PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 97 Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez Pál Róbert, Henn Tamás és Nyulasi Judit Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u.6. E-mail: palr@gamma.ttk.pte.hu Pál, R., Henn, T. & Nyulasi J.: Data to the Weed Flora of Southern Transdanubia Abstract: In this study floristic records of endangered and other interesting weed species are published from the Southern Transdanubian region. Our data were collected between 2000-2009 from arable fields, vineyards and ruderal habitats. The enumeration enlists the occurrences of earlier described/recently confirmed data, and also our new findings. 172 plants were listed, from which 11 are protected and 29 are included in the Hungarian Red List. The following species were previously not published from the Mecsek and the Tolna-, Baranya- Hills (Villány-Mts. not included): Bifora radians, Bunias orientalis, Camelina rumelica, Commelina communis, Eleusine indica, Euphorbia falcata subsp. acuminata, Lepidium densiflorum, Matricaria discoidea, Potentilla indica, Silene conica, Thladiantha dubia, Thlaspi alliaceum. It is important to emphasize that Rubia tinctorum, an ancient colouring plant was also rediscovered in the region after 150 years. Keywords: arable fields, vineyards, ruderal habitats, endangered weed species Kulcsszavak: szántóföldek, szőlőültetvények, ruderális területek, veszélyeztetett gyomnövények Bevezetés Munkánkban a Mecsek és a Tolna-Baranyai dombvidék középtáj területén 2000 és 2009 közötti időszakban rögzített florisztikai adatok kerülnek közlésre, amelyek kiegészülnek néhány szomszédos kistájra kiterjedő megfigyelés eredményeivel. Elsősorban a szántóterületekről és a szőlőültetvényekből visszaszorulófélben lévő gyomfajok előfordulási adatainak ismertetésére törekszünk, azonban az enumeráció részét képezi néhány értékes ruderális elem is. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem csupán a kimondottan ritka fajok felsorolása volt a célunk, hanem az adathiányos, a lokális szempontból fontos, valamint a terepi azonosítás esetében problematikus taxonoké is. Ezenkívül olyan növények is helyet kaptak dolgozatunkban, mint például az Arabidopsis thaliana, amely egyáltalán nem tekinthető veszélyeztetettnek. Azonban a napjainkban hangsúlyos, molekuláris genetikai vizsgálatok egyik legfontosabb kísérleti objektuma révén, fontos lehet a faj termőhelyének részletesebb ismerete. Sajnos napjainkra már számos gyomnövény kiveszett a területről, mint ahogy a hajdan szántókon élő Conringia orientalis (HORVÁT 1975) és a Chrysanthemum segetum, ez utóbbi már az 1800-as években ritkulni látszott (NEILREICH 1866). Hasonló sorsra jutott a szőlőültetvényekben korábban gyakori Centaurea solstitialis (KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT 1939) és a Tulipa sylvestris MAYER (1859) is.
98 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 A térség botanikai kutatásának története a gyomnövényzet szempontjából A Sopianicum flórájának tudományos igényű feltárása már a 18. század végén megkezdődött (KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT 1939, HORVÁT 1935a). A területre látogató és itt élő kutatók a természetes élőhelyek florisztikai ritkaságai mellett számos, a gyomvegetációt is érintő feljegyzést tettek. HORVÁT (1935a) részletes áttekintést nyújt a baranyai növényvilág kutatásának történetéről, kiemelkedő alakjairól, ezért itt csak néhány, a gyomflóra kutatásának szempontjából is jelentős botanikust sorolunk fel: KITAIBEL (GOMBOCZ és HORVÁT 1939), NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NEILREICH (1866), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), CSAPODY V. (1932), HORVÁT (1942a, b, 1943, 1958, 1972, 1975), CSAPODY I. (1953), VÖRÖSS (1962, 1963a, 1971), KEVEY (1991), KEVEY és HORVÁT (2000), KIRÁLY (1998, 2006), PÁL (2002a, 2003), PURGER (2002, 2008), TÓTH (1998, 2000, 2002, 2007), CSIKY és mts. (2005), CSIKY (2006), Z. HORVÁTH (2007). Pécsett és környékén mindig is jelentős volt a bányászati tevékenység, és a mélyművelésű szénbányák mellett számos külszíni fejtést is létesítettek. E területek felhagyásával, illetve a meddőkőzet felszínen történő felhalmozásával jöttek létre a meddőhányók és a zagytározók, amelyek növényzetét VÖRÖSS (1963b, 1964), LEHMANN (1970, 1972, 1979), valamint BORHIDI és MORSCHHAUSER (1997) kutatták. Az Ujvárosi-féle országos gyomfelvételezések 8 idetartozó településre terjedtek ki (UJVÁROSI 1970). REISINGER (1974) e vizsgálatokhoz csatlakozva mérte fel a baranya megyei őszi búza területek gyomviszonyait. REISINGER és mts. (2003) az utóbbi időszakban Siklós környékén a monokultúrás kukoricatermesztés gyomflórára kifejtett hatását vizsgálta. A vizsgált élőhelyek rövid jellemzése Szőlőültetvények A hazai szőlőtermesztésben alapvetően két típusú ültetvénystruktúra létezik: a hagyományos keskeny és a széles sorközű, korszerű ültetvények, melyek művelése jelentősen eltérő (BÉNYEI 1999). A hagyományos, keskeny sorközű szőlők jellemzői a következők: a talajművelést sekélyen, kézi erővel és lófogattal végzik, a műveletek szigorú sorrendben követik egymást (fedés, nyitás, tavaszi mélykapálás, gyomirtó kapálás, érés alá kapálás; 3-5 kapálás évente), a művelés során általában bakhátak alakulnak ki. A széles sorközű, korszerű ültetvények jellemzői (BÉNYEI 1999): határozottan kettéválik a sorközök és a sorok művelése, a sorközművelés jól gépesíthető, a soralja-művelés esetében a kézi művelés is szükséges lehet, de inkább a herbicidek használata terjedt el, a széles sorközben lehetővé válik a takarónövények alkalmazása és a mélyművelés. Szőlőterületeink jellegzetes, sok évszázada kialakult gyomnövényzetét a hagyományos, keskeny sorközű szőlők őrzik leginkább. A széles sorközű, korszerű ültetvényekben herbicidek használata nélkül is megváltozik a gyomflóra összetétele (NÉMETH 1977, ELIÁŠ 1983).
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 99 Szántóföldek A szántóföldi növénytermesztést hazánkban alapvetően két nagy művelési csoportba sorolhatjuk: gabonakultúrák és kapáskultúrák. Művelési intenzitásukat tekintve a szőlőültetvényekhez hasonló trendeket figyelhetünk meg, így megkülönböztetünk úgynevezett extenzív és intenzív gazdálkodású területeket. Az extenzív művelési eljárások jellemzői a következőkben foglalhatók össze (HOFMEISTER 1992, PINKE és PÁL 2005): kisebb táblaméret, a vetésforgóban magas gabonaarány, saját vetőmag felhasználása, kisebb vetéssűrűség alkalmazása, kíméletes talajművelés, műtrágyák és növényvédőszerek mellőzése, kései tarlóhántás, mechanikai gyomirtás csak kivételesen. Az intenzíven művelt szántók ezzel szemben a következő tulajdonságokkal jellemezhetőek: nagyobb táblaméret, vetésforgó szigorú betartása, intenzív talajművelés, tisztított vetőmag alkalmazása, műtrágyák és herbicidek nagyarányú alkalmazása, korai tarlóhántás, nagyfokú gépesítettség. Kutatások igazolták, hogy az extenzív szántók gyomfajokban lényegesen gazdagabbak és számos védett, ill. vöröslistás fajnak nyújtanak menedéket a Dunántúlon (PINKE és PÁL 2008, PINKE és mtsai. 2008). Ruderális élőhelyek Az előbbiekben tárgyalt szőlőültetvények és a szántóföldek esetében az agrotechnika alkalmazása rendszeres és intenzív. A ruderális élőhelyek nem állnak közvetlenül a növénytermesztés szolgálatában, kialakításukban és fenntartásukban azonban szintén nagy szerepe van az antropogén zavarásnak, de az korántsem olyan intenzív és rendszeres, mint az agrár biocönózisok esetében. Ruderális élőhelynek tekintjük például a vasúti töltéseket, útszéleket és szemétdombokat (DANCZA 2003). Anyag és módszer A veszélyeztetett gyomfajok kiválasztásában PINKE (1995), PÁL (2006) és KIRÁLY (2007) munkái nyújtottak segítséget, a további közölt taxon esetében pedig leginkább a terepi tapasztalatokra hagyatkoztunk. Hangsúlyoznunk kell, hogy a fajok jellemzése esetében a ritka vagy éppen a gyakori elterjedés kizárólag a vizsgált élettérre (szántóföldekre, szőlőültetvényekre, ezek mezsgyéire, valamint a ruderális élőhelyekre) vonatkozik! A florisztikai adatokat 2000 és 2009 között gyűjtöttük. Fontosnak tartjuk azonban kiemelni, hogy fő célunk nem a florisztikai adatok begyűjtése volt, hanem cönológiai felvételek készítése a térség gyomvegetációjára vonatkozóan. A Mecsek és a Tolna-Baranyaidombvidék középtáj minden településén jártunk, azonban felvételeket általában csak ott
