A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar GAZDASÁGINFORMATIKA DOKTORI ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzat Budapest, 2016 1
Tartalomjegyzék: 1. A Doktori Iskola megalakulása 4 2. A Doktori Iskola szervezete 4 2.1. A Doktori Iskola neve, adatai 4 2.2. A Doktori Iskola tagjai 5 2.3. A Doktori Iskola belső szervezete 7 2.4. A Doktori Iskola Tudományos Fóruma 7 2.5. A Doktori Iskola nyilvántartási rendszere, adminisztrációja 7 3. A felvételi eljárás 8 3.1. Felvételi tájékoztató 8 3.2. A felvételi feltételei és az eljárás menete 9 3.3. A Doktori Iskola felvételi eljárása 9 4. A szervezett doktori képzés szabályozása 10 4.1. A kreditrendszer szabályozása a szervezett képzésben 11 4.1.1. Képzési és kutatási szakasz 11 4.1.2. Kutatási és disszertációs szakasz 13 4.2. Tanulmányi tevékenység 13 4.2.1. Tanrend, órarend, tanulmányi kötelezettség 13 4.2.2. Tantárgy görgetés 13 4.2.3. Beszámoltatási rend 14 4.2.4. Külföldi részképzés 14 4.3. A kutatómunka irányítása és szabályozása 14 4.3.1. A kutatómunka irányítása, témavezetés 14 4.3.2. A kutatási terv és a kutatómunka értékelése 14 4.3.3. Doktorandusz-hallgatók külföldi tanulmányútja, részvétele konferenciákon 15 5. A fokozatszerzési eljárás 15 5.1. A Doktori Iskola publikációs követelményei és gyakorlata 15 5.2. Az értekezéstervezet és értékelése 15 5.3. A doktori értekezés és fokozatszerzési eljárás szervezése 17 5.4. A Doktori Iskola kapcsolata a doktori fokozatot szerzettekkel 18 6. A Doktori Iskola gazdálkodása 19 7. A Doktori Iskola minőségbiztosítási elvei és területei 19 8. Mellékletek 21 2
8.1. A Gazdaságinformatika Doktori Iskolában oktatott tárgyak, tárgyfelelősök és kreditpontszámok 21 8.2. Ellenőrző listák 23 8.3. A szabályzatban használt fogalmak meghatározása 24 3
A Gazdaságinformatika Doktori Iskola a felsőoktatásról kiadott 2005. évi CXXXIX. Törvény, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottságnak a Doktori Iskolák létesítéséről és működéséről szóló határozata (2007/5/V. sz. MAB határozat), illetve a Budapesti Corvinus Egyetem által kiadott doktori szabályzat előírásainak megfelelően működik. 1. A Doktori Iskola megalakulása A Gazdaságinformatika Doktori Iskolát a 193. sz. Doktori Iskolaként a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2009. március 27-én akkreditálta. 2. A Doktori Iskola szervezete 2.1. A Doktori Iskola neve, adatai A Doktori Iskola neve: BCE Gazdaságinformatika Doktori Iskola Működési helye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel.: 482-7462 A Doktori Iskola a BCE Gazdálkodástudományi Karán, az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) irányítása alatt működik. A Doktori Iskola munkájában a Kar tanszékei, valamint a témakör szerint illetékes egyéb egyetemi tanszékek, ill. oktatók vesznek részt. A Gazdaságinformatika Doktori Iskola vezetője Dobos Imre, DSc, egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar - Vállalatgazdaságtan Intézet - Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. 122. Telefon: 482-5060 Fax. 482-5567 E-mail: imre.dobos@uni-corvinus.hu A Gazdaságinformatika Doktori Iskola programigazgatója Kő Andrea, PhD, egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar, Informatikai Intézet, Információrendszerek Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér13-15. (Sóház) 226. Telefon: 482-7416 Fax. 482-7422 E-mail: andrea.ko@uni-corvinus.hu A Gazdaságinformatika Doktori Iskola programkoordinátor: Arany Zsuzsanna BCE Gazdálkodástudományi Kar, Informatikai Intézet 1093 Budapest, Fővám tér13-15. (Sóház) 121. Telefon: 482-7462 Fax. 482-7463 E-mail: zsuzsanna.arany@uni-corvinus.hu 4
2.2. A Doktori Iskola tagjai A doktori iskola tagjai a doktori iskolában vezetői, rendszeres oktatási és kutatási témavezetési feladatokat ellátó oktatók, akik között törzstagok és további (külső és meghívott) tagok vannak. A Doktori Iskola oktatóit és témavezetőit a Doktori Iskola vezetőjének javaslata alapján a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) hagyja jóvá. A megbízás megszűnik az oktatási, ill. témavezetési feladatok tartós befejezésével, illetve az iskola tagjának kérésére, a Doktori Iskola Tanácsának egyetértésével. A BCE Gazdaságinformatika Doktori Iskola jelenlegi tagjait a következőkben soroljuk fel. 5
Törzstagok: Balogh Zsolt György, PhD, egyetemi docens, Dobos Imre, DSc, egyetemi tanár, Fehér Péter, PhD, egyetemi docens, Forgó Ferenc, DSc, egyetemi tanár, Gelei Andrea, PhD, habil, egyetemi tanár, Horváth Dóra, egyetemi docens Kovács Erzsébet, CSc, egyetemi tanár, Kő Andrea, PhD, habil, egyetemi tanár, Nováky Erzsébet, DSc, professor emeritus, Péntek Márta, PhD, habil, egyetemi tanár, Tallos Péter, CSc, egyetemi tanár, Tóth József, CSc, habil, egyetemi tanár. A doktori iskola oktatói, témavezetői: Ágoston Kolos, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Balogh Zsolt György, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Csekő Imre, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Cser László, DSc, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem, Cserháti Ilona, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Csóka Péter, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Deák István, DSc, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem, Dobos Imre, DSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Drótos György, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Fehér Péter, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Fodor Szabina, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Forgó Ferenc, CSc, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem, Gábor András, CSc, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Gelei Andrea, PhD, habil, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Görög Mihály, CSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Hideg Éva, DSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Hofmeister Tóth Ágnes, CSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Kovács Erzsébet, CSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Kő Andrea, PhD, dr. habil., egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Láng Blanka, PhD, adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Lovrics László, CSc, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Mezgár István, CSc, MTA SZTAKI, Molnár Bálint, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemeslaki András, CSc, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nováky Erzsébet, DSc, professor emerita, Budapesti Corvinus Egyetem, Péntek Márta, PhD, habil, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Pintér Miklós, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Racskó Péter, CSc, tudományos tanácsadó, Budapesti Corvinus Egyetem, Sugár András, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem Szabó Zoltán, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Tallos Péter, CSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, 6
