Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei a sprtcélú fejlesztések előmzdítása érdekében Budapest, 2008. április 24.
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. Tartalmjegyzék ELSŐ RÉSZ: SPORTCÉLÚ FEJLESZTÉSEK AZ ELŐZŐ (2004-06) PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 4 1. Az elemzés módszere... 4 2. Reginális Operatív Prgram 2004-2006... 4 2.1. A ROP célrendszere... 4 2.2. A ROP keretében megvalósult prjektek... 5 3. INTERREG 2004-2006... 10 3.1. Az INTERREG prgramk célrendszere... 10 3.2. Az INTERREG keretében megvalósult prjektek... 10 4. Értékelés... 13 4.1. Lehetőségek és megvalósult prjektek visznya... 13 4.2. Prjektgazdák tapasztalatai 2004-2006 közötti időszakról... 15 4.3. Támgatásk fő tapasztalatai... 16 4.4. Megvalósult prjektek és a sprtstratégiai célkitűzések visznya... 17 4.5. Megvalósult prjektek és a stratégia kulcstényezőként aznsíttt elemeinek visznya... 20 5. Jó prjektpéldák... 21 5.1. A sprt létesítményellátttságát javító prjektek... 21 5.2. Együttműködési prjektek... 22 MÁSODIK RÉSZ: SPORTCÉLÚ FEJLESZTÉSEK A JELENLEGI (2007-13) PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN... 24 6. Az elemzés módszere... 24 7. ROP 2007-2013... 24 7.1. Operatív prgramk és akciótervek... 24 7.2. Pályázati kiírásk... 26 7.3. A 2007-2013 közötti költségvetési időszak tervezési tapasztalatai... 33 7.4. Javaslt prjekt-kiválasztási szempntk az peratív prgramk 2009-10 éves akcióterveiben... 34 8. INTERREG 2007-2013... 36 HARMADIK RÉSZ: A TERVEZÉSI MEGALAPOZOTTSÁG ELEMZÉSE... 38 9. Az elemzés általáns módszere... 38 10. Régiók... 38 10.1.A vizsgált régiók... 38 10.2.Az Operatív Prgramk (2007-2013)... 38 10.3.A régiók fejlesztési stratégiáját általánsságban meghatárzó dkumentumk... 39 11. Megyei jgú vársk... 41 11.1.Az elemzésbe bevnt vársk... 41 11.2.Az értékelés szempntjai, módszere... 41 11.3.Általáns megállapításk... 44 11.4.Általáns gyengeségek... 44 11.5.Pzitív tapasztalatk, jó megldásk... 46 11.6.Feltételezett sikertényezők... 48 11.7.Következtetések és javaslatk:... 50 Vitál Pr 2
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. 12. Kistérségek... 51 12.1.Az elemzésbe bevnt kistérségek... 51 12.2.Az értékelés szempntjai, módszere... 51 12.3.Általáns megállapításk... 53 12.4.Általáns gyengeségek:... 54 12.5.Pzitív tapasztalatk, eredmények... 55 12.6.Példaként alkalmazható megldásk, feltételezett sikertényezők... 55 12.7.Következtetések és javaslatk... 55 NEGYEDIK RÉSZ: ÁTFOGÓ JELLEGŰ KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK... 57 13. Sprtlétesítmények támgathatósága a Reginális Operatív Prgramkból... 57 13.1.Elsődlegesen isklai sprtra rendelkezésre álló létesítmények... 57 13.2.Vársi közösségi sprtlétesítmények... 58 13.3.Integrált vársfejlesztési prjektekhez kapcslható egyéb (kisebb), sprtcélú beruházásk és prjektek... 59 13.4.Idegenfrgalmi célkhz illeszkedő infrastruktúra-fejlesztések (turisztikai vnzerő-, illetve szlgáltatásfejlesztés) sprtcélú elemei... 59 13.5.A különböző célú létesítmények ptimális összehanglása... 60 14. A sprtcélú fejlesztések sikeresebbé tételének fő tényezői... 61 14.1.Módszertani kérdések... 61 14.2.Átfgó javaslatk... 63 MELLÉKLETEK... 68 1. melléklet Interjúalanyk... 68 2. melléklet A sprtfejlesztések megjelenése az Operatív Prgramkban... 69 3. Melléklet A sprtfejlesztések megjelenése a stratégiai prgramkban... 71 4. számú melléklet Megyei jgú vársk fejlesztési anyagainak értékelése... 73 5. számú melléklet Kistérségi anyagk értékelése... 75 Vitál Pr 3
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. ELSŐ RÉSZ: SPORTCÉLÚ FEJLESZTÉSEK AZ ELŐZŐ (2004-06) PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 1. Az elemzés módszere A 2004-2006 közötti prgramzási időszak tapasztalatainak összefglalása srán dkumentumelemzésen alapuló, réselemzéses technikát alkalmaztunk. Ennek keretében a prgramdkumentumk tanulmányzásával megállapításra került, hgy a prgramszintű célk, illetve az egyes priritásk milyen sprtcélú fejlesztésekre adtak lehetőséget a pályázók számára. Ezt követően a pályázati kiírásk áttekintésével, illetve a knkrét prjektek vnatkzásában összefglalásra került, hgy mi vált valóra a lehetőségekből. A tanulmány ezt követően feltárja a lehetőségek és a megvalósult prjektek közötti eltérések, különbségek kát. Végül pedig egyes tipikus prjektek kerülnek elemzésre, amelynek keretében beaznsításra kerültek azk sikertényezői és (esetleges) gyengeségei, valamint a tvábbi, kihasználatlanul maradt lehetőségek. 2. Reginális Operatív Prgram 2004-2006 2.1. A ROP célrendszere A 2004-2006-s időszakban megvalósításra került Reginális Operatív Prgram általáns célja a kiegyensúlyztt területi fejlődés elősegítése vlt, figyelembe véve az egyes régiók eltérő adttságait, illetve a törekedve a rendelkezésre álló erőfrrásk hatékny kihasználására, a piaci igények és a lakssági szükségletek tükrében. A cél elérése érdekében hárm priritás került meghatárzásra 1. A turisztikai ptenciál erősítése; 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 3. A régiók humán erőfrrásának fejlesztése Sprt célú fejlesztések az első és a másdik priritásn belül négy intézkedés 1 keretében juthattak támgatási frráshz: Turisztikai vnzerők fejlesztése településeket összekötő önálló és turisztikai vnzerőkhöz közvetlenül kapcslódó kerékpárutak kiépítése; Turisztikai fgadóképesség javítása vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásk (beruházási elem) fejlesztése; Vársi területek rehabilitációja várs- és barnamezős-rehabilitációs akciók, amelyek eredményeként a kijelölt településrész fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti szempntból megújul, többek között épületek (helyiségek) felújítása a gazdasági és társadalmi (szciális, közösségi) tevékenységek kiszlgálására; kulturális, szabadidő és sprt-létesítmények kialakítása; 1 A 2004. július 19-én elfgadtt Prgramkiegészítő dkumentum alapján. Vitál Pr 4
