A nonprofit szervezetek működése A nonprofit szervezetek főbb i és kiadásai VÁZLAT III.A nonprofit szervezetek működése 1. A nonprofit szervezetek főbb i és kiadásai I. A NONPROFIT SZERVEZETEK BEVÉTELEI és KIADÁSAI. A főbb bevételi források bemutatása. II. A NONPROFIT SZERVEZETEK BEVÉTELEINEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON (adatok, tendenciák, arányok 1996-2006. Nonprofit szervezetek gazdálkodása Informatikus könyvtáros szak (MA) Levelező 4-5. III. NONPROFIT TÖRVÉNYEK HATÁSA A BEVÉTELEK ALAKULÁSÁRA Ea: 2010-2011 IV. KORMÁNYZAT / ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NONPROFIT SZERVEZETEK KAPCSOLATA 1 2 I. A NONPROFIT SZERVEZETEK BEVÉTELEI és KIADÁSAI. A főbb BEVÉTELI FORRÁSOK bemutatása. A fejezet fő tartalmi elemei: A nonprofit szervezetek i és kiadásai A főbb bevételi források rendszerezése A főbb bevételi források jellegzetességeinek bemutatása A nonprofit szervezetek i és kiadásai A nonprofit szervezetek sajátos társadalmi-gazdasági helyzetük miatt, sajátos kkel is rendelkeznek: A k típusai* alkalmazkodnak : - a szervezeti forma sajátosságaihoz - az adott ország gazdasági helyzetéhez és - a politikai döntésekhez Főbb típusok* (a Nonprofit Útmutató szerint www.nonprofit.hu ) Alapító vagyon (?!) Költségvetési normatíva; egyéb állami költségvetési támogatás Adomány Cél szerinti tevékenységből származó bevétel; Vállalkozási tevékenységből származó bevétel Tagdíj; SZJA 1% Eszközök befektetéséből származó bevétel; Egyéb bevétel A bevétel megszerzésének formája lehet: szerződésen alapuló juttatás pályázat önkéntes felajánlás, azaz adomány A bevétel forrása*: állam / önkormányzat, magánszféra, szervezet által végzett tevékenység.. *ld.: A nonprofit szektor i rendszerező táblázat, mely fő forrásokat és kapcsolódó bevételi típusokat egyaránt jelez. 3 4 A nonprofit szervezetek i és kiadásai Kiadások tekintetében a nonprofit szervezeteknél nincs sajátosság*, azaz a szervezet minden -a tevékenységével összefüggő- kiadást teljesíthet. Sem a kiadások mértékére, sem célszerűségére nincs jogszabályi korlát. A kiadások célszerűségét és ésszerűségét a szervezetek legfőbb szerve (azaz a kuratórium vagy közgyűlés) ellenőrzi. A nonprofit szektor i (RENDSZEREZŐ TÁBLA - bevételi források, típusok) Főbb bevételi FORRÁSOK TÁMOGATÁSOK ÁLLAMI támogatások MAGÁN támogatások ALAPTEVÉKENYSÉG SAJÁT BEVÉTELEK GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG EGYÉB bevétel A kiadások főbb csoportjai* (a szervezetekre vonatkozó jogszabályok alapján): Közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek Egyéb célszerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek Közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, melyeket bevétel-arányosan meg kell osztani. Ezen a csoportosításon túl, a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni! Megjegyzés: kiadás költség (ld. később: nonprofit szervezetek számvitele) 5 } Költségvetési támogatás Vállalati támogatás Tagdíjbevétel Kamatk, Normatív magánszemélyektől kamatjóváírás Nem normatív Lakossági Önkormányzati támogatás Tagdíjbevétel jogi Pénzügyi műveletek támogatás személyektől Külföldi támogatás Normatív Nem normatív Alaptevékenység árés Vállalkozási bevétel Támogatás Központi alapoktól kapott díj nonprofit támogatás szervezetektől Alaptevékenység Költségvetési intézménytől értékesítési kapott támogatás SZJA (1%) ÁFA visszatérítés Átengedett iparűzési adó Hitel-és kölcsön egyéb pl: eszközértékesítés 6 Szerkesztette: Kuti Éva [2003] Kinek a pénze, kinek a döntése c. könyv (Nonprofit kutatások 12.) 1. táblájának (15.o.) kategorizálása alapján: Hollóné dr Kacsó Erzsébet 1
Főbb bevételi források: a.) állami támogatások -(1) A nonprofit szervezetek (és a civil szervezetek) több módon is részesülhetnek költségvetési támogatásban. Főbb bevételi források: a.) állami támogatások (2) Az éves költségvetési törvényekben az ilyen szervezetek támogatása a központi, illetve az önkormányzati és az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséből származhat. Az elkülönített állami pénzalapok közül a nonprofitok szempontjából a legfontosabbak: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Az NKA fő forrása: a kulturális járulék, önálló pályázati rendszerén, illetve a miniszter egyedi döntésén alapuló támogatásokon keresztül évente több milliárd forinttal támogatják a kulturális (többek között a nonprofit) szervezeteket. és a Munkaerőpiaci Alap (MA,) valamint az MA inek egy részét kezelő Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA). Az MA forrásait a munkaadók- és munkavállalók járulékbefizetései biztosítják. MA három alaprészéből tevődik össze: az ún. foglalkoztatási, az ún. rehabilitációs és az ún. felnőttképzési alaprészből. MA forrásokból részesül a kormány által a munkanélküliség enyhítése és a foglalkoztatás bővítését szolgáló intézményrendszer fejlesztése érdekében 1992. június 30-án alapított Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. 