Tasnádi Attila, DSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Temesi József, CSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Tóth József, CSc, habil, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Váncza József, CSc, MTA SZTAKI, Vastag Gyula, DSc, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Doktori Iskola Tanácsa: A Doktori Iskola vezetőjének munkáját a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) segíti. A Doktori Iskola Tanácsának feladat- és hatáskörét a BCE Doktori Szabályzata rögzíti. A Doktori Iskola Tanácsának tagjait a törzstagok választják meg, az EDT bízza meg és menti fel őket. Megbízásuk öt évre szól. A Tanács jelenlegi tagjai: Cser László, Deák István, Dobos Imre, Forgó Ferenc, Gábor András, Hideg Éva, Kovács Erzsébet, Kő Andrea, Nováky Erzsébet, Szántai Tamás, Váncza József és egy hallgatói tag. 2.3. A Doktori Iskola belső szervezete A Doktori Iskolán belül egyetlen doktori program működik: a Gazdaságinformatika Doktori Program, amelynek öt specializációja van (zárójelben a specializáció-vezetők neve): A. információmenedzsment és üzleti informatika (Gábor András) B. üzleti adatelemzés és modellezés alprogram (Kő Andrea) C. gazdaság-és társadalomstatisztikai elemző (Cserháti Ilona) D. jövőkutatás (Nováky Erzsébet) E. média és informatikai szabályozás alprogram (Balogh Zsolt). 2.4. A Doktori Iskola Tudományos Fóruma A Doktori Iskola kutatási fórumának rendeltetése szakmai viták és véleménycsere lehetőségének elősegítése. A Fórum állandó meghívottja minden Doktori Iskola minden tagja, valamint minden doktorandusz-hallgató. A Fórum keretében kerül sor a kutatási részeredmények, illetve az értekezéstervezetek megvitatására a meghívott előadók szemináriumára, esetenként az Iskolát érintő közérdekű kérdések megvitatására. A szervezett képzésben résztvevőktől megkövetelt a Fórum programjainak rendszeres látogatása. A Fórum összehívásáról, programjának kialakításáról a Doktori Iskola vezetője által felkért oktató gondoskodik. 2.5. A Doktori Iskola nyilvántartási rendszere, adminisztrációja A Gazdaságinformatika Doktori Iskola működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat megosztva végzi az Egyetemi Doktori Tanács Titkársága (továbbiakban: Doktori Iroda), valamint a Doktori Iskola adminisztrációja, amelyet az Informatika Intézet lát el, az alábbi feladat-megosztás szerint: 7
A Doktori Iroda feladatai az iskola működésével kapcsolatban: a Doktori Iskola tájékoztatóinak sokszorosítása és közzététele, a Doktori Iskolára való jelentkezések regisztrálása és nyilvántartása, a beiratkozások intézése, a doktori anyakönyv vezetése, a leckekönyvek, a komplex vizsga jegyzőkönyvek, s a védéssel kapcsolatos dokumentumok nyilvántartása, az ösztöndíjak folyósítása, a tandíjak és egyéb befizetések intézése, a disszertációk (doktori értekezések) védésének megszervezése, az abszolutórium, ill. a doktori oklevelek kiállítása, a Doktori Iskolában végzettek adatainak nyilvántartása és tájékoztatás a MAB és az Oktatási Hivatal felé. A Doktori Iskola adminisztrációjának feladatai (Informatikai Intézet): a Doktori Iskola szakmai közéletének szervezése, mintatantervek, órarendek összeállítása és továbbítása a Doktori Irodának, az oktatók és a hallgatók tájékoztatása, a hallgatói tantárgyválasztások lebonyolítása és nyilvántartása, hallgatói tantárgy-értékelések megszervezése és kiértékelése, tananyagok sokszorosíttatása, közreműködés külföldi tanulmányutak szervezésében az adminisztratív feladatok lebonyolításában, a komplex vizsgák megszervezése, a jegyzőkönyvek begyűjtése és továbbítása a Doktori Irodának, az értekezéstervezetek műhelyvitájának megszervezése, a vélemények és a jegyzőkönyvek begyűjtése, majd továbbítása a Doktori Irodának, a DIT üléseinek adminisztratív előkészítése, azokról jegyzőkönyvek vezetése, előterjesztések készítése a Doktori Iroda és a EDT számára, a Doktori Iskola beszerzéseinek lebonyolítása, kapcsolattartás a gazdasági főigazgatósággal, költségeinek nyilvántartása, a doktori iskola levelezéseinek intézése és azok nyilvántartása. 3. A felvételi eljárás 3.1. Felvételi tájékoztató A Doktori Iskola évente közzé teszi tájékoztatóját, amelyben meghirdeti: a Doktori Iskola tanrendjét, specializációit és azok vezetőit, témavezetőket és az ajánlott témákat, a szervezett képzésen alapuló fokozatszerzési folyamat rendjét, a jelentkezés feltételeit és határidőit, a felvételi vizsga tárgyait és a felvételi döntés szempontjait. 8
3.2. A felvételi feltételei és az eljárás menete Az Egyetem doktori iskoláiban folyó képzésre jelentkezhetnek olyan magyar állampolgárok, a magyar állampolgárokkal azonos bánásmódban részesülő EU és EGT állampolgárok, valamint olyan nem magyar állampolgárok is, akik nem tartoznak a magyar állampolgárokkal azonos bánásmódban részesülők körébe, és a) legalább jó (vagy ezzel egyenértékű) minősítésű egyetemi, illetve azzal egyenértékű akkreditált mesterképzésben (MA vagy MSc) megszerzett oklevéllel rendelkeznek, és legalább 300 kreditet teljesítettek osztatlan egyetemi vagy kétlépcsős, alap- és mesterszakos képzésben; b) az oklevél megszerzését követő három év elteltével a jó minősítés követelménye alól mentesség adható elegendő kutatási, szakmai és tudományos teljesítmény igazolása mellett; c) legalább egy idegen nyelvből komplex, B2 vagy annál magasabb szintű államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznek; d) szakmai és tudományos felkészültségüket a DI megfelelőnek ítéli, e) amennyiben rendelkeznek tudományos publikációkkal, azokat az Adatbázisban rögzítették, jóváhagyták és szerzői nyilatkozattal felelősséget vállaltak az adatok helyességéért. A jelentkezőknek egy előzetes kutatási elképzelést kell benyújtaniuk, és szóbeli meghallgatáson vesznek részt. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi. 3.3. A Doktori Iskola felvételi eljárása A hallgatóknak szóbeli felvételi vizsgát kell tenniük. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi. A szóbeli meghallgatást a felvételi bizottság végzi, de kívánságra a fogadó tanszék képviselője is jelen lehet. A bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pontszámát, összesíti az eredményeket. Az így kialakult 200 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és a rangsor alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és az iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére. A felvételi döntést a felvételi bizottság javaslata alapján az EDT hagyja jóvá, szigorúan a kialakult pontszámok rangsora alapján. A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak a Doktori Iskola szabályzatában megfogalmazott felvételi szabályoktól való eltérés esetén van lehetőség az Egyetemi Doktori Tanácshoz. Azoknak, akik angol nyelvből nem rendelkeznek minimum középfokú állami nyelvvizsgával, nyelvi meghallgatáson kell részt venniük (a szóbeli felvételi bizottsága előtt), s ezt a felvételi jelentkezési anyagban kérelmezni kell. A szakirodalom feldolgozásához, egyes tantárgyak elvégzéséhez, valamint a kommunikációhoz szükséges angol nyelvtudás megléte a felvétel feltétele. 9
4. A szervezett doktori képzés szabályozása A doktori képzés: képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A képzési és kutatási szakasz legfeljebb négy féléves, amelynek végén a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a doktorandusz-hallgató komplex vizsgát teljesít. A kutatási és disszertációs szakasz azaz a fokozatszerzési eljárás, amely szintén négy féléves. Célja a doktori fokozat megszerzése. A komplex vizsga A komplex vizsga lebonyolítását részletesen szabályozza az EDSZ. A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei: a) az idegen nyelvi kötelezettségek teljesítése, b) a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában legalább 120 kredit megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre), c) a hallgató publikációinak az MTMT Adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása. A komplex vizsga két fő részből áll: az első részben a doktorandusz-hallgató elméletimódszertani felkészültségét mérik fel ( elméleti rész ), a második részben a doktorandusz-hallgató tudományos előrehaladásáról ad számot ( disszertációs rész ). A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három, legfeljebb hat tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató. Külföldi szakértő nem lehet a vizsgabizottság elnöke. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak külföldi szakértő tagja is lehet. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a doktorandusz-hallgató témavezetője. A témavezető köteles előzetesen írásban és a komplex vizsgán szóban értékelni a doktorandusz-hallgató munkáját. A komplex vizsga elméleti részében írásban és/vagy szóban a doktorandusz-hallgató elméleti-módszertani felkészültségéről legalább két ismeretkörből ad számot. Az ismeretköröket a témavezető bevonásával a DI állítja össze, figyelembe véve a doktorandusz-hallgató kutatási témáját. A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a doktori értekezés elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését, a DI-hoz előzetesen benyújtott 20-30 oldalas tanulmánya alapján. A komplex vizsga lefolytatásának időpontja május vége, június eleje. 10
A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti-módszertani és disszertációs részét. A komplex vizsgáról részletes, a doktorandusz-hallgató munkáját tudományos szempontból minősítő szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyvet készít. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga mindkét részének értékelése szöveges minősítéssel (summa cum laude, cum laude, rite, nem megfelelt) történik. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A komplex vizsga mindkét részének értékelése szöveges minősítéssel (megfelelt, nem felelt meg) történik. A komplex vizsga összevont értékelése az alábbiak szerint történik: a) megfelelt, ha mindkét rész értékelése megfelelt, b) sikertelen, ha bármelyik vizsgarész értékelése sikertelen. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A komplex vizsga összevont értékelése az alábbiak szerint történik: a) megfelelt, ha mindkét rész értékelése megfelelt, b) insufficienter sikertelen, ha bármelyik vizsgarész értékelése sikertelen. Sikertelen elméleti-módszertani vizsgarész esetén a doktorandusz-hallgató az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát. Sikeres komplex vizsga esetén a doktorandusz-hallgató folytathatja doktori tanulmányait. Sikertelen elméleti-módszertani vizsgarész esetén a doktorandusz-hallgató az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát. Sikertelen disszertációs vizsgarész esetén a doktorandusz-hallgató nem ismételheti meg az adott vizsgaidőszakban a vizsgát, de két passzív félévet igénybe vehet. Ha a doktorandusz-hallgató egy éven belül sikeresen teljesíti a komplex vizsga disszertációs részét, akkor folytathatja doktori tanulmányait. Az állami ösztöndíjas doktoranduszhallgató ebben az esetben kizárólag önköltséges képzésben folytathatja doktori tanulmányait. 4.1. A kreditrendszer szabályozása a szervezett képzésben A doktori képzés időtartama 8 szemeszter. Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzésének feltétele 240 kreditpont teljesítése. 4.1.1. Képzési és kutatási szakasz A négy féléves képzési és kutatási szakaszban a doktorandusz-hallgató tantárgyakat hallgat, kutatómunkát végez, publikál, és komplex vizsgát tesz: a) a doktorandusz-hallgatónak félévente minimum 30 kreditet kell teljesítenie (ez az állami ösztöndíj megtartásának feltétele), tanévenként összesen maximum 70 11