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. Óvdai és alapfkú nevelési-ktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése az óvdai és alapfkú nevelési-ktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül az ktatás minőségében meglévő különbségek csökkentése. 2.2. A ROP keretében megvalósult prjektek A ROP támgatásában a 2004-2006-s költségvetési keret terhére megvalósult prjektek, amelyeknek sprt vnatkzású elemei is vltak, alapvetően négy csprtba srlhatók: 1. turisztikai vnzerők fejlesztése (aktív turizmushz kapcslódó infrastruktúrafejlesztése), amelyek keretében sr került településeket összekötő, illetve turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó kerékpárutak építésére. Az ilyen típusú prjekteket a turisztikai vnzerők fejlesztésére irányuló intézkedés tette lehetővé. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Megvalósult prjektek a ROP keretében A Duna-menti kerékpárút III. ütem 4. szakaszának Halászi és Darnózseli közötti külterületi 8 km hsszú kerékpárút építése révén Szigetköz turisztikai fejlesztése Csngrád tiszai árvízvédelmi töltésén kerékpárút létesítése - az EUROVELO prgram sikeréért Szentes várs bekapcslása a nemzetközi EurVel útvnalba avagy a Szentes-Csngrád kerékpárút szentesi szakaszának megépítése Kerékpárút építése a Tisza-tó bal partján Nemzetközi EurVel kerékpárutak a Fehérgyarmati kistérségben Rétközi kerékpárút tvábbépítése Ibrány, Paszab, Balsa és Szablcs települések közigazgatási területén Tiszavasvári-Szrgalmats-Tiszalök kerékpárút kiépítése Kerékpárút építése a Tisza-tó jbb partján EUROVELO hálózat fejlesztése - Szentendre, Dunaparti panráma kerékpárút építése Kedvezményezett Halászi Község Önkrmányzata Csngrád Várs Önkrmányzata Szentes Várs Önkrmányzata Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felső Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Paszab Község Önkrmányzata Tiszavasvári Várs önkrmányzata Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szentendre Várs Önkrmányzata Támgatás összege (Ft) Terület 235 881 200 SzS 296 607 773 SzS 156 303 880 SzS 299 250 000 SzS 136 086 918 SzS 176 871 000 SzS 236 323 139 SzS 300 000 000 SzS 285 000 000 SzS Vitál Pr 5
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. 10 11 Budapest-Szb reginális kerékpárút hiányzó Dunakeszi északi szakaszának kiépítése Kerékpárút és kiszlgáló létesítmények építése a budakalászi Duna partn Dunakeszi Várs Önkrmányzata Budakalász Nagyközség Önkrmányzata 144 630 335 SzS 154 780 027 SzS Összesen 2 121 734 272 2. turisztikai fgadóképesség javítása (turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásfejlesztés), elsősrban a turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó, illetve sprtturizmus fellendítésére irányuló infrastruktúra-beruházásk, többnyire a vízi sprtkhz, lvagláshz, kerékpárzáshz kapcslódó fejlesztések. Az ilyen típusú prjekteket a turisztikai fgadóképesség javítását célul kitűző intézkedés tette lehetővé. Megvalósult prjektek a ROP keretében 1 A bagdi lvascentrum fejlesztése 2 3 4 5 5 6 7 8 A szmbathelyi térségi kerékpárs és kulturális közpnt szlgáltatásainak fejlesztése Pihenőház építése a Fertő-tavi vitrlás telepen Panzió és hzzá kapcslódó szlgáltatásk kialakítása Farádn (uszda, lvaglás) Üdülő- és pihenőpark, hrgászcentrum bővítés Lvas turizmus a Tisza-Mars szögben Tisza menti aktív turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásk fejlesztése Algyőn Minőségi szálláshelybővítés a Pegazus Lvasfarmn (lvaglás, kerékpár-turizmus) Tiszai csónakkikötő építése Gávavencsellőn Kedvezményezett FRIGO-PLUS Kereskedelmi és Ipari Kft. Szmbathely Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Dental-Pannónia Gyógyidegenfrgalmi Rt. Németh Win Kereskedelmi és Szlgáltató Kft. PARK-TÓ Termelő Kereskedelmi és Szlgáltató Kft. Újszentiván Községi Önkrmányzat Algyő Nagyközség Önkrmányzata HENGL PLAST Kereskedelmi Kft. Leh-Trans Kereskedelmi Fuvarzó és Szlgáltató Kft. Támgatás összege (Ft) Terület 87 527 044 SzS 9 000 000 SzS 9 582 557 SzS VS 18 902 300 SzS 144 043 033 SzS 35 382 327 SzS 8 000 000 SzS 22 480 558 SzS 117 556 634 SzS Összesen 444 474 453 Vitál Pr 6
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. 3. vársi területek rehabilitációja (várs-rehabilitációs és barnamezős prjektek), amelyek régi, funkciójukat vesztett laktanyák, ipari telephelyek funkcióváltásával közösségi funkcióknak, illetve sprt- és szabadidős tevékenységeknek helyt adó létesítmények kerültek kialakításra, valamint új sprtlétesítmények kerültek kialakításra. Az ilyen típusú prjekteket a település-rehabilitációs akciók és a barnamezős területek újrahasznsítására irányuló intézkedés tette lehetővé. Megvalósult prjektek a ROP Támgatás Kedvezményezett keretében összege (Ft) Terület Sprn Belvárs - Deák tér 1 rehabilitációs prgram (sprtlásra Sprn Megyei Jgú alkalmas zöld területek és krzók Várs Önkrmányzata 598 499 999 SzS kialakítása) Dél-Keleti Kapu III. - Orsházi ktatási 2 centrum és kapcslódó rekreációs Orsháza Várs SzS 944 995 250 terület kialakítása (fedett és szabadtéri Önkrmányzata VS sprtpályák kialakítása) 3 "Barcs szíve újra dbgjn" - várs Barcs Várs DS 495 000 000 rehabilitáció első üteme (tanuszda) Önkrmányzata SzS 4 Jászapáti déli vársrész rehabilitációja Jászapáti Várs (kerékpárút) Önkrmányzata 287 375 187 SzS 5 Drg várs vasútn túli északi Drg Várs SzS településrész rehabilitációja 985 000 000 Önkrmányzat VS (sprtlétesítmény, szabadidőpark) Új funkció a vlt hnvédségi 6 lvardának (Tlna várs közösségi és Tlna Várs SzS 359 718 973 sprtlási terek kialakítása, a Önkrmányzata DS gimnázium részére is) Kulturális