A zenehallgatásról Írta: Csuka Tímea Hogyan is alakult ki a zene? Miért? Mi a feladata az ember életében? Hogyan fejlődött napjainkig? Ezek a kérdések egyenként egy-egy könyv témái lehetnének, nem is szándékozom belebonyolódni e témákba. Az biztos, hogy onnantól, hogy a gregorián szigorú szabályai közül a muzsika kiszabadult, a legfontosabb jellemzője az érzelmek kifejezése és közvetítése legyen az vallásos vagy világi témájú mű - egy meglehetősen bonyolult, igencsak egyedi zenei jelrendszer segítségével a szerző és a hallgatóság között. A szerző alkot, zenei eszközeivel melyek minden zenetörténeti korban különbözőek próbál műalkotást teremteni, egységbe zárva csapongó érzéseit. Az elkészült alkotás egy kotta. Semmi értelme: egy csomó gombóc, szár, jel, utasítás. Csak a kottát jól olvasók tudják elképzelni ún. belső hallásukkal, amit olvasnak. Különleges műalkotás született: csak akkor jut el a közönséghez, ha egy közvetítő közeg előadja. A zenészek a legapróbb részletig elolvassák és értelmezik a kottát, majd eljátsszák hangszereiken a darabot. Amennyiben a zeneszerző már több évszázada halott, s ez által nem áll módjában megjelenni művének próbáján, ill. előadásán, úgy a zenészek a hagyományokon alapuló előadási gyakorlatot követik, s legjobb tudásuk és felkészültségük szerint adják elő a mester alkotását. A hagyomány nagy úr, de az idők próbáját nehezen állja. A zeneművek előadásmódjának apró részletei elsősorban a kottaírás pontatlan, hiányos volta miatt folyamatosan változnak. A 19-20. sz-i zeneszerzők már minden apró utasítást bejegyeztek a zenészek számára a kottákba. A zeneszerzők teljes mértékben kiszolgáltatottak a zenészeknek. Egy csapnivalóan rossz zenekar élő előadása tönkreteheti egy mű bemutatóját. A mai steril lemezek - melyeket gyakran szinte ütemenként vágnak össze, hogy hibamentesek legyenek pedig oly mértékben hozzászoktatják a zeneszerető hallgatóságot a tökéletes előadásokhoz, hogy csalódást jelenthet az élő hangverseny számukra. Egy varázslatos dolgot azonban a lemezek nem pótolhatnak: az előadót látni kell játék közben. Látni fölényes tudását a hangszerén, látni a küzdelmet, a boldogságot, a szomorúságot, az izgatottságot, egyszóval az átélés katarzisát teljes lényén. A látvány is hozzátartozik tehát a zenehallgatáshoz. Ránk ragad, megfertőz bennünket az előadó odaadó, alázatos közeledése a zenéhez. 1
Mivel hat ránk a zene? De a látvány nem minden, természetesen. A muzsikának van egy nagyon fontos tulajdonsága: a karaktere. Legtalálóbban úgy fordíthatnánk ezt a kifejezést, hogy hangulat, jelleg. Ez találkozik vagy nem a hallgató hangulatával és természetével. Teljesen mindegy, milyen korban született egy zenemű, mi a feladata, ki komponálta és milyen indíttatásból, mindenképpen van hangulata, amely jó érzést, kiegyensúlyozottságot, örömöt, életerőt, nyugalmat válthat ki belőlünk, vagy éppen az ellenkezőjét: levertté tehet bennünket, felzaklathat, idegesíthet, elszomoríthat Négy alapvető zenei karakter létezik: dolce (kedvesen, lágyan), espressivo (kifejezéssel), gracioso(kecsesen), risoluto (határozottan). Számomra létezik még egy, a cantabile (éneklően), mely nem kifejezetten karakter, de az előadás módjának gyakran nélkülözhetetlen feltétele. Ezek a kifejezések igazából egy-egy szóval nem fordíthatóak le, s számtalan rokon zenei utasítás létezik még rajtuk kívül. /Agitato (izgatottan), amoroso (szerelmesen), animato (lelkesen), apassionato (szenvedélyesen), calmato (nyugodtan), capriccioso (szeszélyesen), concitato (izgatottan), con sentimento (érzéssel), deciso (határozottan), doloroso (fájdalmasan), energico (erélyesen), feroce, (vadul), fieramente (büszkén), flebile (panaszosan), con fuoco (tüzesen), giocoso (tréfásan), grazioso (kecsesen), grandioso (hatalmasan), grave (súlyosan), inpetuoso (viharosan), incalzando ( sietősen), largamente (szélesen), leggiero (könnyedén), lieto (vidáman), maestoso (fenségesen), marcato (nyomatékkal), marziale (harciasan), mesto (búsan), misterioso (titokzatosan),pesante (súlyosan), piacevole (kedvesen), piagendo (panaszosan), secco (szárazan), semplice (egyszerűen), soave (lágyan), strepitoso (zajosan) / E négy alapvető és a rengeteg egyéb - karakter keveredik tehát a muzsikában, mint a négy íz a szánkban. (Sós, édes, savanyú, keserű.) Az ételnek viszont az aromáját, amely alapján azonosíthatjuk, a különböző vegyületek adják. (Észterek.) A zenedarabok aromáját a stílus jelenti. A stílust meghatározó elemek: a szerző maga, harmóniák, ritmus, előadói apparátus, formák, műfajok, előadóművészek. Ezek mind befolyásolhatnak bennünket abban, milyen zenét szeretünk. Ugyanúgy, ahogy az ételek ízét megismerjük és megszeretjük, a zenével is hasonló módon barátkozunk meg, csak egészen más érzékelés útján. De míg egy családnak nagyon sok olyan ételt tudunk főzni, ami mindenkinek ízlik, addig a zeneműveket érdekes módon már nem biztos, hogy a család valamennyi tagja egyformán értékeli. Mi lehet ennek az oka? Elsősorban külső befolyásoló tényezők, a közízlés és a meglehetősen bonyolult generációs problémák. Az első számú értékrendszer-közvetítő közeg egy gyerek számára a család. Csak ezután jön a küzdelem az óvodában és az iskolában. De ha egy pedagógusnak nincsen határozottan kialakult zenei ízlése és értékrendszere, akkor a küzdelem a családból hozott problémákkal szemben egyszerűen el sem 2
kezdődik. Ilyen esetben a pedagógus ízlését alakítják a gyerekek, ill. azok a felnőttek, akik a gyerekek családjait alkotják. Ez a heterogén ízlésvilág készteti kapkodásra, tanácstalan toporgásra és belenyugvásba a pedagógust, amikor zenehallgatásra kerül a sor. Pedig a megoldás egyszerű: én, mint érett, felnőtt ember, határozottan el tudom dönteni, milyen ruhát vegyek fel, milyen filmet nézek meg, mely ételeket eszem szívesen és milyen zenét akarok hallgatni. Többféle ételt és többféle zenét szeretek, van, amit kicsit, van, amit nagyon. Ezeket a döntéseimet tőlem nem veheti el senki. Vagyok olyan okos, hogy tudjam, jó-e, amit szeretek. Ha ebben biztos vagyok, bárkit meg tudok győzni arról, hogy az általam kedvelt ételt érdemes megkóstolni, az általam kedvelt zenét legalább egyszer érdemes meghallgatni. Persze egy nagy különbség van az evés és a zenehallgatás között: az egyiket muszáj, a másikat lehet Vajon meglennénk zene nélkül? Tegyünk tehát rendet! Ismert és ismeretlen zeneműveket hallgassunk meg a barokktól a 20. századig. A következő kérdésekre kellene válaszolnunk mindegyik meghallgatása után: - Tetszett- e nekem ez a muzsika? - Volt-e rám bármilyen hatással? - Meghallgattatnám-e a gyerekekkel? Ez a három egyszerű kérdés teljesen szubjektív válaszokat provokál. De őszintén! Jó tanácsok a válaszadáshoz: - Az első kérdésre mindenki a saját ízlése szerint válaszoljon! Nincs senki, aki bármiben befolyásolhatna bennünket. - A második kérdés érdekes: pozitívan és negatívan is hathat ránk a zene. Ritka az, amikor nem érzünk semmilyen indulatot zenehallgatás közben. Tehát, ha feldühít bennünket a hallott muzsika, a válaszunk akkor is igen legyen. - A harmadik kérdésnél mindenki azokra a gyerekekre gondoljon, akiket tanít, akikkel foglakozik. Ne a sajátjára! A felelet nem következik feltétlenül az első két kérdésre adott válaszokból, de gondoljuk meg kétszer is azt a nem -et! 3
