonyulástól függ. Lábjegyzetek 1 Krstić, Boško, Gradska kuća subotičko čudo, Szabadka, 2007, 60-62. 2 A Stanišić üvegfestő műhely 1908-ban alakult Zomborban. Alapítója Milan Stanišić (Szeged 1876- Zombor 1955). 3 A szabadkai Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja Vera Gabrić Počuča - Festett üvegek 1. Gradska kuća subotičko čudo, Boško Krstić, Exlibris-Boško Krstić, Subotica 2007. 2. Vitraži Gradske kuće u Subotici, Bela Duranci, Građa za proučavanje spomenika kulture Vojvodine, VIII IX, 1978. 3. Dokumentacija MZZSK Subotica-Vera Gabrić Počuča-Vitraži 4. www.vitrauxart.net/en/ Konzervatorsko restauratorski radovi na slikanoj zidnoj ornamentici Gradske kuce Dekorisanje enterijera Gradske kuće trajalo je samo dve godine, od 1910. do 1912. Tokom tog kratkog perioda osmišljeni su, izrađeni i postavljeni svi dekorativno-funkcionalni elementi, od kvake na ulaznim vratima do krsta na vrhu tornja. U ovom periodu izrađena je i bogata slikana zidna ornamentika koja je u potpunosti podređena funkciji prostora. Osmišljena u duhu mađarske secesije, sačinjavaju je kontrasne boje, oblici i površine, razigrane linije, stilizovani floralni, zoomorfni i geometrizovani motivi. Ove molersko-dekoraterske radove izvodio je Jožef Kurbel iz Budimpešte 1. Konzervatorsko restauratorski i molersko-farbarski radovi na slikanoj zidnoj ornamentici u Gradskoj kući, izvođeni su periodično. Tehnika izrade slikane zidne ornamentike Slikana zidna ornamentika rađena je na suvoj malternoj podlozi (al secco) 2, a boje koje su korišćene za njenu izradu, pravljene su od mineralnih pigmenata 3 i rastvora tutkalnog veziva 4. Motivi su se uz pomoć šablona prenosili na prethodno pripremljenu podlogu. Međutim, nisu svi elementi slikane dekoracije izrađeni uz pomoć šablona. U šalterskoj sali, na prvom spratu Gradske kuće, na lučnim završecima stubova, nalaze se vinjete koje su slikane slobodoručno. Állagvédelmihelyreállítási munkák a Városháza festett faldíszein A Városháza belterének díszítése mindössze két évig tartott, 1910-től 1912-ig. E rövid időszak alatt történt meg minden díszítő-funkcionális elem a bejárati ajtó kilincseitől kezdve egészen a toronycsúcsra helyezett keresztig megtervezése, kidolgozása és felhelyezése. Ebben az időszakban került a falakra a pazar, a tér rendeltetésének teljes mértékben alárendelt, festett ornamentika. Koncepciójában a magyar szecesszió szellemét követve, a díszítést kontrasztos színek, formák és felületek, játékos vonalak, stilizált virág-, zoomorf és mértani motívumok alkotják. A falfestő-dekorációs munkákat a budapesti Kurbel József 1 kivitelezte. A Városháza festett fali ornamentikájának állagmegőrzési-helyreállítási, illetve festési-mázolási munkái szakaszosan kerültek kivitelezésre. A festett faldíszek kidolgozásának technikája A festett faldíszek felvitele száraz vakolatra (al secco) 2 történt, míg a felhasznált festékek ásványi pigmensek 3 és enyves kötőanyagoldat 4 keverékéből készültek. A díszítőmotívumokat minták segítségével vitték fel az előzetesen előkészített alapra. Azonban a festett díszítés nem minden eleme készült minta segítségével. Az ügyfélfogadási folyosón, a Városháza első emeletén, az oszlopok boltíves zárótagozatain szabad kézzel festett vignetták vannak. 300 Kružni vitraž koji se nalazi u foajeu Az előcsarnokban található kör alakú festett üveg 301

Konzervatorsko restauratorski A Városháza dísztermein végzett radovi u svecanom ˇ delu Gradske kuce állagmegorzési-helyreállítási munkák Revitalizacioni program bloka Velike većnice i svečanog ulaza Gradske kuće, izrađen je još 1977. godine 5. Ovaj program je obuhvatao plan konzervacije i restauracije slikane ornamentike u Velikoj većnici, foajeu i vestibilu, predračun, projekte i planiranje poslova koje će izvesti tehnička služba i zanatska grupa Doma kulture. Predračun za restauratorske radove na moleraju u vestibilu iznosio je 60.000,00, a u Velikoj većnici i foajeu 410.000,00 dinara. Ovaj predračun je za tehničku službu Doma kulture izradio Endre Levai 6, dipl.akad.arh. Konzarvatorsko-restauratorski radovi na slikanoj zidnoj dekoraciji u Velikoj većnici i foajeu su započeti 1990. godine, a završeni 1991. godine. Koliki je to bio poduhvat, možda najbolje opisuje naslov članka koji je objavljen u Subotičkim novinama: Velika većnica putuje u svet 7. Autor teksta, B.K. piše dalje: Restauracija i revitalizacija ove lepotice, kao deo uobičajene brige za svakako najznačajnije zdanje grada, iskrsava odjednom kao A Városháza Dísztermének és díszbejáratának felújítási programja már 1977-ben elkészült. 5 A program felölelte a díszterem, a foyer és az előcsarnok festett ornamenseinek az állagmegőrzését és helyreállítását, a terveket és a Kultúrotthon műszaki szolgálata és szakipari csoportja által elvégzendő munkák terveit. A költségvetési kiírás szerint a helyreállítás festési munkáinak értéke az előcsarnokra 60 000, a Díszteremre és a foyerra 410 000 dinárt tett ki. A költségvetési kiírást a Kultúrotthon műszaki szolgálata számára Lévai Endre 6 akadémikus, építész készítette el. A Díszterem és a foyer festett falképeinek állagvédelmi-helyreállítási munkái 1990-ben kezdődtek és 1991-ben fejeződtek be. A vállalkozás méreteit talán a Subotičke novineban megjelentetett egyik cikk illusztrálja a legjobban, mely a következő címmel jelent meg: Velika većnica putuje u svet 7 (A világjáró Díszterem). A szöveg szerzője, B. K. így ír: E gyönyörűséges épület Crtež dekoracije Velike većnice - M. Komor i D. Jakab A Díszterem dekorációjának rajzai Komor M. és Jakab D. Crtež dekoracije Velike većnice - M. Komor i D. Jakab Tim koji je izvodio konzervatorsko-restauratorske radove u Velikoj većnici 1990-1991. godine 302 A Díszterem dekorációjának rajzai Komor M. és Jakab D. A Díszterem 1990 1991-es állagmegőrzési-helyreállítási munkáit kivitelező csapat 303

najveći posleratni poduhvat ove vrste u Subotici i svakim danom daje sve više za pravo i istoričaru umetnosti Beli Duranciju, čoveku velikog autoriteta, da kaže: - Taman da za ovu šestotu godišnjicu grada nismo ništa drugo učinili, već samo ovako obnovili Veliku većnicu - mnogo bismo učinili. Ovaj novinski tekst opisuje radove na skeli i majstore, a među njima Dušana Nonina 8 i mr Antuna Rudinskog, dia, direktora Službe za zaštitu spomenika kulture pri Domu kulture, Subotica, kako na jednom još neobojenom zidu rukom skida pregršt gareži od duvanskog dima. Sve je bilo sakriveno, posivelo. helyreállítása és felújítása, a város legfontosabb épületének szokásos karbantartási munkálatainak a részeként, egyszeriben úgy jelenik meg, mint a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás Szabadkán a háború után és minden egyes nappal egyre inkább feljogosítja a nagy tekintélynek örvendő művészettörténészt, Bela Durancit, hogy kijelentse: Ha a város fennállásának hatszázadik évfordulójára nem tettünk volna semmi mást, csupán így felújítottuk volna a Dísztermet, sokat tanultunk volna. Az újságcikk leírja az állványokról végzett munkát és a mestereket, köztük Dušan Nonint 8 és Antun Rudinski építészt-magisztert, a szabadkai Kultúrotthon keretében működő Műemlékvédelmi Szolgálat igazgatóját, amint az egyik, még át nem festett falról kézzel távolítják el a dohányfüst okozta nagymennyiségű kormot. Ez a korom mindent eltakart, fakóvá tett. 304 Konzervatorsko-restauratorski radovi na slikanoj zidnoj ornamentici u Velikoj vecnici, foajeu i vestibilu Gradske kuce Na severnom zidu većnice, ispod vitraža, bila su vidljiva oštećenja nastala usled prodora atmosferilija i pojave kondenzacione vlage koja se slivala sa vitraža. Bojeni sloj zidne dekoracije je bio potklobučen, izljuspan i na nekim delovima došlo je do njegovog otpadanja. Uzrok prodora atmosferilija su dotrajali spoljni prozori i spojevi okvira prozora i zida koji nisu dobro zaptiveni. Pripremni radovi neophodni za početak obnove i revitalizacije slikane zidne dekoracije u Velikoj većnici, počeli su 1990. godine. Pre početka radova bilo je neophodno detaljno ispitati stanje malterne podloge i zidova u celini, izraditi fotodokumentaciju zatečenog stanja i skinuti kalkove 9 svih motiva dekorativnog moleraja. Kako je bojeni sloj u potpunosti bio prekriven slojem nečistoća (prašine, paučine, žutog filma nastalog usled konstantne velike koncentracije duvanskog dima) i kako je bilo prisutno obezbojenje bojenog sloja, bilo je neophodno pronaći uzorke neoštećenih ornamenata. Originalne i neoštećene površine bojenog sloja, pronađene su ispod drvene oplate kojom su obložene donje zone zidnih površina. Sledeći korak je bio skidanje postojeće oštećene boje i plombiranje oštećenja. Priprema zida za novo farbanje podrazumevalo je grundiranje 10 zidnih površina i nivelisanje grunda (podloge). Pre nanošenja finalne disperzivne boje, bilo je neophodno utvrditi tačan ton Állagmegorzési-helyreállítási munkák a Városháza Dísztermének, foyerjának és elocsarnokának festett falképein A Díszterem északi falán, a festett ablaküvegek alatti rész látható károsodást szenvedett az atmoszfériliák behatása és a festett ablaküvegekről lecsorgó kondenzálódott nedvesség megjelenése miatt. A fali dekoráció festett rétege felpúposodott, hámlani kezdett, egyes helyeken pedig le is esett. Az atmoszfériliák behatolásának okát az elhasználódott külső ablakok és az ablakkeret, valamint a fal közötti hézagok nem megfelelő tömítése képezte. A Díszterem falképeinek felújításához és revitalizációjához szükséges előkészítő munkák 1990-ben kezdődtek. A munkák megkezdése előtt alapos vizsgálatnak kellett alávetni a habarcsvakolat-alap és a falak állapotát, fotódokumentációt kellett készíteni az akkori állapotról, másolatokat kellett készíteni 9 a díszítőfestés minden motívumáról. Mivel a festett réteget teljes egészében szenynyeződési réteg (por, pókháló, a nagy dohányfüst-koncentárció okozta vékony sárga réteg) borította és mivel kifakult, szükséges volt olyan díszítőelemrészeket találni, melyek nem sérültek. A festett réteg eredeti és károsodásmentes részeit a falfelületek alsó tagozatainak faborítása alatt találtuk meg. A következő lépést a károsodott festékréteg eltávolítása és a károsodások telefalazása (plombálása) jelentette. A falak új festésre történő előkészítése felölelte a falfelületek grundolását 10 és az alapréteg elegyengeté- Izgled Velike većnice nakon konzervatorsko-restauratorskih radova A Díszterem az elvégzett állagmegőrzési-helyreállítási munkák kivitelezése után Izgled balkona u Velikoj većnici nakon konzervatorsko-restauratorskih radova A Díszterem balkonja az állagmegőrzési-helyreállítási munkák kivitelezése után 305

originalnog bojenog sloja, i istim takvim tonom ponovo ofarbati zidove. Kada se boja osušila, uz pomoć minti 11 koje su napravljene na osnovu skinutih kalkova, ornamenti su vraćeni na svoje mesto. 12 Stručni konzervatorski nadzor obavljao je mr Antun Rudinski, dia, a molersko farbarske radove Filip Rihter 13 iz Subotice. Molersko-farbarski radovi u vestibilu Gradske kuće izvođeni su 2001. godine. Radove je izvodio molerski tim građevinskog preduzeća,,yumol iz Subotice. sét. A végső, diszperziós festék felvitele előtt meg kellett állapítani az eredeti festett réteg pontos színárnyalatát, mivel a falak újbóli festésére ezt az árnyalatot akartuk használni. Amikor ez a festékréteg megszáradt, a levett másolatok szerint kidolgozott minták 11 alapján történt meg a faldíszek felvitele eredeti helyükre. 12 A konzervátori szak- és felügyeleti munkákat Antun Rudinski, magiszter, építész, míg a festő-mázoló munkákat a szabadkai Richter Fülöp 13 látta el. A Városháza előcsarnokában 2001-ben történt meg a festő-mázoló munkák kivitelezése. A munkákat a szabadkai Yumol Építővállalat szobafestő-mázoló csapata végezte. Molersko - farbarski radovi u Zelenoj vecnici A Zöld teremben elvégzett festési-mázolási munkák U Zelenoj većnici su nekoliko puta izvođene razne A Zöld teremben több alkalommal is történtek intervencije. Februara 1963. u Zelenoj većnici rađe- beavatkozások. 1963 februárjában felfrissítették a Zöld no je osvežavanje, novo farbanje zidova i lakiranje drvenih, termet, újrafestették a falakat és lakkozták a fali, dombor- rezbarenih zidnih obloga. műves faburkolatokat. Majstori iz Zanatske zadruge Zanat - Subotica su, A szabadkai Zanat Kisipari Szövetkezet mesterei Izgled foajea nakon konzervatorsko-restauratorskih radova A foyer az elvégzett állagmegőrzési-helyreállítási munkák kivitelezése után 1986. godine, izvodili nove radove u Zelenoj većnici, a 1986-ban újabb munkákat végeztek a teremben, s a megbízó Szabadka Község Általános Közigazgatási Titkársága naručilac posla bio je Sekretarijat za opštu upravu i opšte poslove opštine Subotica. Ovom prilikom izvršeno je volt. Ekkor végezték el díszítőelemek állapotfelmérését snimanje i izrada šablona. Sa površine zidova uklonjen és a minták (sablonok) kidolgozását. A falfelületekről eltávolították je bojeni sloj i deo podloge. U dokumentacija MZZSK a festett réteget és az alapozás egy részét. A Subotica postoji pisani podatak da je na zidove nanesen szabadkai KMI dokumentációjában adatokat találhatunk sloj produžnog cementnog maltera i sloj glet mase koji arról, hogy a falakra javított vakoló cementhabarcs és egy je iznivelisan. Zidovi su bojeni polikolorom. réteg elegyengetett glett került. A falakat Polikolor festékkel Zatečeno stanje 1998. godine podloga od produžnog festették. cementnog maltera je popucala, a zidne površine Az 1998-as állapot: a javított vakoló cementhabarcs su farbane zelenom bojom koja ne odgovara origina- megrepedezett, a falfelületeket pedig zöldre festették, s lu. Plafon većnice je bio u dobrom stanju, osim u jednom ez nem felel meg az eredeti kivitelezésnek. A tanácsterem uglu gde je oštećen usled prodora atmosferilija. Oštećenje mennyezete jó állapotban volt, kivéve az egyik sarkot, mely krova iznad tog dela je sanirano, ali su oštećenja az atmoszfériliák behatásának következtében károsodott plafona ostala vidljiva. meg. A sarok feletti födém károsodásának megszüntetése Uslove za preduzimanje mera tehničke zaštite za megtörtént, de a mennyezet rongálódása látható maradt. restauraciju Zelene većnice Gradske kuće izradio je Luka A Városháza Zöld termének helyreállítására vonatkozó Aćimović, dipl. ing. arhitekta MZZSK Subotica. Uslovi su műszaki védelmi beavatkozások feltételeit Luka Aći- obuhvatali obradu zidnih površina i pripremu za novo mović, a szabadkai KMI építésze dolgozta ki. A feltételek farbanje koje je izvedeno disperzivnom bojom prema felölelték a falfelületek kialakítását és az új festésre történő ton karti Gradske kuće, odnosno ton zelene je isti kao előkészítésüket, mely diszperziós festékkel történt a Városháza u foajeu, s tim da nije bilo prskanja zidova u dva tona, színkártyája alapján, nevezetesen a zöld árnyalat niti slikane ornamentike. 14 Molersko-farbarske radove je megegyezik a foyer falainak zöldjével, azzal, hogy a falra izvodio molerski tim građevinskog preduzeća,,yumol iz nem került fröcsköléssel két színárnyalatú festék, sem a Subotice. festett faldíszek. 14 A munkákat a szabadkai Yumol Építővállalat Izgled vestibila nakon molersko-farbarskih radova Izgled vestibila nakon molersko-farbarskih radova, detalj festő-mázoló csapata végezte. 306 Az előcsarnok a festő-mázoló munkák kivitelezése után Az előcsarnok a festő-mázoló munkák kivitelezése után 307

