Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU Kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖSSÉGI PROGRAMJAINAK ÉS A PÁLYÁZÁS FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA EGY GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL GEOTHERMAL POWER PROJEKT AZ ÖTLET MEGSZÜLETÉSÉTŐL A SZERZŐDÉSKÖTÉSIG Készítette: Bognár Edina Gizella Budapest, 2005 3
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. Az Európai Unió támogatási programjai... 7 1.1 Strukturális Alapok... 9 1.2 Kohéziós Alap... 10 1.3 Közösségi Kezdeményezések... 11 1.4 Közösségi Programok... 12 2. Intelligens Energiát Európának Keretprogram (2003-2006)... 16 2.1 ALTENER II. bemutatása... 19 2.2 ALTENER II. pályázati feltételek... 20 3. Energiatermelés - A Geothermal Power projekt által megcélzott problémakör... 20 4. A Geothermal Power projekt... 22 5. A pályázási folyamat lépésről, lépésre... 24 5.1 Pályázat vagy más forrás?... 25 5.1.1 Adminisztratív és HR feltételek megteremtése... 27 5.1.2 A megfelelő program és pályázati forma kiválasztása... 28 5.2 Mi volt előbb? Ötlet vagy pályázati felhívás?... 29 5.3 Fontos gyakorlati szempontok a tervezés fázisában... 30 5.4 Dokumentumok, a pályázati csomag... 31 5.4.1 Nyílt pályázati felhívás A Geothermal Power pályázati felhívásának elemzése, értelmezése... 32 5.4.2 Munkaprogram Work Program... 34 5.4.3 Pályázati útmutató Guide for Proposers... 35 5.5 Partnerkeresés és konzorciumépítés... 36 5.5.1 A partnerkeresés legfőbb módjai... 38 5.5.2 Hogyan válasszunk partnereket?... 39 5.5.3 A jó konzorcium összetétele... 40 5.5.4 Konzorciumi munkamegosztás... 41 5.6 A pályázat szerkezete... 42 5.6.1 I. rész Adminisztratív, összefoglaló rész... 42 5.6.2 II. rész Munkafázisok, projekt folyamat leírása... 43 5.6.3 III. rész Projekt menedzsment, költségelemzés... 47 4
5.7 A pályázat benyújtása... 49 5.8 Bírálati folyamat... 49 5.8.1 Ki lehet bíráló?... 50 5.8.2 A Geothermal Power pályázat bírálata... 51 5.9 Gyakori hibák a pályázásban... 51 5.10 Tipikus hibák a Közösségi Programok pályázataiban... 52 5.11 A pályázat benyújtásától a szerződéskötésig... 52 5.11.1 Szerződéskötési tárgyalások... 52 5.11.2 A szerződés megküldése és aláírása... 54 5.11.3 A szerződés aláírása után... 55 Összegzés és javaslatok... 56 Irodalomjegyzék... 58 Jogszabályi háttér... 60 Melléklet... 61 5
Bevezetés Magyarország 2004. május elseje óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Forrásszerzés szempontjából a csatlakozásnak nagyon sok előnye van, csak tudni kell, hogyan használjuk ki ezeket az előnyöket. Csatlakozásunk óta már nem az Előcsatlakozási Alapokból, hanem a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból különít el az Unió Magyarország számára forrásokat. A korábbi 13 Közösségi Program helyett immáron 38 Közösségi Programban vehetnek részt a hazai szervezetek alanyi jogon. A magyarországi vállalkozásoknak igen jó lehetőség az uniós pénzforrásokra való pályázás, hiszen ezáltal hazai pozícióikat is erősíthetik, és az európai uniós piacon is megjelenhetnek termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal. A 2004-es és 2005-ös évek a pályázatok dömpingjéről szólnak, egyre többen dolgozzák ki projektötletüket, és próbálnak támogatást nyerni vele, és ha ez a tendencia a jövőben is folytatódik, akkor Magyarország tekintélyes anyagi támogatás elköltésére kap esélyt. Azért választottam szakdolgozatom témájaként az Európai Unió támogatási és pályázati rendszerének bemutatását, mert a sikeres pályázat elkészítése igen összetett, folyamatos munkát igénylő feladat, amelynek megvan a maga sajátos, szigorú szabályokhoz kötött folyamata, továbbá érdekel, hogy Magyarország a nyugat-európai tagállamokhoz képest hogyan, milyen hatékonysággal tudja kiaknázni a csatlakozás adta pénzügyi lehetőségeket. Szakmai gyakorlatom során a Geonardo Kft-nél bepillantást nyertem a pályázás rejtelmeibe, megismertem az unió támogatási programjait, és számos projekt tanulmányozása során nyomon