7 A támogatás lehet: normatív támogatás és költségvetési normatívát olyan állami feladatot ellátó nonprofit szervezet igényelhet, amely a szükséges engedélyekkel rendelkezik, és amely tevékenységek végzését szakmai törvények e szervezetek részére lehetővé teszik. A normatíva összege a mindenkori költségvetés függvénye, és annak szabályai szerint alakul. nem normatívtámogatás pl.: címzett előirányzatok, az általános tartalékból egyedi kormányhatározat alapján kifizetett támogatások, és A nem normatív az un. egyéb állami költségvetési támogatások : A hozzájutás módjai: pályázati úton elnyert, vagy költségvetési fejezetekben meghatározott támogatások (Megjegyzés: pályázaton kívül csak kis számú, különösen kiemelt nonprofit szervezet részesül a működését biztosító költségvetési támogatásban) 8 Főbb bevételi források b.) A magántámogatások szerkezete (1) Kik adnak? (1) Magánszemélyek mint adományozók Jellemzőik (Mo.): a konszolidált, kétgyermekes családban élő felnőttek, a középkorú nők (30 és 60 év közöttiek), a magasabb iskolázottságúak, a magasabb presztízsű munkát végzők, a magasabb keresetűek, a nagyobb településen élők és a támogatásban részesített szervezeteket jól ismerők. 2) Vállalatok l mint adományozók (3) Külföldiek mint adományozók (4) Hazai nonprofit szervezetek mint adományozók A teljes nonprofit szektor ihez csekély mértékben járulnak hozzá. A magyar alapítványok többsége egyetlen (rendszerint állami, önkormányzati) intézmény támogatására jött létre, nem azzal a céllal, hogy általános adományosztást folytasson. Az állami pénzek továbbosztására létrehozott közalapítványok támogatásainak kedvezményzettjei egyaránt lehetnek nonprofit szervezetek, for-profit vállalkozások és közintézmények. Ábra és kiemelések átvéve: Mit érdemes tudni az adományozóknak a nonprofit kutatásokról, Nonprofit Kutatócsoport 2003.) 4. füzet 9 Főbb bevételi források b.) A magántámogatások szerkezete (2) Az adományozók jellemzői (1) Magánszemélyek mint adományozók (2) Vállalatok mint adományozók A hazánkban működő vállalatok némelyike önálló alapítványt hozott létre, többségük azonban közvetlenül adományoz. Százalék Klubok tapasztalatai az európai és az amerikai vállalati szerepvállalás közti különbségről: Európában alig lehet olyan céget találni, amely a magasabb kategóriájú klubba tartozna. Magyarázatok: a vállalati kultúra és a társadalmi elvárások különbözősége, magas adók és TB (3) Külföldiek mint adományozók Arányuk magas, de csökkenő súly A támogatás módja: hazánkban bejegyzett alapítványokon keresztül adományoz, többségük azonban az anyaországból végzi ezt a tevékenységet. A rendszerváltást követően a külföldi magántámogatók közt élen jártak az amerikai magánalapítványok (Soros/Open Society Fund, C.S. Mott Foundation, Ford Foundation), de néhány európai (például az Együttműködô Holland Alapítványok),illetve japán támogató (4) Hazai nonprofit szervezetek mint adományozók A százalék klub kezdeményezés az USA-ból indult, ahol a klubtag cégek vállalják, hogy nyereségük egy vagy öt százalékát közösségi célokra fordítják. 10 Főbb bevételi források c.) Saját bevétel (1.) Cél szerinti tevékenységből származó bevétel ~: a cél szerinti tevékenység meghatározott ellenérték fejében történő végzése. Ellenértéket legtöbbször akkor kérnek, ha szolgáltatásaikat piaci szereplők kívánják igénybe venni. De! a nonprofit szervezetek legtöbb szolgáltatásukat ellenérték nélkül térítésmentesen- végzik. TAGDÍJ-at csak a társadalmi szervezetek tagjai fizetnek. (~ a tagsági viszony feltétele) A tagdíj nagyságát a szervezet legfőbb szerve határozza meg. c.) Saját bevétel (2.a) Vállalkozási tevékenységből származó bevétel ~ minden olyan tevékenység, melyet a szervezet bevétel és vagyonszerzés végett végez. Nem minősül vállalkozási bevételnek az alapító okiratban, alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység illetve az alapító okirat vagy alapszabály szerint nevesített közhasznú tevékenység. mentes e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás ld.: Társasági adótv.) Lényegében vállalkozási tevékenység mindaz, amit a szervezet a létesítő okiraton kívül végez. (De ez a tevékenység a szervezet számára legális, törvényes lehetőség!) Példák a nem vállalkozási vs. vállalkozási bevételre: Nem vállalkozási tevékenység a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak tárgyi eszk., készletek értékesítése, pénzeszközök betétbe, állam által kibocsátott értékpapírokba helyezése. Vállalkozási tevékenység: a részvényvásárlás, hirdetés, bérbeadás ( mert ezek nem közhasznú és nem cél szerinti tevékenységek). 11 12 2
c.) Saját bevétel gazdálkodásból eredő bevétel (2.b) Vállalkozási tevékenységből vs. pénzügyi tevékenységből származó bevétel kockázata + egyéb kockázatok A vállalkozás kockázatos tevékenység: nagyobb hozam, nagyobb kockázatvállalást feltételez. Ez a megállapítás a nonprofit szervezetek vállalkozására is helytálló. A nonprofit szervezet inek gyarapítása kisebb kockázattal elsősorban meglévő vagyonának hasznosításával is lehetséges. A szervezet alaptevékenységét nem veszélyeztető módon befektetheti vagyonát, és a pénzpiacon nyereségre tehet szert. A nonprofit szervezetek általában a biztonságos befektetésekre törekednek, így elsősorban a biztosabb, de alacsonyabb hozamot biztosító állampapírok vagy banki lekötések mellett szoktak dönteni. Közhasznú szerezetek esetében kötelező befektetési szabályzat megalkotása is. Az alapítás és működtetés, a túlélés és a növekedési pályára lépés mellett további külső környezet változásából eredő kockázatok amelyek: a nehezen kalkulálható állami támogatásból, a jogszabályok és a gazdasági szabályozók állandó változásáből, és a vállalkozásbarát környezethiányából erednek. 