100 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 készítettünk, ahol extenzív szántókat vagy hagyományosan művelt szőlőket találtunk. Így a florisztikai adatok is főként innen származtathatók és nem egy szisztematikus bejárás eredményei. A növényfajok elterjedését a kistáj, a településnév, valamint a dűlőnév megadásával jellemezzük. A dűlőneveket a kereskedelemben beszerezhető turista térképek és az 1:25 000 méretarányú katonai topográfiai térképek alapján adtuk meg. Amennyiben a felfedezés lokalitását nem tudtuk megfelelő dűlőhöz kötni, a lakóterülethez viszonyított égtájat alkalmaztuk. Bizonyos települések esetében előfordul, hogy a kistáj szerinti besorolása nem egyezik meg az irodalomban közölteknek (MAROSI és SOMOGYI 1990). Ennek oka az, hogy az adott település és annak közigazgatási területe több kistáj határán terül el, ilyenkor előfordulhatott, hogy a településhez tartozó felmért dűlő már a szomszédos kistájba sorolható. A Villányihegység kistájat szándékosan nem szerepeltettük munkánkban, mivel az itt gyűjtött adatokat egy későbbi publikációban tervezzük megjelentetni! A dolgozatban használt kistájak rövidítései a következők: BD: Dél-Baranyai-dombság; BH: Baranyai-hegyhát; DS: Dráva-sík; DZS: Dél-Zselic; ÉZS: Észak-Zselic; FS: Fekete-víz síkja; GD: Geresdi-dombság; KBS: Kelet-Belső-Somogy; KS: Kelet-Külső-Somogy; MH: Mecsek-hegység; MSZ: Mohácsisziget; MT: Mohácsi teraszos sík; NYH: Nyárád-Harkányi-sík; SZD: Szekszárdi-dombság; TH: Tolnai-hegyhát; V: Völgység. Az enumeráció részét képezi a faj szűkebb élőhelyének megadása, valamint a térségből közölt korábbi irodalmi adatok felsorolása. Ez utóbbi esetében a teljességre törekedtünk, azonban előfordulhat, hogy nem sikerült minden forrást beszereznünk, vagy néhány korábbi adat elkerülte figyelmünket. Az értékesebb és érdekesebb fajokról fényképet, ritkábban herbáriumi lapot készítettünk. A növényfajok azonosításához SIMON (2000) határozókulcsát használtuk, a taxonómiai nevezéktan azonban KIRÁLY (2009) munkáját követi. A közlés sorrendje ábécérendben történik. Eredmények Acinos arvensis (Lam.) Dandy BD: Máriakéménd (Öreg-hegy); MH: Hosszúhetény (Dömös-alja), Máza (Kecske-hegy); TH: Kisszékely (Hegyhát), Kistormás (Varsádi-dűlő), Udvari (-kelet), Zomba (Szentgálpuszta). Extenzív szántókon viszonylag ritka növény. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Adonis aestivalis L. BD: Apátvarasd (Mészkemence), Áta (Avas), Erdősmecske (Fritzmalom-völgy), Geresdlak (Kisgeresd, Püspöklak), Hidas (Magyar-hegy), Kozármisleny (- nyugat), Lovászhetény (Kerti-szántók, Kőris-föld, Vörös-kereszt), Maráza (-észak), Mecseknádasd (-dél), Nagybudmér (Szelistye, Vezovác), Pécsbagota (-észak), Szilágy (- kelet), Véménd (Trefortpuszta), Zengővárkony (-dél, Mogyorósi-dűlő, Salamon); BH: Abaliget (Bába-kút, Korzák), Barátúr (Szállás-dűlők), Kisbattyán (-kelet), Komló (Jánosipuszta, Mecsekjánosi), Kovácsszénája (Ádám-halála), Magyarhertelend (Felső-rét), Magyarszék (Benága, Halom-dűlő), Orfű-Tekeres (Égett-szállás), Tékes (Döböcsin), Vázsnok (Öreg-hegy); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Cserdi (Horgas-dűlő), Hosszúhetény (Cseri, Dömös-alja, Ormándi-dűlő, Som-kerék, Szorító-dűlő), Máza (Szabadföld), Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécs-Vasas (-dél, Parcsin), Pécsvárad (Kutyás,
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 101 Ruzsama), Váralja (Váraljai-hegy), NYH: Nagynyárád (Régenszvízen); SZD: Lajvérpuszta (Malom-rét), Szálka (Kenderes), TH: Kalaznó (-nyugat), Kéty (Nagy-völgy, Temető-dűlő), Udvari (Forrás-völgy); V: Ág (Cser-mező), Aparhant (Somos), Bonyhád (Róka-dűlő), Szalatnak (-kelet). A növény extenzív szántók szegélyében még viszonylag gyakori, azonban a vegyszeres gyomirtás és a korszerű vetőmagtisztítási eljárások veszélyeztetik populációit (PINKE és PÁL 2005). További előfordulási adatait lásd NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b, 1975), BOROS in HORVÁT (1942b), Z. HORVÁTH in KEVEY és HORVÁT (2000), Z. HORVÁTH (2007), PÁL és PINKE (2007) munkáiban. Adonis flammea Jacq. BD: Egerág (Bagi-gyakra), Erdősmecske (Fritz-malom-völgy), Himesháza (Közép-hegy), Nagybudmér (Szelistye), Romonya (Deszka-kút), Szebény (Szikrás-legelő), Zengővárkony (-dél); ÉZS: Szatina (Nagy-földek); MH: Hosszúhetény (Basa-gödör, Cserdi dűlő, Dömös-alja), Pécs-Vasas (Parcsin), Pécsvárad (Kutyás); PS: Keszü (-észak); V: Aparhant (Somos). Az előző fajnál jóval ritkább, szintén extenzív szántók gyomnövénye. Bázikus élőhelyekhez kötődik. A modern vetőmagtisztítási módszerek és a vegyszeres gyomirtás veszélybe sodorták (PINKE és PÁL 2005). Országos viszonylatban veszélyeztetettséghez közeli fajnak tekinthető (KIRÁLY 2007). További adatait a térségből SIMONKAI (1876), CSAPODY V. (1935), HORVÁT (1936, 1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b), MILLNER in KEVEY és HORVÁT (2000) és PÁL (2002a) közölte. Agrostemma githago L. DZS: Mozsgó (Méhes); MH: Hosszúhetény (Dömös-alja, Hegyalja út, Ormándi-dűlő, Telki-dűlő); TH: Gyönk (-észak), Hőgyész (Csicsó), Kalaznó (- nyugat), Kisszékely (Hegyhát), Kölesd (Haro-hegy), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Tolnanémedi (Úrbéri-földek), Udvari (Forrás-völgy); SZD: Lajvérpuszta (Malom-rét). Extenzív szántók gyomnövénye. A modern vetőmagtisztítási eljárások hatására ritkult meg (PINKE és PÁL 2005). Hazánkban hivatalosan védett faj, azonban IUCN besorolása alapján csak veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Országos elterjedésére vonatkozó adatait PINKE és mtsai. (2006) közölték. A térségbeni adatait lásd NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b), DANCZA (1991), DÉNES (1997), PÁL (2002a, 2003), TÓTH (2002), PÁL és PINKE (2007) munkáiban. Ajuga chamaepitys (L.) Schreb. BD: Bosta (-dél), Hidas (Kert-dűlő, Magyar-hegy), Kátoly (Szőlőhegy), Kisherend (Cserszél), Liptód (Lencseföldek), Lovászhetény (Kerti-szántók), Magyarsarlós (Szőlőhegy), Martonfa (-kelet), Mecseknádasd (Berekalji-erdő) [TÓTH ined.], Pécs-Hird (Szél-föld), Romonya (Deszka-kút) Szilágy (-észak), Véménd (Trefortpuszta), Zengővárkony (Hosszú-földek); BH: Barátúr (Szállás-dűlők), Magyarszék (Benága); GD: Feked (Hosszú-dűlő), Mórágy (faluban); MH: Hosszúhetény (Cseri, Dömös-alja, Hegyalja út, Telki-dűlő), Kővágószőlős (Kajdács-dűlő), Kővágótőttős (-kelet), Máza (Szabad-föld), Pécs (Mecsekalja), Pécsvárad (Kutyás, Rác-tető), Váralja (Préda) [TÓTH ined.]; MT: Lánycsók (Parlag); SZD: Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Kismórágy (Rozsdásserpenyő), Szálka (-észak); TH: Diósberény (Hosszú-földek), Felsőnána (-dél), Hőgyész (Szálkáspuszta), Kalaznó (-nyugat), Kéty (Temető-dűlő), Kisszékely (Hegyhát), Kistormás (Varsádi-dűlő), Kölesd (-dél), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Zomba (Páskum). Tarlók tipikus gyomnövénye. Napjainkban egyre ritkább. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b).
102 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 Alcea biennis Winterl GD: Zsibrik (Csalános-völgy). Szántóföldek és szőlőültetvények mezsgyéiből került elő. További előfordulási adatait lásd NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1958, 1977), BOROS in HORVÁT (1942b), Z. HORVÁTH (2007) munkáiban. Allium oleraceum L. BD: Garé (Petike); BH: Magyarszék (Malom-hegy); GD: Fazekasboda (Disznó-hát). Hagyományos művelésű szőlőültetvényekből és egy extenzív szántóról került elő. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), HORVÁT (1942b), Z. HORVÁTH in KEVEY és HORVÁT (2000). Allium sphaerocephalon L. MH: Pécs (Szentmiklós). A Szőlészeti és Borászati Intézet Szentmiklóshegyi Kísérleti Telepének rézsűiről került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), HOLLÓS (1911), SIMONKAI in HORVÁT (1942b), SOÓ in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958), DÉNES (1996). Allium vineale L. BD: Pécs-Hird (Vörös-hegy); BH: Komló (Cseresznyák); TH: Belecska (-kelet). Hagyományos művelésű szőlőültetvényekből került elő. Ritka faj a hazai szőlőkben. Németországban társulást neveztek el róla (ROCHOW 1951). További adatok: HORVÁT (1939), Millner in KEVEY és HORVÁT (2000). Alopecurus aequalis Sobol. NYH: Máriagyűd (Alsó-Köves-föld). Belvizes szántóról jegyeztük fel. Korábbi adatait SIMONKAI (1876) Villány, HORVÁT (1942b, 1976) pedig Drávamenti-síkság térségéből közölte, újabb adatait lásd CSIKY és OLÁH (2006), valamint PÁL és PINKE (2007) munkájában. Althaea officinalis L. V: Tófű (-dél). Kukorica tábla szegélyéből mutattuk ki. További adatai: NENDTVICH K. (1836), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Althaea hirsuta L. MH: Hosszúhetény (Cseri). Elsőéves parlagról került elő. IUCN besorolását tekintve sebezhető (KIRÁLY 2007). További adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), SIMONKAI (1876). Alyssum alyssoides L. BD: Szellő (Kopár-rét); BH: Barátúr (Szállás-dűlők); ÉZS: Midszentgodisa (Felsőmindszent), Szatina (Nagy-földek); MH: Hosszúhetény (Cseri), Kismányok (Keskeny úti szőlőhegy), Pécsvárad (Külsőtanyák, Kutyás, Öreg-szőlők, Ruzsama, Szászvölgy), Váralja (Váraljai-hegy); PS: Keszü (-észak); SZD: Decs (Görögszőlő), Kismórágy (Papucs-hegy). Bázikus talajú extenzív szántók és szőlőültetvények ritkább növénye. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b, 1949, 1958). Amaranthus albus L. BD: Kisdér (Rekettyés); NYH: Bóly (Svincsina), Márok (Márokszentmárton); SZD: Szálka (-észak); TH: Kölesd (-dél); V: Kisdorog (Torda-hegy). Kapáskultúrákból és szőlőültetvényekből került elő. További adatai: KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1936, 1942b), KITAIBEL in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958), CSAPODY I. in HORVÁT (1958).