követhettem egy projekt folyamatát a pályázati ötlettől egészen a projekt megvalósításáig. Szakdolgozatomban részletesen megvizsgálok egy konkrét Közösségi Programot, nevezetesen az Intelligens Energiát Európának Keretprogramot, amely az energetika témakörébe eső közép és hosszú távú fejlesztéseket támogatja. A program az Unió energiaimport függőségének enyhítésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására való törekvésből ered, a meglévő energetikai rendszerek ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására és a megújuló energiaforrások elterjesztésére törekszik. A program hangsúlyt fektet a létrejött kutatási eredmények nemzetközi elterjesztésére és a fejlődő országokkal közösen kialakított projektek támogatására. Ebből a programból nyert támogatást a Geothermal Power projekt, amelynek 6
célja egy integrált megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása arra vonatkozólag, hogy a Magyarországon fellelhető gőzkutak mennyire alkalmasak kis teljesítményű geotermikus erőművek gazdaságos működtetésére, figyelembe véve a további, komplex hőhasznosítást is. A kezdeményezés modellértékű megoldást kíván nyújtani az esetleges további alkalmazásokhoz az Európai Unió tagállamai részére, különös tekintettel a közép-kelet európai államokra. Maga a pályázás egy komoly, kooperatív munkát igénylő folyamat. Míg a pályázó eljut a projektötlettől a nyertes pályázatig ami már csak a megvalósításra vár számos feladatot kell megoldania, amik precizitást, pontosságot, szakértelmet és nemzetközi együttműködést igényelnek. A Geothermal Power projekt kapcsán a pályázati ötlet megszületésétől egészen a pályázat beadásáig illetve elbírálásáig nyomon követem a projekt életútját. Kutatásaim során többféle módszert is alkalmaztam az információszerzésre. Először másodlagos kutatást végeztem, amelynek segítségével az uniós támogatási rendszer, az egyes programok és a Geothermal Power Projekt elméleti hátterét dolgoztam fel. Számos könyv, folyóirat, uniós kiadvány volt segítségemre, de főleg a projekt felhívás nyújtott megfelelő háttéranyagot a dolgozat elkészítéséhez. Elsődleges forrásanyagok is rendelkezésemre álltak, úgymint a Geonardo Kft. ügyvezetőjével, Bodó Balázzsal folytatott beszélgetés a pályázási tapasztalatokról továbbá a Geothermal Power Projekt koordinátorával, Ádám Lászlóval való interjú készítése, az egyik konzorciumi partner, az Innoterm Kft. munkatársával, Edőcs Krisztiánnal való telefonbeszélgetés és nem utolsó sorban a projekt gyakorlati pályázatírási feltételeiből és a nyertes pályázatból merített információk. 7
1. Az Európai Unió támogatási programjai 1 Az Európai Unióban fejlesztési elképzeléseink megvalósításához szükséges külső pénzügyi forrás megszerzéséhez pályázatot nyújthatunk be valamelyik pénzügyi alaphoz. Csatlakozásunk óta pályázati lehetőségeink szép számmal bővültek. Az európai uniós pályázati források az alábbi négy nagyobb csoportba sorolhatók: - Strukturális Alapok, - Kohéziós Alap, - Közösségi Kezdeményezések, - Közösségi Programok. Az Európai Unión belüli területi fejlettségi különbségek mérséklését mindenekelőtt a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap szolgálják. A regionális politika főleg ezen különbségek és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságának csökkenését valamint a gazdasági egység erősítését célozza. A regionális politika a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének növelésére törekszik, a fejlődéshez szükséges kedvező körülményeket próbálja megteremteni. Az 1970-es évek elején több okból is indokolttá vált a regionális politika közösségi szintre történő emelése. Egyrészt 1969-re létrejött a vámunió, amely tovább generálta a regionális különbségeket főleg a tagok között egyre növekvő verseny miatt. Másrészt tovább nőtt az egyes országok közötti fejlettségbeli különbség az 1973-ban csatlakozó országok felvételével, melyek közül Írország a Közösség legelmaradottabb részét képezte. Több reformkísérletet követően