Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll s a kivételnek, mely holnapra talán szabály; /Illyés Gyula/

1 PARK ÓVODA - L A KKOZÓ TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll s a kivételnek, mely holnapra talán szabály; /Illyés Gyula/

2 Tartalomjegyzék AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI... 6 BEVEZETŐ... 7 AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS ÁTFOGÓ ÉS GLOBÁLIS TERVE... 12 1.1.GYERMEKKÉPÜNK... 12 1.1.1. Milyen is az általunk ismert és a bennünk kialakult gyermekkép?... 13 1.1.2. Óvodánk sajátos arculata... 14 1.1.3. Óvodánk erőforrásai, szerkezete... 18 1.2.ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA... 27 1.2.1.Az óvodai nevelésünk feladatai a személyiség-fejlesztés területén... 28 1.2.2.Az Alapprogram alapján a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 29 1.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 31 1.3.1Szomatikus (testi) nevelés, egészséges életmód alakítása... 32 1.3.2.Lelki egészségvédelem (pszicho higiénés nevelés), értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (lásd Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejezetben)... 37 1.3.3.Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés) (lásd Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés és a Gyermekvédelem az óvodában fejezetekben)... 38 2.PARK ÓVODA NEVELÉSI RENDSZERE... 42 A rendszer elemeinek rövid felvázolása... 43 3.A PEDAGÓGIAI FELTÉTELRENDSZER ÉS TARTALMA... 51 3.1.A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI... 51 3.1.1.Egészséges életmód alakítása, gondozás... 51 3.1.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 59 3.1.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 63 3.2.A GYERMEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 72 3.2.1.Játék... 72 3.2.2. Munka jellegű tevékenység... 76 3.2.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 79 3.3.A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI... 82 3.3.1.A külső világ tevékeny megismerése... 83 3.3.2. A mozgás... 88 3.3.3. Verselés, mesélés... 92 3.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 95 3.3.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka... 100 4. A LAKKOZÓ TAGÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE... 106 4.1. A RENDSZER ELEMEINEK RÖVID FELVÁZOLÁSA... 107 4.2. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK... 112 5. A PEDAGÓGIAI FELTÉTELRENDSZER ÉS TARTALMA... 114 Szervezeti és időkeretek az óvodában... 115 6.1. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI... 117 6.1.1. Egészséges életmód alakítás... 117 6.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 123 6.1.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés... 133 6. 2. GYERMEKI TEVÉKENYSÉGFORMÁK... 137 6. 2. 1. Játék... 138 6. 2. 2. Munkajellegű tevékenységek... 142 6. 2. 3. A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás... 145 6. 3. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI... 147 6.3.1. Mozgás... 147

3 6.3.2. Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 151 6.3.3. Külső világ tevékeny megismerése... 155 6.3.4. Komplex művészeti nevelés... 160 7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK... 167 7.1. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN... 167 7. 2. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK... 169 8. PEDAGÓGIAI ADATRÖGZÍTÉS... 170 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 173 5. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS... 174 A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAMBÓL ÁTVETT FEJLESZTŐPROGRAM A LAKKOZÓ TAGÓVODA RÉSZÉRE.... 174 Mozgásfejlesztés... 174 Testséma fejlesztés... 175 Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés)... 180 Verbális fejlesztés... 185 FELHASZNÁLT IRODALOM... 188 2011. ÉVI CXC. TV. A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL... 188 20/2012. (VIII.31.) EMMI RENDELET... 188 363/2012 (XII. 17.) KORM. RENDELETE AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁRÓL EMMI RENDELET A SNI GYERMEKEK ÓVODAI ÉS ISKOLAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEIRŐL... 188

4 Mottó: "Ne erőszakkal oktasd... a gyermeket tanulmányokra... hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy jobban megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama." (Platon Összes művei)

5 A helyi pedagógiai programok előkészítésében, a felülvizsgálatban és a módosításban a Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda nevelőtestülete vett részt. A kompetencia alapú óvodai nevelés beépítését írta és szerkesztette a részanyagok alapján: Kyriacou Krisztina A részanyagok és a konzultáció alapján a programot írta és szerkesztette: Kyriacou Krisztina Majzik Ferencné Somogyváriné Tóth Erika Szaniszlóné Radványi Katalin Szeidermann Ilona Tamás Enikő Formai kivitelező: Majzik Ferencné Török Ferencné