- Példa Tárgy: 20. századi spenót - Szereted a spenótot? - Nem! (Gyűlölöm, rá sem bírok nézni, a szagát is utálom ) - Van-e rád bármilyen hatással a spenót? - Igen! (Hányingerem van tőle ) - Megetetnéd-e a rád bízott gyerekekkel? - Igen. (Lehet, hogy ő szereti, de ha nem szereti, akkor is meg kell enni az ebédet annak a büdös kölyöknek!) Meghallgatandó zeneművek: - Bach: Air a D-dúr szvitből cantabile - Corelli: Karácsonyi concerto grosso/pastorale barokk, dolce, cantabile - Händel: Messiás oratórium/ Halleluja barokk, risoluto - Mozart: Cosi fan tutte nyitány - klasszikus - Beethoven: 6. szimfónia 1. tétel klasszikus, grazioso - Mendelssohn: Olasz Szimfónia 1. tétel romantikus, animato - Schumann: Karnevál/ Pillangó romantikus, leggiero - Brahms: Hegedűverseny 2. tétel romantikus, dolce - R. Strauss: Also sprach Zarathustra eleje romantikus, grandioso - Grieg: Peer Gynt/ A hegyi király csarnokában romantikus, gracioso-risoluto - Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei/baba Jaga romantikus, feroce - Bizet: Carmen/ Az utcagyerekek kara romantikus - gracioso - Bartók: Concerto/ 3. Párok játéka 20.sz-i, grazioso, giocoso - Sztravinszkij: Petruska/Vásár - 20. századi, energico - Barber: Adagio 20. sz-i doloroso - A csillagok háborúja 20. századi, maestoso - Berstein: West side Story Amerika 20. századi 4
Vajon milyen következtetéseket vonhatunk le a kis tesztünk eredményéből? Ha válaszolunk az alábbi kérdésekre, kialakulhat bennünk a válasz. - Melyik mű tetszett nekem a legjobban? - Melyik mű volt a legnagyobb hatással rám, s ez a hatás milyen jellegű? - Volt-e olyan darab, amelyik nem volt rám semmilyen hatással? - Melyik zeneművet hallgattatnám meg a gyerekekkel és miért? - Melyik az a mű, amit egyáltalán nem mutatnék meg a jelenlevők a gyerekeknek? - Melyik zenetörténeti kor győzött? Vajon miért? - Vajon mennyire tükrözi az eredményem a közízlést? - Kell-e a meghallgatandó mű szerzőjéről és magáról a darabról tudnom bármilyen információt? - Vajon miért nincs az anyagban barokk előtti zene? - Ismerjük-e a zenetörténeti korokat, azok zeneszerzőit, s az abban a korban keletkezett muzsika jellemzőit? Tapasztalataim: Én már öreg vagyok, egészen más zenéket szeretek, mint a gyerekek - A Bach-Air a szívem csücske, összeszorul tőle a torkom. De a gyerekek nem bírják végig hallgatni. Talán amikor az ajándékaikért jönnek a fenyőfához. - A Corelli mehetne gyertyagyújtáskor. - A Händelt húsvéthoz kötném, vagy bármilyen örömteli ünnephez, pl. születésnaphoz. - Mozart egy angyal volt. Bármilyen manuális tevékenység (rajzolás, festés, vágás, ragasztás ) végzése közben bármelyik nyitányát, vonósnégyesét, szimfóniáját, fúvósötösét, versenyművét hallgatnám. (Operát és egyházi műveket nem.) - Beethovennek ez a műve a tökéletes képnézegető zene. Ismerd meg hazádat és a világot, közben hallgasd a Pasztoral szimfóniát! - Ha utazásról és közlekedési eszközökről van szó, akkor Mendelssohn Olasz/1. - A pillangó könnyeden repül. Meddig bírunk a levegőben tartani egy tollpihét fújással? Talán egészen addig, amíg a zene szól? - Minden, ami édes. Brahms Hegedűversenye közben kóstolgassunk édes ízeket, szagoljunk édes illatú virágokat - Íme, a király! Íme a győztes! Strauss zenéje maga az eredményhirdetés. - Menjünk el a hegyi király csarnokához biciklivel. Hanyatt fekve tekerjünk egyre gyorsabban, ahogy a zene megkívánja. 5
- Baba-jaga boszorkány volt. Varázsoljunk a muzsikára, keverjünk, kutyuljunk, mondjuk színeket. De egy boszorkány táncot is lejthetünk, ha van hozzá elég terünk, méghozzá seprűháton - Az utcagyerekek szökkenve menetelnek csákókkal a fejükön. Menetelés közben különböző formákat írnak le. - A párok a játszótéren játszanak. Bartók zenéje a páros mozdulatok-játékok kísérője lehet. - Jártunk már piacon? Láttuk a forgatagot? Hallottuk a kofák hangját? Ez mind itt van a zenében. És a sok-sok szín is, gyümölcsöké, zöldségeké - Barber zenéjére próbáljunk elaludni. Ha tudunk. - Háború? Akkor csatázzunk játékból! Kötélhúzás, fél lábon ugrálva vállal lökdösődés, szkander, egymás hátán ló és lovas - Amerika néha ugrabugrálni is kell. Zene Hallgató Zenei hangok Csend Időtartam - született hajlam,értelmi és érzelmi adottságok - család, nevelés Magasság Hosszúság Hangerő Hangszín - közösség, társadalom (közízlés) - általános műveltség - életkor Minél bonyolultabbak a stílusjegyek, annál nehezebb a Zenemű befogadás. Zenei befogadóképesség - Ritmus - Dallam hallás, érzékelés, 1. elemi - Harmóniák értelem felszínes figyelem 2. alapfokú Stílus - Előadói apparátus érzelem 3. átlagos - Karakter hallgatás, értelme- 4. fejlett - Forma zés, koncentráció 5. magas szintű - Tartalom (program), ha van - Funkció (általános, konkrét) 6