az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány a legfontosabb célok közé sorolta a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés elősegítését, emellett a regionális politikát közösségi szintre emelte. Az 1888-ban elfogadott Delors I. csomag a költségvetés mellett a regionális politikát is alapvetően átalakította. A reform során összehangolták a regionális politika különböző alapjainak tevékenységeit, egységes alapelveket fektettek le, és a Strukturális Alpok feladataként öt alapelv szolgálatát határozták meg. 1 Hetényi, Stelbaczy, Zalai (2001); BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004) 8
A Strukturális Alapok öt alapelve a következő: Szubszidiaritás elve: Az egyik legfontosabb elv, miszerint minden döntést a lehető legoptimálisabb szinten kell meghozni. Törekedni kell a döntések decentralizálására és a regionális, tagállami ill. közösségi feladatok és kompetenciák elkülönítésére. Koncentráció elve: Elsősorban a regionális politika rendelkezésére álló pénzügyi eszközök koncentrációját értjük alatta, másodsorban a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását. Partnerség elve: Jelenti a tagállamok és a Közösség közötti együttműködést, a különböző döntéshozatali szervek együttműködését, ami a hierarchia háttérbeszorítását tartja szem előtt, továbbá területi egységek együttműködését, hiszen több kistelepülés együtt nagyobb projektek végrehajtására is képes lehet, mivel a rendelkezésükre álló önrész is nagyobb és így a támogatás összege is nő. Programozás elve: Ez az elv az EU támogatási céljainak a végrehajtására vonatkozó, több szakaszban megvalósuló, szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat. Háromfokozatú programkészítés jellemzi: 1. a Nemzeti, Regionális Terv készítése, majd ezt követően 2. a Közösségi Támogatási Kerettervet fogadja el az Unió, végül kidolgozásra kerülnek 3. a Működési vagy Megvalósítási Programok. Addicionalitás elve: Ez az elv világosan rámutat arra, hogy az Unió által nyújtott támogatások kiegészítő jellegűek, azaz a tagállami támogatásokkal társfinanszírozásban valósulhatnak meg. Ennek érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. Az 1993-as Maastrichti Szerződés felállította a Kohéziós Alapot, melynek feladata a legfejletlenebb tagállamok felzárkóztatása. Az utolsó reformra 1999-ben került sor. Előzményeként az 1997-ben előterjesztett AGENDA 2000 szolgált. Az AGENDA 2000 tartalmazza a 2000-2006-ig terjedő időszakra vonatkozóan a regionális politika működésének célkitűzéseit és költségvetését. Fenti szabályozásnak kiemelkedő szerepe van hazánk szempontjából is, hiszen csatlakozásunk óta, 2005. május 1-től a magyar rendszernek ezen szabályoknak kell megfelelnie. 9
1.1 Strukturális Alapok 2 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok legjelentősebb eleme, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb részét, hozzávetőlegesen 45 %-át kezeli. Az 1999 óta működő, jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az alap feladata a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a régiók fejlesztése. Támogatási területei: infrastruktúra, helyi fejlesztések, kisvállalkozásokat segítő programok támogatása. Európai Szociális Alap (ESZA) Legfőbb funkciója a humánerőforrás-fejlesztés támogatása. Feladata főként a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek támogatása, a munkaerőpiacra történő beilleszkedés elősegítése. Célja az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentesség előtérbe helyezése. Támogatási területei: tartós munkanélküliek visszaintegrálása a munkapiacra, képzési, oktatási programok, egyenlő esélyek megteremtése. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs részlege (EMOGA) Az alap a teljes költségvetés 15 %-ával rendelkezik. Célja a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság és az elmaradott régiók fejlesztése. Támogatási területei: környezetvédelem, energiaforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, zajvédelem, légszennyezés, vízminőség javítás. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) Ez az alap a csökkenő halászat miatt lett létrehozva. Fő feladata a halászat modernizálása és az érintett területek szerkezetátalakítása. Továbbá célja a halállomány újratelepítése és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése. Magyarország európai uniós tagságával 2004-2006 között jogosulttá vált mintegy 1300 mrd. forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. Hazánk a 2 Forman (2003) 10