és rekreációs közpnt 7 kialakítása a mátyásföldi Erzsébetligetben - a krábbi szvjet laktanya új kerületi Önkrmányzat Budapest Fővárs XVI. 891 000 000 SzS funkcióval történő ellátása (uszda) Összesen 4 561 589 409 4. óvdai- és alapfkú nevelési-ktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, amelyek keretében trnaszbák, illetve trnatermek, valamint sprtpályák, adtt esetben tanuszdák kerültek kialakításra / felújításra az egyes intézményekben. Az ilyen típusú prjektek amelyek több, mint felét adják a ROP támgatásában megvalósult sprt vnatkzású prjekteknek az óvdai és alapfkú nevelési-ktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését támgató intézkedés keretében valósulhattak meg. 1 2 Megvalósult prjektek a ROP keretében Az őriszentpéteri Körzeti Általáns Iskla felújítása (sprtpálya, trnaterem is) Innvatív ktatás és integrációs nevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtése a Kedvezményezett Őriszentpéter Várs Önk. Községi Önkrmányzat Támgatás összege (Ft) Terület 157 701 665 DS 56 935 400 DS Vitál Pr 7
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. 3 4 5 6 7 Megvalósult prjektek a ROP keretében magyarcsanádi Általáns Humánközpnt Óvdájában és Általáns Isklájában (sprtpálya is) Füzesgyarmat alapfkú ktatásának fejlesztése az esélyegyenlőség biztsítása érdekében (trnaterem is) Napközi tthns Óvda reknstrukciója és bővítése Csengele községben (trnaszba is) Eperföldi Általáns Iskla Reknstrukciója (trnaterem is) Szabadkígyós Község általáns isklájának felújítása és bővítése az infrmációtechnlógián és egészséges életmódn alapuló ktatás kiterjesztésével (trnaterem) Kiskunfélegyháza Darvas József általáns Iskla infrastrukturális fejlesztése (trnaterem felújítása) 8 Óvdafejlesztés Csányszrón (trnaszba) 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Segesdi általáns iskla és óvda felújítása, az isklai infrmatikai technlógia fejlesztése (trnaterem felújítása) A kétújfalui óvda infrastruktúrális fejlesztése (trnaszba) A Kántrjánsi Óvda felújítása, a krszerű pedagógiai-nevelési idényeknek megfelelő eszközök beszerzése (trnaszba kialakítása) A Zrínyi Ilna Általáns Iskla és Pedagógiai Szakszlgálat, valamint az Eszterlánc Óvda épületeinek felújítása (kézilabdapálya) A Nagyvarsányi Általáns Iskla felújítása és bővítése (uszda) Összefgással a krszerű óvdai nevelési környezet megteremtéséért a berettyóújfalui gyermekkert és II. számú óvdában (trnaszba) Az általáns isklai tanulási környezet és közösségi háttér fejlesztése a Szőlőskerti Általáns Isklában (többfunkciós közösségi, kulturális és sprtlétesítmény megépítése) Van-e segítség az Európai Unióba vezető útn? (trnaterem) Az integrált nevelés tárgyi és módszertani feltételrendszerének megteremtése az újszászi Vársi Óvdai Intézményben (trnaszba) Kedvezményezett Magyarcsanád Füzesgyarmat Várs Önkrmányzata Csengele Község Önkrmányzata Kalcsa Várs Önkrmányzata Plgármesteri Hivatal Szabadkígyós Kiskunfélegyháza Várs Önkrmányzata Csányszró Község Önk. Segesd Községi Önkrmányzat Kétújfalu Község Önkrmányzata Községi Önkrmányzat Kántrjánsi Tiszafüred Várs Önkrmányzata Nagyvarsány Községi Önk. Berettyóújfalu Várs Önkrmányzata Nyíregyháza Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Sáp Község Önkrmányzata Újszász Várs Önkrmányzata Támgatás összege (Ft) Terület 116 888 000 DS 78 471 848 DS 164 123 903 DS 222 816 014 DS 218 119 054 DS 72 376 389 DS 107 065 657 DS 51 227 410 DS 167 643 371 DS 230 000 000 DS 229 894 143 DS 140 010 354 DS 227 883 616 DS 216 814 592 DS 195 605 000 DS Vitál Pr 8
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. 18 19 20 21 22 23 Megvalósult prjektek a ROP keretében Baknszeg, Bánát utcai óvda átfgó felújítása és bővítése (trnaszba) A kállói Naprafrgó Óvda bővítése, fejújítása, eszközfejlesztése az esélyegyenlőség és a nevelő munka hatéknyságának elősegítése céljából (trnaszba) A sóshartyáni napközi tthns óvda kmplex felújítása és bővítése (trnaszba) A szendrői Hétszínvirág Óvda Bem úti tagóvda bővítése (trnaszba) Abaúji térség alapfkú ktatási intézmény (iskla, óvda) fejlesztési prgram (trnaszba) Általáns iskla felújítása és óvda bővítése (Alsóvadász trnaszba) 24 Óvda bővítése Szendrőládn (trnaszba) 25 26 27 28 29 30 31 Esélyegyenlőség a társadalmilag hátránys helyzetű rma gyerekeknek - kapacitásbővítő óvdaberuházás Halmajugrán (trnaszba) A Mikszáth Kálmán Általáns Iskla infrastrukturális fejlesztése az esélyegyenlőség biztsítása és az integrált nevelés-ktatás elősegítése céljából (trnaterem, sprtudvar) Infrastrukturális fejlesztés a térségi integrált ktatás megvalósítása a nagyalásnyi Kinizsi Pál Általáns Isklában (trnaterem) Együtt Európába - A Huszka Hermina Általáns Iskla infrastrukturális fejlesztése (trnaterem, sprtudvar) Európai iskla a csemői gyermekeknek (sprtudvar) Európai óvda a csemői gyermekeknek (trnaszba) A Ceglédi Külterületi Általáns Iskla környezetbarát fejlesztése, a hatékny és esélyegyenlőséget nyújtó ktatási infrasrtuktúrájának megteremtése céljából (sprtudvar-krszerűsítés) Kedvezményezett Baknszeg Község Önk. Kálló Község Önkrmányzata Sóshartyán Községi Önkrmányzat Szendrő Várs Önkrmányzata Encs Várs Önkrmányzata Alsóvadász Község Önkrmányzata Szendrőlád Község Önk. Halmajugra Község Önkrmányzata Nógrádmegyer Község Önkrmányzata Nagyalásny Község Önkrmányzata Örkény Nagyközség Önkrmányzata Csemő Község Önkrmányzata Csemő Község Önkrmányzata Cegléd Várs Önkrmányzata Támgatás összege (Ft) Terület 33 250 000 DS 103 915 571 DS 104 027 045 DS 73 754 168 DS 229 180 965 DS 227 932 502 DS 127 020 420 DS 92 346 000 DS 106 837 000 DS 227 736 571 DS 229 999 983 DS 178 793 795 DS 213 027 724 DS 229 995 000 DS Összesen 4 831 393 160 Vitál Pr 9