kreditet lehet szerezni; b) a négy félév alatt összesen 120 kreditet kell szereznie a komplex vizsgára történő jelentkezéshez; A doktorandusz-hallgatónak minden félévben tanulmányi/tantárgyi, kutatási és publikációs, valamint oktatási krediteket kell gyűjtenie, és évente kötelező legalább egy kredittel elismert - munkahelyi vitán és egy nyilvános védésen részt vennie. A kutatási és publikációs krediteket a programigazgató igazolja. Tanulmányi/tantárgyi kreditek (60 kredit) A doktorandusz-hallgató a tanulmányi krediteket tárgyak teljesítésével, kurzusok látogatásával, egyéni tanulással és vizsgával (érdemjeggyel lezárva) szerzi. A doktorandusz-hallgatók a tantárgyakat elsősorban a doktori iskola Neptunon félévente közzétett tantervében rögzített kreditszámmal minősített tantárgyak közül választhatják. A doktorandusz-hallgató a DI programigazgatójával előzetesen egyeztetve bármely további DI-ban meghirdetett tárgyat felvehet. A Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában összesen 6 kötelező tárgy (30 kredit), négy specializációs tárgy (20 kredit), valamint két választható tárgy (10 kredit) hallgatása és ezekből való vizsgázás szükséges. A tárgyakat a hallgatók az első két évben (első 4 szemeszter) teljesítik. A kötelező tárgyak három nagyobb területet fednek le, az informatikai alapokat, a gazdálkodástani és közgazdasági alapokat és a módszertani alapokat. A specializációk mindegyikében 4 tárgyat kötelező elvégezni, amelyek közül 2 kötelező és 2 választható. A tárgyak 5 kreditesek. Így a képzés során megszerezhető képzési kreditek száma: 60: a) kötelező tárgyak: 6*5 kredit = 30 kredit b) specializációs tárgyak: 4*5 kredit = 20 kredit c) választható tárgyak: 2*5 kredit = 10 kredit. Kutatási és publikációs kreditek (minimum 40 kredit) a) Kutatási kreditek: önálló kutatással (pl. szakirodalom feldolgozása, cikkfeldolgozó szeminárium témavezetői irányítással végzett önálló kutatómunka, felkészülés a kutatás fórumra) szerezhetők. A számonkérés évközi ellenőrzés (írásbeli beszámolók, beadandó feladatok, kutatási tervek, konferenciaelőadás, working paper) formájában történik. Félévenkénti maximális értéke 5 kredit. Ezen kívül minden doktoranduszhallgatónak évente legalább egy műhelyvitán és egy értekezés-védésen kell részt vennie, amiért doktori eseményenként 1 kreditet kap. b) Publikációs kreditek: meghatározott színvonalú tudományos publikációs tevékenységet (pl. folyóiratcikk, könyvfejezet) elismerő kredit, amely az előzőtől külön értékelendő az EDSZ-ben megfogalmazott elvek alapján. Minimum követelménye a Gazdaságinformatika Doktori Iskolában 16 kredit. Oktatási kreditek (maximum 20 kredit) a) A DI vezetője/programigazgatója által előzetesen jóváhagyott, a tantárgyfelelős irányításával ellátott, rendszeresen ellenőrzött oktatómunka (pl. gyakorlatok vezetése, 12
oktatásszervezés, és az ezekhez kapcsolódó dolgozatok előkészítése és javítása). b) Az ösztöndíjas doktorandusz-hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő 20%-ának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető. A doktorandusz-hallgató egy szemeszter átlagában legfeljebb heti 4 tanóra (2 idősáv) időtartamú oktatási feladatra vehető igénybe. c) A képzési és kutatási szakaszban (a négy félév alatt) minimum egy idősávnyi oktatási terhelés vagy azzal egyenértékű oktatásszervezés kötelező minden hallgatónak 4.1.2. Kutatási és disszertációs szakasz A négy féléves kutatási és disszertációs szakaszban a hallgató kutató munkát végez, kutatási eredményeit publikálja, elkészíti a munkahelyi vitára az értekezéstervezetét. A kutatási és disszertációs szakasz megkezdését követően három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. A kutatási és disszertációs szakaszban (a fokozatszerzési eljárásban) a hallgatói jogviszony szüneteltetése legfeljebb két félév lehet. A négy félév alatt összesen 120 kreditet kell gyűjteni: a) minimum 100 kredit teljesítendő kutatási és publikációs tevékenységből (ebből minimum 20 kredit publikációból); b) oktatásért és oktatásszervezésért maximum 20 kredit számolható el; c) az állami ösztöndíj megtartásának feltétele, hogy a doktorandusz-hallgató félévente minimum 30 kreditet teljesítsen; A kutatási és disszertációs szakasz a nyolcadik aktív félév végén zárul, sikeres doktori értekezés megvédése és 240 kredit teljesítése esetén. A (képzési és kutatási szakasz 120 kredit + kutatási és disszertációs szakasz 120 kredit). 4.2. Tanulmányi tevékenység 4.2.1. Tanrend, órarend, tanulmányi kötelezettség A Doktori Iskola képzésének keretében kötelező (KT), specializációhoz kapcsolódó (ST) és szabadon választható (a továbbiakban látókörbővítő, LT) tárgyak oktatása folyik. A Doktori Iskola mintatantervét táblázatban összefoglaló (krediteket is megadó, óra és vizsgaterv) tanulmányi és vizsgarendjét a 8.1. melléklet tartalmazza. A félévek során 14 hetes oktatási ciklussal kell számolni. Az oktatott tárgyak tematikáit és számonkérési rendszerét a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá, amelyet a tantárgyfelelős minden félév elején írásban közöl a hallgatókkal, és intranetes elérhetőséggel közzétesz. A foglalkozások látogatása kötelező, a doktorandusz-hallgató teljes- vagy részidős státuszától függetlenül. 4.2.2. Tantárgy görgetés A tanterv megjelöli a kötelező tantárgyak teljesítésének javasolt félévét, és ez oly módon áll össze, hogy egy teljes idős doktorandusz-hallgató két év alatt teljesítheti tanulmányi kötelezettségeit. Egy megkezdett, de sikertelenül lezárt kurzus görgetésére csak egyszer, 13
kivételes méltányosságból adható engedély. A doktorandusz-hallgatók a számukra kijelölt tanácsadó tanárhoz (aki rendszerint maga a kutatási témavezető) fordulhatnak segítségért az egyéni képzésre és egyéni tanrendre irányuló kérdéseikkel. 4.2.3. Beszámoltatási rend A doktorandusz-hallgatóknak a különböző tárgyakban tanúsított teljesítménye minden esetben értékelés tárgya, függetlenül az adott tárgyban alkalmazott képzési formától. Az értékelés feltétele a tárgyaknak és az alkalmazott képzési formáknak megfelelően változó lehet. Az egyes kurzusokban nyújtott teljesítmény értékelése ötfokozatú skálán (kiválóan megfelelt-5, jól megfelelt-4, megfelelt-2 és 3, nem felelt meg-1) történik. Az egyes évek végén a doktorandusz-hallgató addigi összesített eredménye alapján (kétség esetén a Doktori Iskola Tanácsának véleményét kikérve) a specializáció-vezető dönt arról, hogy a doktorandusz-hallgató folytathatja-e tovább tanulmányait, esetleg milyen sajátos megkötésekkel (tantárgyismétlési, görgetési engedély). 4.2.4. Külföldi részképzés A doktorandusz-hallgatók külföldi részképzésen legkorábban a második évben vehetnek részt. A külföldi tanulmányút során azok a doktorandusz-hallgatók, akik az előírt kreditpontszámot még nem teljesítették a Doktori Iskola vezetőjével előzetesen egyeztetve, a specializáció-vezető és a témavezető egyetértésével a kurzusokat külföldön kell teljesíteniük. Egyéb esetben évet kell halasztaniuk. 