Az ember igazi arculata.

> IV. évfolyam. 2. szám. K épes h avi folyóirat. M egjelenik mindenthó 1-én. ' ^}í 1932. február. Az ember igazi arculata. J Az embert a boldog Isten teremtette, magához hasonlóvá, isteni sorsra, életre, boldogságra. Ezért a krisztusi Egyház tele van örömmel, ujongással, állelujával. Aki ezt nem tudja, az nem ismeri az Egyházat s mert nem ismeri, azért hisz róla sokszor annyi badarságot. Azt hiszi, hogy az felel meg az Egyház szellemének, ami fekete, komor, hangulatlan, élettelen. Ennek ellenkezője á ll; amit élénken bizonyít, hogy pl. a nagypénteket az Egyház nem tudja ünnepei közé számítani, mert csak azt képes ünnepelni, ami \ örömet jelent. Az Egyház nem ellenzi a derűt, a vidámságot, a jókedvet. Tehát a tisztességes, szép mulatozást sem. Tudunk a történelemből rideg szellemű eretnekről, aki kedélye fagyottságában megtiltott zenét, vígságot, mulatságot. Az Egyház ilyesmit sohasem tett, ezt elitéíte, beteges túlzásnak, torz eltévelyedésnek minősítette. Ezzel szemben az Egyház azt tartja: mindennek van ideje... a születésnek és meghalásnak, a sírásnak és nevetésnek, a kesergésnek és táncolásnak, a hallgatásnak és szólásnak, a hadnak és a békességnek." (Pred. 111. 1 8.) A táncolás" ideje szokott lenni a farsang. Általában a lakodalmak, bálok ideje, a házassági ismerkedések főszezonja. Szerencsésnek érzi magát az a lány, aki elkeli" a farsangi vásáron s jó partit csinált. A 33 V >

megmaradottakat pedig vigasztalja a közmondás : esik leányvásár farsangon kívül is. Február 10-én az Egyház áll a farsangolók elé és azt m ondja: mindennek van ideje... a sírásnak is, a kesergésnek is, a hallgatásnak is, a meghalásnak is. Mementó! Ne feledd ember, hogy a halál fia vagy! és hamut hint a vigalmak rózsáitól koszorúzott homlokokra és e szürke hideg hamu, mintha a halál lehelete volna, de csodálatos, nem kábít, nem öl, ellenkezőleg hideg zuhanyként hat, felráz, magunkhoz térít. Még zseng-bong a fülünkben a farsang lázas, kavart melódiája... nem élhetek muzsikaszó nélkül.. de kitessékeli ezt is onnan a nagy böjt életszózata; Keresztények sírjatok! Sírjunk? M iért? Vagy magunkért, vagy másokért. Óh hány drága, fényes lélek elhomályosult a lezajlott farsangban; szép lélek csúnya lett; ép lélek ronggyá le tt; egészséges lélek beteggé, gazdag lélek koldussá, üressé, megrabolttá, a megszentelő kegyelemben élő lélek hullává, bűnnel fertőzötté, meggyilkolttá I cséjét. Az isten szerelmét. Az egyedül boldogító Istent. Pedig ezt a lélek ki nem bírja. Isten nélkül nem élhet, mert Istennel a lélek szíve szakad ki az emberből. Lehetnek az embernek megfeledt, gyenge pillanatai, is Isten nélkül is, de előbb-utóbb rájön, hogy hamarább válik a tűz vízzé, a hegyek tengerré, mintsem az ember lelke Urát-Istenét nélkülözni, volna. És elfogja az olthatatlan szomj a személyes Végtelen után s a bűnös bánat meleg könnycseppjei. ^ A 2000 éves páratlan lélekspeciálista, a krisztusi Egyház ezért fújja j fülünkbe a nagyböjt nyitányát: Keresztények sírjatok! Az Istent akarja ; visszaadni a bűnös léleknek. Tudja, hogy az elveszett Isten ha egyáltalán ; 4 valamivel visszaszerezhető, akkor ez a valami csak a bűnbánat könnyeinek gyémántcseppjei. Kedves lehet a jókedvű, nótás ajkú ember. De itt a siralomvölgyében, a halál árnyékában, ebben mindig bizonyos képmutatás van. Az ember ' igazi, őszinte s legszebb arculata az, amikor bűneit siratja és gyónik. Szentgyörgyi Ignác 34

Akarok, hódítani akarok. 1^ Hódítani, győzni^akarok. Meggyőzni másokat, hogy nem veszett üevnek vagyok a harcosa! En nem járok hamis úton, fénytelen csillagok engem nem bolondííanak: Scio, cui credidi et certus sum! Jól tudom kiben hiszek az én sorsom győzelmes sors. 1 udod-e, hogyan tudsz erre a nagyszerű sorsra hódítani? Hát úgy, hogy megéled ezt a szép, nagyszerű életet, melyet benapsugaraz Krisztus és az Egyház. Bourgosban nagyban tanácskoznak, hogyan kellene megfékezni a gonosz eretnekeket. 1225. november 30-án Saint Ange bíboros, a pápa követe, sok püspök, pap... A szószéken gyönyörű szavakat mond egy ferences... Antal páter... Eléjük mintázza Krisztust, azt a jó Pásztort, aki az Egyházat ügy szerette, hogy 33 drága esztendejét, fiatal férfiéietét érte adta. Akarta, hogy Egyháza makulátlan szépség legyen. Szava tűz, a szeme ragyog ; látszik, hogy neki Krisztus eleven valóság, az Egyház egyetlen, örök szerelme. Antal páter ügy is él, ahogyan beszél. Azért van hangjának hódító ereje. Ezért győzi meg a lelkeket. Előtte ül Simon de Sully, Bourgos püspöke. Halovány az arca, keze a mellén pihenő aranykeresztet szorongatja. Nagy a bűne: jüdásmódra elárulta Krisztust, az Egyházat, mert csak a bűneit szerette, a lelket, az Egyházat nem... Antal atya szava pörölyként esik rá; Hozzád beszélek, te, ki a mitrát hordod!" Rettenetes ereje, súlya van a szónak magába roskadtan ül a püspök... szinte elhagyta Szent Ferenc. (A C iseri.) ereje. De nincs kímélet. 35 i I.

,Te hűtlen sáfár... Nyájadnak ragadozó farkasa.. A h! nem haragszik a főpap, csak megeredt a könnye... s könnyeinek cseppjej lepereg az arcán. Ügy bánja, hogy elárulta Krisztus drága, szent ügyét. Azután elhagyja a termet, a szomszédos szobában vár valakit; azt, aki úgy belemarkolt ma a szívébe. Várja, várja, mikor jön már... Úgy tele van már a szíve, tele a lelke... S nézd, feltárul az ajtó, s a küszöbön ott áll Antal páter... Csak nézi a püspök némán, megkövültén, térdreborúi, zokogva temeti a szegény ferences csuhája közé sápadt arcát... Simon de Sully püspök jó pásztor le tt... így hódított a nagy csodatevő... Az édesanya hiába inti a fiát, az apa hiába parancsol; élni, élni, élni kell a hitet. Egyébként életünk mások számára mocsár lesz. Bűzt, her- vadást lehel és sárt hagy maga után. Van valami titokzatos erő hangunkban, amely árulónk: elárulja, vájjon élünk-e szavunk szerint? Az élet adja meg szavunknak meggyőző erejét. így diadalmaskodik, teremt, alakít, hódít Krisztus miáltalunk. Neked is prédikál Antal páter áldott nevelője, az az A ssisi-i: ^Testvéremj egy a szükséges: Isten művésze Légy, mint réten a sárga virágfej rajza, M int a madár éneke, mint a hegyek szikladarabja, Hogy dicsöitsd dicsőséges arcát a m i Urunknak, K i alázatos keresztjére feszített engem, K i öt rubin-sebével sebesitett engem, Hogy a világ minden zokogó piacán, minden időben Hirdessem a jó hir édes örömét.'' (Kocsis.) Dr. Czethofer Antal. Me ítélj, hogy meg ne ítéltess. Egy öreg úr sétálni megy s megpiliant valakit, akit már többször látott az ablakon kinézegetní. Nagy botránkozással így gondolkodik magában : Ez a nö egész nap mást sem csinál, mint kibámul az ablakon. Igazi naplopó. Az ablakból kitekintgetö nö ugyanabban a pillanatban úgy vélekedik az arra sétálgató Öreg ú rró l; Hát ez az ember mikor dolgozhatik? Ez mást sem csinál, mint egész nap az utcán sétál. Született munkakerülő. Valószínű, mindegyik túloz ítéletében, de lényegében igazuk van. Érdekes azonban, hogy egyik sem a saját, hanem a mások hibáját látja és ezt éppen akkor korholja, mikor ö maga is elköveti. 36

A nagy bűnbánó. Az ősrégi olasz városnak, Placenciának főterén sürü néptömeg tolong. Istenítéletet akarnak végrehajtani, amely mindenkit nagyon érdekel. Egész biztos, hogy ez a pásztorlegény gyújtotta fel az erdőt hiszen ő tüzelt mindig az erdő mellett, mikor nyáját legeltette jegyzik meg egyesek. Nem is lehet más szólt közbe egy öreg ember no, de majd mindjárt megtudjuk az igazságot. Ni, ott vezetik már a vádlottat kiált egy gyerek. Mindenki a városháza felé néz, ahonnan a beesett arcú pásztorlegény megbilincselve jön. A templom előtt felállított üsthöz vezetik, amelyben az olaj már hevesen forr. A város bírája a vádlotthoz így szói: Minthogy nem akarod megvailani vétkedet. Istent hívjuk tanúbizonyságul. Íme beledobom e gyűrűt az üstbe, melyet ki kell venned belőle. Ha kezed sértetlen marad, akkor ártatlan vagy, máskülönben halállal bűnhődsz. A pásztor elhalványodik s egész testében megremeg. A bíró biztatására kezét beleereszti a forró olajba, de ebben a pillanatban fájdalmasan felordít és agyonégetett kezét az olajból gyorsan kirántja. Erre a nép felújjong: Megvan a tettes.,. A város bírája most felszólítja a vádlottat, hogy ismerje be vétkét. A pásztor fölvágja fejét és bátran odaszól a bírónak: vagyok. Nem én gyújtottam meg az erdőt. Istenemre mondom, ártatlan A bíró és a néptömeg dühöngve kiáltja: \ Még az Istent is megmeri hazudtolni. Ékre kell ültetni, hadd ^ szenvedjen a gonosz, azután pedig fel kell akasztani. A pásztort valóban ékre ültetik, de alig van egy negyedórát az éken, borzasztó szenvedésében így szól kínzóihoz: Vegyenek le, megvallom én gyújtottam meg az erdőt. Az áldozatot leveszik és láncraverve a város végén felállított akasztófához kísérik. A tömeg mindenféle átkozódó szavakkal illeti a szerencsétlen embert, aki konokul megrögződve bűnében, csak sok kínzás után ismerte be gaztettét. Az elítélt fejét lehajtva, némán tűri a tömeg gúnyolódását és lt í % V? szidalmazását. :ts * Konrád gróf nem jelent meg a vallatáson, hanem feleségével a szó 37