Zenehallgatás hogyan értelmezem a fenti ábrát A zene: a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és nemhangok (csendek) időbeli változásának többnyire tudatosan kialakított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt. A zenének többféle alkalmazási területe van, ahol nem veszít jellemzőiből, hanem más, hasonló jellegű kifejezési formához társul. (Mozgásművészet, képzőművészet, film, tánc, irodalom ) Vagy egy más terület veszi segítségül úgy, hogy egy bizonyos részét kiemeli, de nem szünteti meg. (Sport, zeneterápia, politika ) Feladata lehet: szórakoztatás, nevelés, Zenélési alkalmak: tánc, film, zenehallgatás, rádióban töltőanyag Manapság komoly vetélkedés folyik a könnyű és komolyzene között. A könnyű találó kifejezés, könnyen felfoghatót, könnyen megérthetőt jelent. A komoly kifejezéssel problémáim vannak: igazából a nehéz lenne rá a helyes szó, mégsem ezt az elnevezést kapta. Van vidám komolyzene is, és olyan komolyzenei alkotások is léteznek, amiket igazán könnyű megérteni. Mit nevezünk megértésnek? A zene mely tulajdonságai lehetnek ránk döntő hatással, s melyek azok a tulajdonságai, amiket csak úgy érthetünk meg, ha komolyan megfigyeljük, tanulmányozzuk őket. - A ritmus a hangok időbeni eloszlását határozza meg. A ritmus egyes stílusok meghatározó eleme. (Pl. barokk táncok, keringő, swing, csárdás, népdal-zárások A ritmus időhöz mért arányát a tempó határozza meg. Általában a lassabb tempó andalító, érzelmes muzsikát eredményez, a gyorsabb induló jellegű, táncos, vidám. - A dallam egy vagy egy művön belül több különböző magasságú és hosszúságú és dinamikájú hangokból álló zenei mondat. Döntően meghatározza, hogy tetszik-e nekünk egy zenemű, vagy sem. Azok a dallamok állhatnak hozzánk közelebb, amiket mi magunk is el tudunk énekelni. A dallamokat gyakran szöveghez komponálják érdemes hangszeres dallamokhoz szöveget improvizálni a tanítás során -, s igyekeznek vele a szöveg mondanivalóját kifejezni. Ez nem mindig volt így, talán Mozart óta figyelhető meg a jelenség. Egy dallam akkor válik ismertté, ha minél több embernek tetszik. - A harmóniák adják a ritmussal ellátott dallam környezetét, hátterét, alapját. Bizonyos dallamhoz többféle módom lehet harmóniák sorát illeszteni, ez az adott kor stílusától, ill. a zeneszerző ízlésétől függ. (Csellóhoz nem illő kíséret, Bach botrányai.) 7
- Az előadói apparátus a szerző által a mű előadását legjobban véghezvivő hangszerek csoportja. Ez is lehet egy stílus jellemzője, s meghatározza a hangzás jellegét. (Gyakran volt korlátozott.) - Az előadás módja gyakran a szerző által előírt megjegyzés, de van, hogy a zenésznek kell önállóan kitalálnia a mű hangulatához legjobban illő, stílushű előadásmódot. (Lásd: zenei karakterek) - A forma adja a zeneművek szerkezetét, egységét, a forma által válik egy mű teljessé. A zeneszerző formába önti a dallamokat, ritmusokat és harmóniákat. - Tartalom nélkül nincs zene, állíthatnám, de ez csak számomra igaz, mert minden muzsikában történetet vélek felfedezni. A zeneszerző által meghatározott tartalma az operáknak, miséknek, egyéb szöveggel ellátott műveknek, és a programzenéknek van. - A stílus egy-egy kor általánosan használt és elfogadott dallamainak, ritmikájának, harmóniavilágának, formáinak összefoglaló neve. - A zeneművek funkciója feladata általánosságban az érzelmek mozgósítása, de vannak olyan muzsikák, amelyek pl. kifejezetten oktató céllal íródtak. (Prokofjev: Péter és a farkas) Milyen tényezők befolyásolják a hallgató hozzáállását a zenéhez? 