források hozzáférése érdekében kidolgozta az Európai Bizottsággal együttműködve a támogatások elosztásának jogi-pénzügyi keretszerződését, a Közösségi Támogatási Keretet, valamint a 2004-2006 időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) és az NFT-hez kapcsolódó ágazati/regionális Operatív Programokat. Az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását az Operatív Programokhoz kapcsolódó ún. Programkiegészítő Dokumentumokban szabályozzák. 1.2 Kohéziós Alap 3 A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamainak felzárkóztatását támogatja. Az alap célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. Kizárólag a hosszú távon megtérülő beruházásokat finanszírozza. Fő feladata az infrastruktúrával és környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások támogatása. A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyeknek egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90 %-át. Az alap támogatására jelenleg a korábban csatlakozott három tagállam, Görögország, Portugália, Spanyolország és az újonnan csatlakozott 10 tagállam, köztük Magyarország is jogosult. Írország már nem jogosult, de átmeneti támogatást kap még 2006 végéig. 3 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004) 11
1.3 Közösségi Kezdeményezések 4 Olyan fejlesztési vagy akcióprogramok, amelyek az EU egészét érintő problémákra terjednek ki, a Strukturális Alapokból nem fedezett célokra összpontosítanak. Minden egyes kezdeményezést más-más alapból finanszíroznak. A 2000-2006-os időszakban négy ilyen alap működik: INTERREG III. Az országok, régiók közötti együttműködés elősegítése a célja. Alapelve egy közös intézményi keret kialakítása, ami a partnerségen alapul. Három alprogramja van: az Interreg A a határmenti együttműködést, az Interreg B a transznacionális együttműködést, az Interrreg C pedig a régiók közötti együttműködést ösztönzi és segíti. URBAN II. Fő feladatai a városfejlesztés, a szerkezetátalakítás és az ipari modernizáció. A kezdeményezésnek mintegy 70 programját az ERFA finanszírozza. Az URBAN II. kezdeményezés helyszíneit a tagállamok választották ki meghatározott szociális és gazdasági mutatók alapján. A kiválasztott területek komoly szociális és gazdasági nehézségekkel küzdenek. A prioritások között említhető még a szociális kirekesztettség elleni fellépés, a közlekedés és az információs társadalom támogatása. LEADER + A Leader + program a vidékfejlesztés támogatására jött létre. Finanszírozására fordított közösségi forrás az EMOGA Orientációs szekciója. A programban csak uniós térség vehet részt. A Leader program célja, hogy serkentse a vidéki társadalmi és gazdasági élet szereplőit, hogy gondolkozzanak el térségük hosszú távú fejlődési potenciálján. A fenntartható fejlődést célzó integrált, jól kidolgozott eredeti stratégiák megalkotását és végrehajtását támogatja, amelyek a természeti és kulturális örökség megőrzésére, a munkahelyteremtés érdekében a 4 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004) 12