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. 3. INTERREG 2004-2006 3.1. Az INTERREG prgramk célrendszere Magyarrszág összesen nylc INTERREG prgramban vett részt a 2004-2006-s időszakban. A sprt szempntjából elsősrban az Interreg IIIA prgramk, vagyis a határn átnyúló együttműködést támgató prgramk a relevánsak, a transznacinális (CADSES) és interreginális prgramk nem adtak lehetőséget sprt-témájú prjektekre, fejlesztésekre. (Előbbi rszágk feletti, transznacinális együttműködéseket támgat az európai térség területi integrációjának elősegítésére, míg utóbbi a reginális fejlesztést és a khézió javítását Európa teljes területét felölelő együttműködéseken keresztül.) 2 Az Interreg IIIA támgatásával megvalósult, sprtvnatkzással is bíró prjektek négy határszakaszn valósultak meg az alábbi prgramk keretében: Magyarrszág-Szlvákia-Ukrajna Szmszédsági Prgram 2004-2006, Magyarrszág - Rmánia és Magyarrszág - Szerbia és Mntenegró Határ menti Együttműködési Prgram, Ausztria-Magyarrszág INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Prgram. Szlvénia-Magyarrszág-Hrvátrszág Szmszédsági Prgram Valamennyi nevezett prgram célrendszerében megjelenik az átfgó cél szintjén az rszágk közötti kapcslatk javítása. A célk szintjén ez többnyire az infrastruktúra javításán keresztül az elérhetőség javítására, valamint a szrsabb társadalmi-gazdasági kapcslatk megvalósítására irányuló törekevés frmájában jelenik meg, tekintetbe véve a fenntarthatóságt és a környezeti szempntkat is. Priritásk és intézkedések szintjén a sprt szempntjából elsősrban hárm intézkedés típus lehetett releváns: a határmenti területek infrastruktúrájának fejlesztését célzó, a turizmus fejlesztésére irányuló, illetve a közösségi és intézményi együttműködést támgató intézkedések. 3.2. Az INTERREG keretében megvalósult prjektek Alapvetően két csprtba srlhatók azk az INTERREG támgatásával megvalósíttt prjektek, amelyek sprtvnatkzással is bírnak. 1) Infrastrukturális beruházásk, illetve azk előkészítéséhez kapcslódó kncepcinális munkák, elsősrban kerékpárút-építés és vízi sprtkhz kapcslódó infrastrukturális beruházásk; A kerékpárút-fejlesztések egy része az elérhetőség javítását, így a határ menti közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó intézkedések terhére, míg egy másik, szintén jelentős része, a turisztikai infrastruktúra fejlesztését célzó intézkedések keretében valósult meg. Jellemzően a vízi sprtkhz kapcslódó infrastrukturális beruházásk is a turisztikai fejlesztések keretében valósultak meg. 2 A Fehér Könyv a sprtról vitája esetlegesen lehetőséget teremthet arra, hgy a 2007-2013 időszak prgramjaiban az EU szerepvállalása megnőjön a sprt területén; ezzel a későbbiek flyamán fglalkzunk. Vitál Pr 10
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. 2) Sft prjektek, amelyek az aktív sprtlók közötti kapcslattartást, a határn átnyúló együttműködés javítását szlgálták. Ezek a prjektek elsősrban a határn átnyúló kapcslatk építését célzták, lényegében közösségi, illetve intézményi együttműködési prjektek, amelyek kedvezményezettjei különböző sprtegyesületek vltak. 1 2 3 Knkrét példák az egyes prgramkn belül Magyarrszág Szlvákia - Ukrajna Szmszédsági Prgram 2004-2006 Megvalósult prjektek Pzsny-Budapest vízitúra útvnal budapesti állmáshelyének fejlesztése Vízi - és falusi turizmus határk nélkül Közös víziturista rendezvények a Duna mellékágrendszerében Kedvezményezett Támgatás összege (Ft) Terület 3 Külker Evezős Klub 63 300 900 SzS Falusi Turizmus Szablcs-Szatmár- Bereg Megyei Szervezete Felső-Szigetközi Szabadidő és Vízi Sprt Egyesület Magyar Kitesurf és Extrémsprt Egyesület Diósgyőri Tájékzódási Futó Club Mikóháza Község Önkrmányzata 23 325 926 SzS 5 139 264 SzS Vízi- és Kite Sprtk Mbil 4 9 688 575 SzS Centruma Közép- és Kelet-Európában Magyar-Szlvák-Ukrán Tájékzódási SzS 5 5 130 000 Futó Találkzó VS Kerékpárút és pihenőház a Mikóháza- 6 149 254 798 SzS Michalany nymvnaln Összesen 255 839 463 1 2 3 4 Magyarrszág - Rmánia és Magyarrszág - Szerbia és Mntenegró Határ menti Együttműködési Prgram Megvalósult prjektek Mars-part kerékpár- és árvízi védekezési út tervezése Kerékpárút kiépítése a Kiszmbr- Csanád Nemzetközi Határátkelőhelyhez Kerékpárút fejlesztési kncepció elkészítése Hajdú-Bihar megyében A Szams mentén, vízen és kétkeréken, árvízvédelem és területfejlesztés Szatmárban 5 Határtalnul kétkeréken 6 INTERLIGA - fci határk nélkül Kedvezményezett Makó Várs Önkrmányzata Kiszmbr Község Önkrmányzata Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök Völgye Natúrpark Egyesület Békéscsabai Utánpótlásnevelő Futball Club Támgatás összege (Ft) Terület 23 702 500 SzS 157 875 386 SzS 19 690 059 SzS 87 852 067 SzS 36 596 157 SzS 25 999 999 VS Összesen 351 716 168 3 A könnyebb áttekinthetőség érdekében a 4. fejezet következtetéseihez szükséges adtt prjekt mely célkitűzés megvalósulásáhz járul hzzá kapcslatt jelen fejezet táblázataiban jelöltük, a következő rövidítésekkel: DS = isklai testnevelés, diáksprt; SzS = szabadidősprt, VS = versenysprt. Vitál Pr 11