1. Született hajlam - A zenei tehetség: bátor, őszinte, szívesen hallgat zenét, energikus, érzelmeit képes megmutatni, feltűnően sokat ritmizál, dúdol, improvizál, értelmi képességei jók, ügyes, kitartó. 2. Család - Zenész család csemetéi zeneszerető család. Hagyni kell a gyereket énekelni, sokat énekelni neki és vele Az első három év a döntő. Altatók. 3. Közösség - ovi, suli, középiskola, főiskola, munkahely szerepük a zenehallgatási szokásokban 8
4. Életkor - Az életkori sajátosságok meghatározóak! - Egyet nem szabad elfelejteni: a kisgyerek potenciális zenehallgató, mindent meghallgatna, ha hagynánk neki Értelmével még nem tudja felfogni, mit hall, de érdekesnek, szépnek, esetleg félelmetesnek találhatja azt. Érzelmei jól működnek, mégis inkább a vidám, lendületes ritmusú zenét kedveli. Egészen más a lányok és fiúk ízlése, csakúgy, mint más területeken is. - Egészen a kisiskolás korig alakíthatjuk a gyerek zenei ízlését és értékrendszerét. Lásd: Ütemváros - A kamasz saját utat kezd járni, a szabadságra vágyik, rendkívüli mértékben azonosul új közösségével, hatalmába keríti a köz ízlése. A könnyűzene iparág az ő igényeire épül Nagyon nagy hatással kell leni rá a szülőknek és pedagógusoknak, hogy kordában tartsák. Érzelmei felfokozottak, párt keres, minden olyan zenét szeret, amivel a hangulata éppen azonosulni tud. Értelme fejlettebb, a bonyolultabb zenét is felfogja. Képes tehát a bonyolultabb meghallgatására is, csak titokban - A fiatal felnőtt már csillapodik, érzelmei és értelme kialakulóban vannak. Párt talál, okosodik, új, értékesebb zenéket talál. Figyelni kezd a tartalomra és a formára. - A középkorú ember dolgozik és családot tart fenn. A legkisebb problémái közé tartozik, milyen zenét szeret, vagy az, hogyan fejlessze zenei ízlését. Nosztalgiázik - Idős korban ismét van idő zenét hallgatni. Az ember bölcsebb, érzelmei letisztultak, kevésbé energikus, így eltávolodik a vad zenétől. Elmondhatjuk tehát, hogy az ember zenei ízlése az életkorral változik. 5. Általános műveltség - életkoronként meghatározója a zenei ízlés kialakulásának. Az öt feltétel egymástól nem elkülöníthető! 9
A megértésnek vannak fokozatai: 1. elemi- az egyszerűbb zenét könnyen felfogja az ember, és örül, ha nem kell zenehallgatás közben különösebben gondolkodnia. Ilyenkor a zene pusztán szórakoztat, kikapcsol bennünket. Ide sorolnám a könnyűzenének a tucat termékeit, a lakodalmas rock, az amerikai mintára készült slágerek, a techno, a kemény rock jelenlegi igénytelen maradványainak csoportját, melyek dallamvilága sekély, harmóniái nem túl változatosak, ritmikailag rettentő egysíkúak, nem közvetítenek különösebben érzelmeket, nem szolgálnak tanulsággal, nem kívánnak odafigyelést, vagyis nem tanítanak bennünket semmire. 2. alapfokú - A következő kategóriába a dallamosabb, ritmikailag és harmóniailag változatosabb műfajok sorolhatók, melyek megértéséhez még mindig elegendő egy gyerek agya. Ezek a nóták, operettek, musical-ek, a könnyűzene igényesebb alkotásai, s ide tartoznak a népdalok és a gyerekdalok is. Rövidek, tömörek, nem igényelnek hosszantartó koncentrációt. 3. átlagos - Közel állnak az énekelt műfajok az emberhez, de ma már az opera csak szűk rétegeket érdekel. Ez lenne a következő kategóriába sorolható műfaj: énekelhető dallamok igényes kísérettel, abszolút élvezhető muzsika, látványos előadás, jó sztori. (A romantikus operák inkább felnőtteknek ajánlottak, főleg témáik miatt.) De sajnos a felnőttek körében már megerőltető operát hallgatni: időt és figyelmet igénylő feladat, ráadásul sokba kerül Ebbe a kategóriába sorolhatók a dallamos, de már nem énekelt zeneművek, melyek nem kötődnek össze látvánnyal. Ezekre rövidebb ideig tudunk koncentrálni. 