bába zárkózott. Midőn a zajos menet kastélyához közeledik, a kiabálás és átkozódás az ö szobájába is felhat. A gróf összerezzen. A zaj még erősebb lesz. Konrád gróf felugrik helyéről és az ablakhoz rohan. Zsalun keresztül lepillant a szomorú menetre. Mikor meglátja az összetört embert, lábai meginognak és fájdalmasan dadogja a szavakat: Én... én teszem tönkre ezt a szegény embert. Nyugtalanul járkál a szobában fel-alá. Egyszer csak fájdalmasan fölkiált: Nem... Nem tudom elviselni, hogy ez a szegény ember ártatlanul haljon meg miattam... A grófnő urát csillapítani igyekszik: De kérlek, nyugodj meg... Nem.,. nem... engedj, hadd menjek utána, ~ ordít a gróf magánkívül és feleségét eltaszítva magától, hajadonfővel az utcára rohan. A tömeg után fut, amely már a bitófához megérkezett. Midőn megpillantja, hogy a pásztort már felakarják húzni, torkaszakadtából kezd kiabálni: Hóhér megállj! ne nyúlj ehhez az emberhez, mert ártatlan... A néptömeg és a város bírája kővé meredve néznek a megrémült grófra, aki áttörve a sűrű sokaságon, egyenesen a bitófa alá siet és a hóhértól elkapja a kötelet. Mindenki nagy csodálkozására az elítélt elé térdel és sírva esedezik bocsánatért: Bocsáss meg jó ember nekem, szegény bűnösnek, aki miatt ártatlanul kellett szenvedned. Mindent jóváteszek, csak bocsáss meg.., A pásztor azt sem tudja meglepetésében, hogy ébren van-e, vagy álmodik? Az örömtől dadogva csali ennyit mond : Meg... meg... A gróf erre felemelkedik és vallomást tesz vétkéről: En gyújtottam fel az erdőt a vadászat alkalmával, mikor a vadakat tűzzel akartam kiüldözni rejtekhelyükről. Megvallom, gyáva voltam, mert titkon tértem haza és nem mertem magam feljelenteni, de most Ígérem, hogy mindent jóváteszek és e szegény embert bőven kárpótolni fogom. Minthogy a bűn büntetést érdemel, tegyetek velem amit akartok. Kész vagyok mindent elszenvedni, sőt a halált is. A gróf nyilatkozatára a nők hangos zokogásban törnek ki, a férfiak pedig megindultan kiáltják: Nem akarunk semmiféle bűnhödést, csak a kár jóvátételét. A város bírája a grófot felmenti és szabadon bocsájtja. A gróf szomorúan tér haza s otthon az asztalra borúivá sírja, hullatja az őszinte bánat könnyeit... 38

Néhány nap múlva a gróf mindent jóvátesz és miután javait a szegényeid l<özött l<iosztotta, búcsúzik feleségétől; A viszontlátásra, de nem itt a földön, hanem fenn az égben! Sírva ölelik meg egymást és elhagyják az ősi családi kastélyt. A grófné a közeli zárdába vonul vissza, a gróf pedig Szent Ferenc bűnbánó rendjébe lép, hogy bűneiért vezekeljen. * * Az 1351. év őszén Hibleában és Netinumban a harangok önmaguktól megszólaltak. A város lakói sejtették, hogy ez a csodás jel az erdőben élő szentéletű barát, Konrád remete halálát jelzi. Nagy tömeg sietett a szent remete barlangjához, akit térdelve, összetett kezekkel halva találtak. A Szent holttestét nagy diadalmenetben vitték a netinumbeliek Szent Miklós templomába, ahol sánták, bénák, vakok és betegek nyerik vissza előbbi egészségüket. A Szent híre eljutott X. Leó pápához is, aki hamarosan a szentek sorába iktatta. Vili. Orbán pápa pedig február 19-ére ünnepet rendelt a Szent tiszteletére, hogy hirdesse: Isten a megtérő bűnösnek örömmel megbocsájt. ^ Kátay Gábor. Az ige munkása. Márk 1, 16-20. V i Galileai tenger tiszta színén ragyogva tükrözik a kék azúr. Galilea népe csodás igéknek borát ízlelte már. V á r... S jön az Úr. ^ ' ^ A jó h ir illatát messze kell vinni: új igék, ú j embereket szülnek. A tengerparton gondfelhős halászok ú j munkára csöndesen készülnek. S akkor jön Jézus és így szól igézön: hálót most ne halakra vessetek, J t Az emberek halászaivá teszlek, A nép igét szomjaz. Kövessetek! Otthagyták a hálót, csónakot, szülőket. Az Isten-igát vállukra vették. Örömmel, majd elbukva; de a Mestert életük szakadtáig követték. vr JOLSVAl ELEK, /í II 39 li,

Balázsolás. E néven ismeri a magyar nép azt az áldást, melyet február 3-án, Szent Balázs örményországi szebasztei püspök ünnepén osztogat az Anyaszentegyház s amely áldással és a vértanú püspöknek közbenjárására kéri a jóistent, hogy mentsen meg bennünket a torokbajtól és minden egyéb bajtól. Maga a szertartás is, meg a szent püspök hathatós közbenjárásába vetett hit és bizalom is a keleti egyháznak régi, kedves hagyományán alapul, hogy Szent Balázs, ki mielőtt pap lett, orvos volt (Kirchenlexikon II. k, 916,) s egy gyermeket, akinek halszálka akadt a torkában, áldásával megmentette a halálos veszedelemtől. A szent szertartás módja egyébként a következő: Az előző Gyertyaszentelő ünnepén megáldott gyertyákból kettőt összekötnek, majd a pap előbb elmondja fölöttük az egyház előírt imáját, azután az András kereszt módjára összekötött gyertyákat a hívek ajkához illeszti, a kereszt felső nyílásában pedig megáldja őket e szavak kíséretében: Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az isten minden torokbajtól és bárminemű egyéb bajtól. Az Atyának f és Fiúnak f és Szentléleknek nevében. Ámen. Álljunk meg eg>' kicsit ennél a szép szertartásnál. Megéri. Minden szertartás csodamód megszépül, mihelyt megértjük és iparkodunk a mélyébe hatolni. Igazán nem lényeges, hogy ez a kedves legenda a halszálkás gyermek megmeneküléséről csakugyan úgy történt-e meg, ahogy a hagyomány elbeszéli, vagy másképpen. Az sem lényeges, hogy a szegény anya Szent Balázsban mit látott inkább: az orvost-e, vagy a szentet, annyi bizonyos, hogy akár így, akár úgy, de bízott benne és nem csalódott. Az sem lényeges, hogy maga a balázsolás szertartása nem oly régi, mint Szent Balázs tisztelete. (Mihályfi : Nyilvános istentisztelet III. kiad., 133. lap.). Ezek mind oly mellékes szempontok, mint az, hogy Szent Balázs Dioklécián császár alatt Kr. u. 287-ben, vagy Licinius császár alatt 316-ban szenvedett-e vértanúságot. Egészen más az, éspedig nem is egy, hanem két dolog az, melyet a balázsolás szertartásából megtanulhatunk. Az egyik az, hogy a katolikus hívek mindenkor, már a kereszténység első századaiban, bíztak a szentek közbenjárásának erejében, s hogy ezt a bizalmukat mindenkor gyakorlatilag is megmutatták a szentek segítségül hívása által. Mint minden hitigazságnál, ennél is áll Szent Ágostonnak 40

csalhatatlan regulája: Az imádság ténye, az istentisztelet, a szertaitás megmutatja a hit tényét és törvényét. A másik tanulságunk ennek mintegy megforditottja: nem a hívek gyakorlati hitvallását, hanem az Anyaszentegyháznak azt az igazi anyai gondolkodását mutatja meg, amellyel szeretetének áldó kezét ráteszi gyermekeinek minden testilelki bajára, amellyel résztvesz híveinek minden örömében-bújában s az egyikben csak úgy, mint a másikban az Istenre, mintsorsunknak bölcs intézőjére irányítja lelkünket. Minden bajunkra, betegségünkre, minden munkánkra, sőt minden tervünkre is leesdi a gondviselő Isten áldását és ezáltal mind szorosabbra igyekszik fonni a köteléket a Teremtő és az ő teremtménye között. Egész életünknek és minden gondunknak, ajunknak-bajunknak ezt a belekapcsolását a jó Isten gondviselésébe fejezi ki Szent Pál apostol is : Bármit cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek és adjatok hálát az Szent Ferenc p réd ikál a népeknek. (E. B urnard.) Istennek, az Atyának, Őáltala. (Kői. 3., 17.) Erre az isteni kapcsolatra utal a Szent Balázs-napi gyertya megáldásának szertartása is, ama szavaival, hogy mindenki, aki bajától megszabadult, jó lélekkel, ép testtel adjon hálát Istennek és magasztalja örökké áldott szent nevét. Ha ezzel a szemmel nézzük szertartásainkat, akkor látni fogjuk, hogy azok csakugyan áldások. Használjuk is őket hittel, bizalommal és tisztelettel. (m. f. dr.) 41