6 Az óvoda jogi státusa, adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: OM azonosítója: Székhelye: Telephely: Az óvoda alapító okiratának száma: Park Óvoda-Lakkozó Tagóvoda 034321 1048 Budapest, Külső Szilágyi út 46. 1048 Budapest, Lakkozó utca 3. Lakkozó Tagóvoda 119/2013 (VI.27.) Kelte, ebben megfogalmazott alaptevékenysége: Alapító, fenntartó, irányító:: Az intézmény gazdálkodási jogköre: Jogállása: 2011.május 26. - Óvodai nevelés, ellátás - SNI gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység - Óvodai intézményi étkeztetés - Munkahelyi étkeztetés - Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Budapest Főváros IV. ker. Újpest Önkormányzat 1042 Budapest, IV. István út 14. Önállóan működő költségvetési szerv Önálló jogi személy Az óvoda befogadóképessége: Park Óvoda: 150 fő Lakkozó Tagóvoda: 200 fő Tel.: 06-1-380-6795 Az óvoda telefonszáma: (06-1-380-6603) Fax: 06-1-230-0362 e-mail: parkovi@parkovi.hu Az óvodai csoportok száma: Park Óvoda: 6 Lakkozó Tagóvoda: 8 Az óvoda vezetője, (a program jóváhagyója): Majzik Ferencné (Horváth Erzsébet)

7 Bevezető Az Budapest Főváros IV. ker. Újpest Önkormányzat döntése alapján 2011. augusztus 31-től két, eddig önállóan működő óvoda összevonásra került. Mindkét intézmény az elmúlt évtizedekben kialakította sajátos arculatát, a Park Óvoda 20, a Lakkozó Óvoda 25 éve fogadja a gyermekeket, elsősorban Káposztásmegyerről. Negyedik alkalommal került sor, immáron a két testülettel közösen az óvoda helyi nevelési programjának átdolgozására. A jelenlegi munka kicsit más volt, mint az eddigiek, hiszen két, jól bevált nevelési programot kellet egységes szerkezetbe ötvözni, oly módon, hogy az eddigi sajátosságokat meg tudjuk tartani. 1999-ben a közoktatási törvény előírta valamennyi intézmény számára, hogy az Óvodai nevelés országos alapprogramja (továbbiakban Alapprogram) alapján nevelési programot kell készíteni, vagy valamelyik válaszható program közül átvenni, illetve adaptálni. Hosszas előkészítő munka után a két intézmény nevelőtestülete kétféle utat választott. A Park Óvodában úgy döntöttünk, saját programot készítünk. Akkori döntésünket nagyban befolyásolta, hogy az óvodánk 8 éves megléte alatt az Alapprogram által biztosított lehetőségeket kiaknázva új módszereket, sajátos szervezeti kereteket alakítottunk ki. A magyar óvodapedagógia eddigi eredményeit megtartottuk. Felhasználtuk a továbbképzéseken és a szakirodalomból megismert, nevelő munkánkhoz illeszkedő alternatív módszereket és programokat. A Lakkozó Óvoda nevelőtestülete hasonló megfontolások alapján arra a következtetésre jutott, hogy az akkori gyakorlat és a környezet elvárásai alapján, oly módon készíti el saját nevelési programját, hogy beépíti a Komplex Prevenciós Óvodai Program mozgásfejlesztő és verbális fejlesztő anyagát. A két óvoda nevelési programjában nemcsak az a közös, hogy mindkettő az Alapprogramra épül, hanem több olyan hangsúly, kiemelés is található, amelyek a Park Óvodára és a Lakkozó Óvodára is egyaránt jellemző: a mozgásfejlesztés hangsúlyossága, az anyanyelvi nevelés és értelmi nevelés összehangolása, különösen figyelve a