gazdasági környezet fejlesztésére, végül a helyi közösségek szervezési képességeinek erősítésére irányulnak. EQUAL A munkaerőpiacon jelentkező diszkrimináció és egyenlőtlenségek leküzdésével foglalkozó közösségi kezdeményezés. Költségvetését az ESZA fedezi. Az esélyegyenlőség támogatása mellett egészségügyi, oktatási és más szociális problémákkal is foglalkozik. 1.4 Közösségi Programok 5 A "Közösségi Programokon" az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik. A Közösségi Programok eredeti célja, hogy közelebb hozza a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót. A programok megismertetik a polgárokkal a közösségi politikák célkitűzéseit, a támogatásiújraelosztási rendszer működését, a miérteket és hogyanokat. Éppen ezért eredetileg a programokban csak tagállami intézmények vehettek részt. Jogilag ma már minden program nyitott Magyarország számára, de már akkor nyitott volt, mikor még hivatalosan nem csatlakoztunk az EU-hoz. A Bizottság minden egyes tagjelölt ország számára keret jellegű Társulási Tanácsi határozatokat dolgozott ki. Ez a keret tartalmazza az adott ország minden egyes közösségi programban való részvételének általános jellegű elveit, rendelkezéseit. Az egyes Programokban való részvétel specifikus rendelkezéseit, feltételeit, valamint a pénzügyi hozzájárulás mértékét pedig az országonként különböző Egyetértési Nyilatkozatok (Memorandum of Understanding) tartalmazzák, amelyet a Bizottság és az adott ország közötti kétoldalú egyeztetéseken alakítanak ki. Ez a dokumentum az Európai Bizottság és az egyes országok kormányainak illetékes hatóságai között kerül aláírásra. 5 Lajtai (2003); www.eucenter.org 13
Az uniós szakpolitikák szinte mindegyikéhez köthetünk Közösségi Programot. Közösségi szinten dől el, hogy mely területekhez kapcsolódóan milyen programokat, mekkora költségvetéssel, milyen hosszú időszakra vezetnek be. Minden esetben egy-egy ciklusra (4-5- 6-7 évre általában) határozza meg az Európai Tanács a program költségvetését. Ez a keretösszeg szabadon pályázható, nemzeti kvóták nincsenek. A Közösségi Programok az Európai Unió polgárainak gazdasági-társadalmi életének szinte minden területét átfogják, íme néhány példa: adózás audiovizuális technológiák belügyi jogi együttműködés energia ifjúság információs társadalom kis- és középvállalkozások fejlesztése környezetvédelem közegészségügy közlekedés kultúra kutatás küzdelem az erőszak ellen oktatás polgárjog védelem szakképzés szociális politika vámügyek, stb. 14
Intézményrendszer A programok felelősei általában az Európai Bizottság adott főigazgatóságai (Directorate Generale - DG). Céljuk az adott szakpolitikák elfogadott célkitűzéseinek, prioritásainak megvalósítása. A forrásokra bármely jogi személy (ritka esetekben magánszemély is) beadhatja pályázatát. Mind a beadás, mind a bírálat, elszámolás, a teljes adminisztráció az Európai Unió (DG-k) intézményrendszerén keresztül történik. A pályázás módja Pályázni legtöbb esetben csak konzorciumokban lehet általában minimum 2-3 EU tagállambeli szervezet részvételével. A pályázatok az EU bármely hivatalos nyelvén beadhatók. Ez azt jelenti, hogy 2004 májusa óta magyar nyelven is. A Bizottság a pályázatokat saját költségén, saját fordítóival lefordíttatja angolra. Az adminisztráció, elszámolás, stb. azonban kizárólag angol nyelven zajlik. Fontos megemlítenem, hogy érdemes a pályázatokat már eredetileg angol nyelven beadni, mert akkor biztosra vehetjük, hogy a Bizottság a mi eredeti ötletünket olvassa, mivel előfordulhat, hogy a hivatalos fordítók elferdítik a szavak jelentését, esetleg hibásan értelmezik a szakmai részt. A pályázók közvetlenül Brüsszellel állnak kapcsolatban, oda nyújtják be a pályázatukat, és onnan kapnak értesítést az eredményről. Ugyanakkor minden országban létrehoznak egy programirodát (vagy a program területéhez kötődő Minisztériumon belül, vagy egy külön szervezeten belül), amelynek feladata az információnyújtás és -közvetítés. Magyarország részvétele a Közösségi Programokban 6 1997 óta Magyarország 18 Közösségi Programhoz csatlakozott, beleértve azokat is, amelyek már kifutottak. Magyarország különösen sikeresen vett részt az oktatási-, ifjúsági-, képzési- és kutatási projektekben. Az Európai Környezeti Ügynökség volt az első, a 11 európai ügynökség között, amelyekben való részvétel lehetősége megnyílt a 10 KKE ország előtt. 6 http://www.eucenter.org/hungary/hu_eucenter.php 15