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 103 Amaranthus blitoides S. Watson PS: Pécs (Főpályaudvar); TH: Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás). Kapáskultúrákból, szőlőültetvényekből és ruderális területekről került elő. További adatai: BOROS (1938), PRISZTER in HORVÁT (1956, 1958), VÖRÖSS (1962, 1963a), HORVÁT (1975). Amaranthus blitum L. BD: Aranyosgadány (faluban), Somberek (faluban); BH: Magyarszék (Malom-hegy), Varga (Gatya-tető); ÉZS: Kisbeszterce (Tamás földje), Szentbalázs (Telek-hegy), Tormás (Kerék-fok), Töröcske (Gáj); DZS: Almamellék (Rózsahegy), Mozsgó (Jedinkaszőlő), Nagyváty (Girótfa), Nyugodterzsébet (Szőlőhegy), Patapoklosi (Felső-mező), Somogyapáti (Keszenvár, Lapos-hegy); MH: Hosszúhetény (Som-kerék); MSZ: Dunaszekcső (Gál-hegy); SZD: Decs (Görög-szőlő), Kismórágy (faluban), Várdomb (faluban); TH: Kölesd (-dél). Kapáskultúrák ritkább gyomnövénye. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), KNAPP in HORVÁT (1942b). Amaranthus crispus (Lesp. et Thévenau) N. Terracc. BD: Aranyosgadány (faluban), Somberek (faluban); MH: Kismányok (Keskeny úti szőlőhegy); V: Gerényes (-észak). Ruderális (baromfiudvarok, járdanövényzet) és szegetális területek ritkább gyomnövénye. További adatai: HORVÁT (1939), BOROS in HORVÁT (1942b), PRISZTER in HORVÁT (1956, 1958), VÖRÖSS (1962, 1963a). Amaranthus deflexus L. BD: Aranyosgadány (faluban); ÉZS: Simonfa (Banya-hegy); MH: Hosszúhetény (Ormándi-dűlő), Pécs (Csoronika, Egyetemváros); SZD: Várdomb (Szőlőhegy); V: Nagymányok (Malom-dűlő). További adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), BOROS in HORVÁT (1942b), NENDTVICH K. in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958, 1975), PRISZTER in HORVÁT (1958), VÖRÖSS (1962). Amaranthus graecizans L. BD: Kökény (Szőlőhegy), Szilvás (Szőlőhegy); MH: Mánfa (Határ-tető); MSZ: Dunaszekcső (Gál-hegy); SZD: Várdomb (Szőlőhegy); TH: Gyönk (Szabad-földek); V: Kárász (Öreg-hegy), Szászvár (Kantár-hegy). Leggyakrabban szőlőültetvényekben jegyeztük fel, de találkoztunk vele települések járdáin és falak mellett is. További adatai: MAYER (1859), KNAPP in HORVÁT (1942b), SOÓ in HORVÁT (1942b), Zsák in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958, 1975). Anchusa barrelieri (All.) Vitman SZD: Decs (Görög-szőlő). Szőlőültetvények mezsgyéjéből került elő. Hivatalosan védett faj, IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Korábbi adatait lásd NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1935b, 1943, 1958), TÓTH (2000, 2002, 2007), CSIKY (2006) munkáiban. Androsace maxima L. MH: Hosszúhetény (Csóka-kő, Telki-dűlő), Pécs (Aranyhegy, Középmakár, Makár), Pécs-Vasas (Parcsin). A faj hagyományosan művelt szőlőültetvényekben bukkant fel leggyakrabban, azonban fiatal parlagokon és rézsűkön is előfordult. A szőlőültetvények felhagyását követően 3-4. évben a fajrövidesen eltűnik. Hivatalosan védett növény, IUCN besorolását tekintve veszélyeztetett (KIRÁLY 2007). Korábbi adatait
104 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HORVÁT (1935b, 1942b), BOROS in HORVÁT (1942b), PÁL (2002a, 2002b, 2003) közli a térségből. Anthemis arvensis L. BD: Ófalu (Kalkofen); ÉZS: Kaposszerdahely (Szőlőhegy), Simonfa (Banya-hegy), Zselicszentpál (Alsó-hegy). Általában savanyú talajú, extenzív szántókon jelenik meg (PINKE és PÁL 2005). További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1977), PÁL és PINKE (2007). Anthemis austriaca Jacq. BD: Apátvarasd (Mészkemence), Aranyosgadány (-nyugat), Áta (Avas), Babarc (-nyugat), Baksa (Rádfai-dűlő), Bár (Malom-dűlő), Berkesd (Öreg-hegy), Birján (Gát-dűlő), Bogád (Szőlőhegy), Borjád (-észak), Egerág (Bagi-gyakra), Ellend (Új szőlő), Erdősmecske (Fritz-malom-völgy, Moger), Erzsébet (Alsó-rét), Garé (Buzsák, Petike, Tói-mező), Gerde (Füzes), Geresdlak (Püspöklak), Görcsöny (-észak, Vigonvári-szőlőhegy), Görcsöny-Keresztespuszta (-kelet), Görcsönydoboka (-nyugat), Gyód (Ráci-dűlő), Hásságy (-észak), Hidas (Magyar-hegy), Himesháza (Kenderföldek, Közép-hegy), Ivánbattyán (temető körül), Kátoly (Szőlőhegy), Keszü (-kelet, Százholdas), Kékesd (Kékesdi-erdő), Kisbudmér (Hegyi-dűlő), Kisherend (Cserszél), Kiskassa (-észak, Új-dűlő), Kisnyárád (Hosszú-tagok), Kozármisleny (-nyugat), Kökény (Temető-dűlő), Kövesd (Lajvéri-szőlők, Malom-rét), Liptód (Lencseföldek), Lothárd (temető mellett), Lovászhetény (Kerti-szántók), Magyarsarlós (a bekötőút mentén), Martonfa (-kelet), Mecseknádasd (az Árpád-kori templom közelében, Magas-puszta), Mohács (Szőlőhegy), Nagykozár (Ritics), Nagypall (Alsó-szilvás), Olasz (Hidor-hegy), Ófalu (Kalkofen, Wacholder-berg), Palkonya (temető melett), Palotabozsok (Hambár), Pellérd (Kő-megye), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Peterd (-kelet), Pécs (Málom), Pécs-Hird (Harangláb, Szél-föld, Szikla-berki-dűlő), Pécs-Málom (Kökénypuszta, Völgy-dűlő), Pécs-Újhegy (Bogádi út), Pécsdevecser (-dél), Pécsudvard (Gyíkos-tó, Rasztina, a temető mellett), Pócsa (-dél), Pusztakisfalu (Nagy-rét), Regenye (Hegyalja, Regenyei-hegy), Romonya (Bekefa, Deszka-kút, Egyenes), Somberek (Svájcer), Szebény (Mogyorós, Szikrás-legelő), Szellő (Kopár-rét), Szemely (a bekötőút mentén), Szentlőrinc (Pécsi úti dűlő, Tölgyfa-kút), Székelyszabar (-kelet, Kisnyárádi-gödör), Szilágy (-kelet), Szilvás (Pajtáskert), Szőke (Szőlőhegy), Szőkéd (-észak), Téseny (Hideg-mező, Pénzes-megyer), Újpetre (Vokányi-földek), Velény (Árpa-hegy), Véménd (Szőlőskert, Trefortpuszta), Zengővárkony (-dél, Hosszú-földek, Mész-föld, Mogyorósi-dűlő); BH: Abaliget (Korzák), Barátúr (Cseresznyésdűlő), Bodolyabér (Kisbodolya), Kisbattyán (-kelet), Komló (Mecsekfalu), Kovácsszénája (Ádám-halála, Sas-rét), Liget (Zakinya), Magyaregregy (Hodács, Lapos-völgy), Magyarszék (Benága, Csonka-rét, Halom-dűlő, Rövid-földek), Orfű-Tekeres (Égett-szállás); DZS: Almamellék (-észak), Antalfalu (Temetői-dűlő), Bükkösd (-észak, Megyefa), Bükkösd- Becsali (Téglaházi-dűlő), Csertő (Titvány), Csonkamindszent (Kám-völgy), Dinnyeberki (Szociális otthon környékén, Vörös-hát), Helesfa (Pajta-fő), Hetvehely (-nyugat, Rókalyuk), Ibafa (Liki-föld), Kacsóta (-észak), Magyarlukafa (Szerenkei-hegy), Nagyváty (Girótfa), Nyugodterzsébet (Szőlőhegy), Somogyapáti (Adorjánpuszta), Somogyviszló (Szabó-szőlőki-dűlő), Szentlászló (Szérüskerti-tábla); ÉZS: Bakóca (Nagy-mező), Boldogasszonyfa (Cserkovina, Hegyesdi-mező), Bőszénfa (Törjék-puszta), Gálosfa (Hosszú-hegy), Gödre (Rosenberg, Thomasberg), Gyümölcsény (Lazina alja), Hajmás (Öreg-hegy), Husztót (Cikedűlő), Kaposgyarmat (-észak), Kaposkeresztúr (-észak), Kaposszerdahely (Szőlőhegy),