8 kommunikáció verbális és nonverbális fejlesztésére, az egyéni differenciált bánásmód és a differenciált fejlesztés, a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekek integrált nevelése. A programok készítésekor hozott döntéseket mindkét óvodában megerősítette, a felülvizsgálatok eredménye, ezért nem változtattunk tartalmi szempontból. Jó alkalom volt ez az időszak arra, hogy a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekekkel kapcsolatos speciális nevelési feladatokat, a számukra szükséges tárgyi feltételeket is beépítettük a programjainkba. A törvényi változás értelmében lehetőséget kell adnunk olyan gyerekeknek is a fejlődésre, az integrált nevelésre, akik érzékszervi fogyatékosok, beszédfogyatékosok, enyhe értelmi fogyatékosok, autisták, megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az elmúlt években mindkét intézményben fogadtak már SNI gyermekeket. A Park Óvodában olyan gyermekek fejlesztésére került sor, akiknek beszédfogyatékosságuk/súlyos, akadályozott beszédfejlődésük: szenzoros, motoros, vagy szenzomotoros problémájuk (pl.: megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság, stb.), illetve a beszédhibákhoz csatlakozó és/vagy magatartási zavaruk, látássérültségük, gyengénlátásuk miatt eltérően fejlődnek. A Lakkozó Óvodában a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek integrált nevelése folyt. Az érintett gyermekeknek családi nevelését, közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés. Óvodánk az együttneveléssel többet vállal, magasabb értékeket kínál a SNI gyermekeknek, mint részvétet és védettséget. A SNI gyermekek nevelése és fejlesztése során mindkét óvodában felhasználjuk a kompetencia alapú óvodai programcsomagban megismert kiegészítő köteteket, melyek sérülés

9 specifikus eszköztárat adnak az együttneveléshez, valamint ajánlások találhatóak a fejlesztéshez. Az óvodában történő együttnevelés az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel A programok eddigi felülvizsgálata alapján egyértelművé vált, hogy az iskolába lépés időpontjában gyermekeink személyisége olyan fejlődést mutat, hogy alkalmasak az iskolai tanulásra. A programban leírtak eddigi nevelő munkánkat tükrözik, melynek során folyamatosan kértük és kaptuk a szülők támogatását. A ránk bízott gyermekekkel megismertetjük az őket körülvevő való világot, és ez alatt alakítjuk, formáljuk őket. Olyan nevelési módokat kerestünk, amelyben óvodásaink minden kényszer nélkül saját magukhoz viszonyítva a legoptimálisabban fejlődhetnek. A Park Óvodában vegyes életkorú csoportokat szerveztünk, hiszen a családokban is különböző korosztályok együttélése közben valósul meg a nevelés komplex formája. A családban gyermekeket érő hatások alakították, formálták a viselkedésüket, magatartásukat és észrevétlenül gyarapodott ismeretük, fejlődött készségük. A vegyes életkorú csoportokban lehetőség nyílik a szociális tanulásra, a közösségi élet szokásainak kialakítására az olyan családból érkezett gyermekek számára is, ahol csak egy-két gyermek van (az óvodába járók 33%-a 1 gyermekes, 54%-a 2 gyermekes, 13%-a 3 és több gyermekes családban élnek). A vegyes életkorú csoport lehetőséget ad a testvérkapcsolatok és a szorosabb társas kapcsolatok kialakítására. Annak a gyermeknek, akinek nincs testvére, többnyire kimaradnak az életéből azok a nevelési helyzetek, amelyek egy többgyermekes családban jelen vannak. A Lakkozó Óvodában az elmúlt években arra törekedtek a csoportok kialakítása során, hogy homogén, vagy részben osztott csoportokat legyenek. Mióta a Közoktatási Törvény szerint a rugalmas beiskolázás /tankötelezettség május 31./, egyre nehezebb a tisztacsoportok létrehozása, így már a Lakkozóban is vannak vegyes- illetve részben osztott életkorú csoportok. Olyan óvodát szerveztünk, mely kötöttségmentes, családias, érzelmi biztonságra épül, ahol a gyermeki személyiség szabadon bontakozhat ki, ahol érvényesül a kompetencia alapú integrált nevelés.

