Zalakomár Község Önkormányzatának 6/2004. (III. 31.) sz. rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól Zalakomár község Önkormányzat Képviselő-testülete a község lakói életminőségének fenntartása és a környezeti és természeti értékek megóvása érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.. (1) bekezdés c.) pontjában, az 1995. évi XLII tv. 2. -ában, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII tv. 49.. (4) bekezdése és a törvények végrehajtására kiadott kormányrendeletek felhatalmazása alapján biztosított hatáskörében eljárva a következő rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet célja, hogy Zalakomár község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze, továbbá az emberi egészség és a környezet megóvása érdekében elősegítse a környezeti elemek védelmét és megállapítsa - a levegőtisztaság-védelmi - zajvédelmi - a föld- és vízvédelmi - a közhasználatú zöldterület védelmi előírásokat. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a.) azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Zalakomár község területén tartózkodnak, működnek, illetve tevékenységet folytatnak. b.) az avar és kerti hulladék égetésére, háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, valamint az allergiakeltő növények elleni védekezésre. (3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása, elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. 2. (1) Alapfogalmak: a) Települési szilárd hulladék: - a háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint az intézményekben keletkező, - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületeken keletkező, - háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező külön jogszabályban meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e vagy sem.
b) Települési folyékony hulladék: - a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerből, valamint - gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. c) Köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése, d) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése, e) Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele, a további kezelés érdekében történő összegyűjtése. f) Háztartási fűtési tevékenység: minden olyan 140 kw alatti egyedi fűtőberendezés üzemeltetése, amely egy vagy több család mindennapi fűtési igényét szolgálja. Levegőtisztaság védelem 3. (1) Az avar és kerti hulladék háztartási ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet. (2) A település közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék, pl. műanyag és gumi égetése. Nyílt téren engedély nélkül bármilyen anyag égetése tilos (kivéve avar és kerti hulladék.) (3) A kerti művelésből keletkezett hulladékot és az avart égetés útján május 1. és szeptember 30. között tilos, a további időszakra a fenti útmutatás betartásával lehet végezni. Az égetést 9 és 18 óra között lehet végezni szélcsendes időben. Ünnepnapokon, illetve szombat és vasárnap a község közigazgatási területén egész évben tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A kis nedvességtartalmú anyagok égethetők szélcsendes időben. (4) Az avar és a kerti hulladék égetését az ingatlannak azon pontján lehet elvégezni, amely a környező lakó- és gazdasági épületektől a legtávolabbra esik, és az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, illetve vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (5) A kerti művelésből keletkezett hulladékot és az avart égetés útján május 1. és szeptember 30. között tilos, a további időszakra a fenti útmutatás betartásával lehet végezni. Az égetést 9 és 18 óra között lehet végezni szélcsendes időben. Ünnepnapokon, illetve vasárnap a község közigazgatási területén egész évben tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A kis nedvességtartalmú anyagok égethetők szélcsendes időben. (6) Az avar és a kerti hulladék égetése olyan helyen végezhető, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, illetve vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (7) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszerelést kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve az eloltható. (8) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni. (9) Vonalas létesítmény (közút, vasút töltés, árok bevágása, stb.) mentén a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül bármely növényzet égetése tilos. (10) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális vagy ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot. 2.
A háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 4. (1) A 140 kw teljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. (2) A fűtőberendezésekben ipari, kommunális és veszélyes hulladékot égetni tilos! (3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Allergiakeltő növények elleni védekezési szabályok 5. (1) A község közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban, haszonélvezetükben) lévő területeken kötelesek a lágyszárú allergiakeltő növények - 1. sz. melléklet 1. táblázatban felsorolt növénytársulások virágzását megelőzően irtani. (2) A lágyszárú allergiakeltő növények irtásáról valamennyi területen, művelési ágtól függetlenül a szükséges gyakorisággal kell gondoskodni. (3) A területen található lágyszárú allergiakeltő növények gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres) felhasználásával kell végezni. (4) A lágyszárú allergiakeltő növények irtását a Polgármesteri Hivatal munkatársa ellenőrzi. (5) A lágyszárú allergiakeltő növények vegyszeres gyomirtása tekintetében a Zala Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. (6) A parlagfüves terület tulajdonosa (kezelője, bérlője, haszonélvezője) a jegyző felhívásának kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles eleget tenni a parlagfű mentesítési kötelezettségének. Aki a jegyző felhívásában foglaltakat határidőre nem teljesíti, azzal szemben a jegyző közérdekű védekezést rendelhet el. Aki a közérdekű védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, azzal szemben a jegyző növényvédelmi bírságot szabhat ki, egyben a parlagfűmentesítést az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, bérlőjének, haszonélvezőjének) költségére elvégezteti. A zaj és rezgés korlátozása 6. (1) A település területén a megengedettnél nagyobb zajt vagy rezgést okozó tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethetők. (2) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését vagy nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22 órától reggel 6 óráig a szabadban, vagy nyitott ajtajú, ablakú helységben a csendet hangos énekléssel, zenével, vagy egyéb módon megzavarni tilos. 3.