4.3. A kutatómunka irányítása és szabályozása 4.3.1. A kutatómunka irányítása, témavezetés A szervezett képzésben résztvevők már a képzési és kutatási szakaszban megkezdik kutatómunkájukat a témavezetőjük segítségével. A jelölt és témavezetője nagyfokú szabadsággal rendelkeznek a kutatási téma megválasztásában és konkretizálásában. A témavezetők feladatait, a doktorandusz-hallgatók és a témavezetők kapcsolatát a BCE Doktori Szabályzata részletesen rögzíti. A témavezető feladata, hogy irányítsa, felügyelje, segítse a doktorandusz-hallgató kutatómunkáját, kezdve a kutatási terv kialakításával, és közösen megállapított menetrend szerint munkakapcsolatot tartson vele, rendszeresen beszámoltassa őt a kutatómunkája alakulásáról, a felmerült problémákról, nehézségekről, illetve azok kezelési módjáról. 4.3.2. A kutatási terv és a kutatómunka értékelése A doktorandusz-hallgatók a Kutatási Fórum keretében bemutatják kutatási eredményeiket és disszertációjuk tervezetét. A doktorjelölteknek az értekezéstervezet védésig (műhelyvita) minden naptári év végén le kell adniuk a következő évre vonatkozó kutatási és publikációs munkatervet. A témavezető a doktorjelölt által készített beszámolót véleményezi, ennek alapján a Doktori Iskola Tanácsa évente értékeli a jelöltek munkáját. 14
4.3.3. Doktorandusz-hallgatók külföldi tanulmányútja, részvétele konferenciákon Doktorandusz-hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a képzés folyamán egy vagy két félévet külföldi tanulmányúton töltsenek, ahol tovább folytatják tanulmányaikat illetve kutatómunkájukat. Támogatjuk, hogy doktorandusz-hallgatóink bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe. Ennek egyik eleme a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel, és ott előadások tartása. 5. A fokozatszerzési eljárás A doktori fokozat megszerzése szervezett oktatásban való részvétellel és egyéni felkészülés alapján lehetséges. A jelentkezés feltételeit és az eljárás általános szabályait az EDSZ rögzíti. 5.1. A Doktori Iskola publikációs követelményei és gyakorlata A mindenkor hatályos EDSZ előírásainak megfelelően. 5.2. Az értekezéstervezet és értékelése Az EDSZ a disszertáció (doktori értekezés) elfogadható színvonalának biztosítása érdekében a végleges doktori értekezés benyújtása előtt legkésőbb fél évvel egy értekezéstervezet szakmai megvitatását (műhelyvita) írja elő. A Gazdaságinformatika Doktori Program csak a témavezető(k) megítélése szerint értekezéstervezet védésére (műhelyvitára) alkalmas dolgozatot fogad el értekezéstervezetként. Az értekezéstervezet megvédésére kizárólag a komplex vizsga sikeres letétele után van lehetőség. A doktorandusz-hallgató köteles nyilatkozni arról, hogy értekezéstervezetét meg nem engedett segítség nélkül, saját maga készítette, és abban csak a megadott forrásokat használta fel. Egyértelműen, a forrás megadásával megjelölt minden olyan részt beleértve saját korábbi munkáját is, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból vett. Az értekezéstervezetet az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkező szakértők jelenlétében nyilvános ülésen kell megvitatni. A vita után az értekezéstervezet szakmai színvonalát és készültségi fokát egy erre a célra kijelölt bizottság értékeli. (6) Az értekezéstervezetet egy, legalább három, de legfeljebb hattagú, erre a célra felkért Értekezéstervezet Értékelő Bizottság (a továbbiakban: (ÉTÉB) értékeli. Az ÉTÉB elnöke egyetemi tanár, professzor emeritus, illetve habilitált egyetemi docens lehet. Tagjai közül legalább egy fő külső szakember (nem teljes állású BCE munkatárs). Az ÉTÉB-nek minden esetben tagjai a hivatalos előopponensek és a doktorandusz-hallgató témavezetője (aki nem lehet sem vitavezető elnök, sem opponens). Az ÉTÉB titkára doktoranduszhallgató is lehet. 15
Az ÉTÉB feladata, hogy a vitát is figyelembe véve megítélje, hogy az értekezéstervezetben foglalt eredmények és a doktorjelölt felmutatott kutatói kvalitásai garantálják-e egy sikeresen védhető értekezés határidőre történő elkészítését és benyújtását, illetve az, hogy tanácsaival segítse a doktorjelöltet az értekezés elkészítésében. Az értekezéstervezet vitájának kezdeményezése Az elkészült értekezéstervezetet a Gazdaságinformatika Doktori Iskola vezetőjének címezve az Informatika Intézetben kell benyújtani. A benyújtandó dokumentumok listáját az SZMSZ melléklete tartalmazza. Ha már teljes az előírt dokumentáció, a Doktori Iskola vezetője szükség esetén a Doktori Iskola Tanácsának véleményét meghallgatva dönt az értekezéstervezet műhelyvitára bocsátásáról. Támogató álláspont esetén kijelöli az ÉTÉB tagjait, a Doktori Iskola adminisztrációja pedig gondoskodik a műhelyvita megszervezéséről. Az ÉTÉB-et a Doktori Iskola vezetője kéri fel, aki egyúttal kitűzi a vita időpontját is. A Doktori Iskola adminisztrációja juttatja el az opponensekhez az értekezéstervezetet és az értékelési szempontokat, illetve a vitát levezető elnöknek a forgatókönyvet, továbbá gondoskodik a teremről és az elektronikus anyagok honlapra helyezéséről is. A Doktori Iskola adminisztrációja az értekezéstervezet egy összefűzött példányát eljuttatja az Informatikai Intézet titkárságára, és értesíti az EDT Irodát a műhelyvita tervezett időpontjáról, a felkért ÉTÉB tagjairól, valamint szétküldi a műhelyvitára szóló meghívókat. A műhelyvita előírásoknak megfelelő levezetéséért, a jegyzőkönyv elkészítéséért, a kész jegyzőkönyv és mellékleteinek, illetve a doktorjelölt által benyújtott, a bizottságnál levő dokumentumoknak a Doktori Iskola adminisztrációja való eljuttatásáért az ÉTÉB elnöke a felelős. A műhelyvita lefolytatása után az ÉTÉB jegyzőkönyvének és az opponensek véleményének beérkezését követő egy héten belül a doktori iskola eljuttatja azok egy másolatát (az értekezéstervezet és benyújtott publikációk egy-egy példányával együtt) a Doktori Irodának, egy másolatát pedig (az értekezéstervezet és benyújtott publikációk további példányaival együtt) a jelöltnek. A Doktori Iroda a doktorjelölt műhelyvitájára vonatkozó, hozzá eljuttatott fenti dokumentumokat az irattári előírásoknak megfelelően megőrzi. Az értekezéstervezet műhelyvitájának megszervezése: határidők A négy féléves kutatási és disszertációs szakaszban készíti el a hallgató a munkahelyi vitára az értekezéstervezetét. Az opponensek 4 6 hetet kapnak értékelésük (legalább 3-5 oldal terjedelmű érdemi állásfoglalás) megfogalmazására, amelyet a műhelyvita előtt írásban megküldenek a Doktori Iskola vezetőjének, a programigazgatónak és a programkoordinátornak. A műhelyvita résztvevői A műhelyvita nyilvános. A műhelyvitára írásbeli meghívást kapnak: a Társadalomtudományi Doktori Tanács tagjai, a Gazdaságinformatika Doktori Iskola Tanácsának tagjai, 16