Epedés Szent Antal Kenyeréért. Egyik kezedben jézus ül, a gyermek, A másikban meg irgalmas kenyér... Oly titkos szép vagy így nekünk Szent Antal S oly buzgón merünk térdelni eléd! Ez kell nekünk is : Jézus és Kenyér, megélhetés a földön és az égben! (... s hitünk sovány, a gyomrunk jajt korog... Már délibáb sem hiteget óázist se rongy-közel, se színes messzeségben,..) Az Isten is kenyér, mert a kenyér ezen a gyarló földtekén a minden : erő, mely hajt és cél, mely lelkesít Párisban, Genfben s az Unter den Linden... A kenyér még Istenné is tud válni s mennyországot jelent minden kis morzsája... De ide szív kell, hívő, hősi szív, mig Istent lát a bűnök kékes szája! Te lettél József gazdag Egyiptomban, nyisd meg nekünk jóságod telt magtárát, add vissza Istent s elrabolt jólétünk: sok hét szűk évvel fizettük ki árát... Olyan kenyeret adj nekünk Szent Antal, mely ha kevés is, de mindennapi, uralkodik Rómán és a világon, mely e! nem fogy, melyben Isten lakik. Olyan kenyeret adj nekünk Szent Antal, melytől meggyógyul tüdövész s a gyenge, esetlen hit, a bágyadt, bús talán**... s Kain oltárán legyen békés zsenge... Egyik kezedben Jézus ül, a gyermek, a másikban meg irgalmas kenyér... Ez kell nekünk is! Add nekünk a kincsed, hogy ne legyen több kolduló szegény s lehessünk mind nyugodtan Istené... ^ ^ «^ Magasi Artúr 0. S. B 42

Betegségek szerepe az emberiség történetében. (2 ) Irta : D r. F rim l Jenő. Hogy nem minden betegséget írtak le a régiek, amit mi ismerünk, nem azt jelenti, hogy ezek nem voltak, hanem főleg azt, hogy nem tudták egymástól elkülöníteni. Leírásaik sokszor hiányosak s így az azonöstás a ma jól ismert és egymástól elkülönített betegségekkel igen nehéz Így a gumökórról tudjuk, hogy ősi eredetű. Egyes egyiptomi múmiák csontvázán találtak ugyanis oly elváltozásokat, melyek csontgümökór mellett szólnak. A betegségről szóló első leírások későbbi korból valók. Az u. n. gyermekbénulásról, melyet mint jól elkülönített betegséget először csak a múlt században, 1840-ben írt le egy Heine nevű orvos, azt állítja egy angol orvos, hogy már az ősi Egyiptomban is létezhetett, mert egy múmia csontvázán olyan ferdülések voltak találhatók, melyeket a szóban lévő betegség következményeiként kell felfognunk. Sok betegség más néven Iszerepelt, mint ma. így pl. a ma diftériának nevezett betegségnek meg- felelő leírás szíriai fekély" néven a Kr. u. első évszázadból található. Messzire vezetne mindezek részletesebb taglalása. Annyi kétségtelen, [hogy a fertőző betegségek, akár elkülönítve ismerték a régiek, akár nem, legrégibb időktől kezdve szedték áldozataikat. Felváltva és együtt, hol itt, hol ott. A történelem folyamán számtalanszor találkozunk velük. Kisebbagyobb helyi zavarokat is okoztak, sőt a fejlődés menetét is befolyásolták izonyos vonatkozásokban. Mélyreható, szembeszökő jelenségeket azonban sak egyes járványos betegségek idéztek elő. Ezeket külön ki kell emelem, mert a kérdés megvilágításához szükséges. Ezek a pestis, a lepra és a érbaj. Mellettük felemlítendök még a kiütéses tífusz, a himlő és a kolera. A pestis minden idők legszörnyübb betegsége. Járványai voltak ará- q lyaikban és hatásaikban a legborzalmasabbak. Számtalanszor ütötte fel a 'éjét, mint a felújuló tűz. Nevezték döghalálnak, egyidőben fekete halálnak, ^ alálóan azokról a bőrelváltozásokról, melyekről e betegség könnyen felis- lerhető. A bibliában említett járványokon kívül, Kr. e. 125-ben Keletafriká- 1k an egymillió ember pusztult el benne, ami az akkori népességet számítva, ' riási szám. Kr. e. 66-ban Rómában 66.000 ember volt az áldozat Tacitus római történetíró leírása szerint. A Kr. u. VI. században, valamint a XIV. Izázadban lefolyt járványokról s hatásairól később emlékezek meg. A XIV. zázadtól kezdve a XVIl-ig kisebb járványok voltak, hol itt, hol ott, úgyszólván állandóan. A XVII. században Indiában és Perzsiában, a XVIII. Izázadban Oroszországban. XIX. század elejétől kezdve Európa praktikus, / 43 t> <.1

értelemben mentes tőle. Mindössze szórványosan fordult elő. így 1896-ban Londonba Indiából hurcolta be egy hajó. Indiában különben 1904-ben is volt nagy járvány. Egy millió áldozatot követeit. 1910 1911-ben zajlott le Mandzsúriában az utolsó. Tűzfészkei Ázsiában ma is megvannak. A lepra nem gyorsan ölő betegség. Lassú pusztulásnak vannak kitéve a megbetegedettek. Különösen a bőrt és az idegrendszert támadja meg, de nem marad tőle mentes a szervezet egy része sem. Volt idő, amikor évszázadokig súlyos terheket rótt ez a betegség a társadalomra. Egyiptomból indult el útjára. Görögországban a Kr. e. IV., Itáliában a Kr. e. 1. században már találkozunk vele. A Kr. u. IV-ik századtól kezdve fokozatos elterjedéséről van tudomásunk. Az u. n. keresztes hadjáratok alatt azután rohamosan elterjedt Európában s tetőfokát a XII XIV. századokban érte el, onnan kezdve foközatosan és lassan enyhült s a XVII-ik században Európát úgyszólván mentesnek tekinthetjük. Elszórva ugyan még a jelen században is élnek leprások Európában. így például a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén Bosznia-Hercegovinában tartottak nyilván ilyeneket. Ázsiában valószínűleg már régi idő óta meg volt ez a betegség, méghozzá nagy arányokban. Indiában nem rég is százezernél többre tették a leprások számát. Számítani kell azonban azt, hogy ez kb. száz millió lakosra esik, ami tekintettel az ottani még ma is gyenge lábon álló műveltségi és egészségügyi viszonyokra, nem olyan sok, mint első pillanatra látszik. Afrikában valószínűleg szintúgy, mint Ázsiában minden időben létezett a poklosság. A legújabb adatok szerint angol Délafrikában 2000, Egyiptomban 3000 ilyen beteg volt nyilvántartva. Amerikában, különösen Kolumbiában volt valamikor nagyobb a leprások száma. Ma Ausztráliával együtt praktikus értelemben véve mentes. Mindezt azért részleteztem kissé, mert ebből kiviláglik, hogy ez a betegség nemcsak a legrégebben ismert, hanem a legáltalánosabban elterjedt betegség volt az egész világon és kimondhatatlan számú áldozatot követelt. A vérbajra csak egy későbbi korban lett figyelmes a világ. Lehet, hogy azért, mert egy ideig, mint egyes kutatók állítják, összetévesztették a leprával, vagy pedig azért, mert ez a baj Amerikából került annak felfedezése után hozzánk, Európába. Az a körülmény, hogy az ősi amerikai, tehát Amerika felfedezése előtti időben elhalt őslakók csontvázán találtak olyan elváltozásokat, melyek kétségtelen vérbajos eredetűek, mig Európában csak Amerika felfedezése után elhaltakén, amellett bizonyít, hogy a baj Amerikából származik. Megjelenésekor azonban nem a mai, már enyhébb formájában ütötte fel a fejét, hanem ennél sokkal súlyosabb 44

alakban. Tudjuk, hogy ma, amikor már gyógyítható és amikor már számos intézkedés gondoskodik terjedésének meggátlására, mégis mennyi a késői áldozat azok között, akik elmulasztották bajukat gyógyítani. Hány szerencsétlen gyermek kapja örökségül. Az a baj, melyre Amerika felfedezése után eszmélt az emberiség, súlyos járvány alakjában lépett fel és bizony nagyon szomorú pusztítást vitt végbe. Hogy milyen hatása volt a népek életében, arról később. A kiütéses tífusz a hadjáratok betegsége volt. Nevezték éh-tífusznak is, mert elsösorbsn a nélkülözök kapták meg, így a hadi fáradalmaktól elcsigázott katonák. Az első leírás róla a Xl-ik századból való. A XVI-ik századból már részletesebbet kapunk. Egy helyütt 30000 ember halt meg benne. Az u. n. harmincéves háborúban vígan szedte áldozatait felváltva egész Európában. Napoleon hadjárataiban is nagy szerepet játszott, nemkülönben az 1877 78-as orosz-török háborúban. Ez utóbbiban, pl. míg a fegyverek 34.742 embert öltek meg, a kiütéses tífusz 43.985-öt. E háború után is végigfutott Európa déli részén, Magyarországot is beleértve, valamint Észak-Afrikában. Nem volt ismeretlen ez a betegség Ázsiában és Amerikában sem. Az afrikai trópusokon és Ausztráliában viszont sohasem fordult elő. Az orosz-japán háborúba is beleszólt. Főfészke Oroszország s itt még 1900 1908-ig is 55.000 kiütéses tífuszos megbetegedést jegyeztek fel. (Foiyt. köv.) Hz egész világ szentje. Locatelli audiencián van XIII. Leó pápánál. Nos fiam, honnét való vagy? kérdi tőle a pápa. Páduából Szentatyám feleli Locatelli. Páduából? Páduából? szól csillogó szemmel a nagy pápa. Óh mily nagy szerencse az fiam, mekkora kegyelem! S mond csak fiam, szereted-e aztán valóban a ti nagy szenteteket, a kedves Szent Antalt? Hogy szeretem-e Szentatyám? Hiszen sírja közelében születtem és nevelkedtem! S hozzá még az a szerencse is osztályrészem, hogy nevét is viselhetem. Kedves fia m! szólt erre Krisztus földi helytartója ünnepélyes hanghordozással te még nem szereted Öt eléggé, Szeretni kell Szent Antalt, de terjeszteni is kell szeretetét. Mert jegyezd meg j ó l: Szent Antal nemcsak Pádua szentje, hanem az egész világé... 45