Magyarország 2002. január elseje óta vesz részt a közös munkában. A Közösségi Programok közül a legfontosabbak: EU6 K+F Keretprogram Kutatási és technológia-fejlesztési Keretprogram (2002- ENTERPRISE & SMEs Program a kis- és középvállalkozások támogatására 2006) LIFE III Természet- és környezetvédelem econtent Digitális tartalomfejlesztés a világhálón SOCRATES Európai együttműködés az IDA Adatcsere elősegítése a közigazgatásban oktatásban LEONARDO Európai együttműködés a Youth (2000-2006) Együttműködés az ifjúsági programokban szakképzés terén KULTURA 2000 Európai együttműködés a kultúra területén Egészségügyi Keretprogram Akcióprogramok a közegészségügy területén Daphne Program a gyermekek, fiatalok és nők elleni Media Plus Az EU audiovizuális támogatási programja erőszak leküzdésére e-ten E-szolgáltatások elterjesztése Safer use of Internet Biztonságos Internethasználat Pericles Együttműködés az Euró védelmében Turizmus Turizmus és az Európai Unió Ten-Telecom (2002-2006) Európai információs társadalom fejlesztése CUSTOMS 2007 Vámügyi együttműködés MARCO POLO II Nemzetközi teherszállítás fejlesztés Judicial cooperation Törvényszéki együttműködés (2002-2006) Combating discrimination Társadalmi kirekesztés leküzdése (2001-2005) Erasmus World Felsőoktatási együttműködés a III. Világ országaival Civil Protection Polgári jogvédelem Incentive measures Foglalkoztatáspolitika és szociális ügyek 16
E-Learning Oktatási és képzési TACIS Határmenti ill. rendszerfejlesztés demonstrációs projektek a FÁK országaival Intelligent Energy for Intelligens Energiát ALTENER Alternatív energiával Europe 2003-2006 Európának kapcsolatos demonstrációs projektek SAVE Energiahatékonysági STEER Energia a szállításban Program COOPENER Megújuló energia Fiscalis Adóügyi felhasználása együttműködés 1. ábra Forrás: www.eucenter.org A következő oldalakon részletesen az Intelligens Energiát Európának programmal foglalkozom tovább, azon belül is az ALTENER akcióprogramot dolgozom fel. 2. Intelligens Energiát Európának Program (2003-2006) 7 Az Európai Unió első támogatási programja az energiahatékonyság és megújuló energiák terén, a SAVE 1991-ben indult. Majd 1993-ban állították fel az ALTENER programot a megújuló energiák fejlesztésére. Ezt követően 1998-ban hozták létre egy többéves keretprogramot az energia területén megvalósítandó akciók összefogására, amelynek időhorizontja 1998-tól 2002-ig terjedt. A keretprogram a SAVE és ALTENER mellett négy másik akcióprogrammal egészült ki: SYNERGIE, ETAP, SURE, CARNOT. A 2002-ben véget ért Energia Keretprogramot 2003-tól egy új program váltotta fel, az "Intelligent Energy for Europe" elnevezésű többéves keretprogram (2003-2006). A programot az Európa Parlament és Tanács 2003. június 26-án fogadta el, 2003. július 15-én került meghirdetésre az Európai Unió hivatalos közlönyében, és 2003. augusztus 4-én léptették életbe. 7 www.europa.eu.int 17
Az általános cél az európai gazdaság és piac hatékonyságának javítása és ennek eléréséért az alábbi alcélokat tűzi ki a program: az energiahatékonyság javítása évente 1%-kal, a megújuló energiaforrások arányának növelése 6-ról 12%-ra 2010-re, a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos áram arányának növelése 22,1%- ra, kogenerációval termelt elektromos áram mennyiségének növelése, a megújuló energiaforrás-potenciál fejlesztése, Kyoto mechanizmusok támogatása. A javasolt új akcióprogramok: marad és megerősödik a SAVE és az ALTENER, a COOPENER akció keretében újrairányozzák a nemzetközi erőfeszítéseket, a hatékony energiafelhasználás és megújuló energiaforrások terén egy új terület nyílik meg: 'energia a szállításban' - STEER Az IEE Program legelső pályázatait 2003. december 2-án hirdették meg. Ebben a fordulóban Magyarország nem vett részt, az Európai Unió tagállamain kívül Bulgária, Litvánia, Románia és Szlovénia csatlakozott a programhoz. Hazai szervezetek 2004. május elsejétől pályázhatnak az energetikai keretprogramban. Az Intelligens Energia Európának Keretprogram az energetika témakörébe