Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról



Hasonló dokumentumok
NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

JELENTKEZÉSI ADATLAP

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

1. sz. melléklet ZFR-TÁV/2019 NYILATKOZAT

Értelmező rendelkezések 1/A.

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

1. A helyi adókról szóló 9/2014. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 4. -a a következő (3)- (12) bekezdésekkel egészül ki:

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I.

Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete /2015. (.) önkormányzati rendelete

Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2015. (XII.31.) önkormányzati rendelete

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

(3) Adókedvezmény illeti meg a vállalkozó háziorvost. Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50%-a.

Révfülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2016. (V.06.) önkormányzati rendelete

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

BAKONYPÖLÖSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2014.(IX.23.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (X.14.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

1. A helyi adóról szóló 11/2015. (XI.25.) önkormányzati rendelet 4. -a a következő szöveggel lép hatályba:

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2015. (XII...) önkormányzati rendelete

Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 18/2012. (XII.28.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010. (XII.20) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Kivonat. Készült: Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-án megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015.(XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2016. (II.26.) önkormányzati rendelete

Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. /2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelet-tervezete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 53/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2011. (X.29.) önkormányzati rendelete az iparűzési adóról

Jászszentlászló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2011.(III.25. ) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. 22/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Ónod Község Önkormányzat Képviselő testületének 2/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 1/2016.(I.29.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról. 1. Értelmező rendelkezések

Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Egységes szerkezetben. 1. Magánszemélyek kommunális adója. 1. Adókötelezettség

Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testülete 25/2015. (XII. 3.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (egységes szerkezetben)

Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete 11/1995. (07.01.) Ör. számú rendelete. Az iparűzési adóról

26/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet A helyi iparűzési adóról és a helyi adókkal kapcsolatos eljárási szabályokról.

Adókötelezettség. Az adó alanya. A helyi iparűzési adó vonatkozásában az adó alanyát a Htv. 35. (2) bekezdése határozza meg.

A rendelet hatálya 1/A. 2 Az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed Szank Községi Önkormányzat illetékességi területére.

NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2016. (III. 25.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

A helyi adókról szóló 18/2015. (XII.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 10. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

1/2016.(II.1.) 8/2014. (X.19.)

háziorvos, védőnő vállalkozó akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

A helyi iparűzési adóról szóló 19/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelet 2. -a a következő 2/A. -sal egészül ki: 2/A.

CSENGERÚJFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 1/2016. (I.27.) Rendelete. - a helyi iparűzési adóról -

Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 28/2012. (XII. 13.) rendelet módosításáról

Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról egységes szerkezetben

BIHARKERESZTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 24/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

30/2015. (XII.17.) 51/2011. (XII.

Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016. (XI.30.)) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

1. Értelmező rendelkezések

A helyi iparűzési adóról szóló 37/2012. (XII.2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

Bakonyszücs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 30/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

NAGYKEREKI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2015. (XII.18.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. 1. Általános rendelkezések

1/l995. (II.07.) sz. rendelet

PÁLYÁZATI ADATLAP. a csopaki önkormányzat Vállalkozói Alapjából történő pénzbeli támogatás igényléséhez ÉVRE VONATKOZÓAN

Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. 1. Általános rendelkezések

Ivád Község Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2015. (XI.26.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelet. a helyi iparűzési adóról

2/2016. (I.26.) 13/2015. (XI.24.)

Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2014. (X. 15.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

MOSONSZOLNOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 13/2018.(XI.28.) ÖR. sz. rendelete a helyi adókról. A rendelet hatálya

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2015. (XII.21.) számú rendelete a a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

1.. A 30/2012.(XII.12.) sz. helyi adókról szóló rendelet 25/A..-a (2) bekezdéssel egészül ki:

1.. A bevezetett helyi adó. 1. Nagysimonyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

NAGYDOROG NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 1/2016. (I.13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

JELENTKEZÉSI ADATLAP

Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójának elindításáról

Szatymaz Község Képviselő-testületének 16/2015. (XI.20.) Ör. rendelet a helyi iparűzési adóról

Tiszaroff Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(VI.29.) Rendelete a helyi iparűzési adóról. Az adó mértéke.