Izgled Žute većnice pre molersko-farbarskih radova A Sárga terem a festő-mázoló munkák kivitelezése előtt izgled Zelene većnice pre molersko-farbarskih radova A Zöld terem a festő-mázoló munkák kivitelezése előtt Izgled Zelene većnice nakon molersko-farbarskih radova A Zöld terem a festő-mázoló munkák kivitelezése után 308 Molersko farbarski radovi u ªutoj vecnici Molersko-farbarski radovi u Žutoj većnici izvođeni su 1998. godine. Uslove za preduzimanje mera tehničke zaštite za uređenje Žute sale izradila je Živka Radulović Ražnatović, dipl. ing. arhitekta MZZSK Subotica, a investitor je bila Opština Subotica, opštinska uprava. Iako na zidovima nema slikane dekoracije, plafon Žute većnice je bogato dekorisan slikanim stilizovanim floralnim ornamentima koji su smešteni u kružne kasetice. Radovi su obuhvatali skidanje kalkova i pravljenje minti, zatim uklanjanje boje i pripremu zidova i plafona. Farbanje zidova i vraćanje ornamentike izvršeno je disperzivnom bojom po unapred utvrđenoj ton karti. 15 Radovi u Žutoj većnici su privedeni kraju1999. godine. Te iste godine, izvedeni su i konzervatorsko restauratorski radovi na dve slike na platnu koje se nalaze u ovoj većnici. Na jednoj od slika čiji je autor Henrik Acel (Áczél Henrik), prikazana je stara subotička Gradska kuća, dok je na drugoj, autora Ferenca Bencea (Bencze Ferenc), prikazana nova Gradska kuća. Konzervatorsko restauratorske radove na obe slike izvodila je Žužana A Sárga teremben elvégzett festési-mázolási munkák A Sárga teremben 1998-ban végezték el a festési-mázolási munkákat, amely helyreállításának műszaki védelmére vonatkozó feltételeket Živka Radulović Ražnatović, a szabadkai KMI építésze dolgozta ki, a megbízó pedig Szabadka Község Közigazgatása volt. Bár falain nincs festett faldísz, a Sárga terem menynyezetét kör alakú kazettákba helyezett, gazdagon díszített, stilizált, festett virág-ornamentika teszi pazarabbá. A munkálatok magukba foglalták a másolatok készítését és a minták kidolgozását, majd a festék eltávolítását és a falak, valamint a mennyezet előkészítését. A falak festése és az ornamentika visszahelyezése diszperziós festékkel történt az előre meghatározott színkártya szerint. 15 A munkák 1999-ben fejeződtek be a Sárga teremben. Ebben az évben végeztük el a konzervátori-restaurátori munkákat két, a tanácsteremben található festményen is. Az egyik festményen, mely Aczél Henrik munkája, a régi szabadkai Városházát láthatjuk, míg a másik festmény, Bencze Ferenc alkotása és az új Városházát ábrázolja. A festmények konzervátori-restaurátori munkáit Izgled Žute većnice nakon molersko-farbarskih radova A Sárga terem a festő-mázoló munkák kivitelezése után Izgled svoda Žute većnice nakon molersko-farbarskih radova, detalj A Sárga terem boltozata a festő-mázoló munkák kivitelezése után, részlet 309

Korhec Pap, restaurator Gradskog muzeja Subotica. 16 Obe slike su rađene uljanim bojama na platnu. Slika na kojoj je prikazana stara Gradska kuća izrađena je 1904. godine, a dimenzije su 140 x 187 cm. Druga slika s prikazom nove Gradske kuće, naslikana je 1912. godine, dimenzije su 140 x 200 cm. Korhecz Papp Zsuzsanna, a szabadkai Városi Múzeum restaurátora végezte. 16 Mindkét festmény olajfestékkel készült vászonra. A régi Városházát bemutató festmény 1904-ben készült, méretei 140 x 187 cm. A másik, az új Városházát bemutató 1912-ben készült, méretei 140 x 200 cm. Svecani ˇ stepeni ni prostor A díszlépcso körüli tér 310 Molersko-farbarski radovi u svečanom stepenišnom delu (prostor ispred većnica), izvođeni su 2011. godine. Radove je izvodio molerski tim,,yum Commerce d.o.o. iz Subotice. Pre početka radova izvršeno je sondiranje bojenog sloja. Utvrđeno je da se ispod zatečenog sloja boje nalazi originalan bojeni sloj i dekoracija u formi bordura. Takođe je konstatovano da je originalni bojeni sloj veoma oštećen. Nema podataka u kom periodu su izvođeni prvi molersko-farbarski radovi u ovom prostoru Gradske kuće, ni kada je originalni bojeni sloj prefarban. Kako je ovaj prostor veoma bogato dekorisan, pažljivo su uzeti kalkovi slikanih ornamenata koji su zatim softverski korigovani. Izrađena je detaljna foto i grafička dokumentacija u kojoj su zabeležene pozicije svih elemenata ornamentike. Na nekoloko mesta, mogla su se uočiti oštećenja bojenog sloja i malterne podloge usled delovanja vlage. Uzrok pojave vlage je bio neispravan mokri čvor na spratu iznad svečanog stepeništa. Na tim oštećenim mestima, uklonjen je sloj malterne podloge, površina je izolovana premazima na bazi akrilika 17, a zatim ponovo omalterisana krečnim malterom. Naknadni slojevi boje su uklonjeni kao i površine oštećene malterne podloge koje su zatim plombirane. Sledeća faza je bilo nanošenje glet mase i nivelisanje zidnih površina. Upoređujući sa uzorkom originalnog bojenog sloja, zidovi su farbani mineralnim, paropropusnim bojama. Osnovna boja zidova je zelena koja je zatim prskana tamnije i svetlije zelenom. Svod je ofarban belom bojom koja je osnovna, a zatim su uz pomoć kalkova, floralni elementi dekoracije vraćani na zid. Uslove za preduzimanje mera tehničke zaštite za izvođenje molersko-farbarskih radova, izradila je mr Gordana Prčić Vujnović, ing. arhitekta MZZSK Subotica. Stručni konzervatorski nadzor je vršila mr Aleksandra Jeftić, slikar-restaurator MZZSK Subotica. A díszlépcső körüli tér (a tanácstermek előtti tér) festési-mázolási munkáit 2011-ben végeztük el. A munkákat a szabadkai Yum Commerce Kft. szobafestő csapata végezte el. A munkák megkezdése előtt megtörtént a festett réteg szondázása. Megállapítottuk, hogy a felső színréteg alatt még megvan az eredeti festett réteg és a szegély-dekoráció. Megállapítottuk azt is, hogy az eredeti festett réteg erősen megrongálódott. Nincsenek adataink arról, hogy mikor végezték el az első festő-mázoló munkákat a Városháza ezen terében, s arról sem, hogy mikor festették át az eredeti festett réteget. Mivel ezt a teret kivételesen gazdag dekoráció Fotografija u toku molersko-farbarskih radova díszíti, először körültekintően másolatokat készítettünk Folynak a festő-mázoló munkák a festett ornamentikáról, majd software segítségével korrigáltuk a másolatokat. Részletes fotó- és grafikai dokumentációt készítettünk, melyben megjelöltünk az Izgled svečanog stepenišnog prostora pre molersko-farbarskih radova ornamentika minden elemének az elhelyezkedését. A díszlépcső a festő-mázoló munkák kivitelezése előtt Néhány helyen látható volt a festett réteg és a habarcs-alap nedvesség okozta károsodása. A nedvesség megjelenésének oka a díszlépcső feletti emelet szabálytalanul működő vizes csomópontja volt. A megrongálódott helyeken eltávolítottuk a habarcs-alap réteget, akril alapú 17 bevonattal szigeteltük a felületet, majd újra mészhabarcs vakolattal láttuk el. Eltávolítottuk az utólag felvitt festékrétegeket, valamint a károsodott habarcs-alap réteget, melyet ezután telefalaztunk. A következő szakaszt a glettmassza felvitele és a falfelületek elegyengetése jelentette. Az eredeti festett réteg mintájára a falakat ásványi, páraáteresztő festékkel vontuk be. A falak alapszíne a zöld, melyre később sötétebb és világosabb zöldet fröcsköltünk. A bolthajtást fehér alapszínre festettük, és erre vittük fel a másolatok segítségével a díszítés virágelemeit. A festési-mázolási munkák kivitelezéséhez szükséges műszaki védelmi beavatkozások feltételeit Gordana Prčić Vujnović magiszter, a szabadkai KMI építésze dolgozta ki. A konzervátori szakfelügyeletet Aleksandra Izgled zidne dekoracije u svečanom stepenišnom prostoru, sonda Oštećenja slikane dekoracije pre molersko-farbarskih radova Jeftić, a szabadkai KMI festő-restaurátora látta el. A díszlépcső terének fali dekorációja, szondázás A festett dekorációk rongálódásai a festő-mázoló munkák előtt 311

Sluºbeni deo Gradske kuce Kao što je već rečeno, Gradska kuća je projektovana u skladu sa funkcijom, te su sve javne službe trebale da imaju svoje kancelarije u njoj. Ljudi koji bi dolazili poslom u Gradsku kuću mogli bi sve da završe na jednom mestu. S toga, nasuprot svečanom delu, u južnom delu objekta, nalazi se službeni deo Gradske kuće, koji je umerenije i jednostavnije opremljen i dekorisan. A Városháza hivatali része Mint már említettük, a Városháza megtervezése rendeltetésével összhangban történt, így minden közhivatal saját irodát kapott az épületben. Az emberek, akik ügyintézés céljából jöttek a Városházára, mindent el tudtak végezni egy helyen. Ezért, az ünnepi résszel ellentétesen, az épület déli oldalán található a Városháza hivatali része, melynek felszerelése és díszítése visszafogottabb és egyszerűbb. Konzervatorsko-restauratorski i molersko-farbarski radovi u izloºbenom prostoru Gradskog muzeja Állagmegorzési-helyreállítási és festo-mázoló munkák a Városi Múzeum kiállítási terében Adaptacija i revitalizacija dela prvog sprata u A Városháza déli tagozata első emeletének átalakítása južnom traktu Grdaske kuće rađena je 1987-88. godine, és felújítása 1987 88-ban történt, amikor a kada je ovaj prostor preinačen u izložbeni prostor stalne helyiségeket kiállító térré alakítottuk át a Városi Múze- postavke Gradskog muzeja. Tada se javila potreba i um szükségleteire. Ekkor vált szükségessé a falfelületek za osvežavanjem bojenog sloja zidnih površina. Rekonstrukciju festett rétegének a felfrissítése is. A festett faldíszek új slikane zidne dekoracije izvela je majstorska anyaggal történő megújítását Richter Fülöp és apjának radionica,,filip Rihter i otac, a korekciju i idealnu rekonstrukciju, mesterműhelye kivitelezte, a korrekciókat és az ideális odnosno vraćanje u izvorno stanje dekoracije rekonstrukciót, nevezetesen a faldíszítés eredeti állapot- na osnovu sačuvanih fragmenata, izvršio je mr Antun ba történő visszaállítását, a megőrzött fragmentumok Rudinski, arhitekta Međuopštinskog zavoda za zaštitu alapján, Antun Rudinski magiszter, a szabadkai Községközi spomenika kulture u Subotici. Műemlékvédelmi Intézet építésze végezte. Krajem decembra počeće se preuređivanje novih December végén megkezdődik a Strossmayer prostorija u krilu prema Štrosmajerovoj ulici: posta- utcára néző szárny új helyiségeinek az átalakítása: a ter- viće se nov pod, električne instalacije, krečiće se i farbati. mek új padlót kapnak, kicserélik a villamosvezetékeket, Uporedo sa građevinskim radovima pripremaće se nova kimeszelik, kifestik a termeket. Az építőmunkákkal párhuzamosan postavka u muzeju, prema projektu koji radi Milan Pališaški, folynak majd az előkészületek az új múzeu- fakultetski profesor, koji je prošle godine dobio Oktobarsku mi tárlaton a Milan Pališaški, egyetemi tanár által kidol- nagradu Beograda za uređenje Etnografskog gozott terv szerint, aki tavaly megkapta Belgrád város muzeja u glavnom gradu. 18 Októberi-díját a fővárosi Néprajzi Múzeum rendezéséért. Januara 1988. godine, Međuopštinski zavod za 18 zaštitu spomenika kulture Subotica je dao saglasnost na 1988 januárjában a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi glavni projekat adaptacije enterijera Gradskog muzeja, Intézet jóváhagyta a Városi Múzeum belteré- dok je konzervatorske uslove izradio Levai Endre, dipl. nek átalakítására vonatkozó főtervet, míg az állagvédelmi akad. arhitekta MZZSK Subotica. feltételeket Lévai Endre akadémikus, a szabadkai KMI Iste godine započeti su radovi. Pre početka molersko-farbarskih építésze dolgozta ki. radova, oštećene površine zidova i A munkák még ebben az évben megkezdődtek. A plafona su obijene i ponovo omalterisane cementnim festő-mázoló munkák megkezdése előtt a fal és a menynyezet malterom. Izvođač zidarskih radova, bila je Samostalna károsodott részeit leverték és cementhabarccsal zanatska radnja Balint Petar-zidar iz Subotice. újravakolták. A kőművesmunkákat Bálint Péter, szabadkai Nakon malterisanja, gletovanja i obrade glet kőműves önálló kisipari műhelye végezte. mase, zidne i svodne površine su farbane disperzivnom A vakolatfelhordás, glettelés és a glettmassza bojom 19, a zatim prskani u dva tona (tamno i svetlo zeleno). lesimítása után megtörtént a fal- és bolthajtás-felületek 312 Ton boje određen je prema ton karti Gradske kuće. diszperziós festékkel 19 történő festése, majd két (sötélesimítása 313 Izgled svečanog stepenišnog prostora nakon molersko-farbarskih radova A díszlépcső tere a festő-mázoló munkák kivitelezése után

314 Slikana ornamentika je vraćena na zidove uz pomoć kalkova. Sa povrine bojenog sloja oslikanih vinjeta, koje se nalaze na lučnim završecima stubova, uklonjeni su slojevi nečistoća, ali ne postoje pisani podaci o ovoj intervenciji koji bi rasvetlili detalje izvedenih radova. Prema zapisu na jednoj vinjeti, 1949. godine, izvođene su neke intervencije na samim vinjetama i molerski radovi na zidovima. Radove je izvodio Rihter, otac Filipa Rihtera, koji je trideset devet godina kasnije u istom prostoru izvodio opisane molersko farbarske radove. Konzervatorsko-restauratorski i molersko-farbarski radovi u alterskoj sali Grdaske kuce U paralelnom traktu južnog dela zgrade, ceo prvi sprat bio je namenjen poreskom odeljenju. Predviđeno je da taj prostor može da primi veliki broj ljudi koji službeno dolaze u ovaj deo zgrade. Ova sala je opremljena i dekorisana u skladu sa funkcijom u duhu narodne umetnosti, tako da je enterijer jedna skladna, živopisna i funkcionalna celina. Oko stubova su klupe od drveta plavo obojene i dekorisane slikanim floralnim motivima. Sokl je sačinjen od pločica, ofarbanih tamno crvenom uljanom bojom, a zidovi su ofarbani zalenim tonovima, prskanim oker i tamno zelenom. Uz ivice svih zidnih povšina, oko prozora i oko vratnih otvora nalazi se floralne bordurne linije, izrađene u crvenoj, žutoj i zelenoj boji sa belim i crnim akcentima. Tavanica je bela sa bogatom floralnom dekoracijom, izrađenom crvenom i zelenom bojom koja se spušta do stubova, prateći lukove kojima se tavanica završava. Tavanica i lučni završeci su ofarbani u belo. Floralna dekoracija na zidovima, stubovima i tavanici izrađena je belom, crnom, crvenom, žutom i zelenom bojom sa tutkalnim vezivom. Osim floralne, na stubovima se pojavljuje i jednostavna, geometrijska dekoracija. Posebno interesantni detalji su veći oslikani medaljoni koji se nalaza na kapitelima stubova i na njima su prikazani stilizovani simboli zanata zastupljenih na ovom području i male oslikane vinjete koje se nalaze na gornjim rubovima lučnih završetaka stubova. Vinjetice, različitih dimenzija, ređaju se u nizu po tri četiri, jedna ispod druge, a ima ih ukupno 485. Na njima su prikazani pejzaži, simboli zanata, različiti ornamenti, stilizovani insekti, voće, zgrade, brodići na moru, pa čak i moleri tebb és világosabb zöld) színárnyalattal való bevonása. A színárnyalat a Városháza színkártyája alapján került meghatározásra. A festett ornamentika a másolatok segítségével került vissza a falakra. Az oszlopok íves zárótagozataiban lévő vignetták festett rétegének felületéről a mesterek eltávolították a szennyeződést, de erről a beavatkozásról nem maradt fenn írásos adat, mely a kivitelezett munkák részleteit megvilágítaná. Az egyik vignettán található 1949-es felirat szerint beavatkozások történtek magukon a vignettákon, és festési munkákat végeztek a falakon. A munkákat Richter Fülöp édesapja végezte, aki 39 évvel később, ugyanott kivitelezte a fenn leírt festési-mázolási munkákat. Állagmegorzési-helyreállítási és festo-mázoló munkák a Városháza ügyfélfogadási termében kako rade na merdevinama. Interesantno je što je samo na jednoj vinjeti prikazan stilizovani portret iako to nije karakteristično za slikanu zidnu dekoraciju u Gradskoj kući. Vinjete su izrađene finim potezima tanke četkice u kombinaciji bele i crvene boje. Za izradu su korišćene boje sa tutkalnim vezivom. Ceo hodnik je osvetljen lampama u obliku cvetova, koje su postavljene na tavanici u kružnim udubljenjima po čijim se ivicama nalazi floralna dekoracija. Konzervatorsko restauratorski i molersko-farbarski radovi u šalterskoj sali izvođeni su 2001. godine. Inképeket, mesterség-szimbólumokat, különböző díszítőelemeket, stilizált rovarokat, gyümölcsöt, épületet, a tenger habjait szelő hajót, illetve a létrán dolgozó festő-mázolókat ábrázolnak. Érdekes, hogy stilizált portrét csupán egy vignettán láthatunk, de ez a fajta ábrázolás egyébként sem jellemző a Városháza festett faldíszeire. A vignetták kidolgozása vékony ecsettel történt, aprólékosan, fehér és vörös szín kombinálásával. Festésükhöz enyves kötőanyagú festéket használtak. Az egész folyosót kör alakú, virágmintás szegéllyel díszített bemélyedésekbe helyezett virág formájú mennyezeti lámpák világítják meg. Az állagmegőrzési-helyreállítási és festő-mázoló munkák a Városháza ügyfélfogadási termében 2001-ben valósultak meg. A megbízó Szabadka Község Közigazgatása volt, a tervezők pedig a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai: Gordana Prčić Vujnović magiszter, építész, Jagoda Alavantić építész és Goran Bolić festő-konzervátor. Néhány vignettán ott találhatjuk a korábbi beavatkozásokra vonatkozó feliratokat: 1949 Richter és 1944 Farkas. A beavatkozások megvalósításának idején mindkettő ismert szabadkai szobafestő volt. (23., 24. és 25. sz. kép) Az állagmegőrzési-helyreállítási és festő-mázoló munkák 2001 végén fejeződtek be az ügyfélszolgálati terem keleti részén. A festő-mázoló munkákat a szabadkai Yumol Építővállalat szobafestő csapata teljesítette, az állagmegőrzési-helyreállítási munkákat pedig Goran Bolić festő-konzervátor felügyelete mellett Aleksandra Jef- Az épület déli részének párhuzamos tagozatán az első emelet teljes egészében az adóügyi osztályé volt. A tervezők úgy látták elő, hogy ez a tér elég tágas legyen nagyobb számú, az épület ezen részébe hivatalból érkező ember fogadására. A terem felszerelése és díszítése, rendeltetésével összhangban, a népművészet szellemében történt, így a beltér egy összehangolt, festői és funkcionális egységet képez. Az oszlopok körül kékre festett és virágmotívumokkal díszített fapadok vannak. A lábazati párkányt sötétvörös olajfestékkel befestett Izgled vinjete na kojoj je ispisana 1943. godina lapokból alakították ki, míg a falak zöld tónusú színt A vignetta, melyen az 1943 felirat látható kaptak, és erre vitték fel az okker és sötétzöld színeket. A falfelületek szélei mentén és a nyílászárók körül virágmintás, vörös, sárga és zöld színű, fehérrel és feketével hangsúlyozott szegély fut. A mennyezet fehér, gazdag virágmintás, vörös és zöld díszítéssel, mely átfut az oszlopokra is a mennyezetet lezáró bolthajtások mentén. A mennyezet és a boltíves zárótagozatok fehér festést kaptak. A falak, oszlopok és a mennyezet virágmintás díszítése fehér, fekete, vörös, sárga és zöld színnel került kialakításra enyves kötőanyaggal. A virágminta mellett az oszlopokon megjelenik az egyszerű, mértani formákkal történő díszítés is. Különösen érdekes részletet jelentenek az oszlopfőkön látható, festett kerek domborművek (medalionok), melyek a környék iparos mesterségeinek stilizált szimbólumait ábrázolják, és a kis festett vignetták, melyek az oszlopok íves lezárásának felső szegélyén láthatóak. Zapis o molersko-farbarskim radovima od 1943-1944. godine Vinjeta na kojoj je potpis Farkaš i godina 1944. A különböző méretű vignettácskák három-négy sorban Feljegyzés az 1943-1944-ben kivitelezett festő-mázoló munkákról A vignetta, melyen a Farkas aláírás és az 1944 látható vannak egymás felett, és összesen 485 van belőlük. Táj- 315