eső közép- és hosszú távú fejlesztéseket támogatja. A program az Unió energia-függőségének enyhítésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására való törekvésből ered, a meglévő energetikai rendszerek ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására és a megújuló energiaforrások elterjesztésére törekszik. A program hangsúlyt fektet a létrejött kutatási eredmények nemzetközi elterjesztésére és a fejlődő országokkal közösen kialakított projektek támogatására. A program költségvetése 215 millió euró 4 évre, amely a bővítést követően 50 millióval gyarapodott. A program pályázati eszközei prioritási területenként: ALTENER, SAVE, STEER, COOPENER. 18
ALTENER: a megújuló energiaforrások központosított és decentralizált termelésének támogatása, integrációjuk a városi környezetbe, az ide vonatkozó jogszabályok előkészítése és alkalmazása. (86 millió euró) SAVE: az ésszerű energiafelhasználás és kereslet menedzsment javítása különösen az építőipari és az ipari szektorban, magában foglalva a jogszabályok előkészítését és alkalmazását. (75 millió euró) STEER: a közlekedés energetikai szempontjaihoz kötődő kezdeményezések támogatása, az üzemanyagok diverzifikálása, megújuló energiafajták a közlekedésben, energiahatékonyság, magában foglalva a jogszabályok előkészítését és alkalmazását. (35 millió euró) COOPENER: az energiahatékonyságot és a megújuló energiák felhasználását célul kitűző nemzetközi projektek támogatása különösen a fejlődő országokban. (19 millió euró) A Közösségi Programokon belül, az energia területét támogató, hasonló költségvetésű program nem létezik. Egyedül a LIFE Környezet és Természetvédelmi Programja áll a legközelebb az Intelligens Energiát Európának programhoz. A LIFE által támogatott tevékenységek a környezetvédelem, a természet megőrzése és a harmadik országok. E három területből álló eszközrendszernek külön külön megvannak a prioritásai, mégis mindhárom terület a környezet javítását célozza meg. Ez természetesen az energia hatékony felhasználásának célja is egyben. A LIFE (2000-2004) költségvetése 640 millió euró. Idén meghosszabbították két évvel, és erre az időszakra további 317 millió euróval toldották meg a támogatási keretet. A Geothermal Power projekt 2002-ben nyert támogatást az ALTENER II programból, amely még az Energy Framework 1998-2002 keretein belül működött. Ezért én a projekthez tartozó ALTENER II programot mutatom be. A jelenleg futó ALTENER III program pályázati feltételein azonban alig változtattak, így a projektből nyerhető tapasztalatok szinte módosítás nélkül alkalmazhatók. 19
2.1 Az ALTENER II. bemutatása 8 Az ALTENER II. program a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben történő alkalmazását segíti elő. Összköltségvetése a 2003-2006 időszakra 86 millió euró. Az ALTENER általános célkitűzései a következők: a megújuló energiaforrásokra vonatkozó közösségi direktívák megvalósítása és végrehajtása, a megújuló energiapiac" termékeinek és technológiáinak támogatása, az infrastruktúrafejlesztés támogatása a befektetői bizalom növelésének érdekében, a megújuló energián alapuló technológiák elfogadásának ösztönzése és az ágazat versenyképességének javítása, a tájékoztatás hatékonyságának növelése minden szinten, az ágazat érvényesítése a piacon, a megújuló energiaforrások termelő kapacitásának növelése. Az ALTENER főleg multiregionális projekteket támogat. Az ilyen jellegű projektek ösztönzik a technológia- és tudástranszfert, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatók kedvezőbb feltételekkel állapodhassanak meg a fogyasztókkal, és juthassanak egyéb külső finanszírozáshoz. Az ALTENER olyan energiaforrásokra összpontosít, amelyek már alkalmazhatók, illetve közel állnak az alkalmazhatósághoz: biomassza (erdészeti, mezőgazdasági termékek és kommunális hulladék felhasználása), napenergia (napkollektor és fényelektromos rendszerek), kis volumenű vízenergia (10 MW kapacitás körüli vízerőművek), szélenergia (modern szélturbinákkal termelt energia), geotermális energia (termálvíz energiafelhasználás). 8 www.managenergy.com; www.europa.eu.int 20
