2015. VIRÁGVASÁRNAP XX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM - A Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja - mert minden, amit teremtett, õt dicsõíti. Kamarás Mihály OFM Varga Kamill OFM Kódextöredékek
köszöntõ beszámoló XX. évfolyam 1. szám - 2015. tavasz A megszentelt élet évét 2014. november 30-án Erdõ Péter bíboros nyitotta meg a Szent István Bazilikában, amely 2016. február 2-án zárul. Magyarországon jelenleg 24 férfi szerzetesrend, 47 nõi szerzetesrend és 22 egyéb megszentelt életet élõ társaság mûködik. Imádkozzunk Értük, Isten áldása legyen munkájukon! Keresztény bál Gyöngyösön 2015. február 14. Tekints le Uram azokra, akik a szerzetesi élet hivatását Tõled kapták, és fogadalmaikat a Te kezedbe helyezték. Miként is tudná halandó, testben élõ lélek legyõzni az érzéki vágyak szabadságra törekvését, a megszokás erejét, a kevélység és anyagiasság kísértését, a belsõ állhatatlanságot, a fáradtság és unalom veszélyeit, ha Te, Istenünk nem gyújtanád föl bennük és nem táplálnád magad jóságosan a szegénység, szüzesség és engedelmesség szeretetét, s ha nem adnál erõt nekik?! Add meg hát nekik védelmedet és vezetésedet. Legyen meg bennük, Uram, a Te Lelked adományaként az okos mértékletesség, a bölcs jóság, a komoly szelídség, a tiszta szabadság. Izzék bennük a szeretet és kívüled semmit se szeressenek. Éljenek dicséretes módon, de dicséretre ne törekedjenek. Téged dicsérjenek testük szentségével és lelkük tisztaságával, szeretettel féljenek Tõled és szeretetbõl szolgáljanak Neked. Te légy az õ tisztességük, örömük: Te a szomorúságban vigaszuk, kétségben tanácsuk, sérelmekben oltalmuk, szorongatásban türelmük. Te légy a szegénységben bõségük, a böjtölésben eledelük, a betegségben orvosságuk! Benned legyen mindenük, Téged mindenek felett szeressenek. Amit fogadtak, õrizzék is meg általad, és nyerjék el életük koronáját. Amen. (Pontificale Romanum) A Gyöngyösi Kolping Család az idén is megrendezte farsang idõszakában a hagyományos keresztény bált. Már január elején megkezdõdtek az elõkészületek. Kiválasztottuk azt a hétvégét, amikor a mi rendezvényünk nem esik egy napra a városunkban mások által rendezett bálokkal. A vacsora elõtti szokásos mûsort is összeállítottuk, amelyen lehetõleg mindig gyöngyösi diákok szerepelnek. Február 14-én, szombaton délután hat órától gyülekeztek a vendégek a Kolping Ház felújított nagytermében, akiket a rendezõk a belépéskor egy régi recept szerint készített forró krampampulival kínáltak. Aki ezt a furcsa nevû italt nem ismeri, elég annyi magyarázat, hogy ez egy különbözõ gyümölcsökkel, fûszerekkel, pirított dióval ízesített nagyon finom, testet-lelket melegítõ szeszes ital. Hét órakor a Kolping Család világi elnöke, László Ferenc üdvözölte a megjelenteket, majd prézesünk, Juhász Ferenc kanonok plébános úr nyitotta meg az estet, s utána kezdõdött az elõadás. A diákok ének és hangszeres számai után egy vidám jelenet nevettette meg a nézõket. Két jászberényi egyetemista vendégünk pedig mûvészi szalontáncot mutatott be. A mûsor csúcspontját az utolsónak fellépõ egykori gyöngyösi diák, Farkas Gábor, a Budapesti Operaház mûvésze jelentette. Az Õ énekszámai utáni vastapsot az ízletes vacsora feltálalása követte. A fáradhatatlan táncosok éjfélkor egy kis pihenõt tartottak, mert ekkor került sor a szokásos tombolasorsolásra. A jó hangulatú farsangi mulatságnak hajnali négy órakor vetettek véget a zenészek. Búcsúzáskor már most sokan elõre jelezték, hogy jövõre is szeretnének közöttünk szórakozni. Szeretettel várjuk õket, de egy év múlva igyekezzenek idõben a jegyvásárlással, mert a mostani rekord létszámot (160 fõ) hely hiányában már nem tudjuk bõvíteni! Hatala Zoltán 2
Gyermekfarsang 2015. Ha az emlékeim nem csalnak, harmadik alkalommal voltam felkérve, hogy én legyek a gyermekfarsang házigazdája. Idén is örömmel fogadtam ezt a felkérést. Nagyon sok ötletes, kreatív jelmez volt. Dicséretes, hogy a hétköznapi iskolázás után még ennyi energia van a gyerekekben, hogy jobbnál jobb jelmezeket tudjanak kitalálni és megvalósítani! Mikor egy apukával megálltam beszélgetni, aztán invitáltam táncolni, mondta, hogy inkább kihagyja, mert fáradt. Mondom, miben lehet egy farsangi mulatságon elfáradni? Válaszként azt kaptam, szerinted ki éjszakázott, hogy kész legyen a jelmez? :) Szóval nem csak a gyerekeké a dicséret, hanem le a kalappal a szülõk elõtt is, hogy amit kis buksijukban kitalálnak, és esetleg nem tudnak kivitelezni, a szülõk segítenek! Többek között voltak kis cicák, hercegnõk, tündérek, különbözõ mai mesékbõl kilépett szuperhõsök, egy két lábon járó fogkefe és fogkrém, kalózok, egy táncoló méhecske, kinyíló virág, búvár, sõt még egy idõzített bomba is elkezdett ketyegni, ami durranni durrant, de szerencsére nagy kár nem keletkezett a Kolping házban. Számomra a legkreatívabb jelmez egy kakukkos óra volt: A hangulat szerintem évrõl évre egyre jobb, és errõl idén a rózsaszentmártoni citera zenekar gondoskodott. Nagyon jó hangulatot varázsoltak, színes zenés programokkal. Remélem, a hagyomány folytatódik és jövõre is hasonlóan jó hangulatú farsangi mulatsággal búcsúztatjuk a telet. Kiss Péter A keresztény bál sikeréhez hozzájáruló támogatók: Aranypince Étterem, Autós- Mobil Kft Peugeot szerviz, Baáry Péter, Barna Józsefné, Butykáné Bágyi Judit, Bús Árpád Zsolt, Cecíl Divat, Cinema Bridge Mozi, Csizmadia Jánosné, Debreczeni József- Debrõ, Delfin Ajándék, Edith Dekor, Dr. Fábián Ferenc, Faragó László, Farkas Gábor Operaházi címzetes magánénekes, Farkas Gáborné, Fellépõ diákok, Füleki Menyhért, Gyöngyös - Alsóvárosi Ferences Plébánia, Gyöngyösi Állatkert, Gyöngyös - Felsõvárosi Plébánia, Gyöngyös Város Polgármestere, Gyöngyösi Városi Televízió, Gyöngyök Mátra Mûvelõdési Központ, Hamza Pláza, Hatala Zoltán, Hegyi Sportok Bázisa Mátrafüred, Dr. Juhász György, Jakab Gábor, Kleopátra Wellness - Fittness - Horváthné Nádudvari Andrea, Kósa László, Kovács Zoltán, Leader cipõbolt, Medi Travel, Merkur Papírbolt, Mészáros Péter pincészete, Mészáros Zoltán, Nagy Zoli cukrászda, Nagy Zoltán Királyi fõszakács, Dr. Sáry Péter, Sikora Zalán, Szekrényes Fotó Optika, Székely Zoltán, Szirom-Világ, Turinform, Tündér Virág, Tûzelhárítás Kft - Dávid József, Valerió Pizzéria, Zo-Va Med. vers Egyszer igazán megláttalak Ahol megláthat minden ember. Mikor halálra adtam magad, Hogy gyõzzél szent, nagy gyõzelemmel. Egyszer igazán megláttalak... Halálveríték vert ki éppen, Arcodon folyt sok bíborpatak... S én megdöbbenve álltam, néztem. Egyszer igazán megláttalak... Ajkadról a végsõ szó lebbent: - Szemedbõl az utolsó sugár - És szállt: 'Elvégeztem mindent!' apró hírek SOMOGYI IMRE: A kereszt alatt Egyszer igazán megláttalak... Lándzsát döftek át a szíveden. És akkor ott a kereszt alatt Váratlanul megnyílt a szemem. Megértettem, hogy szeretsz nagyon, Minden értem van és helyettem. Bûntõl, haláltól szabad vagyok, S én a szerelmed rabja lettem. Láttam gyõzelmed a halálon, Ott eljegyeztél engem örökre. Most életem Jézus, felajánlom, Szolgáljon Néked örömödre! Énekkarunk febr. 2-án ünnepelte megalakulásának 125. évfordulóját. Atyám, dicsõítsd meg Fiadat címmel nagyheti fotósorozat kerül kiállításra a gyóntatófolyosón Hegede László fényképeibõl márc. 22-tõl ápr. 12-ig. 3