316 vestitor radova je bila opštinska uprava Subotice, a projektanti Međuopšinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture, Subotica: mr Gordana Prčić Vujnović, dia, Jagoda Alavantić, dia. i Goran Bolić, slikar-konzervator. Na nekoliko vinjeta postoji zapis o ranijim intervencijama: 1949. Rihter i 1944. Farkaš. U vreme kada su te intervencije izvođene, oni su bili poznati subotički moleri. Konzervatorsko-restauratorski i molersko-farbarske radove u istočnom delu šalterske sale završeni su krajem 2001. godine. Molersko-farbarske radove je izvodio molerski tim građevinskog preduzeća,,yumol iz Subotice, a konzervatorsko-restauratorske radove pod nadzorom Gorana Bolića, slikara-konzervatora je izvodila mr Aleksandra Jeftić, slikar-restaurator Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture Subotica. Pre početka konzervatorsko-restauratorskih i molersko-farbarskih radova, prilikom ispitivačkih radova i snimanja prostora, uočeno je da je nosilac, odnosno zid, osim manjih mehaničkih oštećenja, u dobrom stanju, kao i malterna podloga. Na zidovima i na tavanici, bojeni sloj je bio prekriven slojem nečistoća nastalih usled delovanja aero zagađenja. Šalterska sala je namenjena poreskom odeljenju, tako da u njega dnevno dolazi mnogo ljudi koji su u velikom broju slučajeva uzrok kondenzacione vlage. Zagađeni vazduh, kondenzaciona vlaga i duvanski dim, doveli su do formiranja žutog sloja nečistoća na zidovima i tavanici. Stepen i boja zaprljanja nije bila ujednačena. U zoni bliže kancelarijama, zaprljanost je bila veća u odnosu na zidne površine bliže prozorima. Oslikane vinjete su takođe bile prekrivene slojem nečistoća, a najveća oštećenja na njima su nastala usled hemijsko-mehaničkog delovanja. Jasno su bili vidljivi pokušaji pranja kako vinjeta, tako i celih zidova i oštećenja nastala usled uklanjanja određenih motiva. Neke vinjete su bile samo delimično oštećene, a neke u potpunosti uništene. Mogle su se razlikovati tri vrste oštećenja: 1. vinjete koje su u potpunosti prefarbane, 2. vinjete koje su mehanički oštećene, 3. vinjete na kojima je boja razmazana. Nakon detaljnog snimanja, utvrđivanja oštećenja, vrste upotrebljenog materijala i prikupljanja ranije dokumentacije, napravljen je detaljan plan izvođenja radova. Pre uklanjanja farbe, skinuti su kalkovi svih motiva dekorativnog moleraja. Uz pomoć kalkova, izrađeni su šabloni na osnovu kojih su motivi kasnije vraćeni na zid. Nakon uklanjanja farbe, zidovi su izravnani i pripremljeni za novo farbanje. Bilo je neophodno pronaći adekvatan ton zelene boje za zidove. Izvršeno je nekoliko proba, utvrđen je ton i boja je naneta na zid. Korišćetić magiszter, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet festő-restaurátora végezte. Az állagmegőrzési-helyreállítási és a festő-mázoló munkák megkezdése előtt, a terem vizsgálata és állapotfelmérése során megállapítottuk, hogy a teherhordó fal, a kisebb mechanikai károsodásoktól eltekintve, jó állapotban van, éppúgy, mint a habarcs-alap is. A falak és a mennyezet festett rétegét légszennyeződési behatás okozta szennyeződési réteg borította. Az ügyfélfogadó terem az adóügyi osztályhoz tartozik, melyet nagyon sokan látogatnak naponta és az esetek nagy részében ez az oka a kondenzált nedvesség képződésének. A szenynyezett levegő, a kondenzált nedvesség és a dohányfüst okozták a sárga színű szennyeződési réteg képződését a falakon és a mennyezeten. A szennyeződés foka és színe nem volt egyenletes. Az irodahelyiségekhez közeli övezetben a szennyeződés nagyobb volt, mint az ablak közeli falfelületeken. A festett vignettákat is szennyeződési réteg borította, de rajtuk a legnagyobb károsodást a kémiai-mechanikai behatás okozta. Jól láthatóak mind a vignetták, mind a teljes falfelület mosással történő Izgled šalterske sale pre molersko-farbarskih radova Oštećenja zidne dekoracije u šalterskoj sali, pre molersko-farbarskih radova tisztításának a kísérletei, illetve az egyes motívumok eltávolításával okozott károsodások. Egyes vignetták csak A sérült faldíszek az ügyfélfogadó teremben a fes- Az ügyfélfogadó terem a festő-mázoló munkák előtt részben sérültek, de voltak olyanok, melyeket teljesen tő-mázoló munkák előtt tönkretettek a beavatkozások. Három típusú károsodást tudtunk megállapítani: 1. a teljes egészében átfestett vignetták, 2. mechanikailag sérült vignetták, 3. és azok a vignetták, melyeken a festék szétmázolódott. Az alapos állapotfelmérés, a károsodás megállapítása és a felhasznált anyagok meghatározása, valamint a korábbi dokumentumok egybegyűjtése után elkészítettük a munkák kivitelezésének részletes tervét. Mielőtt eltávolítottuk volna a festékréteget, a festett faldíszek mindegyikéről másolatot készítettünk. A másolatok segítségével dolgoztuk ki a mintákat (sablonokat), melyek alapján a motívumok később visszakerültek a falra. A színréteg eltávolítása után kiegyengettük és előkészítettük a falakat az új festéshez. Meg kellett találni a megfelelő zöld árnyalatú színt. Ennek érdekében néhány próbafestést végeztünk, s ez alapján kiválasztottuk a színárnyalatot, mellyel bevontuk a falat. Akril alapú festéket használtunk. Amikor a zöld alap megszáradt, a falakat kompresszoros fecskendővel festettük előbb sötétebb zöldre, majd okker színűre. A mennyezetre, a besárgulását elkerülendő, olaj alapú festéket vittünk fel ( plastizan ). Meghatároztuk a színárnyalatot és ecsettel, illetve a minták segítségével, felvittük a virágmintás dekorációt eredeti helyére. Akril Izgled šalterske sale pre molersko-farbarskih radova Az ügyfélfogadó terem a festő-mázoló munkák előtt Izgled šalterske sale nakon molersko-farbarskih radova Az ügyfélfogadó terem a festő-mázoló munkák után 317

Stanje vinjeta pre konzervatorsko-restauratorskih radova A vignetták állapota az állagvédelmi-helyreállítási munkák előtt Izgled vinjeta nakon konzervatorsko-restauratorskih radova A vignetták állapota az állagvédelmi-helyreállítási munkák után na je boja na bazi akrila. Kada se zelena podloga osušila, zidovi su uz pomoć kompresorne prskalice, isprskani prvo tamnijim tonom zelene, a zatim okerom Na tavanicu, da ne bi požutela, nanesena ja boja na uljnoj bazi (plastizan). Utvrđen je ton boje i uz pomoć četkica i šablona, floralna dekoracija je vraćena na svoje mesto. Korišćena je akrilna boja. Sa površine bojenog sloja slikanih vinjeta, koje su zadržane u originalu, bilo je potrebno prvo ukloniti sloj nečistoće. Bojeni sloj je bio stabilan, ali zbog finoće crteža, nečistoća se uklanjala gnet gumom 20 i wishab sunđerom 21. Na mestima gde se nečistoća teže uklanjala korišćen je skalpel. Nekoliko vinjeta su bile potpuno premazane, pa je bilo neophodno ispitati da li se ispod sloja farbe krije crtež. Na žalost, ispitivanjem je utvrđeno da se ispod farbe ne nalazi originalan bojeni sloj. Nešto uspešnije traženje crteža je bilo na vinjetama koje su delimično premazane. Farba je uklonjena mehanički, te je crtež bio jasno vidljiv. Na osnovu njega, bilo je lako retuširati bojeni sloj. Nekoliko vinjeta je bilo mehanički oštećeno. Na vinjetama koje su manje oštećene, izvršena je rekonstrukcija crteža, a na kojima je u potpunosti uništen bojeni sloj, tonsko ujednačavanje. Kada su u pitanju oštećenja bojenog sloja usled neadekvatnog pokušaja čišćenja, ona su sanirana isključivo mehanički, odnosno boja je bila razmazana, a višak je uklonjen skalpelom. Medaljoni na kojima su prikazani simboli zanata su prvobitno naslikani uz pomoć šablona. Pre njihovog skidanja sa zida skinut je kalk i napravljeni su šabloni uz pomoć kojih su kasnije vraćeni na zid. Molersko-farbarske radove je izvodio molerski tim građevinskog preduzeća Yumol iz Subotice, a konzervatorsko-restauratorske radove mr Aleksandra Jeftić, slikar-restaurator. alapú festéket használtunk. Az eredeti formájukban fennmaradt festett vignetták festékrétegének felületéről el kellett távolítani a szennyeződési réteget. A festett réteg stabil volt, de a festés finomsága miatt, a szennyeződést gyurmaradírral 20 és wishab szivacsradírral 21 távolítottuk el. Azokon a pontokon, ahol a szennyeződés eltávolítása nehézségekbe ütközött, szikét használtunk. Néhány vignetta teljesen át volt festve, ezért meg kellett győződni arról, hogy az átfestés rétege alatt megmaradt-e a rajz. Sajnos a vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az átfestés alatt nem maradt meg az eredeti festett réteg. Sikeresebbek voltunk a rajzok feltárása esetében a részben átfestett vignettáknál. A festékréteget mechanikusan távolítottuk el, így jól láthatóvá vált a rajz, mely alapján könnyen retusálni tudtuk a festett réteget. Néhány vignetta mechanikus károsodást szenvedett. A kevésbé sérült vignettákon elvégeztük a rajzok helyreállítását, azokon pedig, amelyeken teljesen tönkrement a festett réteg, összehangoltuk a színárnyalatokat. A festett rétegen a nem megfelelő tisztítási próbálkozás okozta károsodásokat kizárólag mechanikai úton szanáltuk, ill., mivel a festék szét volt mázolva, a felesleget szikével távolítottuk el. A mesterségek szimbólumait ábrázoló medailonokat először minták segítségével festettük a falra. Mielőtt levettük volna őket a falról, másolatot készítettünk róluk, mely alapján megcsináltuk a mintákat, s ezek segítségével vittük fel később a dekorációt. (30., 31. sz. kép) A festő-mázoló munkákat a szabadkai Yumol Építővállalat szobafestő csapata végezte, az állagmegőrzési-helyreállítási munkákat pedig Aleksandra Jeftić magiszter, szobrász-konzervátor. Vi i spratovi Gradske kuce A Városháza felsobb emeletei U odnosu na reprezentativne prostorije, viši spratovi Gradske kuće su skromnije dekorisani. S obzirom na to da se u ovom delu objekta, danas nalaze brojne kancelarije, molersko-farbarski radovi su se izvodili češće. A reprezentatív helyiségekhez viszonyítva a Városháza felsőbb emeleteinek díszítése szerényebb. Tekintettel arra, hogy az épület ezen részén jelenleg számos irodahelyiség van, a festési-mázolási munkákat többször is elvégezték. Imena molera koji su izvodili molersko-farbarske radove 2001. godine spisak imena molera koji su izvodili molersko-farbarske radove u šalterskoj A 2001-ben elvégzett festési-mázolási munkákat kivitelező szobafestők sali na prvom spratu Gradske kuće nevei A Városháza első emeletének ügyfélfogadó termén elvégezett festési-mázolási 318 munkákat kivitelező szobafestők névsora 319