Szent Antal, mint házasságközvetítő. Szent Antal nemcsak az elveszett dolgokat szerzi viss2a tisztelőinek, hanem sokszor olyan dolgokat is megszerez, amivel eddig nem rendelkeztek. Határtalan bizalomról tanúskodnak e téren a feljegyzések. Még olyan ügyben is segítségül hívják, mely iránt semmi érdeklődést nem tanúsított földi életében. így a házasságközvetítő szerepét is kell gyakorolnia. Néhány népszokást említünk csak fel. Sziléziában ez a nóta járja: Szent Antal, Te jó l tudod, M i vigasztal engem. Nincs számomra nappal S az é jj sem vigasztal, Segíts férjhez mennem. hogy Széni B onaventura és Páduai Szent A ntal, (A. Bonvincl.) Vesztfáliában, a legnagyobb búcsújáró helyen, Werlben, ahol a kilenc keddi ájtatosságot legnagyobb pompával és szentbeszédekkel tartják, a résztvevők zömét fiatal lányok teszik ki. Este a homály beáltával gyakran látni a Szent Antal kápolnában fiatal lányokat, amint a Csodatevő képe előtt ájtatoskodnak. Egy másik helyen meg Szent Antal kutjához szoktak a lányok járni, hogy férjet esdjenek ki maguknak Szent Antaltól. Számos helyet felsorolhatnánk még ezen kívül, ahol hasonló buzgósággal fordulnak a fiatal lányok Szent Antalhoz. Hogy Szent Antal menynyire meghallgatja fiatal tisz- telőit, bizonyítja a következő 46

eset, mely Brazíliában történt. Egy szegénysorsú édesanya fiatal leányát oly fiatalemberhez akarta kényszeríteni, akit a leány nem kedvelt. A leány aggodalmas szükségében a templomba sietett s Szent Antaltól kért segítséget. S íme, a Szent milyen nagylelkű! Egyik kezével egy kis cédulát nyújt le, amelyben felszólítja, hogy a jelzett kereskedőhöz menjen el a papírossal, s kérjen tőle annyi pénzt, amekkora súlya van a cédulának. A kereskedő mosolygott, amikor a leány előállt kérésével. De állta az egyességet. Ráteszi a papírszeletet a mérleg egyik serpenyőjére s a másikba egy ezüst pénzt vet ellensúlyként. De csodálatos, a papír nem emelkedik fel. Belevet egy másodikat, harmadikat, negyediket, s még mindig nincsen egyensúly. Végre mikor már 400 tallér volt a serpenyőben, helyre állt az egyensúly. A leány sugárzó arccal tette el a pénzt. Nemsokára szíve szerinti házasságot köthetett. E csoda emlékét ma is őrzi Rio de janeiroban a Szent Antal templom egy hatalmas freskója. Éppen azt a jelenetet ábrázolja, amint a kereskedő a leány kérését teljesíti. Amint látjuk, Szent Antal e téren is nagylelkűen segíti tisztelőit. Nem csodálhatjuk tehát, hogy még ilyen ügyben is Szentünkhöz fordulnak. Hiszen minden lelki-testi szükségben hozzáfordulunk. Miért ne fordulhatnánk hozzá ilyen fontos, egy egész életre döntő hatással bíró? p. Dr. K. Béda 0. F. M. Türelmes gyermek. Egy kis fiú fájdalmas, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, A hitoktató felkereste egyik napon és nagyon elcsodálkozott a kis beteg türelmén: Gyuszi, hogy tudod ilyen hallgatagon viselni a fájdalmakat? Kedves tisztelendő úr, én ezeket tartom a szemem előtt: A teg~ napi szenvedés már elm últ; a holnapi még nem jö tt el; a mai meg majd csak elmúlik. Fiacskám^ ez nagyon jó és istenfélő gondolkodás. Csak tarts ki továbbra is ilyen erős lélekkel. Ezekben az egyszerű gyermeki szavakban Szent Pálnak a gondolatai visszhangzanak: Szorongatdsainknak percei örök értékeket szereznek számunkra- és nem hasonlithatók a fö ld nyomorúságai az örökkévalókkal. melyek majd kinyiívánittatnak bennünk". (Rom. 8 ö s s z e az, aki e kis fiú hősies elszántságával és az apostol hitével tudja hordozni a szenvedés keresztjét. 47 ff

Amit mindenkinek tudnia kell. Pestvármegye legutóbbi közgyűlésén Szeder Ferenc szociáldemokrata durva támadást intézett a Szentatya ellen. Azt mondotta, hogy a római pápa ha kell, a bolsevizmus rendszerével is hajlandó egyezmén>t kötni, mert az Egyház mindig lépést tudott tartani a társadalmi fejlődéssel. Ugyanakkor a papság pedig rossz szolgálatot tesz az Egyháznak, ha a népet a szociáldemokrácia ellen fordítja. Ezzel a kirohanással kapcsolatban vegyük szemügyre a szociáldemokrácia tanítását, vájjon miért nem támogathatja azt az Egyház. A mai értelemben vett szociáldemokrácia tulajdonképenni megalapítója a német Marx Károly, aki 1818-ban született Trierben. Zsidó vallásu volt. Bölcseletből doktorátust szerzett, majd újságíró lett. A fennálló társadalmi rend megdöntését tiazte ki céljául. Harcolt a sajtó révén, agitált, szervezett. Nevéhez fűződik az 1848-as kiáltvány a világ összes proletárjaihoz. Ez az első internacionále. Megírta a szociáldemokrácia elméletét, amely a legtöbb pontban homlokegyenest ellenkezik a krisztusi tanítással. A szociáldemokrácia világnézete szerint: Isten nincs, lélek nincs, halhatatlanság, mennyország, pokol ismeretlen fogalmak. A vallás csak arra jó, hogy az egyszerű embereket fékentartsa s túlvilági örömökkel kecsegtesse. Mindez szépen kiszínezett álom és semmi más. Csak az anyag és az erő létezik. Éppen azért itt a földön kell a Boldogországot megalapítani, mert a földi élet után örökre megsemmisül az ember. S mivel az emberek még nincsenek felvilágosítva a szociáldemokrata tanokról, amíg ez az idő elérkezik, addig magánügynek tekintik a vallást. így fest e tanítás elméletben. A gyakorlat azonban mást mutat. Hivatalos közlönyük, a Népszava", tele van vallástgyalázó kitételekkel. Képviselőik nyíltan hangoztatják, hogy semmi közösségük sincs a keresztény nemzeti gondolattal (pl. Buchinger Manó felszólalása az Országház Szent Erzsébeti megemlékezésén). A szociáldemokrácia osztályharcot hirdet. Védi a munkások érdekét, de csak szakszervezeteik tagjaiét. Más munkásnak nem ad munkaalkalmat, sőt még terorral is kényszeríti a munkaadót a nem szociáldemokrata munkások eltávolítására. Az összes társadalmi osztállyal ellentétben áll. így pedig társadalmi kérdést megoldani nem lehet. Harcmodoruk nem a csendes, kitartó elvi harc, hanem sokszor terror, sztrájk, felvonulások s ha éppen szükséges, utcai tüntetések. A szociáldemokrácia a magántulajdont lopásnak minősíti. A vagyon- 48

feloszlása a,e s z a,u t De csak elvben, A gyakorlal a,l mutaiia, hogy a.«etóség busás jövedelmei húz a egén, munkások beflíellti la ság, dijaiból Nem az evangélium sz«lálizmusát hl,deli, hog, ami az envém J ' í - ' í j s az enyém, ahhoz semmi kozód. Ismerjük ennek megvalósulását az életben a 131 naoos magyar kommunizmus idejéből. Jelszavuk nemzetköziség, A nemzeti hagyományok őket nem érdeklik. Nemzeti ünnepeink szemükben a régi kapitalista rendszernek maradványai Ok világpolgároknak nevezik magukat. És nyiltan kimutatják, hogy idegenek a magyar nemzet egész gondolkozásától. Tulajdonképpen csak a rendszerük megvalósításában térnek el a kommunizmustól, amennyiben a szociáldemokraták lehetőleg törvényes szinezettel akarnak uralomra jutni, míg a kommunisták az állami berendezkedés erőszakos felborításával; forradalommal. Az egész mozgalmat hitetlen zsidók tartják kezükben. Vezetői állásban levő személyek, akiknek egyébként semmi közük sincs a munkássághoz. A vallástalanság és hazafiatlanság a legsúlyosabb bűnük, amellyel megmételyezik a szegény, félrevezetett munkásosztály ezreit. A nyugtalan zsidóvér forradalmi láza élteti e mozgalmat, amelyhez kiválóan alkalmas anyag az elégedetlenségében mesterségesen táplált munkásság. Ne csodálkozzanak tehát a Szeder Ferencek, ha az Egyház sohasem támogatja ezt a mozgalmat, amely a vallásos és nemzeti eszmét alapjában támadja meg. Az Egyház mindenkor védelmébe vette a kisembereket s felkarolta a nincsteleneket. Sok-sok szociális tevékenységéről tanúskodik a történelem. Elvei miatt a szociáldemokrácia oly annyira ellentétben áll az Egyházzal, hogy annak jó katolikus ember tagja semmiképen nem tehet. y P ordányi V. Jenő. Csevegés. / Én csak azt hiszem, amit nekem világosan bebizonyítanak, amit látok kérkedett a szociáldemokrata. Am it pedig nem látsz, azt nem is hiszed? Nem! A. Láttad már az eszedet? Ugy-e nem? Akkor úgy látszik, nincs is! 49

Szibérián át a kolostorig, (2.) Irta: P. Markó Marcell 0. F, M. Budapest, Miskolc, Sátoraljaújhely, Mezölaborc... Mire gyors iramban végig pöfékelt szép hazánkon a vasparipa, elhervadt a sok virág, ködbe veszett a búcsúztatás. Bizonyos szorongás, elfogódottság vett erőt rajiam, amint átléptük Mezőlaborcnál Nagy-Magyarország határát. Önkéntelenül kérdés-kérdés hátán tolult lelkemben, vájjon vissza jövök-e valaha s ha igen, mikor és hogyan? Galícia szegényes, szomorú képe, szép hazánk után ügy tűnt fel, mint a kifogástalanul kiöltözött úr mellett a lompos, kócos, elhagyott koldus. Szomorú, unalmas itt minden, nehéz fehér pára ült a havas, vizes mezőkön és a szegényes vityilókból álló falvakon. Lemberg, Unow és Szokái, ahol átlépjük a galiciai határt, egymás után sorakoztak föl. Orosz Útban a h arcvo n al felé. földön vagyunk. Kínosan zökögő vonatból látjuk az elmúlt s itt lefolyt harcok nyomát. Beomlott lövészárkok, leégett, égnek meredő falak, sírdombok hevenyészve összetákolt keresztekkel, vagy annélkül s a franciskánusok rommá lőtt kolostora és temploma Szokálban. Útközben kaftános zsidók kinálgatták csokoládéjukat, cigarettájukat, ki nem mondott óvatos gondolatokkal az arcukon. Ha az ember csak egyetlen zsidót Iát, zsirfoltos kaftánjában, piros vagy kék harisnyájával, ormótlan csizmájával, sohasem hiányzó, szertartásos hajtincsével, megtelik vele az egész utca. Hát még ahol annyi van, mint itt." Mintha más nem is lakná ezt az országot. 50