4.fejlett - Lényegesen nehezebb azokat a zeneműveket végighallgatni, amik pusztán önmagukért vannak, nem segíti fantáziánkat sem szöveg, sem kép, s hosszú lélegzetvételűek. Ilyenkor kerülnek igazán előtérbe a megértés megfigyelési szempontjai, a dallam, a ritmika, a harmóniák és a forma ismerete. 5. magasszintű - A legnehezebb megérteni a 20. sz-i komolyzenét. ( És ide sorolnám a jazz különböző progresszív irányzatait is.) Ehhez komoly zenei képzettség, elvont gondolkodás kell. Persze ebből a korszakból is bőven lehet zenehallgatási anyagot találni a gyerekeknek. (Ránki, Kodály ) Megállapíthatjuk tehát, minél jobban szeretnénk egy komolyzenei művet megérteni, ahhoz valamilyen fokú zenei jellegű tájékozottságra kel szert tennünk. 10
De vajon mi a feladata a könnyűzenének? És honnantól beszélünk komolyzenéről? A könnyűzene segít vidámabbá tenni az életünket, hogy könnyebb legyen elviselni a monotóniát, az állandó streszt, a folytonos alkalmazkodást, a tömeget, a hosszú utazást Egyszerű életszínező elem az ember életében, amit úgy adnak, hogy szinte semmit nem kell érte tenni, s úgy komponálnak meg, hogy az embernek ne kelljen túl sokat gondolkodnia, miközben hallgatja. A könnyűzene nincs műveltségi szinthez kötve. (- Álljunk meg itt egy pillanatra! Attól, hogy már lemaradtál az új számokról, tájékozatlan vagy a könnyűzene irodalmában, még tudhatnád, mit érdemes meghallgatni! És a JAZZ? És az igényes jazz-rock? - Hagyjatok! Ezek csak dalok. Schubert ebből a műfajból 600-at írt. Miért nem képes a könnyűzene maradandót alkotni? Miért tűnik el a süllyesztőben a generációk zenéje? Mi marad meg mindebből az utókornak? Miért nem ismerik a jelenlegi tizenévesek a Beatles-t? - Miért? Sztravinszkijt ismerik? És tudják-e, hogy Webber nem csak Macskákat írt? A könnyűzene ugyanúgy érzelmeket közvetít, mint a komoly. Mi itt a probléma? - A módja megváltozott a módja. Jött az áram. ) A határ tehát ott van, ahol értelmileg, érzelmileg, gondolatilag a hallgatónak önmagából is adnia kell a megértéshez valamit annak érdekében, hogy a megértés adjon számára valamit. Ez voltaképpen az előzően megrajzolt típussal ellentétes magatartást kíván: gondolati aktivitást, teljes együttélést, átfogás képességét, az ottlét -et és nem a másodlagosságot, az önmagán túllépő általános és lényeges gondolatok, érzelmek felfogását és feldolgozását, vagyis olyan intellektuális követelményeket, amelyek zenei jártasságot vagy ismeretet igényelnek, mert ezek nélkül nem fogadható be az egész. ( Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969.) Felfogni Hallani, hallgatni, érzékelni Laza, elengedett munka Figyelni, megérteni, értelmezni Koncentrált munka 11
A zene megértésének fokozatai valamelyest párhuzamba hozhatók az ember életkori sajátosságaival is. - Egy kisgyerek az első kategóriába sorolható, egy kamasz a másodikba, a többi három a felnőttek jellemzője lehet. - Fontos még tudni, hogy mi volt a szándéka a zeneszerzőnek a művével, hiszen minden korban születtek pusztán szórakoztató művek, amiket könnyebb megérteni. Ezért vált ketté a 20. sz-ban a komoly és könnyű zene. A zeneszerzők nem akartak szórakoztató muzsikát írni, folyton valami fontos mondanivalót akartak közölni az emberekkel. A barokk szórakoztató zenéi a táncok, a klasszikus stílusé a divertimentók és a táncok voltak, a romantikában a keringő kapta ezt a szerepet. - Nem elhanyagolható kérdés, hogy a jelenlegi társadalom mire készteti az embert: elvárja-e tőlünk, és ad-e arra lehetőséget, hogy gondolkodjunk egy kicsit a muzsikán? Vagyis milyen feltételeket teremt számunkra, és mik az elvárásai velünk szemben. Azt kell mondanom, hogy elvárása