Zakljucak ˇ Megállapítások Fusnote Lábjegyzetek 320 Trebalo bi naglasiti da je prilikom dekorisanja Gradske kuće pruženo mnogo pažnje svakom, pa i najmanjem detalju. Iz tog razloga ova građevina i dekoracija u njoj na najbolji način prezentuju znanje i umeće projektanata, umetnika i zanatlija s početka XX veka. Prilikom izvođenja konzervatorsko-restauratorskih i svih ostalih radova u ovoj velelepnoj građevini potrebno je odnositi se prema njoj s poštovanjem, divljenjem i pažnjom. LITERATURA / IRODALOM Ki kell hangsúlyozni, hogy a Városháza díszítése során minden, így a legkisebb részletnek is nagy figyelmet szenteltek. Ezért ez az épület és díszítése a legjobb módon mutatják be a korai XX. század tervezőinek, művészeinek és iparosmestereinek a tudását és képességeit. Méltó tisztelettel, áhítattal és körültekintő figyelemmel kell viszonyulni tehát e gyönyörű épülethez a benne végzett állagmegőrzési-helyreállítási és egyéb munkák kivitelezése során. 1. Braun Henrik A városháza felavatáasának ünnepére, Subotica 1912 2. Dokumentacija MZZSK Subotica 3. Subotičke novine, broj 23 7. Jun 1991. godine 4. Olga Kovačev Ninkov, Dve slike o (i u) subotičkoj Gradskoj kući, Rukovet broj 5-8/2000, Subotica 5. Kostić Veljko i Ljiljana, Hemijsko tehnološki leksikon, Beograd1980 6. Subotičke novine, 6. Novembar 1987, broj 44. Autor teksta E.B. 1 Braun Henrik, A városháza felavatásának ünnepére, Szabadka 1912, 26. 2 al secco-zidna tehnika slikanjana suvoj malternoj podlozi. Za ovu tehniku koriste se pigmenti koji se mešaju s nekim vezivom, npr. tutkalom, kazeinom, jajetom, uljem, raznim smolama, akrilnim vezivom itd. 3 Mineralni ili prirodno neorganski pigmenti najčešće se sastoje od gline obojene oksidima metala. Do finalnog proizvoda se dolazi pročišćavanjem sirovina od primesa, ispiranjem, filtriranjem i sušenjem. Suve boje se dalje peku ili odmah melju u sitni prah. 4 Tutkalo spada u organska veziva životinjskog porekla. Po hemijskom sastavu, tutkalo je belančevina složenih molekula. Rastvoreno tutkalo je podložno uticaju bakterija. Bojama sa tutkalnim vezivom se može slikati na suvoj malternoj podlozi, ali ove boje su veoma osetljive na uticaj vlage. 5 Revitalizacioni program bloka Velike većnice i svečanog ulaza Gradske kuće, izradili su stručnjaci Službe za zaštitu spomenika kulture pri Domu kulture-kultúrotthon-subotica. 6 Dokumentacija MZZSK Subotica. 7 Subotičke novine, broj 23 7. Jun 1991. godine. 8 Dušan Nonin, slikar-konzervator, rođen je 1924. godine u Bačkom Petrovom Selu. Dugo godina je radio u Pokrajinskom zavodu za zaštitu spomenika kulture Vojvodine. Poznat je i kao kopista i slikar. Učestvovao je u nizu kolektivnih i samostalnih izložbi. Dobitnik je Oktobarske nagrade Novog Sada, Avgustovske nagrade Plužina i zlatnih formi UPIDIV-a. Preminuo je 2001. godine u Novom Sadu. 9 Kalk (od francuskog calque, otisak) 10 Grundiranje- postavljanje podloge na nosilac, u ovom slučaju, zid. Grund ili podloga može biti od krečnog maltera, bolonjske krede, kaolina (porculanska zemlja, kineska ilovača), a u novije vreme koristi se i glet masa, itd. 11 Minta ili šablon 12 Dokumentacija MZZSK Subotica. 13 Moler i farbar iz Subotice, obavljao je molersko-farbarske radove u Sinagogi i na mnogim fasadama u zaštićenom jezgru Subotice. 14 Dokumentacija MZZSK Subotica 15 Dokumentacija MZZSK Subotica 16 Kovačev Ninkov, Olga, Dve slike o (i u) subotičkoj gradskoj kući, Rukovet broj 5-8/2000, Subotica 17 Kostić, Veljko i Ljiljana, Hemijsko tehnološki leksikon, Beograd 1980, 18: akrilne smole, veštačke plastične materije, dobijaju se od etilena i acetilena. Na tržište dolaze pod različitim imenima. 18 Subotičke novine, 6. novembar 1987, broj 44. Autor teksta E.B. 19 Kostić, Veljko i Ljiljana, Hemijsko tehnološki leksikon, Beograd1980, 155.,, Disperzione boje, grupa boja poreklom iz katrana kamenog uglja. Ne rastvarju se u vodi. Fino samlevene, uz korišćenje desperzionih sredstava, uglavnom se upotrebljavaju za trajno bojenje acetatne svile i najlona. 20 Gnet guma-popularno nazvana gnjeca - meka gumica koja se koristi za brisanje slikarskog ugljena; kupuje se u prodavnicama slikarskog materijala. 21 Wishab- sintetički sunđer koji sadrži linoksin (proizvod lanenog ulja), sintetički lateks, mineralno ulje i hemijske produkte gume. Ne sadrži štetne supstance i ima neutralnu ph vrednost. 1 Braun Henrik, A városháza felavatásának ünnepére, Szabadka 1912, 26. 2 Az al secco egy száraz habarcsvakolatra történő falfestési technika. Ehhez a technikához pigmenseket használunk, melyeket valamilyen kötőanyaggal, pl. enyvvel, kazeinnel, tojással, olajjal, különböző gyantával, akril-kötőanyaggal keverünk. 3 Az ásványok, vagy természetes szervetlen pigmensek, leginkább fém-oxidokkal színezett agyagból állnak. A végterméket úgy kapjuk meg, hogy az alapanyagból öblítéssel, kiszűréssel és szárítással eltávolítjuk az elegyrészeket. A száraz festéket ezután vagy kiégetjük, vagy porrá zúzzuk. 4 Az enyv állati eredetű szerves kötőanyag. Vegyi összetételében az enyv összetett molekulaképletű fehérje. A feloldott enyv ki van téve a baktériumok hatásának. Az enyves kötőanyaggal kevert színekkel száraz habarcsvakolatra lehet festeni, de ezek a színek igen érzékenyek a nedvesség hatására. 5 A Díszterem és a Városháza díszbejáratának felújítási programját a szabadkai Kultúrotthon mellett működő Műemlékvédelmi Szolgálat dolgozta ki. 6 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja 7 Subotičke novine 23. száma, 1991. június 7. 8 Dušan Nonin, festő-konzervátor 1924-ben született Péterrévén. Hosszú éveket töltött Vajdaság Tartományi Műemlékvédelmi Intézetében. Másolóként és festőként is ismert. Több közös és egyéni tárlaton vett részt. Munkásságát Újvidék város Októberi-díjával, Pluzin Augusztus-díjával és a Vajdasági Iparművészek Egyesületének Arany forma-díjaival tüntették ki. Újvidéken halt meg 2001-ben. 9 A másolat szó szerb megfelelője a kalk a francia eredetű calque szóból ered. Jelentése: rajzmásolat. 10 A grundolás a tartófelületre, a falra felvitt alapozást jelenti. A grund, vagy alapozó lehet mészhabarcs, bolognai kréta, kaolin (porcelánföld, kínai agyag), az utóbbi időben pedig a glett-masszát is alkalmazzák. 11 Minta vagy sablon. 12 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja 13 Szabadkai szobafestő-mázoló, aki festési-mázolási munkákat végzett a zsinagógán és több homlokzaton is Szabadka védett övezetében. 14 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja 15 Ibid 16 Kovačev Ninkov, Olga, Dve slike (i u) subotičkoj Gradskoj kući, Rukovet 5-8/2000 sz., Szabadka 17 Kostić Veljko i Ljiljana, Hemijsko tehnološki leksikon, izdavačkaradna organizacija Rad Belgrád,1980, 18. old: az akril gyantát, a műanyagokat etilénből és acetilénből kapjuk. A piacon különböző márkanév alatt jelennek meg. 18 Subotičke novine, 1987. november 6, 44. szám. A szöveg szerzője: E. B. 19 Kostić Veljko i Ljiljana, Hemijsko tehnološki leksikon, izdavačkaradna organizacija Rad Belgrád,1980, 155. old: A diszperziós festékek a kőolaj-kátrány eredetű festékek csoportjába tartoznak. Vízben nem oldódnak. Finom őrleményként, diszperziós anyagok használata mellett, általában az acetát-selyem és nylon tartós festéséhez használják. 20 A gyurmaradír puha gumi, melyet a festészetben használnak a szénkréta törlésére. Festészeti kellékboltokban kapható. 21 A wishab szintetikus szivacs, linoxint (lenolaj-terméket), szintetikus latexot, ásványi olajat és kémiai gumi-termékeket tartalmaz. Nincsen benne káros anyag és ph értéke semleges. 321

mr Maja Rakocevic ˇ Cvijanov, konzervator vajar / magiszter, szobrász konzervátor Konzervatorsko restauratorski zahvati vajarskih elemenata Gradske kuce Állagvédelmi helyreállítási beavatkozások a Városháza szobrászati elemein Vajarstvo se kao likovna tehnika javlja u sklopu Gradske kuće na fasadama i u enterijeru ovog izuzetnog spomenika kulture. Na fasadnim platnima nalazimo razne zoomorfne, floralne i geometrijske oblike, rađene od Žolnai keramike, kamena i gvožđa, koje ovom objektu daju izuzetno raskošan izgled. Različiti reljefi prepliću se oko ćoškova i ivica Gradske kuće, u svim pravcima, kao obeležja, dekoracije i simboli. Reljefi unutar Gradske kuće, tačnije u enterijeru, takođe su izvedeni od najraznovrsnijeg materijala, počevši od kovanog i livenog gvožđa na ulazima, kao i obrađenog drveta na vratima i mobilijaru tj. klupama, soklama 1, okvirima za vrata i prozore, nameštaju, do raskošnih abažura od mesinga, detalja kvaka, lustera, lampica, zatim klesanih balustrada u kamenu, kapitelima stubova, ukrasnim bordurama, do dekora izvedenih u bojenoj keramici unutar Gradske kuće. Vremenom su fatkori degradacije doprineli da se najizloženiji delovi fasade i enterijera nađu u stanju propadanja, što je doveleo do brojnih konzervatorsko-restauratorskih intervencija. Mnoge od njih desile su se i pre nego što je osnovan Međuopštinski zavod za zaštitu spomenika kulture Subotica. Naime, Gradska kuća dobila je status spomenika kulture od izuzetnog značaja još 1967. godine. 2 Međutim, Zavod je osnovan tek 1980. godine 3. Njegovom osnivanju prethodila je Služba zaštite spomenika kulture u Subotici u sastavu Doma kulture. Svoje sedište našla je upravo u prostorijama Gradske A szobrászat, mint képzőművészeti technika, a Városháza, e kivételes kultúrtörténeti műemlék homlokzatán és belterében jelenik meg. A homlokzati felületeken különböző Zsolnay kerámiából, kőből és vasból készült, zoomorf, virág- és mértani formákat láthatunk, melyek kivételesen pazar küllemet kölcsönöznek az épületnek. A legkülönbözőbb domborművek fonódnak egybe a szélrózsa minden irányában ismertetőjelként, díszítőelemként és szimbólumként a Városháza sarkain és peremein. A Városháza beltérében, az enteriőrben található domborművek is a legkülönbözőbb anyagokból készültek: a bejáratoknál kovácsolt- és öntöttvas dekoráció van, az ajtókat és berendezéseket, tehát a padokat, lábazati párkányt 1, nyílászáró-kereteket, bútorokat míves megmunkálású fából alakították ki, majd itt vannak a sárgaréz lámpaernyők, a kilincsszerelvények részletei, a luszterek, lámpácskák, illetve a faragott, kőből készült báboskorlátok, oszlopfők, díszszegélyek, valamint a festett kerámiadíszítés. Idővel a degradációs tényezők hozzájárultak a homlokzat és a beltér leginkább használt részeinek károsodásához, ami számos állagmegőrzési-helyreállítási beavatkozást tett szükségessé. Több ilyen beavatkozás már jóval az előtt megtörtént, hogy a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet megalakult volna. Ugyanis a Városháza már 1967-ben megkapta a kiemelt jelentőségű kulturális műemlék státuszát. 2 Az Intézet azonban csak 1980-ban alakult meg. 3 Megalapítása előtt a sza- 325

326 kuće. Restauracije Gradske kuće odvijale su se i pre nego što je zvanično postala kulturno dobro. Tako, na primer, saznajemo za restauraciju keramičke dekoracije na zabatu Gradske kuće 1959-60. godine. Ovakve intervencije izvodile su se preko tehničke službe, koja je angažovala izvođače. Za ovu restauraciju saznali smo od, sada već pokojnog keramičara, Ferenca Matuške iz Temerina. 4 On je direktno učestvovao u izradi keramičkih elemenata dok je radio u u subotičkoj fabrici Bačka opeka. Ne raspolažemo fotodokumentacijom koja bi nam rekla nešto više o ovim radovima. Dokumentacija o konzervacijama na ovom objektu se nije brižno čuvala sve dok Gradska kuća nije prešla u nadležnost Pokrajinskog zavoda iz Novog Sada, na osnovu proglašenja statusa i kategorizacije. Za to su se zalagale subotičke ustanove kulture na čelu sa Gradskim muzejom. Važna ličnost koja je zaslužna za zaštitu secesije i spomenika kulture, kao što je Gradska kuća je istoričar umetnosti Bela Duranci 5, koji je ujedno i jedan od osnivača Službe, a zatim i Zavoda za zaštitu spomenika kulture u Subotici. Brojne restauracije su se izvele unutar Gradske kuće, kao i na njenoj spoljašnosti, a u nastavku teksta zabeleženi su najvažniji konzervatorsko restauratorski zahvati tokom veka njenog postojanja. Restauracija severne fasade 1984. Četiri godine nakon osnivanja Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture Severna Bačka, kako se prvobitno zvao Zavod, počela je obnova severne fasade Gradske kuće na zahtev Doma kulture. S obzirom da smo tada postojali kao jedinstvena država, SFRJ (Jugoslavija), analiza stanja poverena je stručnjacima iz susedne Republike Hrvatske. Republički restauratorski zavod Hrvatske izradio je 1984. godine studiju Prijedlog sanacije kamenih elemenata sa izborom materijala sa varijantama, troškovnikom i etapama realizacije. Zavod je izradio urbanističko tehničke uslove za restauraciju severne fasade Gradske kuće. Na osnovu ovih elaborata IGV Subotica je izradio Tehnički opis sa predmerom (Rebadkai Művelődési Otthon keretében működő Műemlékvédelmi Szolgálat látta el az ilyen jellegű feladatokat. Az újonnan létesített Intézet a Városháza épületében talált székhelyre. Helyreállítási beavatkozások már akkor is folytak, amikor a Városháza kultúrtörténeti örökségként történő védelem alá helyezése hivatalosan még nem történt meg. Így például tudjuk, hogy a Városháza oromzatának kerámiadíszeit 1959 60-ban restaurálták. A beavatkozásokat a műszaki szolgálat szervezte, kivitelezők szerződtetése által. Erről a helyreállításról a néhai Matuska Ferenc, temerini keramikustól 4 értesültünk, lévén hogy ő közvetlenül is részt vett a kerámiaelemek kidolgozásában mint a szabadkai Bácska Téglagyár foglalkoztatottja. Nem rendelkezünk azonban fotódokumentációval, ami többet elárulna ezekről a munkákról. Az épületen végzett konzerválási munkákról szóló dokumentáció gondos megőrzése egészen addig elmaradt, amíg a Városháza, státuszának kihirdetése és besorolása alapján, nem került az újvidéki Tartományi Intézet hatáskörébe. Ennek véghezvitele mellet olyan művelődési intézmények kardoskodtak, mint a Városi Múzeum. Bela Duranci 5 volt az egyik kiemelkedő személyiség, aki a szecesszió és egy olyan kultúrtörténi örökség, mint a Városháza védelem alá helyezése mellett szállt síkra, s ő volt egyben a Szolgálat, majd később a szabadkai Műemlékvédelmi Intézet egyik megalapítója is. Mind a Városháza beltereiben, mind annak külső részein többször is végeztek helyreállítási munkákat, és a szöveg folytatásában az épület egy évszázados fennállása alatt történt legfontosabb állagbiztosítási-helyreállítási beavatkozásokat vesszük számba. Az északi homlokzat helyreállítása 1984-ben Severna fasada Gradske kuće sa označenim oštećenjima, 1984, crtež Jelisavete Vranić, arh. teh. (Dokumentacija MZZSKS) A Városháza északi homlokzata a megjelölt károsodásokkal, 1984, Jelisaveta Vranic, építész-technikus rajza (a Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja) konstrukcija severne fasade Doma kulture u Subotici) i time je izvođenje radova povereno zanatskoj zadruzi Zanat iz Subotice. Podizvođači su bili GRO Izgradnja, a za kamenorezačke radove OOUR Bihacit iz Bihaća. I ovde zapažamo da je izvođač bio angažovan sa teritorije Jugoslavije, tadašnje zajedničke zemlje. Gradilište je nakon detaljnih priprema otvoreno 1985 godine. 6 Od tačnosti utvrđenog stanja zavisi i izbor pojedinih vrsta materijala sa kojim se moraju obaviti konzervatorsko restauratorski radovi. Orijentacija ka severu uslovila je zadržavanje velikih količina vlage. Odsustvo sunčevih zraka, a samim tim i nemogućnost sušenja vlage sa površine materijala najviše utiče na propadanje spomenika kulture. Na taj način se razvija mikroflora, tj. biološke promene u vidu algi, lišajeva i mahovine koje izazivaju oštećenja estetske i strukturne prirode. Sa druge strane fizički uzroci propadanja materijala nastaju kada se led zamrzne u porama kamena i dobije zapreminu koja je za oko 10% veća od zapremine vode. Tada zidovi kapilarnih šupljina bivaju izloženi velikim pritiscima i jačini napona, što pre ili kasnije dovodi do pucanja. Takođe, pod ekstremnim klimatskim uslovima usled tople obdanice i hladnih noći, može doći do unutrašnjeg napona koji će izazvati zamor materijala i prouzrokovati pojavu pukotina. 7 helyreállítására vonatkozó városrendezési-technikai feltételeket is. E tanulmányok alapján a szabadkai IGV kidolgozta a munkálatok műszaki leírását és előméretes kiírását (A szabadkai Művelődési Otthon északi homlokzatának helyreállítása), s ezután a munkálatok kivitelezésével a szabadkai Zanat Kisipari Szövetkezetet bízta meg. Az alvállalkozó az Izgradnja Építőipar Munkaszervezet volt, illetve a kőfaragó munkákat kivitelező bihaći Bihacit TMASZ. Itt is megfigyelhető, hogy a kivitelező alkalmazása az akkori közös állam, Jugoszlávia területéről történt. A részletes előkészítések után 1985-ben nyílt meg az építőhely. 6 Az épület állapotfelmérésének pontosságától függ az egyes, az állagmegőrzési-helyreállítási munkák elvégzéséhez szükséges anyagtípusok kiválasztása. A homlokzat északi tájolása feltételezte a nagyobb menynyiségű nedvesség visszatartását. A napfény hiánya, minek következtében nem lehetséges az anyagok felületén felgyülemlett nedvesség felszáradása, kihat a kultúrtörténeti műemlék romlására. Ugyanis ily módon a felületen mikroflóra alakul ki, vagyis ez biológiai korróziót okoz algák, zuzmók és mohák formájában, melyek esztétikai és szerkezeti jellegű károsodásokat okoznak. Másfelől, az anyag avulásának fizikai okai szintén erre vezethetők vissza, ugyanis a nedvesség megfagy a kő Négy évvel azután, hogy megalakult az Észak-Bácskai Községközi Műemlékvédelmi Intézet mivel így nevezték el kezdetben az Intézetet, a Művelődés Otthon kérésére, megkezdődtek a Városháza északi homlokzatának felújítási munkálatai. Tekintettel arra, hogy akkor még egységes államként, a Jugoszláv SZSZKként léteztünk, a helyzetfelmérést a szomszédos Horvát Köztársaság szakembereire bízták. A horvát Köztársasági Restaurátori Intézet 1984-ben dolgozta ki a Kőből készült elemek helyrehozásának javaslata c. tanulmányt, melyben megadta a kiválasztott anyagokat és azok változatait, a költségbecslést és a megvalósítás ütemét. Az Intézet kidolgozta a Városháza északi homlokzatának Severna fasada je izvedena većim delom u malteru, dok je u prizemnom delu obložena sa dve vrste pórusaiban és térfogata ezzel mintegy 10%-kal nagyobb lesz a víz térfogatánál. Ennek következtében a kapilláris 327