10 A délelőtti folyamatos napirend teszi lehetővé, hogy a gyermek kedve és érdeklődése szerint válasszon a különböző tevékenységek közül, és önállóan döntsön, kivel és mit játszik, milyen tevékenységbe kapcsolódik be, vagy egyszerűen csak szemlélődik. A SNI gyermekek egyéni fejlesztésének is jobb feltételeket biztosít, a rugalmasan kialakított napirend Az egyéni bánásmód alkalmazása és az ehhez elengedhetetlen differenciált eljárások, módszerek nem csak a gyakorlatban fedezhetők fel, hanem az óvónők tervező és értékelő munkájában is. Az SNI gyermekek nevelése, fejlesztése során különösen fontos, hogy az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg, a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl őket, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiákat ismerjék és alkalmazzák az óvodában. Nevelési feladatainkat továbbra is a szülőkkel közösen kívánjuk végezni, oly módon, hogy gyermekeink rendelkezzenek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel. Az egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, a különböző tevékenységekben megvalósuló a tanuláshoz szükséges készségek, képességek folyamatos alakítását. Természetesen az iskolai életre való alkalmasság óvodai nevelésünknek csak egy része, hiszen az itt töltött évek alatt a gyermek egész személyiségét fejlesztjük. Az új Alapprogram megjelenése abban erősített meg minket, hogy jó úton haladunk, hogy továbbra is helyt kell kapnia az innovációnak a munkánkban. A most elkészült módosítások árnyaltabbá, sokszínűbbé teszik a programunkat. A Park Óvodában a kompetencia alapú óvodai nevelés elveit is beépítettük, valamint a pedagógiai attitűd újszerű értelmezése is helyet kapott, ezt a szemléletet szeretnénk a Lakkozó Óvodában is elfogadottá tenni a nevelőtestület tagjai számára. A programmódosítás, lehetőség volt arra is, hogy az elmúlt időszakban elnyert pályázatok adta változások és a bevezetésre kerülő innovációs folyamatok beépüljenek. Ilyen volt: Park Óvodában: KMOP-2007-4.6.1/2 Ingerdús nevelés feltételeinek megteremtése lakótelepi óvodákban.

11 A kompetencia alapú oktatás a Bp., Főv. IV.ker. Újpest Önkormányzat intézményeiben. TÁMOP 3.1.4-08/1-2009-0014. Zöld óvoda cím elnyerése Lakkozó Óvodában: EU szabványoknak megfelelő udvari játékszerek elhelyezése. Újpest, 2011. augusztus 31. Majzik Ferencné A 2012/13-as nevelési évben úgy indultunk el, hogy tudtuk ismételten módosítani kell a programunkat! Miért volt szükséges az előző mosósítást követően ilyen hamar erre sort keríteni? A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény kihirdetése után folyamatosan jelentek azon jogszabályok, melyek előírták a pedagógiai programok felülvizsgálati kötelezettségét. A változtatást az is indokolta, hogy a jogszabályok kötelezettségeket írtak elő. Új fejezetként beépítettük az óvoda Egészségfejlesztési programját. A felülvizsgálat során, a viták és a munkaközösségekben folyó munka eredményeként közeledett a két óvoda külön-külön program része egymáshoz. A változtatások nem jelentik azt, hogy elveszett az egyéni arculat. A Lakkozó Tagóvodában eddig a program részeként szereplő komplex prevenciós fejlesztéssel foglalkozó rész módszertani ajánlásként jelenik meg. A Park Óvoda fejezetébe bekerült a néphagyományőrzés, mint terület. Az egyes átemelések és korrekciók az óvodákban folyó nevelő munkát színesítik és továbbra is a gyermekek érdekeinek figyelembe vételét erősítik. A Park Óvoda Lakkozó Tagóvoda pedagógiai tevékenységrendszere, a személyi feltételeke és tárgyi környezete biztosítja a ránk bízott gyermekek nevelésének, fejlődésének mindenre kiterjedő, magas színvonalú megvalósíthatóságát. Újpest,2013. augusztus 30. Majzik Ferencné