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 1/2016.(I.27.) önkormányzati rendelete

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2014. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. 1. Általános rendelkezések

Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (XI.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Salföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2014. (XI. 10.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Baj község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete. A helyi adókról

A HELYI ADÓKRÓL KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK. Magánszemélyek kommunális adója. A magánszemélyek kommunális adójának mértéke: 2.

NYILATKOZAT. Az összeférhetetlenség vagy az érintettség alapjául szolgáló körülmény leírása:

Tájékoztatás a csekély összegű, de minimis támogatások elszámolásának szabályairól a helyi iparűzési adóbevallásban

HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2015.(IX.09.) számú önkormányzati rendelete

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet. 1. A rendelet hatálya

Módosuló rendelkezések

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /..(..) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 16/2014. (IX.22.) önkormányzati rendelete. 1. Általános rendelkezések

Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 16/2014. (IX.22.) önkormányzati rendelete. 1. Általános rendelkezések

Átírás:

Tájékoztató a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív Program Nyugat-Dunántúli Operatív Program Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról

Tartalomjegyzék 1. az Alap célkitűzése... 3 2. Az Alap működési területe és ideje... 3 3. Az Alap mérete... 3 4. A Tőkebefektetés korlátai... 3 5. Támogatás formája... 5 6. Támogatás jogcíme... 5 7. Támogatás pénzügyi feltételei... 6 8. Minimális, illetve maximális részesedésszerzés és kilépés (exit)... 7 9. Döntéshozatal... 8 10. További információ... 8 11. Mellékletek... 9 2

1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (továbbiakban: Alap) program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása oly módon, hogy pótlólagos forrást biztosít a növekedést megalapozó struktúraváltáshoz, technológiai fejlesztésekhez és az üzleti tevékenység bővítéséhez. A program keretében a versenyképes vállalkozások tőke és kölcsön formájában forráshoz jutnak. Az Alap tőkebefektetése alkalmas arra, hogy a vállalkozások piaci helyzetének megerősítésén keresztül elősegítse az érintett régiókban a munkahelyek megőrzését. A tőkebefektetés más pénzügyi konstrukciókkal nem helyettesíthető módon nyújt segítséget a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődési pályára állásához. Eltérően más, kockázati tőke típusú befektetéstől, jelen programot a hagyományos ágazatokban működő, nem feltétlenül innovatív vállalkozások is igénybe vehetik. Az Alap támogatási forrását 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és 15%-ban a magyar költségvetés társfinanszírozásban biztosítja. 2. Az Alap működési területe és ideje Az Alap Magyarország egész területén - mind a hét régióban hajt végre tőkebefektetést. Az Alap 2015. december 31-ig hozhat befektetési döntéseket. 3. Az Alap mérete Az Alap jegyzett tőkéje 14.000.000.000 Ft. Minden régió esetében 2-2 milliárd forint nagyságrendű befektethető tőke állt 2011. június 1-én rendelkezésre, az adott régióban működő vállalkozások részére. Az Alap tájékoztatja a célvállalatokat, hogy a 2011. június 1. 2015. december 31-ig tartó programban az egyes régiókban különböző befektetési keretek állnak még rendelkezésre. 4. A Tőkebefektetés korlátai a) A befektetés célvállalatának az Európai Unió működéséről szóló szerződés a továbbiakban Szerződés - 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU európai bizottsági rendelet (HL L 187/1., 2014.06.26.) a továbbiakban 651/2014/EU bizottsági rendelet - I. számú melléklete szerinti, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági térségben székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban KKV) kell lennie, amely részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működik; b) a támogatásban részesülő KKV (illetve jogelődje) a tőkebefektetési programra való jelentkezését megelőző 12 hónap átlagában legalább 5 főt alkalmazott és ezt a létszámot a tőkebefektetés ideje alatt megtartja vagy vállalja, hogy a tőkebefektetést követő második teljes üzleti évben ezt a létszámot eléri és a tőkebefektetés ideje alatt megtartja. 3