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 105 Mindszentgodisa (Felsőmindszent), Oroszló (Bükk-mál), Simonfa (Banya-hegy), Töröcske (Kovács-hegy), Zselickislak (Deres-hegy), Zselicszentpál (Alsó-hegy); GD: Fazekasboda (Disznó-hát), Feked (Hosszú-dűlő), Mórágy (faluban, Pince-hegy); MH: Bakonya (-észak, Mokárdi-dűlő), Cserdi (Szőlőhegy, Horgas-dűlő), Hosszúhetény (Cseri-dűlő, Dömös-alja, Hegyalja utca, Mál-tető, Ormándi-dűlő, Potor-hegy, Som-kerék, Szorító-dűlő, Telki-dűlő), Kővágószőlős (Szerkőalja), Kővágótőttős (-dél, -kelet, -nyugat, Tótvár), Máza (-dél), Pécsvárad (Belsőtanyák, Kutyás, Külsőtanyák, Öreg-szőlők, Ruzsama, Szászvölgy), Pécs- Vasas (Parcsin), Váralja (Váraljai-hegy), Zengővárkony (Gesztenyés, Górica); MSZ: Dunaszekcső (Beváros); MT: Lánycsók (Parlag); NYH: Bóly (-nyugat); PS: Keszü (-észak), Pécs (Fogadó, Göjényi-rétek), Pécs-Nagyárpád; SZD: Alsónána (Pincesor), Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Kakasd-Széptölgyes (Országúti-dűlő), Lajvérpuszta (Malom-rét), Szálka (-észak, Kenderes); TH: Alsóbikád (Fejszés), Belecska (-kelet, Rozália), Dúzs (vasútállomás közelében), Gyönk (-észak), Hőgyész (Csicsó), Kalaznó (- nyugat), Kéty (Nagy-völgy, Temető-dűlő), Kisszékely (-észak, Hegyhát), Kistormás (Varsádi-dűlő), Kölesd (Haro-hegy), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Nagyszékely (Cseperke-hát), Tolnanémedi (-délkelet, kisszékelyi elágazó), Udvari (Forrásvölgy), Varsád (Szérüs-dűlő); V: Bonyhád-Majos (Hidasi-Nagy-szántók), Izmény (-nyugat), Kárász (faluban), Kisvejke (-észak), Köblény (-nyugat), Mekényes (-kelet), Nagymányok (Kenderes), Szászvár (Víz-völgy), Tófű (-dél), Vékény (Öreg-hegy). Extenzív szántók szegélyében gyakran tömeges. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), BARTAL (1911), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1940, 1942b, 1943), BOROS in HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Anthemis ruthenica L. TH: Belecska (-kelet, -nyugat), Dúzs (vasútállomás közelében). Homoki extenzív szántókról került elő. További adatai: SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), PÁL és PINKE (2007). Anthemis tinctoria L. KS: Pincehely (Szőlőhegy); MH: Cserkút (faluban), Hosszúhetény (Dömös-alja dűlő), Pécs (Szentmiklós), Pécs-Vasas (Parcsin); TH: Zomba (Szentgálpuszta). Hagyományos művelésű szőlőültetvényekben és azok rézsűiből került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), JÁVORKA in HORVÁT (1939), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1977), PURGER (2008). Anthriscus caucalis M. Bieb. TH: Belecska (-kelet), Dúzs (vasútállomás közelében). Extenzív szántókról került elő. Az ország más területein gyakoribb (PINKE és PÁL 2001, PINKE et al. 2003). További adatai: MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), SIMONKAI (1876), BARTAL (1911), MAYER in HORVÁT (1936), HORVÁT (1977). Aphanes arvensis L. BD: Baksa (Rádfai-dűlő), Mecseknádasd (-dél), Ócsárd (Vár-dűlő); BH: Magyaregregy (Hodács); DZS: Somogyhásságy (Göröndő); ÉZS: Bakóca (Nagymező), Kishajmás (Kecske), Szentbalázs (Telek-hegy); FS: Nagycsány (Mokrád, Sötét-nyírdűlő, temető környékén), Sellye (-dél); MH: Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike); V: Ág (Cser-mező), Egyházaskozár (-dél). Extenzív szántók ritka gyomnövénye, a talaj savanyú kémhatását jelzi (PINKE és PÁL 2005). A faj további előfordulási adatait NENDTVICH T.
106 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 (1846), MAYER (1859), NENDTVICH T. in NEILREICH (1866), SIMONKAI (1876), MAYER in HORVÁT (1935b), HORVÁT (1958, 1975) UJVÁROSI in HORVÁT (1958, 1975), PÁL (2002a), PÁL és PINKE (2007) közölte a térségből. Arabidopsis thaliana (L.) Heynh. BD: Görcsöny (Vigonvári-szőlőhegy), Kátoly (Szőlőhegy), Mohács (Szőlőhegy), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Székelyszabar (-kelet, Kisnyárádi-gödör), Újpetre (Grécpuszta), Zengővárkony (Mogyorósi-dűlő, Salamon); BH: Komló (Dávidföld, Mecsekfalu, Mecsekjánosi, Jánosipuszta), Kovácsszénája (Ádám-halála), Liget (Zakinya), Orfű-Tekeres (Égett-szállás, -észak); DZS: Antalfalu (Temetői-dűlő), Magyarlukafa (Szerenkei-hegy), Nagyváty (Girótfa); ÉZS: Bőszénfa (Rózsa-hegy), Csikóstőtős (Szabad-földi-dűlő, Szérüskert), Kishajmás (Kecske), Töröcske (Gáj), Zselickislak (Deres-hegy); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Bakonya (-észak), Cserkút (Kerekesdűlő, -nyugat), Kővágószőlős (Felső-Sajgó-dűlő, Szerkő alja), Kővágótőttős (-nyugat, Tótvár), Mánfa (Határ-tető), Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécs (Szentmiklós), Pécs-Vasas (-dél), Zengővárkony (Gesztenyés); PS: Keszü (-észak), Pécs (Göjényi-rétek); TH: Belecska (-kelet), Tolnanémedi (kisszékelyi elágazó); V: Ág (Cser-mező), Aparhant (Szőlőhegy), Egyházaskozár (Murják-földek), Köblény (-nyugat), Mucsfa (Annamajori-földek), Szalatnak (-észak), Vékény (Öreg-hegy). Szántókról, szőlőkből és ruderális területekről egyaránt előkerült. További adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), SIMONKAI (1876), HORVÁT (1942b), NENDTVICH V. in HORVÁT (1942b), PURGER (2008). Arabis recta Vill. MH: Pécsvárad (Ruzsama). Extenzív szántó szegélyéből került elő. További adatai: SIMONKAI (1876), BARTAL (1911), HORVÁT (1975), MILLNER in KEVEY és HORVÁT (2000). Artemisia absinthium L. MH: Hosszúhetény (Potor-hegy). Extenzív szántó szegélyéből került elő. További adatai: MAYER (1859), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Asperugo procumbens L. BD: Himesháza (Kenderföldek); MH: Pécs (Megyer), Pécsvárad (Belsőtanyák, Malom közelében, Kutyás, Öreg-szőlők). Extenzív szántók ritka gyomnövénye. A térség néhány szántószegélyében tömeges volt. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), BARTAL (1911), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b), MILLNER in KEVEY (1998). Atriplex sagittata Borkh. SZD: Kakasd (Petőfi utca déli vége), Kismórágy (Papucs-hegy). Kapáskultúrákból és ruderális élőhelyekről került elő. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), SADLER in HORVÁT (1975). Avena fatua L. BD: Romonya (Deszka-kút); MH: Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike); PS: Pécs (Tüskésrét), Pécs-Nagyárpád. Szántóföldek szórványos elterjedésű gyomnövénye. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SZITA in HORVÁT (1958), Ujvárosi in HORVÁT (1958). Bifora radians M. Bieb. MH: Hosszúhetény (Som-kerék), Orfű (a Pécsi-tó mellett),