W ladim ir-w olinszki-felé tartottunk; egyre-másra maradnak el meliííí" f nyomorúságos falucskák, alacsony, szalmafödeles viskóikkal f 'osz templomukkal, míg végre megérkeztünk. Tarka kép tárul elénk, az uniformisok minden neme képviselve a központi hatalmakból. Tisztek, legénység; magyarok, németek, osztrákok egyaránt. Szomorú emlékként él e város szívemben. A magyarnak nem volt becsülete. Itt a front mögött, 250 kilométernyire, letépték bakáink sapkái mellől a háromszínű kokárdát, amit gyengéd kezek tűztek oda. A hős egy cseh generális volt. Majd a szomszéd Verba községbe kerültünk, hogy it; megülve a szent karácsonyt, gyalog tegyük meg, téivíz idején, a 250 kilométernyi Litat a rajvonalba. Utunk hólepte, latyakos erdei utakon, nyomorúságos falvakon keresztül vezetett. A sűrű, sötét fenyveseket hangulatos nyires váltja fel. Csodálatos, hogy mennyit kibír az ember. Kora reggeltől késő estig meneteltünk, a menetöltözet rettenetes terhével. Később láttuk, hogy még többet is elbírunk. Az égdörgésszerű moraj mindig közelebb hallatszott. Fenyves ölén katonatemető sok apró nyirfakeresztje villan, nyirfakerítésü, magyaros kapuval. Középen nyirfaoltár. Horodiscsén, majd Szilnon vagyunk, egy dobásnyira a rajvonaltól. Itt Wolhynia szívében mutatkozott be a háboiú Öméltósága leplezetlen mivoltában. A téli pihenő alatt pompásan kiépített állásainkat a muszka- áttörés miatt el kellett hagynunk. Körülöttünk eget verő lánggal égtek a falvak, kísértetiesen bevilágítva az éjszakát. Háromnapos emberfeletti erői- y, tetett menetelés után felvettük a harcot. Sötét tölgyesen törtünk át. Az t ágak és a gazdag folyondár szemünkbe csapódott. Sejtelmesen susogolt az erdő, golyók zápora zizegett, zúgva csapott át a srapnel a fák koro- y náin, szaggatva, nyesve ágait. Egy-két lépésre a gránát törzsén ért egy hatalmas tölgyet, s mint a gyufaszálat kettétörte. Alig volt idő elugrani. Pokoli recsegés-ropogás. Mintha a világ össze akart volna dőlni. Ez hát a háború, futott át az agyamon. De nem volt megállás. Előre" hangzott a parancs. Első áldozatunk egy becsületes zalai magyar. Éreztem, hogy a halál pár lépésnyire jár tőlem. De csak előre! Keskeny tisztáson átszaladva, már világosodott az erdő széle. Az erdő szélén üres árok, innen tüzelt a muszka, de meghátrált. Amint átugrottam, egy halott orosz 1, katona feküdt a hátán. Kitárt karokkal, nyitott szemekkel tekintett az égre. Gyönyörű férfi arc volt, amelyet mellére dúsan leomló gesztenyeszínü a \ I«szakái keretezett be. Halántékán piros folt, a golyó helye. Úgy tűnt fel, 51 t

M a neked, holnap nekem. M uszka foglyok... mintha mosolygott volna. Hosszú időn át nem tudtam szabadulni e képtől. De a katona lassan legyőzi a halottak látásától való borzalmat. Közönnyel gondolunk saját elmúlásunkra. G yőztünk! Körös-körül elöírásszerint összegöngyölt pokrócok, köpenyek, srapnelhüvelyek, üres tölténytár, bajonett hevert össze-visszaságban. Sebesültek nyöszörgése. Mindennel és mindenkivel megbékült halottak szanaszét. Az egész csete-paté két órahosszáig tarthatott. Utána pihenő. Ezüstösen sütött a hold. Úgy kívántuk az alvást, de aludni nem mertünk, csak szanaszét heverésztünk a sűrű tölgyes szélén. Nem tudtuk, melyik pillanatban menetelünk tovább. De csakhamar elült az itt-ott csendesen váltott szó. Mindenki elaludt, csak a jó isten őrködött felettünk... Talán két óráig tarthatott a pihenőnk. Újra tovább, hogy megismételjük a tegnapit. Orta, Mihalovka, Alexandrovka, Borovicsi, mindmegannyi emlékezetes állomása életemnek. Pusztulás minden felé, emberben, állatban és anyagban egyaránt. A szomorú, síró, megijedt lakosság ijedten sietett elhagyni otthonát, boldogságuk tanyáját. Bútorokkal, dunyhákkal, gyermekekkel megrakott szekerek egész sora. Szomorú vonulásukhoz saját hajlékuk lángja nyújtotta a kivilágítást. Pompás volt a wolhyniai erdő, színes virágtól gazdag, illattól terhes, s mégis a halál járt közötte 1916. június 12-én, piros Pünkösd napján 52

K újra felfejlődtünk a muszka ellen. Alig tudtunk átvergődni a mérhetetlen mocsáron. Zsombékról-zsombékra ugráltam, mások pedig derékig gázoltak a poshadt mocsárban. Alighogy a tisztásra értünk, hogy a niuszkáktól megszállva tartott Tumán község ellen felvonuljunk, az orosz tüzérség zárótüzébe kerültünk. Harsogva, ordítva, csattogva zúdult ránk a halálos vas-zivatar. Mintha tűz, víz, pokol egyesült volna, hogy borzalommal töltse el a kis szakadékban meglapult szegény magyar lelkeket. Vasekének is beillő granátszilánkok szántották sikongva, jajongva a levegőt. Egy szakadékban egymás hátán gubbasztottunk, mint az ijedt nyáj. Senki sem beszélt. Ilyenkor, egyedül, Isten a vigaszthozó jóbarát. Amint így szívszorongva lapítottunk, Sch... Géza zászlós, kedves bajtársunk, a győri szeminárium volt kispapja, aki pár nap múlva hősi halált halt, ajkán felcsendült a fájdalmas rózsafüzér, s a kis csoport monoton hangon mormolta utánna :. Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk.. Talán sohasem imádkoztam ennyi hittel és bizalommal... Előre" jött a parancs. A becsapódó gránátok egekig érő porfelhőjétől alig láttunk. Megkezdődött a puskatüz. Bevallom, ebben a pillanatban ifjú fejjel, kívántam a halált. De csak egy pillanatra. Mert amint így ágyúbömbölés és puskaropogás közben előre nyomultunk, hirtelen erős ütést éreztem a fejemen. Meghűlt bennem a vér, s egy szempi lantás alatt átcikázott agyamon a gondolat: Te sem mégy ám többé haza. Vártam, hogy arcomon végig csurog a vér de hiába. Hirtelen lekapom fejemről kis sapkámat, nagy bámulatomra, sapkám felhajtója szövetében egy 6 7 centiméter hosszú vájat húzódott a homlokomtól, a sapkára oldalt feltűzött két kis Csodás- és Szent Antal érmecskéig, amelyeket két aszszonytól, az Édesanyámtól és egy szent asszonytól, Szent Vince igazi leányától, a mi jó öreg, óvódás Klotild nővérünktől kaptam. Lelkemből elszállt a kislelkűség, s helyet adott az életkedvnek. Éreztem, hogy imádkoznak érettem. A Gondviselés a tenyerén hordoz.. Amikor minden elcsendesült, megírtam az anyámnak a pünkösdi köszöntésemet: Jól vagyok, itt minden csendes,. így váltotta egyik nap a másikat, míg elértünk Janovkához, ahol a sárgaparolinos 26-os cs. és kir. közös cseh ezred árulása révén az egész szárnyunkat lekapcsolták a muszkák. Fogságba estünk! Egy pillanatra megdöbbentem e gondolatra, s elvonult előttem Oroszország a maga titokzatosságával. Eszembe jutott minden ez országról, amit csak valaha hallottam. De valami bizalmat öntött szívembe, súgva-súgva: A Gondviselés a tenyerén hordoz... 53

Mi az igazság? A Krisztust elitélő Pilátus ajkáról hangzott el először e kérdés. Az Úr válaszát azonban már nem várta be. Kitért előle. Azóta a modern Pilátusokkal is számtalanszor megismétlődött ez a jelenet. Nekünk nem érdekünk az igazság megkerülése, sőt az a célunk, hogy miként a felkelő nap, ragyogja be minden ember szívét. Szolgálja tehát ez a rovat a színtiszta igazság kutatását. * Az eltörölt ünnepek. Mit kell róluk tudni? Ezeken az ünnepeken nem kell parancsszerűen szentmisét hallgatni és köznapi munkát is szabad végezni. Ilyenek Karácsony másnapja, Husvét hétfő, Pünkösd hétfő. Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kisasszony napja, Szent István ünnepén, habár a szentmise nem kötelező, köznapi munkát az állam törvénye értelmében nem szabad végezni. Ennyit kell a lelkiismeret megnyugtatására tudni. Nálunk azonban a buzgó katolikusok éppúgy megtartják ez ünnepeket, mint régen. Egyformán jó-e minden vallás? Először is, mint tényt megállapítjuk, hogy csak két vallásról beszélhetünk, a zsidó és a keresztény vallásról. E kettő istenieredettel dicsekedhetik. A zsidó vallás Krisztus halálával megszün a választott nép vallása lenni. Helyébe lép a keresztény vallás. A belőle kivált újítók alkotásai a szekták vagy felekezetek. Ezekben nem találhatók fel az igaz vallás ismertető jegyei, amelyek : egységes, szent, általános és apostoli. Krisztus Urunk csak egyetlen Egyházat alapított s ez a római katolikus Anyaszentegyház. Luther szektáját, Kálvin szektáját nem Krisztus, hanem az emberi gőg alapította. A gomba módra sarjadzó felekezetek szintén nem Krisztustól származnak. Emberek tákolmányai ezek s az ellentmondás gonosz szelleme táplálja őket. Krisztus Urunknak pedig nem mmdegy, hogy őt követjük-e, avagy az ő tanainak meghamisítóit. Következésképen csak az a vallás jó, amelyiknek Krisztus az alapítója. Ez pedig a katolikus vallás. Minden ember pap mondják az adventisták. Nagy tévedés. Sőt még azok sem papok, akiket közönségesen papoknak szoktak címezni. Érvé- 54