c.) Az Alap nem fektet be olyan KKV-ba: amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. 32. pontja szerint a befektetési döntés időpontjában nem minősül köztartozásmentes adózónak; amely a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. -a alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban; amely csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll; azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet részére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdése alapján nem minősül átlátható szervezetnek; amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy valótlan, hamis adatot szolgáltatott; amellyel szemben a bíróság büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el; amelyben az Alapkezelő vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, könyvvizsgálója, tulajdonosa, illetve a tulajdonos vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálója, a Finanszírozó Szervezet és/vagy a Regionális Fejlesztési Ügynökségek vezető beosztású munkavállalói, valamint mindezen személyek közeli hozzátartozói közvetlen és/vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek, illetve a befektetési döntést megelőző 2 (két) naptári éven belül közvetlen és/vagy közvetett részesedéssel rendelkeztek; amely a Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 30/2012. (VI.8.) NFM rendelet szerint nem támogatható vállalkozás; amely mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik; amely mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozik, a következő esetekben: o amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; o amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás; az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU Bizottsági Rendelet (HL L 352., 2013.12.24.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtott csekély összegű támogatás esetén, a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozás; a 651/2014/EU bizottsági rendelete) 22. cikke (3) bekezdés c.) pontja szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén olyan vállalkozásnak,: o mely a 37/2011. Korm. rendelet szerinti nehéz helyzetben lévőnek minősül o amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben nem felel meg az Áht. 50. (19) bekezdés a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének; amely az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. -a szerinti munkáltatónak minősül; amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; amely nem rendelkezik a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges jogerős engedélyekkel; 4

amelynek a jóváhagyott, utolsó éves (teljes üzleti év) beszámoló vagy SZJA/EVA bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének vagy bevételének több mint 50%- át mezőgazdasági tevékenység (2008-as TEÁOR szám: 01.11-03.22; 2003-as TEÁOR szám: 01.11-05.02) teszi ki; amelynél cél a kereskedelmi tevékenység célját szolgáló fejlesztés; amelynek tevékenysége nemi, faji vagy etnikai származáson, valláson, vallásos vagy politikai meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tartalmazó, vagy közízlést sértő tevékenység. Nem nyújtható továbbá: a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás. a 651/2014/EU bizottsági rendelete) 22. cikke (3) bekezdés c.) pontja szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén: o a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás o támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi d.) Kizárt felhasználási célok Az Alap által végrehajtott tőkeemelés a Kedvezményezett által nem használható fel az alábbi célokra: a. meglévő gazdasági társaságban történő részesedés vásárlás; b. hitelintézettel és más üzletszerű finanszírozással foglalkozó intézménnyel szemben fennálló kötelezettség teljesítése, illetve az Országos Mikrohitel Alapból folyósított hitel törlesztése; c. kereskedelmi (azaz ingatlan-értékesítési) célú ingatlanfejlesztési tevékenység finanszírozása; 5. Támogatás formája Kockázati tőkebefektetés és a befektetéshez kapcsolódó kölcsön. 6. Támogatás jogcíme Az Alapból nyújtott támogatások 1. az 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtott csekély összegű támogatásnak vagy a 2. a 651/2014/EU bizottsági rendelete) 22. cikke (3) bekezdés c.) pontja szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak minősülnek. 5

7. Támogatás pénzügyi feltételei 1. Az Alap csekély összegű (ún. de minimis ) támogatás jogcímen minimálisan 100.000 EUR, maximálisan 200.000 EUR értékű tőkebefektetéseket hajt végre. Kivételes esetben a minimális korlátnál kisebb mértékű, de 75.000 EUR-nál nem kisebb befektetés is végrehajtható. Az Alap tőkebefektetéséhez kapcsolódóan tagi kölcsönt is nyújthat ügyfelei részére. Az adott Kedvezményezettnek nyújtott pénzkölcsön összege csekély összegű (ún. de minimis ) támogatás jogcím esetén nem haladhatja meg az adott KKV-ba az Alap által befektetett tőke összegének 200%- át. Csekély összegű támogatás jogcímen a tagi kölcsön kamatkedvezménye minden esetben összeszámítandó a tőkebefektetés összegével és együttesen nem haladhatják meg a 200.000 EUR-nak megfelelő forintösszeget a folyó és az elmúlt két pénzügyi év vonatkozásában. Az Alapból nyújtott csekély összegű támogatást kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. -a alapján kell eljárni.] Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget. A támogatottnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni. A Tájékoztatóban nem szabályozott kérdésekben az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadók. 6