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. Ausztria-Magyarrszág INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Prgram Megvalósult prjektek Kedvezményezett Támgatás összege (Ft) Terület 1 Szmbathely térségi kerékpárs és Szmbathely Megyei Jgú kulturális közpnt Várs Önkrmányzata 114 000 000 SzS 2 Kerékpárút építése Ágfalva és Sprn Megyei Jgú Várs Sprn között Önkrmányzata 125 475 919 SzS 3 Határn átnyúló hrgászturisztikai Sprthrgász Egyesületek fejlesztések Vas Megyei Szövetsége 47 500 000 SzS 4 Négy évszaks lvasterápia Unicrnis Egészségfrrás Alapítvány 45 000 000 SzS 5 Kerékpárút kivitelezése Kehidakustyán Község Kehidakustyánban Önkrmányzata 25 524 351 SzS 6 Hrgászturisztikai és sprthrgász Sprthrgász Egyesületek közpnt Ikervárn Vas Megyei Szövetsége 11 518 750 SzS 7 Kerékpárs szálló terveinek Halászi Község elkészítése Halásziban és Bergben Önkrmányzata 4 560 000 SzS 8 Közös Víziturisztikai Közpnt Msnmagyaróvári prjekt előkészítése Vizisprt Egyesület 9 405 000 SzS 9 A Zala-völgye kerékpárút ausztriai Zala Megyei Fejlesztési csatlakzása Közhasznú Társaság 9 974 430 SzS 10 GPS túrák a Skrótól a Rábáig - Kerékpárs turisztikai Téti Kistérség Skróaljai Önkrmányzatainak 6 840 000 SzS együttműködés Többcélú Társulása 11 Lispeszentadrjáni GPS alapú kerékpárs turisztikai Kulturális és Sprt rendszer Egyesület 8 809 600 SzS Összesen 399 798 450 Szlvénia Magyarrszág - Hrvátrszág Szmszédsági Prgram Megvalósult prjektek Kedvezményezett Támgatás összege (Ft) Terület 1 Kerékpárn két völgyön át Kétvölgy Község Önkrmányzata 32 017 781 SzS 2 Kerékpárút tervezése Felsőszentmártn-Tótújfalu között Dél-dunántúli Környezetvédelmi és 12 665 670 SzS a Dráva bal parti töltésén Vízügyi Igazgatóság 3 Kerékpárral a brutakn Bóly Várs Önkrmányzata 78 036 580 SzS Összesen 122 720 031 Vitál Pr 12
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. 4. Értékelés 4.1. Lehetőségek és megvalósult prjektek visznya Az INTERREG prgramk és a ROP, valamint a megvalósult prjektek áttekintését követően megállapítható, hgy a prgramk cél- és priritásrendszere által biztsíttt szűk kereteket kihasználták a pályázók: a lehetőségekhez mérten széles körben pályáztak. Az alábbi táblázat intézkedések szerinti bntásban mutatja, hgy összességében hány prjekt valósult meg a 2004-2006-s költségvetési időszakban a ROP-ból és hgy mekkra támgatási összeget ítéltek meg e prjektek számára. A táblázat dőlt betűvel szedett srai pedig azt mutatják, hgy a megvalósult prjektek között hány lyan prjekt vlt, amely valamilyen sprthz kapcslódó fejlesztési elemet is tartalmaztt. Intézkedések Kmpnensek ROP 1.1. Turisztikai vnzerők fejlesztése ROP 1.1.5. Aktív turizmushz kapcslódó infrastruktúrafejlesztés ROP 1.2. Turisztikai fgadóképesség javítása ROP 1.2.2. Turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásfejlesztés ROP 2.1. Hátránys helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása ROP 2.2. Vársi területek rehabilitációja ROP 2.2.1. Várs-rehabilitáció ROP 2.2.2. Barnamezős rehabilitáció ROP 2.3. Óvdai és alapfkú nevelési-ktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése ROP 2.3.1. Óvdai és alapfkú nevelési-ktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése ROP 3.2. A helyi fglalkztatási kezdeményezések támgatása ROP 3.3. Felsőktatási intézmények és helyi szereplők együttműködésének erősítése Megkötött szerződések száma (db) Támgatási összeg (Ft) 48 22 627 039 385 11 2 421 734 272 93 8 239 007 150 9 444 474 453 83 26 329 269 563 36 24 398 359 555 7 4 561 589 409 128 16 656 906 218 31 4 831 393 160 86 5 789 148 010 63 2 865 615 116 ROP prjektek összesen 537 106 905 344 997 Sprts prjektek összesen 58 12 259 191 294 Vitál Pr 13
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. A támgatási összeg szlpában jelzett szám tehát nem a sprtcélú ráfrdításkat mutatja, hanem a sprtcélú fejlesztést is tartalmazó prjektekre frdíttt teljes támgatási összeget 4. A VÁTI Magyar Reginális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) a 2004-2006-s költségvetési időszak ROP végrehajtásában közreműködő szervezet (KSz) által rendelkezésünkre bcsáttt adatkból az is megállapítható, hgy egyetlen lyan, a sprtszereplők számára ptenciális intézkedés vlt csak, amelyben nem valósultak meg prjektek: a 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése. Ez egy közpnti prgram vlt, ahl a közszférában dlgzók vehettek részt képzéseken. Nincs adat arról, hgy hány lyan személy kaptt képzést, akinek feladata sprt célú prgramk szervezése, megvalósítása. Vélhetően kicsi ez a létszám. Az egyes intézkedések mnitring rendszere nem teszi aznban lehetővé annak számszerűsítését, hgy a megvalósíttt infrastruktúrafejlesztések mekkra arányban tartalmaznak sprtberuházást, illetve milyen alapterületen épültek sprtlétesítmények, hiszen a célkitűzések között nem szerepel sprttal kapcslats fejlesztési szándék, így a teljesítés ellenőrzése sem került beépítésre a mnitring mutatók közé. Az egyetlen számszerűsíthető eredménymutató a kerékpárút-fejlesztésekhez kapcslódik: a 2004-2006-s ROP keretében 82,5 km kerékpárút épült. A sprttartalmú prjektek reginális megszlása Kmpnensek DA DDT ÉA ÉM KDT KM NYDT 1.1.5. Aktív turizmushz kapcslódó infrastruktúra-fejlesztés 2 0 4 1 0 3 1 1.2.2.Turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatás-fejlesztés 3 1 1 0 0 0 4 2.2.1. Várs-rehabilitáció 2.2.2. Barnamezős rehabilitáció 1 2 1 0 1 1 1 2.3.1.Óvdai és alapfkú nevelési-ktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 6 3 8 8 1 4 1 Összesen 12 6 14 9 2 8 7 A sprtcélú fejlesztéseket is tartalmazó prjektek területi megszlását tekintve megállapítható, hgy a keleti rszágrészből származtt a megvalósíttt prjektek 60%-a, köszönhetően annak, hgy ebben a hárm régióban valósult meg a sprtfejlesztést is tartalmazó óvda- és iskla-felújítási prjektek több mint 70%-a. A legaktívabb az Észak- Alföldi Régió vlt, innen származik a nyertes prjektek közel egynegyede. A legalacsnyabb pályázói aktivitást pedig a Közép-Dunántúli Régió mutatta, ahl mindösszesen kettő darab prjekt valósult meg az 58-ból. Az adatkhz magyarázatként szlgál, hgy a két legtöbb frrás a két legfejletlenebb régióban, Észak-Magyarrszágn és Észak-Alföldön állt rendelkezésre. 4 Ahhz, hgy kimutatható legyen, hgy a pályázók által megigényelt támgatási frrásn belül mekkra hányadt szándékztak sprtberuházásra frdítani, az egyes prjektek szintjén kellene megvizsgálni a benyújttt pályázati adatlapkat, mert az EMIR Egységes Mnitring Infrmációs Rendszer, ami a pályázati anyagk elektrnikus nyilvántartását is vezeti egyben nem tartalmaz ilyen szinten részletezett adatkat. Ebben az esetben is csak a tervezett frrásfelhasználás mutatható ki, az hgy ténylegesen mennyit költöttek a fejlesztésre, nem. Vitál Pr 14