elmélkedés XX. évfolyam 1. szám - 2015. tavasz Együtt Jézussal a megváltás misztériumában Már nem is emlékszem, hogy kivel beszélgettünk, de elhangzott a mondat: Hiszen csak most volt karácsony. - jelezve ezzel, hogy úgy érezhetjük: rohan az idõ, és nem hagy itt minket, magával ragad, és visz bennünket, akár akarjuk, akár nem. Az egyházi év évenként visszatérõ ünnepei, szokásai segíthetnek minket, hívõ embereket abban, hogy lassítani tudjunk, sõt öntudatos döntéseinkkel egy kicsit befolyásoljuk mindezt. Hiszen már maga a fent említett (de egyben el is hangzott mondat) mintha fel akarna menteni bennünket, talán egy picit keressük is ezt a fajta enyhítést : nem tehetek róla, a körülmények miatt történik az életem úgy, ahogyan történik. Pedig - és ezt szívünk legmélyén azért bevalljuk magunknak - tudjuk, hogy megvan ebben a magunk felelõssége. Ezért is jó belekapaszkodnunk Krisztus titokzatos Testének segítségébe, a nagyböjti és nagyheti szentmisék szövegeibe, a szentmisék szentírási szakaszaiba. Az elsõ segítség már Hamvazószerdán érkezik. A szentmise könyörgésében így fordulunk Istenhez: Kérünk, Istenünk, a szent böjt elkezdése adjon erõt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, hogy a bûnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen biztos erõforrásunk. Talán kevesebb figyelmet szentelünk a szentmise kollektájára, mint lehetne. (Kollekta: a szentmise könyörgése, amelyben a pap, mintegy összegyûjtve a szentmisén résztvevõk könyörgéseit, az egyház imaszándékait, fordul Istenhez.) Az idézett könyörgésben is feltûnhet számunkra: életünk minden küzdelmére kérjük Isten segítségét. Hajlamosak vagyunk a böjti idõszakot csupán a lemondás, az önfegyelmezés idõszakának tartani, így azonban féloldalasra sikerülhet törekvésünk. Kimaradhat belõle a nagyon tudatosan vállalt és keresett küzdelem a jó megtételéért. Azt is mondhatnánk ellenvetésként, hogy a bûn elleni küzdelem az mindig jóra vezet. Így igaz, de az is, ha magát a jót keresem, és azért hozok áldozatot. A szerdai, sõt a nagyböjt elsõ vasárnapjáig tartó csonka hét minden napjának olvasmánya 4 a helyes böjtölésrõl, az alamizsnálkodásról és az imádságról szól. A szentírási részek kiemelik annak fontosságát, hogy a böjt nem külsõ cselekedet csupán. Igen, vannak, lehetnek jelei, ami látszódhatnak, de mégis a belsõnek a fontosságára irányítják a szemünket. Az Istenhez térésnek vannak (lehetnek) külsõ jelei, de a szív megújulásának külsõ nyomát csak a cselekedetekben fedezhetjük fel - esetleg! Nagyböjt harmadik vasárnapján ezekért a kevésbé látványos, belsõ változást hozó cselekedeteink miatt imádkozhatunk így: Istenünk, minden irgalom és jóság forrása, Te a böjt, az imádság és az irgalmas szeretet gyakorlása által gyógyulást adsz bûneinkre. Nézd jóságosan õszinte bûnbánatunkat, és amikor vétkeinket beismerve meghajlunk elõtted, emelj föl minket szüntelen irgalmaddal. A nagyböjti idõszak egyik fontos feladata a hívõ emberek számára a húsvéti szentgyónás elvégzésének kötelezettsége. Azokon a plébániákon, azokban a templomokban, ahol rendszeresen el lehet végezni a szentgyónást, a nagyböjti idõszak második felében, de fõleg a nagyhéten hirtelen nagy tömeg lesz jelen. Igyekszik mindenki eleget tenni az egyház parancsának. Ezzel szemben nagyon jó lenne, ha a hívõ emberek már a bûnbánati idõszaknak úgy indulnának neki, hogy a bûnbánat szentségében megtisztult lélekkel vágnának neki. A kegyelem ereje így jobban érvényesülhetne! Az elsõ vasárnap könyörgése is érdemes átgondolásra. A kollektában így fordulunk az Atyához: hogy a nagyböjti szent idõszak évenként visszatérõ gyakorlatai által egyre jobban megismerjük Krisztus életének titkait Sokan gondolkodnak el a nagyböjt kezdetén, hogy akkor mit is fogadjanak meg az Úrnak a böjti idõszakra. A könyörgés talán segíthet: nem új dolgot kell kitalálnunk, hanem a már meglévõ, és bevált gyakorlatainkat kell újra Isten elé hoznunk. A háziasszonyok sem váltogatják a receptjeiket: ha valami sikeres, azt újra és újra elkészítik, tudván, hogy örülnek annak a családi asztal tagjai. Az is fontos szempont kell, hogy legyen ezekben a gyakorlatainkban, hogy a céljuk nem más, mint Krisztus élete titkainak megismerése. Minél inkább megismerjük Krisztust, annál könnyebben járunk mellette, ahogyan az egyik prefációban énekli is a pap: fölemeled a lelket, szent erõt és jutalmat bõven adsz Krisztus, a mi Urunk által. (Prefáció: elõtte való cselekedet - vagyis az átváltoztatást közvetlenül megelõzõ imádság, amely a nép dicsõítõ énekének - szent vagy, szent vagy - oka.) Nem az most a feladatom, hogy a szentmisék könyörgéseit végigelemezzem és idézzem. De arra mégis biztatok mindenkit - és ez nemcsak a nagyböjti és húsvéti idõszakra vonatkozik -, hogy ezeket az imádságokat halló füllel és ráfigyelõ értelemmel hallgassa, mert sok áldást hoznak életébe. Ha az egyes vasárnapokon újra meg újra meg tudunk egy picikét állni, (sõt esetleg egyegy nagyböjti pénteken a közösen végzett keresztútra is odaérünk) elérhetjük, hogy a gondolatot - megismerni Krisztus életének titkait - felelevenítsük magunkban, és akkor tudunk Jézussal együtt haladva eljutni a nagyhétre. Megváltásunk szent titkának kiemelkedõ idejét éljük meg azokon a napokon. Ebben a kis cikkben a nagyhét napjainak egy-egy részletét emelem ki, hogy abban szemlélhessük Krisztus arcát. Virágvasárnap csodája a bevonulás. A magyar szokás szerint barkaágakat viszünk magunkkal a szentmisére, amit a templomon kívül végzett szertartásban megszentel a misézõ pap, és az ujjongó éneket éneklõ hívõkkel együtt vonulnak be. Az evangélium szerint Jézus jeruzsálemi bevonulását megélõ tömeg ujjongva énekelt, örvendezett. Lelkében az a gondolat élt, hogy most valósul meg az ígéret, amit Isten az atyáknak tett! Olyan egyszerûnek tûnt ott és akkor minden: Jézus lesz a király, eltûnnek a megszállók, öröm és boldogság árad szét. És a dicsõséges bevonulás elõrevetíti (legalábbis bennem) az újabb konfliktust: meg tud-e egyezni Krisztus a merev szabályok szerint gondolkozó hívõ sereggel? Érdemes meggondolnunk: a dicsõített személy nem úgy tesz, amint elvárják Tõle. Ez Krisztus történetében az egyik legfontosabb dolog: nem az elvárásokhoz, hanem a Mennyei
Atyához igazítja tetteit! És ehhez akkor is ragaszkodik, amikor ezt senki más nem fogadja el. Jézus és a Mennyei Atya közti kapcsolatban nincs közvetítés (fölösleges), éppen ezért - még az ünneplésben is - nehezen megélhetõ valóság! A szent három nap nagyon nagy liturgikus fegyelmet követel meg. Bár sokszor a hívõ testvérek is értetlenül fogadnak bizonyos tényeket (például nagycsütörtöktõl nem szabad gyászmisét mondani), mégis azt kell kimondanunk: megváltásunk legszentebb titkát hordozza ez a három nap, ezért nem szabad engedni, hogy bármilyen más esemény elvonja ezekrõl a figyelmet. Az Ószövetség népének második legfontosabb szabálya (nem én találtam ki, az evangéliumban is szerepel): Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Nagycsütörtökön a plébánia templomokban felhangzik a felszólítás: Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt. (Jn 13,34-35). A plébános megmossa a kiválasztottak lábát (nagyon fontos szimbolikus cselekedet), a kórus énekel, a hívek számba veszik, hogy abban az évben kiknek a lábát mosta meg a pap, de vajon a lényeges kérdéshez elérünk-e: tudok-e úgy szeretni, mint Krisztus, aki feláldozta az életét? Lehet, hogy zavarba hozó kérdés ez, de mégis megválaszolandó: személyes hozzáállásom milyen