2. Az Alap induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás jogcímen minimálisan 100.000 EUR, maximálisan 800.000 EUR értékű tőkebefektetéseket hajt végre a 651/2014/EU rendelet 22. cikk (3) bekezdés c.) pontjában foglaltak alapján. Kivételes esetben a minimális korlátnál kisebb mértékű, de 75.000 EUR-nál nem kisebb befektetés is végrehajtható. Az Alap tőkebefektetéséhez kapcsolódóan tagi kölcsönt is nyújthat ügyfelei részére. Az adott Kedvezményezettnek nyújtott pénzkölcsön összege induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás jogcím esetén nem haladhatja meg az adott mikro- vagy kisvállalkozásba az Alap által befektetett tőke összegének 200%-át úgy, hogy a tőke és tagi kölcsön együttes összege egy vállalkozás esetében maximum 800.000 euró a 651/2014/EU rendelet 22. cikk (3) bekezdés c.) pontjában foglaltak alapján. Az Alapból induló vállalkozásnak nyújtott támogatás azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre és még nem osztott fel nyereséget. Azon vállalkozás esetén, amely nem került hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja. A tőkebefektetés maximális támogatási összege nem haladhatja meg: a) a 0,4 millió eurót, b) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 25. (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurót, c) az Atr. 25. (1) bekezdés a)-c) pontja szerint a Közép-Dunántúli, Dél-Dunántúli, Nyugat-Dunántúli, Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi és Dél-Alföldi régiókban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurót. Innovatív vállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetében a fenti maximális összegek megkétszerezhetők. E támogatás típus bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes ügyek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. Az Alap a két jogcímen két konstrukciót kínál: 1. Csekély összegű tőkebefektetés 2. Induló kisvállalkozásokba történő tőkebefektetés A konstrukciók összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 8. Minimális, illetve maximális részesedésszerzés és kilépés (exit) A részesedésszerzés konkrét mértékének meghatározása egyedi megállapodás alapján történik, amelyet a célvállalat tulajdonosainak érdeke, a vállalkozás jellemzői, valamint az adott piaci környezet befolyásolnak. Az Alap mindig kisebbségi tulajdonrészt szerez. A befektetés futamidejét a befektetés célvállalata (annak tulajdonosai) és az Alapot kezelő szervezet megállapodása határozza meg. Ennek időtartama jellemzően 3-5 év, de legkésőbb 7 év után lép ki az Alapkezelő. A részesedés mindig ideiglenes. 7