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. Kedvezményezetti ldalról megállapítható, hgy a ROP jellegéből kiflyólag elsősrban önkrmányzatk, illetve közigazgatási szervek részéről vlt lehetőség pályázni. Így a sprttartalmmal is bíró prjektek túlnymó többsége is önkrmányzati, illetve közigazgatási szervek által került megvalósításra. Különösen igaz ez az aktív turizmushz kapcslódó infrastruktúra-fejlesztési (kerékpárút-fejlesztési), a vársrehabilitációs és az óvdai-isklai infrastruktúra-fejlesztési prjektekre. A turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásfejlesztési prjektek kapcsán pedig elsősrban turisztikai területen aktív vállalkzásk számára nyílt lehetőség pályázni. A megvalósult prjektek kapcsán a Közreműködő Szervezettől kaptt szóbeli tájékztatás alapján nem vlt jellemző a sprtegyesületekkel történő partnerségi kapcslat sem. Az INTERREG prgramk kapcsán megállapítható, hgy a pályázók a knkrét beruházási lehetőségeken túlmenően felismerték a sft prjektekben rejlő frráslehetőségeket is: több úttörő jellegű együttműködési prjekt valósult meg a határn átnyúló prgramk finanszírzásában. Az INTERREG prgramkban a sprtszervezetek számára is lehetőség nyílt pályázatt benyújtani. Megvizsgálva a sprtfejlesztési tartalmmal is bíró megvalósult prjekteket, megállapítható aznban, hgy azk alig egynegyedét hajttták végre sprtegyesületek. 4.2. Prjektgazdák tapasztalatai 2004-2006 közötti időszakról Véletlenszerű kiválasztás alapján végeztünk interjúkat sikeres prjektek prjektgazdáival a prjektjük tervezése és megvalósítása srán szerzett tapasztalataikról: hgy választtták ki a megvalósítandó prjektet, hnnan értesültek a pályázati lehetőségről, milyen prblémákkal szembesültek a tervezési és a megvalósítási szakaszban, milyen segítséget vettek igénybe, illetve mit tartanak a sikeres prjekt zálgának. Az INTERREG keretében megvalósult prjektek menedzsereinek feltett kérdésekre kaptt válaszk alátámaszttták azt a feltételezésünket, amely szerint a sprtszakemberek kevéssé vannak tisztában a lehetőségekkel: több esetben a véletlen műve vlt csupán, hgy értesültek a lehetőségről, illetve nehézségeket kztt számukra a prjektek összetettsége. A válaszk alapján kiderül, hgy vagy régóta tervezett, de eddig frrás hiányában krábban nem kivitelezhető prjektötletet valósítttak meg, vagy egy évek óta fennálló, megbízható partnerségi kapcslatra alapzva, egy új prjektötlet alapján jöttek létre a prjektek. Jellemző vlt tvábbá az is, hgy az egyes prjektelképzeléseken módsítani kellett, hgy azk illeszkedjenek a kiíráskhz, ez aznban nem jelentett általában alapvető módsításkat, pusztán frmai igazítást. A pályázatk sikerét többen is nem csupán abban látták, hgy sikerült megvalósítani a terveket, hanem abban is, hgy példaértékű módn, sikerült sprtcélú prjektekre frrást találniuk és egy sikeres prjekt megvalósítására fel is használniuk. Egy adtt prjekt sikerét pedig a megalapztt és jó tervezésben, a szakmai tapasztalatban, valamint a megbízható partnerben aznsíttták be a válaszadók. Ennek megfelelően a legtöbbször pedig azt említették a válaszadók, hgy alapvetően a prjekt megtervezésére frdítanának nagybb hangsúlyt, hgy kevésbé legyenek felkészületlenek és kiszlgáltatttak a megvalósítás srán. Ennek ellenére is a tervezők úgy látják, hgy a lehetőség az peratív prgramk és akciótervek szintjén adtt és inkább a pályázói fejlesztői akarat hiányában rejlik, hgy csak Vitál Pr 15
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. kis számban valósultak meg sprtprjektek. Ennek ka alapvetően abban keresendő, hgy sk esetben a működési frráshiánnyal küzdő települések életében a sprtcélú fejlesztések egyértelműen háttérbe szrulnak egyéb, a település életében, működésében magasabb priritást élvező dlgkkal szemben, mint például összközművesítés, vársközpnti rehabilitáció, stb. A Debrecen Megyei Jgú Várs Vársfejlesztési Fősztályának munkatársaival, illetve a vársi sprtlétesítmények üzemeltetését végző Debrecen Sprt Centrum Szlgáltató Kht. munkatársával akik az elmúlt években száms sikeres sprtfejlesztési prjekt megvalósításában vettek részt flytattt interjúnak fnts tapasztalata pedig az vlt, hgy sprtfejlesztés gyakrlatilag tt valósul meg, ahl a vársi felső vezetés ezt határzttan támgatja. 4.3. Támgatásk fő tapasztalatai Kerékpárútra bőven van igény Krábban az EUROVELO hálózatba tartzó utakat támgatták, a jövőben jó lenne egy pririzálási rendszert kidlgzni, illeszkedve a turisztikai desztinációkhz. Ez a hálózats fejlesztéseket kiegészítené a csillagtúra kiránduláskra alkalmas úthálózatk kiépítésével. Kerékpárút fejlesztések az Interregből is nagyszámban valósultak meg. A kerékpárutat elsősrban a flyók mellett fejlesztik, mint a Duna, Dráva, Tisza, Iply. Népszerű az aktív turizmus A turisztikai szlgáltatásk közül a lvas, vizi turizmushz (csónak, vitrlás, hrgász), kerékpárs turizmushz kapcslódó fejlesztések valósultak meg. A vízi turizmus kapcsán fnts megjegyezni, hgy a flyó partkn az evezéshez kapcslódó támgattt fejlesztések inkább pntszerűek vltak, ahelyett, hgy egy-egy viziút állmásait tejes egészében krszerűsítenék. Vársrész-rehabilitáció keretében elsősrban a szabadidősprt célú fejlesztések vlt. Tanulság, hgy az egy-egy vársrészfejlesztése kapcsán krszerűsített szabadtéri sprt infrastruktúra, uszdák alapvetően az egész települést szlgálják és nem csak a fejlesztésre kijelölt településrész lakói számára épültek. Isklai sprtlétesítményeket a település közössége is használja Isklákban inkább felújításk vltak, ritkább esetben új trnacsarnk, még ritkább esetben új tanuszda építését támgatták. Elmndható, hgy a sprt célú beruházásk inkább szegényebb kivitelűek vltak, hisz a pályázatk célja elsősrban az isklaépületek krszerűsítése vlt. Jellemző vlt, hgy több óvdában valósult meg új trnaszba kialakítása. Közösségi együttműködések a határn átnyúló prgramkban Ez esetben a civil szervezetek, intézmények közti általáns kapcslatt támgatják. Már megszkttak a kulturális célú együttműködések, fnts, hgy ezek mellett Vitál Pr 16