Krisztus áldozatához? Tudom-e vállalni a tényt: aki Isten szándéka szerint akar szeretni, az el kell veszítse önmagát! Nagycsütörtök után az ószövetségi törvény, ami az egyik legõsibb törvény alapján áll, nem lesz érvényes. Tudok-e úgy szeretni, mint Krisztus, aki önmagát feláldozva, életét adta barátaiért, mindnyájunkért? És itt nem áll meg a folyamat"! Nagypéntek, a kínszenvedés és kereszthalál továbblendíthet ünneplésünkben. A liturgia egyszerû: nem követel nagyszerû tetteket, de odafigyelést, ráfigyelést igen. Csendes bevonulás, leborulás, egy könyörgés éneklése, szentírási részletek, az evangélium helyett a szenvedéstörténet éneklése: szemlélést vár el. Annak felismerését, hogy van egy valaki, aki magára veszi a nép bûneit, és meghal mindenki helyett - így helyettem is! A szertartás legfontosabb pontjává így válik a kereszthódolat: elismerem, hogy akihez odajárulok - fizikailag - a templomban, Õ váltott meg valóságban a Golgotán! Találkozni a megváltottság pillanatával: a liturgia szerinti hódolatot elvégezni a kereszt elõtt! Fontoljuk meg: találkozni - személyesen - a Megváltóval, és mennyire egyszerû gesztusokat kér csak: térdhajtást, hódolatot! Nagypéntek fájdalma felveti a kötelezõ kérdést: nem lett volna más lehetõség? És akárhogyan csûrjük, csavarjuk a választ, rá kell döbbennünk: a Szentírás szavát nem tudjuk megkerülni. "Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig". Úgy vagyunk ezzel sokszor, én magam is, hogy olyan nehezen vesszük tudomásul a tényt: amikor Isten megteremtette az embert, szeretettel kért tõle egy dolgot. A szabad akarattal megáldott ember nem tudta teljesíteni ezt. Kellett, hogy valaki - még élete árán is - mindhalálig akarja azt tenni, amit az Atya szeretettel kért Tõle. Krisztus minden teremtmény nevében lett engedelmes a rabszolgabüntetés kereszthalálig! Nagypéntek fényében a nagycsütörtöki üzenet ( Szeressétek egymást, amint én szerettelek Titeket ) - bizony - sokat követel tõlünk! Nagyszombaton az egyház Krisztus sírjánál virraszt! Csak a közös imádságok végezhetõk, semmi más! Ezt az üres napot Krisztus titokzatos testének, az egyháznak a tagjai emlékezéssel töltik: megverem a pásztort, és szétszéled a nyáj. Igen, nehéz szembesülni a ténnyel: a Megváltónak le kell mennie az alvilágba, hogy engesztelõ áldozatával kiszabadítsa a lelkeket az engedetlenség igája, bûne alól! Bár szeretnénk ebbe belelátni, mégis marad a misztérium, a titok, nem ránk tartozik ez. Az áldást viszont megéljük: Jézus áldozata óta bûneink alvilágából ki tud (és akar is) szabadítani! És nagyszombat szomorú és sötét napjának éjszakájába belehasít az új fény! A Feltámadottnak a ragyogása, az a fénylõ csillag, amely sohasem lát alkonyt, ahogyan a húsvéti öröménekben halljuk! És ezen a szent éjszakán újra ránk zúdul Isten szeretetének sok-sok jele: az új fény, az elõkép története (ahogyan a szentírási olvasmányok végig vezetnek minket, ünneplõket, az üdvösség történetén), az újra ajkunkra adott örvendezõ dicsõítés, az örvendezõ alleluja, a hit ünnepélyes megvallásának lehetõsége (a keresztségi fogadalom megújítása)! Ezt a túláradó örömet fejezi ki, hogy a hitét megvalló ember kilép a templomból, és megvallja örömét a feltámadási körmenetben. Nagypénteken felhangzik Krisztus kiáltása: "Beteljesedett"! Sokáig úgy gondoltam erre a mondatra, mint egy haldokló végsõ szavára. Pedig gyõzedelmes kiáltás, diadalt hirdet, Isten szeretetének végsõ gyõzelmét, ami egyben - kegyelmébõl - a mi diadalunk is! Egy különleges történettel fejezem be. 1994-tõl kezdõdõen, sok éven át rendszeresen jártam fogyatékos fiatalokat nyaraltató táborba, amely a helyszíne miatt sörédi táborként híresült el. Ennek állandó résztvevõje volt Balázs. Õt édesanyja nevelte, aki rákos lett, majd rövidesen elhunyt. Balázs, aki mintagyerek volt a táborban, azon a nyáron vadul viselkedett. Szóltak, hogy próbáljak meg vele beszélgetni. Amikor leültünk, sok mindenrõl esett szó, de aztán elértünk a lényeghez. Egyszer csak azt mondta: Kimegyek a temetõbe, kiszedem édesanyámat, és az ágyába fektetem, mert ott a helye. Rögtön rávágtam, hogy fölösleges munka. Kérdõ tekintetére megmagyaráztam: amit a sírban talál, az nem az édesanyja. Ami ott van belõle, az nem õ. Így üres a sír. Kapcsolt, és rákérdezett: Úgy, mint Krisztus sírja? Igen! Azért érdemes Krisztussal végigjárnunk évente a nagyböjti és nagyheti idõszakot, hogy megerõsödjünk hitünkben: Krisztus miatt a mi sírunk is üres lesz! Áldott ünneplést! fr. Szabó József OFM 5
templomablak A gyöngyösi ferences templom felújítási munkáiról folytatás Hány csapat, hány munkás dolgozott a templomban, hány munkaórát töltöttek ott? Eszembe jut a régi vicc: Ilyen hosszú a hajó, ennyi csomó sebességgel halad és akkor hány éves a kapitány? Talán még össze is lehetne számolni a munkaórák számát. A kikötés csupán annyi volt, hogy vasárnap és egyházi ünnepen ne dolgozzanak, s hogy legyenek tekintettel a misék rendjére. Az, hogy este meddig folyhat a munka? A vonóvas építéskor néha még egész éjjel is. De sokkal fontosabb, milyen szakmák igénybevételére került sor. Kõmûvesek, ácsok, állványozók, villanyszerelõk és sorolhatnánk az építõmesterség körébe tartozó számos szakmát. Talán név szerint tegyünk említést a restaurátorokról, hiszen az õ mûvészi munkájuk látható leginkább. A stallumok, a sekrestye szekrény restaurálását Szõnyi Zsuzsanna és Wegroszta Gyula faszobrász-restaurátor mûvészek végezték. Az idõk folyamán több darabra szétbontott stallumok eredeti állapota szerinti visszaépítése, eredeti formában eredeti márványfestéssel, ma a szentély ékessége. Az 1775-ben készült, 8 méternél hosszabb, intarziás, felsõ részében fenyõ-, alsó részen tölgyfa sekrestyeszekrény, felsõ része tizenöt ajtóval, kék és vörös díszítõfestéssel, csavart féloszlopokkal, oszlopfejekkel díszített, a ferences fafaragó mesterség remeke. A díszítõ-festõ munkák vezetõje Gyõri Lajos festõ restaurátor-mûvész alkotó társakkal együtt dolgozott. A templom 1935-37- ben, Lohr Ferenc által, neoromantikusklasszicizáló stílusban készült díszítõfestése porlékonnyá, kopottá vált. Az elõtér és a templomhajó déli oldalfal elkészülte után az északi oldalhajó felújításán dolgoztak. A templomhajó mennyezete, az északi oldalfal valamint a szentély felújítása lesz még feladatuk, amikor munkájuk költségének fedezete rendelkezésünkre áll majd. Történt-e valamilyen említésre méltó esemény, kialakult-e különleges helyzet a munkák végzése során? A templombelsõ terének bõvítése 1718-1721 között áttört északi falnyílásokkal bekapcsolt oldalkápolnák sorával történt. 