(3) A vendéglátó ipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. (4) - 6/A. (1) Nem megengedett a község belterületén az olyan tevékenység végzése és készülék (berendezés) üzemeltetése, amely kellemetlen zavaró, veszélyeztető vagy károsító hangterhelést okoz. (2) Kellemetlen, zavaró veszélyeztető és károsító mértékű az a zaj, amelyre határértékeket nem lehet előírni, illetve hangterhelés azonos körülmények között nem ismételhető meg, de érzékszervi, észleléssel megállapítható az, hogy az emberek nyugalmát zavarja. (3) A község belterületén napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden olyan indokolatlan zajjal járó tevékenységtől, magatartástól, amely mások nyugalmát zavarja. (4) Zajjal járó építési, szerelési munkákat hétfőtől péntekig 07.00 19.00 óra között lehet végezni. Szombaton 08.00 13.00 óra közötti időszakban. (5) Kerti munkákat (fűnyírás, gépi favágás, aprítás, gépi kaszálás, gépi kapálás, rotálás) hétköznap és szombaton 06.00 20.00 óra között lehet végezni. (6) Növényvédelmi és növény- egészségügyi okokból kifolyólag mezőgazdasági területen, zártkertben lévő szőlőben, gyümölcsösben és egyéb növényi kultúrákban a gépi permetezés időkorlát nélkül folytatható. (7) Vasárnap és ünnepnapokon a (4) és (5) bekezdésekben meghatározott tevékenységek folytatása tilos, kivéve a (6) bekezdésben meghatározott eseteket. (8) Közterületen rendeletben szabályozott eseteken túlmenően tilos minden olyan zajjal járó magatartás vagy tevékenység, amely a lakosság illetve a közterületet jogszerűen használó más személyek nyugalmát indokolatlanul zavarja. (9) A közterületen folytatott mozgóárusítás során a hangjelzés adást lehetőség szerint kerülni kell. (10) A mozgóárusításhoz szorosan kapcsolódó, jellegzetes, egyedi hangjelzés leadása hétköznap 08.00 19.00 óra között, szombaton 10.00 16.00 óra között engedélyezett. Vasár- és ünnepnapokon a mozgóárusításhoz kapcsolódó egyedi hangjelzés kiadása tilos. (11) Tilos hangjelzést kiadni köztéren folyó rendezvény, ünnepség ideje alatt, valamint a temető határától számított 200 méteres távolságon belül. Sugárzások 7. (1) A településen sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad. (2) Fokozott sugártermelés vagy sugártartalom, továbbá sugárzó anyaggal történő szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell. 4.
Víz- és földvédelem 8. (1) A szennyvíz-csatornába csapadékvíz nem köthető be. (2) A települési szennyvízhálózatba kommunálistól eltérő összetételű vagy technológiai szennyvíz csak külön engedély alapján vezethető. (3) Természetes felszíni vízfolyásokra és csapadékvízgyűjtő csatornára engedély nélkül rákötni, abba hulladékot juttatni, hulladékot időszakosan égetni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos. (4) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon talajba juttatni. (5) Közterületen, továbbá természetes, illetőleg mesterséges vizek partjától számított 50 m-en belül a gépkocsi mosás tilos. (6) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvíz csatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a vizek természetes elfolyását gátolni tilos. (7) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell a kárelhárítás és költségtérítés terhe mellett. (8) Csatorna közművel ellátott területeken az ingatlan tulajdonosok kötelesek arra rácsatlakozni, valamint a nem zárt, víz- és talajszennyezést okozó, szabálytalan kialakítású közműpótló berendezéseket megszüntetni. Az ingatlan tulajdonosok a csatornaközmű kiépítésétől, valamint e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül kötelesek arra rácsatlakozni, valamint a szabálytalan kialakítású közműpótló berendezést felszámolni. (9) A közcsatornával még el nem látott településrészen keletkező szennyvíz összegyűjtése csak zárt, vízzáróan szigetelt gyűjtőkbe történhet. A szennyvíz-elszállításról az ingatlan tulajdonosa, bérlője köteles gondoskodni a települési folyékony hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételével. (10) A szennyvíztároló építése engedélyhez kötött, üzembe helyezését az építésügyi hatóságtól kell kérni, ahol az építtető költségére elrendelhető a tömörségi vízpróba. (11) A szennyvíz elszállítására jogosult: - Polainé Marek Valéria Nagykanizsa, Magyar u. 162. (12) A szippantott szennyvíz elszállítását a vállalkozó nyomós ok nélkül nem tagadhatja meg. Amennyiben a szennyvíz nem szállítható el kommunális folyékony hulladékként - laboratóriumi vizsgálat alapján -, az elszállítás csak speciális szállítóeszközzel ártalmatlanítási helyre történhet, az érintett költségére. (13) A településről elszállított szennyvízről a közszolgáltatást végzőnek nyilvántartást kell vezetnie (keletkezési hely, mennyiség, elszállítás időpontja), mely nyilvántartás alapján rendszeresített adatokat minden év december 20.-áig az önkormányzat részére köteles átadni. 5.