a Gazdaságinformatika Doktori Iskola oktatói, doktorandusz-hallgató ai és doktorjelöltjei, a Gazdálkodástudományi Kar tanszékeinek oktatói, kutatói a témavezető a fogadó tanszék, a témavezető és a jelölt által meghívott további szakemberek. A műhelyvita forgatókönyve A műhelyvita forgatókönyvét a mindenkor hatályos EDSZ melléklete tartalmazza. 5.3. A doktori értekezés és fokozatszerzési eljárás szervezése A doktori értekezés védési eljárását részletesen szabályozza az EDSZ. A védéseket a Doktori Iroda szervezi meg és teszi közzé az Országos Doktori Tanács és a MAB közös adatbázisában a www.doktori.hu oldalon. Az értekezéssel szemben támasztott tartalmi követelmények előírják, hogy az értekezésnek meggyőzően bizonyítania kell, hogy a doktorjelölt képes releváns és időszerű gazdaságinformatikai probléma felismerésére, kiválasztására és megfogalmazására, és rendelkezik az elemzéshez szükséges fogalmi apparátus ismeretével, ismeri a témakör szakirodalmát, elméleti és kutatási előzményeit, a felhasználható módszereket, és képes azokat alkotó módon továbbfejleszteni és alkalmazni, és ez által a témát új eredményekkel gazdagítani, rendelkezik a publikációhoz szükséges interpretációs és kifejtési készséggel. Az értekezésnek tartalmaznia kell az adott témakör mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalmának áttekintését és értékelését. Ennek során a doktorjelölt egyértelműen fogalmazza meg, hogy az ismert tényanyagokhoz képest miben ért el új tudományos eredményeket; a kutatás módszereinek bemutatását; az elvégzett kutatás pontos és követhető leírását, a vizsgálódás területének a jelölt által elért eredményekben való a bemutatását. A doktori értekezések a BCE Doktori Iskoláira egységesen kidolgozott formai követelményei letölthető formában megtalálhatók a BCE honlapján. Az értekezés elvárt terjedelme a Gazdaságinformatikai programban függelékek nélkül általában 120-150 oldal. 150 oldal feletti értekezés csak a DI vezető előzetes engedélye esetén adható be. Doktori értekezés magyar, vagy a doktori iskola vezetőjének engedélye alapján valamely más világnyelven adható be. A magyar nyelven megírt értekezés magyar és angol nyelvű téziseit olyan részletezettséggel kell összeállítani, amely alapján egyértelműen elbírálhatóak az értekezés fontosnak tartott eredményei. Az értekezéshez csatolni kell a témájából írt, az eredményeket részletező angol nyelvű cikkeket és tanulmányokat, ha vannak ilyenek. Külföldi opponensek a doktori értekezések bírálatában A Doktori Iskola előírja, hogy a disszertációk részletes kivonatát angol nyelven is elkészítsék doktorjelöltjeink, így lehetőség nyílik arra, hogy esetenként külföldi 17
professzorokat kérjünk fel opponensnek. Doktori fokozat megadásának elbírálása és a PhD fokozat A sikeres védés jegyzőkönyve és a doktori fokozat megszerzéséhez az EDSZ által előírt egyéb követelmények, így a publikációs tevékenység igazolása alapján a Doktori Iskola előterjeszti a fokozat odaítélésére és értékelésére vonatkozó javaslatát az EDT-nek végső döntésre. Az EDT a Bíráló Bizottság javaslata alapján szavaz a doktori fokozat odaítéléséről. A Bíráló Bizottságnak az értekezés elutasítását javasoló döntését sem a Doktori Iskola Tanácsa.(DIT) sem az EDT nem bírálhatja felül. A doktori oklevél végső minősítése a komplex vizsga és a védés minősítésétől függ (lásd az Egyetem Doktori Szabályzatot). A döntésről a Doktori Iroda vezetője igazolást ad ki a doktorjelöltnek, és gondoskodik a diploma kiállíttatásáról, amelyek évente kétszer kerülnek kiadásra. 5.4. A Doktori Iskola kapcsolata a doktori fokozatot szerzettekkel A Doktori Iskola szervezett és intézményes kapcsolatot tart fenn a fokozatot szerzett hallgatóival. A programkoordinátor nyilvántartást vezet a végzettekről és elhelyezkedésükről, a Doktori Iskola programigazgatója pedig meghívja a fokozatot szerzett doktorokat az Iskola által szervezett tudományos ülésekre, és találkozókat szervez számukra. 18
6. A Doktori Iskola gazdálkodása A Doktori Iskola bevételei állami támogatásból, költségtérítésből, egyéb hallgatói térítési díjakból, valamint pályázati forrásokból származnak. A költségtérítések és egyéb térítési díjak összegét az EDT évente állapítja meg. Az állami bevételek Doktori Iskolák közötti elosztását az EDT végzi. A Gazdaságinformatika Doktori Iskola bevételeinek felhasználásáról a Doktori Iskola vezetője dönt az Iskola Tanácsa által jóváhagyott irányelvekkel összhangban. A keretek felhasználásáról a Doktori Iskola nyilvántartást vezet, és azt egyezteti a Gazdasági Főigazgatósággal. A Doktori Iskola vezetője gondoskodik a Doktori Iskola működéséhez kapcsolódó pályázatok elkészítéséről és előterjesztéséről. A bevételeket a doktorandusz-hallgató ok tanulmányainak és kutatásainak támogatására, például könyvek, szoftverek és számítástechnikai eszközök beszerzésére fordítjuk. A beszerzett könyvek és folyóiratok könyvtári állományba kerülnek. A dologi keretekből a lehetőségek mértékében a doktorandusz-hallgató ok tanulmányútjait, konferenciákon való részvételét is támogatja az Iskola. Az állami ösztöndíjas doktorandusz-hallgató ok és volt állami ösztöndíjas, főállással nem rendelkező, vagy a BCE-n fő- ill. részállásban oktató doktorjelöltek az alábbi célokra nyújthatnak be pályázatot: külföldi tanulmányút (rész)támogatása, hazai konferencián való részvétel támogatása (az első pályázat esetén előadás nélkül is pályázható), külföldi konferencián való részvétel támogatása (csak előadás esetén pályázható), adatgyűjtés és adatfeldolgozás támogatása, a program hallgatóinak rendelkezésére álló könyvek, szoftverek, eszközök beszerzése, disszertáció beköttetés-sokszorosítás támogatása, tézisgyűjtemények fordíttatás-sokszorosítás támogatása, egyéb a doktori munkájukon dolgozó kutatók támogatását szolgáló célból. 7. A Doktori Iskola minőségbiztosítási elvei és területei Felvételi vizsga: A jelentkezés feltételeinek meghatározása (min. jó minősítésű, vagy azzal egyenértékű egyetemi vagy mester diploma, legalább 300 kredit teljesítése egyetemi, vagy alap+mesterszakos képzésben, és min. egy nyelvből B2 típusú középfokú komplex, vagy annál magasabb szintű nyelvvizsga; részletesen szabályozva a 3. pontban). Szóbeli felvételi vizsga a legkiválóbb hallgatók kiválasztása érdekében. A felvételi vizsga eredménye értékelési pontszámrendszerének kialakítása. 19