2012 augusztusában, az oldalhajó festékrétegeinek 6 lekaparása közben két befalazott falfülke tûnt elõ: falba süllyesztett gyóntató fülkék. Ahogy a falak kutatása közben kiderült, a gyóntatófülkék 1718-1858 között eltelt 140 éven át szolgálták a bûnbánat szentségének kiszolgáltatását. Felfedezése tudományos szenzációként hatott. A negyed-gömbbel záródó falfülke, amelyben téglából kialakított pad található, éppen akkora, hogy egy testesebb szerzetes is kényelmesen elhelyezkedhetett benne. Hátát a falnak támaszthatta, és a fejénél jobbra és balra kialakított, nyíláshoz illeszthette fülét. A szerzetes biológiai lenyomata, vagyis a falnak dõlõ fej- és test alakja ma is tökéletesen kivehetõ a mészfestésû falfelületen. A gyónók, akik a ferences templomokban mindig nagy számban végezték szentgyónásukat, a fülke külsõ oldalán, a paptól jobbra vagy balra térdepelve, a résen át fülbe gyónhatták a megbánt vétkeiket, meghallgathatták a pap intõ szavait, tanácsait és tudomásul vehették a kapott elégtételt, penitenciát. A gondot csupán az jelentette, hogy az uniós pályázati rendszer merevsége a két megtalált fülke restaurálásának beemeléséhez bonyolult eljárási procedúrát követelt. Érdemes egy pillanatra végig gondolni, hogy a gyónás csak személyes kapcsolaton alapuló bûnmegvallás és bûnbánati liturgia lehet, így a 300 évvel ezelõtt épített falazott gyóntatószék épp úgy alkalmas, mint a mai kialakítású fából készült gyóntatószékek. A gyónás fontos eleme a gyóntatót terhelõ gyónási titok megtartása. Itt utalni kell P. Kiss Szaléz vértanúságára! Talán a befalazásnak, az 1858-ban történt használaton kívül helyezésnek is ez lehetett az oka? A fülke akusztikai tulajdonságai pedig igen jók. Kipróbálható bármikor, hogy a fülkében ülõ és a bûnmegvalló nyílás elé térdeplõ között folyó beszéd - a negyed gömbbel záródó fülke igen jó akusztikai tulajdonsága miatt - jól érthetõ, kifele szinte nem hallható gyónó és gyóntató közötti kommunikációt biztosít. Mennyire értettek hajdan az építõmesterséghez. Bizonyíték erre ez a fülke! A tapasztalat szerint a kis nyíláson át folyó párbeszéd, gyónó és gyóntató között - helyes használat esetén - szinte kizárja a kihallást. Harsányi István, a ferences rendtartomány fõépítésze
belülrõl látók fényessége Varga Kamill OFM Az én szerzetesemet nevezhetném inkább családunk szerzetesének, mert egy olyan idõszakban ismertük meg, amikor éppen kiszakadtunk addig megszokott környezetünkbõl és az ország egy másik részén kezdtünk új életet. Számunkra ismeretlen közösségbe kerültünk, és ahhoz is sok idõ kellett, hogy meg merjünk szólítani itteni embereket, vagy lassan ismerõs arcnak számítsunk a templomban. Kamill testvérrel egy vasárnapi gyerekmise után elegyedtünk szóba, és nagyon jól esett nekünk az önzetlen figyelem, amellyel mifelénk, ismeretlenekhez fordult. Személyében egyszerû, derûs, vidám embert ismertünk meg, aki feltétel nélkül bízik az Úrban. A mindennapi gondok, kellemetlenségek nem emésztették fel erejét, pozitív hozzáállását és jókedvét. Mindig megoldotta azt, ami megoldható, ami nem ment azonnal, azt az Atya gondviselõ szeretetére bízta. Közvetlenségével könnyen magához vonzotta a híveket, különösen nagy öröm volt a gyerekmiséken hallgatni õt. Érthetõen, szemléletesen beszélt, prédikációja alatt meséire az összes gyerek lélegzetvisszafojtva figyelt. Fontosnak érezte az ifjúság bevonását a közösségi életbe. Sokunk emlékeiben élnek a nevezetes, közös táborok: Bodony, Mátraháza, Káptalanfüred, Badacsonytomaj, Horány. Öröm visszagondolni a sok játékra, nevetésre, éjszakai kártyacsatákra, vízipisztoly-háborúkra, kirándulásokra, strandolásokra és persze a tábortûznél elhangzott legendás meséire (Peroska és a farkas és társai). Csak mosolyogva tudok azokra a képekre visszagondolni, amikor Kamill testvér a bükkszéki strand medencéjében állva egymás után hajigálja be a partról a vízbe az ott újra és újra sorban álló gyerekeket. Nemcsak a fiatalokat gyûjtötte maga köré: az õ nevéhez fûzõdik az elsõ családos közösség életre hívása is. Mindig jelen volt összejöveteleinken, de soha nem akart elõtérbe A mi szerzetesünk A megszentelt élet évében járunk, a Magyar Kurir Katolikus Hírportál ennek keretében hirdette meg "Az én szerzetesem" kampányukat. Szeretnénk itt, Gyöngyösön is kapcsolódni a kezdeményezéshez azzal, hogy korábban nálunk szolgálatot teljesítõ ferences testvéreket mutatunk be. kerülni és irányítani. Oldott, közvetlen légkört teremtett, ahol megtapasztalhattuk a közösség megtartó erejét és Isten szeretetét is. Szívesen szervezett - ahogy õ mondta - kerti-partikat, legyen szó tanév elejérõl, vagy végérõl, locsoló buliról, vagy más nevezetes eseményrõl. Ilyenkor lelkesen készült, vásárolt és sütött-fõzött. Örömmel barkácsolt, fúrt-faragott, amit lehetett megjavított, felújított. Évrõl-évre komolyabb eszközöket fabrikált a sütögetésekhez is, csak csodálni tudtuk ötletességét. Kedvence volt a mátraházai kis mûhely, ahol a számára kincseknek számító - számomra ismeretlen - szerszámok sorakoztak. Sokszor látogatott el hozzánk. A legjobb az volt ezekben a találkozásokban, hogy igazából ilyenkor nem csináltunk semmi különöset. Üldögéltünk, beszélgettünk, filmet néztünk, társasoztunk. Gyermekeink számára természetes volt, hogy nálunk van, hogy egy szerzetes is ugyanolyan ember, mint a többi, aki a szó-szoros értelmében közöttünk jár. Annyiban más, hogy õ a mindennapokban sem téveszti szem elõl a lényeget, és minden pillanatban próbál a szeretet parancsa szerint élni. Remélem, hogy ezt a keresztény közvetlenséget, egyszerû, mégis hittel teli életet családtagjaink megtanulták tõle és valami hasonlóra próbálunk törekedni a saját életünkben is. Kamill testvér azóta már több helyen is teljesített szolgálatot, és én biztos vagyok benne, hogy mindenhol olyan mosolygós, szeretetteljes légkört tudott teremteni, mint nálunk. Ha pedig valami nem sikerül elsõre neki, vagy nehéz helyzetekkel találkozik, nem kezd el hiábavalóan sopánkodni: bízik az Úr segítségében, miközben valami olyasmit mond, ami nálunk a család legendás mondatává vált és szerintem rajtunk kívül is sokan idézgetik: majd megoldódik, nem lõnek véle. Grassalkovich Zsuzsa Kamarás Mihály OFM Visszaemlékezés egy ferences szerzetesre, Kamarás Mihály atyára, akinek a jó Isten igazán hosszú életet adott, 95 évet. Ismeretségünk a ferencesekkel már gyermekkorunkban kezdõdött, Veszprémben. A ferences templom plébánosa, Weisz Mihály atya volt, aki késõbb Ausztriába került, ott is halt meg. Édesanyám, mint harmad rendi elöljáró, szoros kapcsolatot tartott a renddel, és általa a család is. Egyetemi éveink során, az akkori Mártírok úti ferences templomba kezdtünk esti misére járni az 1960-as évek elején. A szentmiséket Kamarás Mihály atya tartotta. Szentbeszédei tartalma, útmutatásai felkeltették érdeklõdésünket, kerestük a lehetõséget, hogy közelebbrõl is megismerjük az Atyát. Õ ekkor 44 éves volt, derûs, sziporkázó humorral, mély lelkiséggel, vonzotta az ifjúságot. Tudomásunkra jutott, hogy az esti mise után, egy akkor egyetemistákból, fiatal mûvészekbõl álló társaság, a rendházban összegyûlik, és Mihály atya vezetésével nagyszerû társalgás, eszmecsere alakul ki. Ezek az esték, az ott hallottak, ma is sokszor eszünkbe jutnak. Mihály atyától nagyon sokat tanultunk, szellemisége, vidámsága úgy összetartotta a közösséget, hogy a vasárnapi esti miséket és összejöveteleket már alig vártuk. Iskoláink befejezése után életünk Gyöngyöspatához kötõdik. Itt egy neves, nagy hírû dogmatikus volt a plébános, Dr. Takács József. VI. Pál pápa név szerint érdeklõdött utána a kiutazó magyar püspököktõl. Mihály atya nagy örömünkre 1970-ben Mátraházára került, így kapcsolatunk nem szakadt meg. Találkozásaink során megtudtuk, hogy Almáskamaráson született 1918. május 25-én, sváb családban. A falu teljes lakosságát a háború után Németországba kitelepítették. Mihály atya ekkor Gyöngyösön a teológiát végezte, úgy Õt a kitelepítés nem érintette. A mátraházi kápolna építése, annak szervezése is a nevéhez fûzõdik, ezért is ragaszkodott a kápolnához. Mátraházi ittléte alatt sok ferences atyát ismertünk meg - így Reisz Pált, Budai Péter atyát, Kolos atyát, Toman Peregrin laikus testvért, Feri bácsit, Benõ atyát, Balázs atyát, Ágoston atyát, stb. Õk akkor még nagyon fiatalok voltak. 7
