A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30.

Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja fejlesztések, a társadalom intézményei működésének és a környezet fenntartásának összehangolása, a környezet igénybevételének lehetőségek szerinti csökkentése. A fenntarthatóság magába foglalja a környezetvédelmet, és azzal összefüggésben a gazdasági, társadalmi fejlődést. A cél az életminőség javításával egyidejűleg a természeti erőforrások fenntartható használata, a környezettudatos életmód támogatása.

A fenntartható fejlődés fogalma A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó műve (1981) ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága (1983; A bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Világbizottság,,Közös jövőnk'' című jelentése (1987)

A fenntartható fejlődés fogalma A Fenntartható fejlődés fogalma a jelentésben: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés három alappillére szociális, gazdasági környezeti Mindhármat együttesen kell mérlegelni a fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben cselekvésekben.

Résztvevő szervezetek A fenntarthatóság érvényesítésében résztvevő szervezetek: ENSZ (Környezet és Fejlődés Világbizottsága ) OECD (gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatok elemzése és ajánlások megfogalmazása a tagországok számára a hatékonyabb kormányzati tevékenység érdekében ) EU (Liszaboni Program, stratégia alkotás, szabályozás) Tagállami kormányzati szervek (KvVM, NFGM, NFÜ, stb.; szabályozás, ösztönzés) Civil szervezetek (pl.: Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa; Fenntartható Fejlődés Bizottsága)

Jogszabályi környezet A fenntarthatóság az Európai Unió normáiban is megjelenik, és kötelező elvárás az uniós forrásokból származó támogatások megvalósításával elkészülő projekteknél a fenntarthatóság igazolása, vállalása. A 1083/2006 EK rendelet Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani (17. cikk). A rendelkezés a tagországok hatáskörében tartja a részletszabályok kidolgozását, azonban a fenntarthatóság közösségi (horizontális) elvként jelenik meg, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a programok végrehajtása, a projektek kivitelezése során.

Fenntartható fejlődés 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet a Monitoring Bizottság ellenőrzi, hogy a projekt-kiválasztási eljárásban érvényesül-e a fenntarthatóság követelménye [14. (8) e)] 281/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet A folyamatba épített ellenőrzés részeként az intézményrendszer ellenőrzi a fenntartható fejlődés követelményének betartását Kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok, kifizetési igények alapján [31. (3) c)] Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében kiírt pályázatokhoz (NFÜ; 2007)

Fenntarthatóság a támogatási rendszerben OP, és AT szinten egyaránt érvényesül a követelmény: (a teljesség igénye nélkül) ÁROP 1. prioritás: folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés EKOP 1. prioritás: a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása TÁMOP 6. prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TIOP 3. prioritás: A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése VOP 1. prioritás: A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése KEOP 6. prioritás: Fenntartható életmód és fogyasztás

Fenntarthatóság a támogatási rendszerben Pályázati konstrukciók: A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó Informatikai rendszer fejlesztése (KEOP 2009 2.2.2/B) A felszíni és felszín alatti vizek terhelési és monitoring adatait nyilvántartó Meglévő adatbázisok fejlesztése és kiegészítése Az állapotértékeléshez, vízgyűjtőgazdálkodási tervezéshez kapcsolódó adatbázismodulok egységes fogalomtárának, logikai adatszótárának, adatkatalógusának (metaadatbázisának) továbbfejlesztése és feltöltése A Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) új alkalmazásainak és Alrendszereinek létrehozása Környezetvédelmi adatszolgáltató rendszerekkel történő kommunikációs és adatbázisfejlesztés,egységesítés Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése (KMOP-2009 3.3.3) kisebb környezeti terheléssel járó energiatermelés elterjesztése megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamos-energia széndioxid kibocsátás csökkentése

Fenntarthatóság a támogatási rendszerben Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban(e-környezetvédelem) (KEOP 2009. 6.3.0) környezeti tervezés, stratégia- ésprogramalkotás segítése központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységének támogatása helyi önkormányzatok informatikai támogatása tartalomszolgáltatás tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését (környezeti demokrácia)

Fenntarthatóság a támogatási rendszerben A pályázatokra vonatkozó horizontális elvárások: (A pályázó vállalása alapján) Környezettudatos menedzsment Létesítés (beruházás/eszközbeszerzés) Fenntartható helykiválasztás Zöld beszerzés Működtetés Anyag-, energia- és erőforráshatékonyság és felhasználás növelése Szennyezőanyag kibocsátás csökkentés, kármegelőzés Környezetegészség (emberi egészség és életmód) Szállítási igények csökkentése Ipari ökológia javítása

Eredmények (VOP) Napkollektorok kerültek telepítésre az NFÜ épületének tetején az energiafelhasználás csökkentésére Szelektív szárazelemgyűjtés Szelektív hulladékgyűjtés Ívóvíz automata üzembe helyezése (a palackozott ivóvízfelhasználás csökkentése, keletkező hulladék mennyiségének csökkenése) E-PEJ bevezetése (papírfelhasználás csökkentése) Elektronikus szálmakitöltő bevezetése EMIR, IMK bevezetése, működtetése EMIR OTMR összekapcsolása