A részesedés megszerzését követően az Alap pénzügyi befektetőként működik, azaz döntésekben való részvétele elsősorban az Alap által adott tőke (és kölcsön) célkitűzéseknek megfelelő felhasználásának ellenőrzésére, illetve a tervezett kilépés feltételeinek biztosítására korlátozódik. A befektetés tervezett lejártát követően az Alap részesedését értékesíti. A tulajdonrész eladásánál elsőbbséget élvez a céltársaság, illetve annak tulajdonosi (befektetői) köre. Amennyiben a kilépésre e körben nem nyílik mód, akkor az Alap mérlegeli tulajdonrésze külső szakmai és/vagy pénzügyi befektetőnek történő eladását, a célvállalat eredeti tulajdonosaival együttes előnyök realizálása érdekében. 9. Döntéshozatal A tőkebefektetések döntéshozatali rendje előválogatásra és végleges üzleti döntésre épül. Az előválogatás során a vállalkozástól beérkezett mérlegadatok, piaci információk, létszám, tulajdonosi struktúra, a vállalkozás tevékenysége, illetve a vázolt üzleti terv realitása és az Alap céljaival való összhangja kerül vizsgálatra. Ennek célja a tőkebefektetési programban való részvétel lehetőségének azonosítása. Az előválogatás után kerül sor a részletes értékelésre, ahol az Alapot kezelő szervezet a vállalkozás jelenlegi és jövőbeni pénzügyi adatait, tevékenységét, eredményességét és a felmerülő kockázatokat elemzi, egyidejűen meghatározza a befektetés végrehajtásának kereteit. A döntéshozatali eljárás során az Alapkezelő előterjesztést küld a Befektetési Bizottság elé, amely támogatja a tőkebefektetést, vagy elutasítja azt. A befektetési döntést a Befektetési Bizottság javaslata alapján az Alapkezelő Igazgatósága hozza meg, amennyiben a külső szakértők által elvégzett jogi és pénzügyi (kivételes esetben szakmai) átvilágítás nem tár fel a befektetés meghiúsulását okozó problémát. A Befektetési Bizottság elutasító javaslata esetén az Igazgatóság támogató döntést nem hozhat, azonban nem köteles minden, a Befektetési Bizottság által támogatott befektetést jóváhagyni. A befektetési döntések meghozatala az üzleti terv komplex elemzésén, a várható kockázatok és az elérhető társadalmi-gazdasági és fejlesztéspolitikai hasznok együttes értékelésén alapul. 10. További információ További információ az Alapkezelőnél (www.szta.hu), illetve Széchenyi 2020 (palyazatok.gov.hu) és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek honlapján érhető el. Alapkezelő: Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Székhely: 1077 Budapest, Wesselényi u. 28. Társaság vezetője: Dr. Csuhaj-V. Imre, elnök-vezérigazgató Honlap: www.szta.hu Kapcsolattartó: Török József üzletfejlesztési szakterületi vezető E-mail: torok.jozsef@szta.hu 8

11. Mellékletek 1. sz. melléklet: Összefoglaló terméktájékoztató 2. sz. melléklet: Jelentkezési adatlap (www.szta.hu oldalról letölthető) 3. sz. mellékelt: Nyilatkozat 9

1. sz. melléklet Összefoglaló terméktájékoztató Befektetés minimális összege (EUR) Befektetés maximális összege (EUR) Kapcsolódó tagi kölcsön maximuma a befektetés arányéban Elvárt magánforrás minimális nagysága Csekély összegű tőkebefektetés 75.000 Induló kisvállalkozásokba történő tőkebefektetés 200.000 800.000 200% 200% 0 0 Alapítás éve nem releváns legfeljebb öt éve bejegyzett Célvállalkozás maximális éves árbevétele 6.000.000 EUR nem releváns Életciklus Befektetés (támogatás) jogcíme Befektetés maximális futamideje Elvárt éves hozam De minimis Induló és növekedési szakasz Induló kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás 7 év 7 év EU referencia kamatláb + 500 bp + kockázati felár EU referencia kamatláb + 500 bp + kockázati felár Tagi kölcsön kamata Fedezetek köre Egyedi elbírálás alatt Az SZTA tőkebefektetőként működik, tárgyi fedezet bevonására tőkejuttatás esetén nincs szükség Kilépés módja Célcsoport Főszabályként egy összegű kivásárlás. Egyedileg lehetőség van osztalékfizetésre és többlépcsős kivásárlásra Olyan növekedési potenciállal rendelkező kkv-k, amelyek magvető, induló vagy növekedési szakaszban vannak és amelyek a termelő és szolgáltató szektorban működnek, tevékenységükben fontos szerepet játszik a folyamatos fejlesztés, innováció és középtávon eredményesen gazdálkodni. Olyan növekedési potenciállal rendelkező kis-,és mikrovállalkozások, amelyek magvető, induló vagy növekedési szakaszban vannak és amelyek a termelő és szolgáltató szektorban működnek, tevékenységükben fontos szerepet játszik a folyamatos fejlesztés, innováció és középtávon eredményesen gazdálkodni. Elvárt foglalkoztatottak száma 5 0 10