Az ingatlanok, közterületek tisztántartása 9. (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosai, ténylegesen használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák. Sarok telek esetében az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) köteles az ingatlana határát szegélyező közterületet az útpadkáig tisztán tartani. (2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosságmentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztításáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik. (3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyezősét okozó szerv, illetve személy feladata. (4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. (5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használójának kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. (6) A ténylegesen használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. (7) A járda és a közút síkosságmentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. A csapadékvíz elvezetése, vízelvezető árkok 10. (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása az ingatlan előtti szakaszra terjedően az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről előzetes bejelentés alapján az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. (4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet. Iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos. Csatorna közművel ellátott területeken az ingatlan tulajdonosok kötelesek arra rácsatlakozni. A csatornaközmű kiépítésétől a tulajdonosok kötelesek arra rácsatlakozni. (5) Építési területeken és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. 6.
(6) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról. (7) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell eltávolítani, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (8) Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. (9) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. (10) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (11) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. (12) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. (13) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- és lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani. (14) A gondozott zöldterületre járművel és állati erővel vont járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani szigorúan tilos! (15) Közterületen állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni. (16) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni. (17) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! (18) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik. (19) Elhullott állatok tetemét, állati hulladékot a tulajdonos köteles haladéktalanul a szolgáltatónak, ATEV Zrt. Böhönyei Gyárának (8719 Böhönye, Törökréti Major) elszállításra és kezelésre átadni. Közúton történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen a Polgármesteri Hivatalnál azonnal be kell jelenteni. (20) (21) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos. Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, és azt saját költségen elszállíttatni. (22) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé s járdára ne csorogjon. (23) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos-, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza. 7.
(24) Tilos az összerakott hó elhelyezése: - az útkereszteződésben - az úttorkolatban - a kapubejárat elé, annak szélességében - a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél (25) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani. (26) A hótól, jégtől síkossá vált járdát, gyalogjárót, lépcsőt a hóesést, valamint a fagyást követően a lehető leghamarabb meg kell tisztítani. A tisztítást úgy kell elvégezni, hogy a biztonságos gyalogos közlekedést lehetővé tegye. Csúszásmentesítésre olyan szóróanyagot kell használni, mely a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. (homok, fűrészpor, hamu és ezek sós keveréke) Nem ajánlott a tiszta sót vagy ennek tömény oldatát síkosság elleni védekezésre felhasználni. A szóróanyag beszerzéséről a takarításra köteleseknek kell gondoskodnia. A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás 11. (1) A tulajdonos alapvető kötelessége, hogy a hulladék keletkezését a lehető legalacsonyabb szinten tartsa. (2) A tulajdonos az ingatlanon települési szilárd hulladékot nem halmozhat fel, és az ingatlanon keletkezett hulladékot közterületre nem helyezheti. (3) A települési szilárd hulladékot a tulajdonos az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni köteles. (4) A tulajdonos a kötelező közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladékot elszállításra kizárólag a közszolgáltatónak adhatja át, és kizárólag a közszolgáltató által nyújtott szolgáltatást veheti igénybe. (5) A tulajdonosnak a települési szilárd hulladékot a közszolgáltatónak elszállítás céljából történő átadásáig úgy kell gyűjtenie, tárolnia, illetve kezelnie, hogy az mások testi épségét ne veszélyeztesse, a település környezetét ne szennyezze, a település növény- és állatvilágát ne károsítsa, a közrendet, közbiztonságot ne zavarja. 