328 Oštećenja severne fasade, 1984, foto A. Juriga A keleti homlokzat károsodásai, 1984, A. Juriga fényképe Prozor danas Az ablak jelenlegi külleme üregek falai nagy nyomásnak és erős feszítőerőnek vannak kitéve, ami, előbb vagy utóbb, repedésképződéshez vezet. Szélsőséges éghajlati körülmények között, a meleg nappalok és hideg éjszakák miatt, belső feszítőerő keletkezhet, ami az anyag avulásához vezet és repedésképződést okozhat. 7 Az északi homlokzat kialakítása nagy részben habarcsból készült, míg a talpazati részt két fajta kővel borították. Mivel a homlokzat az atmoszfériliák behatásának van kitéve, különböző károsodások keletkeztek rajta. A homokkőből készült burkolat egy része, főleg az, amely a vízzel érintkezik, szemmel látható rongálódást szenvedett. A zárt erkélyek 8 ablakmellvédjein (parapet 9 ) szintén jelentős volt a károsodás, s hiányoztak a kőkonzolok. A főbejárat bolthajtása feletti balkonok voltak a legroszszabb állapotban, mint ahogyan ma is. A balkonkorlát homokkőből készült, ami idővel mállásnak indult és lassan laza, porhanyós anyaggá vált. A konzolok másfajta kőből készültek, mégpedig pirit elegyrészes mésztufából, melynek tulajdonságai eltérnek a homokkőétől. A homokkőfedés széleit szemmel láthatóan megrongálta a homlokzat habarcs borítású részeiről lecsorgó csapadékvíz, így ezek jelentős mértékben elváltak teljes felületükkel a faltól. A Zsolnay kerámiából készült dombormű egyes részei megrongálódtak. Jobb állapotban voltak a főbejárati árkád feletti címerek, illetve a címerek fölé helyezett céhes szimbólumok. kamena. Kako je fasada izložena nepovoljnim uticajima atmosferilija, došlo je do različitih oštećenja. Deo kamene obloge izveden od peščara vidno je propao, naročito u dodiru sa vodom. Parapet 8 prozorskih erkera 9 takođe je bio oštećen, sa nedostacima kamenih konzola. Balkoni iznad lukova glavnog ulaza bili su u najlošijem stanju, kao i na današnjoj fasadi. Balkonska ograda izrađena je od peščara, koji se vremenom samo osipao, pretvarajući se u rastresit materijal. Konzole, koje su napravljene od druge vrste kamena - tufa sa primesom pirita, drugačijih su svojstava od peščara. Rubni deo obloge od peščara vidno je bio oštećen od slivanja atmosferske vode sa malterisanog dela fasade, koji je znatno opadao u vidu čitavih površinskih slojeva. Neki delovi reljefa izvedenih od Žolnai keramike mehanički su oštećeni. U boljem stanju su zatečeni grbovi iznad arkada glavnog ulaza, kao i simbolični prikazi raznih esnafa postavljeni iznad grbova. Stučnjaci Restauratorskog zavoda Hrvatske identifikovali su na osnovu analize da je kamen u podnožju i stubovima severne fasade trahit 10, sive boje i poroznih karakteristika. Utvrđeno je da su sokla i stubovi izvedeni od kamena koji je u celosti bio dobro sačuvan. Na najni- Erker, foto: A. Juriga, 1984. Zárt erkély, A. Juriga fotója, 1984 Az elemzések alapján a horvátországi Restaurátori Intézet szakemberei megállapították, hogy az északi homlokzat lábazatán és oszlopain található kő a szürke színű és lyukacsos szerkezetű trachitkő. 10 Megállapították azt is, hogy a lábazati párkány és az oszlopok olyan kőből készültek, mely teljes egészében jó állapotban maradt fenn. A legalacsonyabban fekvő helyeken, a földből felszivárgó kapilláris nedvesség, illetve a téli hónapokban az utcák sózására használt só miatt károsodtak a kőlapok. Ez a kő felületi rétegeinek lemállását idézte elő. Tekintettel az anyagdegradációt okozó tényezőkre, az ilyen elváltozások nem voltak jelen a homlokzat és az oszlopok felsőbb részein. Kisebb károsodás jelentkezett ott, ahol a kő ki volt téve az atmoszfériliák fokozottabb hatásának, illetve az eresz- és elvezetőcsatornákból kicsorgó esővíznek. A helyreállítás folyamán az andezit jellemzőinek megfelelő követ gránitlapokra lehetett cserélni, melyek megmunkálása kézi stokkolással történt. A balkon boltívei feletti homlokzat egy része, és maguk a balkonok is, már egy másfajta kőből készültek, s színük és réteges szerkezetük, valamint kifejezett porózusságuk és lyukacsosságuk miatt ez azonnal szembeötlik. A meghatározás értelmében ez a kő a darázskő, bar- Erker danas A zárt erkély ma 329

330 Crtež balkona ispod velikog tornja (dokumentacija MZZSKS) A nagy torony alatti balkon rajza (a Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja) Balkon severne fasade, 1984. Az északi homlokzat balkonja, 1984 žim mestima bile su oštećene kamene ploče zbog kapilarne vlage iz zemlje, kao i zbog soli koja se u zimskim mesecima posipa na ulicama. Tako je nastalo ljuspanje površinskog sloja kamena. S obzirom na uzročnike degradacije materijala, ovakve promene nisu bile prisutne u gornjim delovima pročelja i stubova. Manja oštećenja javljala su se na mestima gde je kamen bio izložen pojačanom delovanju atmosferilija, kroz pojačano slivanje kišnice iz oluka i odvoda. Prilikom restauracije kamen Prozor između dva balkona (dokumentacija MZZSKS) A két balkon közötti ablak (a Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja) Balkon danas A balkon ma na és fekete biotit elegyrészekkel. 11 Tekintettel arra, hogy ez is porózus kő, éppoly könnyen szétmorzsolható, mint a homokkő. A fagy okozta változások is nagy felületek lemállásához vezettek. A kőből kialakított homlokzat beljebb eső részei, mint pl. a balkon falfülkéi, kisebb méretű károsodást szenvedtek. Rájuk a fagy sem volt pusztító hatással. A balkon támtáblái minőséges homokkőből készültek és nem károsodtak. Radovi na severnoj fasadi Folynak a munkálatok az északi homlokzaton A homlokzat első emeleti tagozatába épített darázskő 12 kiváltásának latolgatásakor el kellett vetni a darázskő vagy hozzá hasonló anyag használatát, annak igen gyenge jellemzői miatt. Ezért esett a választása a bihacitra, a Bihać környékéről származó lyukacsos szerkezetű mészkőre, mely vizuálisan hasonló hatást kelt, mint a darázskő. A homlokzat magasabban eső részeit műkő borítja, melynek helyreállítását szintén az állagmegóvási és helyreállítási elvek szerint kellett elvégezni, az eredeti anyaghasználat tiszteletben tartásával. A terv szerint a zárt erkély és az ablakszegély domborműves elemeit újra ki kellett dolgozni. Az eredeti tervek segítségével pauszra másolatot 13 készítettünk, amit a díszítőelemek kidolgozásához és megformálásához használtunk fel. A munkákat Lévay Endre 14 építész felügyelte, aki sok évig volt az Intézet foglalkoztatottja. A kőből készült díszítőelemek helyreállításával a szabadkai szobrászt, Savo Halugin magisztert 15 bízta meg az Intézet, aki a megrongálódott elemeket pauszra rajzolta át, majd később elvégezte helyreállításukat. Őt a munkálatok kivitelezésével megbízott bihaći alvállalkozó alkalmazta. Az állagvédelemhez és helyreállításhoz ugyanis a boszniai bihacit 16 típusú kő lett kiválasztva, melynek az a tulajdonsága, hogy keményedés után kivételesen ellenálló lesz a külső hatásokkal szemben. A bihacit nagyon puha állapotban került kitermelésre a vízből, majd tehergépjárművel szállították Szabadkára. Sajt puhaságú állapotában ez a kő könnyen alakítható késsel vagy egyéb szobrászszerszámmal, ami a könnyebb formakialakítást segíti. A gyors szállítás és az ügyes szobrászkéz hozzájárult a helyreállítás sikeres befejezéséhez. A Zsolnay kerámiák megrongálódott elemeit az Intézet megrendelte a Zsolnay gyártól, majd visszahelyezte azokat eredeti helyükre. A homlokzattisztítás mechanikai módon történt, pontosabban drótkefével és alapos lemosással. A Városháza északi homlokzatán minden munkát minőségesen végeztek el. Ma a homlokzat karbantartása antigraffiti bevonattal történik, mely a falfirkák elleni védelmet biztosítja, ugyanis a műemlékek ilyen jellegű megrongálása az ember által okozott degradációs tényezők egyik módját 331

332 koji odgovara svojstvima andezita mogao se zameniti pločama granita, sa ručno štokovanom obradom. Deo pročelja iznad lukova balkona, i sami balkoni, napravljeni su od druge vrste kamena, što se zapaža po boji i strukturi slojevite građe, izrazitoj poroznosti i šupljikavosti. Ovaj kamen je identifikovan kao tuf, sa primesama smeđe-crnog biotita 11. S obzirom na poroznost, lako se drobi pod prstima, kao i peščar. Promene koje su se desile pod uticajem mraza stvorile su takođe ljuspanje velikih površina. Manje su bili oštećeni oni delovi kamene fasade koji su uvučeni, kao što su niše balkona. Tako mraz na njih nije delovao razorno. Nosive ploče balkona napravljene su od kvalitetnog krečnjaka koji nije bio oštećen. Zamena za tuf 12 koga nalazimo ugrađenog na prvom spratu fasade morala je odbaciti mogućnost zamene istim materijalom, ili srodnog njemu, zbog vrlo slabih karakteristika. Zato je odabran bihacit, porozan krečnjak iz Bihaća, vizuelno sličnog sklopa. Viši delovi fasade prekriveni su veštačkim kamenom, čija se restauracija takođe morala izvesti po principima konzervacije i restauracije, poštujući izvorne materijale. Na osnovu projekta potrebno je bilo izraditi nove reljefne elemente erkera i prozorskih okvira. Pomoću originala skidani su kalkovi 13 u pausu koji su korišćeni za dalju izradu i oblikovanje dekorativnih elemenata. Radove je nadzirao arhitekta Endre Levai 14, koji je dugo godina radio u Zavodu. Restauracija kamene dekoracije je bila poverena subotičkom vajaru, mr Savi Haluginu 15, koji je oštećene elemente precrtavao na pausu, da bi ih kasnije restaurirao u materijalu. Njega su angažovali podizvođači iz Bihaća kojima je posao bio poveren. To je zato što je za konzervaciju i restauraciju korišćen kamen bihacit 16 iz Bosne, koji kada otvrdne postaje veoma otporan na spoljašnje uticaje. Bihacit je u vrlo mekanom stanju vađen iz vode, a zatim kamionom transportovan u Suboticu. U stanju mekom kao sir, kamen se oblikuje nožićem ili drugim vajarskim alatima, što omogućava lakšu izradu forme. Brz transport i vešta ruka vajara doprineli su da se ova restauracija završi uspešno. Oštećeni delovi Žolnai keramike poručeni su bili iz Žolnai fabrike i montirani na mestima na kojima su nedostajali. Čišćenje fasade obavljalo se mehaničkim metodama, tačnije žičanom četkom i temeljnim pranjem. Svi radovi na severnoj fasadi Gradske kuće izvedeni su kvalitetno. Danas se fasada održava pomoću antigrafitnog premaza koji je prevencija protiv ispisivanja grafita. Uništavanje kulturnih dobara na ovaj način predstavalja faktore degradacije nastale pod uticajem ljudskog faktora. Međutim, pored redovnog održavanja, posle dve i po decenije fasadu je potrebno ponovo obnoviti, zbog okrenutosti ka sevrnoj strani i samim tim ubrzanom propadanju pod dejstvom vlage. Restauracija Velike vecnice 1991. jelenti. Mégis, a rendszeres karbantartás ellenére, a homlokzatot két és fél évtized után ismét fel kellene újítani északi tájolása miatt, mivel a nedvesség hatására ezen az oldalon fokozottabb a károsodás. A díszterem helyreállítása 1991-ben Faktori koji utiču na degradaciju spomenika kulture A műemlékek belterének károsodására ható u enterijeru slični su kao i oni spolja. Glavni uzročnik tényezők hasonlóak, mint a külső részeket károsítók. degradacije svih spomenika kulture je voda. Iako ne postoji Minden kultúrtörténeti műemlék károsodásának fő direktna izloženost atmosferskim uticajima, aktivne okozója a víz. Bár nincsenek közvetlenül kitéve a légköri promene koje se dešavaju u unutrašnjosti zemlje deluju hatásoknak, a föld belsejében végbemenő aktív változások na degradaciju materijala. Putem kapilarne vlage u zidovima, hatással vannak az anyagkárosodásra. A falakban izazivaju se različite promene spomenika kulture. lévő kapilláris víz különböző változásokat okoz a műemlékekben. Pod uticajem soli iz zemlje, koja se ovim putem prenosi, Az ily módon átterjedő, földből származó stvaraju se različita potklobučenja, ljuspanje i odvajanje só hatására a felület felhólyagzik, hámlik és az anyag površinskog sloja materije. Takođe, usled kondenzovanja felületi része leválik. Az ablaknyílások körüli kondenzvíz vlage oko prozorskih otvora, ukoliko ne dihtuju do- amennyiben a nyílászáró tömítése nem megfelelő bro, mogu se stvoriti različite promene u enterijeru. Kada szintén különböző változásokat okozhat a beltérben. Ha bi se potpuno sprečio dovod vlage, spomenici kulture a nedvesség-beszivárgás teljes egészében megelőzhető bili bi sačuvani od najvećeg uzročnika propadanja. Osim lenne, a kultúrtörténeti örökséget meg tudnánk védeni vlage, unutrašnji rad tla, i naponi koji su njime izazvani, a legkomolyabb károsodás okozójától. A nedvesség mellett utiču na mikro - dilatacije zidova, i nastajanje pukotina. a talaj belső mozgása és az ezáltal előidézett feszült- Ovo se naročito dešava u našim krajevima gde su zime ségek is kihatással vannak a falak mikro-tágulására és a oštre, a leta topla i tempreaturne razlike dovode do minimalnih, repedések kialakulására. Vidékünkre, ahol kemények a ali konstantnih pomeranja tla. Vreme propada- telek és forróak a nyarak, ez különösen jellemző, mivel nja zavisi od karaktera materijala i vrste uticaja kojima je a hőmérséklet-különbségek, igaz minimális, mégis állandó izložen, kao i od njihovog intenziteta. Intervencije koje talajmozgásokhoz vezetnek. A károsodás kialakulásá- se sprovode na spoljašnjim delovima fasade veoma su nak ideje az anyag jellemzőitől és az őt befolyásoló hatásoktól, slične konzervatorskom postupku u enterijeru. illetve azok erősségétől függ. A homlokzat külső Način konzervatorsko-restauratorskog tretmana részein végzett beavatkozások nagyban hasonlítanak a zavisiće od zatečenog stanja u kome se kulturno dobro i beltéri állagvédelmi eljáráshoz. njegovi sastavni delovi nalaze. Az állagvédelmi-helyreállítási eljárás nagyban Radovi na restauraciji Velike većnice, u koju se függ a kulturális örökség belterének és az enteriőrt alkotó dolazi sa Svečanog ulaza Gradske kuće, izvođeni su uz részeknek az állapotától. pomoć stručnih saradnika i podizvođača angažovanih A Városháza díszbejárata felől megközelíthető od strane Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika Díszterem helyreállításán végzett munkálatok kivitelezése kulture Subotica. Zavod je bio zadužen i za pribavljanje a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet által projektno tehničke dokumentacije, kao i da vrši poslove alkalmazott szakemberek és alvállalkozók segítségével nadzora. Naručilac posla bio je Sekretarijat za opštu történt. Az Intézet feladata volt a terv és műszaki doku- upravu i opšte poslove, opštine Subotica. Kako saznajemo mentáció beszerzése, valamint a munkálatok felügyele- iz dokumenacije, po rečima mr Antuna Rudinskog, te. A munkák kivitelezését Szabadka Község Általános intervencije su izvedene uz niz poteškoća i izneneđenja. Közigazgatási Titkársága rendelte meg. Antun Rudinski Poteškoće su nastajale kada se pokušavalo postići izvorno magiszter, és a dokumentumok tanúsága szerint, a beavatkozások Neki nedostajući elementi od Žolnai keramike Néhány hiányzó Zsolnay kerámiaelem stanje molerskih, gipsarskih i stolarskih radova, a da su pritom tajne izvorne tehnologije potpuno zaboravlje- kivitelezését számos nehézség és megle- petés kísérte. A nehézségek akkor jelentkeztek, amikor 333