Kizárt vállalkozás, amely Jóváhagyott, utolsó éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevételének több mint 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytat célja kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés 1. Csekély összegű tőkebefektetés A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (továbbiakban: SZTA) 2011 júniusában kezdte meg csekély összegű (ún. de minimis) támogatás jogcímen a tőkebefektetési tevékenységét. Az Alap privát tőke hozzájárulása nélkül fektethet be maximum 200.000 EUR-nak megfelelő forintösszegig, amelyhez maximálisan a befektetett tőke kétszeresére rúgó tagi kölcsön kapcsolódhat a támogatásszámítási korlátok figyelembe vételével. Az Alap a tőkéért cserébe jellemzően kisebbségi tulajdonrészt szerez, amely tulajdonrész korábbi tulajdonosok általi kivásárlási lehetősége a befektetési szerződés megkötésekor rögzítésre kerül. Az Alap a vállalkozás operatív irányításában nem vesz részt, feladata a tevékenységek monitorozására terjed ki. 2. Induló kisvállalkozások kezdeti finanszírozása Az SZTA-nak lehetősége van arra, hogy olyan, induló fázisban lévő vállalkozásokat finanszírozzon társbefektető bevonása nélkül, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen termék esetében jellemzően nem a klasszikus seed vagy start-up fázis finanszírozása történik, hanem az olyan, általában kiválással vagy jogutódlással indult vállalkozásoké, ahol a korábbi sikeres vállalkozás új tevékenység beindítását önálló jogi személyiségű társaságban látja megvalósíthatónak. 11

2. sz. melléklet JELENTKEZÉSI ADATLAP Jelen adatlap kitöltésének célja, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. munkatársai a legfontosabb információk alapján tudják javasolni a továbblépés lehetőségét és felkészülni egy esetleges személyes találkozóra. 12

1. A vállalkozás legfontosabb adatai Vállalkozás teljes neve: Adószám: Cégbírósági bejegyzés száma: Alapítás időpontja A vállalkozás székhelye: A vállalkozás postacíme: A vállalkozás további telephelyei: A forrásfelhasználás régiója: A vállalkozás hivatalos képviselője Név: Beosztás: Telefon: E-mail: Kapcsolattartó személy adatai Név: Beosztás: Telefon: E-mail: Gazdasági adatok E Ft-ban tárgyév-3 tárgyév-2 tárgyév-1 tárgyév aktuális Értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés árbevétele Egyéb bevételek Üzemi tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Mérleg szerinti eredmény Befektetett eszközök Tárgyi eszköz érték Értékcsökkenési leírás Forgóeszközök Összes eszköz Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú (éven túli) lejáratú kötelezettségek Rövid (éven belüli) lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Átlagos állományi létszám (fő) Jelenlegi általános statisztikai állományi létszám (fő) 13

(az előző 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szerepelő teljes munkaidős létszám számtani átlaga, törtszám esetén lefelé kerekítve) 2. Tulajdonviszonyok Tulajdonos A vállalkozás tulajdonosai Tulajdoni hányad (%) Származási ország A vállalkozás kapcsolt és partner vállalkozásainak struktúrája (Kérjük felsorolni mindazon vállalkozások adatait, melyek a pályázó tulajdonosai, illetve amelyekben a pályázó tulajdoni részesedéssel rendelkezik a legutolsó éves beszámolójuk alapján.) Megnevezés Származási ország Adószám Tulajdoni hányad (%) Éves nettó árbevétel, vagy összes bevétel (E Ft) Mérlegfőösszeg (E Ft) Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 3. Tevékenység Fő tevékenységi köre (TEÁOR száma) a társasági szerződés alapján Tevékenység megnevezése TEÁOR szám Árbevételben betöltött arány (%) 4. A vállalkozás tevékenységének rövid ismertetése 4.1. Vállalkozás tevékenységének és legfontosabb termékeinek bemutatása Legfontosabb termék, illetve szolgáltatás csoportok értékesítése Termék, illetve szolgáltatás megnevezése tárgyév-2 volumen tárgyév-1 volumen tárgyévi várható Me. E Ft Me. E Ft Me. E Ft 14

