A Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( IV.) rendelete az önkormányzat vagyonáról Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. -ban, 109.. (4) bekezdése, a 143. (4) bekezdése i.) pontja, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet [a továbbiakban: e rendelet] hatálya kiterjed Balatonalmádi Város Önkormányzatának [a továbbiakban: Önkormányzat] tulajdonában lévő tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre: a) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakra, b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára, c) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, d) az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokra, e) az Önkormányzati tulajdonú társasági részesedésekre. f) az Önkormányzat a) és e) pontokban be nem sorolható - számviteli szabályok szerinti - befektetett és forgóeszközeire (a továbbiakban együtt: vagyon). (2) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítése során: a) az Mötv. 107. bekezdése szerint az Önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - tulajdonost megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése körében hozott döntések [a továbbiakban: a tulajdonosi döntések] előkészítésére, meghozatalára, végrehajtására, amennyiben más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik. b) a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásában és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítésében érintettekre és résztvevőkre. (3) E rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni a vagyont érintő, Képviselő-testület (a továbbiakban: Kt) tulajdonosi döntését nem igénylő, úgynevezett belső szabályzatok - jogszabály felhatalmazása alapján történő - megalkotásánál. 2. (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni, különösen az 1. (2) bekezdése szerinti jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése, valamint a következő döntések előkészítése, meghozatala és végrehajtása során: a) a vagyon birtoklására, a vagyon és a tulajdonjog védelmére, b) a vagyon használatára és hasznainak szedésére, ide értve különösen a 1
vagyonnal kapcsolatos terhek, az állag megóvással, fenntartással kapcsolatos költségek viselését, a károk elhárítását, a károk viselését, figyelemmel a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keretekre c) a vagyonnal való rendelkezésre, ezen belül különösen ca)a tulajdonjog átruházására, ideértve többek között a vagyon tulajdonjogának gazdasági társaság (apportálás), alapítvány, egyesület vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátását, cserét) cb)a használati vagy haszonszedési jog átengedésére, különösen a vagyon használati, haszonszedési jogának gazdasági társaság, alapítvány vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátására, használatba adásra, hasznosítási jog átadására (pl. a koncesszióba adás, hozzá-, rá- és aláépítés megengedése), vagyonkezelői, üzemeltetési, működtetési jog átadására, a haszonbérbeadásra, cc)a vagyon biztosítékul adására (pl. letétbe helyezés), cd)a vagyon megterhelésére, különösen a zálogjog, jelzálogjog, szolgalmi jog alapítására, elidegenítési és terhelési tilalommal való megterhelésre, a kezesség vállalásra, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlását korlátozó jogok biztosítására, különösen vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulásra, az elővásárlási, a vételi (opció) vagy visszavásárlási jogra, a bérlő-kiválasztási jog biztosítására, az egyéb garanciavállalásokra [a továbbiakban együtt: a megterhelés], ce)a vagyonnal, a tulajdonosi jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügy ellátásával való megbízásra (haszonkölcsön megbízás, bizomány, vagyonbiztosítási szerződés) a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok figyelembe vételével, d) a vagyon létrehozására (beruházás), a vagyon - tulajdonjogának, kezelési, használati jogának megszerzésére [a továbbiakban együtt: a megszerzés], e) a közös tulajdonra, (pl. a társasházakban lévő önkormányzati tulajdoni hányaddal való rendelkezés) különösen a közös tulajdonban lévő ea) vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására az önkormányzati tulajdoni hányad arányában, eb) vagyonnal való rendelkezésre az önkormányzati tulajdoni hányaddal ideértve a közös tulajdon megszüntetését is, ec) nem önkormányzati tulajdonban lévő hányadával kapcsolatos elővásárlási, előbérleti, elő-haszonbérleti jog gyakorlására, ed) a közös tulajdon létesítésére (pl. a társasház alapítása), f) az egyéb tulajdonosi jogok gyakorlására, amelyek az Önkormányzatot, mint a vagyon tulajdonosát, kezelőjét megillető, az a) - e) pontokban nem említett jogok és kötelezettségek gyakorlását és teljesítését jelentik, ilyen különösen az építési tevékenységhez való hozzájárulás, a gazdasági társasági üzletrész (részvény) alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, az Önkormányzat javára más tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés, g) követelések elengedésére és mérséklésére, törlésére, a tartós, vagy a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, amennyiben az Önkormányzat tárgy évi költségvetéséről szóló rendelete eltérően nem rendelkezik, h) a vagyon kezelésére, különösen az Önkormányzati Hivatal, önkormányzati költségvetési szerv, az Önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, nonprofit társaság, alapítvány (a továbbiakban együtt: az 2