2.2 Az ALTENER II. pályázati feltételei A Program széles célközönségre vonatkozik, mind a köz-, mind a magánszférát igyekszik bevonni. Az egyetemek, kutatóközpontok, európai, nemzeti, helyi, regionális és városi ügynökségek, testületek s az egész vállalati szektor részvételére számítanak, gyakorlatilag mindenkire, aki érintett a megújuló energiaforrások részarányának és az energiahatékonyságnak a növelésében. Az elbírálásnál előnyt élveznek a kis- és középvállalkozások. A Program és a támogatandó projektek kivitelezésében a végrehajtó ügynökség segédkezik, mintegy kapcsolattartó intézményként a Bizottság és a Programban résztvevő partnerek között. A támogatandó projektek hasonlóan más kiírásokhoz maximum 50%-os támogatásban részesülhetnek. Az Intelligens Energiát Európának Keretprogram szükségességét az Unió jelenlegi és a jövőben tovább növekvő energiaimport függősége és a Kiotói Egyezményben foglalt előírások indokolják. Tekintettel az energiafelhasználás sokrétűségére a program egyfajta ötvözete az eltérő szakterületek energetikát érintő stratégiáinak, így a közép és hosszú távú energiaellátás biztosításának, a fenntartható fejlődésnek, a környezetvédelemnek és a közlekedésnek. 2. Energiatermelés 9 - A Geothermal Power projekt által megcélzott problémakör Az energiatermelésnek illetve -fogyasztásnak egyaránt jelentős hatása van a környezetre. A környezetvédelem az EU egyik prioritása. A környezetvédelmi megfontolásoknak így hatással kell lenniük azokra az uniós döntésekre, amelyeket az energia szektor jövőjével kapcsolatosan hoznak meg. Az üvegházhatás elleni küzdelem sürgőssé vált. Az ember által generált széndioxid kibocsátás túlnyomó többsége az energia és a közlekedési szektornak tulajdonítható. A fuvarozás illetve a villamos energia / hőtermelés felel a széndioxid kibocsátás durván egy-egy harmadáért. Az utóbbi évtizedben az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, stb.) ember felelősségéhez kapcsolható részéről már elismerték, hogy ezek komoly veszélyt jelentenek bolygónk 9 Hegedűs Miklós: Az energiapolitika főbb irányai a világon és Magyarországon = Fejlesztés és Finanszírozás Development and Finance 2004/1 21
időjárására. A kibocsátás volumenének növekedése gyorsabb és jelentősebb arányú, mint ahogyan azt eredetileg előrevetítették. Az EU felelős a világ széndioxid kibocsátásának 14 százalékáért. Az 1997-es Kyotói Konferencián az EU vállalta, hogy 2003 és 2012 között az üvegház hatású gázkibocsátását az 1990-es adatokhoz képest 8% - kal csökkenti. A jelenlegi trend 5%-os növekedést mutat. Az üvegházhatású gázokon túlmenő gázok kibocsátásának csökkentése további gazdasági kihívást jelent az Unió számára. Az európai jogi szabályozás egyre több és egyre szigorúbb korlátozásról rendelkezett azon tevékenységeket illetően, amelyek az alábbi területeken szennyeznek: az üzemanyagok minősége, a hulladékfeldolgozási munkálatok illetve a savasodó gázokra vonatkozó nemzeti kibocsátási plafonok. Az Európai Unió elfogadott továbbá egy a megújuló energiaforrásokból termelt energia előmozdítását célzó törvényt is. A 2001/77/EC Irányelv a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia előmozdításáról főként azt célozta meg, hogy kidolgozzon egy keretet, amely szerint 2010-re az EU által az 1997-es Kyotói Jegyzőkönyvben az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésére vonatkozóan vállalt kötelezettségekkel összhangban a bruttó villamos energiafogyasztásban 14%-ról 22%-ra növelje a környezetbarát villamos energia arányát. Az Intelligens Energiát Európának program a Kyotói mechanizmusok fő támogatója, a megújuló energiaforrások használatának növelésére törekszik. A mai uniós energiapolitika három nagyobb célkitűzésen nyugszik: a versenyképesség fenntartása, a környezet védelme érdekében a racionális és hatékony energiafelhasználás, az energiaellátás biztonságának megőrzése. 22