12. (1) Zalakomár község területén a Rumpold - Marcali Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (8700 Marcali, Kossuth u. 74.) végzi a települési szilárd hulladék gyűjtését és szállítását és ártalmatlanítását. (2) Az önkormányzat által szervezett szemétszállítás kéthetente (páratlan héten) pénteki napon történik, reggel 7 órától. (3) A lakosság, az önkormányzati intézmények 110, 120, 240 literes kukában, valamint 1,1 m3-es konténerekben gyűjtik a hulladékot. (4) A hulladék gyűjtéséhez a Szolgáltató a lakosság részére ingatlanonként 1 db 120 literes használt kukát biztosított a hulladék összegyűjtésére. (5) Elszállításra a kukában, illetve zsákban, konténerben elhelyezett hulladék kerül. Nem kerül kiürítésre az edény, ha túlsúlyos, ha nem a szolgáltató hibájából sérült, későn lett kihelyezve, veszélyes hulladékot tartalmaz, folyékony halmazállapotú hulladékot tartalmaz. (6) A szolgáltató elszállítja az őszi lombot (zsákban, vagy edényzetben gyűjtve), zöldnyesedéket (1 m hosszú, max. 25 kg-os kötegbe kötve). 8.
(7) Évente egy alkalommal az önkormányzat lim-lom gyűjtési akciót szervez. (8) A szemétszállítási díjat az önkormányzat fizeti meg a szolgáltatónak. Veszélyes hulladék 13. (1) Veszélyes hulladék az az anyag, amely a termelési vagy más tevékenység során visszamaradt és az, vagy annak bomlásterméke nem megfelelő kezelés vagy tárolás esetén az emberi életre, egészségre, illetve az élővilágra károsító hatást fejthet ki, függetlenül attól, hogy ez magánszemély vagy egyéb szervezet tevékenysége folytán keletkezett. (2) Az, akinek a tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik, köteles az erre vonatkozó jogszabályokban előírt tárolási, kezelési, gyűjtési és ártalmatlanítási feladatokat ellátni vagy elvégeztetni, a nyilvántartásokat vezetni, bejelentési és egyéb kötelezettségének eleget tenni. A rendelet betartásának ellenőrzése és a szabálysértési rendelkezések 14. (1) Aki a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg -, szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Szabálysértést követ el az, és vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg, nem gondoskodik az allergiakeltő növények irtásáról, b) a szemétgyűjtő edénybe mérgező, robbanó, folyékony, vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét vagy a gépjárművet veszélyeztető anyagot helyez el, c) a szemétgyűjtő edény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, fertőtlenítéséről) nem gondoskodik, d) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosságmentesítéséről) nem gondoskodik. e) az ingatlan előtti árkot, folyókákat, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyást nem biztosítja, f) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem irtja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik, g) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, illetve azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti, h) a járdáról letakarított havat a gyalogos-, illetve járműközlekedést akadályozó módon rakja le; havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakja, i) gépkocsit tiltott helyen és módon mos, j) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-lefolyó utcai aknába, illetőleg csapadékvíz elvezető árokba vezet, önt, 9.
k) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz, l) építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongál, m) a gondozott közterületre járművel ráhajt, vagy azon parkol, n) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez, o) vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol, p) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környéké keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik, q) a településen lévő élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi, r) a rothadó, bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul nem gondoskodik, s) avar és kerti hulladékok nyílt téren történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi, t) nem tartja be a község belterületén a zaj- és rezgés korlátozására vonatkozó előírásokat, szabálysértést követ el. (3) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni azzal szemben, aki: a) a közterületet beszennyezi, és az általa előidézett szennyezést nem takarítja el, b) az általa alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen, valamint annak környékén az igénybevétel során keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításról nem gondoskodik, továbbá, aki megszegi a 11.. 1,2,3,4,5 bekezdésében foglaltakat. 10.
15. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet 2004. április 1.-én lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/1999. (V. 19.) és a 17/2000. (VIII. 18.) sz. rendelet a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Zalakomár, 2004. március 30. Vörösné Joó Zsuzsanna jegyző Varga Miklós polgármester Kihirdetve: Zalakomár, 2004. március 31. Vörösné Joó Zsuzsanna jegyző 11.