önkormányzati gazdasági társaság), vagy önkormányzati társulás kezelésébe adásra vonatkozó jogszabályok, megállapodások, megbízások keretein belüli vagyonkezelésre, üzemeltetésre, működtetésre, i) egyes e rendeletben meghatározott "eljárásokra", a vagyon értékelésére, a pályázatok kiírására, versenytárgyalásra. 3. E rendelet hatálya nem terjed ki: a.) az Önkormányzat közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzéseire, b.) az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, c.) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, amelyet a közterület eltérő célú használatáról szóló önkormányzati rendelet szabályoz. 2. Az önkormányzati vagyon részei 4. Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. E vagyontárgyak önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. 5. Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyonelemei, melyeket a e rendelet 1.sz. függeléke a tárgyévet megelőző év december 31-i állományának megfelelően tartalmaz. 6. (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vagyontárgyai a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottakon felül: a) a műemlék épületek, ideértve a műemléki környezetben lévő valamint helyi védelemben részesített ingatlan vagyontárgyakat is, b) a védett természeti területek, c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, d) köztéri műalkotások és az Önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások e) sportpályák és sportcélú létesítmények, f) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlan vagyontárgyak. (2) A nemzeti vagyonról szóló törvény vagy az e rendelet szerinti korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonelemeket az e rendelet 2.sz. függeléke a tárgyévet megelőző év december 31-i állománynak megfelelően tartalmazza. 7.. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes. Az üzleti vagyonhoz tartozó vagyonelemeket az e rendelet 3.sz. függeléke a tárgyévet megelőző év december 31-i állománynak megfelelően tartalmazza. 8.. (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését, művelési ágát amennyiben azt a nemzeti vagyonról szóló törvény vagy más jogszabály nem zárja ki a Képviselő-testület minősített többséggel hozott egyedi határozattal megváltoztathatja, kivéve, ha a közútnak, vagy egy részének funkcióját az önkormányzat szabályozási terv elfogadásával változtatta meg. (2) Az újonnan az Önkormányzat tulajdonába került vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását - a kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó elemek kivételével - Képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg. 3
(3) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat - a megszűnéssel egyidejűleg be kell sorolni az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába, vagy üzleti vagyonába. 3. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 9.. (1) Az Önkormányzat vagyonát a számviteli szabályok szerinti értéken, értékeken kell nyilvántartani. (2) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) ingó és ingatlan vagyontárgy esetén 6 hónapnál nem régebbi arra a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített - forgalmi értékbecslés alapján meg kell határozni, b) a Kt jogosult a vagyontárgy értékét az értékbecsléstől eltérően megállapítani. c) a tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedést, értékpapírt, amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, annak értékét a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, a másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon kell figyelembe venni; d) a vagyoni értékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény a haszonélvezeti jog értékére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítani. (3) A (2) bekezdés a) - c) pontjába be nem sorolható vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az értékmeghatározás alapja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési érték. (4) A (2) és (3) bekezdésbe be nem sorolható, valamint a külön rendeletekkel, illetve az e rendelettel nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében, a vagyon megszerzése kivételével, az értékmeghatározás alapja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési érték. (5) A vagyon megszerzésekor az értéket a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok figyelembe vételével, annak szabályai szerint kell megállapítani. (6) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a tulajdonosi döntéssel ennek aktualizált változata is elfogadható. Az aktualizált változat elfogadásáról a tulajdonosi döntésre jogosult dönt. (7) A vagyoni jog hasznosítása esetén az érték megállapításkor az éves bérleti, használati díj áfa nélküli összegét kell figyelembe venni. (8) A tulajdonosi döntésre jogosultat az e paragrafus szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve ha az elidegenítés vagy a megterhelés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. (9) A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe. 4