Ju nyes, Krisztus Urunktól rendelt papság, a római i<at. és a görög kát. Egyházban található. Érvényes ezenkívül a görög keleti szakadár Egyház papsága és az úgynevezett Janzenista papság, a többiek érvénytelenek mert az Egyház papszentelési szertartásait megváltoztatták és mert nem található fel közöttük az apostoli utódlás. Az asszonyok is papok mondják. De még azt sem engedi meg Szent Pál apostol, hogy a templomban felszólaljanak az asszonyok, nemhogy egyházi ténykedés lenne reájuk bizva. * % Van-e hiltani külömbség a katolikus vallás és a protestáns felekezetek között 7 Igenis van! Például a katolikus vallás azt tanítja, hogy az Oltáriszentségben Jézus Krisztus valóságosan jelen van istenségével és emberségével együtt. A protestánsok azt mondják; hogy a kenyér és a bor nem változik át Krisztus testévé és vérévé, hanem Krisztus a kenyérben csak az áldozás pillanatában van jelen. A kálvinista pedig azt vallja, hogy az Úrvacsora vételekor a hivő Krisztus égi testéből kiáradó erőben részesül. íme, mennyire eltérők a protestánsok tanítása az Oltáriszentségrői. Éppen így vannak eltérések más hittételekben is. Ecclesia p ra.c e d it... Divatos szólásmód úri társaságban, amely annyit jelent, hogy az egyházi személyeknek megkülönböztetett tisztelet jár. Napjainkban mennyire megfeledkeznek erről a tiszteletről. Sokszor lehet hallani ilyen beszédeket is : addig pap, amíg az oltárnál van. Tévedés! A pap a közéletben is pap, ott is Krisztust képviseli. Nem leszel tehát kisebb, sőt növekszel Isten és emberek előtt, ha a papot megelőzöd tiszteietnyilvánításban. Szól ez különösen a nőknek, akik közül sokan helytelen illemszabályt követve, a papban is csak a férfit tekintik és semmi mást. El ne felejtsd : Ecclesia praecedit. I r' 55

A bolíviai indián missziók életéből. f Ujabb időben Bolívia lett a ferencesek egyik legjelentősebb missziós területe. Oly annyira, hogy egy spanyol lap szerint ez az ország a ferences dicsőség színhelye. így tehát nem lesz érdektelen, ha néhány vonásban megismertetjük kedves olvasóinkkal azt az önfeláldozó munkásságot, mely annyi áldást hozott Bolívia elhagyatott népére. Bolívia Dél-Amerikának nyugati részén elterülő állam. Körülbelül akkora kiterjedésű, mint Franciaország, Németország, Magyarország és Ausztria együttvéve (1,450 000 knr). Lakossága európaiakból és benszülött indiánokból tevődik össze. Az indiánok közül még sok vad törzs bolyong az őserdőben. Eddig még nem sikerült mindegyik törzset megközelíteni. Különösen Kelet-Bolívia hatalmas kiterjedésű őserdőiben tanyáznak még teljesen vad indiánok. De ezeknek megközelítése is folyamatban van. Néhány évtizeddel ezelőtt még sok veszéllyel fenyegették a békés utasokat az u. n. Guarayos-indiánok. Sok eredménytelen kísérletezés után a ferenceseknek sikerült őket megnyerníök. Az eddig szétszórtan tanyázó törzseket egybegyűjtötték és négy faluba tömörítették. (1850.) E négy falu, mely ma is fennáll, a következő ; Ascension, Jaguaru, Urubicha és Jotau. De a vad indiánok pasztorálása rendkívül fáradságos volt. Azért 1888-ban a tiroli ferencesek új munkaerőt hoztak. Most azután annyira megnyerték a jóakaratú indián szíveket, hogy 1900-ban új falut kellett számukra létesíteni (S, Pabio). Lassankint az összes vad indiánok előjöttek az íserdőből és letelepedtek az öt faluban. Ma körülbelül 7000 keresztény lakik a falvakban. Minden faluban lakik legalább egy páter, ki valóban mindenkinek mindene*'. Ó a papjuk, tanítójuk, építőmesterük stb. Tőle tanulják mesterségüket az asztalosok, szabók, cipészek stb. Sőt egyes falukban az aranyötvösség is dívik. S mindenütt olyan szorgalmat tanúsítanak a lenézett indiánok, hogy sok európait megszégyenítenének. De míg az öt Guarayos faluban ilyen békés életet teremtettek a missziónáriusok, azalatt nem feledkeztek meg a környéken tanyázó más törzsekről sem. így sikerült az u. n. Sirionos-indiánokat is megnyerníök. Ezek a Guarayos-indiánok legnagyobb ellenségei voltak. Háromméteres mérgezett nyilaiknak sok keresztény esett áldozatul. A kormány sem bírt 5Ö

! a i"? u nyomtalanul tűnlek e! az öserd/ik mélyén, minden fáradság kárbaveszett. Sót az őserdők rejtekeiboi egy alkalommal az egész ellenük küldött hadsereget lenyilazták Így a kormány le is mondott a megfékezésükről Azonban a rézbörüek önfeláldozó barátai, a ferencesek, ezeket is megszelídítették a szent kereszt fegyverével. 1927. év tavaszán P. Singer Albert 0. F. M. felkereste őket az őserdőben és különféle ajándékokkal megnyerte jóakaratukat. A Maria de Lourdes" nevű missziós állomáson telepítette le őket. S ma, ezek az egykor teljesen vad indiánok, P. Schermayr Anzelm 0. F. M. vezetése alatt buzgón készülnek a szent keresztségre. Ez az önfeláldozó, eredményes tevékenység arra bírta a szentszéket, hogy a ferencesekre egy újonnan alapított vikáriátust (püspökséget) bízzon. Ez az új missziós püspökség: a Chiquitos apostoli helynökség. Kétszer akkora területet foglal magában, mint Csonka-Magyarország. Szomorú paphiányban szenvedett az egész terület. A 22 falu 13 plébániáját mindössze 2 világi pap pasztorálta. Erre a munkára természetesen képtelenek voltak. így azután a legtöbb templom összedült és begyepesedett, az indiánok pedig nagyrészt visszatértek az őserdőkbe, ahol biztonságban élhettek egyes európai gyarmatosok zaklatása ellen. Az új vikáriátus elöljárója Msgr. Bühl Berthold 0. F. M. lett, kit 1931. évi január hó 3-án szenteltek missziós püspökké. A buzgó pásztor beiktatása után az egész rábízott területet bejárta. Szomorú tapasztalatokat szerzett magának a rettenetes elhagyatottságban levő vidékről. Visszatérése után minden faluban, vagy legalább is minden két faluban egyegy pátert helyezett el. Az ő feladatuk lesz, hogy az elszéledt keresztény indiánokat ismét összegyűjtsék és gondozzák, úgyszintén, hogy a még vadonban bolyongó indián törzseket is megnyerjék a kereszténységnek. Sok-sok kegyelemre és erőre van szükségük, hogy e nehéz feladatuknak megfelelhessenek. Záradékul álljon itt a legutóbbi (1930/31.) kimutatás a vázolt indiánmisszió mai állásáról. Katolikus: 6730, pogány 5000, hitújonc 168, missziónárius 20, missziós-nővér 5, hitoktató 26, hitoktatónö 19, tanító 5, tanítónő 5. Fiúimaiskola 9 (960 tan.), leányimaiskola 8 (942 tan.), fiú- é elemiiskola 6 (280 növ.), leányelemiiskola 6 (294 növ.). Kórház és patika 5 (5500 beteg), nyomda 1. Húsvéti gyónás és áldozás 4825, búzgóságból végzett szentgyónás és áldozás 4132, utolsókenet-kiszolgáltatás 92, házasságkötés 62. György. 57

ROVATVEZETŐ: P. MOLNÁR ARKANGYAL 0. F. M. A hústól való tartózkodás parancsa. A legtöbb embernek nehezére esik főleg a téli időben, a disznóölések szezonidejében a hústól, a jó füstölt szalonnától, a finom pörctöl s egyéb eféle Isten adományától való önmegtartóztatás parancsa. Mi tagadás benne, pénteki napon nem is igen tanácsos sok ember számára az éléskamra küszöbének átlépése, ahol szép rendben sorakoznak feje felett az inyt csiklandozó sonkák és kalbászok. Hányan meginognak s mint Éva anyánk, áldozatai lesznek a kísértésnek s esznek a tiltott jókból. Ez az! A hangsúly itt van az utolsó szavakon : és esznek a tiltott jókból. Hát miért nem szabad enni böjti napokon a jó b ó l sem? Mi a célja, szándéka az egyháznak, amikor hetenkint egyszer, pénteki napon oda áll elénk és azt mondja: ember, ma pedig nem szabad húst enned! Nos, ennek az egyházi tilalomnak, nagyon tiszteletreméltó, embert nevelő és javító lélektani okai vannak. Tudott dolog az, hogy úgy az isteni, mint az emberi törvények sok tilalommal állanak az emberek elé, sok rossztól óvnak bennünket. Hogy kerülhetjük el mi könnyen azokat? Úgy, amint Förster, ez a hires protestáns nevelő is ajánlja hogy reá neveljük akaratunkat arra, hogy ne csak a tilos, a rossz dolgokat ne kívánja, de tudjon könnyedén lemondani a jó, a megengedett dolgokról is. Ez a jóra nevelt akaratnak tréningjéhez tartozik, akárcsak a futóversenyeknél az önként, tudatossan felállított akadályok. Nem azért tiltja az egyház a húsevést, mintha az rossz, káros lenne az egészségre, hanem azért, mert edzeni akarja akaratunkat; reá akar nevelni az önmegtagadásra, a fegyelmezett életre. Mikor oda kényszerít téged, hogy lemondj a jó élvezetéről, ezzel arra nevel, hogy tudj ellentállni a rossznak; tudd egyebekben is megfékezni, megzabolázni rossz hajlamaidat, ösztöneidet, bűnös s tisztességtelen kívánságaidat. Ezért mondja az írás is méltán azt, hogy a böjt sok bűntől szabadítja meg az embert. De az önmegtagadásnak a lelket edző tulajdonsága mellett, meg van az az üdvös haszna is, hogy az ember lelki, szellemi tehetségeinek munkabíró képességét is nagyban elősegíti. Régi latin közmondás m ondja: A 58