Mesélte, hogy amikor a rendeket feloszlatták, Salgótarjánba került egy családhoz. Titokban besegített az ottani templom munkájába. Az akkor nagy országos program végrehajtása során a falvak villamosításához egy villanyszerelõ csoportba osztották be adminisztrátornak. Nevetve mesélte, hogy fõ feladata volt minden hónap végén a rézdrót darabok elszámolása. A villanyszerelõk természetesen a lehullott drótokat nem szedték össze, és mivel el kellett számolni, így Mihály atya elé tettek egy köteg drótot, és az volt a munkája, hogy azt apró darabokra vagdalja, és vigye be az illetékeseknek. Mátraházi ideje alatt sok idõt töltöttünk együtt, gyakran meglátogattuk, családi ünnepeinknek részese volt. Sokat mesélt fiatalabb éveirõl, családjáról, barátairól. Közösen látogattuk meg Németországba kitelepített rokonait, Nancsi nénit, a nõvérét, annak lányát, Máriát, az unokákat, unokatestvéreket. Csodálatos, feledhetetlen élményként maradt meg bennünk ez az utazás. Sajnos az 1979-es évben Mihály atyát elhelyezték, emlékeink szerint Esztergomba került házfõnöknek, majd Amerikába küldték, ott a ferences missziót vezette. Miután a rend visszakapta a szegedi kolostort, annak rendbetétele, a közösségi élet beindítása is nevéhez fûzõdik. Mihály atyához való szoros kapcsolatunkat, kötõdésünket jelzi, hogy 1965. december 18- án Õ esketett minket Budapesten, a Tövis u-i kápolnában. Ekkor Õ 47 éves volt. Ez az esemény öröm és szomorúság élményét eleveníti fel bennem, Édesapám pont egy hónappal esküvõnk elõtt halt meg, hirtelen. Gyermekeinket, unokáinkat is Õ keresztelte. Azokban az években, amikor Magyarországon volt, minden év december 18-án házassági évfordulónkat együtt ünnepeltük, még Szegedre is lementünk. Együtt ünnepeltük 48-ik házassági évfordulónkat is, de már nem tudott betegsége miatt misézni. Tolószékben ülve, összetörten, de még ép elmével megáldott minket, ez volt utolsó találkozásunk. Telefonkapcsolatunk volt még Vele, és a csíksomlyói búcsú ideje alatt, 2013. május 18-án kaptuk halálának hírét. E hosszú élet eredményeként, Mihály atya híveivel ünnepelhette 70 éves papi jubileumát, rubin miséjét 2012. június 17-én, mely nagyon emlékezetes esemény volt. A szeretet bõsége áradt Mihály atya felé. Nagyon hiányzik, de tudom, meggyõzõdésem, hogy ott fentrõl, mint Pártfogónk, segíteni fog mindnyájunkat. A Megszentelt Élet évében a szerzetesekért imádkozunk. Kérjük a Mindenható Istent, erõsítse meg Õket hivatásukban, növelje Bennük a szeretetet. Adjon aratásába új munkásokat, Õt dicsérõ és szolgáló, buzgó, állhatatos papi és szerzetesi hivatásokat. Köszönetet mondunk a jó Istennek, hogy ismerhettük Õt, érezhettük közelségét, gazdagodhattunk hitébõl, szeretetébõl, kisugárzásából. A feltámadás reményében bízva, nyugodjék békében, és az örök világosság fényeskedjék Neki. Benkõné Zakariás Mária templomablak Elkészült az urnatemetõ 8 Éveken keresztül nyomon kísérhettük templo-munk urnatemetõjének alakulását. Elõször elvi hozzájárulást kértünk az illetékes hatóságoktól, majd a falak szondázó kutatása után a tervek kidolgozása és a folyamatos újra gondolása következett, amit az Országos Mûemléki Tervtanács írt elõ újra és újra. Igazi öröm volt, amikor az elsõ kalapácsütések megtörténtek, hogy a Loreto-i kápolna elválasztó falazását megszüntessük. Az elektronikus építési napló vezetésének örömei mellett láthattuk, hogyan szépül meg az évtizedeken keresztül garázsnak használt kápolnarész. A mesteremberek pedig szakszerûen végezték a munkájukat. Templomunk 1752-ben épült Loreto-i kápolnájának elõterében eddig is jelen volt az Almásy család 1794-ben állított vörös márványból készített sírtáblája. Ez adott ihletet arra, hogy a kápolna eredeti formájának visszaállításával (a garázsnak használt egykori rész visszacsatolásával) itt hozzuk létre templomunk elsõ urnatemetõjét. Ezáltal az egyház három része - küzdõ, szenvedõ és megdicsõült tagok egy helyen lehetnek. Ahogy jól tudjuk, a megdicsõült egyház (ecclesia triumphans) tagjai azok, akik már Krisztus révén a mennyei dicsõségbe jutottak. Aki a mennyországban van, az mind szent - még ha nincs is mindegyikük itt a földön hivatalosan kanonizálva. A szenvedõ egyház (ecclesia patiens) - tagjai azok az elhunytjaink, akik még a tisztulás állapotában szenvednek. A tisztuló lelkek odaát már nem szerezhetnek érdemeket az üdvösséghez. Ezért a küzdõ egyház és a megdicsõült egyház közbenjárására szorulnak. Vándor egyház (ecclesia peregrinans) vagy küzdõ egyház (ecclesia militans) - tagjai pedig mi vagyunk, akik a földön élünk. Az urnatemetõ kialakításával az elhunytjainkért való buzgóbb imádság bátorítása mellett elsõdlegesen az volt a célunk, hogy megszentelt helyen nyughassanak azok, akik egész életükben, vagy életük jelentõs részében templomunkban imádkoztak, tevékenykedtek, másrészt pedig azoknak a családoknak kívántunk segítséget nyújtani, ahol a földrajzi távolságok, vagy az egészségi körülmények miatt nehézség volna elhunytjaink sírjának rendszeres gondozása. Összesen 294 nagyobb urnahelyet sikerült elhelyezni, amelybe két - ill. méretétõl függõen akár három - szögletes alakú urna helyezhetõ el. Az urnatemetõ ünnepélyes felszentelése 2015. márc. 1-én történt a 9 órakor kezdõdõ szentmise keretében. Az itt végzett elsõ temetés alkalmával Lupis Miklós - templomunk kántorának - hamvait helyeztük el szûk családi körben. A hit azokon keresztül jutott el hozzánk, akik elõttünk jártak. Nagy hálával tartozunk ezért szüleinknek, nagyszüleinknek, rokonainknak, tanárainknak, lelkipásztorainknak, barátainknak, jótevõinknek, példaképeinknek. Imádkozzunk értük gyakrabban, és ajánljunk fel minél többször szentmiséket is értük! Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik! fr. Kárpáti Kázmér OFM
Kódextöredékek Gyöngyösön Minden könyvtár állományában találhatunk néhány régebben elveszettnek gondolt, majd váratlanul megkerült könyvet. Az ilyesféle "megtalálási szenzációk" rendszerint sokak érdeklõdését keltik föl, legyen szó akár a Vatikáni Könyvtár háromszáz évvel korábban rossz helyre visszasorolt kódexének elõkerülésérõl, akár egy hatvan évvel korábban kikölcsönzött regény visszavitelérõl egy amerikai public library-be, nyilvános könyvtárba. Érdekes történetek, amelyek igazából nem az elfelejtett titkokról szólnak, hanem az emberi természetrõl, és az anyagi, tárgyi világhoz fûzõdõ kapcsolatunkról. Olykor persze valódi tudományos szenzációt is rejteget egy-egy elkallódott kötet megtalálása. Ez történt a Gyöngyösi Szótártöredék nevû nyelvemlékünkkel is, amelynek históriája a maga korában mégsem keltett különösebben nagy sajtóhírt. Bizonyára az MTA könyvtárosainak érthetõ óvatossága miatt Ez a töredék ugyanis még 1836-ban az Akadémiára került, és ott tûnt el egy idõre. A történet lényege, hogy 1835. november huszadikán Döbrentei Gábor, a Régi magyar nyelvemlékek címû könyvsorozat szerkesztõje Pestrõl Gyöngyösre kocsizott, azzal a szándékkal, hogy a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban korai magyar nyelvû szövegeket keressen. Az ötlet jó volt, csak arra nem számított a tudós régiségbúvár, hogy a szokatlanul hideg õsz miatt november végére a fûtetlen kolostori könyvtárban már fagypont környékén lesz a hõmérséklet. Pedig