13 A k és kiadások tervezése / tervezhetősége A költségvetés tervezése A magyarországi nonprofit szervezetek esetében többnyire igaz, hogy a k nem, vagy csak nehezen tervezhetők: nem lehet megtervezni, hány pályázatot fog nyerni a szervezet, nem lehet tervezni, hányan fogják az adójukat felajánlani, és nem lehet azt sem megtervezni, hogy hány adományozó fog és mennyit adományozni. Azoknál a szervezetnél lehet tervezni, ahol viszonylag kiszámíthatóak a k: rendszeres adományozók állnak a háttérben, illetve ott, ahol a költségvetési normatíva vagy a nem pályázati úton elnyert támogatás Az általános gyakorlat szerint, a nonprofit szervezetek esetében a költségvetés tervezése azt jelenti, hogy meglévő, kiszámítható kiadásokhoz, bevételt kell valahonnan, valamilyen módon megteremteni. 14 II. A NONPROFIT SZERVEZETEK BEVÉTELEINEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON (adatok, tendenciák, arányok 1996-2006.) A fejezet fő tartalmi elemei: A nonprofit szervezetek bevételének alakulása ( trend ) 1996-2006. (Vannak bevétellel nem rendelkezők is!) A nonprofit szektor bevételének megoszlása a főbb bevételi források szerint; A k szerkezete nemzetközi összehasonlításban Egyes szervezeti formák és bevétel-típusok közötti összefüggés Szervezeti formák - állami támogatásból való részesedés A Kht k állami forrásokból való részesedése ( visszatekintő ) A nonprofit szervezetek bevételének alakulása Magyarországon 1996-2006 A nonprofit szervezetek bevételének növekedése az 1996-os évhez viszonyítva A szektor i 1996 és 2006 között megnégyszereződtek, de a nonprofitok nagyjából 8%-nak a kétezres évek második felében sem volt semmilyen bevételi forrása* (szabadidős, kulturális szervezetek egy része) 1996-ban a szektor összes 239 milliárd forint volt, míg 2006-ban 896 milliárd forint. A szektor egészét jellemző bevétel növekedés elsősorban a szakmaimunkáltatói érdekképviseletek, s különösen a közhasznú társaságok átlagost meghaladó növekedési mutatóival magyarázható. A vizsgált 10 éves periódusban a szakmai- munkáltatói érdekképviseletek az ötszörösére, a közhasznú társaságoké a tizenötszörösére (!) nőtt 15 Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: A nonprofit szektor struktuális átalakulás Magyarországon. 16 PhD dolgozat. BCE 2009. 183.o. Kiegészítés: Bevétellel nem rendelkező nonprofit szervezetek?? Megjegyzések: A bevétel hiánya általában a meghatározott évre vonatkozik (arány változó: a nonprofit szervezetek 7-10%-ánál fordul elő.) A hivatalosan minden bevételt nélkülöző nonprofit szervezetek működését legnagyobb gy részben valószínűleg a saját tagjaik finanszírozzák, de kapnak némi rejtett pénztámogatást a helyi önkormányzatoktól és azok intézményeitől, valamint egyéb magántámogatóktól is. Fennmaradásukhoz fontos az a természetbeni segítség is (a helyiségek, eszközök ingyenes használata, szállitás stb.), amely rendszerint ugyanezektől a támogatóktól érkezik. A nonprofit szektor bevételének megoszlása a főbb bevételi források szerint (Időbeli változás:1996-2000, 2003-2006) Az állami támogatások részaránya 1996 és 2006 között majdnem a duplájára nőtt ( ~ a nonprofit szervezeteket egyre nagyobb mértékben támogatja a kormányzat és az önkormányzatok.) A magántámogatások aránya csökkent : a bizalom hiánya és az adományozási szabályok szigorítása miatt. Forrás (ábra és idézet) : Kuti Éva [2003] Kinek a pénze, kinek a döntése 41-43.o. 17 Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: A nonprofit szektor struktuális átalakulás Magyarországon. PhD dolgozat. BCE 2009. 185.o. 18 3
A nonprofit szervezetek inek megoszlása nemzetközi összehasonlításban Magántámogatás aránya csökkent; Állami támogatás aránya nőtt Nemzetközi Magyarország Németorszáorszáország Francia- Olasz- trend 1990 2002 Magán jellegű adomány 10% 20% 13% 4% 7% 4% Kormányzati, illetve állami támogatás 43% 23% 39% 68% 60% 43% Ár- és díjbevétel 47% 57% 48% 28% 33% 53% A nonprofit szervezetek inek megoszlása Magyarországon (Főbb bevételi források aránya) magántámogatás A nonprofitok bevételi szerkezetét elemző hazai vizsgálatokban az egyik többnyire negatív kontextusban visszatérő megállapítás az volt, hogy a szektor bevételi szerkezete az állami támogatások alacsony mutatói miatt eltér a fejlett országokétól. Ma már a hazai nonprofitok bevételi szerkezete hasonló, mint a jelentős nonprofit hagyományokkal bíró országokban. Jól látható a nonprofit szervezetek nem magánadományokból (egyéni, vállalati, alapítványi) finanszírozzák tevékenységüket. (Az aránya azonban magasabb, mint Ny.Európában!) Átvéve: Bíró-Papp-Salamon [2004]: Nonprofit világ Heller Farkas Főiskola Tankönyv 265.o. 19 alaptevékenység Idézve: Lukács Edit: Nonprofit szervezetek gazdálkodása Minoies. Miskolc 2008 25. és 37.o (ÁBRA:korrigálva!!HKE!). 20 Egyes szervezeti formák és bevétel-típusok közötti összefüggés Magyarországon (2002) Bevételi forrás alapítvány, közalapítvány egyesület közhasznú társaság Állami, kormányzati támogatás 49,4% 21,7% 44,7% Magántámogatás 26,7% 11,5% 1,9% Alaptevékenységi bevétel 14,6% 49,7% 36,1% Gzdálkdáib Gazdálkodási bevétel étl 88% 8,8% 16,6% 6% 16,3% Egyéb bevétel 0,5% 0,5% 1,0% A különböző szervezetek bevételi szerkezete szignifikánsan eltér (!): magas állami támogatási arány a Kht-k és (Köz)alapítványok esetében; kimagasló az alapítványok (~közalapítványok) támogatás-jellegű Átvéve: Bíró-Papp-Salamon [2004]: Nonprofit világ Heller Farkas Főiskola Tankönyv 267.o. 21 Kiemelés: az állami támogatásból származó k megoszlása a szervezet jogi formája szerint (1996-2000; 2003-2006) Az állami támogatásokból eltérő arányban részesedtek a különböző nonprofitok. Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: im.: 186.o. Az elmúlt 10 évben a nonprofit szektor gazdasági növekedése elsősorban a közhasznú társaságok évről-évre növekvő teljesítményével teljesítményével magyarázható, ennek hátterében pedig az áll, hogy a Kht.-ok folyamatosan egyre több állami támogatási forráshoz jutottak hozzá. Vajon az állami támogatások növekedése együtt járt-e az állami- és önkormányzati feladatok nonprofitoknak történő átadásával is? Ld.: ea. IV. rész 22 Egy kis visszatekintés : A közhasznú társaságok aránya az összes nonprofit szervezet között és részesedésük a különböző bevételi forrásokból 1996-2000; 2003-2006 Kht.-ok nonprofit szervezetek között számaránya soha nem haladta meg a 3%-ot hazai viszonylatban, példa nélküli teljesítmény az, ahogy egyre nagyobb mértékben diszponálhattak a szektor állami támogatásokból származó bevételi forrásai felett A tényszerűséghez is hozzátartozik, hogy a Kht.-ok termelték ki a szektor vállalkozási és az alaptevékenységből származó bevételének egyre nagyobb hányadát és ők foglalkoztatták a szektor munkavállalóinak többségét. III. NONPROFIT TÖRVÉNYEK HATÁSA A BEVÉTELEK ALAKULÁSÁRA A fejezet fő tartalmi elemei: A három alapvető jogszabály: az ún. 1+1%-os, az ún. közhasznúsági, és a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény Nonprofit törvények + 1 új törvény (2009) Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: A nonprofit szektor struktuális átalakulás Magyarországon. PhD dolgozat. BCE 2009. 197.o. 23 24 4
A nonprofit törvények hatása a szektor működésére Az elmúlt évtizedben számos jogszabály született a nonprofitok anyagi forrásainak bővítése, a működési feltételek stabilizálása, a szervezetek iránti bizalom növelése és az intenzívebb lakossági kapcsolatok megerősítése érdekében. NOSZA *(a Nonprofit Szektor Analízis c. projekt. ) keretében vizsgálták, hogy a jogi szabályozás elérte-e a törvényalkotók eredeti szándékát, valóban elősegítette-e a nonprofitok kiegyensúlyozottabb működését és a különböző forrásokhoz történő hozzáférését. A három alapvető jogszabály: az ún. 1+1%-os, az ún. közhasznúsági, és a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény a.) A személyi jövedelemadó 1+1%-a (Mo.: bevezetés ) Magyarországon már 1991-ben felmerült az egyszázalékos adó ötlete, de akkor még kizárólag az egyházak finanszírozásával kapcsolatban. Elegendő politikai támogatás hiányában és a történelmi egyházak tiltakozása miatt a javaslat évekig fiókban maradt, A parlament végül 1996 decemberében fogadta el a jogszabályt. Az adófizetők első alkalommal 1997-ben rendelkezhettek befizetett adójuk 1%-ról Kedvezményezettek 1% - egy nonprofit, civil szervezet, kiemelt intézmény, 1% - egyház. Az 1%-os felajánlások mindenkori összege a szektor egésze számára nemcsak az adott év i szempontjából fontos. (ld.: a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény!) *A témában egyedüli, hiánypótló projekt 25 *Az 1%-os felajánlásokat sokan egyfajta magánjótékonysági adománynak tartják, valójában ezek a források az állami költségvetés személyi jövedelemadó-bevételéből származó közpénzek. 26 a.) A személyi jövedelemadó 1+1%-a : ELŐNYÖK az adófizetők közvetlenül rendelkezhetnek adójuk felhasználásáról, s ez által az állampolgárok direkt formában is részt vesznek az állami újraelosztás folyamatában. - A felajánlások nemcsak többletforrásokat biztosítanak a kedvezményezett szervezetek, intézmények működéséhez, hanem közvetlenebb, partneri kapcsolatot is feltételeznek az állampolgár és a támogatott szervezet, intézmény között. - A támogatott szervezetek a jogszabályi keretek között viszonylag szabadon használhatják fel az adófizetői hozzájárulásokat, ami kiszámíthatóbb működési feltételeket, a k hosszabb távú tervezhetőségét segíti elő. - A rendszer hozzájárul a nonprofit, civil szervezetek közötti verseny erősödéséhez is, mivel az adófizetők támogatásáért a szervezeteknek minden évben meg kell küzdeniük a felajánlások piacán. - Az 1%-os adományok továbbá viszonylag sok nonprofit szervezet számára hozzáférhetők, szemben célirányosan felhasználható és gyakran nehézkes adminisztrációt igénylő pályázati forrásokkal. a.) A személyi jövedelemadó 1+1%-a : HÁTRÁNYOK A felajánlások államigazgatási költségei például hosszú évek óta ismeretlenek, nem lehet tudni, hogy a nyilvántartási és eljárási tevékenységet végző adóhatóság, végső soron a társadalom számára mekkora ráfordítást jelent az 1+1%-os rendszer működtetése és fenntartása. A másik bizonytalansági tényező az ellenőrzési mechanizmusok korlátozottságával, tt á á l illetve hiányával á függ össze. Sajnos kevés adat hozzáférhető a jogszabályi előírások betartásának tapasztalatairól. Az adóhatóság 2007-es beszámolója szerint a korábbi évekhez képest kedvezően változott ugyan a felajánlásban részesült szervezetek fegyelme, de több százmillió forintot tesz ki az a összeg, amelyet -feltehetően jóhiszeműen- úgy használnak fel, hogy a jogszabályi rendelkezéseket nem, vagy csak hiányosan tartják be. 27 28 a.) A személyi jövedelemadó 1+1%-a: bevétel-növekedés a.) A személyi jövedelemadó 1+1%-a: elvárások elmaradás (1.) A személyi jövedelemadó 1+1%-ból felajánlást kapott civil szervezetek száma, 1997-2006 A törvény bevezetését követően egyre több szervezet és egyre nagyobb összeggel részesült az 1%-os felajánlásokból. Az APEH adatai szerint az első rendelkezési év adataival összehasonlítva 2006-ra a felajánlást kapott szervezetek száma 16-ról 26 ezerre, míg a felajánlott összeg a négyszeresére (2,0-ról 7,7 milliárd forintra) nőtt. A z érvényes felajánlást tett magánszemélyek száma is jelentősen növekedett: 1997-ben még 1,1 millió 2006-ban már 1,5 millió fő ajánlotta fel adója 1%-át. Megjegyzés: Az 1%-os támogatást kapott szervezetek összetételéről és a felajánlott összeg nagyságáról kétféle (APEH és KSH) adatforrás áll rendelkezésre. Az azonos időszakra vonatkozó adatok nincsenek összhangban egymással. Ennek fő oka: az APEH adatai teljes körűek, míg a KSH eredményei kérdőíves egyedi módszertani feldolgozáson alapuló adatgyűjtésekből származnak A törvény bevezetését követően megfogalmazott elvárások: amelyek szerint az 1%-os felajánlások egyik legnagyobb előnye az lesz, hogy egyenletesebben, a kisebb vidéki nonprofitok számára előnyösebben teríti a támogatásokat (Kuti-Vajda, 1997). A felajánlott összegek bővítették ugyan a nonprofitok gazdálkodási forrásait, de a területi egyenlőtlenségeket nem csökkentették. A fővárosi szervezetek jóval nagyobb arányban részesültek a felajánlásokból, mint a kisebb településeken működők. A fővárosi szervezetek részesedése 41-ről 2006-ra 49%-ra nőtt, míg a községieké 8%-ról 9%-ra változott. A személyi jövedelemadó 1%-os bevételéből részesülő szervezetek bevételének megoszlása településtípusok szerint, 1997-2000, 2003-2006 Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: A nonprofit szektor struktuális átalakulás Magyarországon. 29 PhD dolgozat. BCE 2009. 206.o. Hollóné dr Kacsó Forrás: Erzsébet KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: A nonprofit szektor struktuális átalakulás Magyarországon. PhD dolgozat. BCE 2009. 208.o. 30 5
a.) A személyi jövedelemadó 1+1%-a: elvárások elmaradás (2) A Szja 1%-os támogatásoktól a kis bevételű szervezetek forrásainak bővülését és pénzügyi helyzetük stabilizálódását várták. Az idősoros adatok egyértelműen azt jelzik, hogy az állampolgári felajánlásokból egyre kisebb arányban részesülnek a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező szervezetek, és egyre nagyobb mértékben jutnak hozzá a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő nonprofitok. Ennek magyarázata: a kis nonprofitoknak gyakran nem éri meg versenyeznie a nagyobb szervezetekkel az 1%-os felajánlásokért. Más szavakkal: számukra a befektetési költség gyakran nagyobb, mint a várható megtérülési ráta. 1997-ben még a 2 millió Ft-nál kisebb bevételből gazdálkodó szervezetekhez jutott a felajánlások 48%-a 1997-ben, 2006-ban ugyanez a mutató már csak 34% volt. Ezzel ellentétesen változtak viszont a felajánlások a nagy bevételű szervezeteknél. 1997-ben az összes felajánlás 7%-a összpontosult náluk, 2006-ban már 24%-a. A személyi jövedelemadó 1%-os bevételéből részesülő szervezetek bevételének megoszlása a szervezetek bevételi nagyságcsoportja szerint, 1997-2000, 2003-2006 a.) A személyi jövedelemadó 1+1%-a: preferenciák A személyi jövedelemadó 1%-os bevételéből részesülő szervezetek bevételének megoszlása a szervezetek tevékenységcsoportja szerint, 1997-2000, 2003-2006 A felajánlások döntő része (1997- ben még 86, 2006-ban már csak 79%-a) öt tevékenységi területhez köthető. Figyelemre méltó: az idősoros adatok a Szja 1%-os felajánlások átrendeződését jelzik. Pl.: oktatási szervezetek. Megjegyzések: Az Szja 1% költségvetésben maradó hányada igen jelentős (2006.) (A teljes összeg több mint egyharmada maradt az állami költségvetésben!) A felajánlás legjellemzőbb a 2-4 millió Ftos jövedelmű rétegek körében. Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: A nonprofit szektor struktuális átalakulás Magyarországon. PhD dolgozat. BCE 2009. 31209.o. Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: im.: 213.o. 32 b.) A közhasznúsági törvény célja Az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről A jogalkotók a törvény megalkotásával egyidejűleg akartak világos és rendezett viszonyokat teremteni a különböző jogszabályok által érintett nonprofitok számára, másrészt kedvezményeket biztosítani a társadalmi szempontból fontos, közhasznú szervezeteknek. A kedvezményezettek körébe oda nem illő szervezetek (pl. a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a Magyar Rektori Konferencia), a közhasznú tevékenységekbe pedig vitatható tevékenységi körök (pl. euroatlanti integráció elősegítése, út, híd, alagút üzemeltetése stb.) is bekerültek A törvény általános indoklásában az is megfogalmazódott, hogy a nonprofit szektor működését, az állami szerepvállalás helyett a polgárok és civil szervezetek közfeladatok ellátásában nyújtott nagyobb szerepét kívánták elősegíteni. b.) A közhasznúsági törvény által nyújtott kedvezmények A közhasznú szervezeteket megillető támogatások: cél szerinti tevékenységük után társasági adómentesség, vállalkozási tevékenységük után társasági adókedvezmény, helyi adókedvezmény, illeték- és vámkedvezmény, egyéb jogszabályban meghatározott kedvezmény illeti meg. A közhasznú szervezet által cél szerinti juttatásként nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség, az adományozókat pedig társasági, illetve személyi jövedelemadó kedvezmény illeti meg. 33 (Forrás: Mit érdemes tudni az adományozóknak a nonprofit Hollóné dr Kacsó kutatásokról, Erzsébet Nonprofit Kutatócsoport 2003.) 