eh has, nem tanul szívesen." A sok evés, a túlságos jóllakás álmossá. ^"ibert. Azt hiszem, ezt ki-ki tapasztalhatta saját életében is. A nagy ebédek, vagy akár a nagyon kiadós regcelik után nem szokott menni a munka. Végre a harmadik ok, ami miatt az Egyház az ételben való önmegtagadásra kötelez bennünket, az lenne, hogy ápolja ezzel bennünk a bünbánat, a vezeklés szellemét, amelyre saját és az emberiség bűne miatt nagyon is szükségünk van. Ha áll az az élettani igazság, amelyre épp az előbb mutattunk reá, hogy a túlságos, a felesleges táplálék nagyon elnehezíti úgy a testet, mint a lelket, akkor nincs, nem lehet üdvössebb ellenszere ennek, mint az önként vállalt önmegtagadás, amellyel lelki függetlenségünket kivívhatjuk s testi vágyainknak, rendetlen kívánságainknak lázadását nemcsak, hogy elnyomhatjuk, de megfelelő módon meg is büntethetjük. íme egy-két tiszteletreméltó ok azok közül, amelyek miatt az Egyház néha-napján a húsnak, ennek a legtáplálóbb eledelnek használatát tilalmazza. Megismerve a húsevési tilalomnak indítóokait, lássuk már most azt, hogy miként, hogyan érti az egyházi törvénykönyv a húsevési tilalmat. Az egyházi törvénykönyv az önmegtartóztatás tilalmat kiterjeszti az év minden péntekjére, amelyre nem esik nyilvános ünnep, vagy valamely hely és ország védőszentjének nagy ünnepélyességgel megtartani szokott ünnepe. Ilyen nálunk Szent István király ünnepe. E szabály aló kivételt képeznek a nagyböjt péntekjeire eső ünnepek, amikor tilos a húsevés az ünnep ellenére is. Hangsúlyozottan kiemeli azonban az erkölcstan, hogy csak a nagy és nyilvános ünnepélyességgel megtartott védszentek napján van megengedve a húsevés. A felmentés oka ugyanis nem maga a véd- A szentnek a napja, hanem a külső, a civil ünnep és az ilyenkor szokásos vendégeskedések és látogatások. A kivételt nem képező pénteki napokon nem szabad húst, vagy húslevest enni egy katolikusnak sem, aki életének hetedik évét már betöltötte, ] {t kivéve azokat, akik az alább ismertetett okokból a húsevés tilalma alól fel vannak mentve. Vigyázat! Itt tehát csak a hús és húsleves evésről és nem a böjtről, azaz az egyszeri jóllakásról van szó. A gyermekek egész Í v a betöltött 21-ik életkorukig napjában többször is ehetnek és jól is lakhatnak, de húst nekik sem szabad enni, máskor, mint amikor a felnőttek is ehetnek, mert e tekintetben a hetedik életévüket betöltött gyermekek is r* egyenlő elbírálás alá esnek a felnőttekkel. A húsevést tiltó parancs súlyos bűn terhe alatt kötelez. KiemeH azon- 59 h

bán az erkölcstan, hogy csak azok követnek el súlyos bűnt a húsevés miatt, akik annyit esznek abból, hogy annak tápláló ereje már számot- 4 tevő. Aki tehát, ha tudatosan is, azaz készakarva, csak egy falat húst, cgy-két szem töpörtyüt, egy kis szelet szalonnát, vagy kevés húslevest eszik is, az nem követ el súlyos bűnt, hanem csak bocsánatos bűnt. Az erkölcstant tanítók itt a kevés, a falat hús alatt 60 grammnál kevesebbet értenek, ami ennél több ha tiszta húsról, nem pedig töpörtyüröl, fasé- rozott húgról, pláne levesről van szó, az már súlyos bűn anyagát képezné. Ezt nem azért hozom itt fel, hogy no most már hajrá, elő azzal a mérleggel és gramozzuk ki a pénteki napon súlyos bűn terhe nélkül is megehetö mennyiséget, hanem csak megnyugtatására azoknak, akik egy falatot lenyelve, vagy mint szakácsnők a húsos ételeket, a levest az íze miatt megkóstolva, már is azt hiszik, hogy megszegték a húsevés tilalmát és súlyos bűnt követtek el. Szó sincs róia! A most mondottakból következik az is, hogy nagyon tévednek azok, akik böjti napon véletlenül egy kis húst is ettek, már fel is mentik magukat a hústól való megtartóztatás parancsa alól eme jeligével; Most már úgy is mindegy." Szú sincs róla! Aki véletienségböl, vagy akár készakarva is egyszer megszegte a törvényt, az ezen okból nem lesz felmentve a tilalom alól, mert világosan kimondja az erkölcstan, hogy a húsevés tilalma ellen napjában annyiszor lehet súlyosan vétkezni, ahányszor súlyos bűn anyagát képező mennyiséget fogyasztott el abból valaki. Aki tehát pénteki napon reggel, délben és este, azaz háromszor enne felmentés nélkül háromszor vétkezne húst, az (Folyt, köv.) Boldog az az ember, aki tehetségéhez mérten segíti felebarátját abban, amiben segittetni kívánná magát, ha hasonló körülmények között volna, (Szent Ferenc.) A fö ld leghatalmasabb és legvallásosabb népe 30 éven belül betörök és forradalmárok népe lesz, ha rossz újságot olvas. * Úgy kell áldozni, mintha a katakombákban Szent Péter térdelne mellettünk; úgy^ ^*ónni, mintha Magdolnával siratnák bűneinket; ügy kell imádkozni, mintha a középkor sötét templomaiban Szent István, vagy Szent Erzsébet imádkoznék velünk. (Prohászka) 60

Szent Antal a gyermekek barátja. Szent Antal segít, Csodálkoztok talán ezen a címen? Pedig így van kedves gyerm ekek ; Szent A n ta l a gyermekek barátja. Sokszor bebizonyította ezt Szent A ntal. M ár életében is megmutatta, hogy m enynyire szereli a jó gyermekeket. Egyszer testvérének gyermeke vízbe fulladt. A szegény édesanya keservesen siránkozott. Szent A ntal éppen akkor azon a vidéken prédikált. M iko r m eghallotta rokonának szerencsétlenségét, elment hozzá és buzgón im ádkozott a kisgyermek mellett. M ajd keresztet vetett rá... S íme a g\'erm eknek m egnyílnak szemei és csodálkozva Alkonyodott. Juliskát épp most küldte édesanyja a boltba. A kisleány, mint jó gyermekhez illik, rögtön fogta kendőjét és sietett a boltba. A pénzre vigyázz! csengett az édesanyja intése. Vidám an lépegetett a kis Juliska. De v i gyáznia kelleti, mert nagyon csúszó.s volt az út, Nó, ott a templom s azután már csak kicsit kell mennem, hogy a boltba érjek. Azután m indjárt otthon is leszek. Ezeket mondogatta magában, am ikor hirtelen felsikoltott. Elesett a síkos úton. Mert azok a rossz néz k ö r ü l: fiúk az iskolából hazajövet éppen itt csúszkáltak. Most meg a hó betakarta és a leányka nem Jaj de szépet láttam anyukám! Miért ébresztettek föl? O lyan boldog voltam 1 A z édesanya csókkal elárasztva ölelte magához megmentett gyerm ekét... vette észre a veszélyt. Szepegve verte le a havat magáról. Sajgott ugyan e lába, de azért elindult a bolt felé. Sok hasonló csodát m űvelt még Szent M ár jó utat megtett, am ikor eszébe jutott A ntal életében a gyerm ekekkel. S m iután a a pénz. mennyországba ment, ott sem feledkezett meg kedves gyerm ekeiről. A z édesanyák m indig Szent Jaj hol a pénz? Elvesztettem! Jaj Istenem, m it csináljak m ost? Édesanya biztos azt A ntalhoz folyam odtak, ha szerencsétlenség érte gyermeküket. S nem hiába. m ondja tettem el. most. hogy csúszkáltam s azért vesz A betegségben is megsegíti Szent A ntal a gyermekeket. Sok helyen (pl. Olaszországban) a szülők meg szokták ígérni Szent A ntalnak, ha gyermekük meggyógyul. Szent A ntal ruhájában járatják meghatározott ideig. Ezért külföldön sokszor Nagy cseppekben peregtek arcáról a könynyek. Dermedi kezekkel tapogatott a hóban ott, ahol elesett. De hiába. Nincs sehol. Biztos a csatornába esett s újra elkezdett sírni. M ikor így sirdogált. hirlelen eszébe jutott látni kis (10 14 éves) gyermekeket barna neki. am it édesanyja m ondott: ha valam i elveszik, Szent A ntal im ájára a jó Isten visszaadja ferences ruhában. Szent A n ta l iránti hálából vi ha szépen kérjük erre Szent Antalt. selík azt, k i megmentette őket a halál torkából Sietett hát a templomba. Már sötétes Szent A ntalhoz tehát bizalom m al fordul volt. de azért meglátta Szent A ntal szobrát. Itt jötok, kedves gyermekek, ö nagyon szeret benne letérdelt és sírva panaszolta el baját. Olyan teket. A következő kis történet is erről tanúskodik V 61