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 107 Pécsvárad (Rác-tető). Extenzív szántók ritka gyomnövénye. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Nincs adata a térségből! Bromus arvensis L. BD: Erdősmecske (Moger), Görcsöny-Keresztespuszta (-kelet), Hidas (Magyar-hegy), Mecseknádasd (-dél), Nagykozár (Ritics), Ófalu (Kalkofen), Pécs (Málom), Pécs-Hird (Harangláb), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Szilvás (Pajtáskert); BH: Barátúr (Szállás-dűlők), Liget (Zakinya), Magyarhertelend (Igaz-oldal), Magyaregregy (Hodács, Lapos-völgy), Magyarszék (Benága, Halom-dűlő, Rövid-földek); DZS: Almamellék (- észak), Dinnyeberki (Vörös-hát), Hetvehely (-nyugat, Rókalyuk), Szentlászló (Szérüskertitábla), Szulimán (Rózsás); ÉZS: Bakóca (Nagy-mező), Baranyajenő (Hosszú-hegy), Boldogasszonyfa (Cserkovina), Cserénfa (Törcsényi-hegy), Gálosfa (Hosszú-hegy), Gyümölcsény (Lazina alja), Kaposgyarmat (-észak), Kisbeszterce (-észak, Tamás földje), Kishajmás (Bogorgya, Kecske), Meződ (Alsó-dűlő), Mindszentgodisa (Felsőmindszent), Oroszló (Hosszú-rétek), Palé (Malom-oldal), Szatina (Nagy-földek), Tormás (Magyaros), Zselicszentpál (Alsó-hegy); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Bakonya (Mokárdi-dűlő), Hosszúhetény (Cseri, Hegyalja utca, Som-kerék, Telki-dűlő), Kővágótőttős (-nyugat), Orfű- Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécsvárad (Kutyás, Ruzsama); TH: Udvari (-kelet); V: Aparhant (Szőlőhegy), Ág (Cser-mező), Bonyhád (Róka-dűlő), Kárász (faluban), Mekényes (-kelet), Szalatnak (-kelet). Szántóföldek adathiányos gyomnövénye. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1976), PÁL és PINKE (2007). Bromus japonicus Thunb. BD: Görcsöny-Keresztespuszta (-kelet), Szebény (Mogyorós); BH: Magyaregregy (Hodács); GD: Feked (Hosszú-dűlő); NYH: Bóly (Svincsina), Nagynyárád (Régenszvízen); V: Ág (Cser-mező). Szántóföldek, szőlőültetvények és ruderális területek gyomnövénye. További adatai: HORVÁT (1935b, 1942b, 1958). Bromus secalinus L. BD: Gyód és Görcsöny-Keresztespuszta között; FS: Bogádmindszent (faluban). Extenzív és intenzív szántókon egyaránt megtalálható, helyenként tömeges lehet. A modern vetőmagtisztítási módszerek hatására országosan megritkult (PINKE és PÁL 2005). IUCN besorolását tekintve veszélyeztetett (KIRÁLY 2007). A Drávamenti-síkság néhány gazdaságában problémagyomként jelentkezett. A térségben további adatait NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b), REISINGER (1974), PÁL (2002a), PÁL és PINKE (2007) közli. Buglossoides arvensis (L.) I.M. Johnston BD: Bár (Malom-dűlő), Berkesd (Öreg-hegy), Bogád (Szőlőhegy), Egerág (Bagi-gyakra), Ellend (Új szőlő), Erdősmecske (Moger), Garé (Petike), Geresdlak (Püspöklak), Hásságy (-észak), Hidas (Magyar-hegy), Kékesd (Kékesdierdő), Kisherend (Cserszél), Kozármisleny (-nyugat), Kövesd (Lajvéri-szőlők), Lovászhetény (Kerti-szántók), Magyarsarlós (a bekötőút mentén), Martonfa (-kelet), Mecseknádasd (Magas-puszta), Mohács (Szőlőhegy), Ófalu (Kalkofen), Palkonya (temető melett), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Pécs-Hird (Harangláb, Szél-föld), Pusztakisfalu (Nagy-rét), Romonya (Deszka-kút, Egyenes), Szebény (Mogyorós), Szellő (Kopár-rét), Székelyszabar (-kelet), Szilágy (-kelet), Szőke (Szőlőhegy), Véménd (Trefortpuszta), Zengővárkony (-dél, Hosszú-földek, Mogyorósi-dűlő, Salamon); BH: Bodolyabér
108 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 (Kisbodolya), Kisbattyán (-kelet), Komló (Mecsekfalu), Kovácsszénája (Ádám-halála, Sasrét), Orfű-Mecsekszakál (Végföldek), Orfű-Tekeres (Égett-szállás), Vázsnok (Öreg-hegy); DZS: Dinnyeberki (Vörös-hát), Ibafa (Liki-föld), Somogyviszló (Szabó-szőlőki-dűlő); ÉZS: Husztót (Cike-dűlő), Kaposszerdahely (Szőlőhegy), Szatina (Nagy-földek); GD: Mórágy (Pince-hegy); MH: Hosszúhetény (Cseri dűlő, Csókakő út, Dömös-alja, Ormándidűlő, Som-kerék), Kővágótőttős (-nyugat), Máza (-dél), Pécsvárad (Belsőtanyák, Kutyás, Öreg-szőlők, Ruzsama, Szászvölgy), Zengővárkony (Gesztenyés, Górica, Hajdútemetés); MSZ: Dunaszekcső (Beváros); MT: Mohács (Vasútállomás); PS: Pécs (Fogadó, Tüskésrét, Tüskés-dűlő); SZD: Alsónána (Pincesor), Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Szálka (- észak); TH: Belecska (-kelet, Rozália), Gyönk (Szabad-földek), Kalaznó (-nyugat), Kéty (Nagy-völgy, Temető-dűlő), Kisszékely (-észak, Hegyhát), Miszla (Ágnes-hegy, Macskáshegy, Vadalmás), Nagyszékely (Cseperke-hát), Tolnanémedi (Úrbéri-földek), Udvari (- kelet); V: Ág (Cser-mező), Bonyhád-Majos (Hidasi-Nagy-szántók), Gerényes (-észak), Izmény (-nyugat), Nagymányok (Kenderes), Szászvár (Víz-völgy), Tófű (-dél). Extenzív szántók viszonylag gyakori gyomnövénye, soha nem tömeges. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Bunias orientalis L. BD: Véménd (Apát-rétek); TH: Miszla (Macskás-hegy, Vadalmás). Extenzív szántó szegélyéből és ruderáliáról került elő. Nincs korábbi adata a térségből! Bupleurum rotundifolium L. BD: Pécs-Hird (Harangláb); MH: Hosszúhetény (Hegyalja út, Telki-dűlő), TH: Nagyszékely (Cseperke-hát). Extenzív szántók rendkívül ritka gyomnövénye. IUCN besorolását tekintve sebezhető (KIRÁLY 2007). További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), BARTAL (1911), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b), PÁL (2003), KEVEY (2004), TÓTH (2007). Calepina irregularis (Asso) Thell. BD: Bár (Malom-dűlő), Egerág (Bagi-gyakra), Gyód (Ráci-dűlő), Pécs (Péterpuszta), Somberek (temető körül), Szőke (Szőlőhegy); MH: Bakonya (Mokárdi-dűlő), Boda (Só-hegy), Cserkút (Kerekesdűlő), Hosszúhetény (Csókakő, Dömös-alja, Szorító-dűlő), Kővágószőlős (Szerkő alja, Harka), Kővágótöttös (-kelet, - nyugat), Pécs (Alsómakár, Aranyhegy, Középmakár, Mecsekalja, Patacs, Rácváros, Sülevölgy, Szentmiklós, Ürög), Pécs-Somogy (Haris köz), Pécs-Szabolcs (Cserbokor-dűlő), Pécs-Vasas (Parcsin), Pécsvárad (Szász-völgy) [TÓTH ined.]; PS: Pécs: (Göjényi-rétek), Pécs-Nagyárpád, Pellérd (Kő-megye); TH: Belecska (Rozália), Hőgyész (Csicsó); V: Izmény (Aparhant irányába, a nagyüzemi szőlőkben), Mucsfa (Annamajori-földek). Szőlőültetvények és ruderális területek gyomnövénye. Déli oldalakon olykor tömeges. További adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HORVÁT (1936, 1940, 1942b, 1975), ZSÁK in HORVÁT (1942b), PURGER (2008). Camelina microcarpa Andrz. ex DC. BD: Áta (Avas), Bár (Malom-dűlő), Berkesd (Öreghegy), Bogád (Szőlőhegy), Ellend (Új szőlő), Egerág (Bagi-gyakra), Erdősmecske (Moger), Erzsébet (Alsó-rét), Geresdlak (Püspöklak), Görcsöny (Vigonvári-szőlőhegy), Görcsönydoboka (-nyugat), Gyód (Ráci-dűlő), Hásságy (-észak), Hidas (Magyar-hegy), Himesháza (Kenderföldek, Közép-hegy), Kátoly (Szőlőhegy), Kékesd (Kékesdi-erdő),