gyakorlatilag nincs. Aki sokat dolgozik, hogy pénze legyen, az fáradt, és nem ér rá hangversenyre járni. Aki szegény, az a megélhetésért küzd, nem tud jegyet vásárolni egyetlen hangversenyre sem. Marad a rádió és a számítógép. Önállónak és elszántnak kell lenni tehát ahhoz, hogy az igényes, elvont zene megértéséért valamit tegyünk, hogy annak hallgatása szükségletünkké váljon. S erre kell nevelni a gyerekeket is. Olyan zenei ízlésünk kell, hogy kialakuljon, s olyan jártasnak kell lennünk a zene birodalmában, hogy ezzel jó hatással legyünk a gyerekekre s a környezetünkre. Saját kérdéseim: - A fiam milyen zenére dobol? Ilyenkor mit csinálok? - Milyen zenét szeret az átlag közönség? - Gyerekkori emlékeim, mikor milyen zenét hallgattam szívesen. - Jelenleg: évi 60-80 koncert, melynek következménye, hogy egyre magasabb megértési szintre kerülök. - Jó film, amin nem alszom el, jó zene, ami alatt kikapcsolom a mikrót - Ne legyünk előítélettel: ha egy zeneszerző nevét halljuk, ne legyünk elfogultak sem, és ne is riadjunk vissza. Minden szerzőnek van legalább egy hallgatható és méltán elfeledett műve. - Vajon hogyan alkot egy zeneszerző? Mitől függ egy mű megszületésének célja? Vajon átéli-e maga a szerző a mű előadása közben a zenészek által tapasztalt katarzist? - Milyen megértési fokon dolgoznak maguk a zenészek 12
Tekintsünk be a zenetörténetbe egy rövid időre, a teljesség igénye nélkül! Zenetörténeti korok szerző neve, élt: a legáltalánosabb műfaj, amiben alkotott hangszerek a muzsikálás alapvető indítékai kottaírás Őskor Nem nevezhető meg Nem meghatározható az emlékek hiánya miatt Összeütött fa és kő ritmushangszerek, dobok, szarvból készült fúvós hangszerek, énekhang Szórakozás, vadászat, munka, rituális szertartások --- Ókor Középkor Dávid király, görög és római színész-költők, nibelungok Szent Gergely pápa(600), zsoltárok, énekelt és hangszeres művek, kardal, himnusz, gyászének, munkadal,s egyéb művészi alkotások, énekelt eposz gregorián énekek líra, lant, dob, ütőhangszerek, az oboa és klarinét ősei, egyenes fuvola, hárfa, kithara, aulosz, víziorgona a hangszer az ördög találmánya Szórakozás, munka, az élet ünnepélyes pillanatai, szerelem, vallási művek, színház keresztény istentisztelet, Indiában és a görög kultúrában kottáznak, létezett magas fokú zeneelmélet modális hangsorok neuma (Arezzói Guido) trubadúrok, minesengerek, misztériumjáték, dal lantkísérettel lant, dob vándorlás, keresztes hadjárat,szerelem 13
Reneszánsz Barokk Machaut (XIV.) Dufay (XV.) Ockeghem (XV.) Josquin Des Prés (XV- XVI) Adrian Villaertra, Orlando Di Lasso, Palestrina(XVI.) Gesualdo, Pretorius, Monteverdi ( XVI-XVII.) Heinrich Schütz (XVI-XVII.) Jean-Baptiste Lully (XVII.) Francois Couperin (XVII-XVIII) Jean-Philippe Rameau (XVII-XVIII.) az első mise, balladák mise, motetta, passió, kánon, rekviem Stabat Mater madrigál, motetta, chanson, dal, himnusz, zsoltár önálló hangszeres művek, opera oratórium, passió, vokális művek, magnificat, te deum, opera, versenyművek egyházi, világi, énekhang énekhang viola, lant, virginál, viola da gamba, hegedű, harsona, hárfa, furulya, orgona, görbekürt s a mai hangszerek elődei csemballó, orgona Stradivari a vonós hangszerek tökéletesedése, kamarazenekar vallásos események vadászat, a természet hangjai, csaták, szerelem, vallásos témájú művek, ünnepségek, mulatságok, tánc, balett, görög legendák egyházi ünnepek, istentiszteletek, színház opera ünnepek, Petrucci hangjegynyomdáj a 1501 Tonalitás: dúr és moll Pretorius elméleti írása a hangszerekről, a zenei formákról csemballóiskola Zeneteoretikus művek, szólóhangszerek 14