4.2. Legnagyobb vevők bemutatása Vevők megnevezése Vevői struktúra (vevők száma tárgyév-2-ben és tárgyév-1-ben) Üzleti kapcsolat kezdete Részesedés az árbevétel %-ában Értékesítés fő termékcsoportja Átlagos statisztikai létszám (tárgyév-1 fő) 4.3. Szállítói kapcsolatok bemutatása Szállítókkal való kapcsolat (szállítók száma tárgyév-2-ben és tárgyév-1-ben) Legfontosabb szállítók megnevezése (név, cím, kapcsolattartó neve, telefonszáma) Üzleti kapcsolat kezdete (év) Fizetési határidők (nap) Fizetési határidő betartásának jellemzői Részesedése a szállító állományból (%) 4.4. Kötelezettségek aktuális állapotának bemutatása (hitel, lízing, tagi kölcsön, garanciális kötelezettség vállalások stb.) Kötelezettségek Rövid lejáratú hitel Ebből forgóeszközhitel Beruházási hitel Hosszú lejáratú hitel Ebből forgóeszközhitel Beruházási hitel Felvétel időpontja Lejárata Jelenlegi állománya (E Ft) 4.5. Szállítói és vevői állomány korosításának bemutatása (aktuális állapot) Kamata (%) Fedezet Követelés állomány Adatok E Ft-ban Megnevezés tárgyév-2 tárgyév-1 tárgyév aktuális Összes követelés Ebből vevői követelés Ebből behajthatatlan követelés Követelés kapcsolt vállalkozással szemben 15

Behajtási idő (átlagos nap): Lejárt állomány (fordulónapi): 4.6. Versenytársak Versenytársak Fontosabb versenytársak megnevezése Piaci részesedés 5. A tőkebefektetés várható felhasználási célja 5.1. A megvalósítás helyszínének rövid bemutatása (tulajdonos(ok), helyrajzi szám, nagyság, infrastruktúrával való ellátottság stb.), a fejlesztési cél leírása (max. 1500 karakter) 5.2. A tőkebefektetés felhasználásának bemutatása tevékenység szerint (infrastruktúra, eszköz, humán, stb.) Tevékenység Összeg (E Ft) Összesen 5.3. A tőkebefektetés felhasználásának bemutatása források szerint Eszköz/költség megnevezése Vissza nem térítendő Önerő SZTA Összesen támogatás E Ft % E Ft % E Ft % E Ft % Összesen 5.4. A tőkebefektetés hatása az alkalmazotti létszámra, árbevételre és üzemi eredményre éves bontásban a tervezett tőkebefektetés idejére (max. 1000 karakter) 16

5.5. Egyéb hatások bemutatása (max. 1000 karakter) 5.6. Forrásfelhasználás jellemzői Az igényelt forrás nagysága, amelyből Tőke Tagi kölcsön E Ft 5.7. A tőke (és tagi kölcsön) folyosósítása egy ütemben vagy több ütemben történik? Ha több ütemben, akkor milyen időpontokban? (max. 500 karakter) 6. Pályázatok 6.1. Az elmúlt 5 évben elnyert támogatások Támogatási szerződés száma Támogatás összege (E Ft-ban) Beruházás összege (E Ft-ban) Odaítélés/Támogatási Szerződés kötés időpontja 6.2. A jelenlegi és az elmúlt két évben kapott, illetve igénybe vett de minimis támogatás nagysága (max. 500 karakter) 6.3. Egyéb de minimis támogatás (TAO) (max. 500 karakter) 17

18

7. Alkalmazott technológiák és technikai eszközök az elmúlt 3 évre vonatkozóan (Éves Beszámoló Kiegészítő Melléklete alapján) Befektetett eszközállomány csoportbontásban Bruttó érték (E Ft-ban) Értékcsökkenés Nettó érték (E Ft-ban) 8. Külső és belső környezet 8.1. Melyek a legnagyobb problémák a cég működésében, felkészültségében? Mi ezen problémák megoldására a stratégiájuk és annak lépései? Sorolja fel ezeket! 8.2. Melyek a vállalkozás különösen erős pontjai és melyek a legnagyobb (működési, iparági, szabályozási, stb.) kockázatok? Mi ezen kockázatok kezelési módja? Sorolja fel ezeket! 19