ne. Mnogi zanati su nakon zatvaranja radionica ugašeni i trebalo ih je obnoviti u duhu novog vremena. Zato je Zavod 12. 09. 1991. godine izdao brošuru u čast majstorskih radionica prisutnih kod izvođenju radova u Velikoj većnici 1910-1912. godine. 17 Na osnovu ove prikladne brošure saznajemo ko su bili izvođači projekta Marcela Komora i Dežea Jakaba, koji su materijalizovali velike ideje i nacrte ovih arhitekata. Svi graditeljski i dekorativni elementi rađeni su prema originalnim crtežima, neretko napravljenim i u razmeri 1:1. Ove nacrte za unutrašnju i spoljašnju dekoraciju izradio je Deže Jakab, jedan od projektanata zgrade. Zato se ovi dekorativni elementi veoma harmonično uklapaju u sam gabarit zgrade. Saznajemo da su duborezi na mobilijaru izrađeni u najkvalitetnijem drvetu, a izvedeni su od strane majstorske radionice udovice Mihajla Hofmana iz Subotice, kojoj je nakon smrti muža pripala ova čuvena radionica. Molersko-dekoraterski radovi izvedeni su velikim delom slobodoručno i delo su radionice Jožefa Kurbela, takođe iz Budimpešte. Saznajemo, dakle, za Fenenca Nađa i Ištvana Kladeka i njihovu radionicu za fine malterske radove sa početka XX veka. Zatim za vajarsku radionicu J. Hana i brata iz Budimpešte koji su modelirali do finalne obrade konstrukciju svoda u foajeu Gradske kuće i raskošnu kupolu u Velikoj većnici. a falfestési-mázolási, gipsz és épületasztalosi munkák eredeti állapotának elérését tűzték ki célul, ugyanis ekkor derült ki, hogy az eredeti technológiák titkai már feledésbe merültek. A műhelyek bezárása után sok mesterség megszűnt, és ezeket kellett újra éltere kelteni az új idők szellemében. Ezen megfontolásból az Intézet 1991. szeptember 12-én kiadott egy ismertető füzetet, a Díszterem 1910 1912-es kivitelezésében részt vevő kisiparos műhelyek tiszteletére. 17 Az alkalmi füzetecskéből megtudjuk, kik voltak Komor Marcell és Jakab Dezső tervének kivitelezői, e két építész nagy ötleteinek és vázlatainak életre keltői. Minden építési és díszítőelem az eredeti rajzok alapján készült el, igen gyakran 1:1-hez arányban. A bel- és kültéri díszítések rajzait Jakab Dezső, az épület egyik tervező-építésze készítette. Ezért ezek a díszítőelemek nagyon harmonikusan illeszkednek az épület méreteihez. A fametszetes bútorzat a legminőségesebb fából készült a szabadkai Hoffman Mihály özvegyének műhelyében, aki férje halála után megörökölte a híres műhelyt. A falfestési-díszítési munkák nagyrésze szabadkézzel készült a szintén budapesti Kurbel János-féle műhely kivitelezésében. Megtudhatjuk azt is, hogy a simítóvakolási mun- Duborezi u projektu entreijera Velike većnice, D. Jakab, 1911. (IAS F:275.54) Fametszetek a Díszterem belterében, Jakab Dezső, 1911 (Szabadkai Történelmi Levéltár F:275.54) 334 Brošura izdata povodom obnove Velike većnice A Díszterem felújítása alkalmából kiadott ismertető füzet Grbovi na tavanici Velike većnice, D. Jakab, 1911. (IAS F:275.54) A Díszterem mennyezetének címerei, Jakab D., 1911 (Szabadkai Történelmi Levéltár F:275.54) 335

336 Crtež grbova na tavanici Velike većnice (Dokumentacija MZZSKS) A Díszterem mennyezetén látható címerek rajzai (a KMI dokumentációja) Restauracija sedišta u Velikoj većnici Gradske kuće A padok helyreállítása a Városháza Dísztermében Neophodno je pomenuti i dekorativnu rasvetu zadivljujućeg izgleda, izvedenu od mesinga do najsitnijih detalja. Centralni luster i četiri ugaona na kupoli, stojeći lusteri na predsedničkom stolu, kao i zidni i konzolni, dostavljeni su od strane firme,,mađarska fabrika za metal i rasvetna tela iz Budimpešte. Prva skupština u tadašnjoj novoj većnici održana je 15. septembra 1912. godine. Pripremni radovi na obnovi i revitalizaciji Velike većnice otpočeli su 1990. godine. Programom je bila predviđena popravka zidnih površina i restauracija oštećene gipsane ornamentike, potpuna restauracija i vraćanje u izvorno stanje svih dekorisanih površina foajea i većnice, zatim zamena postojeće električne instalacije, uvođenje nove dekorativne rasvete, kao i sistema za ozvučenje i simultano prevođenje, potpuna restauracija mobilijara i zidne obloge od drveta uz vraćanje prvog reda sedišta, uklonjenog 60-ih godina, revitalizacija galerije i njeno uvođenje u funkciju gledališta. Svi navedeni radovi uspešno su izvedeni uz pomoć tadašnjih aktuelnih radionica i izvođača. Mora se spomenuti majstorska radionica Ferenca Imrea Enterijer iz Sente, koja je izvela restauraciju zidne obloge i mobilijara uz kompletnu rekonstrukciju prvog reda sedišta. Postupak obnove sedišta je podrazumevao čišćenje pomoću brušenja, forlakiranje, i stavljanje zaštitnog bezbojnog laka na kraju radova. Dušan Nonin, akademski slikar iz Novog Sada je u izvorno stanje vratio 28 grbova na kupoli Velike većnice. Postupak restauracije može se propratiti pomoću fotodokumentacije Augustina Jurige 18, tadašnjeg fotografa Zavoda. Naime, nakon pažljive demontaže oštećenih grbova, pristupilo se pojedinačnoj restauraciji u radionici. Svaki grb je pojedinačno očišćen, hemijsko mehaničkim putem, skidanjem farbe i pranjem. Potom su okrnjeni delovi gipsanih reljefa retuširani u istom materijalu. Nakon toga su bojeni tako da izgledaju identično originalima i naposletku lakirani. Pomoću skele grbovi su ankerima montirani nazad na tavanicu. Molersko dekoraterske radove cele tavanice, u šta spada i plafonska gipsana ornamentika, prema originalu je izvela majstorska radionica,,rihter Filip i otac, a korekciju sa potpunim vraćanjem u prvobitno stanje izveo je pomenuti arhitekta, mr Antun Rudinski. Oštećeni gipsani ornamenti na frizu foajea, kao i na plafonu Velike većnice demontirani su i posebno izrađivani na osnovu uzimanja otiska. Pomoću kalupa izrađeni su novi ukrasni elementi i montirani na plafon sa finalnom obradom. U molersko dekoraterske radove bilo je uključekákat Nagy Ferenc és Kladek István műhelyének emberei végezték a XX. század elején. A szobrászati munkákat a budapesti J. Hahn és testvére végezte, akik a Városháza előterét lezáró boltívszerkezet, valamint a Díszterem pazar kupolájának végső megmunkálását végezték. Meg kell említeni a dekoratív, lélegzetelállítóan szép, a legkisebb részleteiben is sárgarézből kidolgozott világítótesteket is. A kupolát díszítő központi lusztert és a négy saroklámpát, az elnöklő asztal lámpáit, illetve a falilámpákat és falkarokat a budapesti Magyar Fém- és Lámpagyár szállította le. A mai, új Díszteremben 1912. szeptember 15-én tartották az első közgyűlési ülést. A Díszterem felújítását és revitalizálását előkészítő munkák 1990-ben kezdődtek. A program előlátta a falfelületek javítási munkáit és a sérült gipszornamensek helyreállítását, az előtér és a Díszterem minden díszített felületének az eredeti állapotba történő, teljes helyreállítását, valamint a meglévő villamosvezetékek cseréjét, új, dekoratív világítási technika, illetve hangosítási és tolmácsolási technika beépítését, a bútorzat és a falak faburkolatának teljes helyreállítását az 1960-as években eltávolított első padsor visszaállításával, a galéria felújítását és nézőtérként történő hasznosítását. Az akkori, aktuális műhelyek és kivitelezők segítségével ezeket a munkákat sikerült sikeresen elvégezni. Külön említést érdemel a zentai Imre Ferenc Enterijer cége, mely a falburkolatok és a bútorzat helyreállítását végezte az első padsor teljes rekonstrukciójával együtt. A padok felújítása magába foglalta a csiszolásos tisztítást, az alapozó lakkozást és a munka végén a színtelen védőlakkozást. Dušan Nonin, újvidéki festőművész a Díszterem kupoláján látható 28 címernek adta vissza eredeti állapotát. A helyreállítási folyamatot Augustin Juriga 18, az Intézet akkori fényképészének fotódokumentációjában követhetjük nyomon. A megrongálódott címerek óvatos levétele után a műhelyben történt azok egyenkénti helyreállítása. A címereket egyenként vetették alá mechanikus tisztításnak, eltávolították róluk a festéket és lemosták őket. A gipszdomborművek csorbult részeit megegyező anyagból retusálták. Ezután következett az eredetivel megegyező festésük, majd lakkozásuk. Állványzat segítségével erősítették vissza a címereket a mennyezetre. A mennyezet festési-mázolási-dekorációs munkáit, mely a mennyezeti tagozat gipszornamenseit is magába foglalta, az eredeti alapján Richter Fülöp és édesapjának mesterműhelye végezte; a korrekciók és az eredeti állapot teljes helyreállítása a már említett építész, Antun Rudinski magiszter keze munkája. Az előtér képszékének 337

no i brušenje rezbarene hrastove lamperije sa forlakiranjem i lakiranjem bezbojnim lakom. Proces je ponovljen i na četvorokrilnim hrastovim vratima na ulazu u Veliku većnicu. Sredstva za restauraciju i konzervaciju Velike većnice obezbeđena su iz najamnina poslovnih prostora u Gradskoj kući, upravo kako su i zamislili projektanti Marcel Komor i Deže Jakab. 19 (frízének), illetve a Díszterem mennyezetének megrongálódott gipszornamentikáját a szakemberek leszedték és a lenyomatvételezés után újra kivitelezték. Az új díszítőelemek sablonok segítségével készültek, majd visszakerültek a mennyezetre, ahol megtörtént a végső megmunkálásuk. A festési-mázolási-dekorációs munkák felöleték a domborműves tölgyfalambéria csiszolását, annak előzetes lakkozását és színtelen lakkal történő bevonását. Ez az eljárás a díszbejárat négyszárnyas tölgyfaajtóin is megismétlődött. A Díszterem helyreállítási és állagmegőrzési költségeinek fedezéséhez szükséges eszközök biztosítása a Városháza üzlethelyiségeinek bérleményéből történt, pontosan úgy, ahogyan azt Komor Marcell és Jakab Dezső, az épület tervezői elképzelték. 19 Sanacija i revitalizacija tornja Gradske kuce, 1993. A Városháza tornyának szanálása és felújítása 1993-ban 338 Grb Bogorodice i malog Isusa, pre i posle restauracije A Szűzanya és a Kis Jézus a helyreállítás előtt és után Grb svete Terezije Avilske, zaštitnice slobodnog kraljevskog grada Subotice, pre i posle restauracije Avilai Szent Teréz, Szabadka szabad királyi város védőszentjének címere a helyreállítás előtt és után Vremenske nepogode u vidu oluja i velikog vetra mogu snažno da oštete spomenike kulture. Ekstremne klimatske promene spadaju u fizičke uzročnike degradacije kulturnih dobara. Toranj Gradske kuće pokriven bakarnim limom bio je uništen tokom oluje iz 1993. godine i to u mesecu junu. Na severozapadnom delu krova u nivou sata došlo je do odvajanja dela krovnog pokrivača. 20 Sopstveniku kulturnog dobra je naloženo da bitno pristupi zaštitnim radovima kako ne bi došlo do daljnjeg odvajanja krovnog pokrivača i njegovog padanja. Početna osnova za dimenzioniranje preseka krsta je statički proračun sadržan u izvođačkom projektu Domus iz 1993. godine, koji je doživeo svoje izmene do konačne verzije sanacije krovišta i postavljanja simbola na vrhu velikog tornja. Nakon postavljanja skele utvrđeno je stanje oštećenja, nakon čega je krovni pokrivač od bakarnog lima vraćen u prvobitno stanje. U isto vreme skela se koristila za saniranje vrha tornja od kovanog gvožđa, na koji se nadovezuje simbol krsta. Na spoljašnjem delu jarbola ostali su vidni tragovi intervencija prilikom menjanja simbola, njihovog skidanja i vraćanja 21. Takođe su bili prisutni tragovi korozije koji su sanirani antikorozivnim pastama, premazani zaštitnim premazima i obojeni sivom metalik bojom. Novi krst je bio izveden od prokron lima sa završecima krakova u obliku trolista i površinski obrađen poliranjem do visokog sjaja. Projektant krsta je bila Jagoda Alavantić, dia, a crtala ih je Jelisaveta Rudić Vranić, arh. A kedvezőtlen időjárás, a viharok és erős szelek jelentős károsodást okozhatnak a kultúrtörténeti műemlékekben. A szélsőséges időjárási változások a kultúrtörténeti örökség degradációjának fizikai kiváltó okai közé tartoznak. A Városháza tornyának rézlemezből készült héjazatát az 1993. júniusi vihar tönkretette. A tetőszerkezet északnyugati részén, a toronyóra szintjében, a héjazat egy része elvált a szerkezettől. 20 Az illetékes hatóságok elrendelték a kulturális örökség működtetőjének, hogy azonnali hatállyal kezdje meg a héjazat védelmét biztosító munkákat, annak további leválása és leesése megelőzésének érdekében. A toronykereszt metszeti méreteinek alapját az 1993-as Domus Kivitelézési Terv statikai számításai tartalmazzák, s ezek a méretek, a tető szanálásának és a nagy torony keresztjének elhelyezéséig jelentős módosításokon estek át. Az állványok felállítása után megtörtént a rongálódás megállapítása, ezután pedig a rézlemezhéjazat visszaállítása eredeti állapotába. Az állványzatot egyidejűleg kihasználták a kovácsoltvas toronycsúcs szanálására is, melyre a kereszt szimbólum került. A toronyárbóc külső részén megmaradtak a szimbólumcsere, azok leszerelése, ill. felrögzítése által végzett beavatkozások nyomai. 21 Megtörtént a korrózió okozta nyomok szanálása is korrózió elleni védőpasztával, illetve védőbevonattal, és végül fémesen csillogó, szürke színt kapott a torony. Az új kereszt rozsdamentes acéllemezből készült, 339

teh. Zavoda. Radionički crtež detalja simbola i krsta na velikom tornju Gradske kuće u Subotici izrađen je 1994. godine za potrebe Opštinske uprave, Opštine Subotica. Krst je završen i predat od strane izvođača Zorka- holdinga d.o.o. za proizvodnju, montažu i održavanje opreme u prostorijama d.o.o. Zorka elana. Od strane Izvršnog odbora, 1994. godine određen je da vrši nadzor nad radovima na velikom tornju, diplomirani inženjer građevinarstva, Laslo Kiralj. On je bio zadužen za kontrolu kvaliteta radova i primenu propisa, standarda, da li se radovi izvode prema tehničkoj dokumentaciji itd. 22 Krst je postavljen 18. septembra 1994. godine, zajedno sa radovima na krovištu, i do današnjih dana toranj je ostao u dobrom stanju. a keresztszárak háromlevelű lóherében végződnek, és felületük végső megmunkálása fényezéssel (polírozással) történt a magasfény eléréséig. A keresztet Jagoda Alavantić tervezte, a rajzokat Jelisaveta Rudić Vranić, a Műemlékvédelmi Intézet építész-technikusa készítette. A Városháza nagytornyán található szimbólum és kereszt részletének műhelyrajza 1994-ben készült el Szabadka Község Községi Közigazgatása részére. A keresztet a Zorka-elan Kft. helyiségeiben található felszerelés karbantartásával és termeléssel foglalkozó Zorka-Holding Kft. készítette el és adta át a megrendelőnek. A város Végrehajtó Bizottsága 1994-ben határozatot hozott, hogy a nagy tornyon végzendő munkálatok felügyeletét Király László építészmérnök lássa el. Ő volt megbízva a munkálatok minőségének, az előírások és normák betartásának ellenőrzésével, ill. a műszaki dokumentáció szerinti kivitelezés követésével. 22 A befejezett fedélszerkezeti munkák után a kereszt 1994. szeptember 18-án került fel a toronyra, és a mai napig, a toronnyal együtt, jó állapotban maradt. Stanje tornja nakon jače oluje iz 1993. A torony állapota az 1993-as heves vihar után Stanje tornja danas A torony mai állapota 340 Grb i krst A címer és a kereszt Zvezda petokraka Az ötágú csillag Krst danas A kereszt ma Radionički crteži krsta i grba, 1994, projektant Jagoda Alavantić, arhitekta, crtala Jelisaveta Rudić Vranić, arh.teh. A kereszt és a címer műhelyrajzai, 1994, tervező: Jagoda Alavantić, Jelisaveta Rudić Vranić, ép. technikus. A címer és a kereszt 341