4. A vagyonnal való gazdálkodásra és rendelkezésre jogosultak 10.. (1) E rendelet hatálya alá tartozó vagyon tekintetében tulajdonosi döntést a Kt., átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester, valamint a Kt. által e rendeletben megjelölt bizottság hozhat. (2) A polgármester jogosult a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére. (3) Az Önkormányzat (1) bekezdés szerinti tulajdonosi döntésről szóló jognyilatkozatait - a bizottságra átruházott feladat- és hatáskör esetében is - a Polgármester bocsátja ki. (4) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt a bérbeadói jogok gyakorlásáról (csak az ellenszolgáltatás fejében létrejött szerződések vonatkozásában), kivéve az 5 évnél hosszabb időtartamú vagy az évi bruttó 3 mft értékhatárt meghaladó bérleti szerződéseket. (5) Öröklés, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Kt. dönt. (6) Az Önkormányzati Hivatal és az önkormányzati költségvetési szerv javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg. (7) Az Önkormányzat vagyonkezelési, üzemeltetési, működtetési feladataival kapcsolatos döntést a Kt. tulajdonosi döntése szerint a) az Önkormányzati Hivatal, b) az önkormányzati költségvetési szerv, intézmény c) önkormányzati feladatellátására létrehozott többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, d) önkormányzati társulás [a továbbiakban együtt: a vagyonkezelő] láthatja el, az alapító okirata, feladatra szóló szerződése alapján. (8) A koncessziós pályázat kiírásáról és a pályázat elbírálásáról a Kt. dönt. 9. A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések 11.. (1) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet. (2) A forgalomképtelen törzsvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntéseket a Képviselőtestület hozza meg. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegeníthető, ha vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását már nem szolgálja, vagy ahhoz a jogszabályban megjelölt jogosult hozzájárul. (4) Törvényben és e rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hitel biztosítékául nem szolgálhat. (5) Az önkormányzati költségvetési szervek és intézmények a rájuk bízott törzsvagyon 1 éven belüli és az évi nettó 1 millió forintot el nem érő bérleti vagy hasznosítási jogról önállóan döntenek. (6) Az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó vagyon tulajdonost terhelő kötelezettségéről, az állagmegőrzésről, felújításról, korszerűsítésről a képviselő-testület az adott éves költségvetésben meghatározott mértékig gondoskodik. 5
6. Az üzleti vagyonra vonatkozó rendelkezések 12.. Az üzleti vagyon a vonatkozó törvények és e rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióba adható, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható (2) Az üzleti vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, biztosítékul adásáról a 9. -ban meghatározott érték megállapítását figyelembe véve a Kt. dönt. 7. Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó rendelkezések 13.. (1) Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. (2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet. (3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg az ott megjelölt kivételekkel (4) A 9. szerint megállapított értékű, 25 millió forint összegű értékhatár feletti vagyontárgy, vagyonrész elidegenítése - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános - indokolt esetben zártkörű - versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehetséges, (5) Az (4) bekezdés szerint indokoltnak tekintendő és emiatt zártkörű versenytárgyalás hirdethető, ha a vagyon jellege, jelentősége, annak leghatékonyabb hasznosítása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé. (6) Az (4) bekezdésben foglalt értékhatárt meg nem haladó értékű vagyonelem ha jogszabály másként nem rendelkezik a képviselő-testület értékesítésről szóló határozatának nyilvános meghirdetése útján lehetséges. (7) A versenyeztetési eljárás során szakértő közreműködése igénybe vehető. (8) A versenyeztetési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (9) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni a.) az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén, ha a vagyontárgy egyedi könyv szerinti értéke ingó vagyon esetén a 500.000,-forint összeget nem éri el, b.) a hatályos szabályozási terv szerinti telekhatár rendezés céljából ingatlan vagy ingatlanrész elidegenítése, cseréje esetén, megvásárlása esetén, c.) idegen tulajdonban lévő felépítmény alatti önkormányzati ingatlan, ingatlanrész elidegenítéséhez, használatba adásához. d.) Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vétele vagy cseréje esetén, (10) Az üzleti célra használt helyiségek a vételár egy összegben történő megfizetése ellenében idegeníthetők el. 6