12 Az óvodai nevelés és fejlesztés átfogó és globális terve 1.1.Gyermekképünk "Szükségem van rád, mert szeretlek" (Franz) Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki. Általunk is elfogadott tény, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is önálló személyiség, de egyben szociális lény is. Az óvodánkba járó gyermek, fejlődő személyiség, akinek fejlődését genetikai adottságok és az érési folyamat sajátos törvényszerűségei befolyásolják. A gyermeket érő spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások fontos szerepet töltenek be a fejlődés során, ennek megtervezésében nagyon fontos szerepe van az óvodapedagógusnak. Az előzőekben felsorolt összetevők együttes hatása következtében minden gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítése során meghatározó szerepet kap a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet. Ezért az óvoda összes dolgozójának minden tettéből sugározni kell a feltétel nélküli szeretetnek, a gyermek iránt érzett tiszteletnek, az odafigyelésnek, a segítőkészségnek, az egyes gyermek igénye szerint. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Óvodánkban a gyermekek személyiségének kibontakoztatására törekszünk, szükségleteiből indulunk ki, biztosítva a magas színvonalú nevelést, így meglévő hátrányai csökkennek. Bátran vallhatjuk, hogy óvodánk gyermekközpontú, befogadó és nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

13 1.1.1. Milyen is az általunk ismert és a bennünk kialakult gyermekkép? Legyen igényes önmagával, környezetével szemben. Igénye legyen a szépre, a gondozottságra és ezért tenni is tudjon és akarjon. Legyen érdeklődő, kíváncsi, tudjon elmélyülten foglalkozni dolgokkal. Képes legyen rácsodálkozni a természeti és társadalmi környezetében megmutatkozó jóra és szépre. Egyéniségét megtartva tudjon közösségben élni, környezetéhez alkalmazkodni. Legyen képes önmagát elfogadni és értékelni. Figyeljen környezetére, a természetre, a társaira és empátiával, toleranciával, példamutatással, segítőkészséggel, felelősséggel, őszintén, jó szándékkal forduljon feléjük. Legyen képes a másság elfogadására. Igényelje és lelje örömét a mozgásban, a testedzésben. Legyen lelkileg egészséges az érzelmi biztonságot nyújtó környezetében. Legyen játékos, jellemes, eltökélt és autonóm. Tudjon szeretni és figyelni másokra, ha kell együtt érezni. Legyen képes a művészeti élmény befogadására és azok kreatív kifejezésére, megjelenítésére. Legyen képes szavakkal, gesztusokkal kifejezni mondanivalóját, és tudjon figyelmesen hallgatni. Gyermekképünk alapja a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy valósul meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot és bizalmat ad a gyermeknek. Fontosnak tartjuk a SNI gyermekek beilleszkedését, fejlődését, együtt haladását társaikkal. Az együttneveléssel magasabb értéket kínálunk a SNI gyermekeknek, hiszen nemcsak részvétet és védettséget kapnak.