342 Restauracija grba na tavanici vestibila Gradske kuce 2001-2003. Simbol grada, grb Subotice, nalazimo na sve četiri fasade Gradske kuće. Nalazimo ga na kapiji glavnog ulaza izlivenog od gvožđa u punoj plastici, a utkan je i na zidnim reljefima od Žolnai keramike u svečanom ulazu, kao i u Velikoj većnici. Grbovi na tavanici u predvorju svečanog ulaza su izvedeni u bojenom gipsu. Simboli grba pojavljuju se i na kapitelima stubova u predvorju Velike većnice plitko klesani u kamenu. Na tavanici Velike većnice, grb grada Subotice predstavljen je sa pojedinačnim simbolima, i ponavlja se periodično između drugih grbova koji u ovoj većnici simbolišu razne zemlje. Javlja se i kao dekoracija na bordurama klesana u kamenu, kao i u atikama, ispod tornja i na drugim mestima na fasadi. Predstavljen je reljefno, u dekorativnom kvadratnom polju, sa prepoznatljivim atributima u obliku štita podeljenog na tri polja. U gornjoj levoj strani štita nalazi se figura Bogorodice sa malim Isusom. U desnom polju štita je sveta Terezija Avilska, zaštitnica grada, dok se u donjem delu nalazi figura lava sa uzdignutim mačem. Prilikom uređenja hola Gradske kuće restauriran je grb na tavanici vestibila. Konzervacija, restauracija i rekonstrukcija grbova obuhvatila je rastauriranje postojećih grbova, rekonstrukciju tri identična grba i rekonstrukciju kaligrafskog teksta na osnovu šablona. Nekadašnja mađarska zastava bila je prefarbana u međuratnom ili posleratnom periodu. Preko nje je oslikan grb Republike Srbije. Restauracijom 2001. godine vraća se u centralno polje kaligrafski tekst, pomoću izrađenih šablona. Crtež za izradu šablona pripremila je 2003. godine Lena Đuranović Sabo, arhitektonski tehničar Zavoda. Šablon je kasnije zanatski izrađen. U polju do njega bila je naslikana jugoslovenska zastava koja je preslikala civilni grb Austrougarske monarhije. 23 Ovaj grb nije vraćen po uzoru na prvobitno stanje tavanice, ali su na njegovo mesto montirani elementi grba, isti sa obe strane kaligrafskog teksta. Izradila ih je Vera Gabrić Počuča 24, tadašnji konzervator-vajar Zavoda. Postojeći grbovi su najpre demontirani, a potom odneseni u radionicu. Sa njih je skinut gipsani kalup nakon što su retuširani. Pomoću kalupa su odliveni pozitivi od gipsa. Stručna saradnica Aleksandra Jeftić, slikar restaurator, upoređivala je boje na osnovu originalnih postojećih grbova na tavnici sa bojama u ton karti. Površine gipsanih raljefa sa motivima grba su pre pozlate pripremljene šmirglanjem. Zatim su tonirane toplim tonovima, A városháza elocsarnokának mennyezetén található címer helyreállítása 2001 2003-ban A város jelképe, Szabadka címere a Városháza mind a négy homlokzatán megtalálható. Míves kidolgozású kovácsoltvasból készült változata ott látható a főbejárati ajtó felett, de a díszbejárat Zsolnay kerámiából kidolgozott fali domborművei között is megtalálhatjuk, mint ahogyan a Díszteremben is. A díszbejárat előterének mennyezetén látható címerek festett gipszből készültek. A címerszimbólumok a Díszterem előcsarnokának oszlopfőin is megjelennek, lapos faragással kőbe vésve. A Díszterem mennyezetén Szabadka város címerét az egyes szimbólumok ábrázolják, s ezek szakaszosan ismétlődnek a többi, különböző országokat jelképező címer között. Megjelenik szegélydíszítésként is, kőbe vésve az attikákon, a torony alatt és a homlokzat egyéb részein. Ábrázolása domborműves, dekoratív négyzetes Izvorni izgled tavanice u svečanom holu) (dokumentacija MZZSKS) A díszbejárati előcsarnok mennyezetének eredeti állapota (a SZKKMI dokumentációja) mezőben, a jellegzetes attribútumokkal: három mezőre osztott pajzs formájában. A pajzs bal felső részén látható a Szűzanya alakja a Kis Jézussal. A pajzs jobb mezőjében van Avilai Szent Teréz, a város védőszentje, míg az alsó részben láthatjuk a felemelt karddal ábrázolt oroszlánt. A Városháza előcsarnokának felújítása során megtörtént az előcsarnok mennyezetén található címer helyreállítása is. A címerek állagvédelme, helyreállítása és megújítása felölelte a meglévő címerek helyreállítását, a három azonos címer rekonstrukcióját, illetve, a sablonok alapján, a kalligrafikus szövegek helyreállítását. Az egykori magyar zászlót a két háború közötti, vagy a háború utáni időszakban átfestették. Az átfestésre festették rá a Szerb Köztársaság címerét. A 2001-es helyreállítás során, a kidolgozott sablonok segítségével, visszakerült a központi mezőbe a kalligrafikus szöveg. A sablonok kidolgozásához szükséges rajzot Lena Djuranović Sabo, az Intézet építész-technikusa készítette 2003- ban. A sablont, később, a műhelyben is elkészítették. A szöveg melletti mezőbe a jugoszláv zászlót festették, mely valójában az Osztrák Magyar Monarchia civil címerének átfestése volt. 23 Ennek a címernek a helyreállítása nem a mennyezet eredeti állapota szerint történt, de helyére azonos címerelemek kerültek a kalligrafikus szöveg mindkét oldalán, melyeket Vera Gabrić Počuča, 24 az Intézet akkori konzervátor-szobrásza dolgozott ki. A meglévő címereket először eltávolítottuk, majd a műhelybe szállítottuk őket. Miután retusálták őket, gipsz-öntőminta készült róluk. Az öntőminták alapján került sor a gipsz pozitív öntésre. Aleksandra Jeftić, Kaligrafski tekst pripremljen za izradu šablona A sablon kidolgozásához előkészített kalligrafikus szöveg 343

Restauracija svecanog ˇ ulaza 2010. A díszbejárat helyreállítása 2010-ben 344 Grb na tavanici svečanog hola, pre restauracije A díszbejárati előcsarnok mennyezetén látható címer a helyreállítás előtt Grb na tavanici Svečanog hola, posle restauracije A címer a díszbejárat előcsarnokának mennyezetén a helyreállítás után odnosno crvenom bojom (bolus rubra crvena glina). Na te površine se nanosio lepak za zlato tzv. mikstion, da bi se potom nanela pozlata u vidu šlag metala 25. Ostali delovi reljefa su farbani jajčanim temperama. Završna obrada izvedena je nanošenjem laka. Nakon izvedenih vajarsko-slikarskih radova, reljefi prvog i trećeg polja montirani su ankerima na tavanicu. festő-restaurátor szakmunkatárs végezte el az eredeti mennyezeti címerek színeinek összehasonlítását a színkártyával. A címermotívumos gipsz domborművek felületeinek előkészítése az aranyozáshoz dörzsöléssel történt. Árnyalásuk meleg tónusokkal, nevezetesen vörös színnel (bolus rubra vörös agyag) történt. Erre a felületre került az arany-ragasztó, az ún. mikstion, majd az arany utánzatú Schlag Metal lapocskák. 25 A dombormű egyéb részei tojásos temperafestést kaptak. A végső megmunkálás lakk felvitelével történt. A szobrászati-festészeti munkák elvégzése után megtörtént az első és a harmadik mező domborműveinek a rögzítése a menynyezethez. Restauraciji svečanog ulaza pristupilo se nakon izdavanja mera tehničke zaštite od strane Republičkog zavoda za zaštitu spomenika kulture iz Beograda. Postojeće stanje zahtevalao je konzervaciju i restauraciju zidova, tavanice, podova i stepeništa sa svim slikarskim i vajarskim dekorativnim elementima. Radove su nadzirali stručnjaci subotičkog Zavoda, mr Gordana Prčić Vujnović, arhitekta konzervator, mr Aleksandra Jeftić, slikar konzervator i mr Maja Rakočević Cvijanov, vajar konzervator. Glavni izvođač radova je bio d.o.o.,,yum Commerce, a investitor je bio grad Subotica. Radovi su trebali da obuhvate molersko-farbarske radove, kamenorezačke i keramičarske radove, stolarske radove, vitraže i bravarske radove. Radovi u kamenu su predviđali da se očistite sve kamene površine pomoću usmeravanja vodenog mlaza iz kompresora. Voda se kao samostalni medijum za mlazno čišćenje kamena koristi za pranje, ispiranje i čišćenje pomoću pare, ali se često koristi i u kombinaciji sa vazduhom i abrazivima. Poželjna je tzv. meka voda, odnosno voda sa niskim sadržajem karbonata. Temperatura se kreće do pregrejane pare. Ovim postupkom čišćenja je trebalo obuhvatiti stepenište, mermerne balustrade 26 i kamene masivne stubove prvog sprata. Isti postupak trebalo je primeniti u predvorju hola Velike većnice, na soklama obloženim dvorednim nizom keramičkih poločica. Pukotine koje su nastale u stepeništu od kamena trebalo je popuniti smešom veštačkog kamena sa kolorističkim poistovećivanjem u najvećoj mogućoj meri. Potrebno je bilo popuniti fuge na rukohvatima od kamena i veštačkim kamenom premostititi oštećenja na stubovima i balustradama u prizemlju, na međuspratu i na prvom spratu. Materijali od mešavina mlevenog kamena različite granulacije, veziva i aditiva (za poboljšanje karakteristika) spravljaju se tako da budu kompatibilni sa originalnim materijalom, da se dobro vežu za originalni materijal, da se pri različitim uslovima ponašaju najpribližnije originalnom materijalu i da mogu koloristički da se usklađuju najpribližnije originalu. Radovi su većim delom uspešno izvedeni, naročito molersko farbarski. Ipak, ograničenje u novčanim sredstvima sprečilo je da se predviđeni radovi izvedu do najsitnije predviđenih detalja, što je dovelo do nekih profesionalnih odstupanja. Dva keramička reljefa od Žolnai keramike bila su oštećena na međuspratu i prvom spratu, kao i dvanaest keramičkih pločica. Ovi reljefi i pločice zamenjeni su sko- A díszbejárat helyreállítása a belgrádi Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet által kidolgozott műszaki-védelmi intézkedések kiadása után kezdődött meg. A díszbejárat akkori állapota szükségessé tette a falak, a mennyezet, padló és lépcsősor, valamint minden festészeti és szobrászati díszítőelem állagvédelmét és helyreállítását. A munkálatok felügyeletét a szabadkai Intézet szakemberei látták el, nevezetesen: Gordana Prčić Vujnović magiszter, építész-konzervátor, Aleksandra Jeftić, festő-konzervátor és Maja Rakočević Cvijanov, szobrász-konzervátor. A fő kivitelező a Yum Commerce Kft. volt, a munkáltató pedig Szabadka városa. A munkálatoknak fel kellett ölelniük a festő-mázoló, kőfaragó, padlóburkolási, épületasztalos és lakatos munkákat, valamint festett üvegek helyreállítását. A kőfaragások tisztítására előlátott módszer alapján a szennyeződéseket minden kőfelületről irányított, kompresszoros vízsugárral kellett eltávolítani. A kő vízsugaras tisztításának önálló közegeként használt vizet lemosásra, öblítésre és párával történő tisztításra alkalmazzuk, és gyakran kombináljuk levegővel és dörzsanyagokkal. A legmegfelelőbb az ún. lágy víz, tehát az alacsony karbonát-tartalmú víz. A víz hőfoka a felmelegített pára hőfokáig terjed. Ilyen tisztításnak kellett alávetni a lépcsősort, a márvány báboskorlátokat (balusztrádokat 26 ) és az első emeleti masszív oszlopokat. Az eljárást meg kellett ismételni a Díszterem előterében, a kétsoros, kerámialapokkal burkolt talpazati párkányon. A lépcsőn keletkezett repedések feltöltése műkő-keverékkel történt, melynek színárnyalatát a lehető legnagyobb mértékben igyekeztünk az eredeti színnel összhangba hozni. Megtörtént a kőből készült korlátok hézagolása, illetve a félemeleti és földszinti oszlopok és báboskorlátok károsodásainak műkővel történő orvoslása. A különböző szemcsenagyságú zúzott kő, kötőanyagok és (minőségjavító) adalékok keverékét úgy készítjük, hogy azok összeegyeztethetőek legyenek az eredeti anyaggal, hogy jól tapadjanak az eredeti anyaghoz, és különböző körülmények között is lehetőleg úgy viselkedjenek, mint az eredeti anyag, illetve színárnyalatukban a lehető legnagyobb mértékben megközelítsék az eredeti anyag színét. A munkálatok nagyrésze, főleg a festő-mázoló munka, sikeresen befejeződött. A források korlátozása azonban gátat vetett a munkálatok előlátott legkisebb részletekig történő befejezésének, s ennek következmé- 345

346 Zamena keramičkih pločica u sokli predvorja Velike većnice A kerámialapok cseréje a Díszterem előterének talpazati párkányán Stepenište nakon čišćenja i zamene tepiha A díszlépcső a tisztítás és a szőnyegcsere után Zamena i intervencije na reljefima od Žolnai keramike A Zsolnay kerámia domborművek cseréje és a rajtuk végzett beavatkozások ro istim elementima koji su postojali u rezervi. Zbog toga su pločice u sokli mehanički obrađene, sa zarubljenim gornjim ivicama, a nastale promene obojene najpribližnije originalu, sa lakiranim premazom. Boje kojima su originalni reljefi glazirani predstavljaju najbolji izbor iz Žolnai proizvodnje, zato što određene nijanse indigo, plave, ljubičaste, zelene i zlatne nalazimo karakteristične samo za ovu fabriku. Takođe je prisutan stakleni odsjaj glazure, koji potiče od specifičnog satava eozina i koji je oku posmatrača naročito privlačan. Ono što je karakteristično za ovu keramiku je materijal pirogranit koji se tretira posebnom tehnologijom. To je dobro čuvana tajna fabrike Žolnai i ima specifična svojstva odoljevanja vremenu i uslovima. Kada se osvrnemo sto godina unazad može se reći da je zgrada Gradske kuće zaživela u punom sjaju. Do sada smo je proglasili spomenikom kulture i to od izuzetnog značaja. Osvetljena je sa preko stotinu reflektora što s jedne strane predstavlja tehničko - zaštitne mere obezbeđivanja, a sa druge strane promociju kulturnog dobra. U načelu, poželjno je popločati sve četiri strane, umesto betonskog okruženja zgrade, što bi stvorilo još jedno gradilište u epicentru grada, te se ovakvi radovi konstantno odlažu. Zbog severnog položaja koji ubrazava procese propadanja, ostaje da se četvrtinu veka nakon konzervacije i restauracije ponovo obnovi severna fasada Gradske kuće. Pred nama je veliki izazov restauracije stepeništa službenog ulaza, koje se ceo vek nalazi u stanju propadanja. Od svakodnevne frekventnosti zaposlenih i stranaka, gazišta su se izlizala i ulubila na svakom stepeniku. Potrebno ih je zameniti novim kamenom što bi iziskivalo preusmeravanje ulaza i izlaza koji bi omogućili nesmetano obavljanje poslova. Verovatno će ovi radovi sačekati krajnji stadijum, ali veoma je bitno preuzeti sve mere zaštite. Zaštitom spomenika kulture štite se i svi ljudi koji se u njemu, i pored njega nađu. Osim toga, uspostavlja se spona sa budućim vremnom, u koje treba da prenesemo naše izuzetno vredno kulturno nasleđe. nye, hogy egyes esetekben, szakmailag el kellett térni a tervektől. A félemeleten és az első emeleten két Zsolnay kerámiából készült dombormű, illetve tizenkét kerámialap szenvedett károsodást. Ezeket a domborműveket szinte azonos, tartalékban lévő elemekre cseréltük le. Ezért a talpazati párkány kerámialapjait mechanikus megmunkálásnak vetettük alá, széleiket lekerekítettük és az eredeti színhez leginkább hasonlító színnel és lakkbevonattal láttuk el. Az eredeti domborművek zománcozásához használt színek a Zsolnay manufaktúra legjobb választékát jelentik, mivel az indigó, a kék, az ibolyakék, a zöld és az arany színárnyalatok csak erre a gyárra jellemzőek. A zománcmáz jellegzetes fényét az eozin adja, ami magára vonja a szemlélő tekintetét. E kerámiák sajátossága még a Zsolnay gyár jól őrzött, titkos és különleges technológiájával kezelt pirogránit anyaga, mely specifikus tulajdonságainak köszönve időtálló és a különböző feltételeket is jól bírja. Ha visszatekintünk száz évet, elmondhatjuk, hogy a Városháza teljes fényében kelt újra éltere. Eleddig megtörtént az épület kivételes jelentőségű kultúrtörténeti műemlékké nyilvánítása. Több mint száz reflektor világítja meg, s ez, egyfelől, biztonsági műszaki-védelmi intézkedés is, másfelől pedig a műemlék népszerűsítése. Elvileg jó volna az épület mind a négy oldala körül kikövezni a járdát, s eltávolítani a betonburkolatot, ami a város legszűkebb központjában még egy építkezési színteret jelentene, ezért ezeket a munkákat folyamatosan elodázzák az illetékesek. A rongálódást felgyorsító északi tájolása miatt nem marad más hátra, mint hogy, negyed évszázaddal az elvégzett állagmegőrzési-helyreállítási munkák után, újra felújítsuk a Városháza északi homlokzatát. Nagy kihívást jelent az immáron egy évszázada leromlott állapotban lévő hivatali bejárat lépcsősorának előttünk álló felújítása is. Mivel a foglalkoztatottak és az ügyfelek napi frekventáltsággal használják a lépcsőket, minden járósík elkopott és bemélyedések keletkeztek rajtuk a taposástól. Ezért új kőanyagra kell lecserélni őket, s ez a zavartalan ügyintézés érdekében a ki- és bejárat átirányítását tenné szükségessé. Ezek a munkák, valószínűleg, megvárják az utolsó stádiumot, ezért lényeges a megfelelő védelmi intézkedések foganatosítása. A műemlék védelmével védjük azokat, akik a műemléképületben vagy körülötte vannak. Emellett, az épület által kapcsolatot építhetünk a jövővel, melybe át kell menekítenünk értékes kulturális örökségünket. 347