4. füzet 26.0. 34 b.) A közhasznúsági törvény hatásai (1. a státusz megszerzése) b.) A közhasznúsági törvény hatásai (2. támogatottság ) 1998-tól kezdődően folyamatosan nőtt a közhasznú státuszt kapott szervezetek aránya, de a folyamat 2003-ra elérte csúcspontját. (Azok a szervezetek, akik ezt a minősítést meg akarták szerezni ezt meg is tették) A működő nonprofitok valamivel több, mint felére jellemző, hogy közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú státusszal rendelkezik. (Számottevő mennyiségi növekedésre a jövőben sem lehet számítani.) 2006-ban az összes alapítvány 74, a közalapítványok 86, illetve a közhasznú társaságok 92%-a rendelkezett ilyen besorolással, míg ugyanez a mutató az egyesületeknél 38% volt. A közhasznú szervezetek főként a nagyobb településeken működnek és leginkább kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális valamint település- és gazdaságfejlesztési tevékenységet látnak el. 35 A lakossági és vállalati támogatást kapott közhasznú szervezeteknek adott támogatások átlagos összege, 1998-2000, 2003, 2004, 2006 Megállapítások: -A közhasznú szervezeteknek adott átlagos vállalati támogatások összege nagyságrendileg jóval nagyobb, mint a lakosság által adott adományoké. - -Másrészt a közhasznú szervezetek iránti nagyobb bizalomra utal, hogy a lakossági és a vállalati támogatást kapott közhasznú nonprofitok nagyobb támogatásban részesültek, mint a nem közhasznúak. Forrás: KSH adatfelvételek. Átvéve: Bocz János: im.:. 221.o. 36 6
b.) A közhasznúsági törvény hatásai (3. a jövő kérdései ) A közhasznú besorolású nonprofit gazdasági társaságoknál hogyan fogják összhangba hozni a közhasznúsági jelentések nyilvánosságának kötelezettségét a gazdasági társaságok esetlegesen üzleti titoknak minősülő, és adatvédelmi szabályok alá eső gazdasági érdekeivel? Már most valószínűsíthető, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága és a gazdasági adatok titkossága érdekütközéssel fog járni. Növekszik-e a nonprofit szervezetek szerepe a közfeladatok ellátásában? Eddig a törvény azon célkitűzése, hogy a civil és nonprofit szervezetek nagyobb szerepet vállaljanak a közfeladatok ellátásában csak kis mértékben teljesült. Az állami és önkormányzati normatív támogatást kapott vagyis állami- és vagy önkormányzati közfeladatot ellátó nonprofit szervezetek száma a törvény elfogadását követően megduplázódott, illetve megtriplázódott ugyan, de tényleges számuk továbbra is kifejezetten alacsony. (A 2006-ban működő közel 60 ezer nonprofit közül összesen 1644 szervezet részesült állami, 1023 pedig önkormányzati normatívából) Az adatok arra utalnak, hogy a szektorok közötti együttműködés továbbra is kis mértékű és korlátozott. c.) A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) céljai 2003. évi L. törvény Alapvető cél: hogy a költségvetésben maradó SZJA hányad valamilyen formában kerüljön vissza a nonprofit szervezetekhez. A tv.értelmében az NCA az 1%-os felajánlásokkal azonos összeggel, de legalábbis a ténylegesen befizetett személyi jövedelemadó összegének felével támogatja a pályázaton nyertes nonprofit szervezeteket.* A döntéshozók a jogszabály megalkotásától több cél megvalósulását is remélték: a hazai civil társadalom megerősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának elősegítését, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítását, valamint az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátását. 37 38 c.) A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) pénzügyi háttere A kitűzött feladatok ellátása érdekében a NCA pénzügyi hátteréhez alapvetően négy bevételi forrást biztosítottak. A pályázati támogatások és a működési költségek legnagyobb hányadát a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásokból a tárgyévet megelőző évben a kedvezményezettek számára ténylegesen kiutalt személyi jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg teszi ki, melyet a Magyar Államkincstár (MÁK) utal át a NCA számára, de a jogi- és a nem jogi személyek befizetései, adományai, a költségvetési céltámogatások, valamint jogszabályban meghatározott egyéb k is az alapprogram i közé tartoznak. 