(11) A nem üzleti célra szolgáló helyiségek értékesítése esetén a tulajdonos hozzájárulhat, hogy a vételárat a vevő részletekben fizethesse. Az első részlet ami nem lehet kevesebb a vételár 50%-ánál a szerződéskor, a további részlet(ek) legfeljebb fél éven belül esedékes(ek). (12) Kárpótlási jegy (a saját jogon szerzett sem) a vételár kiegyenlítésére sem a (10), sem a (11) bekezdés esetében nem használható fel. 8. Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezések 14.. (1) Az Önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható használatba. (2) A önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint, átlátható szervezettel vagy természetes személlyel köthető, határozatlan időre, vagy legfeljebb 15 éves határozott időre, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. 15.. Az önkormányzati üzleti vagyon használatát, a vagyon hasznosítás jogát átengedni kizárólag pályáztatás útján lehet 16.. Az 1 millió forintnál nagyobb forgalmi értékű, nem lakáscélú helyiség bérbeadása esetén a Balatonalmádi Városi Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló helyi rendelet előírásait kell alkalmazni. 17.. Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati üzleti vagyon hasznosítása esetén ha a vagyontárgy egyedi könyv szerinti értéke az 500.000 forintot nem haladja meg. 18.. (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Kt. határozattal jelöli hasznosításra, kivéve a bérbeadói jogok gyakorlása csak az ellenszolgáltatás fejében létrejött szerződések vonatkozásában, az 5 évnél nem hosszabb időtartamú vagy az évi bruttó 3 millió forint értékhatárt el nem érő bérleti szerződések esetén, amely esetben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt. (2) Az Önkormányzat tulajdonát képező strandokon a strandi szabad terület 1 éven belüli és az évi nettó 1 millió forintot el nem érő bérleti, vagy hasznosítási jogáról a Polgármester jogosult önállóan dönteni. 9. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású valamint üzemeltetésű intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok 19.. (1) Az Önkormányzat vagyonkezelési, hasznosítási, üzemeltetési, működtetési feladatait ha törvény kivételt nem tesz - a Kt. tulajdonosi döntése alapján a) az Önkormányzati Hivatal, b) az önkormányzati költségvetési szervek, ( intézmények) c) 100 %-os önkormányzati tulajdonú, közfeladat ellátására létrehozott nonprofit társaságok 7
d) önkormányzati társulások, [a továbbiakban együtt: a vagyonkezelő] láthatják el. (2) A Kt. az (1) bekezdés a.) c) pontjában meghatározott vagyonkezelők alapító okiratában határozza meg a vagyonkezelésükbe, használatukba adott vagyon körét. E szervek vezetői hasznosításra vonatkozó jognyilatkozataik kibocsátása során e rendelet rendelkezéseit kötelesek figyelembe venni. (3) Az (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott vagyonkezelővel a vagyon használatára vonatkozóan e rendelet keretein belül megállapodást kell kötni. (4) Az (1) bekezdés a.) d.) pontjában meghatározott szerveket a kezelésükbe adott vagyon tekintetében megilleti az ingyenes használat joga, a használatukba adott vagyonnal - alapító okiratukban meghatározott kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodnak, bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják, költségvetésükről szóló rendelet, határozat figyelembe vételével kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. (5) Az (1) bekezdés a) d) pontjában meghatározott szerv az Önkormányzat vagyonát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, továbbá nem illetik meg azok a jogok, amelyeket rendelet szerint a Kt, a Kt. bizottsága vagy a Polgármester gyakorol. (6) Az önkormányzati költségvetési szervek és intézmények a rájuk bízott vagyon 1 éven belüli és az évi nettó 1 millió forintot el nem érő bérleti vagy hasznosítási jogról önállóan döntenek. (7) Egy éven belüli bérbeadásnak minősül a nem folytatólagosan fennálló 1 évnél rövidebb vagy 1 évet elérő időtartamra kötött szerződés. (8) A Balatonalmádi Városgondnokság vezetője jogosult a Balatonalmádi, Rákóczi u. 43. sz. alatti telephelyén belüli területet parkolás, tárolás céljára határozatlan időtartamra szóló szerződéssel, 60 napos felmondási határidő kikötésével bérbe adni. (9) Nem az intézményi feladat ellátását szolgáló ingatlanrész, iroda és raktárépület 1 éven belüli nettó 1 millió forintot el nem érő bérleti vagy hasznosítási jogáról a Városgondnokság vezetője dönt. (10) Az önkormányzati tulajdonú, állami fenntartású intézményeket a Balatonalmádi Városgondnokság működteti, jogosult a feladatellátást szolgáló vagyont a kötelező feladatellátását nem sértő módon e rendelet keretei között hasznosítani, bérbe adni. (11) A járási hivatalok kialakításáról szóló törvény alapján a Balatonalmádi Járási Hivatallal közös használatba került ingó és ingatlan vagyonról a Kt állapodik meg, a működésre vonatkozó szerződés megkötésére a polgármester jogosult. (12) Az Önkormányzat vagyona körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelősek. (13) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt - a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával - arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából, és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át. (14) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok használatában lévő, de az alapító okirat (társasági szerződés) szerinti feladataik ellátásához nem szükséges vagyon 8