ftz^pen. olvan őszintén imádkozott, h o ^ meg a kóft J\ r( is megindította voln a... Egx-azerrc csak ralaki megérintette vállal hátulról e sza* %akkal Ne sírj kisiánn-om Szent Antn! meg- haltgatotl íme ezt küldi neked. S eg> ötpengó9t nvomoti a csodálkozó leanyka kezébe csak nézte, nezte a pénzt volt a kezében Juliska Enn>i meg sohasem Hálás tekmtehel nézett Szent Antal szobrnra Ajkai fokion c ^ k ezt suttogták : Köszönöm, köszönöm, drága Szent A n ta l! 0 h c ^ örül majd edesanya ' Boldogan siei a boltba s onnan haza. Örömkönnyek között bes^lte el édesanyjának az esetet- tg y-e kislán>-om, mondtam neked. Kogv Szent Antal megsegíti azt. aki buzgón imádkozik hozzá! Csak lég> jó leány, akkor mindig megsegít. jüiiska boklogan igrrfe. hogy mindig jó leán\ lesz. e \e éi 6 ^ mber 1 «P a r - rany rp okol - elvem kos ebra egla A szerkesztő kivnnsága ^ pont.' Rejtvények. / Caopori. / / Csoport 2. Milyen földrészre készül misszióba e név- Jeg^ tulajdonosa 'A belüket kell he- Kes sonendben összerakni.) ^. (5 pont.) 1. K e re s z tre itv é n y. (10 p o n t) Vízszintes sorok : 1. A keresztül egyik jelenete. 8 Állati hang. 9. Aki még nem halott. 10. Ige- kö(6. 12. Helyhatározó rag. 15. Mássalh. fon. 16. Helyhal. rag 18 Haziállal. 20, Helyez. 21. Amerikai folyó. 24 Amit sok ember nem szívesen lesz 26. Egy híres kódex neve. 27. Kölöszó. 28. Város Jugoszláviában. 29 Az izom része. 30. Keserű, mini az... 31. Állóvíz. 32. H-val isteni erény. 34. Ajándékoz. 35 Egy hónapja kezdődött 36. A karácsonykor testié lett az.. 38 Pest egyik kerülete. Függőleges soroii. I. Ezt olvasod. 2. Sir tájszolassal. 3. Tánchelyiség. 4. Mássalhangzó fon. 5. Sok ember ilyen halott. 6 A növény része. 7. Pátosz. I I. A leves teglöbbször ez. 13. Széchenyi m. kir. Tud. Ak.-val telte. 15..E z a z ' táj- szólással. 17 Hang 19. Az ezzel telt levegő egészséges 20. Ruczkv Nikola monogrammja. 22 Tegnap és holnap közepe. 23. Testrész (hibásan). 25 A radióban ez is van 27. A meny férjenek apja 32. Nem jó. ha az emberről azt mondják, hogy jó... 33 Ékezcl nélkül teher 35. Nem csonka 36 Papirnagysóg. 37. Mássalhangzó. Posta. Kicsit későn juloti el hozzátok a lap. úgy-e kedves gyermekek? Technikai okokból késeit De mivel így sokan nem küidhellék be a megfejtéseket január 12-ig. azéri most elhalasztottuk a ha'ándöt. Az első számban közölt rejt- vén>ek megfejtését is beküldhelitek február 15-ig a mostanival együtt. így legalább senki sem csapódik be. Újítást is hoztunk Mivel zúgolód- lak a nagyoob pajtik, hogy- olyan könnyű rejtvényeket közlünk, azért ezentúl nekik is hozunk egy-keítőt. A z I csoportban a kisebbeknek, a II. cftoporiban a nagyobbaknak szólnak a rejtvények Mindegyik csoport megfejtőit külön pontozzuk és jutalmazzuk. (Persze mindenki csak egyik csoportban vehet részi.) ]<> 1? lí l:> T ' 4 IP I Sz. Cy. P íipo^txicsí. Látod Gyurkám. majdnem sikerűit. Elhiszem, hogy a 2. rejtvény kissé magas volt neked Ne félj. többször nem lesz olyan. Sz. R. Pápa. A pontozást csak L bízza ránk. mert különben becsapódik. 5 + 10 5 ugyanis nem 18. hanem 20. nem de? Cz. J., ^I CelldCmÖlk. Persze kis fiam. neked is nehéz volt a 2. rejtvény. No de most majd talán jobban Sikerül Szervusz! 6. B. Pápa. Jól van Bélus. Hiszen le egészen okos fiúcska vagy. Csak rajta, máskor is I MíndenJnnefr.- Tanuljatok a k it Juliska eseleből! 62

K R ó n i K n. A k ik b e lá tjá k, hogy helytelen úton já rn a k. A svédországi protestánsok belátták, hogy nemcsak két szentséget, hanem hetet alapított az Úr s azt is érzik, hogy Szűz Mária közbenjárására is nagyon sokszor szüksége van a gyarló embernek. Most nemrégiben egy protestáns pap vezetésével mozgalom indult meg, amely azt kívánja megvalósítani, hogy a szentségeket, valamint Szűz Mária tiszteletét állít* sák vissza. íme ráléptek a helyes útra, amely haza vezet. B o lo n d é riá k és a nyom orgók. Most, mikor az egész világon olyan nagy a nyomor, az inség, de még ennél is nagyobb sok lelketlen ember bolondériája, : z egyik némel újság közli a következő jsetet: Egy német filmszinésznö rajongóilói annyi pénzt kap. hogy nem tudja hová egye. Kutyái csapatszámban híznak, paripái kincseket érnek. Kecsketejben fürdik és parfömmel mosatja szobáit. Életét 400.000 dollárra biztosította. A sok pénzzel nem tudja mit csináljon, de ha egy koldus, vagy egy nyomorék kérne tőle alamizsnát, biztosan elutasítaná. Egyszerű szerzetesből tudós p ro fesszor. A múlt hó elején érte P. dr. Witzel M ór ferences pátert az a ritka kitüntetés, hogy a római biblikus főiskola tudományos előadójává nevezték ki. Ez a tudós páter már sok tanulmányt telt közzé a keleti nyelvekre vonatkozólag, úgyhogy neve ma már széles körökben ismeretes. Fáradhatatlan munkásságának jutalmaképen érte a fentnevezett magas kitüntetés. A m e xikói vé rfü rd ő utóhajtásai. Mexikóban a helyzet mostanában némileg javulni látszik, amennyiben a kormány az eddigi 200 pap helyett megengedte, hogy minden 50.000 hívőre eshetik egy pap. Azonban e szám mé^» így is elenyésző kevés, mert ez is csak 800 papol jelent. Az üldözés pedig szünetelni látszik, de csak névleg, mert felbujtott cinkosok most is rendszeresen gyilkolják a híveket, különösen pedig a papokat. Legutóbb is egy szentmise alatt, melyen 1500 hívő és 3 pap volt jelen a veracruzi templomban, nyolc bérenc előrontott az ollár mögül és egy papot s számos hívőt agyonlőttek. A másik két pap megsebesült. A ka to likus akció Japánban. Szent vallásunk terjesztői Japánban minden eszközt felhasználnak a katolikus eszmék népszerűsítésére. Legújabban a filmet is ennek a célnak a szolgálatába állították. Október 5 én adták elő a XVII. században meggyilkolt japán vértanuk filmre vett történetét. Érdemes megemlíteni, hogy a film előállítási költségét egy buzgó japán hivő fedezte. Csodálatos hatása volt a filmnek. A legelőkelőbb körök is fényes dicsérettel halmozták el s nem egy makacs pogányt vezetett a katolikus egyházba. így apostolkodik Japánban a mozi. S nálunk? A T á b o r hegyén. A ferencesek most ünnepelték harmadszázados évfordulóját annak, hogy a Tábor hegyét ünnepélyesen elfoglalták. A fényes ünnepségek tartalma alatt Giannini érsek is a Tábor hegyén tartózkodott. A beduinok közül sokan a legnagyobb áhítattal vettek részt az ünnepségeken. H at ú j vértanú Kínában. A véres missziótörténetéről ismert Hupe tartomány ismét hat áldozatot követelt magának. A Lahakow-i vikáriátus területén, melyet olasz ferencesek vezetnek, a kommunisták hat missziónáriust megtámadtak és meggyilkoltak. 63

' áw Szent A n ta l Imaszövetsóg'. Február havi közös imaszándékunk: Atyánk add, hogy a szegények mindennapi kenyér nélkül ne szűkölködjenek.'^ Február hó I5-én, Szent Antal ereklyék átvitelének napján, a tagok teljes búcsút nyerhetnek. Az Imaszövetség élő és megholt tagjaiért minden hó első keddjén szentmisét mondunk a pápai ferences templomban. Emlékezzetek meg I A következő testvérek kérik szándékaikhoz im áinkat: P. K. G. Beteg édesanyám felgyógyulásáért. P. 1. R. Kötendő házasságom boldogságáért, K. V. T. Hogy férjem kenyérhez juthasson. V. B. Hogy súlyos reuma-bántalmaimtól megszabaduljak. P. K. I. Polgári házasság megszűnéséért. Hallgassa meg imáinkat Szent Antal s legyen szószólónk. Tagfelvétel. Az Imaszövetségbe belépni le h e t: Szent Antal Imaszövetség Központi Igazgatóságánál, Pápa (ferencesek) és minden ferences kolostorban. Beíratási díj egyszersmindenkorra 20 fillér. Múlt számunkban tett felhívásunk, nagy örömünkre, visszhangra talált. Szent Antal Imaszövetségbe a következők kérték felvételüket : Pápáról: Csöndör János, Petrovics Borbála, Petrovics Margit, Ács Ilona, Németh Sándorné, Otucsák irma, Otucsák Anna, Huber Ferenc, Huber Ferencné, Huber Mária, Huber Ernő, özv. Alasz Ferencné, Carnap Izabella bárónő, Carnap Pia bárónő, Krikker Ilona, Erdélyi Józsefné, Czuppon Károly, Czuppon Károlyné, Czuppon László, Czuppon Olga, ifj. Czuppon Károly, Kalmár Jánosné, Vida Rozália, Hoffer Károly, Hoffer Károlyné, Hotfer László, özv. Kolosváryné, Szólás Pálné, Özv. Erdélyi Józsefné, Tomsics Kálmánné, Dudás Istvánné, Ferenczy Lajos, Ferenczy Lajosné, Kecskés István, Kecskés Istvánné, Szeglety Józsefné, özv. Lehoczky Istvánné. Nemesszalókról: Özvegy Stark Istvánné, Juranics Gábor, Juranics Gáborné, Bolia István, Bolla Istvánné, Bella Gábor, ifj. Bolla István, Horváth Gábor, Horváth Gáborné, Horváth Imréné, özv. Kupovics Sándorné, Horváth József, Horváth józsefné, Özv. Vörös Jánosné, özv. Molnár Istvánné, özv. Szilágyi Istvánné, Varga Sándor, Varga Sándorné, id. Czirók János, Czirók Jánosné, Schranz Irma, özv. Veik Károlyné, Talabér Vilma, Kéri Imre, Kéri Imréné, ifj. Kéri Imre, Kéri Lajos. íjövő számunkban folytatjuk.) Laplulajdonos és kiadó: A Szűz M á riá ró l nevezett Ferences Rendtartom ány. Szerkeazlé»ért és kiadáséri fe le l: P. M arkó M arcell 0. F. M. Egyházm. és rendi jóváhagyással. Keresztény Nemzeti Nyomdavállalal R-T. Pápa. Felelős : Nemcsics Elek ügyv. igazgaló. 64