ez történt, s így a kutatásról szó sem lehetett. P. Magócsy István házfõnök, látva Döbrentei didergésbõl eredõ csalódottságát, megígérte, hogy a tavasz folyamán személyesen szállít Pestre holmi elõkerített nyelvemléket, vizsgálatra. Május 3-án sajnos be is váltotta ígéretét, s maga jelentkezett hat könyvvel Döbrenteinél. Hazafias felbuzdulásból e könyveket rögtön a Magyar Tudós Társaságnak ajándékozta. Köztük a Gyöngyösi Szótártöredék néven ismert középkori kéziratot is. A nyelvemlék eredeti kötése a XVIII. századra már nagyon elrongyolódhatott, ezért 1758-ban a ferences könyvkötõ testvérek, Boshadt Timóteus és Kamlinger Egyed újrakötötték. Méghozzá takarékosságból oly módon, hogy a kézirat Johannes de Janua prédikációinak egy 1487-es velencei kiadása után került. Vagyis kolligátum lett belõle. Kis híján ez lett a nyelvemlék veszte, mert a kötetet az Akadémián az õsnyomtatványok közé rakták, s csak jó hatvan év múlva, a XIX. század végén találta meg újból valaki Végsõ soron szerencsésen elõkerült a valószínûleg pálosok által készített, a nyelvtörténet szempontjából igen fontos szótárkezdemény. Hasonló tévedés nemcsak az Akadémián, de még a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban is elõ-elõfordul. A mostani lelet elõtt például múlt februárban derült ki, hogy korábbi vélelmekkel ellentétben nem veszett el Johann Eck 1545-ben, Ingolstadtban nyomtatott hitvitázó mûvének az a példánya, amelyiknek hátsó lapjára 1550 körül egy lidércûzõ bûbáj szövegét írta egy ismeretlen. Ez a nyelvemlék tehát megvan, sõt, a könyv alapos átvizsgálása során az is kiderült, hogy a bûbáj 1898 óta olvasható (mert ekkor publikált) szövege mellett más, eddig ismeretlen magyar nyelvû bejegyzések is vannak a kötetben. A közelmúltban pedig szerencsésen elõkerült az a doboz is, amely az 1998. április 28-i lelet kódextöredékeinek egy csekély, ám nagy gonddal restaurált részét rejtegette. És e kérdésben lehetetlen elkerülni az önkritikát, hiszen ezek a fragmentumok, XV-XVII. századi levelek, XVI. századi nyomtat-ványtöredékek, XVIII. századi nyomtatott pápai rendelkezések a megtalálás körüli nagy kapkodás miatt vesztek el újból tizenhét évre, és kerültek be a folyóirattárba. Szerencsére, a váratlan támogatásoknak és Seremetyeff-Papp János aprólékos restaurátori munkájának köszönhetõen, már tökéletesen helyrehozott állapotban. Ám teljesen feldolgozatlanul. Remélhetõleg a leírás és a közzététel e töredékek sok száz éves kálváriájának a végét jelenti. Hiszen van olyan középkori kézirat közöttük, amely XIV. századi, tehát körülbelül egyidõs a ferencesek gyöngyösi letelepedésével és Károly Róbert városnak adott kiváltságával. Akár messzi földrõl került ide, akár valamelyik magyar kódexmásoló mûhelyben készült, mindenképpen érdekes darab. Ahogyan a többi kis töredék is, amelyek sok száz más gyöngyösi könyvtári és levéltári dokumentummal együtt hamarosan mindenki számára hozzáférhetõk lesznek a könyvtár www.gyfk.hu címen elérhetõ honlapján. (Addig keressék a facebook-on a Gyöngyösi Ferences Könyvtár oldalát!) Fáy Zoltán 9
Kell egy igaz történet! Házszentelés Mi, templomba járó emberek mindannyian ismerjük a házszentelést, mint Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó egyházi szokást, azt hiszem, mégis kevesen élünk a lehetõséggel, hogy otthonunkat, lakásunkat egy pap megáldja, megszentelje. Sokszor megelégszünk azzal, hogy január 6-án szentelt vizet viszünk haza a templomból, és széthintjük azt az egyes helyiségekben. A mi otthonunkban házszentelés eddig egyetlen alkalommal, több mint 10 éve, beköltözésünk után történt. Azonban néhány éve - látva a ferences atyák buzgóságát, hogy minél több család megtapasztalja, és évente átélje a szokásból eredõ lelki javakat - bennünk is felmerült a kérdés, mi miért nem élünk ezzel a lehetõséggel. Vízkereszthez közeledve, 2015 év elején már tudtuk, idén mi is kérjük a házszentelést. Ehhez a portán kellett feliratkoznunk, kiválasztva a számunkra megfelelõ napot és órát. Nagy meglepetést okozott, hogy egészen január végéig lehetett kérni a szertartás elvégzését, és akár dolgozik valaki, akár otthon van, találhatott magának a napirendjéhez igazodó idõpontot, hétfõtõl-szombatig, délelõtt 11 órától este 7 óráig. Mi személy szerint igyekeztünk magához az ünnephez minél közelebb hozni ezt a cselekményt, ezért egy január 8-i esti idõpont mellett döntöttünk. Hogyan is zajlik a házszentelés? A házszentelést Kázmér atya végezte oly módon, hogy a lakás központi részében, a nappaliban elvégezte a liturgiát, majd közösen elimádkoztunk egy Miatyánkot és egy Üdvözlégy Máriát. Ezután a lakás megszentelése következett helyiségenként, minden helyiségben áldást kérve Istentõl a lakók adott helyiségben folytatott tevékenységére, hogy azok a család testi épségét és lelki gyarapodását szolgálják. Végezetül, de nem utolsó sorban, a bejárati ajtó ajtófélfájára felkerült a 20+C+M+B+15 felirat, tanúságot téve arról, hogy az adott évben ez az otthon meg lett szentelve. Azt hiszem, velem együtt sokan élnek vagy éltek abban a tévhitben, hogy ez a felirat a betlehemi három királyokra: Gáspár, Menyhért, Boldizsárra utal, akik aranyat, tömjént és mirhát vittek a kis Jézusnak. Azonban ezek a betûk egy áldás szavainak kezdõbetûi: Christus mansionem benedicat, melynek jelentése: Krisztus áldja meg a hajlékot. A szertartás befejezésével a vacsora elfogyasztására került sor, mely alatt kötetlen beszélgetést folytattunk Kázmér Atyával. És hogy számomra, számunkra mit is jelentett a házszentelés? Mindig, amikor ránézek a feliratra, eszembe jut, hogy az otthonunkban is velünk van az Isten. Nem csak amikor boldogok vagyunk, hanem akkor is, ha problémával kell megküzdeni, a felirat mutatja az utat, hol kell keresni a megoldást. A hétköznapokban is segít többször az Istenre, Jézusra gondolni. Segít abban, hogy akár félszavakban is imádkozzam, néhány fohász erejéig. Ugyanakkor mutatja azt is, miért tartozok köszönettel. Hogy van egy otthonom, amely nemcsak négy falból és anyagi javakból áll, hanem a benne lakók közösségébõl is. Kicsit tanúságtétel is, mert a nálunk megforduló emberek legalább távozáskor észreveszik a 20+C+M+B+15 feliratot. Aki nem tudja mit jelent, egy kicsit elcsodálkozik, mikor mesélünk a házszentelésrõl, de mindig tiszteletben tartja, elfogadja a hitünket. Ezért mindenkit arra bátorítok, amennyiben lehetõsége van, a következõ években kérje, hogy az Õ és családja hajlékát is megszenteljék, hiszen ez nemcsak az otthonnak és lakóinak jelenthet Istentõl való oltalmat, hanem az Istenhez való közelebb kerülést is szolgálja. Ludányi Csabáné Beszélgetés közben hangzott el Kázmér atya szájából a fenti mondat, mely e kis beszámoló címévé vált. Édesanyánk és Édesapánk 1950. február 18-án kötöttek házasságot Gyöngyösön a Barátok Templomában. Idén 65 éve! És együtt és velünk a családdal, megszentelve ünnepelhettünk. Ritka kegyelmi állapot a mai hûséget, kitartást, igazság vállalást alig ismerõ rohanó világban. S amikor õk anno tanúságot és esküt tettek, szintén oly idõk járták, amire senki nem számított a II. világháború borzalmai után. Bár az egyház, s benne egyházközségünk fenyegetett állapotban volt, Szaléz atyát már el- és meghurcolták. Szüleim esküvõje tüntetés is volt a keresztény polgári világ értékrendje mellett, pedig csak a család, a rokonság, a barátok, na meg a kíváncsiskodók voltak jelen, de ott voltak!!! Öt évvel korábban a KEDIM-ben ismerkedtek meg a Gyertyafény keringõre táncolva. A két család jól ismerte egymást, akkor még a gyöngyösiek nem idegenek voltak egymás számára. 84 és 88 év! Rendszerek jöttek, rendszerek mentek, de õk maradtak. Küzdelmes élet! Kilakoltatás, kitelepítés, osztályidegennek nyilvánítás de õket nem lehetett megtörni és elbizonytalanítani. Miközben egymás kezét fogták az Istenbe kapaszkodtak. Együtt tartották a családot becsülettel, szeretettel, odafigyeléssel önfeláldozó és önátadó életet éltek. Természetükbõl adódó s természetükbe beépült értékrendjük megmaradt. Bár az ünnepeket már nem õk szervezik, bonyolítják, de instrukcióik segítik azok kivitelezését. A megszokott menetrend itt-ott felborul, de igyekszenek azt visszaállítani. Már nem táncolják végig a Kék-Duna keringõt az újévi koncert alkalmából, de még mindig megérzik annak dallamát s kicsit meg is mozgatják tagjaikat a zenére. Csak szóljon még soká mindkét dallam, csak tapasztaljuk még sokáig hitük erejét! Eperjesiné Edina 10