348 Fusnote 1 Podnožni pojas zgrade. Sokle, kao donji delovi zida ili fasade nalaze se odmah iznad nivoa tla, a samim tim su izloženi posebnim opterećenjima. 2 Rešenje Pokrajinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture Novi Sad br.02-241/2-75 od 14.03.1967. (Kategorizacija Odluka Vlade RS Službeni glasnik RS br.16/90) 3 Dokumentacija Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture Subotica, u daljem tekstu MZZSK 4 Matuška je zabeležen u Leksikonu Novog Sada. Rođen je 1934. godine. Podučavao je izradu keramike na kolu u,,bogdanu Šuputu. Od njega su učili Petar Šadi, Edita Nemeš Fekete, Dragoljub Adžić, Ratko Gikić, Božidar Jačević, Boro Šajtinac... 5 Bela Duranci je rođen u Baču 1931. godine. Istoriju umetnosti diplomirao na Filozofskom fakultetu Univerziteta u Beogradu. Od 1959. do 1975. kustos i jedno vreme direktor Gradskog muzeja Subotica. Radi kao stručni saradnik na poslovima zaštite spomenika kulture u Domu kulture Gradska kuća i zatim kao koordinator Službe za zaštitu spomenika kulture. Osnivač je i radi kao istoričar umetnosti Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture u Subotici u razdoblju 1980 1984. Saradnik je Moderne galerije Likovni susret Subotica od osnivanja 1962. Od početka 60-tih godina XX veka objavljuje članke i studije iz različitih područja likovnih umetnosti u dnevnicima i nedeljnicima, stručnim publikacijama i zbornicima Proučava umetnost vojvođanskih stvaralaca 19. i 20. veka, otkriva opuse, priređuje izložbe, bavi se pokretom umetničkih kolonija i stvaralaštvom savremenika, objavljuje u katalozima i monografijama; napisao 20-ak knijiga. Pored više nagrada i priznanja uručene su mu: Povelja Saveza društava konzervatora Jugoslavije (1975, Beograd), Diploma i plaketa Saveza društava konzervatora Jugoslavije (1985, Ohrid), nagrade Dr Ferenc Bodrogvari (1989, 1996. i 2001, Subotica), Likovna nagrada Forum (1991, Novi Sad), priznanje Pro urbe (1996, Subotica), Iskra kulture (1997, Novi Sad), Priznanje Műemlekvédelemért Ministarstva za prostorno planiranje (1997, Budimpešta), Nagrada Radomir Stanić za životno delo Društva konzervatora Srbije (1999, Beograd), zvanje Počasni građanin (2008, Subotica). 6 Dokumentacija MZZSK Subotica 7 Dragićević M. Lj. Ršumović M. M., Konzervacija i restauracija kamena, 2008, 42 52. 8 Parapet je zidna ograda na rubovima prozora, terase, krova i sl. 9 Erker је prozor koji izlazi iz glavnih zidova zgrade, formirajući sobu iznutra. Može biti zaobljen ili oštrih ivica. 10 Trahiti nastaju kristalizacijom lave, na površi Zemlje i spadaju u jednu vrstu magmatskih stena. 11 Biotit je kamen liskun koji poseduje povećan sadržaj gvožđa. Javlja se u različitim tipovima stena, bilo sedimentnim, metamorfnim ili magmatskim ali od ostalih liskuna najdominantniji je u kamenu gabru. 12 Tuf je vrsta stena koji nastaje taloženjem sitnijih fragmenata vulkanskog stakla. Karakteristike su da je ovo meka, rastresita, peskovita masa.vezivanje tufova najčešće se vrši zbijanjem čestica pod pritiskom viših masa. Vrlo se često, međutim, može desiti da se vezivanje vrši slepljivanjem čestica usled prelivanja tufa novodošlom lavom 13 Tačan precrt kroz providnu hartiju predstavlja kopiju koja se dobija stavljanjem proziranog papira preko površine materijala. Lábjegyzetek 1 Az épület lábazati tagozata. A lábazati párkány (németül: Sockle), mint az épületfalak vagy homlokzatok alsó része, közvetlenül a talaj szintje felett helyezkedik el, így külön megterhelésnek van kitéve. 2 Az újvidéki Tartományi Műemlékvédelmi Intézet 02-241/2-75 számú, 1967. 03.14. keltezésű végzése. (Besorolás: a SZK Kormányának határozata, a SZK Hivatalos Közlönyének 16/90-es száma) 3 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet (a továbbiakban KMI) dokumentációja. 4 Matuskáról bejegyzést találhatunk Újvidék város lexikonjában. 1934-ben született. A Bogdan Suput középiskolában tanult korongolást. Tanítványai voltak: Petar Šadi, Nemes Fekete Edit, Dragoljub Adžić, Ratko Gikić, Božidar Jačević, Boro Šajtinac. 5 Bela Duranci 1931-ben született Bácson. A Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karán, művészettörténet szakon végzett. Az 1959 1975 közötti időszakban ő volt a szabadkai Városi Múzeum kurátora és egy ideig igazgatója is. A Városháza Kultúrházban szakmai munkatársként vett részt a kulturális örökségvédelmi feladatok ellátásában, majd koordinátorként dolgozik a Műemlékvédelmi Szolgálatban. Alapító tagja a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek, ahol 1980-tól 1984-ig művészettörténészként dolgozik. A szabadkai Képzőművészeti Találkozó Modern Művészeti Galéria munkatársa a kezdetektől, azaz 1962-től. A hatvanas évek elejétől cikkeket és tanulmányokat publikál a képzőművészet különböző szakterületeiről napilapokban, hetilapokban, szakmai kiadványokban és szöveggyűjteményekben. Tanulmányozza a 19-20. századi vajdasági alkotók művészetét, művészi opuszok feltárásával foglalkozik, tárlatokat szervez, foglalkozik a művésztelepi mozgalommal és a kortársak életművei, írásai megjelennek katalógusokban és monográfiákban is, húsz-egynéhány könyvet írt. Több díj és elismerés mellett neki ítélték a következőket is: a Jugoszláv Restaurátorok Szövetségének oklevele (1975, Belgrád), a Jugoszláv Restaurátorok Szövetségének elismerő oklevele és emlékplakettje (1985, Ohrid), Dr. Bodrogvári Ferenc-díjak (1989, 1996 és 2001, Szabadka), Fórum Képzőművészeti díj (1991, Újvidék), Pro Urbe-díj (1996, Szabadka), a Kultúra Szikrája díj (1997, Újvidék), a Műemlékvédelemért díj a Magyar Köztársaság Területfejlesztési Minisztériumától (1997, Budapest), Radomir Stanić-díj a Szerbiai Restaurátorok Szövetségében való működéséért (1999, Belgrád), Szabadka Díszpolgára (2008, Szabadka). 6 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja. 7 Dragićević M. Lj. Ršumović M. M., Konzervacija i restauracija kamena, 2008, 42 52. 8 Az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő ablak, melynek köszönhetően a beltérben így egy kisebb szoba alakul ki. Lehet lekerekített vagy éles ívelésű. 9 A mellvéd, v. parapet az ablakkönyöklő és a padló közötti falazat teraszokon, tetőn stb. 10 A trachitkő a láva kristályosodása folyamán alakul ki a föld felszínén és a lávakövek egyik típusát alkotja. 11 A biotit-csillám magas vastartalmú kő. Különböző üledékes, metamorf vagy magmás kőzetben fordul elő, s a többi csillámfajtától eltérően a legdominánsabban a gabbro kőben van jelen. 14 Levai Endre ml. (ifj. Levay Endre) (Subotica, 1939 1992) diplomirao je na Akademiji primenjenih umetnosti u Beogradu na odseku za unutrašnju arhitekturu 1967. godine, u klasi profesora Đorđa Krekića. Bio je zaposlen u,,bačkaproduktu kao modni kreator, zatim u Domu kulture kao stručni saradnik. Sa osnivanjem Službe za zaštitu spomenika kulture počeo je raditi na poslovima zaštite, da bi nastavio u Međuopštinskom zavodu za zaštitu spomenika kulture, Subotica sve do odlaska u penziju 1990. godine. Radio je na tehničkoj zaštiti spomenika kulture, a jedinstveni poduhvat predstavlja ispravljanje kupole Sinagoge u Subotici. Bavio se slikarstvom, izlagao na grupnim izložbama, kao i na I i II Salonu arhitekture u Subotici. ( Duranci Bela, Gabrić Počuča Vera, Javni spomenici opštine Subotica, Szabadka kozseg emlekmuvei, Subotica Szabadka, 2001.252.) 15 Dopisni član Vojvođanske akademije nauka i umetnosti od 2006. Rođen 17. aprila 1946. u Novom Kneževcu. Magistrirao vajarstvo na Fakultetu likovnih umetnosti u Beogradu. Ostvario značajne samostalne kao i zajedničke izložbe, na kojima je dobio dvadesetak prestižnih nagrada. Autor je brojnih javnih spomenika. Član Saveza udruženja likovnih umetnika Vojvodine, Udruženja primenjenih umetnika Vojvodine, Udruženja likovnih umetnika Srbije. 16 Bihacit je izrazito čist zrnasti i šupljikavi krečnjak, koji je nastao u slatkovodnom bazenu Bihaća i okoline. Kamen je izuzetno otporan na atmosferske uticaje. 17 Rudinski, Antun, Restauracija i revitalizacija Velike većnice Gradske kuće, 1991. 18 Augustin Juriga je umetnički fotograf rođen u Subotici 1947. Od 1980. do 1996. je radio kao fotograf u Međuopštinskom zavodu za zaštitu spomenika kulture u Subotici. Njegov fotografski opus su obeležile slike koje su u vezi sa arhitekturom, objektima i etnografskim predmetima sa područja Vojvodine, kao i ljudi koju su mu bili zanimljiva tema. Izlagao je zajedno sa drugim fotografima, ali i samostalno u nekoliko gradova. Fotografski je opremao knjige. Član je Udruženja likovnih umetnika primenjenih umetnosti i dizajnera Vojvodine i Nezavisnog udruženja novinara Srbije. 19 Rudinski, A, Restauracija i revitalizacija Velike većnice Gradske kuće, 1991. 20 Dokumentacija MZZSK Subotica 21 1910. je posle godinu dana na simbol sunca dodat krst, 1949. je stavljena zvezda petokraka koja je ostala sve do 1994. kada je ponovo vraćen krst, ali bez grba slobodnog kraljevskog grada Subotice. 22 Laslo Kiralj nadzornik radova na velikom tornju, Subotičke novine, br. 31, 5. avgust 1994, 2. 23 Dokumentacija MZZSK Subotica 24 Rođena je u Vrbasu, 1950. godine. Završila Akademiju likovnih umetnosti u Beogradu. Izlagala na mnogim izložbama i autor je više javnih spomenika i skulptura u eksterijeru i enterijeru. Trideset godina je bila konzervator- vajar u Međuopštinskom Zavodu za zaštitu spomenika kulture u Subotici. Objavila je više tekstova na temu zaštite kulturnih dobara i restaurirala i konzervirala brojne spomenike kulture. Živi u Subotici. 25 Listići imitacije zlata, sastoje se od raznih melatlnih spojeva (smeša) i podložni su oksidaciji lávaréteg kerül. 13 Áttetsző papírra történő pontos másolás. Olyan másolatot jelent, melyet úgy kapunk, ha az áttetsző papírt az anyag felületére helyezzük. 14 Lévay Endre (Szabadka, 1939-1992) Belgrádban az Alkalmazott művészetek akadémiáján szerzett belsőépítészeti diplomát, 1967-ben, Đorđe Krekić osztályában. A Bačkaprodukt munkatársa volt mint tervező, ezt követően pedig a Kultúrotthon szakmunkatársa. A Műemlékvédelmi szakszolgálat megalapításától kezdett műemlékvédelemmel foglalkozni, melyet a Községközi Műemlékvédelmi Intézetben folytatott egészen 1990- es nyugdíjba vonulásáig. A műemlékek tehnikai megóvásán dolgozott, egyedülálló vállalkozása a szabadkai zsinagóga kupolájának kijavítása. Festészettel is foglalkozott, kiállított csoportos kiállításokon éppúgy, ahogyan az I. és II. Szabadkai Építészeti Szalonban. (Duranci Bela, Gabrić Počuča Vera, Javni spomenici opštine Subotica, Szabadka község emlékművei, Subotica, Szabadka, 2001.252.) 15A Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja 2006 óta. 1946. április 17-én született Törökkanizsán. Mesterfokozatot szerzett a Belgrádi Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. Önálló- és közös kiállításokon is szerepelt, melyeken vagy húsz rangos díjat kapott. Számos köztéri szobrot alkotott. Tagja a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének, a Vajdasági Formatervezők és Alkalmazott Művészettel Foglalkozó Képzőművészek Szövetségének és a Szerbiai Képzőművészek Szövetségének. 16 A bihacit kifejezetten tiszta, szemcsés és lyukacsos mészkő, mely Bihać és környékének édesvízi medencéjében képződött. Ez a kő kifejezetten ellenáll a légköri hatásoknak. 17 Rudinski, A, Restauracija i revitalizacija Velike većnice Gradske kuće, 1991. 18 Augustin Juriga fotóművész, 1947-ben született Szabadkán. 1980-tól 1996-ig fényképészként dolgozott Szabadkán, a Községközi Műemlékvédelmi Intézetnél. Munkásságának meghatározó részei voltak az építészeti-, tárgyi- és néprajzi vonatkozású fényképei Vajdaság területéről, valamint az ottani emberek, akiket előszeretettel választott témájául. Több városban volt csoportos és önálló kiállítása. Több könyv fotóanyagát is ő készítette. Tagja a Vajdasági Formatervezők és Alkalmazott Művészettel Foglalkozó Képzőművészek Szövetségének, valamint a Szerbiai Független Újságírók Szövetségének. 19 Rudinski, A, Restauracija i revitalizacija Velike većnice Gradske kuće, 1991. 20 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja, S. 21 1910-ben, egy év után, a Nap szimbólumhoz hozzátették a keresztet. 1949-ben feltették az ötágú csillagot, mely egészen 1994-ig maradt a tornyon, amikor visszahelyezték a keresztet, Szabadka szabad királyi város címere nélkül. 22 Laslo Kiralj nadzornik radova na velikom tornju, Subotičke novine, 2. old., 31. sz., 1994. augusztus 5. 23 A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet dokumentációja 24 Verbászon született 1950-ben. A belgrádi Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Több tárlaton állított ki és számos köztéri műemlék és szobor alkotója. Harminc éven át a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet konzervátor-szobrásza volt. A műemléki örökség témájában több szöveget jelentetett meg és számos kultúrtörténeti műemlék állagvédelmét és helyreállítását végezte el. Szabadkán él. 12 A darázskő, v. tufa egyfajta kőzet, mely a vulkanikus homok kisebb 25 Arany-imitáció lapok, különböző fémkeverékből állnak és oxidációra hajlamosak. fragmentumainak leülepedésével keletkezett. Jellemzői, hogy puha, lazább összeállású homokos kőzet. A darázskő kötése leginkább a szemcsék nyomás alatt történő tömörítésével történik. Azonban gyakran megtörténhet, 26 Ograde na stepeništu 26 Lépcsőkorlát. hogy a kötés a részecskék tapadásával történik, amikor a darázskőre új 349

LITERATURA / IRODALOM Brandi Čezare, Teorija restauracije, Mikele Morana, Beograd, 2007. Brkić, Nemanja, Tehnologija slikarstva, vajarstva i ikonografija, Beograd 1991. Dragićević M. Ljubinko, Savremeni materijali u zaštiti spomenika kulture, Republički zavod za zaštitu spomenika kulture, Beograd, 1996. Dragićević M. Ljubinko Ršumović M. Mihailo, Konzervacija i restauracija kamena, Beograd, 2008. Kostić, Veljko Kostić, Ljiljana, Hemijsko-tehnološki leksikon, Beograd, 2005. Kunc Viktor, Enciklopediski hemiski priručnik za svakog, Novi Sad, 1953. Maldini, Slobodan, Enciklopedija Arhitekture, tom I i II, Beograd, 2004. 350

Izdavanje ove monografije podržao/finansirao je Grad Subotica A monográfia megjelenését Szabadka város támogatta/finanszírozta IZDAVAČ / KIADÓ: Međuopštinski zavod za zaštitu spomenika kulture, Subotica Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka ZA IZDAVAČA / A KIADÁSÉRT FELEL: Geza Vaš, direktor / Vas Géza igazgató UREDNIK / SZERKESZTETTE: Gordana P. Vujnović RECENZENT / RECENZENS: Vladimir Mitrović PREVOD / FORDITÓK: Erika Pap, Heléna Kolar, Izabela Nađ, Tibor Lukač / Pap Erika, Kolár Heléna, Nagy Izabella, Lukács Tibor LEKTOR SRPSKOG TEKSTA / LEKTOR: Nevenka Bašić Pavković LEKTOR MAĐARSKOG TEKSTA / LEKTOR: Marta Huska / Huszka Marta FOTOGRAF / FÉNYKÉPÉSZ: Željko Vukelić GRAFIČKI PRILOZI / GRAFIKAI MELLÉKLET: Ivona Kiš, Violeta Matešić, Nenad Mihajlović, Timea Nađ, Monika Šuić Horvat / Suity Horvát Mónika, Kiš Ivona, Matešić Violeta, Mihajlović Nenad, Nagy Timea DIZAJN I PRIPREMA ZA ŠTAMPU / TERVEZÉS ÉS NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Craft Marketing, Suzana Buila ŠTAMPA / NYOMDA: Printex, Subotica TIRAŽ: 500 / Példány: 500 ISNB 978-86-84781-18-7

CIP