14 Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét a nemzetiséghez tartozó, a migráns gyermekek óvodai nevelésében is. 1.1.2. Óvodánk sajátos arculata A Park Óvoda 1990-ben épült a káposztásmegyeri lakótelepen. Eredetileg nem szerepelt a tervekben, de az óvodás korú gyermekek száma elengedhetetlenné tette egy új intézmény létesítését. A Lakkozó Óvodát 1985-ben vették birtokba a káposztásmegyeri gyermekek. A tervezett 8 csoport mellet még 3 csoportot indítottak az akkori Lakkozó iskola épületében. A gyermeklétszám az óvodák nyitása után igen magas volt, elérte a férőhelyhez képest, 120-130%-ot is. A helyi nevelési programok bevezetésével párhuzamosan a férőhellyel megegyező 150, illetve a 200 fős létszámot vettük figyelembe a felvételek alkalmával, és csak a törvényes %-kal léptük túl esetenként. A minket választó családok többsége (kb. 85 %) Káposztásmegyeren él, ha nem is szorosan az intézmény körzetében. Az elmúlt évek alatt egyre többen keresnek minket a lakótelepen kívülről, így van gyermekünk Újpest más részéről, Rákospalotáról és a környező településekről, akik olyan családokból érkeznek, ahol a szülők Újpesten dolgoznak. A szülők elvárása, hogy gyermeküket biztonságban tudják a nap folyamán. Igényük, hogy szeretetteljes gondoskodással vegyék körül a kicsiket, és olyan nevelést, fejlesztést kapjanak, mely egész személyiségük fejlődését eredményezi. A családok igénylik a folyamatos tájékoztatást gyermekük fejlődéséről és a kölcsönös bizalomra épülő együttnevelést. Nagyon sok segítséget ad ebben a munkában a jól működő Szülők Tanácsa a Park Óvodában, míg a Lakkozóban a Szülők Közössége. A program készítése, bevezetése, felülvizsgálata, és módosítása során folyamatosan kikértük a szülők véleményét, az igényeket felmértük. Az óvodába járó gyermekek többségének szülei közalkalmazottak, köztisztviselők és vállalkozók (jellemzően nem az úgynevezett kényszervállalkozók). A szülők kevés időt töltenek gyermekeikkel, a legtöbb szülő a megélhetésért nagyon sok időt tölt a családon kívül. A szülők elfoglaltsága, a lakótelep elzártsága következtében szűkös a gyermekek mozgástere, távol vagyunk uszodától, hegyektől és közművelődési, kulturális intézményektől.

15 A fentiek miatt sajátos közművelődési funkciókat is felvállaltunk játszóház, színházi előadás, sportolási lehetőségek és a kölcsön könyvtár megvalósítása. Az önkormányzat támogatásával úszni járnak az 5-6-7 évesek minden évben 10 alkalommal. A szülők mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy gyermekeik fejlődésének ne legyen akadálya az idő hiánya és a távolság nagysága a várostól. Az óvodai csoportokban biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását, a mindennapok szervezésénél fontos szempont, hogy minél több időt töltsenek szabadban. Változatos mozgásra ad lehetőséget az udvar korszerű EU-s szabványnak megfelelő felszereltsége és a különböző burkolatok. A 2009-2010-es nevelési évben mindkét óvodában új játékszerek kerültek telepítésre. A szülők igénye alapján különböző foglalkozásoknak adtunk lehetőséget, nevelési időn kívül (lásd speciális szolgáltatások), melyeknek helyszíne a tornatér/tornaterem, illetve a nevelői szoba. A családok nagy része vidékről illetve Budapest távolabbi részéről költözött a lakótelepre, így nagyon ritka a többgenerációs együttélés. A családok eléggé zártan, magányosan élnek - kevés igazi fórum áll rendelkezésre, ahol a problémákat és a sikereket megbeszélhetnék. Ezen próbálunk hagyományok kialakításával segíteni, talán ezért is népszerű a családokkal közösen szervezett program, a szülők-nevelők bálja vagy például a nagyszülők napja, az apák napja a Park Óvodában, míg a Lakkozó Óvodában a hétvégeken szervezett családi programok. Intézményünkben folyó nevelés kiegészíti a családi nevelést, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltünk be, hiszen azt pótolni nem tudjuk és nem is akarjuk átvenni annak szerepét. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvodában folyó személyiségfejlesztés során óvó-védő, szociális és nevelő funkciókat látunk el, így a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a személyiség kibontakoztatását úgy kívánjuk segíteni, hogy minden helyzetben és alkalommal szem előtt tartjuk az egyéni és életkori sajátosságokat és az eltérő fejlődési ütemet, (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is), az SNI-t, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőséget. A nevelési feladatokat egységben kezeljük és megpróbáljuk az egészséges életmód alakítását, az érzelmi, az erkölcsi, közösségi nevelést megfelelően ötvözni az értelmi neveléssel, mely az egészségfejlesztési program szerint rögzített.