Tananyagok értékelése: A tananyagok tartalmának és megújításának kétévenkénti értékelése a Doktori Iskola Tanácsa által. Követelmény a tananyagokkal szemben: mutassa be az adott tudományterület legújabb eredményeit, támaszkodjon a nemzetközi szakirodalomra, nyújtson módszertani segítséget az adott területen folytatandó doktori kutatásokhoz. Oktatói és témavezetői háttér: Az oktatókkal szembeni követelmények meghatározása (csak tudományos fokozattal rendelkezők oktathatnak a doktori iskolában). Az oktatók munkájának hallgatói értékelése félévente és tárgyanként. A témavezetők évenkénti beszámoltatása a Doktori Iskola Tanácsa részéről. Hallgatók tanulmányi és kutatási munkájának értékelése: Tárgyankénti vizsga a doktori képzés során. A doktorandusz-hallgató ok teljesítményének átfogó értékelése a képzés második évének végén. Az oktatási feladatokat ellátó doktorandusz-hallgató ok oktatói munkájának értékelése az alapképzésben részt vevő hallgatók részéről. A komplex vizsga átfogó jellegének erősítése és követelményeinek rögzítése. A kutatási és disszertációs szakaszban évenkénti beszámoló a kutatási és publikációs tevékenységről, a beszámoló témavezető általi véleményezése. A kutatás bemutatása a műhelyvita előtt a Doktori Iskola Kutatási Fóruma keretében. Infrastrukturális feltételek: Szakirodalom-ellátottság (a központi és a tanszéki könyvtárak állományának megfelelősége a doktori képzés és kutatás szempontjából). Számítástechnikai infrastruktúra. A képzési folyamat koordinálása: A Doktori Iskola Tanácsa, a Doktori Iskola vezetője és programigazgatója feladatainak és hatáskörének szabályozása. Az Egyetemi Doktori Szabályzat egyes fejezeteinek részletezése és kiegészítése a Gazdaságinformatika Doktori Iskola működési szabályzatában. A Doktori Iskola és a doktorandusz-hallgató okat fogadó tanszékek együttműködésének rendszeres értékelése. Az értekezéstervezetek tartalmi és formai követelményeinek, az értékelés és minősítés szempontjainak egységesítése: A doktori disszertációk értékelési szempontjainak egységesítése, külföldi opponensek felkérése. A doktorjelöltek publikációs tevékenységének értékelése. 20
8. Mellékletek 8.1. A Gazdaságinformatika Doktori Iskolában oktatott tárgyak, tárgyfelelősök és kredit-pontszámok A táblázat a doktori iskolában oktatandó tárgyakat tartalmazza félévenkénti bontásban A táblázatban megadtuk az óraszámot és a krediteket is. Tárgy megnevezése Félév Órakiméret Kredit I II III IV 1 óra = 45 perc KÖTELEZŐ TÁRGYAK A közgazdasági matematika analitikus módszerei (Tallós Péter, X Módszertani alapok Kánnai Zoltán, Szabó Imre) Többváltozós statisztikai módszerek (Kovács Erzsébet) X Informatikai alapok Közgazdaság-tudományi alapok Információmenedzsment és vállalati architektúra (Gábor András) Adatértéklánc és az adatközppontú gazdaság (Kő Andrea) Bevezetés a közgazdaságtudományba (Bakó Barna) (mikroökonómia + makroökonómia) Vállalatgazdaságtan (Czakó Erzsébet) VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Globalizáció és jövő (Kiss Endre, Nováky Erzsébet) X X X X Tudásmenedzsment (Kő Andrea) IT governance (Gábor András) Metaelmélet és metaelemzés (Hideg Éva) Algoritmikus mechanizmustervezés (Tasnádi Attila) Település modellezés (Szabó György) Well-being és kérdőíves elemzési módszerek (Keresztély Tibor) Metaheurisztikus algoritmusok és alkalmazásuk (Láng Blanka) SPECIALIZÁCIÓS TÁRGYAK Információmenedzsment és üzleti informatika alprogram 21
Többtényezős döntéstámogatás (Bozóki Sándor) X Információs stratégiák (Szabó Zoltán, Klimkó Gábor) X Specializáció választható tárgy I: IT Controlling (Szabó Zoltán, Fehér Péter) Specializáció választható tárgy II: Adattárházépítési és adatbányászati módszerek (Csicsman József) Üzleti adatelemzés és modellezés alprogram Üzleti analitika (Lovrics László, Kő Andrea) X Nem strukturált adatok elemzése és menedzsmentje (Kő Andrea) X Specializáció választható tárgy I: Banki modellek (Kovács Erzsébet, Ágoston Kolos) Specializáció választható tárgy II: Viselkedéselemzés (Behavioural Analysis) (Kardkovács Zsolt) Gazdaság-és társadalomstatisztikai elemző Mikroszintű folyamatok kvantitatív elemzése (Cserháti Ilona) Idősoros és keresztmetszeti ökonometriai módszerek (Hajdú Ottó) Specializáció választható tárgy I: Makrogazdasági folyamatok kvantitatív elemzése (Takács Tibor) Specializáció választható tárgy II: Konjunktúra elemzés, elmélet és gyakorlat (Sugár András) Jövőkutatás alprogram A forecastingtól a foresightig (Hideg Éva) Integrált jövőkutatás (Hideg Éva) Evolúciós és participatív jövőkutatás (Hideg Éva, Nováky Erzsébet) Specializáció választható tárgy I: Informatika a jövőkutatásban (Hideg Éva) Specializáció választható tárgy II: Participatív jövőkutatás (Nováky Erzsébet) Média és informatikai szabályozás alprogram Információs alapjogok (Balogh Zsolt György) Internet-szabályozás (Balogh Zsolt György, Polyák Gábor) Specializáció választható tárgy I: Szellemi alkotások joga (Balogh Zsolt György) Specializáció választható tárgy II: Elektronikus kereskedelem joga (Balogh Zsolt György, Polyák Gábor) Minimum teljesítendő kreditek száma 60 22
8.2. Ellenőrző listák Ellenőrző lista a doktori programba való jelentkezéshez szükséges kellékekről diploma-másolat szakmai önéletrajz, nyelvvizsga-igazolás (angol nyelvvizsga hiányában ezen felül kérvény a nyelvi meghallgatáson való részvételre), index-másolat, Neptunból nyomtatott index TDK/OTDK díjak másolatai, publikációs jegyzék, rövid kutatási terv (2-3 oldal), 7-10 oldalas - szakirodalmi áttekintéssel bővített - esszé a kutatási terv témájában, a fogadó tanszék nyilatkozata, a leendő témavezető véleménye, az alprogram vezetőjének fogadó nyilatkozata, költségtérítéses státuszra jelentkezők esetében a munkahely nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy támogatja a PhD programra történő jelentkezést, és felvétel esetén biztosítja a foglalkozások rendszeres látogatásához szükséges munkaidő-kedvezményt. Ellenőrző lista értekezéstervezet beadásához szükséges kellékekről a Program vezetőjének címzett kérelem o egyéni úton felkészülő jelölt saját maga o szervezett formában felkészülő jelölt témavezetője által írt, nyilatkozat az önálló szellemi alkotásról, közös munkák eredményeinek közlése esetén lemondó nyilatkozat a szerzőtársaktól, az értekezéstervezet öt összefűzött és egy másolásra alkalmas példányban, rövid ismertető ( fülszöveg, max. 1,5 oldal terjedelmű), az értekezéstervezet *.pdf file formátumban és az ismertető lemezen, MS Word *.rtf formátumban, írásos nyilatkozat a fentiek közölhetőségéről, (csak szervezett formában felkészülő jelöltek esetén!!): megjelent publikációik kétkét másolata (több esetén a legjobb 4 és publikációs jegyzékük). Ellenőrző lista végső értekezés védéséhez szükséges kellékekről A témavezető által írt, a Program vezetőjének címzett kérelem, amelyben nyilatkozik a dolgozat védésre alkalmasságáról (csak szervezett képzésben résztvevők esetén). A jelölt nyilatkozata az önálló szellemi alkotásról (az aláírandó forma átvehető az EDT Irodájában). Közös munkák eredményeinek közlése esetén lemondó nyilatkozat a 23