esetében a Kt. dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a gazdasági társaság használatából és korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át. 10. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének különös szabályai 20.. (1) Amennyiben a Kt. értékesítésre kijelöl valamely nem lakás célra szolgáló helyiséget vagy építményt (a továbbiakban: helyiség), úgy elővásárlási jog illeti meg a) a bérlőt; b) a bérlőtársakat egyenlő arányban. (2) Amennyiben a helyiség bérlője gazdasági társaság, a társaság tagjainak közjegyzői okiratban foglalt közös nyilatkozatában megjelölt tag is élhet az elővásárlási joggal. 21.. (1) A bérbeadott önkormányzati helyiség vételárából a helyiség kiutalásakor a bérlő által fizetett költség, díj nem vonható le. Elővásárlásra nem jogosultak esetén a forgalmi érték képezi az induló vételárat. (2) Az elővásárlásra jogosult vevő ideértve a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. hatálya alá tartozó ingatlanokat is kérelmére a vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetése esetén a fennmaradó összegre 60 havi részletfizetés adható 150 %-os jegybanki alapkamat felszámítása mellett. A részletfizetés kamatmentes abban az esetben, ha a részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladja meg. (3) Minden egyéb, a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. hatálya alá nem tartozó ingatlan elidegenítése esetén e rendelet 20.-21. -ait kell értelemszerűen alkalmazni. 11. Gazdasági társaságokban való vagyoni részesedésre vonatkozó szabályok 22.. (1) Az Önkormányzat a Kt. tulajdonosi döntése vagy jogszabály alapján alapíthat gazdasági társaságot, illetve szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban. (2) A részben önkormányzati tulajdonú gazdaság társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét, vagy kötelező önkormányzati feladat ellátását veszélyezteti. (3) A 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok esetében a tulajdonosi jogokat a nonprofit társaság alapító okiratában meghatározottak gyakorolják. (4)Az önkormányzat kizárólagos tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tekintetében az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Kt. gyakorolja. (5)A Kt. gyakorolja az 50%-ot meghaladó többségű önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok közül az átalakulással, az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével, az elővásárlási jog gyakorlásával, a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja. Tevékenységéről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet. 9
(6) A Polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat - az átalakulással, az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos, tulajdonosi jogok kivételével az 4. sz. függelékben felsorolt gazdasági társaságokban. 12. A portfolióval való rendelkezés 23.. (1) A tőzsdén jegyzett részvények értékesítését megelőzően az értékpapírok értékesítésében közreműködő befektetési vállalkozás(ok) kiválasztására a Polgármester egyedi értékesítés esetén ajánlatokat kér be. Az ajánlatkérésre legalább három - tőzsdei kereskedési joggal rendelkező- befektetési vállalkozást kell felhívni. (2) A tőzsdén jegyzett részvények egyedi értékesítése esetén a Kt. az ajánlatkérés eredményeként dönt a tőzsdei értékpapírok elidegenítéséről és a tőzsdei értékpapírügylet jellegének megfelelő szerződés megkötéséről. 13. Az Önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szerv javára fennálló jogokkal való rendelkezés 24.. (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az Önkormányzat javára - fennálló e rendelet 2. (1) bekezdés cb) - cd) pontjában meghatározott jogról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához. (2) A beköltözhető forgalmi érték 50 %-a mértékéig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését engedélyezheti, amennyiben pénzintézeti hitelt vagy munkáltatói kölcsönt az ingatlan a) felújítására, b) komfortfokozatának növelésére, c) bővítésére, d) vételár hátralékának kiegyenlítésére, e) lakás akadálymentesítésére, f) fűtés korszerűsítésére veszik igénybe. 14. Az Önkormányzat képviselete a társasházakban 25.. (1) A társasházakban az Önkormányzatot - az önkormányzati tulajdonhányadot illetően - a Polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli. A meghatalmazott az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője, illetve a megbízott vagyonkezelő lehet (a továbbiakban a meghatalmazott). (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában megbízott vagyonkezelőnek azt a szervezetet kell tekinteni, amely a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket magába foglaló ingatlanokkal kapcsolatban a bérbeadói kötelezettségek teljesítésére megbízást kapott. (3) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat. 10