16 Olyan légkör megteremtése a célunk, ahol minden gyermek biztonságban érzi magát. Pedagógiai programunkat úgy próbáltuk kialakítani, hogy gyermek és tevékenység központú legyen és olyan megoldási lehetőségeket alkalmazzunk, amely kreativitásra önkifejezésre ösztönöz. A Park Óvodában a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűd érvényesül, melyet a Jó gyakorlat -ból megismerve építettünk be a programunkba. A Lakkozó Tagóvoda nevelőtestületét is megismertetettük ezzel az attitűddel, és egyes elemeit beépítették nevelőmunkájukba. Az óvodai nevelés eddigi eredményeit megtartva, Park Óvoda programjában továbbra is kiemelt szerepet kap a gyermekek tevékenysége: a játék, a mozgás, a környező világ élményekre alapozott megismerése, a szociális érzékenység, mint az önérvényesítés formájának megalapozása, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, valamint a mindent átfogó anyanyelvi nevelés. A Lakkozó Tagóvoda pedagógiai programjában fontos helye van a Komplex Prevenciós Óvodai Program által kidolgozott mozgásfejlesztő és verbális fejlesztő résznek, mely módszertani ajánlásként szerepel. Szem előtt kell tartanunk, hogy a játék, szabad játék semmivel sem helyettesíthető. Valamennyi csoportban alkalmazzuk az egyéni bánásmódot. Az egyéni bánásmód, az eltérő fejlődési, érési ütem követéséhez, az esetleges lemaradások kompenzálásához, illetve a tehetségek gondozásához sok segítséget ad az óvodapedagógusok tudatos tervező és a fejlődést nyomon követő munkája (lásd pedagógiai adatrögzítés) és a speciális végzettségű szakemberek segítése (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus). A SNI gyermekek esetében a fogyatékuknak megfelelő speciális intézményekkel szoros kapcsolatot tartunk, esetenként együttműködési megállapodást kötünk. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét igénybe vesszük. Lehetőséget teremtünk a tehetséggondozásra, a dyslexia-, dysgráfia prevencióra és a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésére. A részképességzavarok kiszűrésére és azok korrigálására, a logopédus jelenléte teremti meg a feltételt. A Park Óvodában tanköteles korú gyermekeknek - kihasználva a testvér csoportok adta előnyöket és lehetőségeket hetente szervezünk közös fejlesztő tevékenységeket, ahol mozognak, énekelnek.

17 Testvér csoportok: Park Óvoda Süni Gyöngyvirág Tulipán Hóvirág Pingvin Nyuszi Lakkozó Tagóvoda Katica - Százszorszép Süni - Pillangó Babóca Csiga Teknős - Maci Októbertől - júliusig óvodánkban heti rendszerességgel mennek az 5-6-7 évesek sétálni, kirándulni - esetenként egész napra -, hogy közvetlen élményeket szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Ilyen alkalmakkor a 3-4 évesek az egyik óvodapedagógusukkal "itthon" maradnak, hiszen számukra az állandóság, a biztonságérzet nyújtása az elsődleges feladat, ők az első nevelési év második felétől egyéni fejlettségüknek megfelelően csatlakoznak ezekhez a sétákhoz. A Lakkozó Óvodában a 3-4 évesekből álló kiscsoportok alkalmanként vesznek részt sétákon, kiránduláson. A helyi adottságokat a minket körülvevő környezet igényét figyelembe véve olyan érzelmileg gazdag gyermekeket szeretnénk nevelni, akik ennek a lakótelepnek a hagyományait, arculatát alakítani tudják és akarják.