KIEGÉSZÍTŐ KÉRDŐÍV A TERVEZETT ÜZLETI ELKÉPZELÉSRE, FEJLESZTÉSRE, PROJEKTRE VONATKOZÓAN 1. Milyen az üzleti elképzelésének jelenlegi kidolgozottsági állapota? Ötlet Termékelképzelés/bevétel/ügyfelek/alkalmazottak nélkül Induló Prototípus termék bevezető értékesítéssel Növekvő Új termék, minimum bevétel Terjeszkedés Bevezetett termék vásárlókkal és fedezeti ponttal Érett Bevezetett Profittal működő 2. Mi az Ön termékének vagy szolgáltatásának hozzáadott értéke? Hasonlítsa össze az iparágban működő direkt és indirekt versenytársakkal. Másokhoz hasonló termék Új tulajdonságokkal rendelkező, máshol nem beszerezhető termék Radikálisan új termék vagy szolgáltatás jelentős előnyökkel Termék 10-30% költség/haszon előnnyel Termék 30%-nál magasabb költség/haszon előnnyel 3. Milyen kiépített a kapcsolata az ügyfeleivel? Válassza a legjobbat. Még nincsen Néhányat beazonosítottunk Aláírt szándéknyilatkozat Tesztelés ügyfeleken Fizető/vásárló ügyfelek Bevezetett, visszatérő ügyfelek 4. Milyen az árbevétele? Pl. az elmúlt 12 hónap értékesítése? Nincs Kevesebb, mint 25 M Ft 25-200 M Ft között 200-500 M Ft felett 500 M Ft felett 5. Milyen bevételeket remél az elkövetkező években? 100 M Ft-nál kevesebbet évente 100-500 M Ft között évente 500-1.000 M Ft között évente 1.000 és 3.000 M Ft között évente 3.000 M Ft fölött 6. 3-5 év múlva mi az Ön várható piaci részesedése az iparágában? Nem tudom 10%-nál kevesebb 10% és 30% között 30% és 60% között 60% fölött 7. Milyen nagy az Ön célpiaca? 20

250 MFt-nál kevesebb évente 250-1.000 MFt között évente 1.000-10.000 MFt között évente 10.000-100.000 MFt között évente 100 Milliárd forint felett 8. Milyen a jelenlegi versenyhelyzet az Ön iparágában? Ismeretlen versenytársak Sok kicsi versenytárs Különböző nagy versenytársak uralják az iparágat Egy vagy két nagy versenytárs uralja az iparágat Tipikusan külföldiek Tipikusan belföldiek, külföldi tulajdonban Tipikusan belföldiek, hazai tulajdonban 9. Milyen az Ön mérete a versenytársakkal összehasonlítva? Az első vállalkozások egyike az iparágban Hasonló méretű/ előnyű a többiekéhez Jóval kisebb a többinél A közepes méretűek közé tartozik A nagyobbak közé tartozik A egyik legjobban kiépített hálózat kizárólagos szerződésekkel Első hely: Jelenleg 10-40%-kal nagyobb a következő versenytársnál Első hely: Jelenleg 50%-kal nagyobb a következő versenytársnál 10. Milyen szellemi tulajdona van az Ön vállalkozásának jelenleg? Semmilyen Csak hasznosítási jogok Védjegyek és szerzői jogok Eljárás szabadalmak Szabadalomfüggő technológiák Szabadalmazott technológiák (bejegyezve) Termelésbe átültetett szabadalmazott technológiák Szabadalmazott technológiák jogdíj folyósítással 11. A menedzsment rendelkezésére áll-e? Csak az alapítók a felső vezetés átalakítás alatt áll Az igazgató és a vezetés jelenleg önkéntes vagy részmunkaidős alapon dolgoznak Az igazgató és a vezetés kialakítva, teljes munkaidőben dolgoznak Az igazgató és a vezetés több mint 1 éve teljes munkaidőben dolgoznak Vezetés teljes körűen kialakítva, várják az indulást 12. A menedzsment tapasztalata? Még egyiküknek sem volt vezetői pozícióban Előző munkáltatóknál középvezetői pozícióban voltak Vállalatvezetőként jelentős üzleti sikereket értek el Több éve a Társaságnál/céltársaságnál dolgozó menedzsment 21