szerzőtársaktól, a formai előírásoknak eleget tevő értekezés négy bekötött és öt összefűzött példányban, a tézisek (magyar és részletes angol nyelvű tézisgyűjtemény, 50 ill. 15 példány), rövid ismertető ( fülszöveg, max. 1,5 oldal terjedelmű). szakmai életrajz, és (felújított saját) publikációs jegyzék (könyvek, könyvrészek, folyóiratcikkek, jegyzetek ill. -részek, konferencia előadások, műhelytanulmányok, népszerűsítő kiadványok, egyéb csoportosításban). A megjelent publikációik két-két másolata (több esetén a legjobb 4). Az értekezés védési díjának befizetését igazoló dokumentum, vagy a mentesítési kérelem (A legalább 2 idősávban a BCE-n folyamatosan oktató jelölt kérésére, és a programvezető javaslatára, a védéssel kapcsolatos díj alól felmentés adható. A kérvényen a foglalkoztatás tényét a tanszékvezető igazolja az oktatott tantárgyak megjelölésével.) Az értekezés (*.pdf file formátumban), a tézisek, a rövid ismertető, az életrajz és a publikációs jegyzék (MS Word *.rtf formátumban) lemezen, vagy más elektronikus formában. 8.3. A szabályzatban használt fogalmak meghatározása a) a törzstaggal szemben előírt szakmai és munkajogi feltételek 1) a doktori iskola tudományágában vagy kutatási területén tudományos fokozattal rendelkezzen; 2) a doktori iskola tudományágában vagy kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytasson, amely tudományos tevékenység a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. (1) bekezdés o) pontjában meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban (korábban: MTMT) (a továbbiakban: Adatbázis) vizsgálandó; 3) a doktorandusz-hallgató -hallgatók vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorandusz-hallgató doktori fokozatot szerzett, vagy legalább két fokozatot szerzett hallgatónak társ-témavezetője volt; 4) a törzstagnak legalább egy képzési ciklusban és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára meg kell felelnie a törzstagsággal szemben előírt feltételeknek; 5) vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában (van témavezetett doktorandusz-hallgatója vagy aktuális, illetve az értékelés előtt legfeljebb 13 hónappal lejárt határidejű témakiírása); 6) folyamatosan karbantartja, frissíti a doktori adatbázisban lévő profilját (adatlapját) a hatályos jogszabályok, valamint a MAB előírásai alapján; 7) az Egyetemen, teljes munkaidőben, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. (3) bekezdése szerint nyilatkozatában az Egyetem költségvetési támogatás megállapítására ezt a felsőoktatási intézményt jelölte meg; 8) ha az 1)-5) pontokban írt feltételeknek megfelel, az EDT jóváhagyásával törzstag lehet a Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor 24
Emeritus) az Egyetem doktori iskolájában, amelyben emeritált. A Professor Emeritusok közül tudományáganként egy tag vehető figyelembe az iskolaalapítást meghatározó törzstagok tekintetében; 9) ha az 1)-5) pontokban írt feltételeknek megfelel, törzstag lehet kutatóintézetben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. Közülük egy tudományágban működő doktori iskola esetén legfeljebb két tag, több tudományágban működő doktori iskola esetén tudományáganként egy tag vehető figyelembe törzstagként b) doktori iskola (a továbbiakban: DI): a doktori képzés szervezeti alapegysége. Doktori képzés kizárólag DI keretében folyhat. Létesítésekor meg kell jelölni azt a tudományterületet, azon belül a tudományágat, amelyben a képzés folyik. A DI-t a létesítési feltételek fennállása esetén a Szenátus jóváhagyását követően a Hivatal veszi nyilvántartásba; c) egyetemi doktori tanács (a továbbiakban: EDT): a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület; d) doktori iskola tanácsa (a továbbiakban: DIT): a DI vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amelyet a DI törzstagjai választanak, és tagjait az EDT bízza meg és menti fel; e) a doktori iskola vezetője: DSc fokozattal/mta doktora címmel rendelkező törzstag egyetemi tanár, aki felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A doktori iskola vezetőjét az EDT választja, és a rektor nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható; f) a doktori iskola oktatója: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató és kutató, akit a DI vezetőjének javaslatára a DIT alkalmasnak tart a DI keretében oktatási feladatok ellátására. Valamely DI törzstagjai és oktatói más doktori iskolában is vállalhatnak oktatói megbízást; g) doktori téma: olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz-hallgató a témavezető irányításával elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen. A meghirdetendő doktori témákat a DIT hagyja jóvá; h) mentor-témavezető: olyan, PhD-fokozattal rendelkező oktató vagy kutató, aki az adott DI tagja és vállalja, hogy a témavezető kijelöléséig végigkíséri, segíti a hallgató felvételi folyamatát és a DI-ba való beilleszkedését; i) doktori téma kiírója: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a DIT jóváhagyta; j) doktori téma vezetője: az a tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, akinek témahirdetését a DIT jóváhagyta, és aki felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz-hallgató tanulmányait, kutatási munkáját, illetve felkészülését a fokozatszerzésre. Egy témavezetőnek egy időben hatnál több doktoranduszhallgatója nem lehet. Egy doktorandusz-hallgatónak legfeljebb két témavezetője lehet; k) doktorandusz-hallgató: a doktori (PhD) képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra 25