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. természetesebb legyenek a sprt célú prjektek megvalósítása. Ennek érdekében a pályázati lehetőségről jbban kell infrmálni a sprtszervezeteket. A prjekttervezés, prjektmenedzsment fntssága Mivel elég szigrú elszámlási szabályai vannak az EU frráskból megvalósult fejlesztéseknek, ezért fnts az alaps, jó előkészítésük. Ennek érdekében szükséges a tájékztatása és felkészítése a ptenciális prjektek menedzsereinek, Kiemelt figyelmet kell szánni a prjekt tervezés srán a finanszírzandó tevékenységek alaps átgndlására. A képzéseket a pályázati kiírás megjelenésével párhuzamsan javaslt megtenni, mert akkr van aktualitása. Erre a sk kisebb prjekt megvalósítására lehetőséget adó Interreg, illetve Leader támgatásknál van különösen szükség. 4.4. Megvalósult prjektek és a sprtstratégiai célkitűzések visznya Fnts megvizsgálni, hgy az adtt lehetőségek mellett megvalósíttt prjektek mennyiben szlgálják a Sprt XXI. Nemzeti Sprtstratégiában ( Sprtstratégia ) meghatárztt stratégiai célkitűzéseket; az egyes prjektek mennyiben járulnak hzzá a Sprtstratégia stratégiai céljaihz. Sprtterületek A stratégiai célk megvalósításáhz a sprtélet hárm meghatárzó területén integráltan kezelve valamennyi területen a fgyatéksk sprtját hárm peratív célt jelöl ki a Sprtstratégia: 1. Isklai testnevelés, diáksprt (DS) 2. Szabadidősprt (SzS) 3. Versenysprt és utánpótlás-nevelés (VS) Az alábbiakban részletezésre kerül, hgy az egyes célkitűzésekhez milyen módn járultak hzzá a 2004-2006-s időszakban megvalósult prjektek. Isklai testnevelés, diáksprt (DS) Szabadidősprt (SzS) Turisztikai vnzerő (kerékpárút) X Turisztikai szlgáltatásk X Várs-rehabilitáció X X Nevelési-ktatási intézmények fejlesztés X X Határn átnyúló közösségi együttműködések Versenysprt és utánpótlás-nevelés (VS) X X X A fgyatéksk sprtjának támgatásával, mint hrizntális céllal kapcslatban jelenleg még nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségben infrmáció ahhz, hgy egyértelmű megállapításkat tehessünk. Tvábbi, a prjekt későbbi fázisában elvégzendő elemzés szükséges ahhz, hgy megállapítható legyen, a prjektmegvalósítás srán mennyire vették figyelembe a fgyatéksk speciális igényeit. A munka jelenlegi állása szerint, Vitál Pr 17
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. valószínűsíthető, hgy a ROP keretében megvalósult óvdai és isklai infrastrukturális fejlesztések, illetve vársrehabilitációs beruházásknál ez megtörtént, de általáns érvényű következtetések levnásáhz tvábbi vizsgálat szükséges. Az alkalmazni kívánt módszerek: Prjektgazdák kérdőíves és telefns megkérdezése Egyes prjektgazdákkal mélyinterjú keretében kitérve erre a témára 1. Isklai testnevelés, diáksprt (DS) Cél: Isklai testnevelés és diáksprt területén cél a gyermekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erőnlétének elérése a mindennaps testedzés biztsításával; a testmzgás megszerettetése, az egészséges életmód fntsságának tudatsítása, a diákk tanórán kívüli mzgásának elősegítése. Szükséges tvábbá a felsőfkú tanulmánykat flytatók testnevelésének-testedzésének biztsítása az egyetemi-főisklai autnómia maximális figyelembevétele mellett. Ezek eredményeként hatéknyan előzhető meg az egészségkársító magatartásfrmák kialakulása. Ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális és egyéb szakmai feltételek megteremtése. Áttekintve a 2004-06-s időszakban megvalósult prjekteket, elsősrban a ROP keretében megvalósult prjektek körében találunk lyan prjekteket, amelyek eredménye hzzájárult az isklai testneveléssel és diáksprttal kapcslats célkitűzés megvalósulásáhz. Valamennyi támgattt prjekt keretében infrastrukturális beruházást valósítttak meg: óvda- és isklaépületekben újítttak fel, illetve építettek testnevelési és sprt céllal épületeket, sprtpályákat. A Sprtstratégiai célkitűzésből tehát az infrastrukturális feltételek megteremtése valósult meg az alapfkú ktatásban, így sem a felsőfkú képzésben résztvevők testnevelésének biztsításáhz, sem a szakmai feltételek megteremtéséhez ezek a prjektek nem tudtak hzzájárulni. A területen megvalósíttt prjektekkel kapcslatban általánsságban megállapítható, hgy valós igényekre alapzva készültek el a prjekttervek (pl.: testnevelési célkra használható épületek hiánya, lermltt állapta), ugyanakkr a megvalósult prjektek nagy száma egyértelműen a pályázati kiírásnak való megfelelésnek köszönhető. Kérdéses ugyanakkr a fenntarthatóság: a népességcsökkenés mértéke, tehát az alacsny születésszám megkérdőjelezi a nagymennyiségű iskla- és óvda-felújítás fenntarthatóságát. 2. Szabadidősprt (SzS) Cél: A szabadidősprt, rekreációs sprt célja a bővítés a kereslet növelése által, mely a kínálat élénkülését is indukálja. A kereslet növelése érdekében tehát cél a népesség aktív sprt iránti beállítódásának kialakítása. Ennek érdekében szükséges egyrészt egy, a sprtlásra ösztönző pénzügyi kedvezményrendszer kialakítása, másrészt az egészséges, a mzgásgazdag életmód szemléletének és igényének elterjesztése. Szintén szükséges a sprtlási terek (multifunkcinális szabadidőközpntk, szabadidőparkk) fejlesztése, a lehetőségek javítása. Célunk a fgyatékssági csprtk szerint a rendszeres, szabadidősprtba bevnt fgyatéks személyek számának növelése. Interreg és ROP frrásból egyaránt kerültek támgatásra lyan prjektek, amelyek közvetve vagy közvetlenül hatással vltak a szabadidősprttal kapcslats célkitűzések Vitál Pr 18