18 1.1.3. Óvodánk erőforrásai, szerkezete Park Óvoda Lakkozó Tagóvoda 6 csoportos, 150 férőhelyes 8 csoportos, 200 férőhelyes Az EU-s pályázat során megújult óvodánk, az így kialakított esztétikus, megfelelő méretű és korszerű felszereltségű épületünk és udvarunk segíti programunk megvalósulását. Az udvaron EU-s szabványoknak megfelelő játékszerek kerültek elhelyezésre, ez segíti a programunk megvalósítását. Rendelkezésünkre álló lehetőségek: Minden csoportnak megfelelő méretű (25 főre) csoportszoba és jól körülhatárolt öltöző és mosdó. Speciális elhelyezésű, de nagyon jól kihasználható, jól felszerelt "tornatér" az aulában, ami egyben a színháztermünk is és ez ad otthont a játszóházaknak, a sportfoglalkozásnak, néptáncnak, illetve a közös ünnepeknek. Rendelkezésünkre álló lehetőségek: Minden csoportnak megfelelő méretű (25 főre) csoportszoba és 2-2 csoportnak kialakított mosdó és 4-4 csoport által használt öltöző. Az előtérből leválasztott, nagyon jól felszerelt tornaterem, ami egyben színházterem és itt kap helyet a néptánc, a különféle sportfoglalkozás is. Fejlesztőszobánk, ahol a logopédus nyugodt körülmények közt, a szükséges speciális eszközökkel végzi munkáját és így mód van a SNI gyermekek fejlesztésére is.

19 Könyvtárunk, mely a folyosó egy nyugodt zugában található. 2127 kötet könyvvel segíti munkánkat, illetve áll a szülők rendelkezésére heti 1 délután. Ezen felül csoportonként átlagosan 80-100 könyv található, elsősorban a gyermekek részére. A könyvtár a nevelői szobában kapott helyet, itt található 1507 kötet könyvvel segíti munkánkat, illetve áll a szülő rendelkezésére, igény szerint heti rendszerességgel. Ezen felül a csoportokban átlagosan 50-60 könyv található, elsősorban a gyermekek részére. Nevelői szobánk, ahol immáron számítógépek és internetes kapcsolat is van, ami az óvodapedagógusok munkáját segíti. Ez a helység ad helyet a szülői értekezleteknek., a fogadó óráknak. A fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok a nevelői szobát használják a foglalkozásaikon, amit megfelelő módon átalakítunk. A nevelői szoba ad helyet az óvodapedagógusok felkészülésére, a fogadó órák megtartására. A logopédus, a fejlesztő pedagógus és a pszichológus is itt tartja meg a fejlesztő foglalkozásokat, amit ilyenkor a szükségnek megfelelő módon rendezünk be. Az óvoda két teraszrészét 3-3 csoport használja közösen a hozzá tartozó udvarrésszel együtt, ahol hinták, pancsolók, homokozók, és mozgáslehetőséget biztosító

20 játékszerek vannak. Az udvaron két nagy terület közös használatú (kerékpározáshoz, különféle mozgásos tevékenységhez), ahol, fa mászóka, csúszda, hinták, kalandpark, vizes játszóhely, ívó kút áll a gyermekek rendelkezésére Az óvoda udvara három részből áll, de a középső részt, ahol nem található árnyékoló és csak betonos terület alkotja, nagyon kevés tevékenységre tudjuk használni. A másik két udvar részt 4-4 csoport használja, beleértve az itt található teraszokat és udvari mosdókat is. A közös használatú udvarokon a gyermekek rendelkezésére állnak különféle mászókák, csúszdák, mászó fal, homokozók, babaházak, hinta, foci pálya. Két pancsoló, ahol a nyári időszakban vizes edzésekre, vízhez szoktatásra van lehetőség. A nyári időszakban a pancsoló hiányát zuhannyal pótoljuk Virágoskertek, veteményeskertek, komposztáló. Virágoskertek, komposztáló. Saját gázfűtéses kazán, ami abban segít, hogy az igényeknek megfelelően fűtsünk, illetve biztosítsunk meleg vizet. A A bölcsödével közös rendszerű távfűtés került kiépítésre, melyet ma már kérésnek megfelelően kapcsolnak be, ha az időjárás úgy

21 Széchenyi Terv keretében napkollektor került elhelyezésre a tetőn, mely kiegészíti a fűtés rendszerünket. kívánja. Tálalókonyha Tálalókonyha Orvosi szoba, amelyben az elsősegélyhez szükséges eszközök találhatók, valamint a védőnő végezheti el munkáját. A megbetegedett gyermekeket ebben a szobában helyezzük el a szülő érkezéséig. A bölcsőde területén kialakított orvosi szoba, melyben a szükséges eszközök megtalálhatók és itt végzi munkáját az óvoda védőnője.