Henry Purcell (XVII.) Vivaldi (XVII- XVIII.) Händel (XVII- XVIII.) J.S. Bach (XVII-XVIII.) Telemann vokális és hangszeres művek versenyművek (600), concerto grosso, szonáta operák, oratóriumok, orgonaverseny, Vízizene, Tűzijáték-szvit, kantáták, oratóriumok, fúgák, szvitek kamarazenekar fúvósokkal kiegészítve hangversenyek, főúri mulattságok, Dido és Aeneas Das Wohltemperiertes Klavier Bécsi klasszicizmus Boccherini, Sammartini, Stamitz (XVIII.) Willibald Gluck (XVIII.) Joseph Haydn (XVIII-XIX.) W.A.Mozart Szimfónia, szonáta az opera megújulása, Vonósnégyes, oratórium, szimfónia, versenyművek, operák, versenyművek, rekviem, fúvós hangszerek fejlődése, szimfonikus zenekar, árnyalt előadás zongora főúri rendelések, egyházi események, hangversenyek Manheimi iskola Kottakiadók 15
L. v.beethoven zongoradarabok, dalok, szimfóniák, kamaraművek, versenyművek, szonáták, zongoraművek, misék, opera kórus a szimfóniában, szelepes rézfúvósok Romantika Franz Schubert (XIX.) Carl Maria von Weber Felix Mendelssohn B. Frederic Chopin R. Schumann dal, szimfónia, kísérőzene, kamarazene főleg vonósokra a romantikus opera megteremtője színpadi kísérőzene, szimfóniák,verssenyművek Zongoradarabok, etüdök, prelüdök, mazurka, keringő polkák hasonlóan Chopinhoz, + szimfónia, dal, kamaraművek a szimfonikus költemény kitalálója, énekhang zongorakísérettel hihetetlen méretű apparátus a zenekarban természet, költészet, romantikus érzések szélsőséges érzelmek, az első karmester, aki pálcával dirigál, megjelenik a vezérmotívum Bach felfedezése az első nagy zongorista 16
H. Berlioz Liszt Ferenc programzene szimfonikus költemények, programzene, zongoraverseny egyvégtében, magyar rapszódia, szonáta, etűdök, fantáziák, átiratok a zongoramechanika végső kialakulása (SebastianÉrard) indulatok forradalmi hangulat A zongoristák Paganinije! Bellini Donizetti Verdi Wagner Gounod, Bizet Saint-Saëns Offenbach a romantikus olasz opera fénykora német opera francia opera, verizmus zongoraversenyek, hegedűversenyek, szimfóniák, kamaraművek, szimfonikus költemények, Állatok farsangja szvit operett keringő kísérőzene, szonáta, hegedűés Énekhang, széles dallamok féltékenység, szerelem, halál, szabadságvágy nibelung mondák, paraszti élet a nemzeti jelleg keresése új akusztikájú színház kifejezetten operaelőadásokho z a francia Liszt, az első filmzene megírása, gépzongorára rögzítése 17
Strauss család Grieg Smetana Dvořak Glinka Balakirev Kjui Borogyin Muszorgszkij Rimszkij- Korszakov Csajkovszkij Brahms zongoraverseny opera csellóverseny, szimfóniák, szláv táncok opera dalok, kamarazene, opera, zongoraművek, szimfonikus szvit, balett, szimfónia, opera Szimfónia, dalok, kamaraművek, zongoradarabok, hegedűverseny, magyar táncok mise, te deum, szimfóniák norvég cseh orosz OROSZ ÖTÖK európai hatás Bruckner 20. század Mahler Richard Strauss szimfóniák, dalok szimfonikus költemények, operák, verkli, néptánc, katonazene utóromantika 18
Hindemith Orff Schoenberg Alban Berg Webern Puccini Mascagni Respighi Debussy Ravel francia hatok Sztravinszkij Prokofjev opera Carmina Burana dalciklus, opera, kamaraművek opera, hegedűverseny opera opera élet és tájképek a zenében opera, zongoraművek, szimfonikus képek opera, balett, szimfonikus keringő, Bolero, balett, oratórium, kamaraművek nyitány-fantázia, versenyművek, szimfóniák, Péter és a farkas opera, szimfóniák, ütőhangszerek énekbeszéd gamelán hangszerek kevésbé romantikus érzületek, téma és formák a középkorból menekülés a fasizmus ellen, gamelán zene, amerikai zene, Puccini hatása a filmzenék szerzőire impresszionista hatás a jazz hatása a zenei nevelés fontossága atonalitás, dodekafónia Gamelán ötfokúság verizmus csaknem valamennyi művét maga vezényli 19
Sosztakovics Rachmanyinov Bartók filmzene zongoraversenyek táncszvit, concerto, mikrokozmosz, opera, balett, zene a népzene hatása fonográf, lemez, CD Elgar, Holst, Britten Janaček, Martinu Granados, Rodrigo Joplin, Gershwin POP, ROCK néger spirituálé, cake walk, ragtime elektronikus zene 20