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 109 Kisherend (Cserszél), Kisnyárád (Tisztás), Kozármisleny (-nyugat), Kövesd (Lajvéri-szőlők), Lovászhetény (Kerti-szántók), Magyarsarlós (a bekötőút mentén), Maráza (-észak), Martonfa (-kelet), Mecseknádasd (-dél, Magas-puszta), Mohács (Szőlőhegy), Nagybudmér (Szelistye), Nagykozár (Ritics), Nagypall (Alsó-szilvás), Olasz (Hidor-hegy), Ófalu (Kalkofen, Krebsbach), Palotabozsok (Hambár, -nyugat), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Pécs (Málom), Pécs-Hird (Szél-föld, Szikla-berki-dűlő), Pécs-Újhegy (Bogádi út), Pécsudvard (Gyíkos-tó, Rasztina), Pócsa (-észak), Romonya (Bekefa, Egyenes), Somberek (-dél, Svájcer), Szabadszentkirály (Kerek-domb alja), Szebény (Mogyorós, Szikrás-legelő), Szellő (Kopár-rét), Szemely (a bekötőút mentén), Szentlőrinc (Pécsi úti dűlő, Tölgyfa-kút), Székelyszabar (-kelet, Kisnyárádi-gödör), Szilágy (-kelet), Véménd (Szőlőskert, Trefortpuszta), Zengővárkony (-dél, Hosszú-földek, Mogyorósi-dűlő, Salamon); BH: Kovácsszénája (Ádám-halála), Orfű-Tekeres (Égett-szállás), Tékes (Döböcsin), Vázsnok (Öreg-hegy); DZS: Kacsóta (-észak), Magyarlukafa (Szerenkei-hegy); ÉZS: Mindszentgodisa (Felsőmindszent), Vásárosdombó (Fleis-tag, Ódombó, Szekcsői-oldal); GD: Fazekasboda (Disznó-hát), Feked (Hosszú-dűlő), Mórágy (Pince-hegy); MH: Hosszúhetény (Cseri, Dömös-alja, Hegyalja út, Mál-tető, Ormándi-dűlő, Potor-hegy, Somkerék, Szorító-dűlő), Pécs (Mecsekalja), Pécs-Vasas (-dél, Parcsin), Pécsvárad (Belsőtanyák, Kutyás, Külsőtanyák, Öreg-szőlők, Ruzsama, Szászvölgy), Váralja (Szállás, Váraljai-hegy), Zengővárkony (Gesztenyés, Górica); MT: Lánycsók (Parlag); MSZ: Dunaszekcső (Beváros); NYH: Bóly (-nyugat); PS: Keszü (-észak), Pécs (Fogadó, Tüskés-dűlő, Tüskésrét), Pécs-Nagyárpád; SZD: Alsónána (Pincesor), Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Lajvérpuszta (Malom-rét), Szálka (Kenderes); TH: Alsóbikád (Fejszés), Belecska (- kelet, Rozália), Dúzs (vasútállomás közelében), Gyönk (-észak), Hőgyész (Csicsó), Kalaznó (-nyugat), Kéty (Nagy-völgy, Temető-dűlő), Kisszékely (-észak, Hegyhát), Kistormás (Varsádi-dűlő), Kölesd (Haro-hegy), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Nagyszékely (Cseperke-hát), Tolnanémedi (kisszékelyi elágazó, Úrbéri-földek), Udvari (- kelet), Varsád (Szérüs-dűlő); V: Ág (Cser-mező), Aparhant (Somos), Bonyhád-Majos (Hidasi-Nagy-szántók), Gerényes (-észak), Kisvejke (-észak), Nagymányok (Kenderes), Szászvár (Víz-völgy). Extenzív szántók gyomnövénye, sosem tömeges. A Camelino- Anthemidetum társulás névadó karakterfaja. További adatai: HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007), PURGER (2008). Camelina rumelica Velen. ÉZS: Mindszentgodisa (Felsőmindszent), MH: Hosszúhetény (Dömös-alja). Extenzív szántók szegélyéből került elő. IUCN besorolását tekintve adathiányos (KIRÁLY 2007). Nincs korábbi adata a térségből! Cannabis sativa L.: TH: Belecska (falu körül, Rozália), Felsőnána (Gyepföldek), Kistormás (Varsádi-dűlő), Tolnanémedi (-délkelet), Udvari (-kelet). Kapáskultúrák gyomnövénye. A Mecsek térségéből nem került elő, a tőle északkeleti irányban elterülő Tolnai-hegyháton azonban tömeges lehet. További adatai: NENDTVICH K. (1836), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Catabrosa aquatica (L.) P. Beauv. GD: Feked (Hosszú-dűlő). Energiafű tábla nedves völgyalji területéről került elő. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). CSIKY (2006) Véleménye alapján a dél-dunántúli patakok, erecskék mentén elterjedtnek
110 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 mondható. További adatai: HORVÁT (1942b), MAYER in HORVÁT (1942b), SIMONKAI in HORVÁT (1942b), CSIKY (2006), KIRÁLY (2006), PÁL és PINKE (2007). Caucalis platycarpos L. BD: Nagybudmér (Szelistye), Ófalu (Kalkofen); BH: Kovácsszénája (Ádám-halála), Orfű-Tekeres (Égett-szállás); MH: Hosszúhetény (Cseridűlő), Pécsvárad (Belsőtanyák, a Malom környékén, Kutyás, Öreg-szőlők, Ruzsama); PS: Pécs (Fogadó, Mecsekalja); TH: Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás). Bázikus talajú, extenzív szántók ritka gyomnövénye. A térségből további adatait NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1940, 1942b, 1977), BOROS in HORVÁT (1942b), PÁL (2002a) és PURGER (2008) közli. Centaurea cyanus L. BD: Apátvarasd (Mészkemence), Áta (Avas), Berkesd (Öreg-hegy), Erdősmecske (Moger), Geresdlak (Püspöklak), Gyód (Ráci-dűlő), Kisherend (Cserszél), Kökény (Temető-dűlő), Lovászhetény (Kerti-szántók, Kőris-föld, Vörös-kereszt), Martonfa (-kelet), Mohács (Szőlőhegy), Ófalu (Kalkofen), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Pécs- Málom (Völgy-dűlő), Pécsudvard (Gyíkos-tó), Pusztakisfalu (Nagy-rét), Regenye (Hegyalja), Szilágy (-kelet), Szilvás (Pajtáskert), Szőkéd (-észak), Zengővárkony (-dél, Hosszú-földek, Mogyorósi-dűlő, Salamon); BH: Kovácsszénája (Ádám-halála), Orfű- Tekeres (Égett-szállás), Varga (Gatya-tető), Vázsnok (Öreg-hegy); DZS: Hetvehely (-nyugat, Rókalyuk), Magyarlukafa (Szerenkei-hegy), Visnye (Csontos); ÉZS: Gálosfa (Hosszúhegy), Husztót (Cike-dűlő), Jágónak (Csákány-hegyi-dűlő), Kaposszerdahely (Szőlőhegy), Mindszentgodisa (Felsőmindszent), Simonfa (Banya-hegy), Szágy (Kálvária), Zselickislak (Deres-hegy); GD: Fazekasboda (Disznó-hát); MH: Cserkút (-nyugat), Hosszúhetény (Basa-gödör, Cseri-dűlő, Dömös-alja, Ormándi-dűlő, Som-kerék, Szorító-dűlő), Kővágószőlős (Szerkő alja), Kővágótőttős (-kelet), Magyaregregy (Hodács), Máza (-dél), Orfű (Orfűi-hegy), Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécsvárad (Belsőtanyák, Kutyás, Öreg-szőlők, Ruzsama, Szászvölgy), Zengővárkony (Gesztenyés, Górica, Hajdútemetés); PS: Keszü (-észak), Pellérd (Kő-megye), Pécs (Göjényi-rétek); TH: Belecska (-kelet, -nyugat, Rozália), Kéty (Nagy-völgy, Temető-dűlő), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Tolnanémedi (kisszékelyi elágazó); V: Kárász (faluban), Szászvár (Víz-völgy). Extenzív szántók gyomnövénye. A vizsgált térségben még viszonylag sok település környékéről előkerült, azonban nagyobb borítást már csak elvétve jegyeztünk fel. A herbicidek egyre szélesebb körű alkalmazása miatt visszaszorulóban van (PINKE és PÁL 2005). További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b), REISINGER (1974), UJVÁROSI cit REISINGER (1974), PÁL (2002a), PÁL és PINKE (2007), PURGER (2008). Centaurium pulchellum (Sw.) Druce BD: Pécs-Hird (Vizes dűlő); DZS: Csertő (Török temető), Hobol (-nyugat), Kacsóta (-észak), Nagypeterd (Cirok-tarló), Visnye (Csontos); ÉZS: Gálosfa (Hosszú-hegy), Gödre (Gödreszentmárton), Patca (Csipány), Simonfa (Puszta-hegy), Szágy (Nagy-Komlói-dűlő), Tormás (Kerék-fok), Töröcske (Gáj); SZD: Mőcsény (Hosszú-földek, Palatinca). Legtöbb adata nedves talajú tarlókról került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b, 1958), BOROS in HORVÁT (1942b).