A templom titokzatos helyei Akik az adventi idõben legalább háromszor voltak roráté misén - ez legalább akkora élmény, mint a korán kelõk jól megérdemelt jutalma - részt vehettek a kolostor és a templom rejtek helyeinek fölkutatásában, Kázmér atya vezetésével. Kukucskálás az orgona gyomrába, sípok az orgonaszekrényben. A barokk torony 300 éves titokzatos lépcsõje. A harangok szintjére felérve megpillantottuk a helyet, ahol a harangok laknak. A legbátrabbak a toronyóra vezérlését is megnézhették. A kolostor alatti pincében faragott kövekbõl kirakott kút is van, ami közvetlenül a kolostor konyháját látta el vízzel. Ezen a titokzatos kiránduláson második alakommal vehettek részt a karácsonyra készülõ gyermekek és szülõk, és még mindig akad a ferences rendházban felfedezetlen hely, amelyek felkutatása következõ roráté misék résztvevõire vár. Kepler Gyula 11
kirándulás XX. évfolyam 1. szám - 2015. tavasz 12 Február 7, Gyöngyös, autóbusz pályaudvar. Újra összegyûlt az elszánt társaság, hogy nagyot harapjon a téli Mátrába. A busz késik, de nem múlik. Sástó után egyre havasabb a táj. Galyatetõn hamisítatlan téli idõ. Kiegészülve a késõbb csatlakozókkal baktatunk fel hazánk második legmagasabb csúcsára, a kilátóhoz. A szokásos létszámellenõrzés 23 fõt rögzít, plusz Irka kutyát. Indulunk az Országos Kéktúra útvonalán, a Mátra gerincen Mátraszentlászló felé. Gyönyörû az idõ. Szikrázó napsütés, csikorgó hideg, vastag hótakaró borít mindent. A mezõny széthúzódik, Kázmér atya 100 métereket fut be, hogy megpróbálja összeterelni az elöl kaptatókat a hátul sétálókkal, közben szorgalmasan kattintgatja a fényképezõgépét. A Piszkéstetõi Csillagvizsgálónál sikerrel jár, úgyhogy meg is állunk egy kis ismeretterjesztésre, majd megéhezve falatozunk egyet. Jó így együtt! Lassan továbbindulva egy-egy nyiladékon át, vagy tisztás hegytetõrõl csodálatos kilátás nyílik az alattunk elterülõ tájra. Északra, a messze távolban a Tátra csúcsai fehérlenek. Mátraszentlászlóról felkapaszkodunk a 3 falu templomához, ahol közös imádság emel fel Bennünket. Nem messze a mátraszentistváni síparadicsom nyüzsgése látszik. Ezt követõen jó félórás séta után érkezünk Mátraszentimrére. Az aprócska templom nyitott ajtaja hívogat egy kis csendre, majd közös éneklésre. Körülnézünk a szép mátrai faluban, majd az atya harsány kiáltozása - miszerint már csak percek vannak a busz indulásáig - ösztökél gyorsabb haladásra. A buszra várakozás közben kedélyes beszélgetéssel ütjük el az idõt. Felszállva jólesik leülni. Gyöngyösön már az áprilisi tavaszköszöntõ kirándulás reményében búcsúzunk el egymástól. Takáts György
ajánló II. János Pál - A béke pápája recept Pupusas Hozzávalók: A tésztához: 30 dkg liszt, 1 teáskanál sütõpor, 1 teáskanál só, 50 ml olaj, 120 ml víz. Töltelék: 2 evõkanál tejföl, 10 dkg reszelt sajt, 2 evõkanál sonka apróra vágva, 1 evõkanál kockázott bacon, amit kicsit lepirítottam, 1 paprika nagyon apróra vágva, pár szelet póréhagyma szintén picire vágva, 2 gerezd fokhagyma, csipet só. Elkészítés: A tészta hozzávalóit egy tálban jól összegyúrjuk. Hagyjuk picit pihenni, pont elég neki annyi pihenõ, míg a tölteléket elkészítjük. A sonkát, paprikát, póréhagymát apróra daraboljuk, a bacon szalonnát egy kicsit megpirítjuk. A sajtot lereszeljük. Egy tálba tesszük a tejfölt, hozzáadjuk a többi hozzávalót, sózzuk, ha kell, és jól összekeverjük. A tésztát 6 egyenlõ részre osztjuk, kicsit kinyújtjuk, teszünk bele 1 púpos evõkanálnyit a töltelékbõl, majd a széleit összecsípjük, kicsit lapítjuk és egy teflon serpenyõben (olaj nem kell hozzá) pár perc alatt megsütjük elõbb az egyik majd a másik oldalát is, ez kb 3-4 perc. Szinte soha nem csinálok egy adagot, mert nálunk másnap is elfogy hidegen és melegítve is. Ha nem jól osztom be a tölteléket, akkor ugyanolyan vékonyra kinyújtva a tésztát megsütöm laskának (ilyenkor mindig eszembe jut a gyerekkorom és nagymamám, ahogy a sparhelt tetején süti a tésztamaradékot, tejföllel megkenve így is finom!) T. Már 10 év telt el, mégsem tudom megszokni, hogy a mise könyörgéseiben nem az Õ neve hangzik el. Nekem II. János Pál volt A PÁPA, amióta az eszemet tudom, és még mindig nagyon furcsa, hogy immár a második utódja viseli a fehér ruhát. Halála után több film, dokumentumfilm, még rajzfilm is készült, melyekbõl azon túl, hogy végigkövethetjük életútját, megismerhetjük azokat a történelmi eseményeket, amelyek hatással voltak személyiségének fejlõdésére, megérthetjük, hogy a színészi pálya helyett miért választotta a papi hivatást. A róla szóló 5 részes sorozat egyik jelenetében barátja, egy szabómester beszél az ember Istennel való kapcsolatáról. Vissza kell találnunk Istenhez és figyelni szívünkben suttogó szavaira. Hogy hallhatjuk meg a szavait? Tudjátok egyáltalán nem nehéz megtalálni hozzá a kulcsot, mert a mi Istenünk nem rejtõzködik, megtalálható mindenben! Benne él az anyákban, a mesékben, a barátainkban. Soha nem hagy magunkra, Krisztus a legeslegjobb barátunk! Csak arra kell ügyelnünk, hogy meghalljuk a hangját. Karol Wojtyla meghallotta Isten szavait. Halálának 10. évfordulója, április 2-a idén nagycsütörtökre esik. Figyeljünk a húsvéti szent ünnepeken mi is a szívünkben suttogó Istenre, hogy harmadnapra meghallhassuk: Föltámadt Krisztus e napon, Alleluja! Hála légyen az Istennek. Botka Veronika 13