39 c.) A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) hatása (1. a pályázati rendszerrel kapcsolatban ) Az alapprogram pályázati rendszere. hatékonyabb és egyenletesebb forráselosztást eredményezett, mint a korábbi a központi támogatások egyedi döntéseken alapuló elosztási rendszer. A szervezetek jelentős része azonban nem élt, vagy nem tudott élni a felkínált lehetőséggel * Csak olyan civil szervezetek jogosultak a támogatásra, amelyek legalább egy éve működnek, és igazolhatóan rendszeres tevékenységet folytatnak, vagyis nem fantomszervezetek. További feltételek, korlátok: Példák (kiemelések).: A nem közhasznú jogállású civil szervezeteknek csak működési támogatásra vehető igénybe A pályázók limitált összegű támogatást igényelhetnek, s ez leginkább a kis bevételű nonprofitokat hozza hátrányos helyzetbe. A jogszabály a kedvezményezettek köréből kizárja a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezeteket és a gazdasági érdek-képviseleti szerveket is. Megjegyzés: *Kuti Éva által készített elemzés az Alap erőforrásainak 80 százalékát nyílt pályázat keretében osztják szét 40 c.) A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) hatása (2. NCA egyenlőtlenségek csökkentése helyett: koncentráció a szervezetek székhelye és tevékenysége szerint A nonprofit szektor összes pályázati bevételének és a NCA pályázati kiadásainak megoszlása településtípusok szerint, 2004, 2005 Változás ok: A NCA támogatások kisebb arányban kerültek a fővárosi, és nagyobb mértékben kerültek a megyeszékhelyeken és városokban működő szervezetekhez. A támogatások stabilizálták a több szempontból is kedvezőbb adottságokkal rendelkező városi szervezetek helyzetét, s alig csökkentették az eleve rosszabb körülmények között működő községi szervezetek hátrányát. c.) A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) hatása (2. NCA egyenlőtlenségek csökkentése helyett: koncentráció a szervezetek székhelye és tevékenysége szerint A nonprofit szektor összes pályázati bevételének és a NCA pályázati kiadásainak megoszlása a legnagyobb arányú támogatást kapott szervezetek tevékenységcsoportja szerint, 2004, 2005 Forrás: Forrás: KSH, NCA Átvéve: Bocz János: im.:. 227.o. NCA elosztási rendszerének nyertesei a szociális, a sport- és szabadidős szervezetek, valamint a nonprofit szövetségek voltak. A vesztesek csoportjába tartoztak a a gazdaságfejlesztéssel, szakmai, gazdasági érdekképviselettel foglalkozó szervezetek. Átvéve: Bocz János: im.:. 225.o 41 42 7
c.) A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) továbbfejlesztés Lényegesen nagyobb nyilvánosságot kellene kapnia a NCA gazdálkodásának, és indokolt lenne évről-évre nyilvánosságra hozni a legfontosabb bevételi és kiadási adatokat, beleértve a működési költségeket és a személyi kifizetéseket is A NCA nagyobb társadalmi nyilvánossága érdekében egy a jelenleginél jóval hatékonyabb ellenőrző- és nyilvántartó rendszert kellene kidolgozni, amely nemcsak a visszaéléseket küszöböli ki, hanem a támogatott szervezetek pályázatainak minőségét is folyamatosan vizsgálja, s ennek tapasztalatait beépítik a jövőbeli döntéshozatali folyamatokba. 43 Nonprofit törvények + 1 új törvény 2009. januárjától hatályos a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról, törvény (2007. évi CLXXXI. Törvény) Célja: az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, és a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó természetbeni vagy pénzbeli támogatásokkal kapcsolatos visszaélések kivédése. A törvény igen szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg. Példák: Ezek alapján nem pályázhat, és támogatásban sem részesülhet az állami vezető, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztési ügynökség vezetője, a döntés előkészítésben közreműködő, illetve maga a döntéshozó. Az érintettek hozzátartozói és gazdasági érdekeltségük is a kizártak körbe tartoznak. A civil szféra és a politika szétválasztása érdekében a törvény öt évre kizárja az államháztartásból, uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján nyújtott nem normatív támogatásokból azokat a társadalmi szervezeteket, egyházakat, szakszervezeteket és alapítványokat, amelyek párttal együttműködési megállapodást kötöttek, közös jelöltet állítottak, vagy amelyek képviseleti szervében párt országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselői ülnek. A törvény a kizárási szabályok érvényesülése érdekében bejelentési és nyilvánosságra hozatali szabályokat tartalmaz. Megjegyzés: ilyen adatokat tartalmazó adatbázis azonban jelenleg nem létezik. ( Ellenőrizhetőség?) 44 IV. KORMÁNYZAT / ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NONPROFIT SZERVEZETEK KAPCSOLATA A fejezet fő tartalmi elemei: A kapcsolatrendszer bemutatása (kölcsönösség vs.érdekellentét;) Állami / önkormányzati és nonprofit szervezetek közötti feladatok megosztása (Előnyök/hátrányok) Nonprofit szervezetek és a kormányzat/önkormányzat viszonyának változása ( áttekintés 20 év) AZ ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI ÉS A NONPROFIT SZEKTOR KAPCSOLATRENDSZERE Az együttműködés előnyei elvileg kölcsönösek, de a hosszú távú közös érdek és a rövid távú szervezeti, intézményi érdekek nem feltétlenül esnek egybe. A civil kezdeményezések állami támogatásának haszna sokszor csak nagy (akár generációs) késleltetéssel jelentkezik, míg a pénzügyi terhek azonnaliak. Az Egri modell. 45 (Forrás: Hollóné Mit dr érdemes Kacsó Erzsébet tudni a kormányzati szakembereknek a nonprofit kutatásokról, Nonprofit Kutatócsoport 2003.) 2. füzet 20-22.o. 46 Kiegészítés: a normatív támogatás nagyságrendjéről Kifejezetten alacsony azon nonprofitok hányada, amelyek központi költségvetési (állami) vagy önkormányzati normatív támogatásban részesültek. A vizsgált időszakban a szektor egészéhez viszonyítva a központi költségvetési normatívából részesülő nonprofitok részaránya 1-4%, míg az önkormányzati normatívát kapott szervezeteké 0,5-2% között változott Állami / önkormányzati és nonprofit szervezetek közötti feladatok megosztása (Előnyök/hátrányok) Figyelemre méltó, hogy az önkormányzati normatívát kapott szervezetek száma mindig is lényegesen kisebb volt, mint az állami normatívából részesülőké, ami arra utalhat, hogy éppen azon a helyi önkormányzatok szinten nincs szoros együttműködés a különböző szektorok között, ahol az a leginkább indokolt és várható lenne! 47 (Forrás: Mit érdemes tudni a kormányzati szakembereknek a nonprofit kutatásokról, Nonprofit Kutatócsoport 2003.) 2. füzet 20-22.o. 48 8