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 111 Cephalaria transsylvanica (L.) Schrad. BD: Bátaszék (Szentai-hegy), Hidas (Kert-dűlő), Máriakéménd (Öreg-hegy), Perked (Felső-mező); SZD: Lajvérpuszta (Szőlőhegy), Várdomb (Szőlőhegy); TH: Felsőnána (Görbe-földek, Gyepföldek). Szántóföldek és szőlőültetvények mezsgyéiből került elő. További előfordulási adatait lásd MAYER (1859), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b), Z. HORVÁTH (2007), PURGER (2008) munkáiban. Cerinthe minor L. BD: Hidas (Magyar-hegy), Kisjakabfalva (-kelet); BH: Liget (Zakinya), Magyaregregy (Hodács), Vázsnok (Öreg-hegy); DZS: Dinnyeberki (Vörös-hát); ÉZS: Patca (Csipány); MH: Hosszúhetény (Cseri, Cseri dűlő, Dömös-alja, Hegyalja út, Ormándi-dűlő, Rác-tető, Som-kerék, Telki-dűlő), Máza (Szabad-föld), Pécsvárad (Kutyás, Rác-tető, Ruzsama); TH: Gyönk (Szabad-földek), Kalaznó (-nyugat), Kéty (Nagy-völgy, Temetődűlő), Kisszékely (-észak, Hegyhát), Kölesd (faluban), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Tolnanémedi (-délkelet), Udvari (-kelet); V: Gerényes (-észak). Extenzív szántókról és tarlókról került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b), PURGER (2008). Chenopodium botrys L. MH: Pécs-Vasas (Petőfi-akna). A külszíni fejtés területén jelent meg. A térségben ritka fajnak tekinthetjük. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Chenopodium polyspermum L. BD: Garé (Petike), Ivánbattyán (Fáni-major), Kisdér (Rekettyés), Kiskassa (Új-dűlő), Ózdfalu, Szentlőrinc (Pécsi úti dűlő), Újpetre (Grucvaldteile), Villánykövesd (Jakabfalusi út mente); BH: Abaliget (Korzák), Bodolyabér (Kisbodolya), Liget (Zakinya), Magyaregregy (Hodács, Lapos-völgy), Magyarhertelend (Igaz-oldal), Magyarszék (Halom-dűlő); DS: Matty (-kelet); DZS: Csertő (Felső- Bástyalyuk), Helesfa (Pajta-fő), Nagypeterd (Cirok-tarló); ÉZS: Boldogasszonyfa (Ijedőhegy, Öreg-hegy), Bőszénfa (Öröm-hegy), Csikóstőttős (Szérüskert), Gödre (Gödreszentmárton), Hajmás (Öreg-hegy), Husztót (Alsó malom), Zselickisfalud (Öreghegy), Zselicszentpál (Kótormány); FS: Bogádmindszent (Kerekaljapuszta), Királyegyháza (Körtélyesi-dűlő), Pettend (-dél), Sellye (Remete-dűlő); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Mánfa (Határ-tető, Hátföld); NYH: Máriagyűd (Alsó-Köves-föld), Nagyharsány (Göcsösrét), Nagynyárád (Régenszvízen), Villány-Virágos (a falu pócsai vége); SZD: Gráboc (a faluban, Szociális otthon körüli földek), Mőcsény (Hosszú-földek, Palatinca). Enyhén savanyú, jó vízellátottságú tarlók növénye. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI in HORVÁT (1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958, 1975), KITAIBEL in HORVÁT (1958, 1975), PÁL és PINKE (2007). Chenopodium strictum Roth BD: Kisherend (Cserszél), Pécsudvard (temető mellett); BH: Tékes (Döböcsin), V: Ág (Cser-mező). Kapáskultúrákból került elő. További adatai: VÖRÖSS (1962, 1963a). Chenopodium vulvaria L. BD: Aranyosgadány (faluban), Somberek (faluban), MH: Pécs (Belváros). Ruderális termőhelyekről; baromfiudvarokról és települések belterületéről (jár-
112 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 dákról, lábazatok tövéből) került elő. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Korábbi adatai: SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b, 1975), NENDTVICH K. in HORVÁT (1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b). Commelina communis L. BD: Kövesd (Téglagyár), Nagypall (faluban), Somberek (faluban); BH: Magyarszék (a faluban); DS: Old (faluban); MH: Pécs (Belváros); PS: Pécs (Kertváros, Megyer). Települések belterületéről került elő leggyakrabban (házfalak mellől), azonban szemétdombok környékén is találkoztunk vele. Nincs korábban közölt adata a térségből! Consolida orientalis (J. Gay) Schrödinger BD: Pécs-Hird (Szikla-berki-dűlő), Versend (- dél); PS: Pécs (Megyer). Szántószegélyekből került elő. A keleti szarkaláb az ország tiszántúli szántóin tömeges lehet (PINKE és PÁL 2005), a Dunántúlon azonban szórványos elterjedésű, csupán szálanként fordul elő. További adatai: MAYER (1859), GÖRLITZ in UECHTRITZ (1966), PÁL (2003). Convolvulus cantabrica L. MH: Pécs (Szentmiklós). A Szőlészeti és Borászati Intézet Szentmiklóshegyi Kísérleti Telepének rézsűiről került elő. Hazánkban hivatalosan védett faj, azonban nem tekinthető veszélyeztetettnek (KIRÁLY 2007). További adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), JÁVORKA in HORVÁT (1935b), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1943, 1977), SADLER in HORVÁT (1943, 1977). Coronopus squamatus (Forssk.) Asch. PS: Pécs (Göjényi-rétek, Megyer). Extenzív szántók szegélyéből és taposott gyomtársulásokból került elő. A térségben ritka. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). További adatai: SIMONKAI (1876), BOROS (1925), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), PÁL és PINKE (2007). Crupina vulgaris Cass. MH: Pécsvárad (Ruzsama). Egy extenzív szántó szegélyéből sikerült kimutatni. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), HORVÁT (1935b, 1943). Digitaria ischaemum Schreb. ex Muhl. BD: Görcsöny (Csér). Kapáskultúrából származik az említett adata. Hazánk területén ritka (KIRÁLY 2009). IUCN besorolását tekintve adathiányos (KIRÁLY 2007). Terepi azonosítása és elkülönítése a D. sanguinalis-tól nehézkes. További adatai: MAYER in HORVÁT (1936), HORVÁT (1942b). Draba muralis L. BH: Orfű-Mecsekszakál (Végföldek); DZS: Magyarlukafa (Szerenkeihegy), Vásárosbéc (Köblös-szőlőhegy); MH: Bakonya (-észak), Pécs (Szentmiklós), Pécsvárad (Belsőtanyák). Extenzív szántók szegélyéből és hagyományosan művelt szőlőültetvényekből került elő. További adatai: HORVÁT (1939, 1958, 1975, 1977), KÁRPÁTI in HORVÁT (1942b), KIRÁLY G. (1998), KIRÁLY G. és KIRÁY A. (1998), PÁL (2002a). Eleusine indica (L.) Gaertn. MSZ: Dunaszekcső (faluban); PS: Pécs (Északmegyer). Mindkét esetben települések belterületének, ruderális élőhelyeiről került elő. A világ egyik
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 113 legfontosabb gyomnövényeként nyilvántartott aszályfű (HUNYADI et al. 2000) hazánkban is egyre több településen üti fel a fejét. Főként lakott területek ruderáliáin, járdarepedésekben, épületek tövében találkozhatunk vele. KIRÁLY (2009) a faj Dél-Dunántúl elterjedése esetében Belső-Somogyot említi. Nincs korábbi adata a térségből! Eragrostis cilianensis (All.) Vignolo ex Janch. ÉZS: Szentbalázs (Telek-hegy); SZD: Kakasd-Széptölgyes (Országúti-dűlő). Szőlőültetvényekből került elő. Magyarország területén ritkának tekinthető (KIRÁLY 2009). IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Kapáskultúrák gyomnövényeként jellemezhető. Korábbi adatai a térségből: SIMONKAI (1876), HORVÁT (1942b), MAYER in HORVÁT (1942b), Zsák in HORVÁT (1942b), CSIKY (2006). Eragrostis pilosa (L.) P. Beauv. ÉZS: Gödre (Gödreszentmárton). Gabona tarlóról került elő. HORVÁT (1942b) közönségesnek tartja a környéken. Erysimum odoratum Ehrh. MH: Hosszúhetény (Potor-hegy), Pécs (Pécsbánya), Pécs- Vasas (Parcsin). Előfordulását a Mecsek ruderális termőhelyeiről jegyeztük fel. Pécsbánya területén, a Karolina külfejtésen tömeges. Országos tekintetben ritka faj. Hazánkban hivatalosan védett faj, azonban nem tekinthető veszélyeztetettnek (KIRÁLY 2007). További adatai: MAYER (1859), SIMONKAI (1876), NENDTVICH T. in KERNER (1863), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1975), TÓTH (2000, 2002, 2007). Erysimum repandum L. TH: Belecska (Rozália), Gyönk (Szabad-földek), Miszla (Ágneshegy, Macskás-hegy, Vadalmás). Extenzív szántószegélyekről mutattuk ki. Szórványos elterjedésű faj (KIRÁLY 2009). A Tolnai-hegyhát néhány extenzív szántójáról került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), SIMONKAI (1876), KNAPP in HORVÁT (1942b), MILLNER in KEVEY és HORVÁT (2000). Euphorbia exigua L. BD: Ófalu (Kalkofen), Újpetre (Szőlőskertek); BH: Orfű-Tekeres (- észak), Vázsnok (Öreg-hegy); DZS: Kacsóta (-észak); MH: Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Váralja (Sándorfa) [TÓTH ined.]; PS: Pécs (Fogadó, Mecsekalja); TH: Kalaznó (- nyugat). Tarlók tipikus gyomnövénye, napjainkra megritkult. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), ZSÁK in HORVÁT (1942b), UJVÁROSI in HORVÁT (1958), HORVÁT (1977). Euphorbia falcata L. BD: Magyarsarlós (Szőlőhegy), Szilágy (-észak, -kelet), Zengővárkony (Hosszú-földek); BH: Orfű-Tekeres (-észak); MH: Hosszúhetény (Dömösalja, Rác-tető), Kővágótőttős (-kelet), Pécsvárad (Rác-tető); NYH: Máriagyűd (Alsó-Kövesföld); TH: Diósberény (Hosszú-földek), Felsőnána (-dél), Gyönk (Szabad-földek), Hőgyész (Szálláspuszta), Kalaznó (-nyugat), Kistormás (Varsádi-dűlő), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Zomba (Páskum); V: Bonyhád-Majos (Hidasi-Nagy-szántók), Závod (Árvaitanya). Tarlók tipikus gyomnövénye, napjainkra megritkult. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1958), PRISZTER in HORVÁT (1958), UJVÁROSI in HORVÁT (1958).