Eseménynaptár XX. évfolyam 1. szám - 2015. tavasz Szentmisék rendje: vasárnap: 7.00; 9.00; 10.30 és 18.00 hétköznap: 7.00 és 18.00 Gyöngyöspüspökiben: vasárnap 9.00 Mátraházán: vasárnap: 10.30 Állandó programok: minden hétköznap 6.30-kor és 18.30-kor énekes zsolozsma a szerzetesekkel a templomban (kiv. elsõ péntek reggel, és szombatonként este) Bizánci liturgia: minden hónap utolsó szombatján 10 órától Minden hónap elsõ vasárnapján a templomban délután fél 4-tõl 5 óráig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, 5 órától szentségimádás, majd a Rózsafüzér Társulat titokcseréje. A hónap többi vasárnapján délután 4-tõl fél 6- ig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, utána litániát tartunk. Minden elsõ csütörtökön 16.30-kor szentségimádás a Jézus Szíve Család vezetésével. Minden elsõ pénteken a reggeli szentmise után elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát. A nap folyamán fölkeressük a bejelentett betegeket. Minden hónap elsõ szombatján a reggeli szentmise után papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. A Ferences Világi Rend Közössége imaórát tart minden hónap elsõ hétfõjén 17.00 órától a templomban; illetve rendi gyûlést tart a hónap harmadik hétfõjén 15.00 órától. A Szent Mónika Közösség imaórát tart minden hónap 27-én 16.30-kor a tanácsteremben. Négyhetente szerda este 8 órától Kiáltás - Imádság Magyarország lelki megújulásáért, melyet a Mária Rádió élõben is közvetít. A baba-mama klub kedden és pénteken 10 órától várja az érdeklõdõket. Az óvodások néptánc oktatása hétfõnként 16.45-17.45-ig van Morvayné Szegedi Krisztina vezetésével. A cserkész foglalkozásokat a nagyobbaknak szombatonként du. 1 órától, a kisebbeknek pedig 2 órától tartjuk. Programok: márc. 19-21. (csütörtök, péntek, szombat) az esti miséken lelkigyakorlatos szentbeszédek márc. 21. szombat 9.00-12.00 lelki nap gyermekek számára márc. 22. Nagyböjt 5. vasárnapja, 10.30: Betegek szentmiséje, utána a szent kenet feladása, melynek feltételei: szentgyónás, szentáldozás. márc. 23. hétfõ: A betegek felkeresése otthonaikban. Jelentkezés a portán. márc. 28. szombat 14.00: keresztút a Sárhegyre (indulás a Szent Bertalan templomtól) márc. 29. VIRÁGVASÁRNAP. Szentmisék 7.00, 10.00 és 18.00, valamint Gyöngyöspüspöki: 9.00; Mátraháza: 10.30. 10 órakor az ünnepélyes virágvasárnapi barkaszentelés és a körmenet a templom elõtti keresztnél kezdõdik, az ünnepi misén Passió éneklése. ápr. 1. szerda 20.00 Kiáltás - imádság Magyarország lelki megújulásáért ápr. 2. NAGYCSÜTÖRTÖK reggel nincsen szentmise, de 6.30-tól gyóntatás, 8.00 lamentáció (Jeremiás siralmai), 9.00 olajszentelési mise az Egri Székesegyházban, 16.30-tól gyóntatás, 18.00 Mise az utolsó vacsora emlékére (nincs gyóntatás) utána Búcsúbeszéd, 21 óráig virrasztás, végén Kompletórium Gyöngyöspüspökiben és Mátraházán nincs szentmise. ápr. 3. NAGYPÉNTEK reggel nincs szentmise, de 6.30-tól gyóntatás 8.00 lamentáció (Jeremiás siralmai) 15.00 Keresztút, gyóntatás 16.30-tól gyóntatás 18.00 Urunk szenvedésének ünneplése, csonka mise (nincs gyóntatás) utána 21 óráig csöndes virrasztás, végén Kompletórium ápr. 4. NAGYSZOMBAT 6.30-tól gyóntatás 8.00 Jeremiás siralmai. Egész nap szentsírlátogatás. Húsvéti vigília Mátraházán: 20.00-kor Püspökiben: 20.00-kor Templomunkban: 20.00-kor (tûzszentelés, körmenet) ápr. 5. HÚSVÉTVASÁRNAP vasárnapi miserend (7.00, 9.00, 10.30; 18.00; Gyöngyöspüspökiben 9.00; Mátraházán 10.30) 9.00 szentmise keretében az elsõáldozásra készülõ gyermekek keresztelése ápr. 6. HÚSVÉTHÉTFÕ szentmisék: 7.00; 9.00; 10.30; 18.00, Gyöngyöspüspökiben és Mátraházán nem lesz mise. ápr. 12. Isteni Irgalmasság vasárnapja 17.00 Jézus Szíve Család szentségimádása. Püspökiben a 9 órai szentmise után búzaszentelés ápr. 18. szombat: Zarándoklat a Mátraalján - Ecséd-Gyöngyös-Abasár (bekapcsolódás a Budapest-Csíksomlyó gyalogos zarándoklatba) ápr. 25. szombat: Képviselõtestületi találkozó Egerben. A megszentelt életet élõk találkozója és zarándoklata Mátraverebély-Szentkútra. ápr. 26. vasárnap 9.00: Ministráns avatás a szentmise keretében (Hivatások vasárnapja) ápr. 28. kedd 18.30: Megemlékezés P. Kiss Szaléz OFM elhurcolásáról, és közös imádság a ferences vértanúk boldoggá avatásáért 14
Júniusban minden nap 17.45-kor Jézus Szíve litánia jún. 7. vasárnap ÚRNAPJA - TE DEUM (hálaadás a tanév kegyelmeiért). A 9 órai szentmise elmarad. Reggel 5 órától sátrak felállítása. Az ünnepi körmenetet a 10 órai mise után tartjuk - az Eucharisztia elõtt az elsõáldozó gyermekek hintik a virágszirmokat. Püspökiben fél 11 órakor lesz a mise, utána körmenet jún. 16-20 (kedd-szombat). Ministráns Találkozó és Kupa (MiTaKu) Esztergomban jún. 21. vasárnap 9.00: Papik György atya aranymiséje a Szent Bertalan templomban jún. 22-26 (hétfõ-péntek). Hittanos tábor (ált. isk. 3. osztályos kortól) Mátraházán jún. 24. szerda: 20.00 Kiáltás - imádság Magyarország lelki megújulásáért jún. 29-30. (hétfõ-kedd): Máriás fiatalok kirándulása ápr. 29. szerda 20.00 Kiáltás - imádság Magyarország lelki megújulásáért Májusban minden nap 17.45-kor Loretoi litánia május 1. péntek: Barangolás a Mátrában május 3. vasárnap 9.00: a szentmise keretében imádság az édesanyákért. Püspökiben 9.00: Olajbafõtt Szent János ünnepe - templom búcsú május 8. péntek 17.00 Az elsõáldozásra készülõ gyermekek elsõ gyónása, és szüleik gyónási lehetõsége május 10. vasárnap: elsõáldozás a 9 órai szentmise keretében május 11-13. hétfõ-szerda: keresztjáró napok (Hétfõn a Barátok templomában, kedden a Szent Urbán, szerdán a Szent Erzsébet templomban. A szentmise mindhárom nap reggel 7 órakor kezdõdik) május 16. szombat: Szent Mónika csoportok országos találkozója templomunkban. A 11 órakor kezdõdõ szentmisét Majnek Antal munkácsi püspök atya tartja. május 17. vasárnap 8.00-12.00 Bolhapiac május 21. szerda: harangozással emlékezünk meg 16.30-16.45-ig a nagy gyöngyösi tûzvész 98. évfordulójáról (1917.évben). május 24-25. PÜNKÖSDVASÁRNAP, PÜNKÖSDHÉTFÕ 7.00, 9.00 szentmise 10.30-kor kezdõdõ mise után szentségkitétel, Gyöngyösi Úrangyala egész napos szentségimádás 16.00 Felsõvárosi hívek imaórája 17.00 Alsóvárosi hívek imaórája, litánia, Oltáriszentség eltétele 18.00 szentmise Mátraházán pünkösdvasárnap van szentmise 10.30-kor. Gyöngyöspüskökiben pünkösdvasárnap és pünkösdhétfõ nincs szentmise május 27. szerda 20.00 Kiáltás - imádság Magyarország lelki megújulásáért május 31. vasárnap: Bérmálás a Szent Bertalan Templomban júl. 5. vasárnap 10:30, Sarlós Boldogasszony ünnepe, Templombúcsú, mise után körmenet, Püspökiben nincs mise júl. 15-19. szerda-vasárnap: 30. Ifjúsági Találkozó Egerszalókon júl. 22. szerda: 20.00 Kiáltás - imádság Magyarország lelki megújulásáért júl. 26-30 (vasárnap - csütörtök): gumicsizmás lelkigyakorlat - lelkigyakorlat kamaszoknak aug. 2. vasárnap: Angyalos Boldogasszony (Porciunkula) ünnepe - a ferences templomokban teljes búcsú nyerhetõ aug. 3-9. (hétfõ-vasárnap): a cserkésztábor tervezett idõpontja (Bacsó-rét) aug. 15. szombat: NAGYBOLDOGASZ- SZONY, parancsolt ünnep aug. 15-16 szombat-vasárnap: gyalogos zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra aug. 17. hétfõ: A Rókus kápolna búcsúja (az esti 6 órai szentmise a Rókus kápolnánál) aug. 19. szerda: 20.00 Kiáltás - imádság Magyarország lelki megújulásáért aug. 20. szerda: Szent István király ünnepe aug. 22. szombat: (1904-ben) este égett le a ferences templom és a kolostor Gyöngyös déli részével együtt - az esti mise után harangozás aug. 23. vasárnap, Szent Bertalan búcsú a Felsõvárosi Templomban szept. 13. vasárnap: Veni Sancte - tanévkezdõ szentmise szept. 16. szerda: 20.00 Kiáltás - imádság Magyarország lelki megújulásáért szept. 24-26 (csütörtök-szombat): felkészítõ tríduum a Fájdalmas Szûzanya ünnepére szept. 26-27 (szombat-vasárnap): FÁJDAL- MAS SZÛZANYA BÚCSÚ 15
Gyöngyösi Keresztény Bál Gyermekek farsangi mulatsága KIADÓ: Gyöngyösi-Alsóvárosi Ferences Egyházközség (Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2., Telefon/Fax: (37) 311-971, e-mail: gyongyos_pleb@ofm.hu, honlap: www.gyongyos.ofm.hu) FELELÕS KIADÓ: fr. Kárpáti Kázmér ofm FELELÕS SZERKESZTÕ: Soós Ágnes MUNKATÁRSAK: Botka Veronika, Kiss Bernadett SZERKESZTÕSÉG: eletunkszerkesztosege@gmail.com Tördelés és nyomdai elõkészítés: Garamond Grafikai Mûhely Bt. Megjelenik évente 4 alkalommal, 600 példányban.