Az EGRI MODELL mely országos jelentőségű tényezővé vált! Egerben már az 1990-es években mind az önkormányzati elöljárók, mind a civil szervezetek vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a helyi problémák nem oldhatók meg a helyi önkormányzat, a nonprofit szervezetek és a magánvállalkozások közötti rendszeres párbeszéd és a döntéshozataltól a megvalósításig terjedő teljes körű együttműködés nélkül. A dialógus és az együttműködés központjaként megalapították az ún. Civil Házat. Ez olyan koordinációs központ, amely a Civil Kerekasztalt * működteti. Az EGRI MODELL Civil Kerekasztal szerepe A tapasztalatcsere és a közös akciók szervezésének állandó fóruma. Tagszervezetei a civil szervezetek, amelyek különböző szekciókat alkotnak. A Kerekasztal nemcsak a helyi szociálpolitika meghatározó erejű befolyásolója, hanem felelős annak az évi kb. tízmillió forint összegű támogatásnak a szétosztásáért is, amelyet az önkormányzat nyújt a civil szervezeteknek. (Ez korábban az egri önkormányzati képviselőtestület jogosultsága volt.) A jogosultság gyakorlásába 1999-ben kapcsolódott be a Civil Kerekasztal. A bemutatás : Jenei György Kuti Éva Horváth Ágnes 49 Helyi önkormányzatok, civil szervezetek és magánvállalkozások c. cikke alapján (2007) 50 Az EGRI MODELL Civil Kerekasztal tevékenysége országos jelentőségű hatása A 10 milliós - támogatás elosztásának, azaz ennek az innovációs jellegű változásnak a lényege a következő: az egri civil szervezetek kétszer egy évben támogatásért folyamodhatnak a Kerekasztalhoz; kérelmüket a Kerekasztal értékeli konszenzus által alátámasztott prioritási sorrend alapján; ezután a Kerekasztal álláspontot t alakít ki, amelyet javaslat formájában terjeszt az önkormányzati Közgyűlés elé; a Közgyűlés döntési jogosultsága azonban formális, mert a Közgyűlés minden esetben változtatás nélkül megerősíti a Civil Kerekasztal álláspontját. A Civil Kerekasztal működésének pozitív egri tapasztalatait figyelembe véve 2003. június 23-án a magyar Országgyűlés törvényt fogadott el a Nemzeti Civil Alap (NCA) megalapításáról. Kiegészítés: Az Egri modell : a prioritások szerepe és az együttműködés formái (1) Egerben a többi magyar városhoz hasonlóan a szociális problémák széles körűek és szerteágazóak. A szociális problémák prioritási sorrendjét olyan kiválasztásiértékelési mechanizmus működtetésével határozzák meg, amelyben az önkormányzat mellett a civil szervezetek képviselői és a magánvállalkozások egyenrangú szerepet kapnak Az egri önkormányzat, a civil szervezetek és a magánvállalkozások együttműködésében a következő prioritások érvényesülnek. (Ezek egymást bizonyos mértékig átfedő problémakörök ): 1) a sokgyermekes családok problémái, 2) az időskorúak gondjai, 3) a fizikai és szellemi fogyatékos rétegek problémái, 4) a szegénység tünetei, 5) a lakhatási gondok. 51 52 Kiegészítés: Az Egri modell : a prioritások szerepe és az együttműködés formái (2) Egerben az együttműködés különböző típusai működnek: Az egyik típus a szerződésen alapuló stratégiai partnerség Pl.: Az egri SZETA átvette a helyi önkormányzattól a veszélyeztetett gyermekekről való gondoskodás jelentős részét azzal, hogy saját tulajdonát képező otthont létesített, amelynek működési költségeit részben a helyi önkormányzat, részben multinacionális vállalatok fedezik, (a ZF Hungária vagy a Bosch KFT). A SZETA ehhez a tevékenységhez még a központi kormányzattól is kapott normatív támogatást Az együttműködés másik típusa szintén szerződéses alapú, de csak részben vállal át önkormányzati feladatokat A Családtámogatási Alapítvány különböző célcsoportok irányába tevékenykedik. Nyári gondozást biztosít fogyatékos gyermekek részére, az időskorúak számára pedig szabadegyetemet szervez. Az alapítvány tevékenységéhez szükséges anyagi erőforrásokat adományokból, pályázatokból és részvételi díjakból fedezi. Az együttműködés harmadik típusa akcióközpontú, eseti természetű. Ennek példája a katolikus Jótékonysági Szervezet tevékenysége a kábítószerfüggők körében. A működési költségek kétharmadát a helyi önkormányzat, egyharmadát a katolikus egyház fedezi. Hasonló konstrukcióban segítik időszakosan a hajléktalanokat is. 53 Az egri tapasztalatok általánosíthatósága: Az egri tapasztalatok sajátosak, és minden helyi önkormányzatnak meg kell találni saját válaszait a szociális kihívásokra. Néhány partnerségi ismérv azonban kiemelhető: pótlólagos anyagi és emberi erőforrások becsatornázása a szociális szolgáltatásokba, a stratégiai távlat alapvető fontosságú a különböző szereplők együttműködésének szinergikus hatásai egyszerre növelhetik az eredményességet, és csökkenthetik a költségeket. Folytatás: döntési mechanizmusok a finaszírozásban; a forrásszerzés főbb módjai. 54 9