(4) A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt, hogy a meghatalmazottnak az Önkormányzat tulajdoni hányada megváltoztatását eredményező, valamint a 25. -ban meghatározott esetekben, a társasházi alapító okirat módosítására irányuló nyilatkozata csak a tulajdonosi döntésre jogosult hozzájárulásától függően érvényes. 26.. (1) Tulajdonosi döntés nélkül nem adható hozzájáruló nyilatkozat a) a szervezeti-működési szabályzat olyan rendelkezésével egyetérteni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás használatának és hasznosításának szabályaira is vonatkozik, b) olyan közgyűlési határozatot megszavazni, amennyiben törvény kivételt nem tesz, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását megtiltaná, c) az alapító-okirat olyan rendelkezéséhez hozzájárulni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged, d) szavazni a közgyűlésen az épület vagy egy részének felújításáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, valamint - a közös költséget kivéve - a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, e) szavazni a közös tulajdon(rész) elidegenítéséről vagy más módon való megszüntetéséről, ideértve az alapító okirat e kérdésekben való módosítását is. (2) Ha az Önkormányzat tulajdoni hányada a társasházban a 10%-ot nem haladja meg, az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az (1) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében a tulajdonosi döntési jogot (pl. társasház pályázatokon való részvételhez kapcsolódó megterhelési nyilatkozat kibocsátása, a közös tulajdon(rész) használatához, hasznosításához, társasházban a szomszédot megillető építési tevékenységhez kapcsolódó egyedi döntések, nyilatkozatok), az ott meghatározott módon a Polgármester gyakorolja. (3) A társasházakról szóló törvényben szabályozott per megindításáról az Önkormányzat képviseletében a a Kt. dönt. A meghatalmazott az Önkormányzati Hivatal útján köteles haladéktalanul jelezni, ha ilyen pert kell indítani. 15. Tulajdonosi hozzájárulás építési tevékenységhez 27.. (1) Az Önkormányzat tulajdonában ingatlan vagyontárgyakon - harmadik személy által végzett építési munka esetén - az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához a tulajdonosi hozzájárulás kiadására és a hozzájárulás feltételeinek a meghatározására - ha önkormányzati rendelet más szabályt nem tartalmaz - a Polgármester jogosult. (2) A Kt. dönt az épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról. 16. Vagyonszerzés ellenérték fejében 28.. Az Önkormányzat vagy az Önkormányzati Hivatal, illetve az önkormányzati 11
költségvetési szerv költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásából megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg. 29.. (1) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről a Kt. dönt. Az Önkormányzat közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzéseinek rendjére Balatonalmádi Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata irányadó. (2) A közbeszerzési értékhatárokat el nem érő, de a nettó 2 millió Ft-ot meghaladó beszerzések illetve felújítások esetén legalább 3 db árajánlatot kell beszerezni. (3) Az árajánlattal megvalósuló beszerzések megrendelő feladatait az önkormányzat esetében a polgármester, az önkormányzati hivatal esetében a jegyző, a költségvetési szervek esetében azok vezetői látják el. 17. Vagyonnal kapcsolatos közigazgatás, peres és nem peres eljárások 30.. (1) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírói eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó jognyilatkozat megtételét is magában foglalja. (2) Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy a bekezdés peren kívüli egyezség megkötésére: a) 3 millió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó - peren kívüli, per indítás előtti - megállapodás megkötésére a Polgármester jogosult. b) 3 millió forint feletti perértékig, illetve egyedi értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jogosult. c) 25 millió forintot meghaladó perérték, illetve egyedi értékhatár esetén a Kt. jogosult. 18. Az önkormányzati követelések elengedése, törlése 31.. (1) A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását. (2) Az önkormányzat jogosult a behajthatatlannak nem minősülő követelésről lemondani a következő esetekben: a) csődegyezségi megállapodásba b) bírói egyezség keretében; c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg; d) ha a követelés bizonyíthatóan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető; e)az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, valamint amikor f)a követelés a nyilvántartásban hibás számítás, elírás, tévedés következtében szerepel. (3) Az Önkormányzatot megillető követelésről egészben, vagy részben a) 100.000 Ft értékhatárig a polgármester; 12
b)100.001 Ft és 1.000.000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság; c)1.000.000-ot meghaladó értékhatár felett a képviselő testület jogosult lemondani. 19. Záró rendelkezések 32.. E rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény fogalom meghatározásait kell alkalmazni. 33.. (1) E rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után keletkezett ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Balatonalmádi Önkormányzat az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 7/2009. (III. 6.) rendelete. Balatonalmádi, 2013. április 25. Keszey János sk polgármester Kovács Piroska Rózsa jegyzői jogkört gyakorló aljegyző 13