114 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 Euphorbia falcata subsp. acuminata (Lam.) Simonk. TH: Felsőnána (-dél). Tarlók tipikus gyomnövénye. Az alfaj országosan sem tekinthető gyakorinak (PINKE és PÁL 2001). Nincs korábban közölt adata a térségből! Euphorbia maculata L. PS: Pécs (Megyer). Ruderális termőhelyeken, járdarepedésekben, taposott környezetben. További adatai: KÁRPÁTI in HORVÁT (1956, 1958), VÖRÖSS (1962). Euphorbia platyphyllos L. V: Závod (Árvaitanya). Gabona tarlóról jegyeztük fel. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1943), KNAPP in HORVÁT (1942b). Euphorbia stricta L. PS: Keszü (-észak). Extenzív szántó szegélyéből került elő. További adatai: HORVÁT (1942b, 1977). Filago arvensis L. MH: Cserkút (Kerekesdűlő, -nyugat), Kővágószőlős (Harka, Sajgó), Pécs (Aranyhegy, Szentmiklós, Zurna), Pécs-Vasas (-dél); V: Egyházaskozár (Jauka-hegy). A felsorolt adatok szőlőültetvényekből származnak. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b, 1958, 1977). Filago vulgaris L. s. str. BD: Görcsöny (Vigonvári-szőlőhegy); MH: Kővágószőlős (Harka, Sajgó), Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécs (Szentmiklós), Pécsvárad (Aranyhegy) [TÓTH ined.], Zengővárkony (Gesztenyés). A felsorolt adatok szőlőültetvényekből származnak. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HORVÁT (1942b, 1958, 1977), BOROS in HORVÁT (1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b). Fumaria officinalis L. BD: Erdősmecske (Fritz-malom-völgy), Geresdlak (Kisgeresd), Hidas (Magyar-hegy), Himesháza (Közép-hegy), Lovászhetény (-dél), Máriakéménd (Öreghegy), Mohács (Szőlőhegy), Nagybudmér (Vezovác), Pécs-Hird (Kerékhegy-dűlő), Romonya (Egyenes), Szebény (Szikrás-legelő); BH: Abaliget (Bába-kút), Liget (Zakinya), Tékes (Döböcsin); ÉZS: Csikóstőttős (Szérüskert); GD: Mórágy (faluban); MH: Boda (Sóhegy), Bakonya (-észak), Cserkút (Kerekesdűlő), Hosszúhetény (Csókakő út, Dömös-alja, Hegyelő, Szorító-dűlő), Kismányok (Keskeny úti szőlőhegy), Kővágótőttős (-nyugat), Máza (Kecske-hegy), Pécs (Aranyhegy, Csoronika, Kis-Mély-völgy, Középmakár, Lőtér-dűlő, Makár, Pécs-Szabolcs, Sülevölgy, Szentmiklós, Ürögi határút, Zurna), Pécsvárad (Ruzsama); MSZ: Dunaszekcső (Gál-hegy); SZD: Alsónána (Szabad-földek); V: Kárász (Öreg-hegy), Szalatnak (-kelet), Vékény (Öreg-hegy). Az adatok nagy részét szőlőültetvényekből jegyeztük fel, azonban extenzív szántók szegélyéből is kimutattuk. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HORVÁT (1958). Fumaria rostellata Knaf MH: Pécs (Lőtér-dűlő, Sülevölgy, Szentmiklós). Szőlőültetvényekből és azok rézsűiből került elő. Ritka. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). További adatai: JANKA in HORVÁT (1942b), MILLNER in VÖRÖSS (1974). Fumaria schleicheri Soy.- Will. BD: Romonya (Egyenes); BH: Vázsnok (Öreg-hegy);
PÁL HENN NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 115 MH: Cserkút (Kerekesdűlő), Hosszúhetény (Csókakő út, Dömös-alja, Potor-hegy), Pécs (Szentmiklós); PS: Keszü (-észak), Pécs (Tüskésrét, Tüskés-dűlő, Kertváros); TH: Felsőnána (-dél), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás). Extenzív szántókon és szőlőültetvényekben egyaránt előfordult. További adatai: HORVÁT (1936, 1942b). Fumaria vaillantii Loisel. BD: Belvárdgyula (Ug-dűlő), Egerág (Bagi-gyakra), Kozármisleny (-nyugat), Kövesd (Lajvéri-szőlők), Nagybudmér (Szelistye), Olasz (Hidorhegy), Ófalu (Kalkofen), Palotabozsok (Kenderföld), Szőke (Szőlőhegy); BH: Kisbattyán (- kelet); MH: Pécs (Szentmiklós), Pécs-Somogy (Murom), Pécsvárad (Kutyás); NYH: Bóly (-nyugat); PS: Pécs (Kertváros); SZD: Szekszárd (Malom-oldal); TH: Kéty (Nagy-völgy); Tolnanémedi (Úrbéri-földek), Zomba (Szentgálpuszta); V: Aparhant (Somos). Extenzív szántókon és szőlőültetvényekben egyaránt előfordult. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), BARTAL (1911), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b), KNAPP in HORVÁT (1942b), SIMONKAI in HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007), PURGER (2008). Gagea villosa (M. Bieb.) Duby BH: Komló (Cseresznyák), MH: Hosszúhetény (Dömösalja), Pécs (Sülevölgy, Szentmiklós, Ürögi határút), Pécs-Somogy (Haris köz, Őr-hegy), Pécs-Szabolcs (Közép-hegy), TH: Diósberény (-nyugat). Hagyományos művelésű szőlőültetvények ritkább gyomnövénye. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), HORVÁT (1942b, 1976), SZITA in HORVÁT (1942b), PÁL (2003). Galeopsis angustifolia (Ehrh.) Hoffm. MH: Hosszúhetény (Cseri), Pécsvárad (Aranyhegy) [TÓTH ined.]. Kapáskultúrából került elő. Korábbi adatai: SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b, 1943). Galeopsis ladanum L. ÉZS: Oroszló (Pala-rét); GD: Feked (Hosszú-dűlő); V: Kárász (faluban). Extenzív szántókról és gabonatarlókról került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és Horvát (1939), HORVÁT (1939, 1977), NENDTVICH V. in HORVÁT (1942b). Geranium molle L. MH: Pécs (Szentmiklós). Szőlőültetvények kaszált sorából és rézsűkről mutattuk ki. További adatai: MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), NENDTVICH T. in NEILREICH (1866), HORVÁT (1942b, 1977). Geranium pyrenaicum Burm.f. MH: Pécs (Csoronika). A Pécsi Tudományegyetem botanikus kertjéből több tő is előkerült. További adata: BALOG in HORVÁT (1939), HORVÁT (1943). Geranium rotundifolium L. MH: Cserkút (Kerekesdűlő), Pécs (Patacs, Sülevölgy). Szőlőültetvényekből került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), MAYER (1859), SIMONKAI (1876). Gnaphalium uliginosum L. BH: Magyaregregy (Lapos-völgy); DZS: Patapoklosi (Felsőmező); ÉZS: Baranyaszentgyörgy (Tatárka-dűlő), Gödre (Gödreszentmárton), Szágy (Nagy- Komlói-dűlő), Szentbalázs (Telek-hegy); NYH: Villány-Virágos (-dél); V: Kárász (Kárász-
116 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 Köblény vasútállomás közelében) [TÓTH ined.]. Jó vízellátottságú szántókon és belvizes területeken jelenik meg. További adatai: MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1958, 1977), ZSÁK in HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Gypsophila muralis L. BH: Magyaregregy (Hodács); DZS: Csertő (Török temető), Kacsóta (-észak), Visnye (Csontos); ÉZS: Bőszénfa (Törjék-puszta), Csikóstőttős (Szabadföldi-dűlő), Gödre (Gödreszentmárton), Kaposszerdahely (Szőlőhegy), Szágy (Nagy- Komlói-dűlő), Szenna (Vén Balázs), Szentbalázs (Telek-hegy), Szilvásszentmárton (Pusztahegy); FS: Sellye (Remete-dűlő); MH: Hosszúhetény (Nagy-mező) [TÓTH ined.], Kővágótőttős (-észak), Orfű-Bános (Petike, Bánosi-szállás), Pécs (Pécsbánya), Váralja (Sándorfa és Szederfa között) [TÓTH ined.]; NYH: Villány-Virágos (-dél); V: Kárász (Kárász-Köblény vasútállomás közelében) [TÓTH ined.], Szárász (Rolltanya). Főként tarlók gyomnövénye, de ruderális területekről is előkerült. Korábbi adatai: NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Heliotropium europaeum L. BD: Borjád (-dél), Cikó (Kókai-oldal), Egerág (Újegerág), Erzsébet (Kékesdi-erdő, Pince-föld), Görcsöny (Hin-völgye), Kátoly (Szőlőhegy), Kékesd (Kékesdi-erdő), Kisjakabfalva (Gyalogúti dűlő), Kozármisleny (Sasfészek), Kökény (Cseridűlő), Lothárd (Szabad-földek), Magyarsarlós (Szőlőhegy), Nagybudmér (-nyugat), Palkonya (Hegyi-földek-dűlő), Pócsa (-dél), Somberek (Sloszberg), Szederkény (-kelet), Szilágy (-észak), Villánykövesd (Jakabfalusi út mente), Vókány (Nagy-Völgy-dűlő); DZS: Dinnyeberki (Kám-völgyi-dűlő); ÉZS: Gödre (Gödreszentmárton), Kaposkeresztúr (a temetőnél), Mindszentgodisa (Felsőmindszent); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Cserdi (Szőlőhegy), Hosszúhetény (Ormándi-dűlő, Rác-tető, Som-kerék), Váralja (Szélső-dűlő) [TÓTH ined.]; MSZ: Dunaszekcső (Gál-hegy); NYH: Bóly (Svincsina), Márok (Márokszentmárton), Nagyharsány (Göcsös-rét); PS: Pécs (Fogadó); SZD: Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Kismórágy (faluban, Rozsdásserpenyő), Szálka (-észak); TH: Kéty (Temető-dűlő), Hőgyész (Szálláspuszta), Pincehely (Mandi-tanya), Szakadát (Osztás-dűlő), Zomba (Páskum). Kapáskultúrákból és tarlókról került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), JÁVORKA in HORVÁT (1939), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), KNAPP in HORVÁT (1942b), CSAPODY I. (1953), PURGER (2008). Helminthia echioides (L.) Gaertn. PS: Pécs (Tüskésrét), V: Bonyhád (Istvánmajor). A mediterráneumban közönséges gyomnövény, néhány töve a térség ruderális és szegetális élőhelyeiről egyaránt előkerült. IUCN besorolását tekintve veszélyztetettség közeli (KIRÁLY 2007). SIMONKAI (1876) és HORVÁT (1977) csupán Villány mellől közli. További adatai: LENGYEL in HORVÁT (1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b), TÓTH in KEVEY és HORVÁT (2000), FARKAS és TÓTH in KEVEY és HORVÁT (2000). Hibiscus trionum L. BD: Baksa (-észak), Belvárdgyula (Ug-dűlő), Berkesd (Öreg-hegy), Egerág (Újegerág), Ellend (Új szőlő), Erzsébet (Kékesdi-erdő, Pince-föld), Görcsöny- Keresztespuszta (-kelet), Ivánbattyán (Fáni-major), Kátoly (Szőlőhegy), Keszü (-dél),