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. megvalósulására. Mindkét frrásból jellemzően kerékpárút-építési prjektek és vízi sprtkhz kapcslódó infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. A ROP keretében több, a turisztikai fgadóképességét javító és egyben sprtcélkat is megvalósító prjekt, valamint a vársrehabilitáció keretében néhány szabadidőpark és sprtlétesítmény is megvalósult. A Sprtstratégiában megfgalmaztt keresletbővítést és szemléletfrmálást kitűző cél kapcsán nem történt beavatkzás, míg sprtlási terek kialakítására is csak kis számban valósultak meg prjektek. A szabadidős sprttevékenységek végzését elősegítő kerékpárút-építések és tervek, illetve vízi sprt célú fejlesztések csak közvetetten járulnak hzzá a célkitűzés megvalósulásáhz. Kérdéses a prjekt tvábbi fázisában pntsításra kerül hgy a turisztikai célú beruházásk milyen tényleges hatást gyakrlnak a szabadidősprt egészére, nevezetesen milyen mértékben illetve milyen esetekben vnzanak új résztvevőket, illetve milyen esetekben az egyébként is sprtló emberek számára jelentenek kibővült választási lehetőséget. A kerékpárút-építési és az infrastrukturális beruházási prjektek nagyszámú megvalósulása egyértelműen annak köszönhető, hgy a ROP-ban és az Interregben megfgalmaztt intézkedések csupán ilyen típusú prjektekre adtt lehetőséget. Megállapítható tvábbá az is, hgy infrastruktúra beruházási prjektek csak tt valósultak meg, ahl rendelkezésre állt a műszaki terv. Fenntarthatósági ldalról megalapzttnak tűnik az ilyen típusú beruházásk megvalósítása, hiszen igény van kerékpárútra is és a sprtinfrastruktúra fejlesztésére is. Kérdéses ugyanakkr, hgy ezek a prjektek mennyire képesek nagy tömegeket megmzgatni, bevnni a sprtba, vagy pusztán a már jelenleg is aktív emberek sprtlásának biztsítanak új helyszínt. A munka következő fázisában részletesebben meg kell vizsgálni a turizmus és a sprt kapcslatát is, annak tisztázására, hgy van-e közvetlen kapcslat a turisztikai beruházásk és a sprtfejlesztések között, illetve azt, hgy mennyiben képesek a sprtturisztikai beruházásk hzzájárulni egy aktív sprtlói réteg kialakításáhz. Ennek eszközeként a sikeres prjektek megvalósítóival készített mélyinterjú és a szakmai munka, ill. műhelybeszélgetések szlgálnak. 3. Versenysprt és utánpótlás-nevelés (VS) Cél: A hagymánysan elért eredményességi szint, különösen az limpiai eredményesség fenntartása, valamint a nemzetközileg is népszerű sprtágakban (labdajátékk) az eredményesség javítása. A fenntartható sikerek elérése és a versenysprt utánpótlásbázisának biztsítása érdekében szükséges az igazlt sprtlók számának növelése és az utánpótlás-nevelés egységes rendszerének működtetése (tömegbázis megteremtése és tehetséggndzás). Versenysprt és utánpótlás-nevelés terén csupán minimális számú prjekt valósult meg. Részben az Interreg keretében valósultak meg együttműködést támgató és az utánpótlásnevelés lehetőségeit javító prjektek, részben a ROP keretében valósultak meg sprtlétesítmények kialakítását célzó prjektek, amelyeknek aznban inkább közvetett hatásuk van az infrastrukturális feltételek javítása által. Kiemelt sprtversenyeknek is helyet Vitál Pr 19
Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. adó stadink, fedett csarnkk megépítésére nagyn költséges, ami általában meghaladja a támgatási összeget, ezért nem valószínű, hgy ezek megvalósulhatnak az EU által is támgattt pályázati rendszerekben. A kevésszámú megvalósíttt prjekt kapcsán is megállapítható, hgy azk kimndttan a prgramkban megfgalmaztt intézkedésekre reagálva valósultak meg (pl. társadalmi együttműködés javítását célzó intézkedés keretében sprtszervezetek vettek részt közös prjektben, stb.). Az együttműködési prjektek fenntarthatósága esetinek tekinthető, az adtt szervezetek közötti kapcslat minőségének függvénye. A munka következő szakaszában feltétlenül érdemesnek tartjuk a sikeres együttműködési prjektek részletesebb elemzését, az együttműködési mechanizmusk alapsabb feltárását, a prjektek knkrét tartalmától függetlenül is, mert az együttműködés jó gyakrlata adaptálható lenne egyrészt rszágn belüli, reginális együttműködésekre is, másrészt kiterjeszthető a szabadidősprt illetve az isklai- és diáksprt tevékenységeire is, segítve ezzel prjektek kifejlesztését ezen területeken is. 4.5. Megvalósult prjektek és a stratégia kulcstényezőként aznsíttt elemeinek visznya A sprtstratégiában hárm, a sprtágazat aktivitásának irányait, illetve a sprtszféra szereplőinek viselkedését beflyásló kulcstényező került aznsításra, amelyek mentén történő beavatkzásk által az egyes sprtstratégiai célk megvalósíthatóvá válnak. Ezek a tényezők a következők: 1. Létesítmény-ellátttság 2. Finanszírzási rendszer 3. Szervezetrendszer A vizsgált prgramk alapvetően beruházási támgatást nyújtttak, ami a létesítményellátttságt, illetve azk színvnalát javíttta. A létesítmény fejlesztések elsődleges célja a szabadidősprt és a diáksprt támgatása vlt, a versenysprt célú használat csak addicinális a fő fejlesztési célk mellett. A támgatásk működést nem finanszírztak, ugyanakkr a prjektalapn megszervezett egyszeri, vagy induló rendezvények támgatására van lehetőség az Interreg prgramkban, illetve ROP-k várs-rehabilitációs céljai srán. Szervezetfejlesztést a reginális prgramk nem támgatnak, ezen sprt célú fejlesztések az államrefrm prgramban, illetve a társadalmi megújulás prgram részeként valósulhatnának meg EUs támgatásk bevnásával. A fentiek eredményeként 2004-2006 közötti prgramzási időszakban megvalósult prjektek csak a sprt létesítmény-ellátttságáhz tudtt érdemben hzzájárulni, de a hatás a fejlesztési területekre ebben az esetben is csak közvetett. Vitál Pr 20